Az intézményi önállóság Lannert-i értelmezése (- Ungváry)

A közélet, a szóhasználat ugyan régóta eldurvult, de hogy gyakorló politikusok így beszéljenek, azt Magyar Péter vezette be, és Facebook-kommandója (amelyre akár miniszterek kinevezésekor vagy visszavonásakor is hallgat) ezt tovább mélyítette.

A biztosítékot csak az veri ki, amikor ezt részben visszakapja, mint most a Parlamentben, Toroczkai László kemény visszaszólásakor. A pontossághoz hozzátartozik, hogy a Mi Hazánk elnöke nem undorító féregnek nevezte a miniszterelnököt – persze el lehet töprengeni rajta, mennyire érdemes még ezen kiakadni azok után, hogy éveken keresztül az előző miniszterelnököt úton-útfélen g.cinek titulálták –, hanem felszólította, hogy ne oldalogjon el a szembesítés elől „undorító féregként”, ami egy – kétségtelenül erős – hasonlat. A Ház elnöke erre rögvest kitiltotta egy hétre az ellenzéki párt frakcióvezetőjét a Parlamentből (csakugyan kényelmesebb ellenzék nélkül törvénykezni), erre aztán rátromfoltak a hiénák, akik – tudjuk, ismerjük az ötvenes évekből őket – legszívesebben mindenhonnan eltávolítanák a nemzeti oldalt, és a Szabad Nép jogutódjának egykori főszerkesztője már az egész közéletből kitiltaná Toroczkait mind a háromszázötvennyolcezer választójával együtt. 

(Kicsit arra emlékeztetett engem ez az egész ügy, mint amikor az ír focisták nyakánál fogva rángatták, büntetlenül rugdosták Sallai Rolandot, aki erre egyszer visszarúgott, s őt állították ki.)

* 

Lehet itt recskázni - Lannert Judit (- Gréczy Zsolt jegyzete)

 

 

NÉHÁNY TÖRTÉNET

PDSZ,  pedofília és oktatás

- Lannert Judit simán bemondta a rádióban, hogy kisiskolákat be kell zárni, sőt, városi gimnáziumokat is (amúgy a Klebelsberg maradt, és az önkormányzatok nem kapták vissza az iskolákat)

- Magyar Péter pont úgy beszél az Európai Unióval és az Európai Unióról, mint Orbán Viktor.

- Magyar pont úgy, és ugyanazzal a módszerrel, sőt, indokkal blokkolja Ukrajna uniós tárgyalásait: ahogy Orbán tette.

Tiszára varratott ál-bocskaiban

- ebből egyértelműen az következik, hogy nemhogy nem hozta haza az uniós pénzeket, de a zsarolást találja célravezetőnek ahhoz, hogy ezt elérje

- azt sem sikerült elérni, hogy az uniós büntetést már ne kelljen fizetni 

 Lehet, hogy a régi Fidesz és az SZDSZ kormányoz fura koalícióban? Nektek az ügynökakták, meg Unger Anna, meg az iskolabezárás, nekünk Varga Mihály, meg Orbán Anita, meg a bocskais ünnepi beszéd. Meg a propaganda kiszolgálói az állami médiában.

Úgynevezett óellenzéki esélyt sem kap sehol, nemhogy feladatot.

 * 

Mivel jár a szélturbina - kormánypropaganda és ami mögötte van (- Kapitány érdekeltségi olaj a generátorokba)

 Jelenleg több dolog is nyomasztja az Ócsán élők lelkét.  Ebből kettő régről (szennyvíztelep és a Semmelrock) örökölt, egy az elmúlt évek (nyúltelep) hozadéka, és most van egy új politikai ártalommal járó kilátás is. Ez pedig a zöldnek hazudott szélturbinák telepítése.

 

Ez utóbbi kapcsán tartott volna eredetileg fórumot polgármesterünk invitálása szerint a kormánypárti  képviselő.

Nem voltunk sokan és mondhatni be sem jutottunk. Végül kávét sem ittunk és kint maradtunk.  Az esemény aztán más irányt vet, és nem igazán az érdekelte a megjelenteket, amiért összejöttek.  Ők inkább a korábban meghirdetett, de, elmaradt lakossági találkozót igyekeztek problémáikkal bepótolni.  

Most azonban maradjunk, és foglalkozzunk meghirdetett tárgykörrel, a szélturbinákkal.  Bilisics álláspontja ismert. Ő a kormány hazugságát propagálja.   Közösségi felületén azt írja: 

Egy szélkerék is milliókat érhet a közösségek számára.

Erről is beszéltünk a héten megtartott polgármesteri találkozón hogyan lehet a térségben megvalósuló energetikai beruházásokból a helyi önkormányzatok és közösségek számára is kézzelfogható előnyt teremteni.

A cél, hogy a települések ne csak helyet adjanak ezeknek a beruházásoknak, hanem be is kapcsolódhassanak a projektekbe, és ezáltal hosszú távon komoly bevételekre tehessenek szert.

A szélenergia ezért nemcsak energia- és klímapolitikai kérdés, hanem gazdasági lehetőség is a települések számára.

Na, ha ez ismét csak egy polgármesteri találkozón dől el, ahogy írja a tiszás asszonyság, akkor az rég rossz.  Volt már hasonló rossz döntés a korábbi városvezetés ténykedése során.  Nem lenne szerencsés újabb gólemeket nézni és kerülgetni a tájképet rontó kivájt területeken. 

Lássuk hát a problémát, járjuk körbe az áramtermelés ebből eredő gondjait.

Tudta, hogy a szélturbina közel 340 liter olajat fogyaszt?

Tudtad, hogy a turbinák Shell olajat használnak? 

  Ha egy szélturbinára gondolunk, általában a szél, a forgó lapátok és a zöldenergia jut eszünkbe.

Az olaj kevésbé. Pedig egy hajtóműves szélturbina belsejében több száz liter speciális kenőolaj dolgozik, emellett zsírokra, hidraulikaolajra és rendszeres karbantartásra is szükség van.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a szélturbina „olajjal működik”. Azt viszont igen, hogy a megújuló energiaforrás és a fogyóanyag nélkül működő technológia nem ugyanaz.  

Messziről nézve a szélturbina csillogó fehér, a lapátjai pedig tökéletesen simának tűnnek. Közelről már más a kép, hiszen a több tíz méteres lapátok külső része akár 300 kilométer/órát meghaladó sebességgel mozoghat. Ilyenkor egy esőcsepp már nem egyszerűen nekicsapódik a felületnek, hanem ütésként éri.

Egyetlen cseppből persze nem lesz semmi. Csakhogy egy turbina húsz vagy harminc évig áll odakint. Esőben. Hóban. Jégben. Porban. És közben folyamatosan forog. Ez pedig folyamatosan erodálja a felületét.

És hová kerül, ami lekopik? Hát a környezetbe…

A jelenséget a szélerőmű-ipar jól ismeri. Leading edge erosion, vagyis belépőél-erózió a neve. A lapát széle lassan kopni kezd.

A szélturbinalapát nem egyszerűen üvegszálból készül. A teherhordó üvegszálas kompozitot kívül több réteg védi, köztük poliuretán alapú bevonatok. Ezek feladata éppen az, hogy az eső, a jég és a levegőben repülő részecskék ne közvetlenül a kompozit szerkezetet érjék. 

Azonban előbb-utóbb a védelem is kopni kezd.

Egy, a Deutsche Windtechnik által közölt becslés szerint egy lapát 6–10 méteres erodálódó szakaszán körülbelül 500 gramm poliuretán bevonat és további 200 gramm más réteg veszíthető el. Három lapátnál ez 2,1 kilogramm anyagveszteséget jelenthet egyetlen szélturbina esetében.

De mi történik ezzel a két kilogrammal?

Egy része apró részecskékre töredezik.

Egy része nagyobb bevonatdarabként válhat le.

A legfinomabb részecskéket a légmozgás tovább viheti, a nagyobbak pedig a turbina környezetében ülepedhetnek ki. Tengeri szélerőműveknél ugyanez az anyag végül a vízbe kerülhet.

Fontos azonban, hogy a 2,1 kilogramm nem azonos 2,1 kilogramm mikroműanyaggal. A kutatók ma még nem tudják pontosan megmondani, hogy az erodált tömeg mekkora része válik 5 milliméternél kisebb mikroműanyag-részecskévé, mekkora része finom porrá, és mekkora része hullik le nagyobb darabokban a természetbe.

Azt viszont már tudjuk, hogy az anyag ténylegesen eltűnik a lapátról.

Egy 2024-ben megjelent dán kutatás különböző módszerekkel próbálta meghatározni ennek mennyiségét. Saját modelljük egy átlagos esetben körülbelül 75 gramm anyagveszteséget számolt lapátonként évente. A javítási adatok alapján szárazföldön 8–50 gramm, tengeri környezetben pedig akár 80–1000 gramm közötti értékeket kaptak.

A különbség óriási. És éppen ez mutatja, mennyire új kutatási területről beszélünk.

 

A kopás sebessége függ a lapát méretétől, kerületi sebességétől, a bevonattól, a csapadéktól, az időjárástól és attól is, milyen gyakran javítják a sérüléseket.

Az újabb védőbevonatok ráadásul tartósabbak. A DTU kutatói szerint a modern lapátokon a javítási periódus már inkább 5–8 év lehet, és emiatt az újabb turbinák anyagvesztesége akár harmadára is csökkenhet a korábbi becslésekhez képest. Kopásmentes felületről azonban továbbra sincs szó.

Dániában például a kutatók a teljes szélturbina-állomány lapáteróziójából évente körülbelül 1,6 tonna műanyag környezetbe kerülését becsülték. Ez ugyanakkor eltörpül az autógumik, festékek vagy textíliák által kibocsátott mikroműanyag mennyisége mellett. A tanulmány szerint Dániában csak a gumiabroncsokból akár 1700 tonna mikroműanyag származhat évente.

 A szélturbina tehát nem a mikroműanyag-szennyezés fő forrása. De az egyik forrása.

És ami egyszer lekopott a lapátról, azt a szél már viheti is tovább.

*

 

Felhasznált kutatások:

Mishnaevsky Jr., L. et al. (2024): Microplastics Emission from Eroding Wind Turbine Blades: Preliminary Estimations of Volume. Energies, 17(24), 6260.  DOI: 10.3390/en17246260

Mishnaevsky Jr., L. et al. (2021): Leading edge erosion of wind turbine blades: Understanding, prevention and protection. Renewable Energy, 169, 953–969. DOI: 10.1016/j.renene.2021.01.044

Slot, H. M. et al. (2015): Leading edge erosion of coated wind turbine blades: Review of coating life models. Renewable Energy, 80, 837–848. DOI: 10.1016/j.renene.2015.02.036

Mishnaevsky Jr., L. et al. (2023): Recent developments in the protection of wind turbine blades against leading edge erosion: Materials solutions and predictive modelling. Renewable Energy, 215, 118966. DOI: 10.1016/j.renene.2023.118966

Environmental ageing and rain-driven erosion of wind turbine blade coatings (2026).