Gazos a szomszéd kertje, mit tehetünk - Ócsán sem jobb a helyzet ( - sőt...)

 Hiába ápoljuk, gondozzuk gondosan a saját kertünket, ha a szomszéd nem teszi meg ugyanezt, ha az ő kertje gazos, elhanyagolt a szomszédunk pedig nem foglalkozik vele. Ez eleinte csak esztétikai probléma, de amikor a gyomok szaporodni kezdenek, bizony nem állnak meg a kerítés vonalában, és a mi kertünkben is hamar felütik a fejüket.

 

Vajon mit tehetünk, a bosszankodáson felül?

Először persze a jó szóval, a baráti megközelítéssel kell próbálkoznunk, és udvariasan jeleznünk kell a szomszédnak, hogy elhanyagolt kertje nekünk is gondot okoz. Azonban van, hogy egyszerűen nem érdekli a problémánk, illetve az is lehet, hogy egy elhagyatott területről van szó, melynek tulajdonosai nem is ott élnek, nem tudjuk felvenni velük a kapcsolatot. Ez után megpróbálkozhatunk a jog eszközeivel. Sajnos általános jogszabály erre a konkrét esetre nincs. Az egész országra vonatkozó jogszabály csak az emberek biztonságát vagy egészségét veszélyeztető gyomnövényekre (parlagfű) vagy fás szárú növényekre van. Ezekkel kapcsolatban lehetősége van a helyi jegyzőnek, illetve a szakemberen keresztül a polgármesteri hivatalnak az intézkedésre a figyelmeztetéstől a kényszerkaszálásig. Egyéb növényekről nincsen központi szabályozás, viszont a települések megalkothatnak egyéni rendeleteket. Egy vidéki kisvárosban például a meghozott rendelet arra kötelezi a belterületen található ingatlanok tulajdonosait, használóit, hogy a nem haszonnövényként vagy dísznövényként gondozott lágy szárú növényzet méretét 30 centiméter alatt tartsák. Mindenképpen tanulmányozzuk tehát az erre vonatkozó helyi rendeletet, hogy attól remélhetünk-e segítséget.

Ha nincs erre vonatkozó szabályozás a településen, akkor lehetőség van birtokvédelem kérésére. A tulajdonosi jogoknak is van egy korlátja, amelyet a törvény így fogalmaz meg: A tulajdonos a birtoka használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A tulajdonosnak azt a kötelességét, hogy tartózkodjék más, különösen szomszédai szükségtelen megzavarásától, más joggyakorlásának megsértésétől vagy veszélyeztetésétől: szomszédjognak nevezik. A szomszédjogi szabályok megsértése esetén birtokvédelmi eljárást is indíthatunk, ahol a zavaró szomszédot kártérítésre is kötelezhetik. Birtokvédelmi eljárás a területileg illetékes jegyzőnél vagy a bíróság előtt indítható. Célszerű a jegyzőnél kezdeni, ez gyorsabb és hatékonyabb eljárás, bonyolult kérdések esetében kell bírósághoz fordulni.

 

A birtokvédelmi eljárás megindítása egy formanyomtatvány kitöltésével és az illeték befizetésével történik meg. A formanyomtatvány a polgármesteri hivatalok honlapjáról letölthető, de személyesen is lehet kérni ilyen papírt. Meg kell adni a felek adatait, illetve azt, hogy mivel valósult meg a birtoksértés, és ha vannak bizonyítékaink ezzel kapcsolatosan, azt is csatolni kell. A jegyző eljárási határideje 15 nap. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanúmeghallgatásra is. Szemle esetén a jegyző kimegy a birtoksértés helyszínére, és megállapítja, hogy valóban megtörtént-e a panaszos által bejelentett cselekmény. A szemle mellett gyakori a személyes meghallgatás is – a jegyző legtöbbször együttesen idézi meg a feleket, és igyekszik megismerni a felek álláspontját. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, tehát azonnal végrehajtható, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságon meg is lehet támadni. Jegyző előtt az eljárást csak a birtoksértést követő egy éven belül indíthatjuk meg, egy év elteltével közvetlenül a bírósághoz kell fordulnunk.

forrás: Sokszínű vidék

*

Polgárőri abúzus - folyamatos az egyéni gyűlölködés ( - szövetségben)

 Boros Tibor  az őslakosok által csak "gyűttment" titulált helyi lakos az Országos Polgárőr Szövetség prominens elnökségi tagja, ismét a kommunista múltból hozott ateista vallásgyűlöletének adott kifejezést a közösségi médiában közzétett megosztásával.

Ez a megosztás, vagyis közzététel valóban megosztja az embereket, mivel hazánkban még mindig jelentős képviselettel bír a vallásosság. Nem csak a kormány koalícióban van jelen a Keresztény Demokrata Néppárt, hanem a hétköznapok során az emberek lelkületében, életében is jelentős szerepet tölt be a vallás. 

Boros hitetlen. Neki más a világképe, mert nem úgy szocializálódott, hogy a valláshoz kötődjön.

Boros Tibor polgárőri munkája során is szívesebben vette a fiatal lányok maga körül. Látható mód ölelgette a beosztott lányokat, ami egyfajta abúzus volt, amit kénytelen-kelletlen viselték egy ideig a fiatalok, majd egymás után elhagyták a köteléket. Ma már egyikük sem szívesen emlékszik vissza és szembesül a múlt képi árnyával.

 Boros is visszább lépett helyi közszereplésekből és a háttérben a fejesek közt éli ki törekvéseit.

Korosodván Tibor is váltott és immár a lemeztelenített kőszobrokat fogdossa jó kedéllyel, aminek tényét közszemlére téve vállalja azt az önkifejezést, amit szemléltetni kíván ezzel a nagy nyilvánosság elé tárt képi kifejezéssel, amivel a saját profiljaként jelentkezik be. 

  Az országos polgárőrközösség bűnös szövetsége láthatólag nem foglalkozik vezető tisztségviselőik ilyesfajta meghasadásával. Így Boros mássága sem csapja ki náluk a biztosítékot. Sőt a helyi tagság az ismertek ellenére megerősítette a státuszában a gyalázkodót. 

Azt a polgárőrt, aki politikai hovatartozás szerint szelektálta egyesek feleségét, hol a külleme, megjelenése minősítésével, hol pedig tisztességének kétségvonása által. 

Hasonló gyűlölködéssel  állt ki a pedofilok és más szexuális orientáltsággal bíró emberek kapcsán a politikai hovatartozásuk alapján. Nem volt ez másként egyes heterokkal szemben sem, ha éppen az nem az ő politikai ízlésének megfelelő oldalhoz tartozott. Ezek mentén észrevétlen maradt a sajátjainak tekinthető oldal hason sorsú társainak viselt dolgai kapcsán. 

De nincs ez másként a keresztényeket illetően sem. Nem egy bejegyzése utalt a hitvallás negatív megítélésére, vagy éppen kigúnyolására. Sőt, mint ahogy az egy mostani megosztott közzétételéből is látható, a vallást és a pedofíliát is képes közös nevezőre hozni. Ezzel azt hamis látszatot kelti, hogy az adott közösséghez tartozók egyfajta kollektív bűnösség részeseként tagozódnak az adott gyülekezethez. 

Érdekes, mindezt a Facebook közösségi oldalán visszatekintve látni, akkor, amikor Boros is egy adott közösség tagjaként teszi és teheti azt a közösség elleni izgatást, amit végül mindezzel megvalósít. 

Úgy látszik, a polgárőrök szövetség sem másabb mint az elnökségéhez tartozó Boros és sugallata. Innen természetszerűleg merül fel a kérdés, hogy ez a Boros-féle kollektív kiterjesztésű bűnös mívolt a szövetségre mennyire értelmezhető? 

*

Békétlenül kötelékben - egy polgárőrvezető morfológiája ( - szövetségben a vezetéssel)

 Itt van nekünk ez a magából kifordult, gyűlölködő polgárőr, aki nem békül. 

Nem békül a hetero Borkaival, mert nőkkel pajzánkodott. 

Nem békül a másik szexpartin résztvevő Szájerrel sem, pedig ő nem is nőkkel bulizott.

Aztán baja van még a házassággal, úgy mint a Mészárossal és Várkonyival.

Kritizálás helyett gyűlölködve gúnyolódik  Varga Juditon...

és elégedetlenül karikírozva kritizálja Novák Katalint is.

Aztán baja van a fideszes nőkkel, mások feleségével és a házelnökkel is. 

 És a cigánysággal ...

... csak úgy mint általában mindenkivel, aki nem az ő értékítélete szerint él, dolgozik vagy alkot.

Beszéltünk, és napló(blog)bejegyzést is tettünk már erről, ezekről. Mégis foglalkoztatja a közvélemény a polgárőri gondolkodásmód. A filozófia, amit oszt.

Mi lehet a baja annak a polgárőrnek, aki otthonától távol, szabadidejében egy hideg kőszobrot ölelget?

Érthetetlen, amikor a társutasként Erdélybe, Székelyföldre viszik vendégségbe, ahol magyarokkal, (szerinte csak magyarul beszélő románokkal) találkozik. Megnézi a havasokat, majd hazajön és azt propagálja, hogy, "ha valaki Romániában él, Romániában dolgozik, Romániában fizet adót" ..., stb, "az Román! ... még akkor is román, ha történetesen beszél magyarul és Erdélyben él". Mindezt a helyesírási hibákkal terhelten úgy írja, hogy Romániát végig kisbetűvel teszi közlésre. 

 De mit is várhatunk attól az embertől, akinek sem a hetero, sem a más szexuális beállítottságú nem jó, csak a maga kőbe faragott fagyos nőképébe ölelkezve mutatja be magát közösségi oldalán, utalva-dicsekedvén (gender)queer mivoltára. Ő az örök lázadó. A rendszerváltás nagy vesztese, aki azonos napon született az öszödi böszmével a nemzeti gyász napján. 

 Persze mindez lehetne a magán ügye egy normális embernek, de egy vezető tisztséget betöltő polgárőr közösségi oldalon megosztott állásfoglalásai mint valamiféle személyi viszonyulás, - valamint egyéni gyűlölködései akár megosztásban történő terjesztése - mind-mind olyan effektus ami az emberekre és a közéletre ugyanúgy hat, akár magára a mögöttes szervezetre, a polgárőrök összességére, azok szövetségére és a felettes vezetésre.

Ezért nem mindegy, hogy egyénként és személyében mennyire egészséges, normális és elfogadható az emberként az egyén, aki közfeladat ellátása során sem változhat pszichéjében.  Elvégre a polgárőrség mégis csak egy szolgálat, egy szervezeti egységben. Ebből lóg ki egy ember, mint az a bizonyos lóláb, aminek semmi köze a lóhoz.  Érdekes látni és megtapasztalni, hogy annyi botrány és visszásság után még mindig pozícióban lehet és tartják az egyik legkétségesebb és legvitathatóbb személyét a szövetségnek.

*

Egykor volt komcsik, elvtársi szocikból, karhatalmistákból lett szövetség - gyűlölködő polgárőri megosztások

 Szinte napjában feldobja a mocskos Facebook a szintúgy meghasonló polgárőrséghez tartozó alantas vezetőjének megosztásait, amiben rendre valami piszkos mocskolódás tör elé.

Mindehhez persze tudni kell, hogy a Gyurcsánnyal közös napon született helyi alantasság egykori szocialista jó elvtársként ma a vele született gyurcsányizmusként aposztrofálható ellenzékiként olyan fideszes kormánypárti támogatásokat és jutalmazásokat fogadott be és el, amiket valójában meg sem érdemelt volna az örökös felbujtó ellenségeskedésével, de a köpönyegforgató viseletet nagyon jól használja. 

 

Most nem arról van szó, hogy a polgárőrség az egykori munkásőrség feloszlatása nyomán egyfajta kompenzálásként jött létre az onnan kiebrudalt tagok, valamint sértett elvtársak azon csoportjából, akik ma is a vezetőség jelentős részében fellelhetők. Nem feledhető, hogy az Országos Polgárőr Szövetség elnöke egy volt karhatalmista, egykori hithű kommunista elvtárs, aki büszkén viselte a diktatúra elnyomó hatalmának "Kiváló Karhatalmi Szolgálatért" jelvényét a mellkasán.  Vagyis ez a pali ugyanolyan karhatalmista, (sokak szerint ávós- pufajkás), ÁVH-s, mint ahogy Horn Gyula is volt.

Sólyom László aggályosnak tartotta, Horn Gyula kitüntetését 75. születésnapja alkalmából. Ezt Gyurcsány Ferenc terjesztette elő „külügyminiszterként és a miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért”. Sólyom alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól, majd annak állásfoglalására hivatkozva megtagadta a kitüntetés átadását a volt miniszterelnöknek

 

Az akiről ma az EP-ben tanácskozótermet neveztek el. 

Nem meglepő, hogy a számos szocialista érdemérem mellett a "Kiváló Karhatalmi Szolgálatért" jelvény is ott díszeleg az átvedlett polárőr mellén 

 

 

Mindez jól leképezi, hogy miként zajlott le a rendszerváltásként nyilvántartott "gengszterváltás" és az egykori elvtársi múlt, a kommunista hatalomátmentés folyamata. A kommunista diktatúrát kiszolgáló Horn Gyula az egyesült Európa megbecsült alakja lett, leszámítva kommunista pufajkás és elnyomó karhatalmista múltját, más pedig országos rendőrfőkapitányig vihette és Belügyminisztérium alkalmazásában dolgozhatott.  

Ilyen háttérrel, és múlttal nem is csodálkozhatunk azon, hogy az Országos Polgárőr Szövetségbe milyen múlttal bíró emberek tagozódnak és kerülnek, tartanak vezető tisztségviselői pozícióba.   

