Mohács 500 - mi lesz a jövőnkkel ( - Jobbszél - Ungváry)

 Haditanácsot tartottak a királyi sátorban. Lajos, fiatal kora dacára, tízévnyi uralkodással a háta mögött, felelősen szólalt fel.

– Nem is kell hangsúlyoznom, mennyire fontos nap előtt állunk – kezdte. – Ha veszítünk, elvész Magyarország, és vele együtt súlyos sebet kap a kereszténység is. Pogányok gázolnak majd át Szent István földjén, felégetnek, elpusztítanak mindent, amit e nemzet eddig létrehozott.

– Na persze, a vereségekből is lehet tanulni – kapcsolódott be Tomori. – Miután a tatárok végigdúlták az országot, lemészárolták a lakosság nagy részét, Béla király levonta a tanulságot, hogy kővárakat kell építeni.

– Akármi is lesz – vélte Szalkai László esztergomi érsek –, Magyarország fel fog támadni. Hatszáz éve megvan, ugyan ki törölhetné el? Lám, túléltük a tatárt is. Az élet ilyen: egyszer fent, másszor lent. De kétségtelen, hogy a vereségeket nem jegyzik fel, azoknak századik, ötszázadik évfordulóján nem rendeznek vetélkedőt kisiskolások számára. Úgyhogy muszáj lesz nyerni.

– Érsek úr – ellenkezett Lajos –, hiszen ott van Jézus urunk példája. Pénteken megfeszítették, gyászba borult a világ, de harmadnapon föltámadott.

– Nem tudnánk csak erre az egy csatára koncentrálni? – kérdezte Brodarics kancellár. – Mi mindig rögtön világvégét látunk mindenben. Ezek a kedvenc szavaink: sorsdöntő, visszafordíthatatlan, történelmi. Uraim, ez csak egy csata lesz. Nincs pont a história végén. Dédapám ott volt Nándorfehérvárnál Hunyadiék idejében. Ünnepeltünk, azt hittük, elmúlt a veszély. Aztán tessék, már megint itt vannak a törökök. Nem értem, miért nemzethalálról meg filozófiai kérdésekről beszélgetünk a konkrétumok helyett. Melyik szárny mikor és hol támad; ki védekezik; mikor vetjük be a lovasságot; a cseh gyalogosoknak milyen szerepük lesz?…

Mindenki mosolyogva nézte.

– Magyarok vagyunk – szólt Tomori –, csak évezredes távlatokban tudunk gondolkodni.

– Győzni fogunk! – zárta le Drágffy János országbíró a vitát.

 

 

Példátlan dolgot írt Mohácsról a cseh alkotmányjogász, ilyennek látja 500 év távlatából a sorsdöntő csatát

A Mladá Fronta Dnes című cseh napilap a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából jegyzeteket tett közzé szombaton, amelyben azt írták, hogy a magyarok soha nem adják meg magukat, kitartásuk a nehéz időkben a mai kor számára is példa lehet.

* 

Egyre több ukránnak van elege Zelenszkij háborújából - miből

 Az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal lövi az ukrán fővárost hetek óta. Minden egyes éjszaka szólnak a légvédelmi szirénák, a helyiek az óvóhelyeken hallgatják a hatalmas robbanásokat, és fogalmuk sincs, hogy a házuk meglesz-e még hajnalban.- Számol be az európai liberális szócső, az Euronews. 

Mindezek ellenére  Európa vezetői nem a háború befejezését és nem a békét szorgalmazzák, hanem újabb és újabb pénzügyi-, eszközbeli támogatással tartják fent a vérontást.   

Az Európai Unió nagykövetei februárban hagyták jóvá az Ukrajnának szánt újabb támogatást, több (90) milliárd eurós hitel keretében, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.  

Ursula von der Leyen ezek után augusztusban ismét pénzügyi segítséget nyújt a háború fenntartása érdekében. Most 1,4 milliárd eurót biztosít Ukrajnának az Unió a befagyasztott orosz állami vagyon hozamából.  

 

Von der Leyen közölte, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. Mint fogalmazott, a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajna tovább tudjon ellenállni az orosz inváziónak. 

