2026. november 17., kedd

A kormány társadalmi egyezetetése nem helyettesítheti a helyi közösségi meghallgatásokat, megbeszéléséket

 Az elmúlt időszakban több hír is megjelent az Ócsán áthaladó 142-s MÁV vonal elképzelt fejlesztésével kapcsolatban.

Mint ismert, ez a Lajosmizse-Budapest összeköttetést biztosító vasútvonal rettentően elhanyagolt, korszerűtlen,  fejletlen. Az itteni közlekedés lassú, bizonytalan, sok esetben kiszámíthatatlan.   Ez nem csak az egyvágányú kiépítés hanem a pályatest, a nyomvonal, a biztosítóberendezések avultsága miatt, valamint az ide vezényelt kiöregedettet vasúti járműpark okán összességében áll fent. 

 https://ocsa.hu/images/footer-title-logo.png

Így nem csak a lassú haladás, meghibásodás végett kimaradó járatok, hanem a rendszeres pontatlanság, a késések okán is nagy elutasítottságot élvez.  Az utasok maradványa egyfajta kényszeredettség okán veszi csak igénybe a vonalat.  Azért, mert Ócsán a buszjáratok közlekedését sem sikerült olyan menetrendszerűséggel, járatsűrűséggel és gyorsasággal biztosítani, mint a szomszédos településen élők számára.  

  Lássuk be, hogy mind Alsónémedi, mind pedig Inárcs jobb pozíciót élvez a buszos eljutásban a főváros felé, valamint az onnan érkezők számára.  Az inárcsi járat például úgy halad el Ócsa előtt a sztrádán, hogy annak csak integethetünk. A kisebb Alsónémedire is több járat jut mint városunkra. Még sem sikerült elérni, hogy azok a járatok, amik a szomszédos községben végzik be járatukat, Ócsa vasútállomással beérkezve fejezzék azt be, vagyis ide helyeződjön át azok végállomása.  Nem kéne ehhez körjáratot szervezni, elég lenne csak behozni és egyszerűen egy megállással a vasútállomás végponttal megoldást találva jobb elérhetőséget, közlekedést, összeköttetést biztosítani.  Ugyancsak ez értendő az autópályát érintő járatra. Sikerült ezt is elszúrni azzal, hogy egy igazi rövidíttet útvonalú gyorsjárat helyett, egy olyan körjáratot hoztak létre, ami gyakorlatilag alig hozott gyorsabb elérhetőséget Budapest felé azért, mert szinte ugyanazon az útvonalon hagyták, ahol az összes többi kifogásolt járat közlekedik, csupán az Árpád utcai megálló után nem áll meg, hanem a gyáli csomópontnál tér rá a pályára. ha ez a járat amolyan fordított útvonalon (mint ahogy erről már korábban írtunk, Vasútállomás, Városközpont, Nagév-Alsópakony nyomvonalon az M5 autópályán át) Bpest-Bevásárlóközpont, Nagykőrösi út/Határ útkereszteződés megállással, egy igazán hasznos és gyors járatot lehetett volna létesíteni a helyiek boldogságára.  Sajnos ez nem valósult meg.

Most azonban a vasút kapcsán új társadalmi egyeztetés indult.  Azért új, mert egy már lezajlott 2021-ben. Az akkori kérdőívet 2021.04.15-ig lehetett kitölteni. A mostani fejlesztési elképzelés ugyanezen tervekre épül, jelentős anyagi visszafogottsággal, ahogy ahogy erről már szóltunk. Vitézyék a Fidesz terveit elővéve adják elő ugyanazt kevesebb beltartalommal, és jelentős csúszással. 


  A Közlekedési és Beruházási Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Kőbánya-Kispest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódó kormányrendelet tervezetét.

 A tervezet célja a vasútvonal fejlesztésének kiemelt beruházássá nyilvánítása, a nyomvonal kijelölése és az egyedi építési követelmények meghatározása.  A kormányzat társadalmi egyeztetése a beruházás kiemelt státuszáról szóló rendelettervezet, illetve annak ennek keretében történő megvalósítása. 

 Ha a beruházás kiemelt státuszt kap, az engedélyezési eljárások felgyorsulhatnak, ugyanakkor bizonyos helyi építési és településrendezési szabályoktól is el lehet térni. Ha nem kap kiemelt státuszt, a vasútfejlesztés akkor is megvalósulhat, az általános eljárási szabályok szerint.    Ez esetben van értelme a helyi véleményformálásnak.

Fontos, hogy a mostani társadalmi egyeztetés nem a végleges kivitelezési tervekről, hanem a kiemelt státuszról és a hozzá kapcsolódó egyedi építési követelményekről szól.

 Ez a beruházás előkészítésének és engedélyezésének fontos feltétele, de természetesen még nem a kivitelezés megkezdése.  Így még továbbra sem indul el a tényleges (nyomvonali) munka. 

 A tervezett korszerűsítés része a vasútvonal villamosítása is, ami Ócsáig két nyomtávon fog majd haladni. Vagyis az elképzeléssel járó munkák városunkat is érinti. 

 A közzétett rendelettervezet melléklete tartalmazza a tervezett nyomvonal mentén levő ingatlanok helyrajzi számait. Azokat, amelyek érintettek és akár kisajátítás részét is képezhetik. 

A rendelettervezet mellékletében szereplő helyrajzi számok arra utalnak, hogy a dokumentum még a 2022-es terveken alapul. 

 A tervezettel kapcsolatos személyes észrevételeket, véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu e-mail-címre lehet megküldeni. A társadalmi egyeztetés határideje: 2026. november 21. 

Gyál a szomszédos kerületekkel pariban áll ki a mag érvei, és elképzelései mellett, amibe a helyieket is bevonja. Ezért lakossági fórumot tartanak 3 alkalommal és helyszínen, amin érdemes lehet részt venni.  

Ez természetesen Ócsán is megérne egy misét, hiszen számunkra sem közömbös miként alakul a jövőnk közlekedési fejlesztése. Abban is érdekeltek vagyunk, hogy a nyomvonal miként alakítja környezetünket, hol lesznek zajvédő falak, átjárók és közúti kereszteződések. Azok mikor és miként kerülnek be a városi fejlesztések sorába, hiszen ma még addig sem jutottunk, hogy gyalogjáróval megközelítsük a síneket.  

Az sem mellékes, hogy a várható és korábban beígért kerékpárút fejlesztés átvezetése miként fogja érinteni a tervezet vonalat, (Alsópakony-Ócsa) az mikor és melyik oldalon éri el a vasútállomást, ha egyáltalán számol még ezzel a terv-előkészített ígérettel valaki. Fontos lenne Ócsa érintettjeinek számára a gyalogjárda elérése és átvezetése a vasúti kereszteződéseken, amiről ugyancsak érdemes lenne kérdéseket feltenni és válaszokat hallani.  Erre itt is lehetne fórumot tartani, de ismerve a helyi vezetés várospolitikáját, erre nem sok esélye van a kommunális adóval terhelt lakosságnak. 

 https://ocsa.hu/pic/aktual/fb/ocsa-kerekparforgalmi-halozati-tervenek-kht-felulvizsgalata_091318.jpg

 Ha a vasúti fejlesztés elképzelései gyanánt meghirdetett társadalmi egyeztetés erősítése céljából helyi fórumot nem is hirdet az a városvezetés, azért arra minden érdekeltnek lesz lehetősége, hogy a december 2.-ra (18 óra) tervezett közmeghallgatás alkalmával lehet erre vonatkozó feltevéseket megosztani, kérdéseket feltenni.  Mégis csak a közösség, mint érdekcsoport erősebb képviseletet jelent, mint az egyéni visszhang nélküli levélküldés a kormányzatnak.  Ráadásul a közmeghallgatáson elhangzottak jegyzőkönyvezésre kerülnek, amivel hivatalból foglalkoznia kell az önkormányzatnak akár testületileg, akár egyénileg.   Ugyancsak lehet ezt majd önkormányzati szinten tolmácsolni a kormány felé is, ami mégis csak több és erősebb megnyilatkozás egy levéllel szemben.  

 A városlakók érdeke, mondhatni célja, hogy véleménynyilvánításukkal hangot adjanak elképzeléseiknek, beleszólással kifejezzék demokratikus szándékukat, elgondolásaikat a jövő közlekedésfejlesztése vonatkozásában. Azért, hogy ne csak a fejük felett, vagy hátuk mögött döntsék el, hogy miként legyen és valósuljon meg az, amiről a fejesek hosszú évek óta csak szavalnak.  

* 

2026. november 13., péntek

Szélerőművek mentén milliárdos spekulációk - súlyos problémák lehetnek a kormány pályázatával

Szélerőművek telepítésének lehetővé tételéről állapodott meg Magyar Péter az Eu-val, aminek során meghirdettek a csatlakozási pontokat, mint pályázható elérhetőségeket.  Magyarország azonban nem azzal a klímával bír, mint a nyugati tenger menti országok, így a széljárás is más.  A globalista nyugatot ez nem foglalkoztatja, számukra ez csak piaci haszonszerzés.

Magyar Péter és kormánya, Kapitány István érintettségével erre a gazdaságpolitikai vonalhoz igazodva lépett be ebbe az üzletbe. Ezt azonban korántsem fogadta egyöntetű lelkesedés. Még a szakmában sem, akik szerint a kormány a tender előkészítését egyfajta megfelelésként, külföldi nyomásra kapkodva, az elképzelések folyamatos változtatásával, vitatható szakmai döntések mellett hozták meg. 

 Még az ócsai fórum résztvevő delegáltak sem értették, hogy térségünk miként került a kijelölt terepek közé, hiszen ez vidék, a táj nem a kedvező adottságú térségek közé sorolható. Talán csak az itt elérhető szabad áramelosztói kapacitás adta ötletként a kiírásba való bekerülést. 

Azonban névtelenséget kérő szakemberek úgy látják, a korábbi NER-közeli fejlesztésekből származó előnyök tovább élhetnek, miközben a pályázat a tőkeerős, jellemzően külföldi befektetőknek és akár spekulációra készülő szereplőknek is kedvezhet.  Erre utaló jelenséget már ennek a hírnek a megjelenésé előtt a blogunk is észlelte, amikor az egyetlen pályázó (8G Energy Wind Two Kft) polipszerű csápos felépítését bemutatta.

Szerencsére nem is jelentkeztek erre tömegesen.  Az itt élők számára azonban ez is sok(k).

Alsónémedi polgármester máris riadót fújt, és lakossági fórumot szervezett különböző előadók meghívásával. Remélhetőleg Ócsa lakossági köreiből is lesznek érdeklődők, mert az, ahogy a képviselőink többsége viszonyul ehhez, az sokak számára nem méltó. 

Alsónémedi vezetése, felfogás ebben is különbnek látszik. 

 

A háttérbeszélgetéseken részt vevő szakemberek szerint a korábbi tájékoztatásból nem derült ki kellő egyértelműséggel, hogy a kezdetben jelzett lehetőségeknek végül csak a töredéke lesz elérhető. Ez komoly veszteséget jelenthetett az érintetteknek.

Egyik beszélgetőpartner szerint munkatársaik több tízezer kilométert utaztak, földtulajdonosokkal egyeztettek, és az egész nyarat, majd az ősz jelentős részét a projektek előkészítésével töltötték. 

Ez az ócsai fórumon is megerősítést nyert: Itt elhangzottak konkrét megkeresések mögötti lefizetési szándékok, felkínált pénzek és számok, bizonyos összegekkel. Vagyis volt célzatos nyomulás.   

A végleges feltételek megjelenésekor azonban kiderült, hogy az általuk vizsgált helyszínek egy része már nem szerepel a pályázati lehetőségek között.

A sietségben az is szerepet játszhatott, hogy Magyarországnak az Európai Unió felé vállalt kötelezettségeket kellett teljesítenie. de a gyorsaság sok esetben a kiszámíthatóság rovására ment, ami különösen azokat hozta nehéz helyzetbe, akik még nem rendelkeztek előkészített projektekkel.

Képünk illusztráció! 

A folyamat elején az energetikai hatóság egy olyan táblázatot tett közzé, amely a lehetséges szabad hálózati kapacitásokat mutatta. Ebben még negyvennél is több járás szerepelt. A fejlesztők ennek alapján kezdtek alkalmas földterületeket keresni, tárgyaltak a tulajdonosokkal, és vizsgálták, hol érné meg szélerőműveket építeni. Többen már évekkel korábban megkezdték az előkészítést, mások a nyári bejelentés után láttak munkához. 

