Gazos a szomszéd kertje, mit tehetünk - Ócsán sem jobb a helyzet ( - sőt...)

 Hiába ápoljuk, gondozzuk gondosan a saját kertünket, ha a szomszéd nem teszi meg ugyanezt, ha az ő kertje gazos, elhanyagolt a szomszédunk pedig nem foglalkozik vele. Ez eleinte csak esztétikai probléma, de amikor a gyomok szaporodni kezdenek, bizony nem állnak meg a kerítés vonalában, és a mi kertünkben is hamar felütik a fejüket.

 

Vajon mit tehetünk, a bosszankodáson felül?

Először persze a jó szóval, a baráti megközelítéssel kell próbálkoznunk, és udvariasan jeleznünk kell a szomszédnak, hogy elhanyagolt kertje nekünk is gondot okoz. Azonban van, hogy egyszerűen nem érdekli a problémánk, illetve az is lehet, hogy egy elhagyatott területről van szó, melynek tulajdonosai nem is ott élnek, nem tudjuk felvenni velük a kapcsolatot. Ez után megpróbálkozhatunk a jog eszközeivel. Sajnos általános jogszabály erre a konkrét esetre nincs. Az egész országra vonatkozó jogszabály csak az emberek biztonságát vagy egészségét veszélyeztető gyomnövényekre (parlagfű) vagy fás szárú növényekre van. Ezekkel kapcsolatban lehetősége van a helyi jegyzőnek, illetve a szakemberen keresztül a polgármesteri hivatalnak az intézkedésre a figyelmeztetéstől a kényszerkaszálásig. Egyéb növényekről nincsen központi szabályozás, viszont a települések megalkothatnak egyéni rendeleteket. Egy vidéki kisvárosban például a meghozott rendelet arra kötelezi a belterületen található ingatlanok tulajdonosait, használóit, hogy a nem haszonnövényként vagy dísznövényként gondozott lágy szárú növényzet méretét 30 centiméter alatt tartsák. Mindenképpen tanulmányozzuk tehát az erre vonatkozó helyi rendeletet, hogy attól remélhetünk-e segítséget.

Ha nincs erre vonatkozó szabályozás a településen, akkor lehetőség van birtokvédelem kérésére. A tulajdonosi jogoknak is van egy korlátja, amelyet a törvény így fogalmaz meg: A tulajdonos a birtoka használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A tulajdonosnak azt a kötelességét, hogy tartózkodjék más, különösen szomszédai szükségtelen megzavarásától, más joggyakorlásának megsértésétől vagy veszélyeztetésétől: szomszédjognak nevezik. A szomszédjogi szabályok megsértése esetén birtokvédelmi eljárást is indíthatunk, ahol a zavaró szomszédot kártérítésre is kötelezhetik. Birtokvédelmi eljárás a területileg illetékes jegyzőnél vagy a bíróság előtt indítható. Célszerű a jegyzőnél kezdeni, ez gyorsabb és hatékonyabb eljárás, bonyolult kérdések esetében kell bírósághoz fordulni.

 

A birtokvédelmi eljárás megindítása egy formanyomtatvány kitöltésével és az illeték befizetésével történik meg. A formanyomtatvány a polgármesteri hivatalok honlapjáról letölthető, de személyesen is lehet kérni ilyen papírt. Meg kell adni a felek adatait, illetve azt, hogy mivel valósult meg a birtoksértés, és ha vannak bizonyítékaink ezzel kapcsolatosan, azt is csatolni kell. A jegyző eljárási határideje 15 nap. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanúmeghallgatásra is. Szemle esetén a jegyző kimegy a birtoksértés helyszínére, és megállapítja, hogy valóban megtörtént-e a panaszos által bejelentett cselekmény. A szemle mellett gyakori a személyes meghallgatás is – a jegyző legtöbbször együttesen idézi meg a feleket, és igyekszik megismerni a felek álláspontját. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, tehát azonnal végrehajtható, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságon meg is lehet támadni. Jegyző előtt az eljárást csak a birtoksértést követő egy éven belül indíthatjuk meg, egy év elteltével közvetlenül a bírósághoz kell fordulnunk.

forrás: Sokszínű vidék

*

Megszépülhet(ne) Ócsa egyetlen gyalogos aluljárója - a vasúti kocsmárosok nyílvános véceje a hely ( - pályázat)

Bár az önkormányzatunk nem sajnált 5 milliónyi közpénzt beáldozni a vasút gyalogos aluljárójába pár éve, ami ennek ellenére sem vált népszerűvé a közlekedők körében.