 Ez már nem az a bizonyos önkéntes és díjmentes szolgáltatás, amit a polgárőr "gyalogos"  önkéntesei végeznek. Itt ezeket megtisztelik és tiszteletdíjban részesítik, mindazon egyéb elismerés és juttatások mellett, amit hivatalosan soha sehol nem publikálnak, csak az adóbevallások nyomán derül ki, hogy valójában mennyit is fordítanak magukra.  Szóval mondhatni jól el vannak ezzel maguk közt.

Nem véletlen, hogy a helyben ismert embere a szövetségnek nem helyezkedik el és nem vállal munkát úgy, mint a családja. A polgárőrség elnökségi tagja így se nem munkavállaló, se nem munkás.

Fő tevékenysége a napi közösségi posztolgatás, a rendszerellenes uszítgatás, az ellenzéki mocskolódás és a polgárőrségben végzendő  egyéb járulékos tevékenység, amit a szövetségi tagvezetés igényel. 

A Facebookon igen aktív árokásást folytató polgárőrünk rendszeresen és visszatérőn foglalkozik a kormánypárthoz köthető, vagy azzal szimpatizáló személyekkel, nem csak közszereplést vállaló politikusokkal.  

Így  a polgárőség embere fideszribancozónak kiáltott ki egy vele nem szimpatizálót, de rendszeresen szexuális identitása kapcsán figurázza, gyalázza a Szájer Józsefet. Ugyancsak szexuális tevékenysége folytán, de más előjellel mocskolódik Borkai Zsolttal kapcsolatosan.  

 És mindezt példázva sorolhatnánk sokáig,, hiszen ez már évek óta zajlik. Boros Tibor nem csak polgárőrként, hanem magánemberként sem igazán látszik tisztelni a törvényeket. Veszett már személyiségi jogi pert mert sértőn és valótlan állításokat közzétéve nyilatkozott, terjesztett hamis információkat a Facebookon. Ezek után sem állt le, és Nagy Bandó András humorista-előadóművészről írt személyiségét sértő valótlan tényállítást, aminek folytán majdnem per tárgyává lett a dolog. Az idősödő híres ember méltóságán és jóindulatán múlt csupán, hogy nem lett bírósági eljárás alá vonva a mocskolódó polgárőrvezető. Mindez persze nem rengette meg az OPSZ vezetőségét és az ott betöltött tisztségét, ahogy a megyei szervezetében sem ebrudálták ki Tibort, mert ez számukra egyáltalán nem frusztráló, nem kínos. A polgárőrség már csak ilyen. Ahogy mondják: amilyen az alapozás, olyan a felépítmény.  Márpedig egy volt kommunistákból, karhatalmista múlttal alapított, létrehozott szervezet, mint egyfajta szövetség számára mindez nem kínos, hanem mondhatni egyfajta hitvallás. 

  A túlélés, a fennmaradás és a finanszírozás érdekében képesek a kormánnyal, a választott politikai hatalommal együttműködni akkor is, ha ők ezzel akár szervezetileg, akár a maguk egyéni módján nem értenek egyet, vagy éppenséggel a közösségi oldalakon köpködve-kritizálva tesznek be a választóknak, de a manézs, vagyis a porondon maradás a túlélés érdekében ez is ellaposodik, és úgymond belefér a demokráciaértelmezésükbe. Persze nincs ez így akkor, ha őket éri kritika.

Lássuk be Horn Gyula esetében is amikor közteret neveznek el a törvényi szabályozást kijátszva illetve annak ellenében, ahogy Göncz Árpádról is képes volt egy városközponti megállót átírni, akkor mit várhatunk el attól a hasonló gyökerekből fakadó Túróstól és csapatától, akiknek tagsága sem különb ettől a hozzáállástól. 

 Ma éppen ezzel a mentalitással és ideológiával támadja a helyi polgárőre szövetségnek azt a köztársasági elnököt, aki különb annál a patkány csúfnevet viselő árulótól, akit SZDSZ-s társult szövetséges tagként fogadott be az egykori kommunista elvtársiasság.  A mai köztársasági elnök asszony különb mindegyikőjüknél, és nem csak emberi mivoltában, tartásában, hanem műveltségében, modorában, megjelenésében és összességében.  Ezt támadja, kritizálja egy alantas senkiházi, aki úgy árulja ki a lelkét, és emberi mivoltát, mint az útszélén szemetet maga után hagyó prostituált.  Ő is csupán a nála hagyott alamizsnáért szolgáltatja ki magát és áll ki napjában az út széli koszba, ahogy a szövetség polgárőre a Facebook közösségi oldalára a maga mocskosságával. 

Ennek vagyunk tanúi és ahogy az út széli kurváknak is vannak vevő hívei, úgy ennek is vannak igénybe vevő lelkesedői. 

*