2018. február 28., szerda

Lendvai Ildi után szabadon már Gyurcsán Feri is olcsóbb közműveket igér - az Orbán kormány ezt is lenyúlja

Immáron ez a második amikor a kormányváltási törekvések során olcsóbb, vagy éppen ingyenes megélhetést ígérnek a baloldaliak, csak hogy őket választva hatalomra kerüljenek.

http://tizdolog.hu/wp-content/uploads/2012/09/lendvai.jpg
Remélhetőleg sokan, nagyon sokáig érteni fogják szocialisták szövegelését
Lendvai Ildikó a Kádári-diktatúra egykori cenzora, a
KISZ KB, majd az MSZMP KB kulturális osztályának egykori oszlopos tagja, aki számos más fontos beosztás mellett az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályát vezette.

Emlékezetes epizódja volt a korábbi választási harcnak, amikor az első Orbán kormányt úgy sikerült felülüberelni, hogy Lendvai azt hazudta, hogy a szocialisták hatalomra kerülésekor nem lesz gázár-emelés. Akkor az emberek beszívták a szocik hazugságait és kényszeredetten megélték a 40 %-os gázár emelést is. Persze azt is mondták, hogy jobb a gazdaság helyzete és többet érdemelnek az emberek. Aztán jöttek, győztek és az emberek elveszették azt a jobb létet, amit maguk a szocialisták is elismerve használtak fel az Orbán-kormánnyal szemben.  
  
Biztosan sokan emlékeznek a szocialista Lendvai Ildikó 2002-es mondataira:
 "Lassan mondom, hogy mindenki megértse. Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse. Nem lesz gázáremelés."

Ezt követően kapott az ország egy olyan politikai ciklust, amiben nem volt köszönet. Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai sikerrel gatyásította le az országot.  Medgyessy Péter 2002 májusában került miniszterelnöki székbe és 2004 szeptemberéig bírta. Őt a saját szövetségesei, a baloldallal összeálló szabad-demokraták puccsolták megy Gyurcsánnyal az élükön. Ezt követően az első Gyurcsány-kormány nem egész két évig élt, 2004 októberétől - 2006 júniusáig; - eddig húzta. 

https://kuruc.info/galeriaN/hir/garantaljuk.jpgAz ez utáni választási kampány során Orbán volt a kihívója, amikor is a miniszterelnök-jelölti vitában képes volt minden hazugság közt azt is állatni Gyurcsány hogy nem lesz fizetős az egészségügy és nem kell majd fizetni a mandulaműtétért. Aztán ezzel megnyerve a választásokat bevezették a fizetős egészségügyet, a receptdíjat és kiárusították a kórházakat.  A szoc-lib kormány egymás után váltogatta az egészségügyért felelős minisztereit. Molnár (mengele) Lajos (SZDSZ) egy év után 2007-ben megbukott. Utána Kóka János (SZDSZ) egy hónap alatt felemésztette magát. Majd Horváth Ágnes (SZDSZ) egy évig (2007 áprilistól 2008 áprilisáig) bírta űzni a mesterségét, ami idő alatt kiárulta a maradék intézményt is. Aztán a lezüllesztet tárcát végül Székely Tamás (2008 április végétől 2009 április 20.-ig) pártonkívüli kapta meg. A labilis miniszterelnöki kormányzásnak köszönhetően a 2009. április 14-én az Országgyűlés elfogadta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt. Ezután a Szabad Demokraták Szövetsége visszahívta minisztereit és kilépett a koalícióból. Gyakorlatilag ezzel Gyurcsány Ferenc (MSZP) belebukott a kormányzásba. (2009. április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül megszavazta a kormányzó Magyar Szocialista Párt 78 képviselője által Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt. A teljes Fidesz- és KDNP-frakció, valamint az egykori MDF-képviselőcsoporthoz tartozó tagok egy része nem szavazott.) Ezt követően Bajnai Gordon lépett elő kormányfőnek, aki egy évig 2009 áprilisától, 2010 májusáig volt hatalmon. (A Bajnai-kormány a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával alakult meg; vezetője Bajnai Gordon, addigi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett.)

A választásokat követően  2010 májusától Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével 4 éven át stabilt kormányt biztosított Magyarország számára.
Az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság 10., az 1990-es rendszerváltás utáni 9. magyar kormánya. 2010. május 29-én az Országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a FideszKDNP kormányprogramját és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort.

A Fidesz a korábbi kabinetelvű struktúra helyett egy hierarchikus, négyszintű kormányzati rendszert alakított ki. 


Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kormányüléseket vezeti, és utasíthatja majd az egyes minisztereket, Orbán Viktor pedig az általános politikai irányokat határozza meg.

A kormány beiktatása után Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke bejelentette, hogy szűk esély van a magyar államcsőd elkerülésére, később a miniszterelnök szóvivője pedig megerősítette, hogy nem túlzás ilyesmiről beszélni. A bejelentések alaposan felkavarták a pénzpiacokat. A Fidesz-alelnök szavainak hatására az euró árfolyama a forinttal szemben 274-ről 282-re romlott, a tőzsdeindex pedig a napi csúcsáról 3,7 százalékot, majd az államcsőd ismételt említésére újabb 3,34 százalékot esett, az euró árfolyama pedig éves mélypontra, 289 forint közeléig romlott. Az elemzők megdöbbentek. Manik Narain, az UBS Bank elemzője szerint a görög válságra vonatkozó utalások egyértelműen félelmet keltettek a piacokon. Lars Christensen, a Danske Bank elemzője pedig így vélekedett: „Az elhangzott mondatok nemcsak az aggodalmakra világítanak rá, hanem arra is, hogy a kabinet nincs igazán tisztában azzal, hogyan is működnek a pénzpiacok.” Később Varga Mihály, a 2010-es költségvetés helyzetét vizsgáló bizottság vezetője megerősítette, hogy túlzás volt és nem volt szerencsés az államcsőd közeli helyzet emlegetése. Ezt követően 2010 szeptemberében már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is pozitívan nyilatkozott a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájáról, habár egyes fideszes képviselők nem értettek ezzel az értékeléssel egyet.

2010. június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Oszkó Péter, az előző kormány pénzügyminisztere szerint az új kormányfő az akcióterv bejelentésével végre megnyugtatta a pénzpiacokat. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta.

http://nepszava.hu/image/?id=265610&th=x
Megalakult a második Orbán-kormány - útban eskütételre a kormányzás felé
2010 júliusában a kormány határozatot hozott arról, hogy az állami közintézményekben, jól látható helyre ki kell függeszteni a parlament által elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. Ez az Orbán Viktor miniszterelnök által, a Magyar Országgyűlés elé terjesztett politikai nyilatkozat többek között kimondja: „Legyen béke, szabadság és egyetértés. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek.” Az ellenzék tiltakozását fejezte ki, szerintük a kormány rendelete, a Rákosi-, illetve a Horthy-korszakra emlékeztet.

2010. július 20-án Orbán Viktor és Iveta Radičová szlovák miniszterelnök budapesti találkozóját követően Iveta Radičová kijelentette, hogy „nagyon közvetlen, nyílt, barátságos és nagyon konstruktív megbeszélés volt”.

Az országgyűlés által 2010 júliusában elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény január 1-jétől visszamenőlegesen 98%-os adóterhet állapított meg minden állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után. A törvényt október 26-án az Alkotmánybíróság egyhangúlag alkotmányellenesnek minősítette. Válaszul a Fidesz részéről Lázár János frakcióvezető olyan javaslatot nyújtott be, ami az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy csökkentené, hogy a 98%-os különadót kivonja ítélkezésének hatálya alól. Bár az ellenzéken kívül a társadalom több szereplője tiltakozott az Alkotmány a törvényhez igazítása, az eseti jogalkotás ellen, Orbán keményen kiállt az Alkotmány módosítása mellett. A változtatásokat november 16-án fogadta el az országgyűlés, az alkotmánymódosítás esetében név szerinti szavazással.

2010 októberében a parlament a bankadó után újabb válságadók bevezetéséről döntött. A már 2010-től életbe lépő új adók a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül; az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel a válságadók között. Később, 2010. december 15-én tizenhárom jelentős európai nagyvállalat az Európai Bizottságtól kérte, hogy szankcionálja Magyarországot az uniós szabályok megsértése, a külföldi vállalatok diszkriminációja miatt.

A 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa után gyors ütemben elfogadták a honvédelmi törvény azon módosítását (a sajtóban lex Mal-nak becézett törvényt), amely lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt.

2011. január elsején életbe lépett az egykulcsos, családi adózás. A személyi jövedelemadó egységesen 16%, a gyermekes családok adókedvezményt kaphatnak. Emelkedtek a járulékok és a minimálbér bruttója is, nettóban nem történt változás. 2012. január elsején életbe lépett Magyarország új alkotmánya, amit Alaptörvénynek neveztek el. Az ellenzék egy része nem vett részt az alkotmányozásban. Az Alaptörvényt elfogadása óta többször módosították. A kormány többféleképpen próbált segíteni a devizahiteleseknek: rögzített árfolyamon fizethetik néhány évig törlesztőjüket, illetve lehetőséget kaptak arra is, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb árfolyamon váltsák ki hitelüket. A szegényebbektől a kormány veszi meg az ingatlant, hogy utána az államtól olcsón visszabérelhessék.

A kormány közel 30%-os rezsicsökkentést hajtott végre: Első lépésként tíz százalékkal olcsóbb 2013. január elseje után a gáz, a villany és a távhő. A kormány még az év novemberében további 11,1%-kal csökkentette az említett rezsiköltségek árát. 2014-ben pedig megtörtént a harmadik rezsivágás is: áprilisban a gáz ára 6,5%-kal, az áramé szeptembertől 5,7%-kal, míg a távfűtés ára újabb 3,3%-kal mérséklődött. Ezen kívül 2013-ban 10%-kal csökkentek a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak, olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is július 1-jével a lakossági rezsicsökkentés részeként.
 
A harmadik Orbán-kormány az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság 11., az 1990-es rendszerváltás utáni 10. magyar kormánya. A 2014-es országgyűlési választást követően május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett (igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP, a Jobbik, az LMP frakciója, valamint az Együtt–PM 4 független képviselője, továbbá Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke) választotta miniszterelnökké Orbán Viktort, aki ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Áder János köztársasági elnök 2014. június 6-án nevezte ki Orbán Viktor megválasztott felelős miniszterelnök harmadik kormányának minisztereit.

http://sztarklikk.hu/images/articleMain/30153.jpg
DK : "Orbán Viktor kormánya bukni fog"
Most ismét választásokra készül az ország. Az egykoron gazdasági csőd szélén tántorgó országot helyrerakó Orbánnal szemben egyre nagyobb nyomást igyekszenek gyakorolni azok, akik eddig is az ország kiszolgáltatottságában voltak érdekeltek. Köztük a már többszörösen bukott Gyurcsány Ferenc és a vele szövetkező hasonszőrű érdektársai.  

http://cdn.blog.hu/ki/kiforditott/image/lendvai.jpgGyurcsány kínlódásában most ismét elővette a régi receptet. Ingyen áramot és gázt ígért a választóknak. Mindez az ígérgetés neki valóban semmibe nem kerül. Ezért most a DK azt hangoztatja, hogy kormányra kerülése esetén minden háztartás számára ingyenessé tesz havi két köbméter vizet, 15-20 köbméternyi gázt és 50 kilowattórányi áramot. (Valószínűleg ez a gazdagokra is érvényes kvóta lehet, már ahogy Gyurcsány ismerjük.) Már amennyiben hinni lehet neki.

Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke sajtótájékoztatóján mindenesetre azt mondta, hogy a fogyasztás ezen felüli részére sávos közüzemi díjakat vezetnének be.   

Tehet Lendvai után, ismét egy részben ingyenes rezsivel kampányol a Demokratikus Koalíció. A párt egykor volt szocialista vezére azt ígéri, hogy kormányra kerülése esetén minden háztartás számára ingyenessé tesz havi két köbméter vizet, 15-20 köbméternyi gázt és 50 kilowattórányi áramot.

Gyurcsány Ferenc ingyenes tűzifaprogramot is ígért a rászorulóknak. A tartozások miatt 2015 végéig mintegy százezer lakásban kapcsolták ki valamelyik közművet és további százezret fenyeget ugyanez a veszély - jelentette ki a politikus.

Kérdés, hogy  ki az a hülye, aki még a Gyurcsány-féle szövetkezőknek hisz, vagy ad hitelt szavainak? 

Bár ahogy a választópolgárok hozzáállását ismerjük, sokan vannak, akik képesek még mindig a baloldalra szavazni.

*

2018. február 27., kedd

Tarlós István beintett Szűcs Lajosnak és az egész bagázsnak, aki az ócsai elnökhöz zárt - nesze neked stadion

Valami egészen döbbenetes dolog történt a magyar politikában. Szűcs Lajos megvezette Orbán Viktort és a Fidesz parlamenti frakcióját, amikor rendkívüli sürgősséggel átvezette a saját stadionelképzelését, és elfogadtatta annak törvénybe ültetését.

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/27545383_1505681246221499_8331335677433921664_n.jpg?oh=3ccf82f59945a8f23747d3f8b9779c01&oe=5B08E8E5

Mindezt éppen akkor hajtotta végre, amikor a Kormányfő és küldöttsége Bulgáriában járt. Vagyis a hátuk mögött intézte a maga stadion projektjét, ami még a ferencvárosi Groupama Aréna-n, vagyis a mostani Fradi stadionon is túltesz.  

