Módosulhat a médiatörvény a kommentelők miatt ( - Ócsa is érintett)

Az internetes médiumokat tömörítő szakmai szervezet szerint tisztázásra szorulnak a médiatörvények egyes passzusai az internetes kommentekkel, hozzászólásokkal kapcsolatos felelősségi körök tekintetében.

Ez a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) Kommentek a magyar interneten: problémák és lehetőségek című vitaindító tanulmányában olvasható, amely a szervezet honlapján érhető el. Az MTE elemezte az internetes kommentekben elkövetett személyiségjog-sértésekre vonatkozó bírósági gyakorlatot, ennek során figyelembe vette az Ipsos kutatásának eredményét is az internetezők véleményéről.

Mint ismert, nemrég Ócsa város polgármestere indított pert az ocsavaros.blogspot.hu ellen, mert a portálon Bukodi Károly állítólagos házasságon kívüli kapcsolatáról, és helyettese, Horváth Tamás ivási szokásairól írtak a kommentelők. Papcsák Ferenc, Zugló szintén fideszes polgármestere a Népszava mellett a Hír24 hírportál, valamit a 168 Óra több kommentelőjét jelentette fel a rá vonatkozó vélemények miatt, a stop.hu hozzászólója ellen pedig az ügyészség folytat eljárást rágalmazás vétsége miatt.

A történetről többször beszámolt a Népszava a DabasOnline, a Propeller, és végigszaladt a világhálón. Egyedül a dabasi hírportál volt az, aki visszavonta a két ebbéli közzétételét, valamilyen meg nem válaszolt ok folytán. Moldován Ágnes szerkesztő többszöri keresésünkre sem volt hajlandó elárulni ennek az okát. 

Mindenesetre minden jel arra mutat és mindenhol azt konstatálják, hogy itt valami nincs rendben. 

A szervezet (MTE) szerint a jogalkotóknak az internetes kommentekben érintett szereplők bevonásával kell áttekinteniük, szükséges-e módosítani az egyes jogszabályokat. Azt azonban tartalmazza az általuk készített dokumentum, hogy a médiaalkotmány és a médiatörvény e tekintetben pontosításra szorul. Az egyesület a szerkesztőségi felelősség, valamint az azt keletkeztető "beszerkesztés" fogalmát tisztázná.

A szervezet a médiatörvényben és a polgári törvénykönyvben is rögzítené, hogy a szerkesztői felelősség nem terjed ki a felhasználók által készített tartalmakra.

A tanulmány leszögezi, hogy az elmúlt évek hazai ítélkezési gyakorlata nem egységes azt illetően, hogy kinek és hogyan kell felelősséget vállalni a cikkekhez, blogbejegyzésekhez fűzött kommentárokért.
 

A szolgáltatókat arra bátorítják a dokumentum készítői, hogy kísérletezzenek a kommentek moderálására szolgáló megoldásokkal, egy lehetőségnek tartják például az offenzív kommentek megjelölését.

A dokumentum leszögezi, hogy a komment a szólásszabadság fontos eszköze, ám a jogi környezet egyelőre nem tudott ehhez alkalmazkodni. Az egyesület olyan jogi környezet kialakítását szorgalmazza, amely elősegíti a szólásszabadság érvényesülését a kommentekben, ugyanakkor a személyiségi jogsértések érdemi orvoslására szolgál.

Leszögezik ugyanakkor, hogy a problémák jelentős része sem bírósági jogérvényesítés, sem a médiaigazgatás keretei között nem kezelhető.
 

A felmérésből kiderül, hogy az internetezők 70 százaléka gyakran olvas vagy ír kommenteket. A kommentelőknek mindössze a 16 százaléka sorolható a "komolytalan provokatívak" csoportjába, többségük viszont információátadás céljából használja ezt a fórumot.

A dokumentumból kiderül az is, hogy a felhasználók kétharmada számára fontos a moderálás, de harmaduk a szűrés nélküli kommentelést sem tartja elvetendőnek. Az olvasók számára azok a moderálási formák a legrokonszenvesebbek, amelyek az olvasók értékítéletére és aktivitására alapoznak, nem pedig a központi moderáláson.

*