Ismét divatba jött húsvét előtt hímes tojást festeni. Az ócsai
asszonyoknak, lányoknak a hagyományok őrzésében az idősebbek a népi iparművészek és a kézművesek is
elkötelezetten segítenek. A megmentett felújított Lakatosházban az Ágas-házzal közös udvarán a
hímes tojásról, a hozzá fűződő szokásokról tartanak népművészeti bemutatott és előadást ilyenkor.
Az eseményre számos idegenforgalmi turisztikai csoport érkezik, gazdagítva ezzel Ócsa kulturális életét. E jeles napokon és eseményeken a helybéli népviseleteben megjelenő asszonyok a "Babaház" múzeumi körülmények között kiállított, hagyományosan öltöztetett népviseletét is megtekinthetik, míg az Ágas-ház az egykori iskolai életbe nyújt betekintést. Ezzel az öreg falubeli környezetbe illő népi bemutatóval veszi kezdetét a kétnapos ócsai hagyományőrző húsvét. Az ócsai húsvétólás élményekben gazdag, jó program. Nem véletlen a hírverése és a látogatottsága.
Itt mindenki felidézheti a régmúltat. Sokaknak még eszébe jut, hogy az egyszerű falusi asszonyok miféle csodát tudtak
létrehozni a semmiből: egy házi tyúktojásból, az egyszerű, a ház körül
talált eszközök segítségével. Hiszen a tojásdíszítéshez nem kell más,
mint egy kis felmelegített viasz, egy göcsörtös faág, amire egy kis
tölcsért szerelünk: a gicával, vagy írókával különleges mintákat lehet
rajzolni. A tojást pedig természetes anyagokkal (például hagymahéjjal)
festették meg.
A nádfedeles Pajta-ház Étteremben az idegenhonból érkező csoportok ugyanúgy hozzájuthatnak a kontinentális reggelihez, mint a tájjelegű vagy a húsvéthoz kapcsolódó ételféleségekhez. A legtöbb német turista az ebéd mellé helyi készítésű házi sört iszik.
De jól fogy a tájbor is, amit az Öreg-hegyi pincesor borászai kínálnak.
Közben amott az ócsai népdalénekesek perdülnek táncra, arrébb meg az asszonykórus dalárdázik, és amikor kifáradnak, a sokaság magyar nótára bágyad. Mindenki jól érzi magát. A vidámság idecsalja a környék apraja-nagyját. Nem véletlen a népszerűsége a rendezvénynek.
Az estei fáklyás körsétával a nap is lassan véget ér. Másnap reggel még meglocsolják a bágyadt idegeneket a fiatalok, majd a savanyú káposztaleves (más néven korhely leves) bevétele után a kora délutáni órákban mindannyian továbbállnak.
Ez Ócsa ismertté vált (igazi) falusi húsvét ünnepe, ami évről-évre egyre népszerűbb és látogatottabb. Nem véletlen, hogy a hazai és a nemzetközi turisztikai kiállításon a Tourinform pavilonjában elkapkodják a róla készült brossurát.
Jó ez a helyi kezdeményezés, mert élénkíti a kisvárosi életet. Bevételt és fellendülést, népszerűséget hogy a környezetünkbe.
Tavasz tájékán
már szinte bizsergett a tenyere a helyi asszonyságoknak a festésre. Úgy gondolják, hímes tojás és látványosság nélkül nincs
ideillő húsvét.
Ennek hatására Ócsán már (évről, évre) egyre szebb, kifinomultabb tojásokat fest sok-sok ember a maga és mások örömére. Ezt aztán a locsolkodásban résztvevők és többnyire az idelátogatók el is kapkodják.
A tojás a pogány hitvilágban is az újjászületés jelképe volt, ám a
keresztény kultúra is könnyedén befogadta a hozzá fűződő hagyományokat,
hiszen ez ráfelel a Krisztus feltámadását ünneplő húsvéti szokásokhoz.
Ócsa vezetése ezt a lehetőséget ismerte fel. amikor a Lakatosház felújítása, használatbavétele és az ó-falusi környezet megőrzése, az ott fellehető romos parasztházak kivásárlása és felújítása mellett döntött.
A város jól járt ezzel, mert az évenkénti népi események nem csak messzire viszik jó hírünket, hanem megélhetéssel és bevételi forrással látják az itt élőket.
*Ez az írás a hagyományápolás, népi értékmegőrzés, az ebbéli helyi gondoskodásra való figyelemfelhívás, valamint az egykori Lakatosház (el nem feledhető) máig fájó elpusztításának ellensúlyozásaként, amolyan emlék-állítás gyanánt született.
Szolgáljon ez az írás mementóként, és iránymutatóként Ócsa számára.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése