Miként használják a közösségi felületeket az önkormányzatok, vagy annak irányítói - ezt vesszük át most

Utána néztek, hogy a szomszédos településeink miként használják a Facebookot arra, hogy a lakosság tájékozottabb legyen a mindennapjaikat érintő helyi ügyekkel kapcsolatban. 

Üllő – nyomuk sincs

Kezdjük Üllővel.  Hiába kerestük az online jelenlétet, semmit sem találtunk. Se a polgármesternek, se az önkormányzatnak nincs hivatalos oldala. Pedig jelenleg 12000-en élnek Üllőn, tehát jó eséllyel lenne igény a facebookos kommunikációra.

Monor – figyelnek az igényekre

Már kezdtük feladni, de kutakodásunk végén kiderült, hogy Monoron van online élet.  A 18000 fős városban, Gyömrőhöz hasonlóan virágzik a facebookos kommunikáció. 

Polgármesterüknek, önkormányzatuknak is van aktív oldala, amelyen keresztül rendszeresen tájékoztatják a lakosságot.  Ne felejtsük el, hogy Monor a környező települések központja, ezért muszáj magukat aktiválni, és a lakossági elvárásoknak megfelelni. Fura is lenne, ha egy ekkora város csak egy átlagos szürke kis pont lenne a közösségi média világában.

 

Gyömrő – komolyan veszik

Amilyen röviden lezártuk Üllő facebookos szokásait, azaz nem lévő szokásait, annyival többet tudnánk mesélni Gyömrő önkormányzati, illetve polgármesteri szokásairól.

Gyömrőn megszokott, s jól bevált az önkormányzat és a polgármester kommunikációja, de ez nem mindenhol ilyen természetes.

A településen Monorhoz hasonlóan szintén 18000 lakos él, akiket a közösségi oldalakon naprakész információkkal lát el a polgármester. Minden rendezvény, lakossági, közérdekű információ megtalálható a helyi oldalakon, csoportokban. Ez utóbbiban a lakosok saját kérdésekkel, kérésekkel is fordulhatnak a  városvezetés felé, akik az esetek nagy részében mihamarabb válaszolnak is az adott kérdésre, vagy megoldást találnak az aktuális problémákra.

Maglód – csak a minimális

Következő állomás Maglód, közel 13000 lakossal. Amit találtunk, az az önkormányzat hivatalos oldala. Fogalmazzunk úgy, hogy posztolgatnak, próbálnak beállni az aktív felhasználók sorába. Bár a polgármester  még saját profillal sem rendelkezik, mindenképpen értékeljük az önkormányzat igyekezetét.

Péteri – nem a Facebookra gyúrnak

Haladjunk tovább Péteri felé. Péteri egy kisebb község, 2400 lakossal.  A külső szemlélő számára a település olyan, mint egy nagy család. Nincsenek nagy történések, nincsenek hatalmas posztok, pont annyi van,amennyi egy kis községnek kell. A polgármester  az adatlapját szinte csak magánjellegű  célokra használja.

Ócsa – az alpolgármester zárta a fórumot, kitört a belháború, de most profilt vált

A kisvárosban 8 éve még pezsgő online élet zajlott a világhálón. A mostani polgármester akkor még alpolgármesterként verte a klaviatúrát és tartott fogadóórát a jövő reményében. Havi egy órás show akkor kezdett kínossá válni, amikor a lakosság rákapott a kérdez-felelek ízére, és ekkor vált egyre kellemetlenebbé Bukodi Karcsi számára.  Az online ügyfélfogadást az alpolgármester a választások előtt hirtelen gyorsasággal bezárta.

Mindezek ellenére a Polgármesteri Hivatal működtetett a honlapján egy fórumot, ahol regisztrált tagok folytathattak csevegést egymással különböző tárgykörökben és amire akár önkormányzati képviselők, vagy  a vezető tisztségviselők is beszállhattak, és válaszolhattak. Többnyire azonban lakossági csevej, vagy éppen vita folyt a fórumon.  Aztán ahogy közeledett a helyhatósági választás ideje és az online élet is jobban felpezsdült, az alpolgármester ezt a fórumot is berekesztette ahogy a saját online ablakát is bezárta. A baj csak annyi volt ezzel, hogy ehhez nem volt képviselő-testületi felhatalmazása, mégis a szolgáltatást végző vállalkozás vezetőjével elintézte a fórum megszüntetését. A polgármester ezt észlelvén, azonnal visszaállíttatta a fórumot. Az alpolgármester azonban a mögöttes testületi többségével a következő önkormányzati ülésen napirendre vetette és újra bezáratta azt. Ennek után több internetes hálózaton különböző fórumok keltek életre. Az Ócsa blog után a polgármester baráti köréhez tartozó egyik személy, és más ellenzékiek is csatornát nyitottak. Mindezekből mára csupán a Ócsa város blogja maradt fenn és működik  ma is a Facebookon.

