Alsónémedi a szennyvíztisztitó kapacításbővítésére készül - Ócsa azonban csak szenved és toporog

 Mint ismert, Ócsa szennyvíztisztítója évtizedek óta korszerűtlen, elavult és lassan szabálysértő mód üzemel, mivel nem felel meg a rendelkezési előírásoknak.  Kapacitása alul marad a valós tisztítási igényeknek. 

Ezzel tisztában annak a városban, a hivatalban és a szomszédos települések önkormányzatában, ahonnan befogadjuk a szennyvizet.  Az ócsai szennyvíztisztító régóta elavult, alul kapacitált.

Amikor pályázati lehetőse volt a szennyvíztisztítók korszerűsítésére, akkor Ócsa városvezetése ezt valahogy elmulasztotta. Alsónémedi 2011-ben már gondoskodni igyekezett a lakossági igényekhez és az „Alsónémedi szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése” című, KEOP-1.2.0/B/10-2010-0051 azonosító számú pályázatára 409.177.931 forint támogatást kapott.  Később ezt az összeget sikerült a támogatást 533.523.784 Ft-ra növelve 93%-s intenzitást elérni ezzel.  

Ócsa ezt akkor nem tartotta fontosnak, vagy időszerűnek. Vannak még képviselők, akik tudnának erről beszélni. 

 

2012 decemberében a HVG jelentette, hogy "Elkészült az ócsai telep szennyvíztisztítója".

Befejeződött az ócsai szociális lakóparkot kiszolgáló szennyvíztisztító fejlesztése, a beruházással Ócsa, Inárcs és Felsőpakony lakói számára is biztonságosabb, környezetkímélőbb szolgáltatás jön létre - mondta Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára keddi ócsai sajtótájékoztatóján. 

Bíró Vencel, az Ócsa Vízműüzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója a mintegy 50 millió forintos korszerűsítést bemutatva elmondta: az önkormányzat tulajdonában álló vízmű már ez év januárjában megrendelte a szükséges berendezéseket, hogy az első 80 lakásba érkezők számára biztosított legyen a közszolgáltatás. A beruházás keretében többek között megtörtént a szennyvízfogadó műtárgy teljes építészeti, gépészeti és elektromossági felújítása, az új területrész csatlakozó vezetékeinek kiépítése, egy új kompresszor beépítése a többletoxigén biztosítására, melynek eredményeképpen javult a tisztítás hatásfoka. 

Bukodi Károly polgármester (Fidesz) Ócsa egyik régóta tervezett, jelentős fejlesztésének nevezte a projektet, amely uniós források nélkül valósult meg. "Annak érdekében, hogy az új településrész biztonságosan ellátható legyen egészséges ivóvízzel és kiépülhessen a szükséges szennyvíztisztítási kapacitás, a Belügyminisztérium, Ócsa és az Ócsai Vízmű Kft. megállapodást kötött. Ennek értelmében a beruházó által fizetett érdekeltségi hozzájárulást ezekre a fejlesztésekre fordítják." 

Azóta tudjuk, hogy ez így nem hozta az elvártakat. Bukodi sleppjével, pártjával együtt elhalványult.

Az új kormány egyik jelenlegi képviselője, Balajti István szerint „a szennyvíztisztító telep, amely Ócsa és Inárcs mellett Felsőpakony szennyvizét is kezeli, így a telep állapota a mi választókerületünkben élők számára is közvetlenül fontos kérdés”.  

  A telep eredetileg mintegy 7000 ingatlan kiszolgálására épült, miközben ma már több mint 20 ezer ember szennyvizét kezeli. Az elmúlt évtizedekben nem történt a megnövekedett terheléshez igazodó kapacitásbővítés, a rendszer pedig mára súlyosan elavult és túlterhelt.

A probléma ráadásul korántsem új. Már 2012-ben is születtek olyan önkormányzati jegyzőkönyvek, amelyek a telep rossz állapotára és az elégtelen tisztításra hívták fel a figyelmet.

Most kisebb beavatkozásokkal próbálják stabilizálni a működést: gépi szűrőrácsot telepítenek, elhasználódott berendezéseket cserélnek, valamint puffertárolót alakítanak ki. Ezek azonban csak átmeneti megoldást jelenthetnek.

"Egy ilyen, évek óta húzódó problémát nem tovább görgetni kell, hanem végre megoldani. Ezért dolgozunk közösen Dr. Bilisics Zitával és Hende Mátéval: hogy Ócsa, Inárcs és a választókerületemhez tartozó Felsőpakony számára is végre hosszú távú megoldás szülessen." 

 Az ellenzéki Mi Hazánk mozgalom is beleállt az ócsai lakossági igények, és a normális elvárásokat követelők táborába.  Azonban ellenzéki szerepvállalásban ez közel sem jelenthet olyan erőt, mint a teljhatalmat megtestesítő kormánypárti képviselet.

 Dr. Bilicsi Zita Ócsa polgármesterével szemlélte meg a helyi elavult telepet, a honnan bejelentkezve ígéretet tett.   

  

 Ennek ellenére az ügy elhalni látszik.

Egyedül a MI Hazánktól kaphattunk értesítést arról, hogy a felvetésüket a kormánypártiak „lesöpörték … az asztalról”.   

  Ócsán erről nem sokat olvasni.   Magyar Péter képviselői bedugultak, a helyzet maradt a régiben, vagyis abban tarthatatlan állapotban, ami nagyrészt közismert.

 Persze nem így Alsónémedi.  Ők még a nyáron a helyi szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítéséhez kapcsolódó rendezési tervmódosításokról tárgyalt.

 Ugyanis a vidéki önkormányzatok számára elérhetőek az országos egyedi szennyvízkezelési és tisztítási támogatások, mint például a Közös Agrárpolitika keretében megjelent KAP-RD43-2-25 kódú pályázat, amely egyedi szennyvízkezelési megoldásokat támogat legfeljebb 500 millió Ft összegben.

 Érdekes, hogy erről Ócsán nem hallottunk. Mintha Ócsát ez a pályázati lehetőség elkerülte volna. 

Az ócsai telep eredetileg nagyjából 7 000 ingatlan kiszolgálására (14 000 lakosegyenérték - LE) épült, de jelenleg már több mint 20 000 ember szennyvizét kezeli Ócsa, Inárcs és Felsőpakony térségében, ami kritikus túlterhelést jelent.

A folyamatos lakosságszám-növekedés és az elmaradt strukturális fejlesztések miatt a működés bizonytalanná vált. Jelenleg kisebb, átmeneti műszaki beavatkozásokkal és gépi stabilizációval igyekeznek fenntartani az elégséges tisztítási szintet.

 A meglévő létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélye szerint a hidraulikai kapacitása 2 000 m³/nap, míg a szerves anyag (biológiai) kapacitása 14 000 LE.

A szennyvíztisztító telep mért biológiai terhelése a 2018. évi adatok alapján: 22 298 LE.

Ez azóta csak növekedett, mert a rákötési engedélyeket súlyos túlterheltség és a környezetvédelem figyelmen kívül hagyása mellett ez hagyták.

A szennyvíztisztító telepre kidolgozásra kerülő műszaki megoldás meg kell, hogy feleljen a hatályos jogszabályi és általános szakmai műszaki követelményeknek.  Ezt az elődök is tudták.

 Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján elkészített, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkársága által 2020. októberében jóváhagyott agglomeráció felülvizsgálati kérelmében szereplő adatok alapján: 2 610 m3/nap (hidraulikai kapacitás); illetve 32 000 LE (biológiai kapacitás), melynek pontosítása/felülvizsgálata elvárás a tervezési feladat során.

 Persze az igazsághoz tartozik, hogy 2023 nyarán kezdeményeztek, indultak egy közbeszerzési pályázaton kész tervekkel, de az valahol elsikkadt.  

Az Európai Uniós forrásból (KEHOP) támogatott előkészítő fázis lezárult, a kiviteli és engedélyezési tervek elkészültek. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság előtt megindult a bővítéshez és a meglévő nyárfás szikkasztó felújításához szükséges vízjogi létesítési engedélyezési eljárás. A probléma súlyossága miatt az ügy az Országgyűlés elé is került.

 A parlamenti egyeztetések során hivatalosan is pontosították a projekt pénzügyi nagyságrendjét. A szakmai tervek alapján a teljes kapacitásbővítés és korszerűsítés becsült költsége 8–10 milliárd forint, amely összeg messze meghaladja az érintett három önkormányzat saját pénzügyi lehetőségeit.

 A tervek készen állnak, a hatósági (katasztrófavédelmi) engedélyeztetés zajlik, így a projekt megvalósulása most már kizárólag a kormánypárti többségen múlik.

 

Alsónémedi pályázat útján szeretnék a napi 250 köbméter kapacitás növekedést szeretnének.  Az építési engedélyre várnak, aminek után egy 500 milliós beruházás várható.

 Sajnálatos, hogy Ócsa közelében sincs Alsónémedinek.

* 

Gyurcsány, majd Dobrev széltolója, Gréczy Zsolt is hálás a Fidesznek a Várkert Bazárért - lehet itt recskázni

A Várkert Bazár a főváros különleges ékszerdoboza, ahol művészet és természet együtt, egymást kiegészítve él.

Az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd később műtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett Várkert Bazár területén 1961-től a budai Ifjúsági Park működött, az életveszélyessé vált épületegyüttes 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár közel harminc éven át kihasználatlanul állt. 

 2011. október 19-én döntött a Fidesz/Orbán-kormány a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójának megkezdéséről. A felújítás első ütemében megújult az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet 2014. április 3-án adtak át a nagyközönségnek.

A Várkert Bazár fejlesztésével és hasznosításával olyan új kulturális attrakcióval, közösségi térrel gazdagodott a főváros, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára leginkább vonzó programot.

A projekt megvalósítása során 8 988 négyzetméter nagyságú épületegyüttest újítottak fel, a mélygarázzsal együtt 17 722 négyzetméternyi új területet építettek hozzá és 8 734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítottak ki.

A VárkertBazár fejlesztésével és hasznosításával olyan új kulturális attrakcióval, közösségi térrel gazdagodott a főváros, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára leginkább vonzó programot.

* 

1956 október 23.-a, majd 50 év múltával 2006 ugyanezen napja és most 2026. október 23.-a egy újabb őrülttel

 Magyar Péter 2026 október 23.-n méltó szintre emelkedett az éppen 20 évvel azelőtti Gyurcsány Ferenccel, aki képes volt a békés tüntetők közé lövetni úgy, mint kommunista elődei 1956. október 23.-n. 

Debrecenben 1956. október 23.-n délelőtt a diákok összeállították követeléseiket, majd a városba vonultak. Képviselőik tárgyaltak a helyi párt-, és tanácsi vezetőkkel, akik a szovjet csapatok kivonására vonatkozó pont kivételével egyetértettek programjukkal, és ígéretet tettek, hogy az délután megjelenik a megyei Néplap különkiadásában. Ezt követően a diáktüntetés felkereste a város nagyüzemeit, ahol a munkásokkal ismertették követeléseiket és a helyi vezetőkkel kötött megállapodást. A Gördülőcsapágygyárban munkásgyűlés kezdődött Komócsin Zoltán megyei párttitkár részvételével; 8 pontos programot fogadtak el. A diákoktól kapott tájékoztatás alapján a munkások úgy döntöttek, hogy tüntetéssel jelzik: támogatják a követeléseket.

A délutáni tömegtüntetés (amelyen mintegy 30 ezren vettek részt) fő színhelye a nyomda volt, ahol a Néplap különkiadásának megjelenését várták. Más csoportok a pártbizottság és a BM megyei főosztálya előtt tüntettek, ahol a politikai foglyok szabadon engedését követelték. Komócsin Zoltán a híradós ezredtől kért segítséget, ám annak vezetője elutasította a kérés teljesítését, ezért a belső karhatalomhoz fordult. A tüntetőknél nem volt fegyver, magatartásukat azonban október 23-án délután mégis fenyegetőnek lehetett tekinteni, hiszen több épületről leverték a vörös csillagot, kövekkel dobálták a BM főosztály épületét, sőt, az egyik forrás szerint betörtek annak kapuján, megrongálták a közelben álló szovjet hősi emlékművet.

A tüntetés feloszlatására kirendelt belső karhatalmi egység először füstgránátokkal, majd levegőbe lőtt sortüzekkel igyekezett kiszorítani a tüntetőket a belvárosból, de a tömeg kitartott. Sőt, Horváth Miklós hadtörténész szerint, nemcsak szidalmazta, hanem kövekkel dobálta a karhatalmistákat. Azok ekkor – este 6 óra tájban – éles lőszerrel nyitottak tüzet. A tüntetők menekülni kezdtek, de kisvártatva visszafordultak, mire a karhatalmisták ismét lőttek, a tüntetés feloszlatására szuronyt és puskatust is használtak. Fellépésüknek 3 halálos és 6 sebesült áldozata lett.

2006. október 23.-n Magyarország az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára emlékezett. 

