Szélerőművek mentén milliárdos spekulációk - súlyos problémák lehetnek a kormány pályázatával

Szélerőművek telepítésének lehetővé tételéről állapodott meg Magyar Péter az Eu-val, aminek során meghirdettek a csatlakozási pontokat, mint pályázható elérhetőségeket.  Magyarország azonban nem azzal a klímával bír, mint a nyugati tenger menti országok, így a széljárás is más.  A globalista nyugatot ez nem foglalkoztatja, számukra ez csak piaci haszonszerzés.

Magyar Péter és kormánya, Kapitány István érintettségével erre a gazdaságpolitikai vonalhoz igazodva lépett be ebbe az üzletbe. Ezt azonban korántsem fogadta egyöntetű lelkesedés. Még a szakmában sem, akik szerint a kormány a tender előkészítését egyfajta megfelelésként, külföldi nyomásra kapkodva, az elképzelések folyamatos változtatásával, vitatható szakmai döntések mellett hozták meg. 

 Még az ócsai fórum résztvevő delegáltak sem értették, hogy térségünk miként került a kijelölt terepek közé, hiszen ez vidék, a táj nem a kedvező adottságú térségek közé sorolható. Talán csak az itt elérhető szabad áramelosztói kapacitás adta ötletként a kiírásba való bekerülést. 

Azonban névtelenséget kérő szakemberek úgy látják, a korábbi NER-közeli fejlesztésekből származó előnyök tovább élhetnek, miközben a pályázat a tőkeerős, jellemzően külföldi befektetőknek és akár spekulációra készülő szereplőknek is kedvezhet.  Erre utaló jelenséget már ennek a hírnek a megjelenésé előtt a blogunk is észlelte, amikor az egyetlen pályázó (8G Energy Wind Two Kft) polipszerű csápos felépítését bemutatta.

Szerencsére nem is jelentkeztek erre tömegesen.  Az itt élők számára azonban ez is sok(k).

Alsónémedi polgármester máris riadót fújt, és lakossági fórumot szervezett különböző előadók meghívásával. Remélhetőleg Ócsa lakossági köreiből is lesznek érdeklődők, mert az, ahogy a képviselőink többsége viszonyul ehhez, az sokak számára nem méltó. 

Alsónémedi vezetése, felfogás ebben is különbnek látszik. 

 

A háttérbeszélgetéseken részt vevő szakemberek szerint a korábbi tájékoztatásból nem derült ki kellő egyértelműséggel, hogy a kezdetben jelzett lehetőségeknek végül csak a töredéke lesz elérhető. Ez komoly veszteséget jelenthetett az érintetteknek.

Egyik beszélgetőpartner szerint munkatársaik több tízezer kilométert utaztak, földtulajdonosokkal egyeztettek, és az egész nyarat, majd az ősz jelentős részét a projektek előkészítésével töltötték. 

Ez az ócsai fórumon is megerősítést nyert: Itt elhangzottak konkrét megkeresések mögötti lefizetési szándékok, felkínált pénzek és számok, bizonyos összegekkel. Vagyis volt célzatos nyomulás.   

A végleges feltételek megjelenésekor azonban kiderült, hogy az általuk vizsgált helyszínek egy része már nem szerepel a pályázati lehetőségek között.

A sietségben az is szerepet játszhatott, hogy Magyarországnak az Európai Unió felé vállalt kötelezettségeket kellett teljesítenie. de a gyorsaság sok esetben a kiszámíthatóság rovására ment, ami különösen azokat hozta nehéz helyzetbe, akik még nem rendelkeztek előkészített projektekkel.

 

A folyamat elején az energetikai hatóság egy olyan táblázatot tett közzé, amely a lehetséges szabad hálózati kapacitásokat mutatta. Ebben még negyvennél is több járás szerepelt. A fejlesztők ennek alapján kezdtek alkalmas földterületeket keresni, tárgyaltak a tulajdonosokkal, és vizsgálták, hol érné meg szélerőműveket építeni. Többen már évekkel korábban megkezdték az előkészítést, mások a nyári bejelentés után láttak munkához. 

Ráadásul a jelentkezésre rövid, nagyjából két hónapos határidő állt rendelkezésre. A források szerint a szűkítés miatt a verseny földrajzilag is kevésbé kiegyenlítetté vált. Egyes meghirdetett térségek iránt alig mutatkozott érdeklődés, máshol többszörös túljelentkezés alakult ki. A beszélgetéseken példaként Dunaújvárost említették, ahol a rendelkezésre álló kapacitásra mintegy hatszoros igény érkezett. A szakemberek úgy vélik, a folyamat kiszámíthatatlansága nemcsak felesleges költségeket okozott, hanem az előkészített és ténylegesen megvalósítható projektek esélyeit is ronthatta.

A pályázók többletpontokat szerezhetnek az önkormányzatoknak felajánlott egyszeri és rendszeres hozzájárulásokkal (a megtermelt energia után), valamint bizonyos műszaki vállalásokkal, így energiatárolók telepítésével vagy a hálózati csatlakozásnál nagyobb erőművi teljesítmény kialakításával. 

Mintha Ócsa vezetése is ebben gondolkodna, vagy látna lehetőséget.

A piaci szereplők szerint a pályázat legnagyobb hiányossága, hogy nem vizsgálja kellő alapossággal a tervezett szélerőművek tényleges megvalósíthatóságát.

A szükséges engedélyeket később is meg lehet szerezni, a források szerint azonban ez jelentős kockázatot jelenthet, ha a nyertes projekt mögött nincs megfelelően előkészített beruházás vagy helyi támogatás. 

Talán éppen ezért nem utasította el Ócsa testülete a szélerőművek telepítésének lehetőségét a maga területén belül. 

 

Figyelembe véve, hogy egy 50 megawattos szélerőműparkhoz akár hét, egyenként 7,5 megawatt körüli óriásturbinára is szükség lehet, valamint a jelenlegi pályázó által megadott koordinátákat, bizony elég szűkös és rossz kép kezd kibontakozni számunkra.

A háttérbeszélgetéseken elhangzott becslések alapján egy 50 megawattos szélerőműprojekt megfelelő csatlakozással akár több millió eurót is érhet. A források szerint éppen ez az üzleti lehetőség ösztönözhet spekulatív pályázásra.

Vagyis az, hogy a nyertes kft több csatornás bekötéssel bíró céghálózat egyik altagja, azt is hozhatja, hogy ezt az egész „nyereményt” átadja, vagy éppenséggel átjátssza más érdekeltségű nyugati tőkeérdekeltséggel bíró cégnek vagy személynek.

Gondoljunk csak bele, így akár az is előfordulhat, hogy a nyertes megkeresi a vesztes pályázók által korábban lekötött földterületek tulajdonosait, és megpróbálja átvenni a már előkészített fejlesztéseket. Az ilyen közvetítői ügyletek nemcsak a valódi fejlesztőket hozhatják hátrányba, hanem a beruházásokat is megdrágíthatják. Ha egy szélerőműpark vagy a hozzá kapcsolódó beruházás egyes elemei többször is gazdát cserélnek, minden érintett szereplő igyekszik érvényesíteni a saját nyereségelvárását.

A többletköltségek ronthatják a beruházások megtérülését, és növelhetik azt az árat, amelyen a befektetők számára gazdaságos lenne az áram értékesítése.  

 

Az önkormányzatnak ezért sem szabadna beszállnia ebbe anyagilag, mert arra csak a lakosság fizetne rá.  Az önkormányzati részesedés egy ilyen felturbózott projektben eleve pénzkidobás, hiszen még csak beleszólást, érdekérvényesítést sem szerezhetnének ezzel.

Tehát a piaci szereplők szerint a spekuláció veszélyét tovább növeli, hogy a pályázati feltételek elsősorban a jelentős tőkével rendelkező befektetőknek kedvezhetnek. A külföldi vállalkozások pénzügyi ereje komoly versenyelőnyt jelenthet.

A helyi önkormányzat egy beszállással labdába sem rúghatnának annak ellenére, hogy a szélerőművek telepítése után egyszeri, a beépített kapacitáshoz kötött összeget, majd a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége alapján rendszeres pénzügyi hozzájárulást vállalhatnak az érintett önkormányzatok javára.  Ez pedig olyan, mint a ló fing.

A hazai nagykereskedelmi áramárak időnként jóval meghaladják az észak-európai árszinteket. A fejlesztők attól tartanak, a további pénzügyi terhek, a különadók és a spekulatív projektértékesítések még inkább megdrágíthatják a beruházásokat, tovább rontva a magyarországi szélenergia versenyképességét. Tehát a pályázat nem feltétlenül éri el azt a célt, ami miatt az új kormány meghirdette.

Index nyomán 

* 

Politikai cívódás a 142-s Bp-Lajosmizsei vonal kapcsán - semmi nem változik (- nem kerülünk közelebb)

 Mint már az előző kormány alatt ismertté vált, az elavult Lajosmizsei 142-s vasútvonal felújításával kapcsolatos tervek Lázár János minisztersége alatt adottak voltak. 

 

A választásokat követően irányozták elő a vonal korszerűsítését, amire a költségvetési számítások és a keretösszeg is adott volt. A választásokat követőn az új kormány a vasúti fejlesztéseket is elővette és átszabta a maga politikai elképzelése, netán ízlése alapján. Így elkezdett beruházások nagy részét is leállította, míg másutt (legyen az kihasználatlan, vagy gazdaságtalan) újra indította a forgalmat.

 Ami Ebből Ócsát érinti, az a helyi vicinális jövője.  Mint ahogy erről már írtunk, Magyar Péter-Vitézy Dávid alkotta vezető páros maga is bejelentette a vonal fejlesztését, a maguk elképzelésének tervezetében.  Ennek egyik jelentős eleme, hogy a szakaszt több lépcsőben és megoldásban kívánják olcsóbban (a 380 milliárd forint összköltségű program helyett 239 milliárdot kívánnak rákölteni) megvalósítani, mint a korábban tervezettekben szerepelt. 

 

Vitézy meg is kezdte az ezzel kapcsolatos road showját, elfeledtetve a visszafaragott költségek miben létét.  Majd felkereste az egyik kritikus szakasz (Gyál) polgármesterét. A hosszú egyeztetést követően tartottak közös sajtótájékoztatót augusztus 7-én.  

Vitézy Dávid alapos megbeszélésként értékelte a kétórás egyeztetést, majd röviden vázolta a Lajosmizsei vasút fejlesztésének a legfontosabb céljait: villamosított vonal, versenyképes vasúti kiszolgálás, sűrűbb járatokkal elővárosi vonatként közlekedne Gyál és Budapest között. 

 

 A gyáliak és a 18. kerületiek számára is ez az egyik legfontosabb kérdés. Pápai Mihály ennek kapcsán elmondta, hogy Vitézy Dávid (állítólag) garanciákat adott arra, hogy ezen a vonalon nem járnak majd tehervonatok. Ezt a közlekedési és beruházási miniszter is hangsúlyozta, hogy nincs ilyen tervük és szándékuk.

 Aztán októberben egy Facebook bejegyzésben Vitézy azt írta, hogy Gyál polgármester miatt áll a projekt, mert nem járult hozzá. Erre október 14.-n válaszolva Pápai amolyan cáfolatként részletesen leírta a maga verzióját, mely szerint a megbeszéltek alapján az átdolgozott terveket nem kapták meg, a leveleikre nem válaszolnak. 

 Tisztelt Miniszter Úr! Az ígért terveket várjuk, a megkereséseinkre választ kérünk, és felkészült szakemberekkel dolgozunk a város számára megfelelő megoldásokon. Milyen alapon állít olyat, hogy miattam áll a projekt? -írja a polgármester.  Az elmaradt válaszok és a vállalt egyeztetések késlekedése miatt felmerül bennem, hogy a beruházás előrehaladásának valódi akadálya a szükséges erőforrások és a pénzügyi fedezet hiánya lehet.

 Gyál, a XVIII. és a XIX. kerület polgármesterei 2026. november 9-i közös nyilatkozatukban ellenzik, hogy a Budapest–Lajosmizse (142-es) vonal fejlesztése megnövelje a rendszeres teherforgalmat, és jogi, üzemeltetési garanciákat kérnek a rendszeres teherforgalom kizárására.

Vitézy Dávid miniszter november 10-én reggel, a BP18 Facebook-oldalának posztja alatti kommentben azt írta, hogy a vonalon nincs teherforgalom, a növelése fel sem merült, és senkinek nincs rá szándéka. Szerinte olyasmi ellen tiltakozni, ami nincs, nem is volt és fel sem merült, félrevezeti a lakókat. Szerinte ez kényelmes dolog, és gyors sikerrel kecsegtet, de csak hangulatkeltés. 

 Vitézy Dávid ugyanazt a hazug hintapolitikát hozza, mint Magyar Péter. Nem véletlen, hogy kiegyeztek egymással, majd beállt a sorba.  Holott korábban Magyar Péter mondta Vitézyről  hogy a Fidesz hekkje.  Már ha számít, hogy mit beszél Magyar Péter, mert a szavahihetősége a béka segge alatt.   

 

Vitézy végül ugyanoda sorolt, ahonnan Magyar Péterrel közös kommunistavérből eredő ősei hozadéka, mint forrás hozta.  

Magyar Péter anyai nagyapja dr. Erőss Pál a kádári diktatúra megbecsült jogásza, a tévés jogi esetek megmondóembere volt.  

Vitézy Dávid anyai nagyapja Erdős Péter jogász, a kádári diktatúra egyik meghatározó alakja, akin sokak élete, karrierje épült és állt, vagy bukott. 

Aztán Magyar Péter és Vitézy Dávid is a Fideszhez sorolt karrieristaként lettek, majd vedlettek azzá, amik voltak valójában.  

Az új kormányban végül egymásra leltek.

 

Most rajtuk áll, vagy bukik az ócsai vasútvonal, ami messze túlmutat városunkon. Azonban mégis csak erre a két köpönyegforgatóra, illetve beígért fejlesztéseire illetve csúszására hivatkozással nem teljesül az önkormányzati választáson elhangzó (ezek szerint átgondolatlan, felelőtlen-, netán hazug állítás,)  ígéret, hogy biztonságos gyalogosátvezetés létesül az itteni vasúti átjárókon.  

Mindennek elmaradását, lehalasztását az önkormányzati híradásokból olvashatóan a vasútvonal fejlesztéséhez igazítják, megvárva azt, mert nem akarnak addig rákölteni pár milliót a sem a megközelítésre, sem a kiépítésre.  Ez persze lehet egyesek számára elfogadható érv, de azok akik erre már Bukodi választási ígéretei során is felültek, már nem biztos, hogy bírnak még türelemmel, hiszen a jelen helyzetben sem változik semmi.  Sőt ahogy a híradásokban olvasni, még 2030-ig sem várható a vonal rekonstrukciója, vagy annak befejezése.  

Ez pedig azt jelenti, hogy a választási cikluson túl sem lesz normális (korszerű) és biztonságos gyalogos átjáró a két vasúti kereszteződésben. Sőt, ahogy a dolgokat látni, még csak a terület megközelítése sem válik egyszerűbbé, mert még a meglévő járdavonala sem kerül meghosszabbításra, így közelebb sem a sínekhez. 

 

Pedig ez talán nem emésztene fel annyit, mint a legutóbb biztosított önkormányzati jutalomosztás pár milliója. 

* 

Magyar Péter igéretei és be nem teljesülései - egy ujabb hazugság a falka kábítása céljából ( - tudtad)

 Normális gondolkodó kételkedve fogadja a választási kampány során jelentkező politikai szerepre vállalkozó egyének sokszor túlzónak, vagy leginkább szélhámosnak tűnő ígérgetéseit.  

Persze nincs ezzel mindenki így. Vannak olyanok, akik ma is hisznek a mesékben, vagy képesek hitvány szerelőhöz vinni a kocsit, hogy aztán élőben megtapasztalják azt, amit ha nem élnek át, nem fogadják be.

Valahogy így lehetünk azzal is, akik abban a reményben választottak más pártot, új országvezetést maguknak, hogy majd ezzel megvalósul a szavazóknak tett vállalás és a teljesülés földjére lépnek. 

Valójában még fel sem ébredtek, hiszen az azonnali ígéretek sem valósultak meg, nem hogy a jólét.

Így vagyunk a családi pótlékkal is. 

 Azonnali emelésről volt szó, de ez sem lett igaz.

 2025-ben a családi pótlék összege változatlan maradt 2008-tól, és a havi összeg a gyermek számától és a szülői helyzettől függ

A családi pótlék összege 2025-ben (alapszabályok):

 1 gyermeket nevelő család: 12 200 Ft/hó

1 gyermeket nevelő egyedülálló: 13 700 Ft/hó

2 gyermeket nevelő család: gyermekenként 13 300 Ft (összesen 26 600 Ft)

2 gyermeket nevelő egyedülálló: gyermekenként 14 800 Ft (összesen 29 600 Ft)

3 vagy több gyermeket nevelő család: gyermekenként 16 000 Ft (minimum 48 000 Ft)

3 vagy több gyermeket nevelő egyedülálló: gyermekenként 17 000 Ft (minimum 51 000 Ft)

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: 23 300 Ft/hó gyermekenként

Egyedülálló szülő, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: 25 900 Ft/hó gyermekenként

 2026-ban a családi pótlék havi összege egy gyermek esetén továbbra is maradt 12 200 Ft, két gyermeknél gyermekenként 13 300 Ft, három vagy több gyermeknél gyermekenként 16 000 Ft; egyedülálló szülőknél ezek a számok eltérnek, a tartósan beteg gyermeknél pedig 23 300 Ft (egyedülállóknál 25 900 Ft) jár

Részletes táblázat 2026-os összegek szerint:   

Egy gyermek: 12 200 Ft/hó

Egy gyermeket nevelő egyedülálló: 13 700 Ft/hó

Két gyermek: 13 300 Ft/gyermek/hó

Két gyermeket nevelő egyedülálló: 14 800 Ft/gyermek/hó

Három vagy több gyermek: 16 000 Ft/gyermek/hó

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló: 17 000 Ft/gyermek/hó

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: 23 300 Ft (egyedülálló: 25 900 Ft)

Vagyis maradt minden a régiben.  A kampány során elhangzó és bemutatott ígérvény hazug állítássá lett.

Mindez semmi más, mint Magyar Péter hazugsága a választók becsapása.

* 

Lehet itt recskázni - Másodpártalapító feketén, fehéren ( - Gréczy)

Gréczy írja Feketéről: " A második pártalapító"

Olvasom, hogy Fekete-Győr András új párt alapítását tervezi. Egyet már alapított: Momentum volt a neve. Arra kényszerítette egy belső puccsal az általa is alapított pártot, hogy ne induljon el egy országgyűlési választáson. 

Bűnelkövetőként elítélték - méltatlanná vált

Egy párt ne induljon el… egy párt, amely addig a liberális értékeket vallotta. Milyen szabadelvű javaslat! 

Egyúttal - nagy liberálisként - másokat is arra próbált kényszeríteni a Fideszből jött jobboldali új párt érdekében, hogy ne merjenek elindulni. Lépjenek vissza - mondta a liberális. 

Ő volt, aki a 2021-es előválasztás első fordulójában 3 százalékot ért el. Ő volt, aki a második kör előtt - nem fogadva el az első forduló elsöprő eredményét, miszerint Dobrev Klárát akarja az ellenzéki szavazók többsége közös miniszterelnök-jelöltnek, addig kavart néhány, önmagát villamos elé vető társával, meg rengeteg fideszes második körös szavazattal, míg sikerült egy korábbi Orbán-rajongót besegíteni. Minden idők legnagyobb fideszes kétharmada lett a vége. 

Most azt mondja, nem a Tisza ellenében, hanem azt kiegészítendő akar új pártot létrehozni. Kiegészíteni? A miatta is elfuserált, torz magyar pártrendszerben kiegészíteni? A 68 százalékot? Mennyi legyen? 70? 75? 

Fekete-Győr súlyosan bűnrészes abban, hogy ma nincs baloldali, liberális és zöld országgyűlési képviselet. Hogy a parlamentben 3 jobboldali párt ül, és mindegyik közös alapja Orbán Viktor. 

Mindenki azt csinál, amit akar. Pártot is alapíthat. Többet is. Legfeljebb megint visszalépnek. 

Azért a rombolásnak is van határa. 

* 

Hiába fektettek be több száz millió eurót a szélerőművekbe - az áram négy nap alatt 13 €-ról 315 €-ra nőtt

Németország egy szeles hétvégén képes megújuló energiaforrásokon működni, de még mindig elegendő szenet és gázt kell tartania ahhoz, hogy a következő héten a hálózati terhelés nagy részét ellássa, így két energiarendszert is fent kell tartania és fizetni – mondja Charles Rotter. 

A Berliner Zeitung Flynn Jacobs Bloomberg-re épülő cikkében beszámol a fűtési szezon első Dunkelflaute-járól. 

A német Dunkelflaute szó a sötét, nyugodt időjárásra utal, amikor a szélturbinák és napelemek alig, vagy sehogy nem termelnek, és ilyenkor nincs más forrás, vételezési lehetőég, csak a régi „maradi” kapacitás, vagy a drága import. Ennek az árát mindenki a számláján viseli. 

Mindez azért, mert az atomenergiából nyert áramot a saját kapacitásuk felszámolása után Franciaországból importálják.

Ezek mellett a Dániából is vásárolnak a hazai igény kielégítés végett.

Nem véletlen: "A német nagykereskedelmi áramárak néhány napon belül 13-ról több mint 300 euró megawattórára  emelkedtek.

Ez a Bloomberg hírügynökség szerint az Epex Spot áramcsere adataira hivatkozva. Így a csütörtöki kiszállítás napi elővételi ára körülbelül kétszerese az októberi átlagnak. Néhány esti órában akár 500 eurónál is több azaz drágább árat értek el. Ugyanakkor a hétvégén olyan is volt, hogy az áram 13 euróért kereskedett."

 

 „Ha 2023-ban hagytuk volna tovább üzemelni az atomerőműveket, akkor több áramunk lett volna, relatíve olcsó marginális áron” – fogalmazott Patrick Graichen, Robert Habeck korábbi német zöld alkancellár és gazdasági miniszter államtitkára a héten egy panelbeszélgetésen. A hírt a Die Welt szúrta ki.

A dolog érdekessége, hogy Graichen volt az az államtitkár Habeck gazdasági és klímavédelmi minisztériumában, aki az atomerőművek 2023-as leállításáért felelt.

 

Nem véletlen, hogy a Magyar kormány az elektromos lakossági mérőberendezéseket „okosra” akarja cserélni.  Ezek a villanyórák már digitalizáltak, állandó kapcsolatban vannak a szolgáltatóval és percre pontosan lebontva a felhasználást, számolják a költségeket a majdani új hazai tarifák, vagyis a világpiaci árhoz igazodva. Ez is a „zöld” átállás egyik sarokpontja.  E mögött a környezetvédelem, a bolygó megmentésének víziója áll egy részt, másik oldalon pedig az a gazdaságpolitika, amit a liberális globalisták erőltetnek rá a tagállamokra. Ide jön a fosszilis energiákról való leválás, a gáz visszaszorítása, az elektromos autók erőltetése, a kétes akkumulátoripari gyártás fejlesztése és az ugyancsak vitatható szélenergia hasznosításának kísértése.  Ezek egyike sem a legkizöldülőbb alternatívát hozza.

Hazánk most lép bele az akkumulátoripar környezetszennyező tevékenységének rémségeibe,  aztán a szélerőművel látleletét tekintve abba az erőlködésbe, amit a kormány hozományaként a településekre akarnak erőltetni. mint valami jó befektetést a jövőbe.  Sajnos ennek is meg vannak a hazai széltolói, hívei és haszonélvezői, akár politikusi, vagy városvezetői szintekig lebontva.

Emlékezzünk csak vissza a helyi gimnáziumi klímák hisztijére, vagy az egyéb jó befektetésnek tűnő zöldellő kísérletnek.    Még az inárcsi naperőmű távvezetékeinek (nyomvonalának) pár tíz méterrel való arrébb helyezésében, - hogy ne a földeken, hanem az összekötő földút mentére kerüljenek a távtartó oszlopok, - sem volt partner az önkormányzat.  Akkor sem az itteniek, a választók számítottak.  Most a szélgenerátorok telepítésének hajnalán sem a lakossági fórum többségi elutasítása mentén áll ki a testület. 

Persze vannak helyek, ahol ez nem így zajlik.  Aszódon például Karácsony Gergely testvére igyekezett meggyőzni az embereket. Aztán helyekre is „érkeztek” agitátorok. Nem csak a lakosságot keresték fel összehívott fórumokat szimulálva, hanem a polgármestereket, az egyéni gazdálkodókat és a földtulajdonosokat is, pénzt ajánlva cserébe arra, hogy a beruházás zöld utat kapjon.  Erről nem csak egyes polgármesterek, hanem a felkeresett egyének is beszámoltak.  Ki tudja mi és mennyi pénz mozog itt a háttérbe a „hittérítők” keze ügyében. 

Nem véletlenül nem fogadják bizalommal ezt a törekvést a józanabb gondolkodásúak.  Számos hely határozottan kinyilvánította a nem akarását. Ők nem akarnak felbonthatatlan betonágyazatokat a földjeikre, nem akarnak torzókat és városképet romboló, templomtornyon túlmagasló szörvedvények látványát a településképükhöz. 

Ők nem akarják a szél szeszélyes járására bízni az energiaellátásukat és fogyasztásukat, hogy aztán a szélcsendes, vagy csúcs-időszakokban más áron fizetve vételezzenek.  A józan többség ma is a stabil, kiegyensúlyozott energiaellátásban hisz. Ez jelenti számukra a biztonságot.  Ahogy a franciák, a csehek, a szlovákok vagy az osztrákok is az atomerőművekre alapozottan kiegészítő erőművekkel rendelkezve biztosítják a folyamatos üzembiztos szolgáltatást, úgy mi is a magunk adottságaihoz természeti forrásainkhoz igazodóan kell, hogy cselekedjünk.  Mi nem Dánia vagyunk, ahol a tenger felől mindig fújj a szél. Mi nem magas hegyekkel rendelkező tájjal bírunk, ahonnan a leáramló csapadék vízerőműveket képes megmozgatni.  A magunk Kárpát-medencéjének kialakult védettsége azt szélcsendes nyugodt légkörű természeti jelenséget produkálja, ahol a nyugati széljárás nem honos.  Tehát az, ami esetleg Dover környékén, vagy a tenger-menti partvonalakon adott és biztosított, az nálunk nem járja.  Nem véletlenül nincs tengeri flottánk, rákhalászatunk és egyéb olyan megélhetési forrásaink, mint azoknak, akiknél a szél is másként jár.

Nem lehet egységesíteni és ránk erőltetni olyat ami se nem kiforrott, se nem biztos. Vannak próbálkozások és vannak már kudarcok, veszteségek is szép számmal.

  

Több mint egy évtizeddel az indulása után sem sikerült megvalósítani a teljesen megújuló villamosenergia-ellátást a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierrón. 2025-ben a sziget áramigényének mindössze 44 százalékát fedezte a szélerőművekből és szivattyús víztározóból álló rendszer.

A mintegy 11 ezer lakosú sziget 2008-ban tűzte ki az energetikai önellátás célját, a Gorona del Viento erőmű pedig 2013-ban kezdte meg működését. A szélturbinák 11,5 megawattos névleges teljesítménye több mint kétszerese az öt megawatt alatti átlagos fogyasztásnak, a termelés ingadozását azonban a víztározó tartósan nem képes kiegyenlíteni.

A megújulók aránya 2018-ban 56, 2019-ben 54, 2020-ban 42, 2021-ben és 2022-ben 48, 2023-ban 35, 2024-ben 45 százalék volt – vagyis érdemi előrelépés nem történt, sőt 2023-ban jelentősen visszaesett.

A legnagyobb akadályt a hosszabb szélcsendes időszakok jelentik, mert ilyenkor a tározó kiürül, és a dízelgenerátoroknak kell biztosítaniuk az ellátást. Roger Andrews korábbi számítása alapján a teljes önellátáshoz kétszeres szélerőmű-kapacitásra és negyvenszeres energiatárolásra lenne szükség – aminek kialakítására a szigeten nincs elegendő hely.

El Hierró esete jól példázza, hogy mik az időjárásfüggő megújuló energiára alapozó politika határai. A Clintel cikkéjben ugyanezért bírálják Németország, Nagy-Britannia, Kalifornia és New York hasonló törekvéseit is. 

Összegzésül tehát azon ország, mely képes részint, akár egy teljesen napon megújuló  energiaforrásokkal működtetni rendszereit egy szeles, vagy verőfényes napon, még mindig elegendő háttérkapacitást, szenet gázt, atomerőművi áramot kell tartania ahhoz, hogy az elmúló napon esetleg az elkövetkező héten a hálózati terhelés nagy részét ellássa, ami azt jelenti hogy párhuzamosan legalább két energiarendszert kell fizetnie. Egyet a természet adta lehetőségek kiaknázása céljából, egyet meg azért, hogy a "sötét", szélcsendes napokat áthidalva akár saját háttérforrásból vagy éppen importból világpiaci áron energiát vásároljon. 

November 3.-i keddi napi aukció átlagosan 252,85 euró megawattóránként ért el, ami több mint nyolcszorosa volt a rekornapnak. 

Clintel.org

* 

Szélhámosság, vagy piramisjáték (- összefonódás, netán egyéni haszonszerzés, avagy ki fizet rá a végén)

 Európa annak kockázatát hordozza, hogy a nehezen újrahasznosítható szélturbinalapátok lerakóhelyévé válik - írja az Euronews.  

Más források pedig arról számolnak be, hogy a szélerőművek az EU egyik olyan "nagy" biznisze, amit maga is támogat a németek elvadult zöld elmélete szerint, hogy a megújuló energiák válthatják meg a jövőt.   Mindez persze egy politikai tőke érdeke, nem pedig az emberiség megváltásának célzata. 

 

Az EU az energiahálózat "megújításra" beleértve az oroszoktól való elválást igyekszik támogatni, azaz kiváltani. Ebből eredően számos ötlettel álltak elő, amihez közösségi pénzeket társítanak, különböző feltételekkel.   Az EU ezen források lehívásának (az RRF és a REPowerEU programok keretében) kifejezett feltétele volt a szélerőművek létesítését korlátozó szigorú hazai szabályozás (például a 12 km-es védőtávolság) feloldása, valamint új hálózati csatlakozási lehetőségek meghirdetése. 

 

 Így jutottunk el a Magyar Péter adta kormány és Kapitány István multis érdekeltségéhez, valamint a szélerőművek telepítésének elősegítéséhez és végül Ócsára.  

A kormányprogram meghirdetett ezen részéhez.  Nemrég megnyitották azokat a pályázatokat, amelyekkel a „hazahozott” uniós pénzekből osztanak ki a hazai villamosenergia-ipar nagy szereplői között több száz milliárd forintnyi, jórészt vissza nem térítendő támogatást. A Magyarország Helyreállítási és Ellenálló képességi Tervének (RRF) energetikai intézkedéseire – beleértve annak REPower EU-fejezetét is – összesen mintegy 2,4 milliárd euró (közel 900 milliárd forint) EU-s forrás lehívására szereztünk jogosultságot. A szélenergia ennek a körnek csak az egyik kedvezményezettje.  

 

A pályázaton új szélerőművek létesítésére, illetve már működő kapacitások bővítésére lehet csatlakozási jogosultságot szerezni. 

 

 

 

A kormány szándékát ismerve Ócsa is érintettje lett ennek a célkitűzésnek.  A helyi és a szomszédos települések közössége mindezt elég szkeptikusan és rossz szájízzel fogadta.  A negatív előérzetek kapcsán azonnal előkerült egy társaság, aki mindezt megpróbálta "függetlenként" előadni.  Az, hogy ezt ki és hogyan intézte Ócsának, nem tudni. Az viszont tény, hogy az önkormányzat és a szomszédos közösségek eljöttek arra a lakossági fórumra, amit ide szerveztek ennek kapcsán.  

 

Október 12.-re meg is lett a szervezve a lakossági fórum, amit a (?) Magyar Megújuló Energia Szövetség kezdeményezésére hoztak össze. Persze nem csak náluk kerekedett lakossági érdeklődés és ezzel kapcsolatosan fórum célközösség számára.  Aszódon és másutt is előbukkantak erre szerveződöttek. Mindenütt a lakosság meggyőzése, "érzékenyítése" volt a cél, ahogy arról a kormány által kiadottak is utaltak. Az ellenkezés elfojtása, az ellenzés lenyomása és a lakosság megbékítése az óriási szélgenerátorokkal szemben. 

 

 

 Nem véletlen céltalanul hangzottak el, hogy a szövetség emberei azért jöttek el, hogy segítsék a tájékoztatást.  "Energiára szükség van." "Én nem vagyok híve az atomenergiának". Gondolkozzanak el azon, hogy mi lesz a jövő. Ha valamilyen szinten önálló tevékenységet szeretnénk elérni. Ha nem állunk önálló lábra. "Az atomerőmű megépítése nagyon sokba kerül, az üzemeltetési sokba kerül." 

Én nem kampányolok..

 

 

„Ha 2023-ban hagytuk volna tovább üzemelni az atomerőműveket, akkor több áramunk lett volna, relatíve olcsó marginális áron” – fogalmazott Patrick Graichen, Robert Habeck korábbi német zöld alkancellár és gazdasági miniszter államtitkára a héten egy panelbeszélgetésen. A hírt a Die Welt szúrta ki.

A dolog érdekessége, hogy Graichen volt az az államtitkár Habeck gazdasági és klímavédelmi minisztériumában, aki az atomerőművek 2023-as leállításáért felelt.

  .  

Gondolkozzanak el mi lesz a jövő. 

 

 Október 28.-n a helyi testületi ülés szintén foglalkozott a szélerőművek területi kérdéséről. Ezt többen értetlenül fogadták. A polgármester (előterjesztése) szerint "meg kell adni a lehetőséget egyes vállalkozásoknak, hogy vizsgálják meg azon körülményeket ..., melynek eredményeként felvethető, hogy egyáltalán megéri-e településünk valamely részén ... - gazdaságosan szélerőművet telepíteni."   

 

Mindezek után az előterjesztett határozati javaslat szerint:

 

 

1. - a város képviselő.testülete nem kíván állást foglalni a a szélerőművek/parkok kapcsán. (Mégis határozatot hoz, amivel csak meghatároz valamit)  

 

2.- tudomásul veszik, hogy a beruházásban érdekeltek a saját maguk eljárva a költségükön bevizsgálásokat végezhetnek az "ehhez szükséges külön engedélyek és hozzájárulások beszerzése" érdekében. (Zöld utat biztosít a beruházáshoz.) 

 

3. - mindez nem minősül helyi "tulajdonosi, sem hatósági hozzájárulásnak, a beruházás támogatásának, vagy annak megvalósulására irányuló kötelezettségvállalásnak".  (Mentegetőzés.)

 

4. - a szélerőművek/parkok telepítéséhez HESZ módosítására a lakosság véleményének helyi népszavazás útján történő megismerését követően kerülhet sor.  (Kimagyarázása a dolgoknak, vagy  vészkijárat.) 

 

Ez egyrészt nem utasítja el a beruházást, tehát zöld utat biztosít a lehetséges pályázóknak, másrészt garanciát, elkötelezettséget sem kíván biztosítani számukra.  Polgármester a testületin még elmondta, (6:12-) hogy az előterjesztésben szerepel, hogy semmiféle jogi következménye nem lehet ennek a mai (határozati) döntésnek, hiszen az előterjesztésben az szerepel... 

 

Mégis fontos volt a határozat elfogadása a vezetés számára, hiszen ez egy üzenet is egyben a pályázó- beruházó és a helyiek felé.  Az ülésen az is elhangzik, hogy amennyiben a létesítésre jelentkező úgy látja, hogy ez számára kedvező, akkor itt népszavazásnak van helye. (7:01) Tehát a döntésbe a lakosság széles körének bevonásával kerül majd sor, ha ez megvalósul. 

 

Alpolgármester szerint mindenképpen a testület fog dönteni.   Képviselői kérdésfelvetésre polgármester elmondja, már olyan dolgokról beszélünk, amelyekről egyébként semmit nem tudunk.  A képviselő aggodalmát továbbá úgy próbálja kioltani, hogy ismételten arról szól: már most arról beszélünk, hogy elutasítunk egy olyan projektet, amiről egyébként (12:45) senki nem tud semmit. 

 

Ha a mérési eredmények a későbbiek  azt igazolják, hogy ezt a projektet valaki szeretné megvalósítani, akkor, - és  Ócsa elutasítja, azt mondja, hogy nem tetszik, - az összes utunkat ami oda fog vezetni egyébként a betáplálási ponthoz összes utunkat felfogják túrni. (Ez így persze nem igaz.) Akár hol valósul meg, Ócsára kötik be. Polgármester szerint ezzel az elszenvedőivé válhatunk a történetnek. (Kétlem.)

 

Megtudtuk, hogy 4, vagy 5 érdeklődő, lehetséges beruházó járt a polgármesternél, amiről külön beszámoló nem ismert. Ők állítólag az M5 túloldaláról ábrándoztak. (Mára annyi biztos, hogy ezek közül talán, ha egy cég jelentkezett, mint pályázó. A közreadottak ezt mutatják.)   

