A DK farka március idusára helyezi maga elé a DK retusált kommunista elvtársnőjét - ünneprontó Gréczy

Amikor a farok csóválja...

Hogy ki a franc a DK farka, sokan nem is gondolják, hogy az a sajtós Gréczy Zsolt, aki együtt kokettál Gyurcsány Ferenc párttársának harmadik feleségével, azzal retusált kommunista elvtárnővel, akinek kezdőbetűivel a férj a pártját nevezte el, aminek (hím)tagjaként  a farkát a böszme barátjaként az a magamutogató barát tette és mutatta be, akit ezért ki sem zártak a társközösségükből. 

 

Aztán, hogy mi a franc a március idusa azt sem nehéz kitalálni a 15.-ei nemzeti ünnepünkre emlékezve Petőfi nyomán, hiszen a hónapot kettéosztó dátum az, ami március esetében 15.-e napja. 

 

Ezzel el is jutottunk ahhoz a montázshoz, amit a falloszt megjelenítő Gréczy Zsolt tett közzé adott nap alkalmából Feri haverjának feleségének retusált arcmásával úgy, mint az ünnepi aktus nélkülözhetetlen része. Mert ügyebár hogy is mutatna ő csupasz önmaga egy kommunista elvtársnő nélkül, egy szál pöcsben állva. 

 

Végül Gréczy jellemrajzát a hírhedtté vált telefonos önkielégítésével maga által közhírré téve, bizony elgondolkodtató, hogy ez mennyire kompatibilis azzal a dékával, aminek kezdőbetűiből az a bolgár születésű (származású) Dobrev Klára jön elő, akire most éppen Feri barátja- és elvtársaként a Zsolt indult képzelet indult be. 

 

Márpedig erről képzelgésről szólt a telefonján önkielégítést végző Zsolti egykori és talán a mostani újabb közösségi bemutatója, azaz március 15.-i képi megjelenítése. 

 

*

Gréczy a DK fallosza, valamint a náci szövetséges - jobb ha tudjuk ( - ezt se felejtsük el)

 Ismert a mondás, mely szerint "bort iszik és vizet prédikál" - nos, Gréczy Zsolt a DK szemérmetlen sajtósa éppen ezt cselekszi.

Aki bort iszik és vizet prédikál, az másoknak osztja az észt, de saját maga nem úgy cselekszik, ahogy arról beszél. Nyilvánvalóan egy képmutató magatartásról van szó.

Gréczy ma álszent mód a náci veszélyre  hívja fel a figyelmet, ahogy tette ezt korábban az iránymutató pártvezére, Gyurcsány is tette a Jobbik esetében. Ő akkor a Jobbikot határozta meg náciként. 

Aztán éppen Gyurcsány volt az, aki a Jobbikot az ellenzéki összefogás keretében szövetségesként fogadta magába. Azaz Gyurcsány a DK-val ugyanúgy véres szájú náciként lép fel az ellenzék vezéreként, ahogy és élvezi a bor ízét, ahogy Gréczy is csak egyfajta élvezkedőként a vizet prédikálja ennek kapcsán.

De mit is várhatunk egy olyan pártpolitikusról, aki kendőzetlen nemi szervét mutogatja férfiasságának igazolásaként egy nőnek telefonján keresztül a világhálózaton át.

*

A fekete márciusra emlékeznek Marosvásárhelyen

 A történelmi események 33. évfordulójának alkalmából szombaton Marosvásárhelyen dokumentumfilm-vetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak - közölték az MTI-vel a szervezők.

A köztudatba marosvásárhelyi fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapásra emlékeznek a következő napokban Marosvásárhelyen és Brüsszelben.

A Bernády-házban tartandó rendezvényen levetítik Miholcsa Gyula egyórás dokumentumfilmjét, melyet a filmes az 1990. márciusi eseményeken készült többórányi archív felvételből állított össze, és először láthatja a közönség.

A filmbemutató után Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, Novák Csaba Zoltán, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője, Káli Király István író és Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke beszélget a fekete március tanulságairól.

A közleményben emlékeztetnek, hogy az alig pár hónappal a romániai forradalom után, 1990. március 19-20-án végrehajtott pogromkísérlet a romániai és a külföldi közvéleményt is megdöbbentette. Az ezt követő időszakban Marosvásárhely és Erdély társadalma "két történelmi valóság között" találta magát: az etnikai atrocitás emléke és a román többséggel való együttélés kihívásai között - mutattak rá a megemlékezés szervezői.

"Ez volt az a pillanat, amikor a romániai magyarság elitje megerősödött abban az elhatározásában, hogy kisebbségi jogok csak demokratikus eszközökkel vívhatók ki, részt vállalva a romániai közéletben" - áll a közleményben.

A rendezvényt a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, az RMDSZ Maros megyei szervezete és Vincze Loránt európai parlamenti képviselő irodája szervezi.

A megemlékezés hétfőn Brüsszelben folytatódik, partnerségben a helyi Liszt Intézettel, melyben 1990. Fekete Március - Tanulságok 33 évvel a marosvásárhelyi események után címmel korabeli fotókiállítást láthat a közönség.

A brüsszeli rendezvényen szintén levetítik Miholcsa Gyula filmjét, majd történészek és közéleti személyiségek elemzik a 33. évvel ezelőtti történéseket.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy "védjék meg" a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, és súlyosan bántalmazták Sütő András írót.

A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.

Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt.

(MTI)

*

Gyalázat - az Országos Polgárőr Szövetség és a Pest Megyei Polgárőr Szövetség tisztségviselője ( - ellenzék)

 Vannak emberek akiknek semmi sem szent. És vannak irányzatok, amik semmit nem tisztelnek.

Nemzeti ünnepünk gyanánt ezekről ejtenék pár szót, bemutatva azt a kelletlen semmit, amit maguk személyesítenek meg.  

Az ünnep, a megemlékezés és a méltóság azon emberi kifejezése, mely a tiszteletre az elismerésre alapoz. Aki nem tiszteli a nemzet ünnepét, az nem tiszteli a nemzetét sem. 

Olyan ez, mint a halotti gyász. A temetés tiszteletadása az elhunyt számára. Aki nem teszi tiszteletét, az vagy nem ismeri az elhunytat, vagy idegen számára, vagy pedig nem ismeri annak életét, múltját történelmét. Aki nem tiszteli egy nemzet halottait, gyászát, (főleg ha azok hősök, szabadságharcosok,) akkor az nem tiszteli a nemzetét, a hazát és annak múltját, történelmét, vagyis népét. Nem azonosul vele és idegennek érzi mindezt, tiszteletlen, vagy pont közömbös számára az egész. Ez nem a népünkből fakadó, ez idegen, mondhatni ellenséges, kivetendő.  Maga a megnyilvánulás, ez a fajta önkifejezés ünneprontó részszint nemzetellenes, ha éppen a nemzet egyik magasztos napjához, az ünnephez köthető.

És akkor lássuk, kik miként és hogyan gyalázzák, rontják, vagy éppen hangolják az ünnepet.

Ócsán nem ismeretlen polgárőr személyiségeként az a Boros Tibor, aki a Polgárőr Szövetség funkcionáriusa, hiszen nem csak egyszerű tagja, hanem az elnökség tagjaként osztja közösségi oldalán a gyűlölködést, ahogy azt személyes kiválasztásával, megszólalásával teszi. 

 Mindez a folyamatos ellenségeskedés, nem csak egyfajta nemzeti szembenállás, trágár ocsmányság és gyűlölködés, hanem egy olyan társadalomellenes cselekvés, ami sokak hátán korbácsolja a jó érzést. 

Az ócsai polgárőr elvtárs március 15.-e nemzeti ünnepünk napján, amikor a magyar szabadságharc halottaira, a hősökre emlékezünk, akkor Boros reggel 7 óra után pár perccel, már egy gyűlöltre hangoló bejegyzést oszt, amiben azt jegyzi(k): "Mi vagyunk az egyetlen ország, amely évek óta csatázik, de se ellensége, se fegyvere...  csak egy elmebeteg vezetője van."

Teszi Boros mindezt az 1848-s szabadságharc emléknapján akkor amikor a nemzet szabadságharcos költőjére is emlékezünk tisztelettel. 

Boros tahója ez esetben nem csak tiszteletlenül bunkó, hanem egyértelműen provokatívan gonosz. Úgy szarik az ünnepre, ahogy az csak egy nemzetidegen hazátlanul embertelen némber képes megtenni.  Ennél még a számunkra, majd' idegen francia forradalmat is jobban tiszteli az ember, mint ahogy ez a jellemtelen gazfickó a haza katona (szabadságharcos) hőseit sem. 

Aztán ez a tapló polgárőr vezető a nemzeti ünnep napján 10 óra 22 perckor felrak egy ünnepi szimbólumnak számító kokárda átformált változatát, ami O1G alakzatot öltve a választott miniszterelnök egyfajta trágár kifejezésmódjára  utal.  Ismétlem, mindez ünnepi köntöséből kiforgatva legalább annyira sértő, mintha a saját életének a társát, a feleségét, az otthonát forgatná ki, kurvázná le és öntené gecis köntösébe.  Boros a nemzeti tiszteletlenségét fejezi ki ezzel a maga geci alakzatában. 

A prime minister elleni fellépés nem mosható össze a nemzeti jelképek trágár megformázásával, a maga elfajzott szexuális fantáziájának nedvével.  Mindez nem csak nem ünnephez méltatlan, hanem emberi és polgárőri vonatkozásában is elfogadhatatlan.  Ez nem a miniszterelnököt gyalázza, hanem magát nemzetet az ünnepében, méltóságában sérti.  Nem Orbán Viktort bántja, hanem minden jobb érzésű, magára adó honfitársunkat, magyart bánt.  

Boros Tibor rothadó szellemisége, jellemtelen emberi mivolta a legkevésbé sem érdekli a normálisan gondolkodót. Az a stílus és arrogáns gyűlölködés, amit a polgárőrség vezető tisztségviselőjeként megtehet az egyszerű polgárként sem megengedhető.  Ez ellen ha a polgárőség és a szövetség nem tesz meg, akkor is el kell határolódni civilként, köznapi emberként, hogy szembesüljön azzal a nem tetszéssel, amit valójában többségünkből kivált. Borost el kell utasítani. Egy ilyen alja alak nem lehet egy szövetség élenjárója, de még csak elfogadható társa sem a közösségnek. 

Ez nem az a fajta ünneprontás, amit az ellenzéki propaganda ad, az ATV meghívottjai mutattak be. 

Ők csupán nem tűzték ki a kokárdát, amivel azt üzenték, hogy nem éreznek együtt a nemzettel, velünk az ünnepi megemlékezésünkben. Ők nem az ehhez illő méltósággal léptek fel. Ők azok, akik a képesek akár tehénszaros farmerbe bújva színházba menni, csak hogy lássák, ide is bejáratosak. A megvetés, az idegenlelkűség azonban átüt, mint a hazugság és a képmutatás.  

Schiller Mária a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy mert kiállni és beszélni március 15.-e ünnepén a kamerák előtt az országnak Petőfiről, hogy nem vesz fel, nem tűz magára kokárdát, az legalább annyira alantas, mint a polgárőség vezető tagjának a gecis mivolta. Ez a mocsok a tanárok és az ellenzéki tanári tüntetések lelkületére is utal. Arra a jellemtelenségre, ami a politikai ellenlábaskodás és a pedofilok takargatásáig vezethető vissza. 

Mert, hogy az idegenlelkű haszonleső Telekom kommunikációs vezetőjének is képes volt ünneprontóként fellépni az legyen annak a nyugati érdekeltségű kizsákmányoló tőkésnek a nemzetellenes kifejezése és Nyíri Mária jellemtelensége, ahogy Száva Vince a magyarságát és a cigányságát büszkén vállalva képes volt tiszteletét kifejezni gyászában is a nemzeti ünnep méltóságához és önmagához mérten a mellkasára tűzött kokárdával.  Erre az összes többi, itt látható  ATV-s  meghívott nem volt képes.

Ezektől a nemzetidegen, hazaáruló lumpenektől persze mit is várhatunk, akkor, amikor az általuk korábban nácinak kiáltottakkal karöltve ölelkeznek azon a szennycsatornát, amit maguknak vásároltak külhoni pénzekből.  

Ők azok az ünneprontók, akiket nem lehet szó nélkül hagyni. 

*

Örök emlékezet, és dicsőség a hősőknek - tisztelettel emlékezünk a szabadságharcosokra

 

*

Hiába a csábító nyugati élet, a társított fizetés a röghözragadt ember számára ez sem elég a munkavállaláshoz

 Ismertek a hazai viszonyok és a jobboldali kormány biztosította lét.  Az sem titok, hogy a munkaerőpiac nyitott és ahogy nyugat is foglalkoztatási gondokkal küzd, úgy hazánkban sincs ez másként.

Nem véletlen a munkaerőmozgás és a pénzügyi csábítás és a volt szocialista országokból történő elvándorlás. Romániából az elmúlt évek statisztikái szerint 3 percenként vándorolt nyugatra egy potenciális munkaerő. 

Az adatok szerint az 1989 után Romániából távozó polgárok legalább 80 százaléka Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Magyarországon telepedett le, 2010 után azonban megnövekedett a skandináv államokba, illetve Hollandiába és Ausztriába távozók száma is. 

Sokan azért hagyják el Romániát, mert már külföldön élnek családtagjaik, barátaik. Az orvosok közül igen sokan azért vállalnak munkát külföldön, mivel ott a kórházak felszereltsége sokkal jobb, olyan bonyolult műtéteket is elvégezhetnek, amelyekre Romániában nincs lehetőségük. A fiatalok legnagyobb részét a nyugati életmód, a nagyobb szabadság is vonzza.