Budapest főpolgármestere (talán a második legerősebb választott népképviseleti pozíció Magyarországon), Tarlós István egyből beintett Szűcs elvetemült elképzelésének. Az ellenzék pedig máris úgy preferálta mindezt, mint aki fellázadt Orbán Viktor ellen!

 történet a következő: a Parlament úgy hozta meg a magyar Tenisz Szövetség elnöke, vagyis Szűcs Lajos által benyújtott javaslatot, - amely megengedné, hogy egy 26 méter magas teniszstadiont építsenek a Margitszigetre, - hogy előtte nem egyeztetett a fővárossal és még a saját pártjának frakciójával sem kellőképpen. A kormányfő éppen Bulgáriában volt, amikor meghallotta a hírt, és fogta a fejét, majd megerősítette, hogy egyetért a városvezetéssel – idézte fel a történteket a főpolgármester, hozzáfűzve: a kormányban és a fideszes politikusok között „az igazi mértékadók” sem támogatják ezt az elképzelést. És mivel ez a beruházás kiemelt minősítést kapott, nyugodtan figyelmen kívül lehetne hagyni bármilyen természetvédelmi előírást.

Az MTI szerint ugyanis:
“az új épületet és az ideiglenes lelátókat illetően nem kell figyelembe venni a fővárosi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait.”

Ez pedig kiverte a biztosítékot Tarlós Istvánnál, aki nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy
“a döntést a főváros nem hajtja végre.”

Mivel már csak az áprilisi választás után ül össze az Országgyűlés, a konfliktus akár hónapokon keresztül is elhúzódhat. Érdekes, hogy Szűcs pont ebben a kényes időszakban erőltette ki a döntéshozatalt. Akkor, amikor Orbán is távol volt, miközben már a választási kampány is hajrázik. 

Miért így időzítette ezt a lépését?  Vajon üzenni akart ezzel? 

Tarlós volt az egyetlen józan ebben a társaságban, aki azonnal behúzta a kéziféket és jelezte Orbán Viktornak, hogy a budapestiek bajszát ne húzogassa egy vidéki, elnökségeket hajszoló politikai pojáca. 

Persze az is elképzelhető, hogy az ócsai Szűcs túl nagynak és erősnek képzeli már magát ahhoz, hogy a  Fideszen belüli rivalizálásnak, avagy a saját erőfitogtatásának így adja jelét. Persze ki tudja minek lehetünk még tanúi? 

Gondolom, a főpolgármester tényleg Budapestet akarta megvédeni a kormány egyik ámokfutójával szemben és valóban meg akarja védeni a szigetet a Szűcs Lajos általi eszetlen rombolással szemben. 

Bármelyik is az igazság, abban mind egyetérthetünk, hogy ami Orbán Viktort gyengíti, az nem  jó Fidesznek. Ami pedig a Margitszigetet illeti, abban is egyetérthetünk, hogy az oda képzelt beton kolosszus, legyen az bármilyen stadion, nem illik abba a fás, parkos közegbe, amiből amúgy is kevés van a fővárosban.  

A Margitszigetből kiemelkedő hatalmas stadion nem csak a városképet befolyásolja, hanem a sziget funkcióját és faunáját is károsítja. 

Szűcs Lajos előterjesztésének megvalósítása egy olyan bűn, ami megbocsáthatatlan a Fidesz adta politikus számára.

*

2018. február 26., hétfő

Újabb jó hírt osztott meg Szűcs Lajos - lámpaoszlopra kerültek a fideszes jelőltek ( - már lengedeznek a szélben)

Szűcs Lajos közösségi oldalán örömmel mutatta - gondolom tájékoztatási jelleggel, - mely szerint már felkerültek a póznákra a fideszes jelöltek.  


Ahogy írja és bemutatja, már Gyálon is a szélben lengedeznek a figyelemfelkeltő választási felhívások.
Ennek ellenére az aláírásgyűjtéseket folytatják. 

*

Csak egy Orbán adta jobboldal van - a többi mind csak ellenfél ( - a jobbik és a ballib egy sorson osztozik)

László Róbert: húsz éve az a kérdés, hogy szereti-e Ön Orbán Viktort, vagy sem 

https://i1.sndcdn.com/artworks-000269643770-mkykff-t500x500.jpgVona Gábort a saját pártja fogja szétszedni, ha nem nyeri meg a 2018-as választást, számára tehát óriási a tét – mondja László Róbert. 

Ennek megfelelően rajta és a Jobbikon látszik a győzni akarás, az ellenzéki oldal zöme azonban – így például Karácsony Gergely is – csak a túlélésre játszik. Most úgy tűnik, a kormánypártoknak nincs kihívója, mégis úgy csinálnak, mintha „az életükért küzdenének”, valószínűleg tudják, hogy van félnivalójuk. 

A Political Capital választási szakértője szerint talán éppen amiatt, hogy, bár átfogó megállapodás már nem lesz az ellenzéki erők között, az továbbra is benne van a pakliban, hogy az utolsó hetekben többen is visszaléptetik majd jelöltjeiket egymás javára, így a Fidesz akár jelentős mennyiségű egyéni kerületi mandátumot is veszíthet. 

A fő kérdés ugyanis, ahogy már hosszú ideje, ma is az, hogy „szereti-e Ön Orbán Viktort?”. Ha erre a kérdésre „nem” a válasz, akkor az már másodlagos kérdés, hogy a Fidesz egyéni jelöltjének esélyes kihívója melyik párthoz tartozik.

*

2018. február 25., vasárnap

Jó hírt osztott meg Szűcs Lajos - az általa elnökölt szövetségnél maradnak a bevételek ( - kérdés, mire futja)

Szűcs Lajos úgy látszik beindult az országgyűlési kampányolás folyamán.

Magyar Országos Horgász Szövetség - Mohosz fényképe.Közösségi oldalán egyre másra osztja meg a fantasztikus jó híreket. Úgy tesz, mint aki mindenhez ért, mindenhol ott van és minden szarban benne a keze.

Most a Magyar Országos Horgász Szövetség - Mohosz elnökeként szolgált jó hírekkel a támogatói felé.

Február 15.-én a FEHOVA szakkiállítás megmegnyíltán - hazánk legnagyobb horgász-vadász találkozóján - előadott beszédében sok mindent összehordott. Az amúgy is nehezen érthető előadásmódban kommunikáló Szűcs egy talány a politikában, hiszen annyi érthetetlen dolog veszi körül, hogy az ember ilyenkor mindig elcsodálkozik azon, hogy ez az ember miként került ilyen magasságokba. 

Szűcs Lajos a FeHoVa szakkiállítás magaslesén - politikai előnyszerzés

A sok mellébeszélés lényege azonban mégis csak az, hogy a Kormány döntése értelmében az állami horgászjegyek bevétele ez évtől a MOHOSZ-nál marad.

Ez összességében vagy 800 millió forint, amiből a Szűcs Lajos elnökölte szövetség gazdálkodhat. 

Hát nem fantasztikus? 

*

Buza Ernő ócsai képviselői szerint jó hír, hogy Újhartyán településen épül autóalkatrészgyár - mégis kit képvisel

Buza Ernő Ócsa önkormányzat képviselő-testületének oszlopos tagja, vérbeli fideszes, akit saját boldogulásán túl nem sok minden foglalkoztatja a kisváros gondjait illetően. 

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCwvoomFfXaVc00KPjg4Ryvuymx8A2tOdfNJRMkh6he9ahoBsPDCOnDW4nAwEf0W1sBCO4MASFlwwIXuoONGid5kzwOhAJ136Yp8MqiYGLl42mxpR4ZvyLaI-8jFXkTMywKyIVKOkA6Sg/s1600/kib%C3%ADr%C3%B3-+fidesz.jpg
Ezek a fideszesek nem éppen a lakóhelyüket védik és támogatják - más érdekek
Egyfajta túlélő, aki a képviselőséget amolyan megélhetési (túlélési) forrásnak tekinti. Ezért sem foglalkoztatja más, mint a politikai megfelelés, az alkalmazkodás és a bennmaradás abban a bűnös körben, mely ma Ócsa város viselt dolgaiért felel. 

Buza Ernő az elmúlt évek során egyetlen egyszer nem került konfliktusba a hatalmon levőkkel, mivel annyira készséges szolgaként bújt a seggükbe, hogy az sokszor már magának a vezetésnek is kellemetlenné vált.

http://docplayer.hu/docs-images/41/559624/images/page_16.jpg
Ócsa fejlődése, az itteni munkahelyteremtés nem számít





Buza Ernő úr képviselői munkásságát nem sok ismert és hangzatos dolog teszi emlékezetessé. Az viszont eléggé maradandó, hogy Ő volt az a megbízott előterjesztő, akinek köszönhetően a polgármester, az alpolgármester és a képviselői tagság a havi juttatásaikon túl, az éves költségvetés terhére további milliókon osztozhat immár évek óta a mi kárunkra.  

Buza Ernő esetében nem a népképviseletről, hanem politikai szolgalelkűségről, amolyan kiszolgáltatottságról beszélhetünk, aminek maga is vámszedője. Szinte ebből tartja fent magát, miközben teszi ezzel védtelenné és a helyi hatalom által kiszolgáltatottá a választókat.

Hogy ez mennyire igaz, azt mi sem bizonyítja jobban, a pénzbeli juttatások elvezetésén túl az, mint ahogy a városvezetők által elkövetett környezetszennyezésről is mélyen hallgatott. Már pedig milyen képviselő az, aki a saját környezetét piszkítja?

De az is elég mutatványos, ahogy mostanság benyal Szűcs Lajos alá annak Facebook oldalán, amikor már magunk és mások is arról cikkeznek, hogy az ócsai illetőségű országgyűlési képviselő nem éppen annak a városnak az érdekében lobbizva jár el, ahol él, lakik, és élvezi az életet. Erre Buza azzal tromfol, hogy oda írja Szűcsnek, hogy ez "jó hír".  Vagyis neki az a tetsző, hogy nem Ócsán teremt munkahelyeket a terület fejlesztési biztosa, hanem a számára és a számunkra is idegen, más helyeken. Vagyis Buza az újhartyáni beruházásnak örvend, ahelyett, hogy az ócsaiakért emelne szót. Akár Szűcsnél. Ehelyett inkább megpaskolja a seggét.

Buza Ernőnek nem fontos a helyi munkahelyteremtés - számára megfelelő életteret és megélhetést biztosít a képviselőség (- közpénzből)
 
Buza Ernő számára tehát - Szűcshöz hasonlatosan - nem annak a városnak a fejlődése a lényeg, aminek lakossági képviseleteben a mandátumát kapta, hanem inkább egy tőlünk távol eső település fejlődését helyezi előtérbe annak reményében, hogy ezért Lajostól buksi simogatást kap majd cserébe. Vagyis a politikai seggnyalás mindig is előrébb való a számára, mint a haza, (értsd Ócsa,) és a választópolgár képviselete. 

Érdemes lesz erre majd visszaemlékezni, ha eljön az idő. 

*

2018. február 24., szombat

A név kötelez, avagy vannak még emberek, akik előítélettel terhesen ítélkeznek mások felett - szó a migrációról

Nem az a baj, ebben nagy migráns őrületben, hogy egyszerű állampolgárként magunk sem igazodunk ki valós és tényszerű meghatározások közt, hanem az, amikor egy egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia doktorának, az országunk ombudsmani intézményének biztosa, adatvédelmi biztos, és az ORTT volt elnöke, jogtudós sem képes normálisan eligazodni a hazai közéletben.

Miközben mindenki Magyarország első téli olimpiai aranyát nyerő gyorskorcsolyázó srácokat ünnepelte, Majtényi László egyszerűen lemigránsozta Liu Shaolin Sándort, Liu Shaoang-ot.

https://mno.hu/data/cikkek/1387/13871/cikk-1387118/BA20140201_1721_focuspoint_926x504.jpg
Állítsuk meg a hülyék ámokfutását - a baloldal köztársasági elnök-jeleltje volt
Ámbár, Majtényi életútját tekintve, az is lehet, hogy nagyon is jól tudja, hogy hazánkban mi a helyzet és mi a különbség a betelepültek, az elhurcoltak, a határon kívül rekesztettek, az elcsatolt területeken élők, a betolakodók, a határokat ostromlók, és a jogellenesen ránk törők közt. Értve itt azokat az illegálisan érkezőket, akik a nevüket meghazudtolva, származási országukat letagadva dokumentumok nélkül érkezve hazugságokra alapozva próbálnak bejutni hazánkba. A köznyelvezett ma ezeket hívja _ nem éppen helyesen - migránsoknak. A jelenség azonban mégis csak tetten érhető, valós és komoly aggodalomra ad okot. Mindez egész Európa érzi, látja, csak a hülye nem.

Majtényi azonban nem hülye, hanem gonosz. Rosszindulatú és ellenérzésekkel terhelt baloldali, aki a politikai megélhetésért cserébe beszél félre. Majtényi nem véletlenül volt a baloldal üdvöskéje. A Soros Alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. Gondolom így már érthető, honnan fúj a szél.

https://i.ytimg.com/vi/dsB1_YeJyWU/maxresdefault.jpg
Tizenötmillió magyar büszke most a fiaira - kivéve Majtényit (és Bartust)

https://cdn-img.pressreader.com/pressdisplay/docserver/getimage.aspx?regionKey=1FleCkh6M%2FSorKZYO5MBJA%3D%3D&scale=100
A ballib Majtényinek és a migráns Bartusnak mindez nem tetszik
Most, amikor „Magyarország megszerezte történelmének első téli olimpiai aranyérmét. Siker ez a javából, amely joggal keltett euforikus örömet a magyar emberek körében. Sajnos a baloldal ikonikus alakja, a baloldali pártok által korábban államfőnek jelölt Majtényi László nem osztozott ebben.
Feltűnt neki ugyanis, hogy az óriásit hajrázó Liu Shaolin Sándornak, és testvérének, Shaoangnak idegen hangzású a neve. A baloldal bölcse rögtön levonta a következtetést, és azt közzé is tette: »Két migráns olimpiai aranyat nyert Magyarországnak.« A megjegyzés már nem érhető el a Facebookon: egy igazi lángelme be tudja látni a tévedését. Majtényi László Liu-testvérekkel kapcsolatos megjegyzése ugyanakkor az egész balliberális oldalról látleletet ad"

„Két migráns olimpiai aranyat nyert Magyarországnak. Köszönjük.”

Majtényi László fenti, idétlenül ironizálni próbáló Facebook-bejegyzése újabb példa arra, hogy miért van elkeserítő szellemi és politikai zsákutcában a magyar balliberális oldal. A baloldal volt köztársasági elnökjelöltje jól reprezentálja politikai közösségét: fogalmi zavarokkal küzd, képtelen megkülönböztetni a migránsokat és a magyarokat, képtelen azt is megérteni, hogy az egész migrációs ügyben mivel van problémája a magyaroknak és mivel nincs. És közös örvendés helyett nyálkás aktuálpolitizálásra használja fel ezt a különleges alkalmat.

A balliberális oldal korábbi, akkoriban az egész nemzet képviselését vállalni akaró államfőjelöltjének talán el kell magyarázni, hogy a Liu fivérek magyarok, nem migránsok? Liuék magyar érzelmű, magyar édesanyától született, magyar anyanyelvű magyar állampolgárok, migránsozni őket pedig még ironizálgatva is sértés, identitásukban sérti meg a fiatalokat és a családjukat.

http://www.korkep.sk/wp-content/uploads/2018/02/hunyadimatyas-768x584.jpgMagyarország évezredes történelme során annyi minden volt, lezajlott már itt hazánkban. A törököktől a Habsburgokon át a szovjetekig próbálták nemzetünket ellehetetleníteni és szétverni. Mégis egy kolozsvári születési királyunk vált a történelmünk egyik legnépszerűbb alakjává, aki ráadásul  nem csak Magyarország királya (1458 és 1490 között) - hivatalos uralkodói címe eredetileg Magyarország, de - Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya volt, ehhez csatlakozott 1469 után, cseh királlyá választásától a Csehország királya cím is.  Vagyis a mostanság emlegetett multikulturalizmus nálunk már akkor meghonosodott, amikor Európa nyugati félteke erről még nem is igazán értekezett. 

Mit kell még nekünk ezek után szólnunk arról, hogy az  aradi vértanúk az a 12 magyar tábornok és egy ezredes voltak, akiket az 1848–49-es szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek ki. 

Vagy ha a zsidóságot tekintjük:  Az Árpád-házi királyok alatt több-kevesebb megszorítással, de a korabeli európai viszonyoknál biztonságosabb körülmények között élhettek Magyarországon a zsidók. III. Béla királysága alatt igen sok zsidó, elsősorban kézművesek érkeztek Bizáncból. Ebből a korból való IV. Béla 1251-ben kiadott híres zsidó kiváltságlevele, amelyet a középkori magyar királyság fennállása alatt az egymást követő uralkodók megerősítettek. Ennek lényege, hogy a zsidók a király kamaraszolgái, a kincstárnak adóznak, az pedig biztosítja jogvédelmüket.

A 15. században a megerősödő városokba egyre több zsidó költözött, kialakultak a "történelmi hitközségek" (Buda, Óbuda, Esztergom, Sopron, Tata). A középkori magyarországi zsidóság virágkora Mátyás király uralkodásának idején volt. Mátyás létrehozta a zsidó prefektus (elöljáró) országos hatáskörű hivatalát. Élére Mendel Jakabot állította, aki képviselte a zsidóság érdekeit, és felügyelte a király számára fizetendő adók beszedését.

A törökök győzelme után a három részre szakadt Magyarországon különböző sors jutott a zsidó lakosságnak. A királyi Magyarország jelentéktelen lélekszámú zsidóját gyakran üldözték, néhány városból kitiltották őket. A török hódoltság területén ezzel szemben nyugodtan élhettek. A 17. század közepén a török kori Buda zsidóságát az egyik legjelentősebb európai zsidó közösségként tartották számon. Az Erdélyi Fejedelemségben szintén viszonylag nyugodtan élhettek és dolgozhattak. Az 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, s a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket. A török kiűzése során az addig virágzó magyarországi zsidó közösségek vagy a vérengzések áldozatul estek vagy elmenekültek.
 
A történelem folyamán megállapítható, hogy Európa második legnagyobb számú zsidó közössége él ma is a trianoni határvonalakon belül. A franciaországi 600 ezres zsidó kolónián túl, Magyarországon élő 100 ezres zsidó közösség is egy olyan elfogadott populáció, mely az olyan majtényi-féle tézisek szerinti migrációs vonulat része.  

http://www.all-free-photos.com/images/villes-danube/PI31913-hr.jpg
A budapesti (1859) a neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája  egész Európában
Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a baloldaliak által kiközösített Horty Miklós kormányzó július 7-én leállította a deportálásokat.

Tudni illik, Magyarország német megszállását követően Adolf Eichmann és maroknyi csapata azonban már 1944 áprilisában megkezdte a magyarországi zsidóság gettósítását és deportálását - aktív magyar segítséggel, kb. 200 000 ember (csendőr, államhivatalnok és vasutas) közreműködésével.
(Értsük ezt a mondatrészt úgy, ahogy mostanság egyes baloldaliak részt vesznek - közreműködnek - a Soros-terv végrehajtásában.) 

Ha úgy vesszük ez is egy migrációs folyamat volt, amit ugyebár akkor is a németek szervezetek. 

A Zsidó Világkongresszus egy 1946-os összeírása 165 ezer zsidó túlélőt (ezen belül 143 ezer izraelita vallásút), az 1948-as népszámlálás 134 ezer izraelita vallásút (ezen belül Budapesten 101 ezret) talált. Az első felmérés eredményei azonban hiányosak, a népszámlálás értéke pedig a holokauszt trauma önbevallásra gyakorolt hatása miatt nem teljesen mérvadó, s még nem beszéltünk arról, hogy a nem izraelita vallású zsidók sem kerültek összeírásra. Ugyanakkor mivel a mai országterületen a visszatértek számát általában 90-120 ezer fő közöttire becsülik, s ennek nagyobb részéről elég jó adataink vannak - a kutatók szerint 200-260 ezer fő közötti lehetett a zsidók valós száma 1946 körül. Ezt azonban a kivándorlás és az "alija" jelentős számban csökkentette: mind a hazai, mind az izraeli források szerint 1945-57 között legalább 50-60 ezer zsidó vándorolt ki, nagyobb részük Palesztínába (Izraelbe).