 

Ócsa polgármesterének szavai inkább arra utalnak, hogy maga lehetőséget lát a szélerőművek helyi telepítésében. Szerinte azon is el kell gondolkodni, hogy ha mások engedik a  telepítést és azt is mi fogjuk látni, minden haszon nélkül, az kinek jó. Az oszlopok több köbméteres betonaljzatainak elhelyezése a talajba sem jelentenek gondot számára, hiszen elmondása alapján Pakson több betont ágyaznak be, mint az esetleges oszlopok alá. Ez az atomerőművi ellenérzése nem új keletű. Csak amíg az ottani betonalap Pakson kerül beágyazásra, addig a helyi szélturbinák oszlopainak ágyazata itt marad és rontja, vagy teszi tönkre a talajjal a környezetünket. Ezért nem összevethető, nem hasonlítható a két beruházás sem helyileg, sem pedig energetikailag, esztétikailag, vagy az itteni környezetvédelem szempontjából. 

 

A lényeg, hogy ezt követően október 30.-n 15 óra után regisztrálta magát a 8G Energy Wind Two Kft. 

 

 

Ócsát illetően ez az egyetlen pályázó jelentkezett be, az is "csak" 49 megawattra. Más pályázó ide nem regisztrált.

 

Tudni kell, ahol nincs versenytárs, ott a széltender pontozása sem rangsorol: ha a pályázat formailag megfelel, a csatlakozási jog lényegében az egyetlen indulóé. A 8G Energy Wind Two Kft  amelynek egyik ismert mögöttes tulajdonosa Nagygyörgy Tibor ingatlanfejlesztő – ez az a cégcsoport, ahol korábban Tótth András távozó energiaügyi államtitkár is dolgozott. 

 

Nagygyörgy Tibor MRICS az 1991-ben alapított Biggeorge Holding tulajdonosa, a Biggeorge Property Nyrt. vezérigazgatója, valamint az Otthon Centrum alapítója.

„2026. szeptember 10-én a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta Nagygyörgy Tibort, cége egyik óbudai beruházásával kapcsolatosan. Az ügyészség által közölt, 2019. évi cselekménnyel kapcsolatos gyanúsítás minden valóságalapot nélkülöz, Nagygyörgy Tibor a gyanúsítással szemben panasszal élt, az abban foglaltakat az ügyészségen tett vallomásában határozottan cáfolta. Ezen túlmenően több, a gyanúsítás alapjául szolgáló alapvető tárgyi tévedésre, valamint logikai ellentmondásokra is felhívta az ügyészség figyelmét. Az üzletember együttműködik a hatóságokkal, az állításait igazoló, valós tényeket alátámasztó dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátja és bizonyos abban, hogy azok alapján mielőbb tisztázódik a gyanúsítás teljes megalapozatlansága. Nagygyörgy Tibor szabadlábon védekezik és teljeskörűen ellátja cégvezetői feladatait.” 

Tótth Andrást 2026. május 26-i hatállyal nevezték ki a minisztérium energetikai államtitkárává. A kinevezése után a 8G Energy a saját Facebook-oldalán gratulált egykori vezetőjének az új megbízatásához. 

A kiírást a minisztérium készítette elő, és a MEKH a miniszter felkérőlevele alapján tette közzé augusztus végén. A Telex szeptember 4-i beszámolója szerint Tótth személyesen védte a kiírás felépítését: kifejtette, hogy a 702 MVA-nyi csatlakozási pontot ott jelölték ki, ahol hálózati csatlakozás elérhető. Ugyanebben a beszélgetésben azt mondta, hogy a szélenergia jó üzlet lehet, ezért külön támogatási rendszer nem épül rá.  

 

 

 

Közben Tótth egy másik kulcsszerepet is kapott. Az MVM tőzsdei közzététele szerint 2026. július 29-től az állami energiacég igazgatóságának tagja és egyben elnöke lett. A HVG értesülése szerint az állami tulajdonosi jogokat is megkapta, a minisztérium magyarázata szerint azonban ez véletlenül, figyelmetlenségből történt, és ebben a minőségében Tótth döntést nem hozott, nem is ellenjegyzett.

 

Tótth október 13-án személyes okokra hivatkozva lemondott államtitkári posztjáról, az MVM igazgatóságának elnöki tisztségét azonban megtartotta. Az Index október 20-án rákérdezett erre a minisztériumnál, a tárca másnap közölte, hogy Tótth október 21-ével az MVM-tisztségéről is lemondott.

 

A 8G Energy Wind Two Kft.-t a Nemzeti Cégtár szerint Csoma András Gyula jegyzi ügyvezetőként. A cég 2026-ban alakult. Jegyzett tőkéje 5 millió alatt. Adózott eredménye nincs, létszáma ismeretlen, alkalmazottakról nem tudni. 

 

 

 

Ezzel párhuzamosan létezik a  8G Energy Wind One Kft. egyazon címen, ugyanazon személlyel, egyazon paraméterekkel.  Továbbá létezik egy  8G Energy Solutions Zrt, és egy  8G Energy Holding Zrt is közel azonos, de bővített szereplőkkel ugyanazon címen. Az utóbbiban már jelen van Csoma mellett Nagygyörgy Tibor igazgatósági tagként másik két hasonló megbízatású személlyel párhuzamosan. 

 

Mindez azt hozza, hogy az egymásra épülő cégek egyfajta piramist alkotnak, aminek csúcsán, vagy végpontján az elérhetetlenek vannak, míg a pályázó céget a mindent átfedő Csoma jegyzi. 

 

Ha ezt összevetjük a Bilsics Zita ócsai megjelenésével, mint valami szennyvizes násztánccal, akkor nem állunk messze attól, hogy a szélenergiát is belepi az a szennyes bűz, amit a képviselő asszony a meglátogatott telephelyen sem érzett.  

 

 *