Boldog Karácsonyt, hazudja a külföldről biztosított mentelmi jogát élvező Magyar Péter - ahogy mi látjuk

 Magyar Péter: 

"A TISZA-kormány 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítja december 24-ét, hogy minden magyar család békében és nyugalomban készülhessen a Szentestére.

Nagyon szép karácsonyi készülődést kívánunk minden magyarnak itthon és szerte a nagyvilágban!"

 

Magyar Péter ételosztás után, amikor maga  is megéhezik - itt inkognitóban, mikrofonok nélkül

 

"Ilyenkor mindannyian arra vágyunk, hogy legyen kapaszkodó,legyen értelme a hitünknek, és legyen jövője annak, amit most élünk. Ez az ünnep idén sokaknak nem a gondtalanságról szól, hanem a reményről. Arról a csendes reményről, amely akkor is megmarad, amikor nehéz, Péter Magyar sokunk számára ezt jelenti. Karácsonykor különösen fontos emlékeznünk arra, hogy a változás nem egyik napról a másikra történik, de elkezdődik. Minden kimondott igaz szóval, minden kiállással, minden olyan emberrel, aki nem hajlandó lemondani erről az országról."

 

*  

 

Beszéljünk Újhartyánról - mitől fejlődik az a hely, amely messzebb van és a múltjából sincs sok emlékünk

Érdekes, hogy Ócsát mennyire szeretik nagy múltú, azaz Árpád-korabeli városként feltüntetni a helyi Premontrei kolostor időbeli nyomdokán.

Ócsa - ahogy én látom és láttatom ( - ezen túlmenően nem sok szépet lelni)

Ez valahol helyén is való, hiszen legyünk büszkék a múltunkra, elvégre van miért. A kérdés csak az, hogy mi van a jelenünkkel? Lehetünk-e büszkék a mára, a mostani vezetésünkre? 

Ócsa - a mi kisvárosunk (- sok gonddal)

Mert az ügyebár kevés, hogy az egykori szebb napokat megélt településünk az Árpád-kori műemlékek romlása kapcsán már ott tart, mint egykoron a tatárdúlás idején. A korabeli hagyatékok, a műemléki környezet és a műemléki védelem alatt álló épületek sorra vesznek vagy éppenséggel romhalmazzá válnak. Erről ugyebár más sokat cikkeztünk az önkormányzatunk (vagy inkább Horváthék) által eldózerolt Lakatos ház, az elfuserált Ágas ház, vagy éppenséggel a református önkormányzati képviselőnk (Hantos lelkész) által is érintett műemlék épület, az egykori presbiteri ház tönkretétele kapcsán.

A legutolsó híradás szerint a város fejlődése megállt annak első megünneplése utáni években. Ócsa hiába lépett városi rangra, ha az elmúlt 8 év során annak minden arra utaló jelét és értékét elveszti.

Ócsa és Újhartyán - mindketten az ország ütőerén (- mi különbség)

Ócsán mondhatni megállt az élet. Olyanok vagyunk mint a csernobili körzet, ahol a mételyezett természetbeli erők és a pusztulás vette át a hatalmat az egykoron nyüzsgő élet felett.

Nézzük ezzel szemben Újhartyán, ahol nyoma nincs Árpád-kori emlékeknek, vagy olyan múltnak, mint ami Ócsát illeti. Soha nem volt és töltött be vezető szerepet a térségben. Nem adott helyt járásbíróságnak és közelében sincs olyan természetvédelmi értékeknek, mint amivel szeretett kisvárosunk bír. Újhartyánhoz még országgyűlési képviselő sem köthető úgy, mint Ócsához. Ott nincs jelen és nem lakik olyan neves személy, közéleti politikus és polihisztor, mint Ócsán. Vagyis, mondhatni, nincs kéznél nekik a segítség.

Újhartyán ahogy a nevében is adott, egy új település, mely az egykoron hagyott romok nyomán épült újjá. A török nyomán a település elnéptelenedett, kihalt. Ettől kezdve 167 éven át Hartyán lakatlan pusztaság, különböző forrásokban itt-ott „Pusztahartyán” néven bukkan csak fel.

Az 1700-as évek első felében gróf Grassalkovich Antal (Mária Terézia kamaraelnöke és bizalmasa) vásárolja fel Pusztahartyánt és környékét, ezzel elindítva Hartyán újkori történetét.

Újhartyán - város a fejlődés útján

Újhartyán első, jelenleg még egyetlen helytörténeti monográfiája (Kökényesi Imre, 1980) szerint az első betelepülő sváb őslakosok Bajorországból érkeznek. Viszont újabb kutatások arra engednek következtetni (Scheiling Péter: Az újhartyáni német telepítés a belső migráció tükrében), hogy a községet benépesítő németek nem közvetlen Németországból érkeztek, hanem a környezőfalvakból (Dunaharaszti, Taksony, Soroksár, Sári stb.), tehát Újhartyán – szakirodalmi elnevezéssel élve – másodlagos település. A kezdetben német, szlovák, magyar etnikai összetételű falu egy erőteljes migráció következtében katolikus vallású, német nemzetiségi többségűre rendeződött át.
 
Mint látható, teljesen már kórképet mutat a két település.

Újhartyán -Hősök emlékműve

A falu mindig is a sváb hagyományoknak megfelelően élt. Német nemzetiségi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi. Ez megnyilvánul az egyházi, vallási szokásokban, egyéb más ünnepekben, lakodalmakon is. Anyanyelvünket – a németet – mára csak a legidősebb korosztály beszéli, vagy csak érti, de megmaradt és azóta is használjuk zenei anyanyelvünket.

Újhartyán - Grassalkovich tér

Újhartyán rendezettségében, tisztaságában, szép házaival, párhuzamosan futó utcasoraival egymaga is önálló látvány, a faluban először járó idegen sosem állja meg szó nélkül. Mostani képe: modern, új emeletes házak vegyülnek a hetvenes években épült L alakú cserepes vagy manzárd tetős házakkal. Ezek közé szépen illeszkedik a Fő utcán található egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom. Század eleji hangulatot idéz még a templom mellett álló plébánia és a tőle néhány száz méterre lévő Községháza, amely 1913-ban épült.

A település infrastrukturális hálózata teljesen kiépített: digitális távhívás, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, szennyvíz hálózat, önálló gyógyszertár, egészségügyi ellátás, vendéglő, fogadó, autópálya melletti panzió, szálláslehetőség mind biztosított.

Ócsa és környezete - közteresek híján

Ócsa ezzel szemben mondhatni rendezetlen, koszos és nem teljesen kiépített út- és közműhálózattal rendelkező, nem éppen vendégszerető település, ahol a még a helyi elszállásolás lehetősége sem adott. Ócsán hiába van több látványosság ha a helyi infrastruktúra hanyatlása és vendégfogadás elmaradottsága, a felkészületlenség és a kiépítetlenség okán a turizmus és a vendégforgalom elmarad.

Csupán 2013. július 15-e óta város szintű település Újhartyán

Újhartyán kiesik a vasúthálózatból és az autópályával sincs olyan közvetlen kapcsolat, mint Ócsának. A városi rangot is csak 2013-ban szerezte meg a település.

Mégis sikerült az utóbbi évek során nagyobb előrehaladást elérnie, mint városunknak. Pedig Újhartyán nem tett közzé soha olyan hangzatos szöveget, mint pár éve a Bukodi-Horváth páros nevéhez köthető szózat, mely 2011-ben terítette be az országos médiát: "Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében". A városvezetők adta ígéret a fejlődésről azonban elmaradt és máig várat magára. Még magunkat sem értük be, nem hogy Újhartyán, vagy a megyét; - ahogy azt bőszen hangoztatták.

Ócsa - a Bolyai gimi menzája és a vasútállomás árnyoldala

Ócsa ma egy koszban sorvadó, a lepusztultság jeleit mutató, hanyatló kisváros, ahol a foszladozó belső utak utalnak vissza arra az időre, amikor a városiasodás során szebb napokat is megélhettek a polgárok. Az utolsó jelentős emlék az Egészségház átadása, is az előző vezetéshez kapcsolódik. Ezt követően csak a botrányos közügyek, és a városi élet leépülése következett.

Előrelépést talán a közpénzes polgármesteri autó beszerzése lehetett, mert az önkormányzat által vásárolt irodaház romhalmaza jól jellemzi azt a közeget, amiben élni kényszerülünk. Azok akik itt korrupciót gyanítanak, azok az Eu-s pénzek felhasználásával megvalósult a vasúti (P+R) parkoló kapcsán és annak következtében megvalósult környezetszennyezés okán is ezt vélik.

Akár hogy is, ezek egyike sem vitte előrébb Ócsát.

Rehau builds new production unit in Újhartyán to supply Mercedes

Ezzel ellenben Újhartyánban a svájci tulajdonú Rehau-Automotive Kft. és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február végi hírközlése szerint a cég beruházásával 727 új munkahelyet teremtő új ipar jön létre és települ be a 2753 fő lelket számláló városkába. Erről természetesen a blogunkon is beszámoltunk.