Ráadásul a jelentkezésre rövid, nagyjából két hónapos határidő állt rendelkezésre. A források szerint a szűkítés miatt a verseny földrajzilag is kevésbé kiegyenlítetté vált. Egyes meghirdetett térségek iránt alig mutatkozott érdeklődés, máshol többszörös túljelentkezés alakult ki. A beszélgetéseken példaként Dunaújvárost említették, ahol a rendelkezésre álló kapacitásra mintegy hatszoros igény érkezett. A szakemberek úgy vélik, a folyamat kiszámíthatatlansága nemcsak felesleges költségeket okozott, hanem az előkészített és ténylegesen megvalósítható projektek esélyeit is ronthatta.

A pályázók többletpontokat szerezhetnek az önkormányzatoknak felajánlott egyszeri és rendszeres hozzájárulásokkal (a megtermelt energia után), valamint bizonyos műszaki vállalásokkal, így energiatárolók telepítésével vagy a hálózati csatlakozásnál nagyobb erőművi teljesítmény kialakításával. 

Mintha Ócsa vezetése is ebben gondolkodna, vagy látna lehetőséget.

A piaci szereplők szerint a pályázat legnagyobb hiányossága, hogy nem vizsgálja kellő alapossággal a tervezett szélerőművek tényleges megvalósíthatóságát.

A szükséges engedélyeket később is meg lehet szerezni, a források szerint azonban ez jelentős kockázatot jelenthet, ha a nyertes projekt mögött nincs megfelelően előkészített beruházás vagy helyi támogatás. 

Talán éppen ezért nem utasította el Ócsa testülete a szélerőművek telepítésének lehetőségét a maga területén belül. 

Illusztrációnkon egy szélerőműpark építése látható 

Figyelembe véve, hogy egy 50 megawattos szélerőműparkhoz akár hét, egyenként 7,5 megawatt körüli óriásturbinára is szükség lehet, valamint a jelenlegi pályázó által megadott koordinátákat, bizony elég szűkös és rossz kép kezd kibontakozni számunkra.

A háttérbeszélgetéseken elhangzott becslések alapján egy 50 megawattos szélerőműprojekt megfelelő csatlakozással akár több millió eurót is érhet. A források szerint éppen ez az üzleti lehetőség ösztönözhet spekulatív pályázásra.

Vagyis az, hogy a nyertes kft több csatornás bekötéssel bíró céghálózat egyik altagja, azt is hozhatja, hogy ezt az egész „nyereményt” átadja, vagy éppenséggel átjátssza más érdekeltségű nyugati tőkeérdekeltséggel bíró cégnek vagy személynek.

Gondoljunk csak bele, így akár az is előfordulhat, hogy a nyertes megkeresi a vesztes pályázók által korábban lekötött földterületek tulajdonosait, és megpróbálja átvenni a már előkészített fejlesztéseket. Az ilyen közvetítői ügyletek nemcsak a valódi fejlesztőket hozhatják hátrányba, hanem a beruházásokat is megdrágíthatják. Ha egy szélerőműpark vagy a hozzá kapcsolódó beruházás egyes elemei többször is gazdát cserélnek, minden érintett szereplő igyekszik érvényesíteni a saját nyereségelvárását.

A többletköltségek ronthatják a beruházások megtérülését, és növelhetik azt az árat, amelyen a befektetők számára gazdaságos lenne az áram értékesítése.  

 

Az önkormányzatnak ezért sem szabadna beszállnia ebbe anyagilag, mert arra csak a lakosság fizetne rá.  Az önkormányzati részesedés egy ilyen felturbózott projektben eleve pénzkidobás, hiszen még csak beleszólást, érdekérvényesítést sem szerezhetnének ezzel.

Tehát a piaci szereplők szerint a spekuláció veszélyét tovább növeli, hogy a pályázati feltételek elsősorban a jelentős tőkével rendelkező befektetőknek kedvezhetnek. A külföldi vállalkozások pénzügyi ereje komoly versenyelőnyt jelenthet.

