Husvéti nyúl ( - jó kívánság)

Itt a húsvét itt van végre, 
derűs szívvel nézz az égre!
Mit kívánunk? Semmi mást,
Egy nyuszit és sok tojást.

Éljen a húsvét!

 

 *

Szűcs Lajos láthatatlan képviselői tojásai - ezt tojta a nyuszi ( - Ócsán nincs ilyen esemény)

Ózdon a Bolyky Tamás általános iskolában a gyermekek mindennap megkapják az iskolatejet, kakaót vagy a Túró Rudit. Ezen felül kapnak egy almát. Március 27-én, vagyis most szerdán az alma helyett a képen látható tojások voltak, amit megkapott minden gyerek. Tehát az almásvödrökben minden osztály megkapta a tojásokat. Nem kézbe osztogatták ugyan, de mindenki elvette a vödörből, bár volt, ahol a tanár osztotta ki, mint minden más csemegét.

 

A tojások feliratán szereplő Riz Gábor nem más, mint a körzet parlamenti képviselője. Minden információnk szerint, de Riz személyes közlése alapján is újból ő lesz a következő választásokon a Fidesz jelöltje. Nem nehéz kitalálni, hogy ez az előzmények nélküli hirtelen csokitojás-osztogatás, pláne így névvel már maga a kampány. Több mint egy évvel a 2014. évi választások előtt.

Nyilván nem a gyermekek az igazi célpont, hiszen ők nem szavaznak, és általános iskolásokról lévén szó, nem is lépik át egyhamar a szavazásra jogosultság korhatárát. A célpont, a megcélzott réteg a szülők. Már persze ha egyáltalán ezt így racionálisan végiggondolták, hiszen tapasztalhattuk már, hogy a kampányolás lelkesedésében milyen elképesztő töketlenkedésekre képesek a sok esetben szerény képességű, botcsinálta pártaktivisták is, a buta, de erőszakos „szakértői”, „menedzseri” slepp tagjai is.

Ha azonban csupán a gesztus értékét tekintjük, akkor lehet ez akár egy kedves, és boldogsággal teli jó érzés. Legalábbis a gyerekek számára a hideg márciusi télben.

Mindezt magunkra vetítve azonban láthatjuk, hogy itt Ócsán és a köztes választókörzetekben mindez másként van. 

Itt az érintett országgyűlési képviselő fideszes körökben Szűcs Lajos. Ő csokit csak az Azori-szigetekre való kiruccanás után osztott, (vezeklés gyanánt adományozott) amikor balhé lett a télből a nyárba utazásának.  Ez akkor egy amolyan kompenzáció volt, jelezvén, hogy közpénzből finanszírozott utazás költségeit édes szájjal fogadják. Mondhatni, befogják.

Ez amolyan kényszeredett cselekedett volt. Riz Gábor azonban Szűcs úrral szemben önként és jótékonyan, ( - még ha kicsit öncélúan is - ) cselekedett. 

Szűcs Lajos vonatkozásában ilyenről nem tudunk. Ő inkább a választókerületében a nagy átadások híveként jelenik meg és prezentál. A saját pénzből való osztogatás nem jellemző rá, ebbéli cselekedete nem ismert előttünk.

Ezért az elmarasztalások ellenére Riz Gábor cselekedetét még mindig szívesebben veszi ki magát a köznép, előtt, mint a magamutogatós, semmi közöm hozzá, Szűcs Lajos-féle átadásokbéli közszereplést. Ezek valahogy mindig valami kesernyés ízetlenséget hagynak maguk után, míg a nevesített (névvel felcímkézett)  csokitojás mégis csak édesebb érzés. 

Mert úgy így húsvét táján nagyon nem mindegy, kinek mit tojik a nyuszi. Még akkor is, ha vannak ennek egy bizonyos cukros-bácsi zamata, de hát hadd kapjanak a gyerekek csokitojást. Kétségtelen, hogy nem okoz bennük lelki törést. 

Az is eléggé világos, hogy a kedves szülők pusztán csak egy ilyen nyuszitojás hatására nem fognak majd hanyatt-homlok rohanni, hogy Riz Gáborra és a Fideszre szavazzanak. 

Gondolom ezzel Szűcs Lajos is tisztában van. Talán ezért nem is áldozott ilyenre. Ő inkább a nyilvános, sajtó előtti átadásokban, és a lakossági célzatos  megjelenésekben hisz. A gyerekek meg ahogy írva vagyon, még nem szavazó állampolgárok, s, így nem is annyira érdekesek. Ezt talán az Azori-szigetek tájékán történt utazások alkalmával tapasztalhatta meg mindenki, amikor ők a fűtetlen padsorokban vágytak egy kis melegségre. A csoki tojás azonban ehhez édeskevés.

A kétharmadot nem a nyuszi tojja... Vagy igen? 

Ki tudja. 

Kellemes, politikamentes húsvéti ünnepeket.

Radical Puzzle nyomán

*

Előbb, vagy utóbb hozzánk is eljut ( - tojás biznisz és a tudatos vásárló)

Hamarosan a szlovákiai boltokban is megjelennek a folyékony tojások - az öt vagy tíz tojást tartalmazó csomagolás tartalmát csak ki kell önteni a serpenyőre, s rögtön lehet sütni.

A termék egyes nyugati államokban már megszokottnak számít, több éve árulják Franciaországban és Nagy-Britanniában úgy, ahogy a nagy konyhák és cukrászműhelyek is használják azt.

A csehországi üzletekben idén tűntek fel a folyékony tojások, (lé-tojás,) s pár hét múlva megjelennek a szlovák polcokon is - jelentette ki a Čas.sk portálnak Milan Karban, az egyik gyártócég vezetője.

Karban szerint a cseh gyártású dobozos tojás egyedinek számít mind a cseh, mind pedig a szlovák piacon, mert senkinek nincs meg a gyártáshoz megfelelő technológiája. 

A Blesk cseh bulvárlap szerint a folyékony tojás egészségesebb, mint a "hagyományos", ugyanis a lét hőkezelésnek vetik alá, így biztosan kiirtják belőlük a szalmonellabaktériumokat is.

Fotó: Blesk

Az újfajta tojások további előnye, hogy nem törnek össze bevásárlás közben, ahogy el lehet felejteni az ételekben került tojáshéjakat is, és gyorsan lehet omlettet készíteni a termékből. Ugyanakkor nehezebbé válik a porciózás, az összevert tojás miatt nem lehet elkülöníteni a tojássárgáját és a fehérjét.

(SITA, bumm)

*

Tavaszi Emlékhadjárat ( - jubileumi hagyományőrzés)

Mintegy 80-100 lovas hagyományőrző – jórészt huszárok – járják be az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat útvonalait 35 település érintésével, Magyarországon és a Felvidéken. 

Április elsején, azaz Húsvéthétfőn immáron 25. alkalommal indul útjára Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata, a Tavaszi Emlékhadjárat a Magyar Hagyományőr Világszövetség, az érintett önkormányzatok, művelődési intézmények és a helyi hagyományőrző egyesületek rendezésében, - Fülöp Tibor Zoltán szervezésében.

Az 1989 óta zajló programsorozaton közel 60 katonai hagyományőrző és 50 más társadalmi szervezet vesz részt – tudatta Antal Edit. Az Emlékhadjárat útvonalát az egyes településeken nagyszabású koszorúzási ünnepségek, történelmi előadások, népzenei és néptánc műsorok, rock koncertek, huszárkonyha főzőbemutatók, zenés katonai hagyományőrző parádék és nem utolsó sorban látványos csatabemutatók szegélyezik, amelyeken gyalogsági alakulatokkal, tüzérséggel és a még több lovassal gyarapodik a résztvevők száma.

 

A három részből álló eseménysorozat április elsején indul Boldogon toborzóval és húsvéti lovas menettel, majd a csapat végigvonul az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat útvonalán: Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászberény, Nagykáta, Tápióbicske, Szentmártonkáta, Dány, Kóka, Isaszeg, Gödöllő, Szada, Versegyház, Kerepes, Mogyoród, Fót, Dunakeszi, Szigetmonostor, Vác, miközben minden csatát korhűen újra vívnak (így Boldogon, Tápióbicskén, Isaszegen és Vácon). A hadat hadtáp (huszárkonyha bemutatók és versenyek) és civil hagyományőrzők (néptáncosok, népzenészek, vásárosok kísérik). A csatabemutatókat kulturális rendezvények egészítik ki, és az idén először hagyományőrző kézfogó és esküvő is színesíti a programokat.

A Tavaszi Emlékhadjárat eseménysorozata a Felvidéken folytatódik tovább április utolsó hétvégéjén: Nagysallón kezdik, és Komárom-Szőnyben fejezik be a megemlékezéseket. A Hadjárat utolsó eseménye a Honvédelem napi (május 18-19-e) koszorúzás Buda Várában, amit másnap a hűvösvölgyi nosztalgia vasutazás követ. Nem tudunk arról, hogy Európában, vagy a világ más részein létezne ehhez hasonló nagyságú, két hónapos terjedelmű katonai hagyományőrző rendeezvénysorozat. A negyedszázados múltra visszatekintő hagyományőrző mozgalom tagjai 2003-ben szövetségbe (MHVSZ) tömörültek azzal a céllal, hogy elősegítsék céljaik megvalósulását, vagyis a magyar hagyományokat, a magyar kultúra értékeit a magyar társadalom lehető legszélesebb körében őrizzék meg és virágoztassák fel.

A Tavaszi Emlékhadjárat során a résztvevők saját korhű ruházataikkal, felszereléseikkel és történelmi fegyvereikkel idézik fel a magyar történelem egyik igen jelentős katonai sikereket felmutató hadi eseménysorozatát, miközben – akárcsak 1849-ben – helyszínről helyszínre haladva építik fel újra és újra a táborhelyeiket, amelyekben az emberek étkezéséről, szállásáról, a lovak istállózásáról, takarmányozásáról, a programok lehetőleg balesetmentes megvalósításáról kell minden akadályt leküzdve gondoskodniuk. Ezek, a negyedszázada folyamatosan gyakorolt és bemutatott élő történelemórák nagymértékben hozzájárulnak a történelemszemléletű gondolkodásmód erősítéséhez, és a kiterjedt nemzetközi ismeretségek révén, az európai kulturális kapcsolatok erősödéséhez.

*

Óraátállítás holnap hajnalban - télből a tavaszba ( - az időzóna marad)

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani az órákat. Az átállás a közösségi közlekedést is érinti, az energiafogyasztásban pedig a kimutatások szerint 1-4 százalékos megtakarítás jelentkezik.

Ma éjjel már úgy fekszünk le, hogy holnapra virradóra (ha betartjuk az időrendünket) egy órával kevesebbet alszunk. Az óraátállítással némileg megzavarjuk időérzékünket és fáradékonyabbak, netán zavartabbak lehetünk. Az átállítás lényege, az energiatakarékosság, bár ezt sokan vitatják. Az átállítás költségeit és kihatásait azonban nem firtatják, vagy ha igen, akkor sem kap publicitást. Bár hallani, hogy egyre többen kételkednek a mögöttes megtakarításban és az vélt előnyökben. Mindenesetre számunkra mindez frusztrációval és kellemetlenségekkel, kihatásokkal  jár. 

A nyári időszámítás miatt a belföldi és a nemzetközi forgalomban is változások lesznek.

A Volánbusz helyi és helyközi járatai a társaság tájékoztatása szerint a tanítási szüneti munkanap szerint, szombaton a szabadnapi, vasárnap a munkaszüneti napi, jövő hétfőn a hét első tanítási szüneti munkanapját megelőző munkaszüneti napi, kedden tanítási szüneti munkanapi, szerdától pedig munkanapi menetrend szerint szállítják az utasokat.

A Budapesti Közlekedési Központ közlése szerint mától a tanítási szünetben érvényes menetrend szerint járnak a fővárosi közösségi közlekedés járatai. Húsvét vasárnap és április 1-jén, hétfőn a járatok a hétvégi vagy a vasárnapi menetrend szerint szállítják az utasokat.

2013. Március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, egy órával előre kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás.
Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. 

A nyári-téli időszámítást kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

*

A kereszténység legnagyobb ünnepe ( - áttekintés)

Nagycsütörtök estével kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban, az azt követő vasárnap van húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékeznek.

    

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a nagycsütörtöki főpapi szentmise keretében szentelte meg a szent olajokat, s a szertartás alkalmával újította meg a főegyházmegye papsága a papi ígéreteit. Erdő Péter 18 órától tartotta az utolsó vacsorára emlékezetet az esztergomi bazilikában, és ugyanezt teszik /tették országszerte a többi püspöki székhelyen az egyházi vezetők.     

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata kiemelte, nagycsütörtökön emlékeznek a hívek Jézus szenvedésének kezdetére, az utolsó vacsorára. Ezen a napon délelőtt a megyés főpásztorok együtt celebrálják az olajszentelési misét egyházmegyéjük papjaival, a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát.

Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg a katolikus hit szerint az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg szentelésükkor tett ígéreteiket. 

Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára: legközelebb a nagyszombati szertartáson hangzanak fel. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust.

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a kereszténység. E napon a katolikus egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást. A katolikus templomokban általában délután három órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában keresztútjárást is tartanak.  

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek - mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének nyugalmazott főmunkatársa korábban az MTI-nek.

Ferenc pápa a nagypénteki liturgia kezdetén arcra borult a Szent Péter bazilika főoltára előtt, és csendben imádkozott, ahogyan XVI. Benedek is tette pápasága első éveiben. Az egyházfő a Krisztus vértanúságát jelképező piros színű ruhát viselte.

A krisztusi passióra és kereszthalálra emlékező igeliturgiára megtelt a bazilika, amelyet minimális fény világított meg, hogy ezzel is a Krisztus halálával a világra ereszkedő sötétséget idézze.

"Krisztus az egyház kapuján kopogtat, de nem azért, hogy belépjen, hanem azért, hogy kilépjen a világba" - mondta Cantalamessa Ferenc pápa nagycsütörtöki szavait idézve az emberekhez a lehető legközelebb kerülő egyházról.

 

A néprajzkutató annak kapcsán, hogy nagypéntek este országszerte szentmiséket, illetve istentiszteleteket tartanak a templomokban, kiemelte: a protestáns hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (általában minden hónap első vasárnapján lehet ezt megtenni a protestáns liturgia szerint), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort.
    
Nagyszombaton az esti vigília szertartással a katolikus egyházban megkezdődik a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével.
    
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a 4. századig vezethető vissza, de az ünnep alapjai a kereszténység kezdetéig nyúlnak vissza. A fény liturgiája fényköszöntő rítussal kezdődik, amely az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából származik. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a 12. században vette át a szokást. A bevonulási körmenet is ebben az időben vált általánossá. A vigíliában ezután a húsvéti gyertya kerül a szertartás középpontjába: a gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ Világosságát" jelképezi.   
 

A nagycsütörtökön elhallgató harangok, az orgona és a csengők ekkor a feltámadás örömének hangot adva ismét megszólalnak. Az olvasmányok és az evangélium után a keresztkútnál vizet szentel a pap, közben a mindenszentek litániáját imádkozza a hívekkel. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben (a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha a szentmise keretében nincs keresztelés, a közösség akkor is megújítja keresztségi fogadalmait: megvallja hitét Istenben és ellene mond a sátánnak. A vigília ünnepe az eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatásával éri el csúcspontját.
    
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után végzik. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.

*

Élelmiszerbiztonsági jótanácsok húsvéti tojásfestéshez

Húsvét előtt a tojásvásárláshoz, tojásfestéshez, tojáskifúváshoz ad tanácsokat új kiadványában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (korábbi nevén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal).

Az otthoni ételmérgezések gyakori okozói a nyers tojás héján, vagy belsejében időnként előforduló láthatatlan baktériumok, de ha az alábbi egyszerű tanácsokat betartja, nem lesz oka aggodalomra - írja élelmiszer-biztonsági kisokosában a hivatal.

Csak tiszta, friss, ép tojást vásároljon.  A tojás dobozán a minőség-megőrzési idő feltüntetése kötelező. A kisebb termelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon. Az üzletekben a tojást tálcán is szabad árusítani, de fel kell tüntetni a csomagolóállomás azonosító számát, és a felhasználhatóság időpontját, valamint a megfelelő tároláshoz is ajánlásokat kell adni. 

 

A tojásfestéssel kapcsolatban a hivatal arra figyelmeztet, hogy repedt, szennyezett tojások nem alkalmasak erre a tevékenységre.

"Főzze a festeni kívánt tojásokat (tojásfehérjét és sárgáját egyaránt) keményre. A főtt tojásokat gyorsan hűtse le, folyóvíz alá tartva vagy hideg vízfürdőbe helyezve. Tojásfestéshez kizárólag hivatalos árusítóhelyről beszerzett tojásfestéket (élelmiszer-színezéket), vagy természetes színezőanyagokat (pl. áfonya, hagymahéj, cékla, vöröskáposzta, ibolya, kurkuma, szeder) használjon" - teszik hozzá.

Tojásfesték vásárlásakor mindig ügyelni kell a hivatal szerint a termék minőség-megőrzési idejére és a csomagolás épségére. "Lejárt, sérült csomagolású készítményt ne vásároljon meg. Textilfestéket, egyéb festékeket tojásfestésre nem szabad használni" - olvasható a tájékoztatóban.

A festett, főtt tojás 5°C fokon vagy alacsonyabb hőmérsékleten hűtőben egy hétig eltartható. Az így tárolt festett tojás elfogyasztható. "Húsvéti tojások elrejtésekor kellő körültekintéssel járjon el. Kerülje azokat a rejtekhelyeket, ahol a tojás szennyeződhet (baktériummal, vegyszerekkel)" - tette hozzá a hivatal. "A főtt, festett tojást legfeljebb két óráig tárolja hűtés nélkül. Ha ez nem valósítható meg, javasolt a festett tojást dekorációnak, és nem élelmiszernek tekinteni".

"Tojásfújáskor szintén gondoljon arra, hogy a tojás felületén szemmel nem látható mikroorganizmusok lehetnek, melyek megbetegedést okozhatnak. Ha szükséges, a tojást közvetlenül fújás előtt ajánlatos megmosni, és a tojásfúvással eltávolított fehérjét és sárgáját elfogyasztás előtt alapos hőkezelésnek kell alávetni" - írják.

*

Nagypéntek

*

17 milliárdból újulnak meg a megye mellékútjai ( - Ócsára is beérnek)

Összesen 16,6 milliárd forintos támogatásból csaknem 85 kilométernyi erősen leromlott állapotú mellékutat újít fel 2013-ban a közútkezelő Pest megyében.

Az idén a megyében a "Térségi elérhetőség javítása Pest megyei mellékúthálózaton" projekt keretében 16,6 milliárd forint értékben valósul meg a mellékutak felújítása. 

Az ezzel kapcsolatos nyitórendezvényt március 27.-én Tökölön tartották, ahol ezzel kapcsolatosan beszédet mondott Kövér László az Országgyűlés elnöke. Az eseményen Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott is részt vett.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ezzel az utóbbi évek legnagyobb keretösszegét használhatja fel európai uniós forrásból a Pest megyei mellékúthálózat rekonstrukciójára.

Így végre Ócsa jelentős forgalmat lebonyolító bekötő útja a 4604 számú sem marad már ki. Ez az útvonal hozza be több nagy üzembe, így az Ócsai Malomba, a Semmerlockba, a Kia Bontóba és még több ipari létesítménybe a több tonnás teherforgalmat. De ez az útvonala a Volán járatának és a fő közlekedési útja a személyforgalomnak is. Nem véletlen, hogy ez az útszakasz halad át Ócsa városközpontján Bajcsy Zsilinszky utca néven. Most ez a rész is felújításra kerül.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a "munkálatok magukban foglalják a Tesco áruháztól a Budapest felé vezető első körforgalomig tartó útszakasz felmarását, kopóréteg készítését, padkarendezést, 2 db buszöböl kialakítását az Árpád utca környékén, továbbá a külterületen árok létesítését. Az útburkolat felújítása a tervek szerint május közepéig tart, ez idő alatt félpályás útlezárásokra kell számítani."

A burkolatjavítás a Falu Tamás utcát sajnos nem érinti.  Más utakon, és a helyi utcákban az önkormányzat feladata az állagmegóvás, az útjavítás, így jobb híján a kátyúzás. Sajnos Ócsa város belterületi útjai az utóbbi időben jelentősen leromlottak. Ebben közrejátszott az is, hogy sokan még ma sem veszik komolyan a vonatkozó súlykorlátozást, vagy a behajtási tilalmat. Nem egyszer látni megpakolt kamionokat, vagy rakomány nélküli, 7,5 tonna teherbírás feletti járműveket le- fel közlekedni a városon belül. Számos esetben parkolnak még a házak előtt és rongálják az útpadkát a számukra keskeny és vékony aszfaltcsík mentén a teherautósok. Sajnos a városüzemeltetés alatt szolgáló közterület-felügyelet sem elég jog-következetes és a hatékonyságával szintén problémák merülnek fel e-téren. Ezért jelentős mértékben és nagyszámban kerültek leromlott állapotba a belső utak.

Pest megyében, az egyes útszakaszoknál a teljes körű felújítások általánosan tartalmazzák a burkolat megerősítését és szélesítését, a kopóréteg cseréjét, belterületi szakaszokon a vízelvezető árkok és buszöblök kiépítését, rekonstrukcióját, külterületi szakaszokon az árok-padka rendezését, tartós útburkolatjelek festését és az átereszek rendbehozatalát is.

2013-ban az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programok keretében országosan csaknem 600 kilométernyi, régóta felújításra váró alsóbbrendű mellékút újul meg csaknem 87 milliárd forintnyi európai uniós forrásból. 

*

Birkák az udvarban ( - az állattartás új jogi szabályozásáról)

Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható – ezzel a tartalommal lépett hatályba 2012 októberében egy új szabályozás. Az alapvető jogok biztosa az önkormányzati hatáskör visszaállítását javasolja, mert a ma érvényes előírás nem tesz különbséget a települések típusai és az állattartás fajtái között.

Ennek megfelelően Ócsa Város Önkormányzata is megalkotta a saját (előzmény 15/2007./X.05/ számú rendelet) rendeletmódosítását, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak. E szerint kisvárosunkban sem szabályozza már a hivatal a helyi állattatást rendeletileg. Arra már csak az egyéb jogszabályok keretein belül érvénybelévő egyéb előírások és szabályok vonatkoznak. Köztük a Közösségi együttélés alapvető szabályaitól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről alkotott helyi rendelet, mely sok egyéb mellett a 3 § -ban foglalkozik az állattartás szabályainak megszegésével kapcsolatosan.  

Az állatok tartásáról szóló 15/2007. (X.05.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban:állattartási rendelet) foglalt állattartás szabályainak megszegése esetén szankciót helyez kilátásba. A nem megfelelő - állattartási rendeletben foglaltak be nem tartása melletti – állattartással járó kellemetlen szaghatás, és a rovarok számának nagy mértékű megnövekedése megkeseríti az állattartó közvetlen környezetében lakó szomszédok mindennapi életét, azaz a közösségi együttélés alapvető szabályai is sérülnek.

Ez az egyveleg egyébként Ócsa saláta törvénye, hiszen sok minden egyéb, járulékos tartalmat raktak össze egy címszó alatt; - Április 1.-én lép hatályba.

"Az állatorvosi ló mélyen az orvos szemébe nézett. Az nem sokáig állta a pillantását. 
– Mert ebbe én beledöglöm, dokikám. Ebbe a büdös nagy, nem kívánt egészségbe. Be-le-dög-löm! Megszűnik a létalapom"

Korábban a haszonállatok tartását a magasabb rendű jogszabályok mellett a helyi viszonyokhoz igazodóan az önkormányzatok állattartási rendeletei szabályozták. A 2012. október elsején hatályba lépett változás szerint mezőgazdasági haszonállat tartása, a tartás körülményei, az állatok egyedszáma önkormányzati rendeletben nem korlátozható. A Vidékfejlesztési Minisztérium az intézkedés egyik céljaként emelte ki, hogy helyreálljon az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés egyensúlya.

Az ombudsmani intézmény létrejötte óta sok panasz tanúsította, hogy a haszonállatok tartása – különösen a nagyobb, városiasabb települések belterületén – egyre több konfliktussal jár. A problémák alapvető forrása az állattartással járó szaghatás, valamint az állatok környezetében megjelenő rovarok és rágcsálók nagy száma. Szabó Máté alapjogi biztos egy most elkészült jelentésében megállapította, hogy amíg egy városi környezetben idegennek minősülnek és valószínűsíthetően a terület rendeltetésszerű használatát is zavarják a mezőgazdasági haszonállatok tartásával járó szaghatások, addig ugyanezek általában elfogadottak egy falusi környezetben. Ezért lenne fontos, hogy az önkormányzatok a helyi viszonyoknak megfelelően (építési övezetek, kerületek vagy utcák szerinti bontásban) fajta és darabszám szerint szabályozzák az állattartást, lehetőséget biztosítva arra is, hogy megelőzzék a konfliktusokat, és hogy az esetleges vitákat, panaszokat az önkormányzat rendezze.

A biztos mindezek alapján felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegyen javaslatot az állatok tartásának olyan önkormányzati szintű szabályozására, amely figyelembe veszi a települések övezeti besorolását, a helyi viszonyokat.

 A teljes jelentés elolvasható →

 *

Segítségkérés ( -figyelemfelhívás)

Megkeresés érkezett, miszerint segítséget kér, és igényel egy nehéz helyzetbe került család kisvárosunkban. Jelen megjelenítéssel szeretnénk erre felhívni a nyilvánosság figyelmét, abból a célból, hogy aki tud valami lehetőséget, átmeneti segítséget, az megtehesse. 

A felkérést a Jobbik Ócsai Alapszervezetének honlapjáról vettük át.

Figyelemfelhívás

Az alábbi üzenetet kaptuk facebook oldalunkon:

Sziasztok! Ócsán van egy család, egyedül álló anyuka két gyerekkel, albérletben laknak, a gázszolgáltató ma (március 26.) kapcsolja ki náluk a gázt, mert az édesanya nem tudta kifizetni . Önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, miután agyi infarktust kapott, a fiú gyermekét az édesapára bízta (MÁR RÉG ELVÁLTAK) A FELÜGYELETI JOGOT IS MIVEL RÉSZLEGESEN LEBÉNULT.

Most mikor az anyuka jobban lett, visszakerült hozzá a kisfiú a gyerek egy roncs lett, az apuka meg börtönbe került nevelt lánya szexuális megrontása miatt, a kisfiút pedig a nevelőanyuka bántalmazta szexuálisan. A gyermek állandó kezelésre szorul, nem bízik, senkiben az édesanya ezért nem tud elhelyezkedni. 

Szörnyű helyzetben vannak, maholnap utcára kerülnek, kérlek, ha bármiben tudtok segíteni neki élelmiszer, ruha, anyagi támogatás bármi, vegyétek fel vele a kapcsolatot. Kérlek, próbáljatok meg segíteni egy magyar családról van szó. 

Üdvözlettel:  Pné Nikula Györgyi

 Az anyuka egyébként mindent hivatalos dokumentumokkal tud bizonyítani.

Kérem, amennyiben bárki, bármivel tudna segíteni, az jelezze nekünk e-mailen (magyar.peter81@jobbik.hu) vagy telefonon (06-30-292-0731). Természetesen a közvetlen elérhetőséget is megadjuk, ha valaki kéri és látjuk a segítő szándékát, de érthető módon ezt itt nem tesszük közzé.

Magyar Péter  

*

A hóhelyzetre való tekintettel ( - téli gumi)

*

Végleg bedőni látszik a projekt, folytatás nem várható ( - Ócsa kehes állatorvosi lova)

Hiába voltak a nagyívű elképzelések, és sokat ígérő szava, s hiába ment el a milliárdnyi összegek az önmegvalósításra, a nagy durranás elmarad.

Másfél éve is annak, hogy futótűzként jött a hír, az Ócsa menti Alsópakonyt szemelte ki a kormány a devizahitelben megrokkant családok temetőjének megmentésének színhelyéül.   Ezt követően máris minta-telepről, önellátó, autonóm lakóparkról vizionáltak és beszéltek mind a sokat megélt helyi Szabadidőközpontban, mind a sajtóban és a kormányzati kommunikáció által úgy általában. 

A tervezet lakóterület a Budapesti Agglomeráció, egyik eddig elhanyagolt részén, Budapest közigazgatási területétől 12 km.-re Ócsa város közigazgatási területén, de a városközponttól 6-7 km-re helyezkedik el, az M 5 autópálya városon túli oldalán, az Ócsa-Üllői leágazás mentén. Ezt a településrészt Alsópakonynak hívják.   A legközelebbi légvonalbeli, és oldalági szomszéd, az önálló közigazgatással rendelkező Felsőpakony település. Az Ócsától való kiesés, nem távolságban, hanem elmaradottságban volt mérhető.  A megálmodott új falú terve azonban olyan flexibilis vázlatot kapott, mely önmagában elkápráztatta és egyben kételkedővé a tette a hallgatóságot. Nem volt ez másként a helyi kisvárosban élők és a sajtó munkatársai közt. 

Itt még bizakodók voltak és sokat ígértek

Szaló Péter államtitkár helyettes Ócsa város vezetőivel karöltve helybéli színházteremben ismertette a "lehetőségeket".  Elmondták, hogy a város területéhez tartozik az a 230 hektárt meghaladó állami tulajdonú terület, amelyet a hatályos Településszerkezeti terv gazdasági terület részeként határoz meg.  Ez hely eddig amolyan tartalék területként volt előirányozva  kertvárosi lakó és vegyes területként, mivel az Állatorvosi Egyetem kitelepülésének szándéka is felmerült egykor. Ez tehát lehetett volna akár egyetemi negyed, állatkórházzal, orvosi lakóingatlanokkal és közvetlen városi kapcsolattal, kapcsolódással, amolyan állatorvosi centrum.  Ez az elképzelés azonban az utóbbi években lekerült a napirendről. Egy ideig a területet azonban továbbra is tetszhalottként tartották és úgymond jegelték,  gondolva egy, a  kecskeméti Mercedes-gyárhoz hasonló nagyságrendű beruházás számára, és helyszíneként. Ócsa és a környék településeinek, valamint lakossága számára nagyon fontos szempont a munkahelyteremtő beruházások beindítása, az elmaradottság és az egyre növekvő ingázás visszaszorítása valamint a térség felzárkóztatása érdekében. 

Azonban a sebtiben jött kormányhatározat nyomán ébresztésbe és átszervezésbe kezdtek a területet érintőileg. A Kormány Szociális Családiház-építési program megvalósításáról a 156/2011.(VIII.10.) Korm. rendeletében döntött.  Ezzel a döntéssel indult meg a lavinaszerű történet, ami napjainkban is tart. 

Egy évig semmi látható nem történt

A kezdeti hirtelen felindulás azonban nehézkes kezdésbe fulladt, majd mára már leáldozónak tekinthető.  Ócsa város önkormányzatának vezetői hiába álltak a projekt mellé kezesbárányként, a beharangozott fejlesztés csak nem akaródzott összejönni. Pedig a város önkormányzatának fideszes többsége minden előterjesztést megszavazott. 2011.-ben a helyi szavazógépezet szinte folyamatos határozatokat hozott. Településszerkezetet módosított, átalakított, visszavont, előrehozott, előkészített, és valóban mindent megtett a kormányzati szándék befogadása, elfogadása érdekében.

Túlontúl is kezesbárányként viselkedtek. A nagy ötleteléssel meg minden ezzel járó, lehetséges előnyt elvesztettünk. Most, amikor a projekt leállításáról, valamint megszüntetéséről beszélnek, akkor itt állunk a beígért nagy semmi közepén és azt sem tudjuk, hogy ebből Ócsa hogy, s miként jöhet még ki jól.

Horváth Tamás alpolgi 2012-ben a tett helyszínén - sivárság

Egy biztos, a háttéripar nélküli lakosok itt maradnak, ahogy a házak és az ellátási gondok is. A több kilométerre kiszorultakat itatni, etetni kell.  Az ellátást csak Ócsa nyakán marad azáltal, hogy a vízvezetékes hálózatot és a csatornát kivezették. Ha ugyanis a kormány eredeti elképzelése ellenére Ócsa jelenlegi vezetése nem kéri és igényli az itteni  hálózat kivitelét, akkor talán a ma ismeretes vízdíj sem lenne annyi, amennyi és az alsópakonyi kormánynegyed is ellenne magában a saját kiépített vízrendszerén belül. Ez esetben a probléma ott gyökeredzne és nem kötődne a belső hálózathoz. Most azonban, hogy gerincre verték a várost és a kinti negyedet, már elválaszthatatlan ránk vannak kapcsolva. Az összeköttetés megbonthatatlan hátralék és nem fizetés esetén is. A maradi 80 lakás esetében ez jelentős terhet ró a városra, akárhogy is nézzük. A közlekedés, a bejárás biztosítása, az iskolába jutás, a bolt elérése, a posta, az egészségügy mind ide hozza és vonzza az ott letelepedőket. A felvilágosulatlan városlakók máris "gyüttmentezik" a beköltözőket, miközben Ócsán egyre több eladó ingatlan kínálja magát. Az ellentmondás és a kettősség nem csak ebben, hanem szinte minden jelentősebb önkormányzati döntés nyomán fellelhető, ami kihat a helyi emberre is. Ezért ne csodálkozzon senki, ha különös megéléseket tapasztal.

Mindenesetre az ócsai eset tipikus példája annak, hogy mit és hogyan lehet a legbonyolultabban, a legdrágábban és gyakorlatilag nulla hatékonysággal megcsinálni. Vagy hogy hogyan lehet egy alapvetően támogatandó elképzelésből mérhetetlen fafejűséggel és csökönyösséggel valami egészen groteszk eredményt produkálni. Hál' Istennek, a legfrissebb hírek szerint fel is hagy a félresikerült próbálkozással a kabinet.

Nem energiatakarékos házak és nem önellátó falu - 2013-ban

Nemsokára  80 családot kiköltöztetnek az Isten háta mögötti kies pusztából lett telepre - a Máltai Szeretetszolgálat gondviselése alá -, ahol se bolt, se óvoda, se munka, se közlekedés, se semmi. Viszonyt mindezt olyan drágán teszik, amiből több száz család problémája simán megoldható lett volna jobb helyen. Józan paraszti ésszel. De hol volt a paraszt és hol osztották az észt, amikor az alku megköttettet. Az ócsai ember nem háborgott, a városvezetés, meg nem volt a helyzet magaslatán. A képviselők, meg szokás szerint szavaztak. Horváth Tamás elképzelése az egyetlen megfogható javaslat, ami írva vagyon.


A kormánypártnak itt kellene most kiállni a népért, az ócsai emberekért, ha már a helyi képviselők erre képtelenek. Ezt a jobb napokat is látott várost és népét most kéne megmenteni, mielőtt még nagyobb bajt zúdít a vállára az elfuserált helyi politika. A kis királyságok kora lejárt ideje lenne demokratikus utra térni, és az emberek szolgálatába állni.

Itt minden hiba fellehető, mint abban a bizonyos kehes állatorvosi lóban.
 
Szakemberek azt mondták: "felejtsük el az újabb pályázatot és megbízást, az építkezés már nem folytatódik". Az alvállalkozók véleménye az, hogy egy-két héten belül befejezik a lakópark építését, március végére pedig kulcsra készen átadásra kerülnek. Ezért érdeklődtek a további megbízásokról.

Ócsa-Alsópakony városrésze nem segít a bukott hiteleseken

Eddig 80 otthonnak nevezett ház készült el, javarészben kicsi, minimum feltételekkel megépítve. fatüzelésű kandallókályhák, villanyszivattyús keringtetéssel, radiátorokkal. Ha nincs pénz villanyra, fűtesi sem lehet majd, mert az erdőszéli fa önmagában nem segít. A hírek szerint ez marad a végkifejlet, mert bedőlt leáll a projekt. Marad egy önellátásra képtelen puszta házacska bérleményként, mely igazán nem is modern, nem is szép, és nincs is jó helyen.
Számításba vehető ellátás és lehetőségek nélkül. A kormány amennyiben levonul, nem marad más, mint az ideig óráig pénzelt Máltai Szeretetszolgálat, aztán a nagy semmi. Illetve Ócsa önkormányzatnak a kötelezettség, amit magára húzott, és amit majd ránk testál.

dr. Szaló Péter Államtitkár helyettes

Már a jelentkezőket sem könnyű kiválasztani. Az eredeti feltételeknek megfelelő jelentkező kevés a telep benépesítéséhez. Az 588 pályázóból sokan nem felelnek meg a beköltözés és a birtokbavétel feltételeinek, így akár a fele ház üresen maradhatna. Ezért egy könnyített, nyitottabb és befogadó készebb verziót hoznak előtérbe. A máltai előválogatón ez alapján döntenek, ami után végül a Horváth Tamás, Bukodi Károly erősítette ötfős bizottság határozza meg a végleges beköltözésre megfelelő minősítéssel rendelkező alakulatot. Ők lesznek az első, XXI századbeli telepesek, akiknek az a dolguk, hogy belakják és benépesítsék a különálló, szakadár városrészt. Hogy aztán ott kiskerti fölművelésből, kisállattartásból, vagy más tevékenységből, netán egy mindennapos körutazással, munkába járással fogják a napi betevőjüket, a kenyerüket megkeresni, vagy helybéli gazdálkodással, nem tudhatjuk; - egyik sem látszik biztosnak.

 

Nagyjából ez a konklúziója Ócsa-Alsópakony történetének: elképesztően drága lett, és amennyibe végül az egész került, annyiból sokkal, de sokkal többeknek lehetett volna kézzelfogható segítséget nyújtani. Ráadásul nem az Ócsán élők kontójára. Legalábbis józan paraszti ésszel. 

A plakátokon és a eljövő választási persze nyilván úgyis azt látjuk és helyi vezetői megnyilatkozásokban az interjúkban azt halljuk majd, hogy micsoda nagyszerű siker-story volt ez is. Településünk polgármestere szerint Ócsának számos előnye származik abból, hogy ide került a beruházás. Ezt azonban rajta kívül senki nem érzi.

 

Egy biztos, hogy ha ünnepeltje nem is de felelőse biztosan nem lesz ennek a projektnek! Ezt mind az adófizető állampolgárok (elháríthatatlanul) fizetik meg.

*

Folyó ügyeinkről, laptopokról programokról, Ócsa-Alsópakony kapcsán ( - vízfejűség és az internet)

Míg Ócsán blogposztokban az önkormányzati laptopok ügyén vitáznak az emberek, addig másutt ezeket, - avagy ennél jobbat és többet - ingyen osztják a rászorulóknak.

Mint ismertté vált, az önkormányzati választások előtt, a ciklus vége felé az önkormányzatunk akkori Pénzügyi- gazdasági és pályázatkoordináló Bizottság elnöke Horváth Tamás "egyes számítástechnikai eszközök értékesítése" címszóval terjesztette be a laptopok kivásárlását, tudva azt, hogy ezzel a következő testület a munkához szükséges eszközök nélkül marad. 

Mindezt alátámasztja az a tényt, hogy az önkormányzati választásokat követő első lépések egyike közt ezeknek az eladott laptopoknak a pótlásaként újabb laptopok vásárlásába kezdtek. 

Az  elárult, de jó és üzemképes számítástechnikai eszközöket  pár százezerért felvásárolták a telepített programokkal együtt, aminek értéke eleve több volt, mint a gépért megállapított összeg nagysága.

Ezt igazolja, hogy ugyanazt a Windows Office programot vásárolták vissza, amit a géppel együtt odaadtak. Ez durván 3 milliós veszteséggel járt a városnak, mivel az új gépek 3,6 millióba kerültek így.

Hogy ez mennyi pénz, azt a kommunális adóhoz mérten illusztrálva, annak 10 %-át teszi ki. Más példával élve, a lakosság által készülő, most futó városi járdaprogramra közel ennyi pénzt áldoz a vezetés, melynek tagságában kiemelkedő helyet foglal el Horváth Tamás, korábbi ötletgazda.

Mint ahogy a lakossági véleményformálások során visszatérőn előjön ez a történet más hasonló túllövéseket sorolván, úgy jött elő ez a feledésbe nem merülő számtechnikás dolog akkor, amikor arról jönnek a hírek, hogy másutt ennél sokkalta odafigyelőbbek, közérthetőbbek a képviselők.

Gondoljunk bele, hogy míg Ócsán arra kapnak, amit a hivatal levetkőz, addig másutt ingyen internetet és hozzá számítógépeket ajándékoznak a rászorulóknak. 

Ennek megvalósítása érdekében a legnagyobb iparági szereplők fogtak össze a Digitális Otthon Program keretében, a bevezető szakaszban nyolcmilliárd forintért, negyvenezer rászoruló háztartás kap számítógépet és internetet.

A pilot-projekt keretében első körben ennyien kapnak egy internetes alapcsomagot, amelyet egy noteszgép, mellé járó internetkapcsolat, oktatás és speciális internetes tartalmak és alkalmazások alkotnak majd. A Digitális Otthon Program tesztje Miskolcon és környékén folyik majd, “szociálisan rászoruló diákok, idősek és roma családok körében”

A pilot eredményeit részletes utókutatás során értékelik majd ki, ebben nem csak a közvetlen következményeket, az internet-hozzáférés használatát és a számítógépes készségek fejlődését mérik fel, de igyekeznek számba venni a másodlagos szociológiai következményeket is, mint a munkanélküliség változása a tesztcsoportban, gyerekek iskolai teljesítménye stb.

A kutatás végeztével születhet döntés arról, hogy a projektet országos méretűvé fejlesztik-e? Ebben az esetben 400-600 ezer család is kaphat alapszintű internetes hozzáférést egy országos Digitális Otthon Program keretében.

A Program alapját a Microsoft és a magyar kormány által decemberben kötött stratégiai megállapodás adja.

A projekt teljes költségvetése mintegy 8 milliárd forint, amelyet fele-fele arányban állnak az iparági szereplők és az állam, vagyis 4-4 milliárd forinttal támogatják a projekt első szakaszát.

A 40 ezer háztartás esetében ez egységenként kétszázezer forintot jelent, a költségeknek azonban csak egy része kerül a családokhoz eszköz formájában – ez mintegy 70-80 ezer forintos értéket jelent, a noteszgép és az internetet biztosító USB-s modem formájában. A kiadások másik része az internetes kapcsolat költségeit, a projekt során megvalósuló (amúgy kritikus fontosságú) oktatást és a szintén a program keretében kifejlesztett egyedi alkalmazásokat fedezi.

Az iparági képviselők a beszélgetések alapján tisztában vannak a célcsoport “igen speciális igényeivel és helyzetével”, így a programban várhatóan komolyan odafigyelnek majd arra, hogy a kiosztott számítógépeket ne ingyenes segélyként fogják fel a “kedvezményezettek”, és azokat valóban rendeltetésszerűen, a célcsaládok használják majd, ne kerüljenek tempósan a másodlagos piacra.

Ezzel máris felíratni szeretném az Alsopakonyban élők nevét, bejelentve a laptopban összefogni képes embereknek, valamint Szűcs Lajos vezető személyiségnek, jelezzék megyei és Ócsa város Önkormányzata által helyi szinten a programra való részvállalást a az idekalibrálást.  

A 8 milliárdos összköltség, a negyvenezer háztartás, az érintett 400-600 ezer család összességébe bele kell, hogy férjen Pest megye egy nagyon elmaradott, és hátrányosan érintett része, Alsópakony település és az ott élők sora.

Alsópakony ma képes megjeleníteni és produkálni a legelmaradottabb szabolcsi, és borsodi térség minden egyes problémáját. 

Alsópakony lakossága vízellátási, csatornázási gondokkal küzd.  Nem biztosított az egészséges ivóvíz, nincs felvevőképes munkahely a környéken és nem biztosított az elvárható közlekedés sem.Sem járda, sem kerékpárút, sem pedig infrastruktúra nincs közel 5-6 kilométeres távlatban. 

Az igazi múltszázadbeli tanyasi, béreskolónia az, amivel a fideszes városvezetés évek óta nem foglalkozik. Ide nem jön a népegészségügy, nem jár a palackos víz, és nem jön a honvédségi lajtos kocsi sem ívóvizet osztani, mint más Eu-s szabványoknak megfelelő közösségi lakónegyedekbe. 

A most lassan befejezéséhez érő alsópakonyi új-telep átadásával pedig szintén csak kiszorult, hátrányos helyzetű emberek érkeznek a térségbe. Az állami beruházásban épülő rész közelebb hozza a vizet, de annak átvezetése tárgyában nincs írásos háttéranyag. 

Ócsa város önkormányzata tavaly mondott le, - szintén Horváth Tamás közreműködésével - az alsópakonyiak rövidtávú vízrendezéséről azáltal, hogy az ottani kút tisztítása, esetleges mélyítése és az idegen tulajdonú hidroglóbuszról történő leválással normális, nyomóvezetékes ellátást biztosítson az ott élőknek. Tették azt alárendelve annak, hogy a most átadásra kerülő beruházás keretében - szintén Horváth Tamás munkássága által - az önellátó saját kutas verziót az Ócsa köldökzsinórjára kötésre változtatták, bízva abban, hogy így a "régi" alsópakonyiak, tehát a most ott élők is iható vízhez jutnak majd ha véglegesen kiépül és eljut oda a hálózati víz. Ez azonban máig nem valósult meg, míg az előző elképzelés szerint már legalább egy- másfél éve egészséges és normális vizet ihatnának Így az elmaradottság, és a hátrányos helyezett nem hogy maradt, vagy javulna, hanem csak fokozódik, éleződik.

Így az Alsópakony mai és jövendőbeli beköltözésre szánt lakossága igen rászorult és elég méltó ahhoz, hogy ebből a több milliárdos programból ne maradjon és ne hagyják ki. 

Alsópakony polgársága számára az internet és a notebook jelenthetné azt a kapcsolódást, az infrastruktúrát, amit eddig sem a helyi vezetés, sem a katasztrófavédelem alá tartozó kiemelt beruházás nem biztosított.

*

Adjátok vissza a szavaimat ( - Jobbegyenes)

Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a szavaimat! Mert elegem van! 
Elegem van, hogy nem nevezzük nevén a dolgokat. Elegem van, hogy nincs már fekete, nincs már fehér, csak szürke van, nem is ötven, de már ötvenezer árnyalatban. Egymástól világosan elváló színeket akarok, igent akarok és nemet! Elegem van, hogy az életünk egyetlen, összefüggő rothadt hazugság. Hogy lehajtott fejjel, csomóra kötött nyelvvel, megnyomorított lélekkel élünk. Hogy mindazt, amit a világban evidensnek, egyértelműnek és világosnak látunk, patikamérlegen kimért szavakkal, tervezőasztalon összerakott mondatokban fogalmazhatjuk csak meg.

Jobbegyenes

Elegem van, hogy betiltott szavak szögesdrótjai között élünk, s, ha valaki kimondja az egyiket, elevenen felnyársalja a kerítés. Pontosan úgy, ahogyan a napokban szegény Szaniszló Ferencet. Hogy ebben az országban már nem létezhet se zsidókérdés, se cigánykérdés, se homokos, se szabadkőműves, se hazaáruló. Kitépték őket az értelmező szótárból, letiltották őket a billentyűzetünkről, leszaggatták az ajkunkról.

És elegem van a gyávaságunkból, ahogyan hagyjuk egymást egyenként levadászni. Hogy már nemhogy farkasoknak, de még báránynak is hitványak vagyunk. Még azok is közelebb húzódnak egymáshoz, ha rájuk támad a falka – míg mi ahányan vagyunk, annyifelé szaladunk. Elegem van a kifogásokból, hogy ki, mikor és miért nem vállalhatja fel –amit egyébként gondol, amit érez. Elegem van a csendesen elsuttogott dicséretekből, a sötét sarkokban megejtett vállveregetésekből: „Öregem, hogy neked mennyire igazad van, de tudod, az én helyzetemben ezt nem lehet..." Elegem van a „nem vagyok szélsőséges, de..." kezdetű előre bocsánatot kérő alázatos kérvényekkel: ugyan méltóztasson már a világ minket is meghallgatni.

Hiba a rendszerben van

...

Vegyük vissza a szavainkat: az utcán, a boltban, a munkahelyen, az egyetemeken, a blogokban és az újságok hasábjain! És holnaptól ne érdekeljen minket, mit gondolnak, vagy mondanak rólunk azok, akik ilyen hazugra és aljasra igazították ezt a világot! Tudjuk, kik vagyunk– és azt is tudjuk, kik ők. És holnaptól mondjuk is a szemükbe...

Teljes írás:  

Jobbegyenes blog

Balogh Gábor

*

Szűcs Lajos bejelentette, a hír szerint azonban elmarad ( - ismét tenisz)

Technikai okokra hivatkozva elmarad az a tenisztorna, amit Szűcs Lajos a hírportálján (kicsit magáénak, esetleg sajátosan magáénak érezve,) a Digitévé által (prezentálva) bemutatott.

 Veszprémben, március 30-án rendezendő I. magyar teniszfesztivál díszvendége a kilencszeres Grand Slam-tornagyőztes Szeles Mónika és az olimpiai bajnok orosz Jelena Gyementyejeva lett volna.

A versenyen pályára lépett volna a nemrég visszavonult Szávay Ágnes is, továbbá Temesvári Andrea Noszály Sándor, a kilencvenes évek kiemelkedő magyar teniszezője, (egykori nagy Ő,) valamint a jelenkori tehetségek közül Fucsovics Márton, a 2010-es wimbledoni Grand Slam-torna győztese.

Az eseményről előzetesen az ócsai Szűcs Lajos kedvtelő teniszező, szövetségi elnök nyilatkozott a DIGI Sport, Reggeli Start adásában.

Hír érteke azonban mégis csak annak lett volna, hogy Szeles Mónika és Szávay Ágnes Magyarországon csapott volna labdába, akár egymással szemben.

Mert beszámolók szerint régóta folytak már tárgyalások Szeles Mónikával, hogy végre magyar közönség előtt is felléphessen. Szinte már minden sportnak, eseménynek van fesztiválja, ezért úgy gondolták, hogy a tenisz sem maradhat le, és szeretnék megmutatni a közönségnek ennek a csodálatos sportnak minden szépségét – mondta Richter Attila, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára, hozzátéve: a program lábtengóval kezdődik, amelyben a sztárok kihívják a Veszprém korábbi kézilabdázóit, majd a legkisebbek mutatják be tenisztudásukat, később pedig speciális olimpikonok lépnek pályára.

Ez azonban jelen pillanatban másként látszik.

 Richter Attila, a magyar szövetség főtitkára közleményben jelezte: rajtuk kívül álló okok miatt az eseményt későbbi időpontra kell elhalasztani. 

A már megváltott belépők a jegymester irodáiban visszaválthatók.

*

Ócsa polgármestere sem tűri a kritikát ( - így a Népszava)

Újabb fideszes polgármester fenyegetőzik perrel a választók véleménye miatt, ezúttal helyettese is csatlakozott hozzá. Most Ócsán kifogásolták a kommentelők megjegyzéseit, de ebben az esetben nem ellenük, hanem az ocsavaros.blogspot.hu szerkesztősége ellen indulhat per, a hozzászólások ugyanis ezen az oldalon jelentek meg.

Az olvasók a blog Valentin-napi jókívánságához kapcsolódva, de attól teljesen eltérő témában írták a megjegyzéseiket. A polgármester, Bukodi Károly állítólagos házasságon kívüli kapcsolatáról, és helyettese, Horváth Tamás ivási szokásairól "beszéltek". Az érintettek jogi képviselői a médiatörvényre és a Polgári Törvénykönyvre hivatkozva követelnek helyreigazítást egyebek között azzal a szöveggel, hogy a blog többször megalapozatlanul állította, "Bukodi Károly Úr hűtlen hitveséhez, kicsapong, erkölcstelen...", illetve szintén több ízben megalapozatlanul és valótlanul állították, hogy "Horváth Tamás alpolgármester Úr iszákos, alkoholista, négykézláb megy haza...".
 

 A blog szerkesztősége válaszlevélben fejtette ki, hogy ők soha nem közöltek valótlanságot, Bukodi Károly és Horváth Tamás sem a blog írásai, "hanem a kritikus hangot megütő lakossági bejegyzések" miatt érzik magukat sértettnek. A dolog szépséghibája, hogy a blog nem tartozik a médiatörvény hatálya alá, az ocsavaros.blogspot.hu-nak nem is kellett a médiatanács felé regisztrálnia. Polyák Gábor médiajogász szerint ebben az esetben az elektronikus kereskedelmi törvény szabályait kell alkalmazni. Eszerint viszont legfeljebb arra lehet felszólítani a blog szerkesztőit, hogy távolítsák el a kifogásolt kommenteket.

Korábban Papcsák Ferenc, Zugló szintén fideszes polgármestere a Népszava mellett a Hír24 hírportál, valamit a 168 Óra több kommentelőjét jelentette fel a rá vonatkozó vélemények miatt, sőt, néhány kritika miatt rágalmazással és becsületsértéssel vádolt hozzászólókat.

Muhari Judit / Népszava

* 

Március 15.-e másutt, másként Szűcs Lajossal ( - most Pécelen)

Mint már jeleztük, Szűcs Lajos városkánk kiemelkedő, vezető egyénisége, március 15.-én azért nem vett rész a helyi önkormányzat ma is vitás ünnepi rendezvényén, mert ez időben más elfoglaltsága volt.

Pest Megye Önkormányzata az elnök vezérszónoklatával idén Pécelen tartotta a március 15-i megemlékezését.

Szűcs Lajos beszédet mond

Nagyszámú ünneplő közönséggel zajlott a március 15-ei ünnepség melyet a város a Pest Megyei Önkormányzattal közösen szervezett Pécelen. Itt Szűcs Lajos, országgyűlési képviselő, (Ócsa város polgára,) a Pest Megyei Közgyűlés elnöke mondott beszédet, majd ezt követően Szöllősi Ferenc polgármester beszédét is  meghallgathatták  a résztvevők. 

 

Mi mégis Szűcs doktor beszédéből idéznénk:

 

- „Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független és erős Magyarországot.
Egy olyan országot, amelyben a nemzet egysége és a közösségek szabadsága együtt, egységben adja meg nekünk a lehetőséget - a lehetőséget a változásra, a fejlődésre és a biztonságra.

Számunkra ez '48 üzenete és öröksége! Törvény, amiből nem engedünk, mert nem engedhetünk.

- Jövőt az országnak, csak ennyit kértek.
Ennyit és nem többet - azok a magyarok, akik többet vállaltak a közösségért;  ...

A közönség figyel

- 1848. március 15. napján a magyar nemzet megüzente a világ hatalmainak, hogy elég volt a félelemből és a gyámságból. Elég volt egy korhadó rendszerből, amely eltávolodott az itt élő emberektől és ezért elfelejtette, hogy fontosabb dolgok is vannak az életben, mint a pénz és a fegyver. A legfontosabb az ember, és mindaz, ami az embereket összekapcsolja - ami valódi családdá, igazi közösséggé és nemzetté formál bennünket. Velünk, és általunk lesz erős az ország, az itt élő emberek munkájával, tehetségével és közös erőfeszítéseivel, és nem a pénz által mozgatva, hanem a hit, a bizalom és a remény erejével. Azzal az erővel, amellyel 1848-ban Magyarország nem Európa után következett, hanem előtte járt.
 

- Az összefogás és a program tette lehetővé a lehetetlent: Magyarországon nem maradt sziget a forradalom a parázsló tüze. 1848 és 1849 forradalmában és szabadságharcában kezet nyújtott egymásnak az ország - a költő, a pesti fiatalok, a tisztviselők, a vármegye, a zsellér és a módos gazda, a polgár és a kézműves - a nemes és a nemtelen.
Ez az élmény, a nemzeti egység és összefogás élménye!"

A diákság ünnepel

 A színvonalas megemlékezés a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak (felkészítő tanár: Bendáné Ducza Enikő, Halász Jánosné és Szilágyiné Szalai Zsuzsanna), az Ossó János Fúvószenekarnak (Fejes István karnagy vezetésével) és a Petőfi Sándor Férfikórusnak (Szalay Miklós karnagy vezényletével) volt köszönhető. 

*