Magyarország zsidósága ennek ellenére a Közép-Európa egyetlen számottevő zsidó közössége, térségünk más országaiban - Ausztria, Románia, Csehország, Lengyelország (!) stb. - számuk mindenhol tízezer fő alatt van.  

https://matete.pestisracok.hu/wp-content/uploads/sites/23/2018/02/28166409_10208564233382166_7822326543929346759_n.jpg
Az olimpiaellenes népszavazásért kampányoló Momentum és a baloldal  kudarca
Majtényi persze arra sem gondol, hogy nem csak a zsidó migrációs vonulat szálai érhetők nyomon hazánkban. 

Az első „vándorló” bolgár kertészek megjelenése magyar földön a kiegyezés utáni időre esik. Ez az egybeesés nagyon fontos és kedvező tényező a bolgárok számára. Magyarország gazdasági helyzete stabilizálódik. A városok lakossága lényegesen növekszik, változik a táplálkozási kultúra, nagyobb igény mutatkozik a zöldségek fogyasztása iránt, ami a kertészetek számának szaporodásához vezet.
Az első években csak férfiakból álló kis csoportokban („tajfakban”) érkeztek Magyarországra, nagyobb tömegben az 1870-es évektől kezdődően jöttek.

A Magyarországon megjelenő bolgárok – akik főleg Polikraistéból, Draganovóból, Ljaszkovecből, Dolna Orjahovicából jöttek – eleinte minden ősszel hazamentek, később pedig családtagjaikat is magukkal hozták és letelepedtek Magyarországon.

A Magyarországi Bolgárok Egyesületét (MBE) a Magyarországon élő bolgár kertészek alapították 1914-ben. 1914. július 27-én Lazar Ivanov kezdeményezésére egy 17 tagú szervezőbizottság elhatározza, hogy megalapítja a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, és aláírásgyűjtést kezd tagok toborzására. 6 nap alatt 170-en jelentkeznek, és összesen 4345 arany-koronát adnak össze. 1914. augusztus 2-án összehívják az alapító közgyűlést. A Sztefan Gjokov által javasolt alapszabályt egyhangúlag elfogadják, és megválasztják az első elnökséget Lazar Ivanov vezetésével. Dimitar Dimitrov, az egyesület házigazdája átengedi a Lónyai u. 11. sz. alatti lakását az egyesületi klub céljaira. 1916 májusában összehívják a kolónia gyűlését, amelyen elhatározzák, hogy alapot hoznak létre az iskola és a templom felépítésére. 1923-ban Miskolcon megnyílik az iskola és a kápolna. 1932-ben a kolónia adományaiból felépül a budapesti Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom. A templom alkotója a századelő nagy építésze Árkay Aladár. Árkay háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, melyben megtaláljuk az ortodox liturgia helységeit is. A templom sajátos építészeti értéket képvisel, hiszen nem csupán Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is.

Közben pedig Vietnam területének kb. egyharmadával és lakosságának mintegy egykilencedével rendelkező hazánk jelenleg mintegy 5.000 fős vietnami kolóniának ad otthont.

A múlt század 4 évtizedében – 1950-től 1990-ig – számos vietnami tartózkodott Magyarországon, eleinte egyetemi, főiskolai hallgatókként, katonai- nemzetvédelmi intézetek diákjaiként, utána aspiránsokként, továbbképzésben résztvevőkként, tudományos munkatársakként és gyári dolgozókként.

Az itt tanuló vietnamiak sohasem felejthetik el a háborús időben Magyarországon töltött diákéveket, amikor Magyarország kiállt Vietnam igazságos harca mellett “Vietnam, veled vagyunk!” ismert jelszóval és mozgalommal, valamint az utána következő másfél évtizedben: mindig élvezhették a magyar nép híres vendégszeretetét, segítőkészségét.

Aztán mások is jöttek.

A görögök a  hazájukban a második világháború után kitört véres polgárháborúsorán menekültek el Görögországból, ahol  1946-ban visszaállították a királyságot, és a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt sok antifasiszta kényszerült otthonát elhagyni. A felnőttekkel együtt kb. ötezer gyermek is távozott Bulgáriába, Jugoszláviába és onnan sokan települtek át Magyarországra.  

Vagyis hazánk ismét befogadó országként bizonyított.

Magyarország a közel 7000 görög menekültet befogadta (egy részük macedón volt), akik 263 görög településről származtak. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük és ellátásuk igen sok problémát okozott: a Hortobágyon Mezőhegyesen, majd Budapesten, a Kőbányai úton, Balatonfüreden, Almádiban, Nagymágocson, Békéscsabán kaptak ideiglenes szállást. A gyerekeket nyilvántartásba vették Székesfehérváron, majd onnét Balatonkenesére, Fehérvárcsurgóra és Dégre kerültek gyermekotthonokba. 1950-ben a Kőbányai út és Hungária körút sarkán lévő dohányraktárt és gyárat alakították át, és oda helyeztek ideiglenesen körülbelül 400 görög családot. Egy-egy család 6-12 négyzetméteres, komfort nélküli szobában élt, majdnem 25 családra jutott egy közös konyha, mellékhelyiségek. Ebben a zárt világú dohánygyári kolóniában zajlottak a Budapesten elhelyezett görögök ünnep- és hétköznapjai. A dohánygyári gyerekek számára hozták létre a „Manolisz Glezosz" iskolát. Ercsi község szomszédságában, közel a vasúthoz, volt egy olyan terület, ahová alkalmasnak látták egy tömbbe telepíteni a menekülteket olcsón és gyorsan. Petridisz Nikosz görög mérnök is bekapcsolódott a tervezésbe, így született meg Beloiannisz falu 301 egyszobás, 117 kétszobás lakás készült el. Itt az utcákat a lakosság javaslatai alapján általában görög hősökről nevezték el: Paparigászról, Ilektráról, Delcsevről, Gavrilidiszről, Sztefanosz Szarafiszról.

https://kuruc.info/galeriaN/hir/Kadar-Medgyessy-Nastase-Medgyessy.jpg
Medgyessy mind az áruló Kádár, mind pedig a román Nastase előtt is hajbókolt
Majtényi elgondolása szerint a miniszterelnökünk is csak egy migráns. Medgyessy Péter bár Liu Shaolin Sándorhoz hasonlatosan Budapesten született, de maga is migráns jelleget ölt, ha Majtényi érvrendszerét tekintjük. M. Péter, Medgyessy Béla kolozsvári aljegyző fiaként született. A román nyelvet anyanyelvi szinten tanulta meg és sajátította el családon belül. A magyarral mindig is küszködött. Miniszterelnökként elhíresült mondása a számára kimondhatatlan útelágazás, valamint a felcserepedett szóhasználata volt a felcseperedett helyett. Mindez igazi szószólójává tette a hazai migrációs folyamtoknak, annak ellenére, hogy ez akkoriban nem volt téma Majtényi felfogásában.

Az új kisebbség megjelenése a rendszerváltást követően Kínából származik. 

1987-tel kezdõdõen Kína északi vidékein egyre többen használták ki az útlevélszabályok egyszerûsödését, és „ingázó kereskedõkké” váltak Kína és a szovjet Távol-Kelet, valamint Szibéria között. Sokan közülük eredetileg vendégmunkások voltak, s közülük ebben az idõszakban egyre többet hívtak szerzõdéses munkára Oroszországba. A Szovjetunió összeomlását, majd a vízumkényszert csoportos kishatárforgalomra feloldó 1992-es kínai-orosz szerzõdést követõen, a határátlépés még könnyebbé vált.

A nem hivatalos, „ingázó kereskedelem” a kelet-európai hiánygazdaságoknak már legalább a hatvanas évek óta jellemzõje volt. Ezt azonban a kínai kereskedõk soha nem tapasztalt mértékûvé duzzasztották. Azt a vákuumot töltötték ki, amelyet a hiányzó vagy leépülõ kiskereskedelmi hálózatok hagytak maguk után az olcsó ruhanemûk és cipõk piacán. Vonattal egyre távolibb célpontok elérésére vállalkoztak, s mind hosszabb idõt töltöttek ott. Oroszország európai területei után, Magyarországra is eljutottak. Nálunk ugyanis 1988-ban oldották fel a kínai turistákra vonatkozó vízumkényszert. A Belügyminisztérium adatai szerint a Magyarországra belépõ kínai állampolgárok száma a nyolcvanas évek közepén regisztrált szinte zérusról, 1990-ben 11 621-re, 1991-ben pedig már 27330-ra ugrott. Oroszországból és Magyarországról a kínai kereskedõk a késõbbiekben egész Kelet-Európában szétszóródtak.

Az Európában élő mintegy másfél millió kínai vándorlását tekintve többféle tendencia is megfigyelhető, hiszen a kínaiak mobilitása korunk egyik legjelentősebb migrációs jelensége. Európában élőközösségeik szerkezeti felépítésüket tekintve hatalmas eltéréseket mutatnak. A Magyarországon élő kínai populáció nagysága az 1990-es évek óta jelentősen növekedett, és Budapest városképére gyakorolt hatása is (éttermeinek, büféinek és boltjainak nagy száma miatt) számottevőnek mondható. A magyar kormány 2003 óta nagy erőfeszítést tett a kínai–magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok felpezsdítése érdekében.

Liu a (majtényi) migráns.

Legalábbis Majtényi (és Bartus)  szerint, pejoratív értelemben.

https://telesport.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/10/2017/01/bscap00061.jpg
"Nekünk itt van a hazánk, itt születtünk, itt jártunk iskolába, itt él a családunk és itt élnek a barátaink"

Liu Shaolin Sándor Budapesten született, édesapja kínai, édesanyja magyar. Először az úszással próbálkozott, majd a jégkoronggal és a jégtánccal, de egyikkel sem barátkozott meg. Öccsével, Shaoanggal unokanővére javaslatára megpróbálkoztak a gyorskorcsolyázással, ami azonnal magával ragadta a testvéreket. Tizenegy éves korában vett részt az első edzésén. 2005 óta korcsolyázik versenyszerűen, előbb a TRGSE (Tornádó Rövidpályás Gyorskorcsolya Sportegyesület) csapatában, majd az SPSC-nél (Statisztika Petőfi Sport Club).Többször járt Kínában, másfél évig ott is edzett. Magyar bajnok, magyar olimpiai bajnok, világbajnok, Európa-bajnok, világkupagyőztes. 

*

Szűcsnek elmehettek otthonról - Istent próbálta játszani, miközben meghazudtolta a párttársait ( - Stop Szűcs!)

Tegnap foglalkoztunk azzal a stadionépítési elképzeléssel, amit Szűcs Lajos, egyszerű ócsai polgár álmodott meg a Fidesz stadionlázas közegében.

http://img.szucslajos.com/2015/szucs-lajos-fidesz2.jpg
Szűcs, az ócsai fenomén - a Fideszes szürke üdvöskéje
Szűcs doktor valahol olyan, mint az Isten nyomába lépő Szent Péter, aki látván a világ teremtését, maga is megpróbálta leutánozni a mestert. A monda szerint így született a légy.

Szűcs Lajos az egyszerű ócsai lakos, aki képtelen volt felvirágoztatni azt a választási körzetet, amely otthont adott neki, most megpróbál olyan maradandó és nagyívű dolgot cselekedni, mely az orbáni magasságokba emeli őt.

Csakhogy az egyszerű Szűcs nem egy Isten adta géniusz, és nem Orbán Viktor.  Sem összehasonlítható szókincse, sem megfelelő felkészültsége nincs hozzá, hogy a nagy stadionépítő szintjét felérje.  

Ő azonban mégis valami maradandót akar és próbál létrehozni, amolyan szentpéteri-mód. Számunkra azonban ez sem lesz másabb mint az a légy, amit az utánzó teremtett. 


http://m.cdn.blog.hu/dr/drerossgabor/image/sz%C5%B1cs-bayer.jpg
Megyei elnökként az iskolák fűtését sem tudta megoldani - melegre vágyott
Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő alapvetően csak egy teniszstadiont akart a Margitszigetre, de egy kicsit elszabadult a fantáziája – világította meg Tarlós István kormánypárti főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján az elmúlt napok egyik botrányának a hátterét fővárosi szemszögből. Elmondta: abban, hogy a parlamentben kedden nagy többséggel elfogadtatott törvényből nem lesz semmi, és a Palatinus strand mellett nem épül meg a jogszabályban szereplő 9 emeletes, 26 méter magas monstrum.

– A kormányfő éppen Bulgáriában volt, amikor meghallotta a hírt, és fogta a fejét, majd megerősítette, hogy egyetért a városvezetéssel – idézte fel a történteket a főpolgármester, hozzáfűzve: a kormányban és a fideszes politikusok között „az igazi mértékadók” sem támogatják ezt az elképzelést. A főpolgármester elmondása szerint Szűcs Lajos valóban mindenkit megtévesztett, mert Rogán Antal miniszternek azt mondta, hogy nemcsak a várossal, hanem Gulyás Gergellyel is egyeztetett. Viszont a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének fordítva mondta: Rogán mindent tud. Ehhez képest egyik sem tudott semmiről, sőt Szűcs Lajost – aki lapunknak fel sem vette a telefont – korábban a városházán többször is felvilágosította az illetékes főpolgármester-helyettes.

– Szeneczey Balázs tételesen elmagyarázta neki, hogy a Margitszigetre a hatályos előírások alapján mit lehet és mit nem építeni. Ezek után „különösen szerencsétlen körülmények között” született meg a törvény, amiből a jövőben csak annyi marad: „kell egy teniszstadion” – hangsúlyozta Tarlós István, aki szerint az a lényeg, hogy a pusztuló pályák helyén egy úgynevezett ATP versenyek rendezésére alkalmas létesítmény legyen. Megerősítette: az állami területre új, részletes elképzelés készül, amely csak akkor valósulhat meg, ha arra a Fővárosi Közgyűlés is rábólint. Annak a feltétele pedig a Margitsziget jelenlegi funkcióinak, a természet- és árvízvédelmi szempontoknak való megfelelés.

Jóvátehetetlen bűn, ami a Margitszigeten készül. Ennek felelőssége alól Szűcs nem bújhat ki. 

A beruházást az ilyen esetekben sajnos már teljesen szokásos módon kiemeltté minősítették, vagyis kivonták minden rendes – esetleg némi örökség- és környezetvédelmi szempontot nyomokban tartalmazó – engedélyezési eljárás alól, az építtető pedig a Nemzeti Sportközpontok.

A „rendkívüli sürgősségre” hivatkozva meghívásos közbeszerzés lesz, három ajánlattevő felkérésével. Ez azt jelenti, hogy legalább olyan gyorsan és hatékonyan meg fog épülni, mint a Duna Aréna. És a hasonlóságok ezzel nem érnek véget. A szövegből az derül ki, hogy a teniszversenyközpont nagy lesz. Nagyon nagy.

A megállapított építési paraméterek így festenek:
  • beépíthetőség: 100%
  • megengedett legnagyobb építménymagasság: 26 m
  • megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 3,00
Hogy ez mit jelent, ahhoz fogódzót nyújt, hogy a ferencvárosi Groupama Stadion ennél valamivel alacsonyabb, 22,5 méter magas. A szigeten kétségkívül van ennél magasabb építmény, mégpedig a 20. század elején épült víztorony (57 m), ez azonban egy karcsú, elegáns formájú épület, ami festőien emelkedik ki a fák közül. A stadion is ki fog emelkedni, de karcsú és festői bizonyára nem lesz.  Ha másból nem, ez világosan látszik az indoklásnak abból a passzusából, amely megállapítja, hogy „a stadion alkalmas lehet egyéb rendezvények megrendezésére, akár kongresszusi központként való hasznosításra is.”

Az egyetlen látványterv a teniszközpontról 2016-os. Meglehetősen elnagyolt és valószínűleg ma már túlhaladott is, de egyelőre nem tudunk mást mutatni:

A margitszigeti teniszközpont egy korábbi látványterven
Szűcs stadion álma - a margitszigeti gigastadion korábbi látványterve ( - a politikai teniszezőknek a Tabán már nem elég)
A nagy tömegterhelést jelentő, parkolókat is igénylő, környezetét uraló és szétfeszítő stadion Margitszigetre telepítése viszont jóvátehetetlen sebet ejt Budapest egyik legszebb és legkedveltebb történelmi parkján. Ez sokkal nagyobb bűn, mint bármi, ami a Városligetben készül, és elhibázottabb helyszínválasztás a Dagály strandot megcsonkító Duna Arénánál. Nem lehet rá mást mondani, mint hogy szegény, szegény Margitsziget.

Azt leszámítva, hogy fogalmunk sincs, mekkora felfordulást, hány kivágott fát és mennyi nem várt pluszköltséget jelent majd a stadionépítés, van még egy szépséghibája az ügynek.

Ugyanezen a napon ugyanezek az emberek simán elkaszálták a több ellenzéki párt és az AVM által összeállított törvénymódosító javaslat  gyorsított eljárásban való tárgyalását, aminek a célja az lett volna, hogy ne lehessen gyermekes családokat elhelyezés nélkül kilakoltatni és ezzel szétszakítani.

Jókora káosz lehet Tarlós István főpolgármester szerint a Fideszben. A párt meghatározó vezetői nem is tudtak a margitszigeti óriás-teniszstadionról benyújtott törvényjavaslatról. Mint megírtuk, az utolsó, keddi parlamenti napon a fideszes többség Szűcs Lajos és Kucsák László önálló indítványára egy nap alatt átnyomta a Parlamenten, hogy egy 26 méter magas betonkolosszus-stadion épüljön a Margitszigeten. 

https://hirado.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/7/2015/10/D_MTZ201506150066.jpg
Szűcs Lajosnak nem ez volt az első és egyetlen melléfogása - kieshet a kosárból
A teniszszövetségi elnök Szűcs a közelgő Hungarian Open ATP World Tour tenisztornával indokolta, hogy sürgősen kell egy teniszstadion a szigetre. 

A főváros háta mögött született jogszabályról Tarlós rögtön kijelentette, hogy a főváros nem hajtja végre a döntést, és ezt személyesen is közölte Rogán Antal miniszterrel.

„Ezt a törvényt el lehet felejteni” - mondta Tarlós István, a kormánnyal ugyan abban maradtak, hogy egy új teniszcsarnok építését a főváros is támogatja, ám ez csak az önkormányzattal és a fővárosi közgyűléssel egyeztetve valósulhat meg.

Szűcs saját párttársait megtévesztve és átverte hozta őket kellemetlen helyzetbe
Tarlós mostani elmondásában félreértések vígjátékának írta le a történteket. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök Bulgáriában hallott az ügyről és amikor meghallotta, hogy mi történt a távollétében, csak a fejét fogta. Rogán Antal is csak a repülőtéren hallott a törvényjavaslatról és a miniszter abban a hitben volt, hogy a beterjesztők leegyeztették a dolgot a fővárossal. Gulyás Gergely frakcióvezetőt ellenben úgy tájékoztatták, hogy mindent megbeszéltek Rogánnal. Ezt utóbbit azért tarthatta fontosnak megjegyezni a főpolgármester, mivel a Fidesz frakciótagok név szerinti aláírásukkal támogatták, hogy sürgősségi javaslatként tárgyalja a törvényt a Parlament. Arra a kérdésünkre, a főpolgármester szerint elképzelhető-e, hogy két fideszes képviselő ilyen fajsúlyú ügyben partizánakcióba kezd a párt és a kormány háta mögött Tarlós leszögezte: ismeretei szerint a Fidesz mértékadó vezetői nem értesültek arról, hogy pontosan milyen törvény kerül a plénum elé.

Tarlós szerint Szűcs – akinek a javaslata máskülönben olyan gyöngyszemeket is tartalmazott, hogy az állam kisajátíthasson önkormányzati területeket, vagy hogy a betonstadion milliárdos közbeszerzését meghívásos módon bonyolítsák le – valóban tárgyalt a fővárossal, ám főváros egyáltalán nem adta az áldását az ötletre, ellenkezőleg, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a fenntartásait közölte az ügybuzgó fideszes képviselővel.
 

*