A helyi önkormányzat egy beszállással labdába sem rúghatnának annak ellenére, hogy a szélerőművek telepítése után egyszeri, a beépített kapacitáshoz kötött összeget, majd a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége alapján rendszeres pénzügyi hozzájárulást vállalhatnak az érintett önkormányzatok javára.  Ez pedig olyan, mint a ló fing.

A hazai nagykereskedelmi áramárak időnként jóval meghaladják az észak-európai árszinteket. A fejlesztők attól tartanak, a további pénzügyi terhek, a különadók és a spekulatív projektértékesítések még inkább megdrágíthatják a beruházásokat, tovább rontva a magyarországi szélenergia versenyképességét. Tehát a pályázat nem feltétlenül éri el azt a célt, ami miatt az új kormány meghirdette.

Index nyomán 

* 

2026. november 12., csütörtök

Politikai cívódás a 142-s Bp-Lajosmizsei vonal kapcsán - semmi nem változik (- nem kerülünk közelebb)

 Mint már az előző kormány alatt ismertté vált, az elavult Lajosmizsei 142-s vasútvonal felújításával kapcsolatos tervek Lázár János minisztersége alatt adottak voltak. 

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjY5arq2sWvd0zqLswzYZ0Ql_SEqR756trzhmNX4UCG4wSXiPQBiaIOUqyxwpbzrSS0DNhNfhTQJBAMSNwvXo453iQZNVV79XxtKE0jeqCwB5gT9r39NOEsOIGMUaVHtJ603Wne-jPJAIIq4nWkxpCFpRgHsAx2boyFid2v8xq2FYe-yc5xQdHcbhvQThI/s2048/L%20%C3%93cs%C3%A1n.jpg 

A választásokat követően irányozták elő a vonal korszerűsítését, amire a költségvetési számítások és a keretösszeg is adott volt. A választásokat követőn az új kormány a vasúti fejlesztéseket is elővette és átszabta a maga politikai elképzelése, netán ízlése alapján. Így elkezdett beruházások nagy részét is leállította, míg másutt (legyen az kihasználatlan, vagy gazdaságtalan) újra indította a forgalmat.

 Ami Ebből Ócsát érinti, az a helyi vicinális jövője.  Mint ahogy erről már írtunk, Magyar Péter-Vitézy Dávid alkotta vezető páros maga is bejelentette a vonal fejlesztését, a maguk elképzelésének tervezetében.  Ennek egyik jelentős eleme, hogy a szakaszt több lépcsőben és megoldásban kívánják olcsóbban (a 380 milliárd forint összköltségű program helyett 239 milliárdot kívánnak rákölteni) megvalósítani, mint a korábban tervezettekben szerepelt. 

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO5eCRR2sOz1sEN2dJP76Bk7-IDaci_R4hsAnukBkI1kT_rz1TWD-nc9mIYGsS5Mei15S6rZahfmCx21Cd0qmQC53v4cE8UNxrdtESPpgO_Ydb863FKpWlyfUlAggXoLxdp5de59j55-yXt-cqJ1xBBNDEKUguMbB1ZQCa8kLc6SxRIl7fn3NIihT46Ic/w640-h330/142%20projekt.png 

Vitézy meg is kezdte az ezzel kapcsolatos road showját, elfeledtetve a visszafaragott költségek miben létét.  Majd felkereste az egyik kritikus szakasz (Gyál) polgármesterét. A hosszú egyeztetést követően tartottak közös sajtótájékoztatót augusztus 7-én.  

Vitézy Dávid alapos megbeszélésként értékelte a kétórás egyeztetést, majd röviden vázolta a Lajosmizsei vasút fejlesztésének a legfontosabb céljait: villamosított vonal, versenyképes vasúti kiszolgálás, sűrűbb járatokkal elővárosi vonatként közlekedne Gyál és Budapest között. 

 A gyáliak és a 18. kerületiek számára is ez az egyik legfontosabb kérdés. Pápai Mihály ennek kapcsán elmondta, hogy Vitézy Dávid (állítólag) garanciákat adott arra, hogy ezen a vonalon nem járnak majd tehervonatok. Ezt a közlekedési és beruházási miniszter is hangsúlyozta, hogy nincs ilyen tervük és szándékuk.

 Aztán októberben egy Facebook bejegyzésben Vitézy azt írta, hogy Gyál polgármester miatt áll a projekt, mert nem járult hozzá. Erre október 14.-n válaszolva Pápai amolyan cáfolatként részletesen leírta a maga verzióját, mely szerint a megbeszéltek alapján az átdolgozott terveket nem kapták meg, a leveleikre nem válaszolnak. 

 Tisztelt Miniszter Úr! Az ígért terveket várjuk, a megkereséseinkre választ kérünk, és felkészült szakemberekkel dolgozunk a város számára megfelelő megoldásokon. Milyen alapon állít olyat, hogy miattam áll a projekt? -írja a polgármester.  Az elmaradt válaszok és a vállalt egyeztetések késlekedése miatt felmerül bennem, hogy a beruházás előrehaladásának valódi akadálya a szükséges erőforrások és a pénzügyi fedezet hiánya lehet.

 Gyál, a XVIII. és a XIX. kerület polgármesterei 2026. november 9-i közös nyilatkozatukban ellenzik, hogy a Budapest–Lajosmizse (142-es) vonal fejlesztése megnövelje a rendszeres teherforgalmat, és jogi, üzemeltetési garanciákat kérnek a rendszeres teherforgalom kizárására.

Vitézy Dávid miniszter november 10-én reggel, a BP18 Facebook-oldalának posztja alatti kommentben azt írta, hogy a vonalon nincs teherforgalom, a növelése fel sem merült, és senkinek nincs rá szándéka. Szerinte olyasmi ellen tiltakozni, ami nincs, nem is volt és fel sem merült, félrevezeti a lakókat. Szerinte ez kényelmes dolog, és gyors sikerrel kecsegtet, de csak hangulatkeltés. 

 Vitézy Dávid ugyanazt a hazug hintapolitikát hozza, mint Magyar Péter. Nem véletlen, hogy kiegyeztek egymással, majd beállt a sorba.  Holott korábban Magyar Péter mondta Vitézyről  hogy a Fidesz hekkje.  Már ha számít, hogy mit beszél Magyar Péter, mert a szavahihetősége a béka segge alatt.   

 

Vitézy végül ugyanoda sorolt, ahonnan Magyar Péterrel közös kommunistavérből eredő ősei hozadéka, mint forrás hozta.  

Magyar Péter anyai nagyapja dr. Erőss Pál a kádári diktatúra megbecsült jogásza, a tévés jogi esetek megmondóembere volt.  

Vitézy Dávid anyai nagyapja Erdős Péter jogász, a kádári diktatúra egyik meghatározó alakja, akin sokak élete, karrierje épült és állt, vagy bukott. 

Aztán Magyar Péter és Vitézy Dávid is a Fideszhez sorolt karrieristaként lettek, majd vedlettek azzá, amik voltak valójában.  

Az új kormányban végül egymásra leltek.

https://img.hvg.hu/Img/8133bb77-3fc3-490f-b374-cb198a0455cc/49220fb9-d4c0-423d-b42c-20eb8a5c96d0.jpg 

Most rajtuk áll, vagy bukik az ócsai vasútvonal, ami messze túlmutat városunkon. Azonban mégis csak erre a két köpönyegforgatóra, illetve beígért fejlesztéseire illetve csúszására hivatkozással nem teljesül az önkormányzati választáson elhangzó (ezek szerint átgondolatlan, felelőtlen-, netán hazug állítás,)  ígéret, hogy biztonságos gyalogosátvezetés létesül az itteni vasúti átjárókon.  

Mindennek elmaradását, lehalasztását az önkormányzati híradásokból olvashatóan a vasútvonal fejlesztéséhez igazítják, megvárva azt, mert nem akarnak addig rákölteni pár milliót a sem a megközelítésre, sem a kiépítésre.  Ez persze lehet egyesek számára elfogadható érv, de azok akik erre már Bukodi választási ígéretei során is felültek, már nem biztos, hogy bírnak még türelemmel, hiszen a jelen helyzetben sem változik semmi.  Sőt ahogy a híradásokban olvasni, még 2030-ig sem várható a vonal rekonstrukciója, vagy annak befejezése.  

