Bukodi polgármester odacsapott a hitelkárosultaknak - rendesen felkavarta az állóvizet a Fidesz ócsai embere

 Az ócsai Fidesz polgármestere gyakorlatilag felszámolta a kormány által a devizahitelesek megsegítésére létesült szociális lakónegyedet. Legalábbis annak szociális érzékenyességből fakadó vonatkozását.

Bukodi Károly az ócsaiak azon fekete lova, aki korábban a Jobbik se sokat adott volna, aztán a választások során mégis a volt jobbikos helyi elnök szólalt meg toborzóként az egykor még rivális polgármester mellett, mondván még egy próbát megér.  

Az ócsaiak pedig vélvén jobb híján és ismert korábbi "csínytevése" ellenére is Bukodi Károlyt választották. A loviból ismert sötét ló bejött és célba ért.  A következményeit pedig most kezdik igazán átérezni azok, akik nyeretlenként semmit semmi hasznot nem szereztek ezzel a befutóval. 

A Jobbik helyi szervezete és a Bukodi melletti szószolók eltűntek, mint az ócsai juhfesztivál. 

Az alsópakonyi majorban élők egészséges ivóvízhez jutása Bukodi királyságával ugyanúgy nem került megvalósításra, ahogy az általa szintén beígért lakóparkot a vasútállomással összekötő és biztonságot jelentő kerékpárút. Mindez nem csak  a múlt, hanem a jelen tehertétele Bukodi Károly személyes közreműködése kapcsán az itt élők számára.

 

Bukodi polgármester volt az, aki az elmúlt 10 évben sem volt képes létrehozni és megvalósítani azokat a városfejlesztéseket, amit az elődje elkezdett, majd a választások során a sajátjaival tetézett. 

Ez nem csak Ócsa városi fejlődését vetette vissza, hanem az itt élők jó létété, a komfortérzetét és a kisvárosi hangulatát is negatívan érintették. Más településekkel szemben Ócsa korábbi fejlődése leállt a választott fideszes polgármester ténykedése alatt és az általa tett polgári ígéretekből sem lett semmi.

Míg a kezdetekkor ''Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése"-ről hadovált az ócsai devizahiteles lakónegyed létesítése kapcsán, ezzel szemben éppen ő volt az, aki hatalomra kerülését követően a kommunális adóval sújtotta a lakosságot. 

Sztancs János, a szomszédos Felsőpakony akkori polgármester már az első szólamokat követően figyelmeztetést tett közzé, miszerint elhamarkodott, rossz ötletnek tartja az ócsai projektet. Érvei között szerepelt a kijelölt hatalmas terület lakott településektől való távolsága, az infrastruktúra szinte teljes hiánya, valamint az, hogy megoldatlannak látszik a beköltözők munkához juttatása. Szerinte az is kérdés, vajon mi lesz az oda költöző munkanélküliekkel, hová mehetnek majd segélyért. A polgármester megjegyezte: ő maga biztosan nem örülne egy ilyen lakótelepnek a községében, s tudtával a környéken élők sem fogadják egyöntetű lelkesedéssel az ötletet.

És lássuk be, igaza volt.  Az újságok is cikkeztek, hogy nincs bolt.  Meg arról, hogy méregdrága az állami lakónegyedet. 

A terület infrastruktúrája Bukodi eltelt évei alatt sem változott semmit. Az alsópakonyiak sem jutottak előrébb.  A régi majorban élők, ma is csatornázatlan otthonaikban az egyetlen artézi kútból vödrözve, vagy a rossz állapotú idegen tulajdonú hidroglóbuszból szerezhetik be a nem éppen az elvárásoknak megfelelő vizet.  Mindezért a polgármester és a neki segédkező képviselők felelőssége is felmerül.  

Korábban az MSZP még tüntetést is szervezett a devizahitelesek oldalán, amit az akkori alpolgármester, Horváth Tamás az újonnan beköltözött és "megmentett hitelesekkel" támogatottan egy ellentüntetéssel próbált kioltani.  Az akkori csődületnek végül nem sok értelme maradt, mert a politikai felek aztán mind dobták az ügyet.

 

Most azonban éppen, hogy azok ellen tett a fideszes városvezetés, akik annak idején akár újdonsült ócsai lakosként, akár képviselőként, vagy más kötődés által kiálltak a Bukodi vezette pártos önkormányzat mellett.  

Bukodi mondhatni cserben hagyta a kormány számára megmentetésre szántakat. Amikor a Nemzeti Eszközkezelő kiszállt a "buliból" és a városra hagyta a devizahiteles lakónegyed ingatlanállományát az ott élőkkel együtt, akkor mér arról volt szó, hogy az ezzel járó feladatokat a helyi önkormányzat veszi át, a mögöttes költségek biztosításával.  Ekkor már Bukodiék szóba sem hozták a korábban beígérteket azt a történelmi előrelépést, amit a legnagyobb fejlesztéssel hazudtoltak meg.  

Sem normális ivóvíz, sem a csatornahálózat nem ért át a régi pakonyban élőknek. A majorban élők sorsa mai is középkori. Ők nem hogy az ígért kerékpárutat,  a jobb közlekedést, de még a századhoz méltó körülményeket sem jutottak hozzá az elmúlt 10 év fejlesztései során. Hiába volt megannyi pályázat, és lehetőség, ha az önkormányzat sorra elpuskázta azokat.   

Ócsa és környezete szinte alig, vagy semmit sem fejlődött.  Alsónémedi, Kakucs, Inárcs mind megelőzi városunkat bizonyos szempontok szerint.  Alsónémedi nem csak korszerű szennyvíztelepet és kerékpárút hálózatot épített ki az alatt, míg Ócsa városvezetése csak szavalt a fejlődésről., hanem ipari parkok, inkubátorházak és más munkahelyteremtő beruházásokat is megvalósított.  

A távolabbi Inárcsról és Kakucsról ma is hamarabb lehet busszal az autópályán a fővárosba jutni, mint Bukodi Ócsájáról, vagy a pálya melletti Alsópakonyból, ahonnan nincs is közvetlen járat oda. 

Szóval, most amikor Bukodi és a bólogató képviselői oda jutottak, hogy piaci alapokra helyezik a kint élők lakáskasszáját, akkor bizony nagyon elfeledkeztek arról az emberi viszonyulásról, mely a piaci viszonyokat meghatározza.  Pedig nem kell messze mennie egyikőjüknek sem.  A most értékesített önkormányzati ingatlanok mellett álló értékbecslésből az is kiolvasható, hogy az értékítélet része a lakókörnyezet elhelyezkedése, városközpontisága, vagy azon kívül levősége is, ahogy a megközelíthetőség, a közlekedési viszonyok és a bolthálózat fejlettsége. Mindezekből kitűnik, hogy Alsópakony nem azonos azzal a besorolással, mint a képviselőként is ismert orvos lakhatási körülményeinek felmérése során állapíthatunk meg.  Vagyis a külterületen elhelyezkedő és ellátatlan területen levő bérlemény piaci besorolású ára nem lehet azonos egy belterületi és jól megközelíthető, mondhatni frekventált helyen levő ingatlan bérleményi kiszabatával. 

Vagyis a Bukodi-féle önkormányzati kollektíva nem piaci viszonyok szerint felmérve és meghatározva szabta meg és emelte fel a szociálisnak már abszolúte nem nevezhető egykori devizahitelesek bérleményének díjszabásait, hanem amolyan pénzhajhász mód, ahogy az amúgy is csak a költségvetésben elfolyó kommunális-adó kiszabásánál tették.  

Az alsópakonyiakat ezzel nem egy piaci helyzetbe hozta a városvezetés, hanem éppen ellenkezőleg, megsanyargatja és kizsákmányolja a maga költségvetési hasznára. 

Arra, hogy az újabb ötmilliós autót megfizessék, hogy az évenként maguknak kifizetendő a képviselők, meg a polgármesterek által felvett plusz milliókat ezzel bebiztosítsák, hogy az óvodavezetőnek is fussa havi 630 ezerre, továbbá az elcseszett beruházások, a rossz gazdálkodásból fakadó költségvetési hiányokat bestoppolják. És így tovább.  Mert a pénzből nekik sose elég.

Az alsópakonyi telepen, de bent a városban élők nem szívesen nyilatkoznak. Attól tartanak, ha panaszkodnak, az önkormányzattól retorziókra számíthatnak. A polgármesterről ismert, hogy képes utánanyúlni az embereknek. Többen is jelezték, hogy féltik az állásukat. Ilyen hírekről kaptunk értesítést a NAGÉV-nél dolgozótól és a Bata Zrt-nél állományban levőtől is már, de a helyi közétkeztetést végző TsGastro köreiből szint ezt hallani, hogy a polgármester szava nyomán kirakják az embert. Az illetékesek persze tagadják ezt, de az emberek mégis ezt állítják. Retorziokat emlegetnek.

Tudvalevő, hogy az iskola és a tanári kar szintén a polgármester személyes befolyása alatt áll.  Akinek gondja van a polgármester intézkedéseivel, annak fel is út, le is út, nem maradhat az állásában. Most a Blikk is erről ír. Kifogásolni vagy kritizálni sem lehet a vezetőt a várost érintő intézkedései sorában.  Még az Országos Polgárőr Szövetség amúgy erősen szembehelyezkedő és sokszor gyűlölködő bejegyzéseket elhelyező helyi tagja sem meri bírálni a közösségi oldalán, vagy kikezdeni személyét, helyette inkább csak a pártját, a kormányt, vagy a kormányfőt szapulja és alázza a valós problémafeltárás helyett. A polgármester az olyan szent és félő itt, mint Indiában a tehén. 

Azonban a devizahiteleseket már több mint egy évtizede képviselő dr. Czirmes György ügyvéd szerint jogilag abszurd, amire az önkormányzat készül.

– Ezeknek az embereknek az állam úgy segített, hogy olcsó bérleti díjú lakást adott nekik. Plusz 20-30 százalék még beleférhet, de a háromszoros lakbéremelés már majdnem joggal való visszaélést jelent. A lakosoknak érdemes ezt megtámadniuk bíróságon – mondta a Blikknek az ügyvéd.

Keresték is e-végett a polgármestert, de mint ahogy ilyenkor lenni szokott, elérhetetlenné válik a sajtó számára.  Ugyanez volt akkor is, a mikor a MÁV P+R parkoló építési törmelékét helyezték el és ásták be az önkormányzat külterületi birtokán.  Ócsa népe azt is birkán elnézte. 

Az alsópakonyiak sorsát illetően pedig senki sem fog bégetni rajtuk kívül.  A városvezetés már rég kiközösítette őket. Most is csak az anyagi szegregációt akarják felszámolni a bérleti díjak háromszorosára emelésével.    

Van azonban erre még egy érvük is: elősegíteni, hogy „a korábbiakban kialakult szegregátum felzárkózzon, a szegregátumban élőkkel szembeni (az indokolatlan különbségtételből fakadó) esetleges társadalmi ellenérzések megszűnjenek, és a jövőben ne legyen érdemi különbség az ingatlanokban, illetve a bérlők anyagi terheiben az ingatlanok elhelyezkedése alapján”

Itt a kormány rezsicsökkentése a bérlemények vonatkozásában nem érvényesül, hiába fideszes a városvezetés.

Végül is ki állna ennek ellen Ócsán, ha a városért sem voltak képesek ezt megtenni a helyiek?  Nyolcvan kint élő család ezeknek szóra sem érdemes. 

Éljen ez a károlyság!

*