Igaz, a beruházást semmiféle előtanulmány, felmérés, egyeztetés nem előzte meg, és a MÁV-től sem biztosított az elképzeléshez semmit. Az önkormányzat mégis belefogott a felújításba úgy, hogy közben a vasútállomás sínjei közti pályatestet a nem utasforgalmi vágányoktól nem választotta el. Így eleve sikertelenségre volt ítélve a polgármesteri elképzelés, hogy majd használni fogják azt az aluljárót, amit az ottani nemzeti dohányboltból kialakított ivóból és a szemközti restiből feltankolt egyének vizeldének használnak. 

A vasút-menti italárusok látják csak hasznát ennek a féregnyúlványnak

Bár nyilvános Wc-t is kialakíthatott volna ennyiből a Polgármesteri Hivatal, de nem.  A szomszédos boltok italkiméréseit sem korlátozta és a kiülős "kerthelyiséggel" rendelkező dohányárudát sem kötelezték a teraszos ülőhelyek számához mérten megfelelő illemhelyiség kialakítására. Sőt a felújított gyalogos létesítmény takarításáról sem gondoskodtak megfelelően a városüzemeltetés által. A rendszeres takarítás elmaradt, aztán az utazó közönség is inkább a pályatesten való botorkálást választotta, azzal együtt, hogy az Eu-s támogatással épített P+R beruházás záróelemét megkezdve alakította ki a saját gyalogátkelőjét.  Nem csoda, hát, hogy a beinvesztált milliók kidobott pénzként jelentek meg a blogon.

Ócsán ez senkit nem érdekel - a MÁV rossz gazda ( - mi haszna lyuk)

Azóta pedig már az akkori spontán kialakítás, a mázolt lépcsőborítás és a kerékpár & babakocsi-lehajtó is tönkrement a silány kivitelezés okán. Így újfent (évek óta) ott koszolódik úgy ahogy annak előtte volt a MÁV aluljárója, amivel senki sem törődik Ócsán.

Azonban tavaly már írtunk róla, hogy a vasúttársaság pályázatot hirdetett az ilyen létesítmények megszépítget. Akkor a város, a hivatal figyelmen kívül hagyta ezt a lehetőséget, és a helyi a civil/polgári egyesületek sem hívták fel rá a figyelmet. Ez maradt tehát annyiban, mint az első világháborús emlékmű, vagy annyi más, amit mind próbálnánk rendbe hozni.

A CivilZugló Egyesület ismét kifestette az Erzsébet királyné útjánál lévő vasúti aluljárót június 3-án.
A vasárnapi rendezvényen mintegy 30-an vettek részt, többségében a szüleikkel érkezett gyerekek, akik színes rajzokkal díszítették a falakat.
Várnai László, a CivilZugló Egyesület vezetője, a program szervezője elmondta, már negyedszer rendeznek aluljárófestést. Egy-egy ilyen folyosót általában háromévente kell  újrafesteni.
Idén a MÁV is besegített, előre lealapozta az aluljárót, így a résztvevőknek ezúttal csak a színes motívumokat kellett felfesteniük a falakra.

Van, ahol nem kell ehhez pályázati pénz - Budapest egyik kerületében a helyi egyesület (civilek és az egyik blogger) álltak neki rendbe tenni az átjárót (- jó lenne egyszer a helyi polgári egyesületet is tetszelegni ebben a szerepben, különös tekintettel a várossá válásunk évfordulójára)

Ócsa városának már akkor jelentkeznie kellett volna, hogy a városunkban található vasúti létesítményt vonják be a pályázati körbe, hiszen mi már egyszer-kétszer megpróbáltuk életre kelteni ezt a tetszhalott létesítményt. Sajnos nem így történt.  A helyi egyesületi képződmények sem vették programjuk sorába az ilyen és hasonlatosan elmaradott, lepusztult ócsai látványosságok rendbetételét.

Ismét kifestették a fonyódi aluljárót a Tárnoki Művészeti Egyesület tagjai - Kalóz, pikkelyes vízisikló és repülőroncs is megjelenik a színes alkotásokon (- Fotó: THC Tárnoki Művészeti Egyesület)

Kihasználva a pünkösd adta hosszú hétvégét, leruccantunk Fonyódra és Balatonboglárra felfrissíteni illetve kiegészíteni a korábban készített festményeinket. Parádés időjárás, jó hangulat és kedves emberek tarkították ezt a 3 napot :)

Így is lehet(ne) - ide tudnám képzelni az OPKE elnöki társulatát és más helyi civil képződményt (- közpénzes támogatás nélkül)

Azonban az Ócsán kívüli események sorában a múlt év sikerére tekintettel ismét meghirdeti aluljárófestő pályázatát a  Magyar Államvasutak Zrt (MÁV). Idén a korábbinál szélesebb alkotói kört szólít meg a vasúttársaság. 

Az öt vidéki és egy budapesti helyszínt érintő programba 12. életévét betöltött egyéni és csoportos alkotók jelentkezését várják.  Jó kínduópontot biztosítva az általános iskola rajztanárainak és szakágainak arra, hogy a társadalmi szervezetek és a diákságbevonásával rendbe hozzák és tisztába tegyék a kihasználatlanul lepusztult létesítményt.  Elvégre ezt az önkormányzat nem tudja lebontatni semennyiért sem, úgy, ahogy ezt gyakorlatba vette a drágán vett irodaház, a Lakatos-ház vagy az összeomlásra ítélt presbiteri (műemlék) imaház esetében látható vagyon.

  

A mostani MÁV pályázatra egyéni alkotók vagy legfeljebb 15 fős csoportok jelentkezhetnek. Pályázni legfeljebb két darab, színsémákból és mintázatból álló látványtervvel lehet.  Az A4-es méretű papírra elkészített méretezett látványtervet a vasúttársaság honlapjáról letölthető dokumentumokkal együtt kell digitalizált változatban az aluljarofestes@mav.hu e-mail címre megküldeni.

Tavalyi történet: Aluljárófestés - Gödöllő 2017. 05. 18. (- Nyomvonal Rajzműhely - Gödöllő, Hatvan, Szada )

Elég némi szép érzék hozzá - városképileg (- például)

A beérkezett pályaműveket a MÁV Zrt. aszerint értékeli, hogy azok megítélése szerint alkalmasak-e az aluljárók hangulatának javítására és a falfelületek dekorálására. A MÁV minél több alkotó részére szeretné lehetővé tenni elképzeléseik megvalósítását, ezért a beérkezett pályaművek rangsorolását követően a kivitelezést az alkotások összhatásának figyelembe vételével az egyes helyszíneken rendelkezésre álló falfelületre engedélyezi.

Az engedélyezett terveket október 1. és november 30. között vasútbiztonsági felügyelet mellett festhetik fel a győztes jelentkezők. A festéshez szükséges eszközöket (alapszínek, ecset, vödör, fólia, stb.) a MÁV biztosítja. A megvalósításra érdemes pályaművek felfestésére a vasúttársaság meghívja a sajtó képviselőit is, hogy a közvélemény minél szélesebb körben ismerhesse meg az alkotásokat.   

A meghirdetett pályázat célja a figyelemfelhívás és a közvélemény formálása, az alkotók közösségépítő tevékenységének ösztönzése, valamint esztétikai élménynyújtás az utazó közönség számára.  A vasúttársaság azt reméli, hogy az alkotásokkal borított falak mosolyt csalnak az arra közlekedők arcára, és bízik abban, hogy a falfestményeket mindenki tiszteletben tartja.

A falfestésre kijelölt aluljárók dekorációs festésére benyújtott pályázatokat 2018. szeptember 26-án éjfélig várja a MÁV Zrt. az elektronikus levélcímre.

*

Beszéljünk Újhartyánról - mitől fejlődik az a hely, amely messzebb van és a múltjából sincs sok emlékünk

Érdekes, hogy Ócsát mennyire szeretik nagy múltú, azaz Árpád-korabeli városként feltüntetni a helyi Premontrei kolostor időbeli nyomdokán.

Ócsa - ahogy én látom és láttatom ( - ezen túlmenően nem sok szépet lelni)

Ez valahol helyén is való, hiszen legyünk büszkék a múltunkra, elvégre van miért. A kérdés csak az, hogy mi van a jelenünkkel? Lehetünk-e büszkék a mára, a mostani vezetésünkre? 

Ócsa - a mi kisvárosunk (- sok gonddal)

Mert az ügyebár kevés, hogy az egykori szebb napokat megélt településünk az Árpád-kori műemlékek romlása kapcsán már ott tart, mint egykoron a tatárdúlás idején. A korabeli hagyatékok, a műemléki környezet és a műemléki védelem alatt álló épületek sorra vesznek vagy éppenséggel romhalmazzá válnak. Erről ugyebár más sokat cikkeztünk az önkormányzatunk (vagy inkább Horváthék) által eldózerolt Lakatos ház, az elfuserált Ágas ház, vagy éppenséggel a református önkormányzati képviselőnk (Hantos lelkész) által is érintett műemlék épület, az egykori presbiteri ház tönkretétele kapcsán.

A legutolsó híradás szerint a város fejlődése megállt annak első megünneplése utáni években. Ócsa hiába lépett városi rangra, ha az elmúlt 8 év során annak minden arra utaló jelét és értékét elveszti.

Ócsa és Újhartyán - mindketten az ország ütőerén (- mi különbség)

Ócsán mondhatni megállt az élet. Olyanok vagyunk mint a csernobili körzet, ahol a mételyezett természetbeli erők és a pusztulás vette át a hatalmat az egykoron nyüzsgő élet felett.

Nézzük ezzel szemben Újhartyán, ahol nyoma nincs Árpád-kori emlékeknek, vagy olyan múltnak, mint ami Ócsát illeti. Soha nem volt és töltött be vezető szerepet a térségben. Nem adott helyt járásbíróságnak és közelében sincs olyan természetvédelmi értékeknek, mint amivel szeretett kisvárosunk bír. Újhartyánhoz még országgyűlési képviselő sem köthető úgy, mint Ócsához. Ott nincs jelen és nem lakik olyan neves személy, közéleti politikus és polihisztor, mint Ócsán. Vagyis, mondhatni, nincs kéznél nekik a segítség.

Újhartyán ahogy a nevében is adott, egy új település, mely az egykoron hagyott romok nyomán épült újjá. A török nyomán a település elnéptelenedett, kihalt. Ettől kezdve 167 éven át Hartyán lakatlan pusztaság, különböző forrásokban itt-ott „Pusztahartyán” néven bukkan csak fel.

Az 1700-as évek első felében gróf Grassalkovich Antal (Mária Terézia kamaraelnöke és bizalmasa) vásárolja fel Pusztahartyánt és környékét, ezzel elindítva Hartyán újkori történetét.

Újhartyán - város a fejlődés útján

Újhartyán első, jelenleg még egyetlen helytörténeti monográfiája (Kökényesi Imre, 1980) szerint az első betelepülő sváb őslakosok Bajorországból érkeznek. Viszont újabb kutatások arra engednek következtetni (Scheiling Péter: Az újhartyáni német telepítés a belső migráció tükrében), hogy a községet benépesítő németek nem közvetlen Németországból érkeztek, hanem a környezőfalvakból (Dunaharaszti, Taksony, Soroksár, Sári stb.), tehát Újhartyán – szakirodalmi elnevezéssel élve – másodlagos település. A kezdetben német, szlovák, magyar etnikai összetételű falu egy erőteljes migráció következtében katolikus vallású, német nemzetiségi többségűre rendeződött át.
 
Mint látható, teljesen már kórképet mutat a két település.

Újhartyán -Hősök emlékműve

A falu mindig is a sváb hagyományoknak megfelelően élt. Német nemzetiségi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi. Ez megnyilvánul az egyházi, vallási szokásokban, egyéb más ünnepekben, lakodalmakon is. Anyanyelvünket – a németet – mára csak a legidősebb korosztály beszéli, vagy csak érti, de megmaradt és azóta is használjuk zenei anyanyelvünket.

Újhartyán - Grassalkovich tér

Újhartyán rendezettségében, tisztaságában, szép házaival, párhuzamosan futó utcasoraival egymaga is önálló látvány, a faluban először járó idegen sosem állja meg szó nélkül. Mostani képe: modern, új emeletes házak vegyülnek a hetvenes években épült L alakú cserepes vagy manzárd tetős házakkal. Ezek közé szépen illeszkedik a Fő utcán található egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom. Század eleji hangulatot idéz még a templom mellett álló plébánia és a tőle néhány száz méterre lévő Községháza, amely 1913-ban épült.