Ez pedig azt jelenti, hogy a választási cikluson túl sem lesz normális (korszerű) és biztonságos gyalogos átjáró a két vasúti kereszteződésben. Sőt, ahogy a dolgokat látni, még csak a terület megközelítése sem válik egyszerűbbé, mert még a meglévő járdavonala sem kerül meghosszabbításra, így közelebb sem a sínekhez. 

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh71Z-31WnATAeizlFAzfBAtjkOjRhZD6AXx61B-RzYocsdUB3tI0nJfSM6DvpGVygN6jlRSxz4xBiwajhovUcD7H-uS1cZakT9G7o5055PNIWdLA5tmMYSbzryzdhSbPocL2UK28OEPIWVXgG8mU_HmvaG40zGQSAIpZIvgZupk2pwTYmR5o-NVKs6IiM/w640-h480/SSA40743.JPG 

Pedig ez talán nem emésztene fel annyit, mint a legutóbb biztosított önkormányzati jutalomosztás pár milliója. 

* 

2026. november 11., szerda

Magyar Péter igéretei és be nem teljesülései - egy ujabb hazugság a falka kábítása céljából ( - tudtad)

 Normális gondolkodó kételkedve fogadja a választási kampány során jelentkező politikai szerepre vállalkozó egyének sokszor túlzónak, vagy leginkább szélhámosnak tűnő ígérgetéseit.  

Persze nincs ezzel mindenki így. Vannak olyanok, akik ma is hisznek a mesékben, vagy képesek hitvány szerelőhöz vinni a kocsit, hogy aztán élőben megtapasztalják azt, amit ha nem élnek át, nem fogadják be.

Valahogy így lehetünk azzal is, akik abban a reményben választottak más pártot, új országvezetést maguknak, hogy majd ezzel megvalósul a szavazóknak tett vállalás és a teljesülés földjére lépnek. 

Valójában még fel sem ébredtek, hiszen az azonnali ígéretek sem valósultak meg, nem hogy a jólét.

Így vagyunk a családi pótlékkal is. 


 Azonnali emelésről volt szó, de ez sem lett igaz.

 2025-ben a családi pótlék összege változatlan maradt 2008-tól, és a havi összeg a gyermek számától és a szülői helyzettől függ

A családi pótlék összege 2025-ben (alapszabályok):

 1 gyermeket nevelő család: 12 200 Ft/hó

1 gyermeket nevelő egyedülálló: 13 700 Ft/hó

2 gyermeket nevelő család: gyermekenként 13 300 Ft (összesen 26 600 Ft)

2 gyermeket nevelő egyedülálló: gyermekenként 14 800 Ft (összesen 29 600 Ft)

3 vagy több gyermeket nevelő család: gyermekenként 16 000 Ft (minimum 48 000 Ft)

3 vagy több gyermeket nevelő egyedülálló: gyermekenként 17 000 Ft (minimum 51 000 Ft)

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: 23 300 Ft/hó gyermekenként

Egyedülálló szülő, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: 25 900 Ft/hó gyermekenként

 2026-ban a családi pótlék havi összege egy gyermek esetén továbbra is maradt 12 200 Ft, két gyermeknél gyermekenként 13 300 Ft, három vagy több gyermeknél gyermekenként 16 000 Ft; egyedülálló szülőknél ezek a számok eltérnek, a tartósan beteg gyermeknél pedig 23 300 Ft (egyedülállóknál 25 900 Ft) jár

Részletes táblázat 2026-os összegek szerint:   

Egy gyermek: 12 200 Ft/hó

Egy gyermeket nevelő egyedülálló: 13 700 Ft/hó

Két gyermek: 13 300 Ft/gyermek/hó

Két gyermeket nevelő egyedülálló: 14 800 Ft/gyermek/hó

Három vagy több gyermek: 16 000 Ft/gyermek/hó

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló: 17 000 Ft/gyermek/hó

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek: 23 300 Ft (egyedülálló: 25 900 Ft)

Vagyis maradt minden a régiben.  A kampány során elhangzó és bemutatott ígérvény hazug állítássá lett.

Mindez semmi más, mint Magyar Péter hazugsága a választók becsapása.

*