Lehet itt recskázni - Másodpártalapító feketén, fehéren ( - Gréczy)

Gréczy írja Feketéről: " A második pártalapító"

Olvasom, hogy Fekete-Győr András új párt alapítását tervezi. Egyet már alapított: Momentum volt a neve. Arra kényszerítette egy belső puccsal az általa is alapított pártot, hogy ne induljon el egy országgyűlési választáson. 

Bűnelkövetőként elítélték - méltatlanná vált

Egy párt ne induljon el… egy párt, amely addig a liberális értékeket vallotta. Milyen szabadelvű javaslat! 

Egyúttal - nagy liberálisként - másokat is arra próbált kényszeríteni a Fideszből jött jobboldali új párt érdekében, hogy ne merjenek elindulni. Lépjenek vissza - mondta a liberális. 

Ő volt, aki a 2021-es előválasztás első fordulójában 3 százalékot ért el. Ő volt, aki a második kör előtt - nem fogadva el az első forduló elsöprő eredményét, miszerint Dobrev Klárát akarja az ellenzéki szavazók többsége közös miniszterelnök-jelöltnek, addig kavart néhány, önmagát villamos elé vető társával, meg rengeteg fideszes második körös szavazattal, míg sikerült egy korábbi Orbán-rajongót besegíteni. Minden idők legnagyobb fideszes kétharmada lett a vége. 

Most azt mondja, nem a Tisza ellenében, hanem azt kiegészítendő akar új pártot létrehozni. Kiegészíteni? A miatta is elfuserált, torz magyar pártrendszerben kiegészíteni? A 68 százalékot? Mennyi legyen? 70? 75? 

Fekete-Győr súlyosan bűnrészes abban, hogy ma nincs baloldali, liberális és zöld országgyűlési képviselet. Hogy a parlamentben 3 jobboldali párt ül, és mindegyik közös alapja Orbán Viktor. 

Mindenki azt csinál, amit akar. Pártot is alapíthat. Többet is. Legfeljebb megint visszalépnek. 

Azért a rombolásnak is van határa. 

* 

Hiába fektettek be több száz millió eurót a szélerőművekbe - az áram négy nap alatt 13 €-ról 315 €-ra nőtt

Németország egy szeles hétvégén képes megújuló energiaforrásokon működni, de még mindig elegendő szenet és gázt kell tartania ahhoz, hogy a következő héten a hálózati terhelés nagy részét ellássa, így két energiarendszert is fent kell tartania és fizetni – mondja Charles Rotter. 

A Berliner Zeitung Flynn Jacobs Bloomberg-re épülő cikkében beszámol a fűtési szezon első Dunkelflaute-járól. 

A német Dunkelflaute szó a sötét, nyugodt időjárásra utal, amikor a szélturbinák és napelemek alig, vagy sehogy nem termelnek, és ilyenkor nincs más forrás, vételezési lehetőég, csak a régi „maradi” kapacitás, vagy a drága import. Ennek az árát mindenki a számláján viseli. 

Mindez azért, mert az atomenergiából nyert áramot a saját kapacitásuk felszámolása után Franciaországból importálják.

Ezek mellett a Dániából is vásárolnak a hazai igény kielégítés végett.

Nem véletlen: "A német nagykereskedelmi áramárak néhány napon belül 13-ról több mint 300 euró megawattórára  emelkedtek.

Ez a Bloomberg hírügynökség szerint az Epex Spot áramcsere adataira hivatkozva. Így a csütörtöki kiszállítás napi elővételi ára körülbelül kétszerese az októberi átlagnak. Néhány esti órában akár 500 eurónál is több azaz drágább árat értek el. Ugyanakkor a hétvégén olyan is volt, hogy az áram 13 euróért kereskedett."

 

 „Ha 2023-ban hagytuk volna tovább üzemelni az atomerőműveket, akkor több áramunk lett volna, relatíve olcsó marginális áron” – fogalmazott Patrick Graichen, Robert Habeck korábbi német zöld alkancellár és gazdasági miniszter államtitkára a héten egy panelbeszélgetésen. A hírt a Die Welt szúrta ki.

A dolog érdekessége, hogy Graichen volt az az államtitkár Habeck gazdasági és klímavédelmi minisztériumában, aki az atomerőművek 2023-as leállításáért felelt.

 

Nem véletlen, hogy a Magyar kormány az elektromos lakossági mérőberendezéseket „okosra” akarja cserélni.  Ezek a villanyórák már digitalizáltak, állandó kapcsolatban vannak a szolgáltatóval és percre pontosan lebontva a felhasználást, számolják a költségeket a majdani új hazai tarifák, vagyis a világpiaci árhoz igazodva. Ez is a „zöld” átállás egyik sarokpontja.  E mögött a környezetvédelem, a bolygó megmentésének víziója áll egy részt, másik oldalon pedig az a gazdaságpolitika, amit a liberális globalisták erőltetnek rá a tagállamokra. Ide jön a fosszilis energiákról való leválás, a gáz visszaszorítása, az elektromos autók erőltetése, a kétes akkumulátoripari gyártás fejlesztése és az ugyancsak vitatható szélenergia hasznosításának kísértése.  Ezek egyike sem a legkizöldülőbb alternatívát hozza.

Hazánk most lép bele az akkumulátoripar környezetszennyező tevékenységének rémségeibe,  aztán a szélerőművel látleletét tekintve abba az erőlködésbe, amit a kormány hozományaként a településekre akarnak erőltetni. mint valami jó befektetést a jövőbe.  Sajnos ennek is meg vannak a hazai széltolói, hívei és haszonélvezői, akár politikusi, vagy városvezetői szintekig lebontva.

Emlékezzünk csak vissza a helyi gimnáziumi klímák hisztijére, vagy az egyéb jó befektetésnek tűnő zöldellő kísérletnek.    Még az inárcsi naperőmű távvezetékeinek (nyomvonalának) pár tíz méterrel való arrébb helyezésében, - hogy ne a földeken, hanem az összekötő földút mentére kerüljenek a távtartó oszlopok, - sem volt partner az önkormányzat.  Akkor sem az itteniek, a választók számítottak.  Most a szélgenerátorok telepítésének hajnalán sem a lakossági fórum többségi elutasítása mentén áll ki a testület. 

Persze vannak helyek, ahol ez nem így zajlik.  Aszódon például Karácsony Gergely testvére igyekezett meggyőzni az embereket. Aztán helyekre is „érkeztek” agitátorok. Nem csak a lakosságot keresték fel összehívott fórumokat szimulálva, hanem a polgármestereket, az egyéni gazdálkodókat és a földtulajdonosokat is, pénzt ajánlva cserébe arra, hogy a beruházás zöld utat kapjon.  Erről nem csak egyes polgármesterek, hanem a felkeresett egyének is beszámoltak.  Ki tudja mi és mennyi pénz mozog itt a háttérbe a „hittérítők” keze ügyében. 

Nem véletlenül nem fogadják bizalommal ezt a törekvést a józanabb gondolkodásúak.  Számos hely határozottan kinyilvánította a nem akarását. Ők nem akarnak felbonthatatlan betonágyazatokat a földjeikre, nem akarnak torzókat és városképet romboló, templomtornyon túlmagasló szörvedvények látványát a településképükhöz. 

Ők nem akarják a szél szeszélyes járására bízni az energiaellátásukat és fogyasztásukat, hogy aztán a szélcsendes, vagy csúcs-időszakokban más áron fizetve vételezzenek.  A józan többség ma is a stabil, kiegyensúlyozott energiaellátásban hisz. Ez jelenti számukra a biztonságot.  Ahogy a franciák, a csehek, a szlovákok vagy az osztrákok is az atomerőművekre alapozottan kiegészítő erőművekkel rendelkezve biztosítják a folyamatos üzembiztos szolgáltatást, úgy mi is a magunk adottságaihoz természeti forrásainkhoz igazodóan kell, hogy cselekedjünk.  Mi nem Dánia vagyunk, ahol a tenger felől mindig fújj a szél. Mi nem magas hegyekkel rendelkező tájjal bírunk, ahonnan a leáramló csapadék vízerőműveket képes megmozgatni.  A magunk Kárpát-medencéjének kialakult védettsége azt szélcsendes nyugodt légkörű természeti jelenséget produkálja, ahol a nyugati széljárás nem honos.  Tehát az, ami esetleg Dover környékén, vagy a tenger-menti partvonalakon adott és biztosított, az nálunk nem járja.  Nem véletlenül nincs tengeri flottánk, rákhalászatunk és egyéb olyan megélhetési forrásaink, mint azoknak, akiknél a szél is másként jár.

Nem lehet egységesíteni és ránk erőltetni olyat ami se nem kiforrott, se nem biztos. Vannak próbálkozások és vannak már kudarcok, veszteségek is szép számmal.

  

Több mint egy évtizeddel az indulása után sem sikerült megvalósítani a teljesen megújuló villamosenergia-ellátást a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierrón. 2025-ben a sziget áramigényének mindössze 44 százalékát fedezte a szélerőművekből és szivattyús víztározóból álló rendszer.

A mintegy 11 ezer lakosú sziget 2008-ban tűzte ki az energetikai önellátás célját, a Gorona del Viento erőmű pedig 2013-ban kezdte meg működését. A szélturbinák 11,5 megawattos névleges teljesítménye több mint kétszerese az öt megawatt alatti átlagos fogyasztásnak, a termelés ingadozását azonban a víztározó tartósan nem képes kiegyenlíteni.

A megújulók aránya 2018-ban 56, 2019-ben 54, 2020-ban 42, 2021-ben és 2022-ben 48, 2023-ban 35, 2024-ben 45 százalék volt – vagyis érdemi előrelépés nem történt, sőt 2023-ban jelentősen visszaesett.

A legnagyobb akadályt a hosszabb szélcsendes időszakok jelentik, mert ilyenkor a tározó kiürül, és a dízelgenerátoroknak kell biztosítaniuk az ellátást. Roger Andrews korábbi számítása alapján a teljes önellátáshoz kétszeres szélerőmű-kapacitásra és negyvenszeres energiatárolásra lenne szükség – aminek kialakítására a szigeten nincs elegendő hely.

El Hierró esete jól példázza, hogy mik az időjárásfüggő megújuló energiára alapozó politika határai. A Clintel cikkéjben ugyanezért bírálják Németország, Nagy-Britannia, Kalifornia és New York hasonló törekvéseit is. 

Összegzésül tehát azon ország, mely képes részint, akár egy teljesen napon megújuló  energiaforrásokkal működtetni rendszereit egy szeles, vagy verőfényes napon, még mindig elegendő háttérkapacitást, szenet gázt, atomerőművi áramot kell tartania ahhoz, hogy az elmúló napon esetleg az elkövetkező héten a hálózati terhelés nagy részét ellássa, ami azt jelenti hogy párhuzamosan legalább két energiarendszert kell fizetnie. Egyet a természet adta lehetőségek kiaknázása céljából, egyet meg azért, hogy a "sötét", szélcsendes napokat áthidalva akár saját háttérforrásból vagy éppen importból világpiaci áron energiát vásároljon. 

November 3.-i keddi napi aukció átlagosan 252,85 euró megawattóránként ért el, ami több mint nyolcszorosa volt a rekornapnak. 

Clintel.org

* 

Szélhámosság, vagy piramisjáték (- összefonódás, netán egyéni haszonszerzés, avagy ki fizet rá a végén)

 Európa annak kockázatát hordozza, hogy a nehezen újrahasznosítható szélturbinalapátok lerakóhelyévé válik - írja az Euronews.  

Más források pedig arról számolnak be, hogy a szélerőművek az EU egyik olyan "nagy" biznisze, amit maga is támogat a németek elvadult zöld elmélete szerint, hogy a megújuló energiák válthatják meg a jövőt.   Mindez persze egy politikai tőke érdeke, nem pedig az emberiség megváltásának célzata. 

 

Az EU az energiahálózat "megújításra" beleértve az oroszoktól való elválást igyekszik támogatni, azaz kiváltani. Ebből eredően számos ötlettel álltak elő, amihez közösségi pénzeket társítanak, különböző feltételekkel.   Az EU ezen források lehívásának (az RRF és a REPowerEU programok keretében) kifejezett feltétele volt a szélerőművek létesítését korlátozó szigorú hazai szabályozás (például a 12 km-es védőtávolság) feloldása, valamint új hálózati csatlakozási lehetőségek meghirdetése. 

 

 Így jutottunk el a Magyar Péter adta kormány és Kapitány István multis érdekeltségéhez, valamint a szélerőművek telepítésének elősegítéséhez és végül Ócsára.  

A kormányprogram meghirdetett ezen részéhez.  Nemrég megnyitották azokat a pályázatokat, amelyekkel a „hazahozott” uniós pénzekből osztanak ki a hazai villamosenergia-ipar nagy szereplői között több száz milliárd forintnyi, jórészt vissza nem térítendő támogatást. A Magyarország Helyreállítási és Ellenálló képességi Tervének (RRF) energetikai intézkedéseire – beleértve annak REPower EU-fejezetét is – összesen mintegy 2,4 milliárd euró (közel 900 milliárd forint) EU-s forrás lehívására szereztünk jogosultságot. A szélenergia ennek a körnek csak az egyik kedvezményezettje.  

 

A pályázaton új szélerőművek létesítésére, illetve már működő kapacitások bővítésére lehet csatlakozási jogosultságot szerezni. 

 

 

 

A kormány szándékát ismerve Ócsa is érintettje lett ennek a célkitűzésnek.  A helyi és a szomszédos települések közössége mindezt elég szkeptikusan és rossz szájízzel fogadta.  A negatív előérzetek kapcsán azonnal előkerült egy társaság, aki mindezt megpróbálta "függetlenként" előadni.  Az, hogy ezt ki és hogyan intézte Ócsának, nem tudni. Az viszont tény, hogy az önkormányzat és a szomszédos közösségek eljöttek arra a lakossági fórumra, amit ide szerveztek ennek kapcsán.  

 

Október 12.-re meg is lett a szervezve a lakossági fórum, amit a (?) Magyar Megújuló Energia Szövetség kezdeményezésére hoztak össze. Persze nem csak náluk kerekedett lakossági érdeklődés és ezzel kapcsolatosan fórum célközösség számára.  Aszódon és másutt is előbukkantak erre szerveződöttek. Mindenütt a lakosság meggyőzése, "érzékenyítése" volt a cél, ahogy arról a kormány által kiadottak is utaltak. Az ellenkezés elfojtása, az ellenzés lenyomása és a lakosság megbékítése az óriási szélgenerátorokkal szemben. 

 

 

 Nem véletlen céltalanul hangzottak el, hogy a szövetség emberei azért jöttek el, hogy segítsék a tájékoztatást.  "Energiára szükség van." "Én nem vagyok híve az atomenergiának". Gondolkozzanak el azon, hogy mi lesz a jövő. Ha valamilyen szinten önálló tevékenységet szeretnénk elérni. Ha nem állunk önálló lábra. "Az atomerőmű megépítése nagyon sokba kerül, az üzemeltetési sokba kerül." 

Én nem kampányolok..

 

 

„Ha 2023-ban hagytuk volna tovább üzemelni az atomerőműveket, akkor több áramunk lett volna, relatíve olcsó marginális áron” – fogalmazott Patrick Graichen, Robert Habeck korábbi német zöld alkancellár és gazdasági miniszter államtitkára a héten egy panelbeszélgetésen. A hírt a Die Welt szúrta ki.

A dolog érdekessége, hogy Graichen volt az az államtitkár Habeck gazdasági és klímavédelmi minisztériumában, aki az atomerőművek 2023-as leállításáért felelt.

  .  

Gondolkozzanak el mi lesz a jövő. 

 

 Október 28.-n a helyi testületi ülés szintén foglalkozott a szélerőművek területi kérdéséről. Ezt többen értetlenül fogadták. A polgármester (előterjesztése) szerint "meg kell adni a lehetőséget egyes vállalkozásoknak, hogy vizsgálják meg azon körülményeket ..., melynek eredményeként felvethető, hogy egyáltalán megéri-e településünk valamely részén ... - gazdaságosan szélerőművet telepíteni."   

 

Mindezek után az előterjesztett határozati javaslat szerint:

 

 

1. - a város képviselő.testülete nem kíván állást foglalni a a szélerőművek/parkok kapcsán. (Mégis határozatot hoz, amivel csak meghatároz valamit)  

 

2.- tudomásul veszik, hogy a beruházásban érdekeltek a saját maguk eljárva a költségükön bevizsgálásokat végezhetnek az "ehhez szükséges külön engedélyek és hozzájárulások beszerzése" érdekében. (Zöld utat biztosít a beruházáshoz.) 

 

3. - mindez nem minősül helyi "tulajdonosi, sem hatósági hozzájárulásnak, a beruházás támogatásának, vagy annak megvalósulására irányuló kötelezettségvállalásnak".  (Mentegetőzés.)

 

4. - a szélerőművek/parkok telepítéséhez HESZ módosítására a lakosság véleményének helyi népszavazás útján történő megismerését követően kerülhet sor.  (Kimagyarázása a dolgoknak, vagy  vészkijárat.) 

 

Ez egyrészt nem utasítja el a beruházást, tehát zöld utat biztosít a lehetséges pályázóknak, másrészt garanciát, elkötelezettséget sem kíván biztosítani számukra.  Polgármester a testületin még elmondta, (6:12-) hogy az előterjesztésben szerepel, hogy semmiféle jogi következménye nem lehet ennek a mai (határozati) döntésnek, hiszen az előterjesztésben az szerepel... 

 

Mégis fontos volt a határozat elfogadása a vezetés számára, hiszen ez egy üzenet is egyben a pályázó- beruházó és a helyiek felé.  Az ülésen az is elhangzik, hogy amennyiben a létesítésre jelentkező úgy látja, hogy ez számára kedvező, akkor itt népszavazásnak van helye. (7:01) Tehát a döntésbe a lakosság széles körének bevonásával kerül majd sor, ha ez megvalósul. 

 

Alpolgármester szerint mindenképpen a testület fog dönteni.   Képviselői kérdésfelvetésre polgármester elmondja, már olyan dolgokról beszélünk, amelyekről egyébként semmit nem tudunk.  A képviselő aggodalmát továbbá úgy próbálja kioltani, hogy ismételten arról szól: már most arról beszélünk, hogy elutasítunk egy olyan projektet, amiről egyébként (12:45) senki nem tud semmit. 

 

Ha a mérési eredmények a későbbiek  azt igazolják, hogy ezt a projektet valaki szeretné megvalósítani, akkor, - és  Ócsa elutasítja, azt mondja, hogy nem tetszik, - az összes utunkat ami oda fog vezetni egyébként a betáplálási ponthoz összes utunkat felfogják túrni. (Ez így persze nem igaz.) Akár hol valósul meg, Ócsára kötik be. Polgármester szerint ezzel az elszenvedőivé válhatunk a történetnek. (Kétlem.)

 

Megtudtuk, hogy 4, vagy 5 érdeklődő, lehetséges beruházó járt a polgármesternél, amiről külön beszámoló nem ismert. Ők állítólag az M5 túloldaláról ábrándoztak. (Mára annyi biztos, hogy ezek közül talán, ha egy cég jelentkezett, mint pályázó. A közreadottak ezt mutatják.)   

 

Ócsa polgármesterének szavai inkább arra utalnak, hogy maga lehetőséget lát a szélerőművek helyi telepítésében. Szerinte azon is el kell gondolkodni, hogy ha mások engedik a  telepítést és azt is mi fogjuk látni, minden haszon nélkül, az kinek jó. Az oszlopok több köbméteres betonaljzatainak elhelyezése a talajba sem jelentenek gondot számára, hiszen elmondása alapján Pakson több betont ágyaznak be, mint az esetleges oszlopok alá. Ez az atomerőművi ellenérzése nem új keletű. Csak amíg az ottani betonalap Pakson kerül beágyazásra, addig a helyi szélturbinák oszlopainak ágyazata itt marad és rontja, vagy teszi tönkre a talajjal a környezetünket. Ezért nem összevethető, nem hasonlítható a két beruházás sem helyileg, sem pedig energetikailag, esztétikailag, vagy az itteni környezetvédelem szempontjából. 

 

A lényeg, hogy ezt követően október 30.-n 15 óra után regisztrálta magát a 8G Energy Wind Two Kft. 

 

 

Ócsát illetően ez az egyetlen pályázó jelentkezett be, az is "csak" 49 megawattra. Más pályázó ide nem regisztrált.

 

Tudni kell, ahol nincs versenytárs, ott a széltender pontozása sem rangsorol: ha a pályázat formailag megfelel, a csatlakozási jog lényegében az egyetlen indulóé. A 8G Energy Wind Two Kft  amelynek egyik ismert mögöttes tulajdonosa Nagygyörgy Tibor ingatlanfejlesztő – ez az a cégcsoport, ahol korábban Tótth András távozó energiaügyi államtitkár is dolgozott. 