 

Az ünnepnek a szabadságról, a diktatúrával szembeni kiállásról és a nemzeti összetartozásról kellett volna szólnia. Budapest utcáin azonban egészen más képek fogadták az embereket: rohamrendőrök, vízágyúk, könnygázgránátok, gumilövedékek, égő barikádok és vérző sérültek. A rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb politikai és rendészeti válsága éppen azon a napon érte el csúcspontját, amikor az ország az ötven évvel korábbi szabadságharc hősei előtt kívánt tisztelegni.

Gyurcsány Ferenc parancsára azonosító nélküli rendőrök rontottak a békés megemlékezőkre.

Nemzeti-színű zászlókat téptek ki, a tapostak meg és nem rendszeresített eszközökkel (viperákkal) egyrészt verték, ütlegelték  a tömeget, másrészt pedig ilyen töltényekkel lőttek közéjük. 

 

A Fideszünnepi rendezvényét követően lovasrohamot vezényeltek babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek ellen is, emberek szemét lőtték ki, viperával ütötték a megemlékezőket, sokszor még az étteremből is kirángatták az ott vacsorázókat. A Gyurcsány-terror célja a megfélemlítés és a hatalom megőrzése volt.

Ekkor már túl voltunk Gyurcsány őszödi beszédén. Világossá vált, hogy végighazudták a kormányzást, hitegetéssel, valótlan állításokkal becsapták az embereket, és eladósították az országot, aminek következményeként hazánk adósságspirálba, nyugati érdekeltségek hálózatában kiszolgáltatottá vált.

 

Gyurcsány hatalmaskodása, politikai ragaszkodása a legvéresebb kommunista diktatúrákat időző véres helyzetbe lökte, züllesztette az országot.   Maga vezényelte rendőrparancsnokokat, és rendőrség élén álló „vasprefektus” a kegyetlen Gergényi Péter mint végrehajtó lépett fel az országot képviselő elégedetlen többséggel szemben.   

 

A vasprefektus (olaszul: prefetto di ferro)

A kifejezést ma átvitt értelemben olyan állami tisztviselőkre, rendőri vezetőkre vagy politikusokra is használják, akik hajlíthatatlan, rendkívül szigorú, megalkuvást nem ismerő módszerekkel lépnek fel a bűnözés és a törvénytelenség ellen.

Ki volt az eredeti „vasprefektus”?

Benito Mussolini 1925-ben nevezte ki Cesare Morit Palermo prefektusává. Különleges jogköröket kapott, és a fasiszta rezsim teljes támogatását élvezte. Mori azért kapta a „vasprefektus” nevet, mert módszerei kíméletlenek és megalkuvást nem ismerőek voltak.

2006-os eseményekben: 

Gergényi irányította a rendőri erők bevetését a 2006 őszén, az őszödi beszéd napvilágra kerülése után kirobbant tüntetések és az október 23-i zavargások idején. 

Ők ezt a maguk módján amolyan kommunista örökségként kardlapozással, tömegbe lövetéssel ismételték. Számos vérző sérült, golyóval átütött test és golyó által elveszett, kilőtt szemű áldozatot hozott mindez.  A történelem Gyurcsánnyal, Gergényivel és a szándékosan azonosító nélküli gyakorlóban felsorakozó rendőreivel képesek voltak megidézni és visszahozni a múltat, az elnyomó hatalom terrorját. 

 

Azt ami nem a hazát, a hanem az idegen uralmat és hatalom foggal körömmel való megtartását célozta.

2026 október 23.-n Magyar Péter kormányfő kádári mintára behívta az országba annak az idegen hatalomnak a képviselőit, akik neki a bűnös tolvajnak, az erőszakos rablónak, és fékeveszett arrogáns nyegle ficsúrnak a védelmét, mentességét biztosították. Ez közel azonos azzal a lepaktálással, amit Kádár az egykori szovjetekkel kötött titkos egyezség keretében elárulta a sajátjait, és a hazáját. Magyar Péter is ugyanúgy, ahogy a kivégzésre ítélt Nagy Imre, vagy a kiszolgáltatottá tett Maléter Pál aki egyazon pártos eszméből fakadóan volt a kormány tagja, ahogy  Kádár is a kommunista mozgalom által lett Csermanekből az elhíresült, gyilkos áruló,  - akár a jelenkor Magyar Pétere.  

  Magyar Péter kezéhez jelen ismerteink szerint még vér nem tapad úgy, ahogy az Kádár, vagy áttételesen Gyurcsány esetében ismert. Azonban a letartoztatások, az akkori ÁVH újkori hasonmásának a létrehozatala, a rendőri vegzálások, a hirtelen letartoztatások, az ad_hoc vádaskodás, a narcisztikus jelleméből fakadó, kommunista szülői szocializációjából előálló egyéni személyi kultuszának beállítása, úgy is mint a parlamenti bejelentéseit követő eljárások megindítása, mint azt a szovjet típusú rendszert idézi vissza, mint amit az 1956-s, a 2006-s véres elődjei bemutattak. 

 Magyar Péter szintúgy az idegen érdekek kiszolgálója, az ellenérdekelt hatalom behálózott ügynöke vagy éppenséggel bábja. Az, az ember, aki képes a maga bűneinek elfedése érdekében egy országot, egy nemzetet feladni és kiszolgáltatni.

2026 október 23.-a ennek bemutatása volt. Nem csak azért, mert ezt megelőzően a Lengyelországot átvevő liberális Donald Tusk (szintén külsős, idegen hatalmi érdekeket szolgáló nyugati politikai erők,  főként német befolyásolás mentén) elnököt meglátogatva vett tanácsot és felhatalmazást a törvénysértő, mondhatni jogtipró hatalomgyakorlásra.

 Arra, hogy a köztévét virtuálisan elfoglalta és elsötétítse, vagy hogy a köztársasági elnököt kicsinálja és eltávolíthassa pozíciójából, továbbá az   alkotmánybíróság függetlenségét felszámolhassa, az eddig függetlenként aposztrofált átszellemült  bírói kart magáévá tehesse, a rendőrséget a maga szolgálatába állíthassa, és a politikai ellenfeleit visszaható jogalkotással kiiktathassa a politikai közéletből, az újra választhatóságból. Mindez nem más, mint a demokrácia felszámolása, az önkényuralmi rendszer bevezetése, megszilárdítása és ezzel - az egykori szovjeteket kiszolgálók példájához méltón,-  az őket váltó mai nyugati gyarmatosítok érdekeit szolgálva helyezze előtérbe azokat a magyarokkal szemben.  Ez ugyanaz a hazaárulás, amit a 1956 Kádári múltja, 2006 Gyurcsány-korszak akkoriban megvalósított.

 

2026. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján súlyos utcai összecsapások történtek Budapesten a Gyurcsány Ferenc vezette kormány idején, az akkori rendőri intézkedések pedig máig éles politikai és társadalmi viták tárgyát képezik

  Ma Magyar Péter ezt hozta elő, idézte vissza és mutatta be a meghívott (beszédet adó) Ursula von der Layen oldalán jelen október 23.-n.  

  Magyar Péter ezen a napon 70 évvel a szovjet invázió kiváltása után, 20 évvel a félévszázados múltat felidéző és eltaposó Gyurcsányt követően 2026. október 23.-n ugyanezen árulók nyomdokaiba lépett és lett a hazai történelem újabb elutasítottja. A politikai hulladéka. 

Magyar Péter abban bízott, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulójára Budapestre hívhatja vendégül a parancsolóit. Azokat a tekintélyes befolyással bíró európai vezetőket, akik meghatározzák cselekedeteit Azonban Macron, Tusk és Zelenszkij távol maradt. Ursula Gertrud von der Leyen valamint Costa azonban elfogadta az új provincia bábjának meghívását.  A többek számára ez eleve kínos, továbbá elfogadhatatlan (egyfajta provokáció) volt. Macron és Tusk a végét járja, a diktátor Zelneszkijt pedig brit és EU-s kötelékek tartják még pozícióban. Még szerencse, hogy legalább ők nem szennyezték tovább és jobban e napot.

A Magyar Péter által összehozott belpolitikai-, gazdasági válság ugyanazon gyalázatos mód, jött létre, mint egykoron Kádár, majd Gyurcsány elnyomó rezsimjének idején. Csak gyorsabban. Magyar ezt hozta vissza és adta a hazának. 

Magyar Péter a jelek szerint saját tartótisztjének engedte át a Parlament pulpitusát a maga gyalázatos módján. Még szerencse, hogy nem a koronát kínálta fel az EB ezen szélhámosának. Így is mélyen megbecstelenítette vele, személyével, idehívásával, jelenével az országot. 

Magyar Péter egyre méltatlanabbá válik az ország képviselésére. Arra, amit az uralkodó kormánypárt vezetőjeként kapott, rá ruházott a többség. Valójában alkalmatlan a tisztségére. Hazánk és nemzetünk szégyene ez az ember.

Magyar Péter a magyarok azon balsorsa, amit e nép csakis magának köszönhet. 

*