 Az Európai Unió még 2022-ben, a háború kirobbanását követően fagyasztotta be az orosz jegybanknak a területén lévő eszközeit. 

Az Európai Bizottság adatai szerint a befagyasztott orosz eszközök eddig összesen 8 milliárd euró rendkívüli nyereséget termeltek. Az uniós intézmények ezt a forrást egyre nagyobb mértékben használják fel Kijev pénzügyi és katonai támogatásának biztosítására, miközben az orosz állami vagyon teljes elkobzásáról továbbra sincs egységes nemzetközi álláspont.

 Mégis ebbe a kétes politikai-, pénzügyi manőverbe fogtak annak érdekében, hogy a legitimitását veszett ukrán (diktátornak számító) elnök uralmát, vagyis a juntáját életben tartsák.  

Mindennek azonban komoly áldozatai vannak. Ezt pedig az ukrán nép, a lakosság a saját pusztulása árán adja.  

 

És, hogy ez mennyire kevés, azt mi sem igazolja jobban, hogy Norvégia harmadik éve egymás után fenntartja az Ukrajnának nyújtott évi 85 milliárd norvég koronás segélyét, amit a saját népe elől von el és küld el. Støre bejelentése szerint Norvégia jövőre is mintegy 8 milliárd eurót különítene el Ukrajna támogatására. Ez megközelítőleg megegyezik a 2026-ra biztosított összeggel.

Ez is azt mutatja, hogy nyugatnak semmi sem drága, ha az oroszokat akarja tönkretenni akár Ukrajna feláldozása árán.  

A négy éve húzódó háborúból azonban sokaknak elege van.  Nem csak az ukrán nácik felszínre törése, hanem az értelmetlen vérontás okán is.     

Mint ismert a békekötésre volt elég lehetőség, amit rendre elutasított Zelenszkij. Vannak, akik ezt brit beavatkozásként határozzák meg.  Még sem ez a legnagyobb baj, hiszen ha Ukrajna nem szállja meg a függetlenségüket kikiáltott megyéit, 2014-ben és nem kezd ott vérontó megtorlásba, akkor talán még egyezség is létrejöhetett volna. Azonban nem így történt. 

 2014 tavaszán "Novorosszija" (Új Oroszország) néven egyesült két kelet-ukrajnai megye és független államot hozott létre a "donyecki és luhanszki népköztársaság" vezetése által.  

 

A Novorosszija (magyarul Új-Oroszország) kifejezés egy 18. századi történelmi régiót és egy 2014-ben kikiáltott, el nem ismert államot jelöl Kelet- és Dél-Ukrajnában.

A háború valójában ekkor vette kezdetét.  Oroszország sokáig nem avatkozott be, igyekezett kimaradni a nyílt konfrontációtól.  Egészen 2022-ig, amikor már annyira eldurvultak az események, hogy az tarthatatlanná vált. A kelet-ukrajnai konfliktusban (a korábbi szakadár térségekben) becslések szerint mintegy 14 200–14 400 ember vesztette életét (katonák, szakadár erők és civilek egyaránt). Többnyire orosz ajkúak.  

Végül Oroszország 2022 februárjában elismerte a függetlenségüket, majd 2022. szeptember 30-án – a teljes nemzetközi közösség által elutasított módon – annektálta a területeket.   Innen számolják az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetét, ami egyrészt a függetlenségükért küzdő köztársaságok felszabadításnak, az ukránok pedig megszállásnak tartanak. 

Európa álláspontja az utóbbi. Látszólag ezért álltak be Ukrajna mögé.  

Csakhogy mára már az ukránok sem akarják ezt a háborút. Nem akarnak további vérontást, és nem akarnak sem katonák, sem hősi halottak lenni egy önpusztító vérontásban.  

Zelenszkij ideje rég lejárt. Választásokat azonban a harcokra, a háborús helyzetre hivatkozva nem ír ki. Ugyanakkor a békekötésre sem hajlandó, mert az a saját bukását jelentené. Így egyfajta hatalmi önkényuralkodó, vagyis diktátorként kötelezi a népét a szembenállásra.  

Azonban a katonák fogytán, ezért a civil lakosság soraiból kényszerülnek besorozni az állampolgárokat. 

Ez  évek óta zajlik az erre szakosodott félrendőri- félkatonai alakulatok által, akik a városokat vidéket járva a nyílt utcáról, házakból, munkahelyekről is képesek befogni az óvatlan férfiakat.  Erre amolyan toborzóknak nevezett álcázott "ügynökök" specializálódtak, akik fejpénzt kapnak az elraboltakért. 

Ezt a gyakorlatot Ukrajnában széles körben „buszifikációnak” nevezik – utalva arra, hogy a férfiakat az utcán rabolják el, járművekbe terelik, majd a toborzóközpontokba kisbusszal szállítják őket. 

Még az ukrán tisztviselők is elismerték a mozgósítási kampány során elkövetett széles körű visszaéléseket. Dmitro Lubinec emberi jogi ombudsman májusban elmondta a törvényhozóknak, hogy a mozgósítással kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó panaszok száma 333-szorosára nőtt 2022-hez képest, és hivatala több mint 6 000 panaszt kapott.

Az embereknek elegük volt az erőszakos, jogsértő "hatósági" fellépésekből, és egyre szélesebb körben kezdtek ellenállni.  

 A múlt héten Lembergben egy összetűzés során az egyik toborzó tisztet késsel halálosan megsebesítettek . Áprilisban egy lvivi lakos szintén halálra késelt egy másik toborzóosztag tagját.  Mindez csupán az ellenállás során. Azért, mert nem akarnak az emberek háborúba menni. 

Egy másik, nemrég történt incidens során a járókelők megpróbáltak megmenteni egy férfit a sorozástól, de a toborzóosztag tagjai könnygázzal támadtak rájuk. Hasonló összecsapásokat már többször is videóra rögzítettek, amikor rokonok és járókelők közbeléptek, amikor hadköteles korú férfiakat tartóztattak le nyilvános helyen.

A hónap elején Lembergben is tömeg vett körül egy toborzó járművet, miután a toborzótisztek egy okmányellenőrzés során őrizetbe vettek egy férfit. A tüntetők megrángatták, majd végül felborították a járművet, miközben „Szégyen!” kiáltásokat skandáltak. 

Nyugat-Ukrajnában egy tömeg megtámadta és súlyosan megrongálta a katonai toborzó tisztviselők által használt járművet, ami arra késztette a rendőrséget, hogy erősítést küldjön a helyszínre, miközben a kijevi hatóságok egyre erőszakosabb, kényszerítőbb mozgósítási kampányával szembeni nyilvános ellenállás továbbra is utcai összecsapásokba torkollik.

 

Történt mindez amikor a  Területi Toborzó Központ (TCK) egy mobil csoportja razziát hajtott végre a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiak ellen.

 A rendőrség szerint a toborzók éppen csak „beszélgettek” egy férfival és ellenőrizték az iratait, amikor a helyiek elkezdtek gyülekezni a Nissan X-Trail típusú járművük körül. A tömeg ezután elkezdte ütni a járművet, és szembeszállt a katonákkal, így a találkozó tömegverekedéssé fajult.

 

Végül további rendőri egységeket küldtek a helyszínre a helyzet kézben tartása érdekében, mivel az első összetűzés után is tovább emberek érkeztek a helyszínre. Az interneten keringő videók azt mutatják, hogy nagy tömeg vette körül a rendőri és katonai járműveket, miközben egyenruhás férfiak – köztük néhány balaklavát viselő – vonultak fel a helyszínen. 

 A toborzóközpont tájékoztatása szerint egy toborzó tisztet sérülésekkel kórházba szállítottak; a központ azt is közölte, hogy „azonosítatlan személyek” ellopták néhány személyes holmiját. A rendőrség szerint több toborzó tiszt is megsérült, és megfogadták, hogy azonosítják a zavargásban részt vevőket, azt állítva, hogy közülük néhányan „ütőhöz és késhez hasonló tárgyakat” hordhattak maguknál.

* 

Van ahol közel félmilliárd forinttal olcsóbb lehet a közétkeztetés - Eger vélhetőleg megoldotta a menza gondot

 Mint ismert, Ócsán sem olcsó a közétkeztetés.  Ócsa egy vadi új konyhát biztosított a szolgáltató részére akkor, amikor kiárusította a helyi intézményesített ellátást.  Ez még az előző vezetés városvezetés idején történt.

 

Azóta a cég nevet váltott, de a tulajdonosi háttér, gyakorlatilag ugyanaz maradt.  A szerződést is átírták akkor itt, mintha csak a jogutód lenne az akkor újonnan bejegyzett cég. A testület persze rábólintott.

Közben Ócsa is polgármestert váltott, a közétkeztetési szerződést  megörökölte. A választások során az volt a szlogen, hogy ezt felülvizsgálják és új lehetőségeket keresve a kezükbe veszik a dolgot.  Végül a szolgáltatói szerződés lejártakor mintha nem sikerült volna jobbá, olcsóbbá tenni az ellátást.  A szolgáltató vállalt némi fejlesztést a befizetési rendszeren, a nyilvántartások, a rendelések kezelése terén és hogy erre a saját szoftverét használva, biztosítja a város felé a megemelt szolgáltatást. Amúgy meg sok engedményt nem tett.

Az étkeztetés sem lett olcsóbb, a konyhánkat sem vettük vissza, azt továbbra is a cég amortizálja. 

Persze mindez nem ilyen egyszerű és átlátható.  Az önkormányzat fizet a szolgáltatásért, a szolgáltató bérleti díjat fizet és a fogyasztó is fizet az ellátásért, amihez az önkormányzat is ad.  Aztán a szülői befizetések végösszegében, mint térítési díjban jelentkezik az egész, úgy ahogy.  Az ellátott a saját befizetése alapján lesz jogosult az ellátásra, ami valójában többe van, mint a mögöttes állampolgári díjfizetés.  A felvetés továbbra is az, hogy mitől ilyen drága? Mennyi a szerződött cég éves bevétele és az adózás utáni nyeresége? Aztán miből?  

Magyar Péter talán ide (értsd hozzájuk,) is vethetne néhány szót úgy ahogy tette ezt mások esetén a visszafizetéseket illetően.  

 

Ócsán az utóbbi években az infláció, az alapanyagárak, valamint a munkabérek emelkedése miatt többször is nőttek az intézményi gyermekétkeztetési és menzaárak (például az Eatrend Kft. szolgáltatásában az ebéd bruttó személyi térítési díja 675 forintra is emelkedett). Emellett az önkormányzat a milliós hátralékok miatt a Menza Pure online rendszeren keresztül az étkezési díjak előre fizetését is bevezette, ami sok család számára jelöl ki szigorúbb és nehezebben kezelhető fizetési határidőket.

Köztudott, hogy az intézményi étkezés nem olcsó. Mindenki és szinte mindenhol drágállják, mert többnyire úgy érzik, hogy a kapottak aránytalanul alulmúlják a viszonzásul nyújtottakat. A kérdés csupán az, hogy mi kerül ennyibe, illetve mi van a háttérben a díjak mögött, ami a költségeket növeli?   Ócsa beáldozta a konyháját. Nem csak az újat, hanem az összeset. A szolgáltató ebből csak egyet tartott meg, oda vonta össze a korábbi helyeken ellátott, helyben készült ételek gyártását. Ezzel a központosítással gyakorlatilag csúcsra hegyezte az új konyhát, amit a város az itt élők pénzéből létesített. A szolgáltató megkapta, azt birtokba vette és a korábbihoz képest kevesebb dolgozóval egy helyről biztosította az ellátást.  Ezzel jelentős megtakarítást ért el, hiszen nem kellett annyi embert, és energiát fizetni, mint korábban, de ezt az önkormányzat maga is megtehette volna.  Mindez valahogy mégsem tette olcsóbbá a befizetést gyerekek, vagy az idősek számára. A díjak évek óta növekednek, és nem csak az inflációhoz mérten.  De erről már cikkeztünk korábban, nem egyszer. 

Most sem azért született ez a bejegyzés, mert valami kedvező változás állt be a helyi ellátást illetően, hiszen a jelen városvezetés is csak addig jutott, hogy meghosszabbítsa a szerződést azzal a korábban kifogásolt vállalkozással, aki volt és így maradt. 

Nem így Eger!  Igaz ő is maradt annál, akit ott is ugyanúgy drágálltak, mint másutt mindenki mást, de mégiscsak képes volt változást elérni.  Az hogy mit, pár sorral alább fogom közreadni úgy ahogy arról a saját forrásuk beszámol.

Csupán közbevetőleg jegyzem ide, hogy az ideális megoldás a közétkeztetést érintően az lenne, amit Alsónémedi is megvalósított.  

A saját konyháján, a maga által biztosítottak alapján a helyi igényeknek megfelelően biztosítja az ellátást. Az árakat meg lehet nézni és összehasonlítani. 

Gödöllő polgármestere sem engedi ki ezt a kezéből. Ott egy önkormányzati "saját cég", adja a szolgáltatást. Ez is messze jobb, mások szerint gazdaságossal is mint az, amikor egy erre profitált gazdasági vállalkozásnak engedik át a főzést.  

Lássuk hát Egert, ahol egy köztes megoldást választottak az árcsökkentésre úgy, hogy a kiválás felé indultak.  

 

A jelenlegi szolgáltató, az Eatrend Kft. nyújtotta be az egyetlen ajánlatot az egri közétkeztetésre kiírt új közbeszerzési eljárásban. A nettó 916,8 millió forintos éves összeg mintegy 491 millió forinttal alacsonyabb a jelenlegi szerződés éves díjánál – számolt be Vágner Ákos polgármester.

 Fontos szakaszához érkezett az egri közétkeztetésre kiírt közbeszerzési eljárás: megtörtént az ajánlatok bontása, az Önkormányzati Közbeszerzési Döntőbizottság pedig meghozta az eljárást lezáró döntését. 

A felhívásra egyetlen ajánlat érkezett, mégpedig a jelenlegi szolgáltatótól, az Eatrend Kft.-től. A vállalat nettó 916 842 707 forintos éves ellenszolgáltatásért vállalná a feladatot.

Vágner Ákos tájékoztatása szerint a közbeszerzés becsült értéke nettó 1 089 627 525 forint volt, így a benyújtott ajánlat mintegy 173 millió forinttal marad el ettől az összegtől.

A jelenlegi, augusztus 31-én lejáró szerződésben a 2024-es ajánlat alapján nettó 1 407 408 202 forintos éves szolgáltatási díj szerepel. Ehhez képest az új ajánlat csaknem 491 millió forinttal alacsonyabb.

Az új közbeszerzés ugyanakkor szűkebb intézményi kört fed le a korábbi szerződésnél. Ősztől négy óvodai tagintézmény étkeztetése visszakerül a saját fenntartású rendszerbe, és az Egri Bölcsődei és Óvodai Intézmény feladatává válik.

A négy óvoda étkeztetése azonban évente mindössze mintegy 80 millió forintos tételt jelentett. A polgármester szerint ez önmagában nem magyarázza a két ajánlati összeg közötti, csaknem 491 millió forintos különbséget, így a város megtakarítása továbbra is számottevő lehet.

Vágner Ákos hangsúlyozta, hogy a közbeszerzés során nem kizárólag az ár volt meghatározó. A szolgáltatónak a város nevelési-oktatási intézményeiben naponta több mint hatezer étkezést kell biztosítania, a reggelitől az ebéden át a vacsoráig. A feladat része a speciális és diétás étkeztetés megszervezése is.

Egy korábbi kérdőíves felmérés eredményei alapján az egriek változást várnak a közétkeztetés minőségében. Az új eljárás feltételeit ezért úgy határozták meg, hogy lehetőség nyíljon a szolgáltatás színvonalának javítására.

Az ajánlattevő egy elektronikus fogyasztói visszajelző rendszer bevezetését is vállalta. Ezen keresztül a fogyasztók dokumentált módon mondhatják majd el véleményüket a szolgáltatásról.

A polgármester közlése szerint jelenleg úgy látszik, hogy szeptembertől is biztosított marad az iskolások étkeztetése, miközben a város jelentős összeget takaríthat meg. Vágner Ákos szerint az elsődleges cél az, hogy a gyermekek megfelelő színvonalú és általuk is szívesen elfogyasztott ételeket kapjanak.

By: Ovb; EgerHírek - Fotó: Eatrend/Facebook

*