A város 2018 végéig eddig önálló közösségi oldallal nem rendelkezett.  A polgármester a saját profiljának idővonalán osztotta meg a számára lényegesnek tűnő híradásokat. Így a családi események közt a saját maga elnökölte focicsapat meccseinek meghívóit, vagy a külföldre utazásait. nagyon kevés közcélú és közérdekű információval szolgált az amúgy rendezetlen profilján. Ennek ellenére ő személyesen is jelen van több helyi akár zárt közösségi oldalon.  Ezekkel azonban az a baj, hogy mindegyik külön érdekhez igazodik, vagy csoportokhoz tagolódik, ami nem elfogulatlan, nem hivatalos és nem is egységesen hozzáférhető.

Ugyanakkor a közvetlen hivatali és hivatalos kapcsolat hiányzik Ócsa közéletéből. A képviselőtestület-tagjainak közvetlen elérhetősége nem biztosított, csak az önkormányzati központi és a hivatalban mások által is hozzáférhető e-mail címen lehet elektronikusan elérni őket. Ez ugyebár abszolút nem közvetlen kapcsolat.  

2018 őszére azonban a Facebookon megjelent Ócsa Város hivatalos oldala.  Ezen az nyílt közösségi felületen kezdett 8 évnyi nélkülözés után kapcsolatot létesíteni a helyi vezetés.

Majd 2018 decemberében a Bukodi Károly polgármester megjelenítéssel is megjelent egy közösségi felület gondolván az elkövetkezendő választási évre.  Így az ócsai foci is kapott egy közösségi oldalt. 

A mostani tapasztalatok szerint azonban nagyon kevés a kritika, többnyire inkább hajbókolás folyik, mintsem érdemi eszmecsere ezeken a felületeken. Panasz, vagy kifogás nem. érdeklődés pedig alig olvasható. Az olvasható válasz is inkább egyfajta átirányítás, vagy tovább küldés, úgy mint hogy mikor jön a busz, - kérdezze meg a sofőrt válasszal.   

Így nem igazán komoly az egész Ócsát illetően.

Alsónémedi – jól kezelik  és megfelelőn tájékoztat

Alsónémedi Polgármesteri Hivatal néven, fut a közösségi oldala az önkormányzatnak, 571 ember kedvelésével a Facebookon.  A felületet Ócsán is számontartják és olvassák. Többnyire figyelik az emberek és hasonlítgatják az ottani történéseket, hírfolyamokat a maguk közéleti világával.  

Ócsához képes Alsónémedin van történés és a település aktív életet él. Számos rendezvény, meghívás tájékoztatás, figyelemfelkeltés jelenik meg a közösségi oldalon, ami a mellette levő lélekszámban gazdagabb Ócsán nem.  Mindez jól illusztrálja azt a szellemi előrehaladottságot, ami a kistelepülési életben jobban felszínre tört, mint az ócsai közegben. 

  

Rövid kis körjáratunkból tehát kiderült, hogy hiába írunk 2018-at, az önkormányzatok még most sem érzik fontosnak, hogy használják az internet biztosította kommunikációs lehetőségeket. Bár a városi honlapokat, amelyek sokszor a 90-es éveket idézik, még frissítik, a Facebookon már alig-alig vannak jelen az önkormányzatok. A legnagyobb közösségi oldalon inkább a lakosság hozza létre a helyi információkkal foglalkozó csoportokat.

A Facebookban rejlő közszolgálati és a politikai lehetőséget kizárólag Gyömrő, Monor és Alsónémedi fedezte fel az adott térségünk települései közül. Rivalizálniuk azonban nem kell, hiszen minden település csak a saját lakosságáért szállhat majd versenybe jövő ősszel.

Ócsán Bukodi Károly már láthatóan ehhez fésülködik. 

Gyömrői Hírhatár nyomán

*

Milyen erkölcsi normák szerint végzik és végezhetik munkájukat a polgárőrök - Ócsán is van vétkes fertő

Talán emlékezetes még az eset, amikor egy szomszédos településen élő, de városunkban az egyik multinál dolgozó biztonsági őr bűncselekménybe keveredett. Akkor ez érthető mód megviselte a közembert és kihatott a közvéleményt formáló emberi morálra is.

Ettől elrugaszkodva most azonban ismét felmerül, és nem csak a korábbi történet kapcsán, hanem úgy általában is, hogy a közrendvédelemben szerepet játszó biztonsági személyzet, vagy éppenséggel a polgárőrök milyen emberekből kerülnek ki illetve állhatnak össze.

Magas erkölcsi normák az ócsai vezetésben nem érthetők utol

Ennek a felvetésnek nem egy alaptalan előzménye van. 