Újhartyán Polgármesteri Hivatalának látványterve

Erre most miről kapunk értesülést? - nem hiszik el: "Újhartyán Város Önkormányzata meghív minden Újhartyáni Lakost a 2018. március 26-án 13.00 órakkor kezdődő Újhartyáni Polgármesteri Hivatal alapkőletételi ünnepségére."  (Helyszín: 2367 Újhartyán, Hősök tere)

Még képes meghívót is közölnek, az új épület látványával.

Nem tudom kinek mi jut ilyenkor az eszébe, de nekem a helyi városvezetés, a toldozott foltozott ócsai önkormányzati épülettel, amibe annyi milliót öltek már a közvagyonból, hogy számba sem tudjuk venni. Aztán a suta városvezetőink, az ezzel szemben álló romhalmazzal, ami ott díszeleg át- elemben a Bajcsyn, hirdetve a városi lepusztultságot. Azt, amibe ez a városvezetés vitte Ócsát.

Önkormányzatunk által méregdrágán megvásárolt irodaépület állapota az idők során csak tovább romlott - hasztalanul csúfítva a városképet

A korrupció Magyarországon is megakasztja a gazdasági fejlődést – ha elismeri a Fidesz, ha nem.

*

Húsvét és ami a közterületen megjelenik belőle - városi környezetünk ünnepi kialakítása ( - példa és különbség)

A magukra valamit is adó városok nem csak a helyben élő lakosságról gondoskodnak, hanem odafigyelnek a környezetükre, hogy az élhetőbb, szebb és vonzóbb legyen.

Különösen így van ez egyes ünnepi alkalmak során, amikor az emberek nem csak pihenésre, feltöltődésre, hanem valami érzelmi jobbulásra is vágynak.  A gondos városvezetés ilyen alkalmakkor kicsinosítja a várost, szebbé teszi a környezetet, hogy az otthonos, díszes és vonzó legyen.  Mindez nem csak az odalátogatók figyelmét fokozza, és ezzel a turizmust segíti elő, hanem a helyben élők lelkére is jótékonyan hat, hiszen a városuk gondozottsága, szépsége és vonzalma jó hatással van az ott élőkre. 

Szűcs Lajos ócsai lakos, országgyűlési képviselő mostani választási körzetéhez tartozó Gyömrő (Pest megye) városáról értekeztünk már, nem csak a polgármestere által, hanem a helyi közlekedés szintvonala kapcsán is. 

Fordul a helyi járat a virágos körforgalomban - Alsópakonyt és Felsőbabádot is összeköthetné egy ilyesfajta járat Ócsával

Most azonban a húsvét alkalmával, Szűcs Lajos hívta fel a figyelmünket közösségi oldalán egy gyömrői fotóval, arra, hogy lám, így lehet gondolkodni, készülni és cselekedni az ünnepi alkalmakkal kapcsolatosan.  Nem kellenek ide parádés zászlók, meg drága díszkivilágítás, amikor elég ehhez a napfény és a természetes világosság.  Egy darab közterület, néhány kreatív gondolta, pár lelkes ember néhány forint és máris olyan látványosság kerekedik, ami különbbé teszi őket másoknál.

Gyömrő - ahol a busz és az emberek is szívesen megfordulnak ( - erről a közterületről volna mit példát vennie Ócsának)

Ez pedig nem más, mint a egy köztéri megjelenítés, ami csupán a város nevét formázza a húsvéthoz illően. Ötletesen, kevés pénzből és jelképesen. 

Ócsán is el tudnék képzelni egy ilyet. Állítom kijönne annyiból, mint amit az iskolai tanároknak fizetnek egy-egy nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvény megvalósítása alkalmával a részvétel után. 

Azt hiszem, az Egressy Gábor Nonprofit Kft tevékenységébe és költségvetésébe külön célkitűzésként adományozott guruló forintok nélkül is bele kéne férnie, hogy meg lehessen valósítani az ilyen dogokat. 

Azonban Ócsán a városházi megmozdulások körül annyira elanyagiasodott a helyzet, hogy itt már hivatalosan senki nem képes önszántából bármit is végezni.  A pedagógusaink ingyen és bérmentve veszik igénybe és használják fel a gyermekeket az ünnepi műsorok készítéséhez, amit amúgy a Szabadidőközpont kreál, szervez és fog össze az önkormányzat hűbéreseként, de a tanári közreműködésért már nem ő, hanem az önkormányzat fizet külön keretből. A gyereket persze senki nem dotálja, maximum egy dicséret, vagy a szorgalomba veszik számon. A tanár azonban ennél sokkalta anyagiasabb. Ő nem önzetlenül cselekszik, hiszen utólag mindig pénzt kap a felkészítésért.

Ilyen rossz szokások mentén és az ismert anyagias háttér kapcsán bizony nehéz Ócsán úgy elérni valamit, hogy azt nem a pénz motiválja. 

Ócsa - a Vasútállomás és a piac árnyékában, a gimnáziumi menza előtt ( - észrevehető a városbéli különbség)

Emlékezzünk, csak mikor a lakosság kérésére felmerült, hogy a vasúti aluljárót (két évvel a városi renoválás után) hajnalanta takarítani is kéne, hogy használják, egyből az volt az ügyvezető kérdése, hogy ki fog felkelni akkor, és ezt hogy fogják megfizetni?  

Az ember mikor ilyenekkel találkozik, csak elámul és értetlenkedve néz, hogy hova, s kik közé csöppent, amikor másutt ez értelemszerűen működik gond nélkül.  

És ha már a pénzügyi oldalát nézzük minkét önkormányzati gazdálkodási társaság vezető tisztségviselője havonta több, mint 350 ezer forintnyi fizetségben részesül. Buzáné Icsó Zsuzsanna ügyvezető bruttó 384.000 Ft + 50.000 Ft költségtérítés / hó;  Jarábik Klára ügyvezető bruttó bér: 341.666,- Ft/hó, költségtérítés: 3.300 km/hó. Ennyi pénzért bizony lehetne mit tenni. 

Ócsán a Föld óráját követően, ilyen közterülettel köszöntötték a Húsvétot - pedig hivatalosan itt is van közterület-felügyelet

Ha nem is parádés nyuszik rakni a közterületekre, de legalább annyit, hogy ilyen alkalmak során a városüzemeltetés munkatársai az olyan frekventál területeken, mint a vasútállomás összeszedjék az ott lerakott vagy éppen felhalmozott szemetet. Vagy a szabadidőközpont vezetője kicsit elszabadulva a református lelkész bűvkörétől a város más pontjain is megjelenve találjon kreativitást, hogy az ünnepi hangulat a külcsínben és a látható valóságban is létrejöjjön, ne pedig csak a vallási hovatartozás adta szűk berkekben. Elvégre a munkával járó illetmény az önkormányzati cégek által erre is kiterjed.  

Mert míg Gyömrő tisztaságán, és húsvéti készülődésén merengünk, addig azon is elgondolkodhatnánk, hogy ezt Ócsán a hivatott és fizetett felek miért nem képesek megvalósítani?

*

Pótolhatatlan érték - gondatlanság, hanyagság, nem törödömség, vagy mi a fene ( - üdvözetlen a helyreállítás)

Nem mostani divat, hogy a települések amolyan "welcome"  jellegű üdvözléssel fogadják a hozzájuk érkezőket.  

Mindez amolyan szívet melengető színfoltja a fogadtatásnak, ami egyben tájékoztatás is, hiszen a városi címer azt a történelmi egységet jelképezi, amely a városkára jellemzően utal. Ez a fogadtatás jár a kisvárosba érkezőknek.

Régebben Ócsán is volt üdvözlő felírta a bevezető utakon, de az utóbb i 4 évben azok karbantartása elmaradt, majd amikor szóvá tettük, a városvezetés, vagy annak üzemeltetési káeftéje által egyszerűen eltávolították azokat. 

Elképzelhetetlen, hogy ez senkit nem érdekel - nincs közcélú társadalmi szervezet ( - mást sem, csak az Ócsa.Érted)?

Az üdvözlő táblák leszerelés után sokáig az önkormányzat hátsó részén a Városüzemeltetés irodái mögött hevertek, majd rozsdás hulladékként a fémtelepen bevégezték, amikor az udvarukat kiseperték.Egyfajta mihasznaság ez, amikor a tétlenség és a hanyagság párosul. Az Önkormányzat és a Városüzemeltetés vetületében sajnos a tábla is csak egy olyan jelkép, ami mindezt a párosítást előtérbe helyezi és felveti.

A politikus városvezetőknek és a helyi egyesületeknek sem sikerült még elérniük, hogy a köszöntő felíratok, az üdvözlő táblák visszakerüljenek az bevezető utakra a közúti várostáblák közelébe. Tudom és tudjuk, hogy ez odafigyeléssel, pénzzel és munkával járó tevékenység, de ha már kultúrális fesztivált, juhfesztivált tartva minden ilyen jellegű látogatócsalogatóra van pénz, akkor erre miért nem fodítunk egy petákot sem. 

Hány évnek kell eltelnie és milyen vezetésnek kell itt lennie, hogy mindez megvalósuljon, avagy helyreálljon? 

Ócsa város blogja nevében kérem a lakosságot, hogy jelezze szándékát a köszöntő táblákra és támogassa azok visszahelyezését avagy pótlását. 

László Zoltán

*