Augusztus 20.-a Szent István király és a keresztény magyar állam ünnepe - nemzeti ünnepnap ( - állami)

Magyarország állami ünnepe 

 

Augusztus 20-a államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Ez a nap az egyik legrégebbi magyar ünnep, Szent István király és a keresztény magyar államalapítás napja, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása alatt I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király augusztus 15-én ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. 

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami egyenértékű volt a szentté avatásával. 

 

A történelem folyamán többször is bekerült a nemzeti ünnepek közé, de volt olyan korszak, amikor az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15. augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nevezte ki a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.

Augusztus 20-án az új kenyeret is ünnepeljük. Magyarország minden táján a helyi pékek nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyeret sütnek, azt ünnepélyes keretek közt megszentelik, majd szétosztják az emberek közt. Azonban ezzel kapcsolatban szélsőségesek a nézetek. Egyesek szerint az új kenyér ünnepét 1949-ben szovjet mintára, mesterségesen kreálták, míg mások azt vallják, e nappal kapcsolatban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899.évi rendeletéhez kell visszanyúlni, melyben a földesúr és az aratók közti „patriarchális jó viszony”helyreállítása volt a cél. Vannak, akik az ünnep eredetét az Apostolok oszlása néven ismert középkori liturgikus ünnephez (július 15.) kötik, amikor az aratás befejeztével ünnepi körmenetet tartottak, majd az új kenyeret bevitték a templomba és megszentelték.

Nehéz megmondani, hogy valójában mi is az új kenyér ünnepe és mikor is van egyáltalán, az viszont tény, hogy augusztus 20-a, a keresztény magyar állam legnagyobb ünnepe, ünnepeljünk hát méltóképpen.

*