Mostanság éppen az Országos Polgárőr Szövetség adott ki egy közleményt annak kapcsán, hogy a tagjai sorában egy bűnözött véltek felfedezni.  Mint írják: "a több mint 60 ezer tagot számláló civil szervezetnek, amelynek tagjai magas erkölcsi normák szerint végzik önkéntes munkájukat". 

Kihamuzás és kamuzás

Ezt természetesen el tudjuk fogadni, ugyanakkor éppen ennek az erkölcsi normának nem éppen megfelelő helyi polgártagokkal szemben is ideje lenne fellépnie a szövetségnek.

Ócsán ugyanis van egy, az elnökségbe is beépült személy, akinek az erkölcsi fedhetetlensége bizonyos kritériumok szerint is kétséget vet fel. 

Nem csak azért, mert a helyi polgárőrvezető nem egyszer a polgárőséghez méltatlan viselkedést valósított meg, vagy mert ismert trágárságokat jelentett meg, hanem azért is, mert többek személyiségi jogait sem képes tiszteletben tartani. Márpedig az a polgárőr, aki azt publikálja magáról, hogy az Országos Polgárőr Szövetség, és azon belül is a bűnmegelőzésben érdekelt tagja,  attól még inkább elvárható lenne, hogy ne generáljon, ne gerjesszen és ne használjon törvénysértő, jogellenes fordulatokat, vagy éppenséggel ne valósítson meg ilyen cselekményeket.

Boros Tibor vezette ócsai polgárőrség közösségi oldalán egyértelműen beazonosítható személyes adatokat képmással mellékelten osztanak meg kifejezetten jogsértő módon

Sajnos azonban az elmúlt évek során visszamenőlegesen is megtapasztalhattuk, hogy az ócsai polgárőrség soraiban olyan vezető szellemiség uralkodik, ami és aki nem tiszteli a "civilek" és itt értsük az állampolgárok jogait.   Számos esetben érhető utol olyan jogsértés, amit az ócsai polgárőrség egyes tagja tesz közzé, vagy éppen valósít meg. Ez a tendencia lassan már egyfajta egyéni hitvallássá, vagy amolyan hatalmi átértelmezéssé vált a polgárőrség helyi szervezetén belül. Ennek pedig nem más oka van, mint a személyi felelősség. Az a mögöttes személyiségi, aki ezt megengedi és megteheti a városon belül és azon túlmenően az Országos Polgárőr Szövetség hátterében és árnyékában.  Emberünk ettől érzi nagynak és valakinek magát. 

Kérdés azonban, hogy mindez megengedhető-e és eltűrésre kötelezett-e az a lakosság, akinek az állítólagos érdekében szövegezetten eljárva, valójában azzal ellentétesen cselekszik?   

Tihanyi Attila érdeme

Ócsa Városi Polgárőrség évek óta válságát éli. Pontosabban az óta, mióta a Boros Tibor lett az elnöke. Mondhatni ő a polgárőrség Gyurcsánya. Mind az élre kerülése, mind pedig lemondása, majd a puccshoz hasonlatos választás aminek során több ínspiráns hagyta ott az egyesületet. Boros elnöksége alatt sikerül számos kiváló tagot elvesztenie a polgárőrségnek. Köztük olyan alapító tagot, akinek a lovas tagozat létrejötte és megalapozás köszönhető. Mondhatni Tihanyi Attila volt az első elismerésben részesülő lovas polgárőre és lovas vezetője a településnek egészen addig, míg az egyesületi ármánykodással ennek feladására nem kényszerült.  

 

Gacsal István is távozni kényszerült

Másik kiválósága Gacsal István volt az ócsai polgárőrségnek, aki egészen a Boros kényszerű lemondásáig volt tagja a csapatnak, de őt is belülről, a helyi polgárőrvezetésben dúló és Boroshoz köthető hatalmi koncentráció kezdte ki. Gacsal komoly és nagy eséllyel indult volna az elnökválasztáson, ami a város és a polgárőség számára is egy jelentős fordulatot hozott volna. A pénzügyi átvilágítást és rendbetételt követően kedvező fordulatot vehetett volna a polgárőrség Ócsán. Az előzőek érdeke azonban nem ezt kívánta. Az összes jelentkező közül végül a Szeredi Sándor maradt meg választott új elnöknek, akit Boros is támogatott. Boros is érte lobbizott, mert számára minden más erre alkalmas személy rosszabb lett volna. Csakhogy ami ez esetben ami Boros Tibor számára nem kedvező az a városra nézve igen.  Nem mintha Szeredi Sándor rossz elnök vezetője lett volna a csoportnak, de nem is az, aki szembehelyezkedett volna, vagy kigyomlálta volna az előző elvtelen vezetés gazságait. Szeredi amennyire tudta, rendezte a sorokat és anyagilag is igyekezett rendbe szedni az egyesületet. A korábbi nagy létszámú leépülést is megállította és egy adott friss létszámon stabilizálta az egyesületi egységet. Azonban a megtisztulást nem sikerült véghez vinnie, mert a régi zsiványok maradéka nem akarta átadni a gyeplőt. Sajnos ez a Boros családra úgy, mint a lovas tagozatban érintett lánygyermekekre és a hozzájuk kapcsolódó fiú társakra vonatkozóan értendő, hiszen ők azok a mögöttes támogatói tagok, akik a lovas csoport meghatározói és így az ócsai polgárőség befolyásos tagjai is egyben.  