Hazánkat illetően egyre többen érkeznek hozzánk élni és dolgozni. Éppen a magyar szabadság a jobb lét és a haladás reményében. 

Ez a nevezett munkaerő-piaci migráció nemcsak azt jelenti, hogy magyarok mennek más országokba dolgozni, de azt is, hogy a külföldi állampolgároknak ugyancsak lehetőségük van Magyarországon munkát vállalni.

Az országos Demográfiai Portréból kiderül, hogy a magyar kormány intézkedéseinek következményeként jelentősen átalakult az utóbbi időben az itt munkát vállalók összetétele. Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból – Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából – érkezett. 2020-ban a járvány miatt ez az arány lecsökkent 35 százalékra, a 2019-ben érkezett 21 ezer ukrán munkás helyett például csak 13 ezren jöttek. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ közelében. Ha nemcsak a szomszédos országokból érkezőket nézzük, a Magyarországra érkezők harmada még mindig német, negyede Ázsiából érkezik.

Hasonló változásokat mutatnak a statisztikák a kivándorló magyarokról. A kivándorlók a hazai népesség 7,3 százalékát adják, ami nagyon jó arány, hiszen a lettek, litvánok, bolgárok vagy a román állampolgárok 20-24 százaléka külföldön él és dolgozik. A KSH adataiból az derül ki, hogy egyrészt 2016 óta kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint az azt megelőző években, másrészt 2019-től többen térnek haza, mint ahányan elindulnak a kontinens nyugati felére a magasabb bérek vagy nagyobb megbecsülés reményében. Ennek a visszavándorlásnak azonban nagyon bizonytalan a mérete, mert van, aki nem hazafelé, hanem egy harmadik országba indul, ha felmondja a német vagy angol állását. Az Egyesült Királyság sokat vesztett népszerűségéből a Brexit és a járvány miatt. Az elmúlt évtizedben voltak évek, amikor 20 ezer magyar kapott társadalombiztosítási számot a szigetországban, 2020-ban azonban már csak 4500.

 

Ócsán sem ismeretlen az egyszerű ember sorsa, aki immáron hosszú évek óta nem képes normális munkavállalóként elhelyezkedni. Az elmúlt évek során egyszer volt (2016. aug.) Görögországban turistaként, egyszer pedig (2017. aug.) az általa románnak nevezett Hargitán.  Akkor is csak a polgárőrség soraiba álló, és a helyi elnökségre törő (társ)személy jóvoltából.  Ezt követően már nem ment hasonló útra az ezt követő évek  során.

Manapság azonban mégis arról osztott meg híradást, hogy az osztrák szomszédok Ausztriában 810 ezer forintnak megfelelő euróért szinte vadásznak a magyarokra operátori pozícióba úgy, hogy ehhez szakképzettség sem kell.  Érdekes, hogy a jobb lét, a magas fizetség és a nem éppen komfortos ócsai lét ellenére sem kíván elhelyezkedni még ennyiért sem az emberünk.  Inkább hagyja az asszonyt dolgozni, úgy, hogy ő maga csak egy nyög-díjas ellátásban részesül.  Bár a polgárőrség kötelékében eléggé beépült és nem csak a megyei elnökség tagja, és küldöttségi képviselője, hanem az országos szövetség felügyelőbizottságának a tagjaként is jelen van.  Hogy mindezekkel a gyülevész pozíciókkal mi pénzt zsebel be, az hétpecsétes titok, mivel a polgárőrség erre vonatkozó adatokat nem ad ki és nem hoz nyílvánosságra, az érintett delikvens pedig szintén nem árulja el. 

Annyi azonban biztos, hogy nem éri el annak az operátornak a bérét, amit saját maga oszt a közösségi oldalán.  Vagyis a helyi polgárőr, aki nem csak "jogfosztott senki"-nek, de villamosmérnöknek is határozza meg önmagát, nem hajlandó havi 810 ezer forintért sem munkába állni.  Pedig a hirdetésben kiemelik, hogy a műszaki végzettség előnyt jelent. Most akkor mi van?  Inkább vállalja a semmittevés, az otthonülést és a polgárőrségi gittegylet helybenjárását. Azt a semmittevést, amivel biztosan nem kap, és nem visz haza feleannyit sem.  Számára valószínűleg kielégítő az, ha csak osztja a munkát és ha a feleség dolgozik.  Nyaralni, külföldre utazni meg majd a talán a polgárőr szövetség keretében, ha lesz erre lehetőség. 

Addig pedig dolgozzon meg más a pénzért. 

*