 

Nagygyörgy Tibor MRICS az 1991-ben alapított Biggeorge Holding tulajdonosa, a Biggeorge Property Nyrt. vezérigazgatója, valamint az Otthon Centrum alapítója.

„2026. szeptember 10-én a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta Nagygyörgy Tibort, cége egyik óbudai beruházásával kapcsolatosan. Az ügyészség által közölt, 2019. évi cselekménnyel kapcsolatos gyanúsítás minden valóságalapot nélkülöz, Nagygyörgy Tibor a gyanúsítással szemben panasszal élt, az abban foglaltakat az ügyészségen tett vallomásában határozottan cáfolta. Ezen túlmenően több, a gyanúsítás alapjául szolgáló alapvető tárgyi tévedésre, valamint logikai ellentmondásokra is felhívta az ügyészség figyelmét. Az üzletember együttműködik a hatóságokkal, az állításait igazoló, valós tényeket alátámasztó dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátja és bizonyos abban, hogy azok alapján mielőbb tisztázódik a gyanúsítás teljes megalapozatlansága. Nagygyörgy Tibor szabadlábon védekezik és teljeskörűen ellátja cégvezetői feladatait.” 

Tótth Andrást 2026. május 26-i hatállyal nevezték ki a minisztérium energetikai államtitkárává. A kinevezése után a 8G Energy a saját Facebook-oldalán gratulált egykori vezetőjének az új megbízatásához. 

A kiírást a minisztérium készítette elő, és a MEKH a miniszter felkérőlevele alapján tette közzé augusztus végén. A Telex szeptember 4-i beszámolója szerint Tótth személyesen védte a kiírás felépítését: kifejtette, hogy a 702 MVA-nyi csatlakozási pontot ott jelölték ki, ahol hálózati csatlakozás elérhető. Ugyanebben a beszélgetésben azt mondta, hogy a szélenergia jó üzlet lehet, ezért külön támogatási rendszer nem épül rá.  

 

 

 

Közben Tótth egy másik kulcsszerepet is kapott. Az MVM tőzsdei közzététele szerint 2026. július 29-től az állami energiacég igazgatóságának tagja és egyben elnöke lett. A HVG értesülése szerint az állami tulajdonosi jogokat is megkapta, a minisztérium magyarázata szerint azonban ez véletlenül, figyelmetlenségből történt, és ebben a minőségében Tótth döntést nem hozott, nem is ellenjegyzett.

 

Tótth október 13-án személyes okokra hivatkozva lemondott államtitkári posztjáról, az MVM igazgatóságának elnöki tisztségét azonban megtartotta. Az Index október 20-án rákérdezett erre a minisztériumnál, a tárca másnap közölte, hogy Tótth október 21-ével az MVM-tisztségéről is lemondott.

 

A 8G Energy Wind Two Kft.-t a Nemzeti Cégtár szerint Csoma András Gyula jegyzi ügyvezetőként. A cég 2026-ban alakult. Jegyzett tőkéje 5 millió alatt. Adózott eredménye nincs, létszáma ismeretlen, alkalmazottakról nem tudni. 

 

 

 

Ezzel párhuzamosan létezik a  8G Energy Wind One Kft. egyazon címen, ugyanazon személlyel, egyazon paraméterekkel.  Továbbá létezik egy  8G Energy Solutions Zrt, és egy  8G Energy Holding Zrt is közel azonos, de bővített szereplőkkel ugyanazon címen. Az utóbbiban már jelen van Csoma mellett Nagygyörgy Tibor igazgatósági tagként másik két hasonló megbízatású személlyel párhuzamosan. 

 

Mindez azt hozza, hogy az egymásra épülő cégek egyfajta piramist alkotnak, aminek csúcsán, vagy végpontján az elérhetetlenek vannak, míg a pályázó céget a mindent átfedő Csoma jegyzi. 

 

Ha ezt összevetjük a Bilsics Zita ócsai megjelenésével, mint valami szennyvizes násztánccal, akkor nem állunk messze attól, hogy a szélenergiát is belepi az a szennyes bűz, amit a képviselő asszony a meglátogatott telephelyen sem érzett.  

 

 *

Mitől lehet jobb Alsónémedi - Ócsa ismét hol maradsz

 Alsónémedi az a szomszédos település, ami ugyancsak a budapesti agglomerációban, a Gyáli járás részeként szinte hasonló korabeli származással bír, akárcsak Ócsa. 