A lovas tagozat (csoport) amolyan családi vállalkozás -  Boros Tibor lánya, Fruzsina, Mészáros László jegyese, aztán Boros Anikó és a barátnők alkotják a mostani lovasságot

 

Riegel Tibor és Gacsal István még polgárőrként egymás mellett

Szeredi Sándor elnök nem is vitte végig a vállalásban rögzített ciklusát. Az elnökségéről idő előtt lemondott és ezzel új elnökválasztásnak adott lehetőséget. Mindez szinte programozottan zajlott Boros Tiborral a háttérben. Ő volt az, aki már korábban is ezt a háttérből irányító és meghatározó felelősséget kevésbé vállaló szerepet kívánta betölteni. Így a korábbi barát, a Gacsal István nyomdokaiba lépő Rigel Tibort sikerült behálózni és barátként összehoznia a konspiratív druszának. 2017 nyarán együtt mentek erdélyi túrára a polgárőri szolgálatba bevont WV Transporterrel. 

Szeredi lemondott

Mindezek után a lemondott Szeredi Sándor elnöksége után érthető mód Riegel Tibor került a kiválasztott elnöki pozícióba, míg Boros visszatért elnök helyettesként. Szeredi Sándor által kitisztázott polgárőr egyesületbe már könnyebb volt vezető tisztséget betölteni, mint korábban, még akkor is, ha az egyesületi tagság nagyon megszenvedte az azt megelőzi időszakot. Szeredi Sándor munkássága elismerést érdemel. Csendes, visszafogott és erkölcs ember hírében áll, de a mögöttes Boros-féle irányultságtól nem tudott megszabadulni. Mindez a lemondásig volt csak tartható és méltányos. Ezért is volt és történt az idő előtti váltás. 

A mostani elnök Riegel Tibor elemzésébe nem kívánnánk bele menni idő előtt, annak ellenére, hogy eléggé rossz fényt vet rá a Boros-féle kapcsolat, de amíg a betöltött elnökségi pozíció és a mögöttes polgárőri tevékenysége nem kerül bővebb megismerésre, addig felesleges bármit is vizionálni. 

Boros Tibor ismét az elnökségben Riegel Tibor elnök alfeleként, míg az új köztes Deák Nikolett titkárként

Azonban Boros Tibor esetében nem így van. Ő az, aki folyamatos értékvesztésben van. Korábban a polgárőrség oldalán is hajlamos volt túlkapásokra, és személyi jogok megsértésére, de a saját és a szintén ócsai lakos Alsónémedi mezőőrrel közösen adminisztrált közösségi oldalán már olyan sértő és mások személyiségi jogait gyalázó, hazug bejegyzéseket tett közzé, és engedtek meg maguknak, amik nem csak egy polgárőrhöz, hanem egy normál civil lakoshoz mérten is megengedhetetlen.   Nos ez az, az erkölcsi fertő, ami valójában megengedhetetlen a polgárőr vonatkozásában.  Boros Tibor tudomásunk szerint egy folyamatban levő per alperese éppen azon jogsértő elkövetőjeként amiről itt szó van. Jogerős ítélet bár még nincs az ügyben, de már az, hogy eljárás alatt állóként került alelnöki (elnökhelyettesi) tisztségbe a polgárőr-egyesületnél, már az is elég rossz fényt vet a polgárőrmozgalomra. Arra az országos szövetségi munkára, amiről az Országos Polgárőr Szövetség közleménye szerint "tagjai magas erkölcsi normák" szerint tölthetik be végezhetik a szövetség keretei közt a vállalt feladattal járó munkájukat. 

A "megújult", és megmaradt polgárőrség Riegel Tibor valamint Boros Tibor vezetése alatt 2018. december elején

Kérdés azonban, hogy Boros Tibor polgárőr egyesületi vezetőként, az Országos Polgárőr Szövetség tagjaként és tisztségviselőjeként miként töltheti be azt az erkölcsi-, etikai hitvallást mely szerint "tagjai magas erkölcsi normák szerint végzik önkéntes munkájukat"?

*