A település infrastrukturális hálózata teljesen kiépített: digitális távhívás, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, szennyvíz hálózat, önálló gyógyszertár, egészségügyi ellátás, vendéglő, fogadó, autópálya melletti panzió, szálláslehetőség mind biztosított.

Ócsa és környezete - közteresek híján

Ócsa ezzel szemben mondhatni rendezetlen, koszos és nem teljesen kiépített út- és közműhálózattal rendelkező, nem éppen vendégszerető település, ahol a még a helyi elszállásolás lehetősége sem adott. Ócsán hiába van több látványosság ha a helyi infrastruktúra hanyatlása és vendégfogadás elmaradottsága, a felkészületlenség és a kiépítetlenség okán a turizmus és a vendégforgalom elmarad.

Csupán 2013. július 15-e óta város szintű település Újhartyán

Újhartyán kiesik a vasúthálózatból és az autópályával sincs olyan közvetlen kapcsolat, mint Ócsának. A városi rangot is csak 2013-ban szerezte meg a település.

Mégis sikerült az utóbbi évek során nagyobb előrehaladást elérnie, mint városunknak. Pedig Újhartyán nem tett közzé soha olyan hangzatos szöveget, mint pár éve a Bukodi-Horváth páros nevéhez köthető szózat, mely 2011-ben terítette be az országos médiát: "Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében". A városvezetők adta ígéret a fejlődésről azonban elmaradt és máig várat magára. Még magunkat sem értük be, nem hogy Újhartyán, vagy a megyét; - ahogy azt bőszen hangoztatták.

Ócsa - a Bolyai gimi menzája és a vasútállomás árnyoldala

Ócsa ma egy koszban sorvadó, a lepusztultság jeleit mutató, hanyatló kisváros, ahol a foszladozó belső utak utalnak vissza arra az időre, amikor a városiasodás során szebb napokat is megélhettek a polgárok. Az utolsó jelentős emlék az Egészségház átadása, is az előző vezetéshez kapcsolódik. Ezt követően csak a botrányos közügyek, és a városi élet leépülése következett.

Előrelépést talán a közpénzes polgármesteri autó beszerzése lehetett, mert az önkormányzat által vásárolt irodaház romhalmaza jól jellemzi azt a közeget, amiben élni kényszerülünk. Azok akik itt korrupciót gyanítanak, azok az Eu-s pénzek felhasználásával megvalósult a vasúti (P+R) parkoló kapcsán és annak következtében megvalósult környezetszennyezés okán is ezt vélik.

Akár hogy is, ezek egyike sem vitte előrébb Ócsát.

Rehau builds new production unit in Újhartyán to supply Mercedes

Ezzel ellenben Újhartyánban a svájci tulajdonú Rehau-Automotive Kft. és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február végi hírközlése szerint a cég beruházásával 727 új munkahelyet teremtő új ipar jön létre és települ be a 2753 fő lelket számláló városkába. Erről természetesen a blogunkon is beszámoltunk.

Újhartyán Polgármesteri Hivatalának látványterve

Erre most miről kapunk értesülést? - nem hiszik el: "Újhartyán Város Önkormányzata meghív minden Újhartyáni Lakost a 2018. március 26-án 13.00 órakkor kezdődő Újhartyáni Polgármesteri Hivatal alapkőletételi ünnepségére."  (Helyszín: 2367 Újhartyán, Hősök tere)

Még képes meghívót is közölnek, az új épület látványával.

Nem tudom kinek mi jut ilyenkor az eszébe, de nekem a helyi városvezetés, a toldozott foltozott ócsai önkormányzati épülettel, amibe annyi milliót öltek már a közvagyonból, hogy számba sem tudjuk venni. Aztán a suta városvezetőink, az ezzel szemben álló romhalmazzal, ami ott díszeleg át- elemben a Bajcsyn, hirdetve a városi lepusztultságot. Azt, amibe ez a városvezetés vitte Ócsát.

Önkormányzatunk által méregdrágán megvásárolt irodaépület állapota az idők során csak tovább romlott - hasztalanul csúfítva a városképet

A korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést – ha elismeri a Fidesz, ha nem.

*

A tornacsarnok és a polgármesteri autó kapcsán korrupciós büncselekményekről beszélnek - ítélet is volt már

Bíróság által bűnösnek mondták ki a polgármestert, de mégsem kell börtönbe mennie, mivel a kegyes ítélethozó elégségesnek találta a pénzbüntetést, és a közügyekben való részvételének meghagyását.  

Micsoda dolog ez már megint?

Nem az első és valószínűleg nem az utolsó polgármesterről derül ki, hogy korrupt, csaló, vagy éppen más bűncselekményekben érintett.

Hagyó Miklóst Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken sok évi huzavona után ítélte el. 

A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyót. Az ítélőtábla kegyes döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. 

Gyömrő polgármesterét egy számlagyárként működő bűnszervezet sorában hetedrendű vádlottként mondták ki bűnösnek. Folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt a Szegedi Ítélőtábla a közelmúltban kilenc hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Gyenes Leventét.

A legsúlyosabb büntetést az elsőrendű vádlott, Zs. Tibor kapta (hét év szabadságvesztés, hét év közügyektől eltiltás). A vád szerint Zs. Tibor társaival együtt cégeket alapított, és ezeknek felhasználásával „számlagyárat” hoztak létre, amely fiktív számlákat állított ki gazdasági szervezetek részére. A többi vádlott a számlákat beállította cégei könyvelésébe, adóbevallásuk során felhasználták, így jogosulatlanul áfát igényeltek vissza, illetve nem fizették be azt. A számlagyár döntően Kecskeméten és környékén tevékenykedett, de állítottak ki hamis számlát az ország más területén dolgozó vállalkozások számára is. A bűncselekmény-sorozat 2006 májusától 2009 októberéig tartott, a fiktív számlákat 51 vállalkozás használta fel. A számlák bruttó értéke több mint 1,8 milliárd forint volt, így az elcsalt áfa összege meghaladta a 400 millió forintot.

Zs. Tibor egyébként mind első fokon, mind másodfokon Gyenest nevezte meg az ügy főszereplőjének. „Lépéseim nagy részét Gyenes irányítása alatt tettem, köztünk közvetlen bizalmi kapcsolat alakult ki. Megbíztam benne a letartóztatásom után is. Az volt a kérése, hogy ne tegyek vallomást. Ennek érdekében anyagilag is támogatott a bírósági eljárás közben 2013 elejéig. Azt ígérte, az őt és személyi körét mentesítő elsőfokú ítéletet követően nagyobb összeget ad át nekem, de erre nem került sor” – vallotta Zs. Tibor.

Legutóbb a Debreceni Törvényszéken mondták ki egy polgármesterre, hogy bűnös. Ez alkalommal Veres Margitot, Balmazújváros polgármesterét ítélték el korrupciós bűncselekményekért.  Két év börtönbüntetését öt év próbaidőre történő felfüggesztése mellett a közügyek gyakorlását is meghagyták a szegény megtévedt báránynak. Veres Margitnak így vezető beosztású hivatalos személy által hivatali vesztegetés elfogadásának büntette miatt 800 ezer forintos pénzbüntetést kapott.

A balmazújvárosi polgármester egy 2012-ben épült sportcsarnok miatt került bajba. Akkor még jegyzőként dolgozott, a település polgármestere pedig a ma is országgyűlési képviselő Tiba István volt. A csarnokot a másodrendű vádlott vállalkozó, K. Sándor, a tavasszal még NB I-es kézilabdacsapat tehetős patrónusa kezdte építeni. A beruházáshoz azonban állami támogatást is szeretett volna szerezni.

Megbeszélték: ha sikerül állami forrást szerezni, jut belőle a beruházásra is. A vállalkozó cserében egy személyautót és a vádirat szerint ötmillió forintot ígért. A támogatás végül még abban az évben megérkezett: a helyhatóság ugyanis 450 millió forintos állami dotációt kapott önkormányzati feladatainak ellátására. Ebből 180 millió forintot szántak a csarnoképítésre.

A támogatást előbb az önkormányzat pénzügyi bizottsága, majd a képviselő-testület tárgyalta. A bizottsági ülésen Veres Margit tájékoztatta ugyan a képviselőket a beruházásról, de elhallgatta a támogatási összeget és a felhasználás feltételeit is. Így azt a látszatot keltette, hogy a 180 millió csak a csarnok építésére fordítható. Valójában azonban a kormányhatározatban nem volt ilyen kitétel. Mocsáry Eszter tanácsvezető bíró úgy fogalmazott: Veres a tagok félrevezetésével közreműködött abban, hogy ne legyen vita, és a bizottság támogassa az előterjesztést. Az aznapi testületi ülésen a fideszes Tiba István polgármester is így tájékoztatta a képviselőket. Ő azonban nem lett vádlott, csak tanúként állt a bíróság előtt.

Veres Margit és K. Sándor még aznap este találkozott egy parkolóban. Az akkor jegyzőként dolgozó asszony – a vád szerint – itt kapott egy ötmillió forintot tartalmazó borítékot a vállalkozótól. Veres Margit ezt a bíróságon nem is tagadta, és azt mondta, másnap továbbadta Tibának. Ő pedig tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy egyszerű kölcsönről volt szó, amelyet a másodrendű vádlott később vissza is kapott. A bíróság szerint azonban az alapos gyanú ellenére kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a pénz is a „lekenyerezést” szolgálta volna.

Az, hogy az autó ezt szolgálta, nem volt kétséges a bíróságnak. K. Sándor jogtalan előnyként, ingyen ruházta Veres Margitra a hárommillió forint értékű gépkocsit. A vádlottak fiktív adásvételi szerződést kötöttek, amelyben valótlanul tüntették fel az 1,9 milliós vételárat.

Ami az egész storyt Ócsára fújta a szél, annak nincs más oka, csak a párhuzam, ami itt is fellelhető. Bár nálunk a város polgármesterének autóját, nem egy vállalkozó, hanem a lakosság közpénzből állta, de ennek ellenére a tornacsarnok körüli ügyek, és a körülötte zajló hangos labdajátékok már egyszer megjárták a bíróságot. Igaz itt csak birtokháborítás végett, de azért volt ennek egy előzménye is, amikor kártérítésre kötelezték az önkormányzatot.

Aztán volt itt hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomozás az önkormányzatot érintő ügyes-bajos dolgok végett, amit maga a hivatal is elismert a feljelentése által, de a polgármestert ekkor ki sem hallgatták a rendőrségen. Aztán a helyi sportegyesület elnökségi tagja és szakosztályvezetője ügyében mégiscsak meghallgatásra idézték Ócsa polgármesterét, és egykori jegyzőjét, de egyikük sem került eljárás alá, csak a tanár úr. 

Pedig itt sem állt távol a heveri szerződés, a tornacsarnok felhasználása körüli bonyodalom, meg a közös tivornyázás, de a polgármestereket nem csak a bíróság, hanem az érdekfonódás is védi. 

Talán ezért nem indult még vizsgálat a Tsz-Iroda adásvétele és indokolatlanul magas vételáron történő megvásárlása ügyében, vagy éppen az Eu-s pénzeket érintő Máv-parkolóberuházás esetében. Aztán ahogy a városi környezetszennyezés felgöngyölítése is elmaradt, úgy itt a felelösök elszámoltatási is várat magára.

 

A helyi vasúti parkoló kialakítása és használata során is azt tapasztaljuk, hogy mindez ami itt zajlik, nem normális. Az egyik nézetből az önkormányzati hozzájárulással történt környezetszennyezés terhe nyomja a várost, a másik szemszögből pedig a P+R parkoló egy részének átengedése az egyik vállalkozónak tűnik úgy, mintha valaki egy telephasználati engedély adott volna  oda, ahova  nem lehet. Mert ahogy a szemétnek sincs semmi keresnivalója az erdőszélen, úgy a kamionnak sem lehet engedményezettként a parkolóközepén szállást biztosítani. 

 

Vagyis Ócsa polgármestere igencsak érintett lehet ezekben a dolgokban, de ahogy a levítézlett Boros Tibi mondja, mindenki ártatlannak tekinthető a jogerős bírósági ítélet meghozataláig. Mivel pedig eddig még senki nem ítélte el a polgármestert, így velünk együtt és az esetünkben fel sem merülhet a nevezettek érintettsége.

Szóval a ha az igazságszolgáltatás nem is, de a blogot olvasók sokat tudnának minderről mesélni az ebbéli történésekről. 

*