Annyi különbséggel, hogy míg Ócsa az 1850-es években, 1854 és 1860 között (a Habsburg-neoabszolutizmus időszakában) volt járási székhely, mint a Pest-Pilis megyei szolgabírói járás központja. A vasút 1889. július 8-án jutott el Ócsára. Alsónémedi soha nem kapott ilyen lehetőséget és került olyan kiemelt, központi helyzetbe, mint volt jelen városunk. 

Alsónémedi maradt a maga települési szerkezetében községként a saját fejlődési útját választva napjaink egyik jól prosperáló nagyközsége a maga 5600 fős lélekszámával.  Ócsa ezzel szemben már 10 ezer fölötti lakosával és örökölt képességeivel, 2005-ben vált várossá Dönti Károly polgármestersége alatt. 

Ezen időszak (2002-2006) tekinthető Ócsa virágzási idejének. Ekkor létesült az új Posta épület, került átadásra az Egészségház a patikával, megújult a Szabadság tér is.  

Ezt követően mintha megállt volna az élet a városban.  2011-12-ben az alvó kisvárost némileg az alsópakonyi devizahiteles lakónegyed kormányzati építési terve rázta fel, ígérve fűt-fát, csatornázást ivóvizet, kerékpárutat, jobb összeköttetést, fejlődést, de aztán ez is ellaposodott.  A helyi strand ekkora már rég bezárt.  

Ócsa strand 1963. július 7. 

Bukodi Károly volt már a polgármester, aki nem tudott élni a lehetőségekkel. Az akkoriban rendelkezésre álló pályázati lehetőségekkel nem tudott élni a városvezetése, mindig forráshiányra panaszkodtak miközben a számos hibás- és rossz döntést hozva költekezett a város.  Így vették, meg értelmetlenül drágán az egykori elhagyottan romos TSZ-irodát, öltek milliókat a kihalt Oxy-fákba inkább, mintsem a haladást segítő programot önrészére fordították volna ezeket a költségvetési összegeket.  

Így nem létesült kerékpáros és nem valósult meg a beharangozott összeköttetés Alsópakony, valamint a vasútállomás között.    A város legnagyobb munkáltatója a FÉG Konvektorgyártó Zrt. ócsai üzeme 2011-ben jutott fizetésképtelenségi és felszámolási helyzetbe, amelynek nyomán szinte az összes ott dolgozó elvesztette munkahelyét, keresetét. A céget az MPF Holding (Felcsuti Zsolt érdekeltsége) vette át, aki soha nem állította vissza a korábbi foglalkoztatás arányát, nagyságrendjét.   Ezzel a blog is foglalkozott.

2024 nyarán bezárt az OTP-fiók.  A K&H egysége szintúgy megszűnt.  Ócsa szerepe ezzel végképp jelentőségét vesztve háttérbe szorult.  A vasút Ócsai szőlők megállóhelyet is felszámolták. 

 Alsónémedin 1999-ben épült meg az első szakasz elkülönített kerékpárút, amely a község központjától a Temetőig tartott.  Tíz évre rá, 2019 nyarán adták át a folytatást, az 5-ös főúttal párhuzamos szakaszt, amely a temetőtől az Északi Vállalkozói Területig (északi iparterületig) biztosítja a biztonságos biciklis közlekedést.   

Ócsa ehhez nem tudott sem csatlakozni, sem felzárkózni.  

 Alsónémedi jelenleg is a fejlődés útján van, miközben elutasítja a szélerőművek telepítését. Ócsa ebben sem követi. 

Alsónémedi Önkormányzata eljutott odáig, hogy egy 3,5 Milliárd forintos Fejlesztési Programmal kívánja megerősíteni településünket, a benne elérhető szolgáltatásokat, annak intézményeit, valamint infrastruktúráját. Ez a nagyívű fejlesztési program 5 kiemelten közcélú prioritást céloz meg, melynek keretein belül több mint egy tucatnyi beruházást irányoz elő az alábbi területeken:

1. Köznevelést és gyermekeink fejlődését szolgáló beruházások
2. Úthálózat és infrastruktúra fejlesztést szolgáló beruházások
3. Időskori gondoskodást szolgáló beruházások
4. Közműfejlesztési beruházások
5. Kultúrát és hagyományőrzést szolgáló beruházások 

*