Mi más is lehetne az első, és legfontosabb egy olyan napon, amikor gyászba kéne borulnia léleknek.
Mert nem az számít, hogy piros betűs (kötelező) nemzeti ünnep, vagy sem valamely múltunkban történt és a jelenünket is mentahatározó történelmi esemény, hanem az, hogy miként vérzünk, vélekedünk és gondolkodunk róla a belsőnkben.
A diktatúrában március 15.-e sem volt munkaszüneti nap, csupán egy eltűrt esemény emléke, amit az iskolai tanórák keretei közt tartottak. A magyar ember, a nép összessége azonban mégis kiment és nemzetivé tette ezt a napot. Október 6.-a sem másabb ettől. Nem csak összefüggéseiben és következményeiben, hanem társadalmi, nemzeti jelentőségében is.
Gyászos ez a nap, mint a bukott forradalmaink és vesztett harcaink összessége. Mégis egy kiállást, egy becsületbeli ügyet, egy ország egységét és erejét, kitartását, véráldozatát hozza emlékezetünkbe, mely során a magunk lelkületét is formázzuk ezzel.
Az aki mindezt átlépi, az nem a nemzet, nem a nép és nem a magyarság képviseletében jár el. Az a vezető, politikus, aki nem képes erre emlékezni, önmaga jogán ráérezni, és megemlékezni, az méltatlanná válik a nép megbecsülésére és önmaga becsületére.
Ócsán valahol itt tartunk most, amikor annyi év távlatában még mindig ott tartunk, hogy a városvezetés nem képes a gyászra, a Nemzeti Gyásznapra a megemlékezésre akkor sem, ha a mai napforduló kapcsán amikor 170 éve éppen e napon végezték ki az aradi vértanúként számontartott 13 hős és a Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajost, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjét.
A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek,
ahol ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország
lobogóját.
Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben koszorúzással folytatódik.
A Batthyány-mauzóleumnál Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester mond beszédet.
Ócsán a városvezetés rossz szokásához híven nem tartanak megemlékezést.
Remélhetőleg a hivatalát elvesztő jelenlegi polgármesterre és alfelére sem fogunk a későbbiekben megemlékezni, ha csak nem valami visszatérő rossz emlékként.
2019 október hónapja erről is szól.
Mert van más választás.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése