A kiszivárgott információk szerint az eddig szóban forgó szektorokon
kívül is szeretné alkalmazni a hatósági árképzést a kormánypárt – írta a Privátbankár.
A Fidesz rezsicsökkentést előkészítő munkacsoportja jelenleg is vizsgálja, hogyan lehet kiterjeszteni a hatósági árképzés rendszerét a lakossági szolgáltatások egyre szélesebb körében. Az információt a kormánypárt egyik vezetője mondta a Magyar Nemzetnek.
A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi
egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az
energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel
is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.
Eszerint átalakul a Magyar Energia Hivatal, és az eddigi kormányhivatal
helyett önálló szervet hoznak létre Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatal néven.
A hivatal látja el egyrészről a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.
A hivatal látja el egyrészről a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás. A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni.
A konkrétumokkal kapcsolatban az MN-nek nyilatkozó politikus az úgynevezett települési
folyékony hulladék (szennyvíz) szállítását említette (szippantás) még. A
korábban már többször szóba került PB-gázpalackok és a tartályos gáz
árának, illetve a kéményseprés díjainak hamarosan várható csökkentését
is lehetségesnek tartják.
Mint kiderült azért van szükség a kormányzati beavatkozásra, mert a szolgáltatók gazdasági- piaci érdekei ellentmondanak a rezsicsökkentés végrehajtásának. A nonprofit cégek is képesek eltüntetni a bevételeket a túlzott kifizetések, vagy költségelszámolás által. A nyereségérdekeltek pedig mindig a fejlesztésre hivatkozással nyelik be, vagy kérik el a többlet pénzt.
Ez igen jól érezhető a települések többségében, ahol a helyi személyes érdek sokszor szembe megy a lakossági- és választói érdekekkel. Ki nem hallott még az infláció feletti rezsiemelésről? A szemétszállítási (hulladékkezelési) díj emeléséről? Ezek a díjemelések mindig a helyben élő emberekre hárult. Számos esetben ennek a helyi képviselő-testület sem szabott gátat. Sokszor ehhez a szándék sem volt meg. Valami érdekkapcsolat, fonódás, vagy éppenséggel tagság, vagy más betöltött tisztség játszott közre abban, hogy egyes képviselők rendre elfogadják a szolgáltatói díjemelést. Ezt a fizetségnövekményt sorra az emberekre hárították. A tisztességtelen folyamatot úgy látszik demokratikus eszközökkel már nem lehetett féken tartani. Ezért vált szükségessé a kormányzati beavatkozás.
A Településüzemeltetési Tanács tagjai máris összeültek és keresik a megoldást.
A Településüzemeltetési Tanács tagjai máris összeültek és keresik a megoldást.
Rogán Antal szerint akár 10 százalékos csökkentés is bekövetkezhet
ezeken a területeken, de hangsúlyozta, hogy egyelőre semmi konkrétum
nincs az ügyben. Az Országgyűlés várhatóan április végéig fogadja el a
rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amely a
díjcsökkentések megvalósulását biztosítja.
Ócsa városa sem kivétel. A térség egyik kiemelkedő víz- és csatornadíjával vezető helyen áll. Az úgynevezett szippantás díját legutóbb nagymértékben emelték, a környezetvédelemre, és a gazdasági számításokra alapozva. A szemétszállítást költségeit amint felszabadították, azonnal megemelték. A képviselői szavazóbázist adó többség ezeket vita nélkül megszavazta.
Természetes, hogy a jelen kormányzati elképzelés milyen ellenállást és érdeksérelmet okoz a szektorban nyereséget termelő ellenérdekelteknek. Épp ideje a kormány beavatkozásának, mert a lakossági tűrőképesség már igencsak a végét járja.
*
3 megjegyzés:
Most, meg lehetne mutatni, hogy a képviselőtestület valóban értünk van, vagy csak érdekhajhász bólogató emberek. Mutassák meg legalább most az egyszer, hogy valóban számít nekik a választóik akarata.
Hétfőn az önkormányzat soros ülésén álljanak elő és tegyenek javaslatot a víz díjának csökkentésére. Majd fogadják el, és ettől kezdve fizessünk kevesebbet. Nem kell erről sokat vitázni. Csak meg kell tenni. Javaslom az összes fideszes érdekképviselőnek az előterjesztést, hogy bizonyítsanak. És nem kell többet a sarokra kiállni.
Nincs hétfőn soros ülése az önkormányzatnak.
Lényegtelen.
A soron következő ülésen viszont adott a lehetőség.
Megjegyzés küldése