Mottó: Vannak akiknek a napi fröccs az élet része. Amolyan életelixír, mely mozgásban tartja a szervezetet és csökkenti a stresszt. Azonban a túlzott fogyasztás működési problémákat, funkcionális okozhat. Ennek kezelésére szolgál a detoxikáló, népszerű, vagy közismertebb nevén a detox. Most innen tudósítunk.
Thomas felkönyökölt az ágyban, de még így, másnaposan
is energikusabbnak hatott, mint a másik kettő. A mester az orrát piszkálta, az elvtárs pedig a szemközti falon látott egy foltot, azt nézte mereven.
– Hát, elég nagy szarban vagytok – nevetett Thomas a saját szavain, miközben beszélni próbált. Chipset nem hoztatok? – kérdezte végül kajánul. – Vagy legalább egy üveg kisüstit?
– Ha iszol, mindig kiabálsz – dünnyögte a
korábban árusként a chipsből élő mester.
– Én máskor is kiabálok! – süvöltötte a beteg
Thomas.
– Miért utálsz te engem ennyire? – hüppögött a mester.
– Én nem utállak, pubi, csak egy töketlen
balféknek tartalak, de hát ez nem titok. Még a zugfirkászod is megírta.
- Az a tényleg…
- Aztán ott volt még az a másik ügy a
Valentin nappal. Ha nem ugráltál volna, nem került volna elő.
- Túl sokan olvasták, és arról beszélt boldog,
boldogtalan.
- Én mondtam, hogy vigyázz és ne lépj mellé,
mert kibicsaklik a bokád. De ez a fociból átvett mániád olyan, mint sutának a kapura
törés, csak hát neked ez sem akar ugyanúgy összejönni.
- Sportbaleset,
amolyan munkahelyi ártalom.
- Ha már megesett, akkor el kellett valahogy hallgatni.
- Jó, de az, hogy vigyük perre, nem jött be.
- Józanodj
már! - neked sem az útdíjhátralékosaiddal. De ha valamit nem magam csinálok, az
nincs elintézve. Nézd meg az elődöddel milyen jól bevégeztem.
- Ja,
csak a tanúdat fogják még faggatni. Ott császkált, ahol nem kellett volna.
A mester sokkal józanabbul folytatta: - A pert
se kellett volna a haverokra bízni, csak szerencsétlenkedtek azokkal a paragrafusokkal.
Az elvtárs erre felcsuklott, és közbeszólással próbálkozott.
- Igaz is… khm… olvastam, hogy azt
nyilatkozta… khm… ha mi nyerünk, tüntetések lesznek. De a leszámolásban már nem
leszünk naivak, mint annak idején…
- Hát nem is! Nem szórakozzuk el még egyszer
a dolgot, úgy legyen a nevem Thomas Tomasovics Gőzmozdony! – kiáltott
harsányan. Mi biztos nyerünk, a birkák velünk vannak.
- Azt mondta: „Voksoljatok a baloldali
összefogásra, és ha nyerünk, káosz lesz, utcai harcok és polgárháború!”
Szerinted… hm… ez hány szavazatot hozott?
- Mit tudtok ti a politikáról? Idejöttök
nekem rinyálni! Két depressziós anyámasszony katonája! Amikor kihúztátok a sajtóblogból
a hajszálrugót, sajnáltátok jól megkenni, hogy eszébe se jusson nyekeregni a
computeren kufárkodva.
- Simon Gábor pénzét épp erre tettük félre,
de azt közben zárolták – szabadkozott a még magán kívül levő elvtárs, vöröslő fejjel.
– A többiek meg nem mernek most hozzányúlni a saját forrásfelhalmozásukhoz, nehogy
lebukjanak.
- Hát nem is fogtok nyerni soha semmit. Na,
menjetek! Szóljatok az öregecskedő ápolónak, hogy hozzon rumot a teába, mert
így ihatatlan.
Zárta le a beszélgetést gőzgép Thomas.
Eredeti: Látogatóban (Ungváry)
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése