Kevés olyan ország van, aki ne lenne büszke a múltjára, kialakult államformájára és az örökölt fennmaradására.
Mindezek elutasítása a történelem megcsúfolása, az ország méltóságának, nimbuszának megcsonkítása és dicstelen jelenének alakulása.
Európában
működik a legtöbb monarchia, ha a nagyhercegségeket is beleszámítjuk, összesen
tizenegy: ma Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, az Egyesült Királyság,
Spanyolország, Norvégia, Svédország, Monaco, Liechtenstein és Andorra államfője
is király, királynő vagy nagyherceg. Persze ki ne ismerné az angol királynőt,
aki mellesleg idén ünnepli uralkodásának 70. évfordulóját, vagy az unokáit,
Vilmost és Harryt, az ő gyerekeikről már nem is beszélve. Még talán az sem
olyan meglepő információ, hogy Spanyolország és a skandináv államok monarchiák
Nem véletlen, hogy Európában jelenleg is 7 királyság és 12 monarchia található. Ezek az országok méltón viselik, létükben hordozzák és vállalják múltjukat, történelmüket, történeti alakulásukat. Ezek az országok még akkor is ragaszkodnak a maguk múltbeli uralkodóházára, ha azok mára már csak szimbólumai, jelképei az ország hovatartozásának. Annak a nemzeti közösségnek, akik ennek az égisze alatt élnek. Az uralkodók hatalma alkotmányban rögzített (um. alkotmányos, és reprezentatív), amit egyetlen hatalomra kerülő politikai párt sem kérdőjelez meg, netán akarna megváltoztatni.
Egyes államok függetlensége vagy nem
függetlensége nagyon érzékeny kérdés lehet, ezért előre leszögezem, hogy a 45
független államból álló Európával számoltam. Ez annyiban érdekes, hogy a 45
független államhoz képest a 12 nem köztársaság nem igazán sok. Igazából
helyesebb volna 11 monarchiáról, 1 diarchiáról és egy különleges köztársaságról
beszélni..
Andorra. az egy egyedüli, egyben nagyon különleges
ország. Furcsa társhercegség formájában működik a katalán állam,
ami valójában nem is monarchia, hanem diarchia.
Ez a rombolás, (erkölcsi, eszmei és lélektani) csak a hazai kommunisták, a mai liberális mocskok fejében fogantatik meg, az ő lelkéből tőr elő.
Belgium, Dánia, Egyesült Királyság,
Hollandia, Norvégia, Spanyolország és Svédország királyságként ismertek,
nagyjából azonos módon működnek. Ezeket a rendszereket alkotmányos királyságnak
lehet nevezni, a királyi hatalom nagyon erősen csak szimbolikus.
Emlékezetes, milyen cirkuszos hisztit vert ki az SZDSZ magyar (szent) korona Parlamentbe vitele kapcsán. Volt pofájuk a ma is tévében előtűnő párttagoknak egykoron le micisapkázni a királyi szimbólumot.
A svájci(-mici)sapka kifejezés egy
politikai vitából származó, eltorzított mítoszként, legendaként épült be a
magyar köznyelvbe.
A rendszerváltás utáni első szabad
Parlamentben komoly vita alakult ki arról, hogy Magyarország új címere a
koronás kiscímer vagy a korona nélküli Kossuth-címer legyen. A vita során Kis
János, az SZDSZ akkori elnöke és fő teoretikusa a vita elhúzódását és
parttalanságát kritizálva azt mondta: „mindegy, hogy korona vagy svájci sapka
van a címeren”.
A kommunista utódpártból szakadtak még azzal is megvádolták Orbán Viktort, hogy éjszaka minden bizonyossággal magára öltve felpróbálja azt.
A politikai jobboldal és a
közvélemény egy része ezt a kijelentést a nemzeti jelképek és a Szent Korona
mély lenézéseként és becsmérléseként értékelte. Az évek során a „svájcisapka”
szó a politikai folklórban és a sajtóvitákban „micisapkává” módosult, és a
jobboldali retorika visszatérő eleme lett, mint a liberális oldal nemzeti
szimbólumokhoz való hozzáállásának jelképe.
Ilyen előzmények és politikai mentalitás után ma talán azon sem lehetne csodálkozni, hogy a kommunista ősök elkényeztetett fiúgyermekekén felnőtt Magyar Péter hasonló szellemiséget képvisel.
A politikai jobboldal és a
közvélemény egy része ezt a kijelentést a nemzeti jelképek és a Szent Korona
mély lenézéseként és becsmérléseként értékelte. Az évek során a „svájcisapka”
szó a politikai folklórban és a sajtóvitákban „micisapkává” módosult, és a
jobboldali retorika visszatérő eleme lett, mint a liberális oldal nemzeti
szimbólumokhoz való hozzáállásának jelképe.
Számára az egyház egy olyan közösség, ami haszontalan és nem ér fel a maga lebujosan lezüllött, hintőporos-tápszeres kurafisságával.
A helyszínivideók szerint Magyar Péter többek között azt kiabálta a polgármesternek
címezve, de a templomból kilépők felé fordulva: „Hogy mer a templomba menni,
polgármester úr? (...) Szégyelljék magukat! Remélem, újraszentelik majd ezt a
templomot!”. Emellett a polgármester korábbi, botrányosnak tartott
kijelentéseit idézte vissza hangosbeszélőn keresztül.
Ebbe az átszellemültségbe nem illeszthető be a történelmi királyság, a nagy Magyarország, a határon túli magyarság, az egyház és a szent korona sem. Ő, aki pápa látogatása során először kezet fog, majd távozáskor "hasta la vista" kézfogás nélkül, a fejéhez kapva távozik.

Nos egy ilyen bunkónak az ősi magyarság, a királyi múlt nem jelent semmit.
Ezen is el lehetne lamentálni
Bulgária, Magyarország és Románia esetében (abban az értelemben, hogyan kezeli
a politika a "királyi családjait").
Ezt fejezi ki az egyházellenes fellépéseivel, a vármegyék szétszedésével, az elnevezések átkeresztelésével. Mit számít, hogy egykoron minden egyes terület egy adott várhoz, püspökhöz tartozott. A megyei bontás, a puritán semmitmondás az, ami őt összeköti a mag hazug mivoltával, képmutató életével. A neve is a magyarság megcsúfolása, mely több annál sorsbeli fricskánál, amit a himnusz balsorsként emleget.
A brit monarchia legfontosabb
jelképei a Brit koronaékszerek gyűjteményébe tartozó koronák, amelyek
a királyi hatalmat és a szuverenitást szimbolizálják
Montenegró köztársaság, de például a
zászlójában és a címerében a királyi címert használják. Az ország a
trónörökösnek számító hercegnek és családjának rezidenciát és fizetést
biztosít, valamint egyes állami jogokat is a kezébe adott a hercegnek, mint amilyen
például a kegyelmi jog.
Svédország hivatalos nemzeti
felségjelzése és kiscímere. A nemzetközi missziókban vagy a hagyományos
szolgálati zubbonyokon a katonák a bal felkaron egy kék pajzson elhelyezett,
három sárga koronát ábrázoló felvarrót viselnek a „SWEDEN” felirat alatt.
Mert míg Európa számos országa címerében, közéletében, közösségi létében, közterein, nyilvános és külhoni megjelenésein, ruházatán viseli az ősi-, nemzeti-, királyi motívumokat, addig és ezzel szemben Magyar Péter és kormánya nem hogy a királyságra való utalást, nemzeti sorsot, az önrendelkezésünket, szuverenitásunkat nem meri felvállalni, képviselni, esetleg. megjeleníteni, hanem még a megyék elnevezésében, a hivatali tisztségek elnevezésében is képes a múltat eltörölni.
A szimbolikus, történelmi múltunkra utaló elnevezésű vármegyéket is degradáltan a kommunista pusztulást jelképező megyékre keresztelte vissza, az ispánokat meg egyszerű alárendelt kormányzati dolgozókká minősítette.
Magyar Péternek nem lehet maradása.
*