Alsónémedi a szennyvíztisztitó kapacításbővítésére készül - Ócsa azonban csak szenved és toporog

 Mint ismert, Ócsa szennyvíztisztítója évtizedek óta korszerűtlen, elavult és lassan szabálysértő mód üzemel, mivel nem felel meg a rendelkezési előírásoknak.  Kapacitása alul marad a valós tisztítási igényeknek. 

Ezzel tisztában annak a városban, a hivatalban és a szomszédos települések önkormányzatában, ahonnan befogadjuk a szennyvizet.  Az ócsai szennyvíztisztító régóta elavult, alul kapacitált.

Amikor pályázati lehetőse volt a szennyvíztisztítók korszerűsítésére, akkor Ócsa városvezetése ezt valahogy elmulasztotta. Alsónémedi 2011-ben már gondoskodni igyekezett a lakossági igényekhez és az „Alsónémedi szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése” című, KEOP-1.2.0/B/10-2010-0051 azonosító számú pályázatára 409.177.931 forint támogatást kapott.  Később ezt az összeget sikerült a támogatást 533.523.784 Ft-ra növelve 93%-s intenzitást elérni ezzel.  

Ócsa ezt akkor nem tartotta fontosnak, vagy időszerűnek. Vannak még képviselők, akik tudnának erről beszélni. 

 

2012 decemberében a HVG jelentette, hogy "Elkészült az ócsai telep szennyvíztisztítója".

Befejeződött az ócsai szociális lakóparkot kiszolgáló szennyvíztisztító fejlesztése, a beruházással Ócsa, Inárcs és Felsőpakony lakói számára is biztonságosabb, környezetkímélőbb szolgáltatás jön létre - mondta Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára keddi ócsai sajtótájékoztatóján. 

Bíró Vencel, az Ócsa Vízműüzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója a mintegy 50 millió forintos korszerűsítést bemutatva elmondta: az önkormányzat tulajdonában álló vízmű már ez év januárjában megrendelte a szükséges berendezéseket, hogy az első 80 lakásba érkezők számára biztosított legyen a közszolgáltatás. A beruházás keretében többek között megtörtént a szennyvízfogadó műtárgy teljes építészeti, gépészeti és elektromossági felújítása, az új területrész csatlakozó vezetékeinek kiépítése, egy új kompresszor beépítése a többletoxigén biztosítására, melynek eredményeképpen javult a tisztítás hatásfoka. 

Bukodi Károly polgármester (Fidesz) Ócsa egyik régóta tervezett, jelentős fejlesztésének nevezte a projektet, amely uniós források nélkül valósult meg. "Annak érdekében, hogy az új településrész biztonságosan ellátható legyen egészséges ivóvízzel és kiépülhessen a szükséges szennyvíztisztítási kapacitás, a Belügyminisztérium, Ócsa és az Ócsai Vízmű Kft. megállapodást kötött. Ennek értelmében a beruházó által fizetett érdekeltségi hozzájárulást ezekre a fejlesztésekre fordítják." 

Azóta tudjuk, hogy ez így nem hozta az elvártakat. Bukodi sleppjével, pártjával együtt elhalványult.

Az új kormány egyik jelenlegi képviselője, Balajti István szerint „a szennyvíztisztító telep, amely Ócsa és Inárcs mellett Felsőpakony szennyvizét is kezeli, így a telep állapota a mi választókerületünkben élők számára is közvetlenül fontos kérdés”.  

  A telep eredetileg mintegy 7000 ingatlan kiszolgálására épült, miközben ma már több mint 20 ezer ember szennyvizét kezeli. Az elmúlt évtizedekben nem történt a megnövekedett terheléshez igazodó kapacitásbővítés, a rendszer pedig mára súlyosan elavult és túlterhelt.

A probléma ráadásul korántsem új. Már 2012-ben is születtek olyan önkormányzati jegyzőkönyvek, amelyek a telep rossz állapotára és az elégtelen tisztításra hívták fel a figyelmet.

Most kisebb beavatkozásokkal próbálják stabilizálni a működést: gépi szűrőrácsot telepítenek, elhasználódott berendezéseket cserélnek, valamint puffertárolót alakítanak ki. Ezek azonban csak átmeneti megoldást jelenthetnek.

"Egy ilyen, évek óta húzódó problémát nem tovább görgetni kell, hanem végre megoldani. Ezért dolgozunk közösen Dr. Bilisics Zitával és Hende Mátéval: hogy Ócsa, Inárcs és a választókerületemhez tartozó Felsőpakony számára is végre hosszú távú megoldás szülessen." 

 Az ellenzéki Mi Hazánk mozgalom is beleállt az ócsai lakossági igények, és a normális elvárásokat követelők táborába.  Azonban ellenzéki szerepvállalásban ez közel sem jelenthet olyan erőt, mint a teljhatalmat megtestesítő kormánypárti képviselet.

 Dr. Bilicsi Zita Ócsa polgármesterével szemlélte meg a helyi elavult telepet, a honnan bejelentkezve ígéretet tett.   

  

 Ennek ellenére az ügy elhalni látszik.

Egyedül a MI Hazánktól kaphattunk értesítést arról, hogy a felvetésüket a kormánypártiak „lesöpörték … az asztalról”.   

  Ócsán erről nem sokat olvasni.   Magyar Péter képviselői bedugultak, a helyzet maradt a régiben, vagyis abban tarthatatlan állapotban, ami nagyrészt közismert.

 Persze nem így Alsónémedi.  Ők még a nyáron a helyi szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítéséhez kapcsolódó rendezési tervmódosításokról tárgyalt.

 Ugyanis a vidéki önkormányzatok számára elérhetőek az országos egyedi szennyvízkezelési és tisztítási támogatások, mint például a Közös Agrárpolitika keretében megjelent KAP-RD43-2-25 kódú pályázat, amely egyedi szennyvízkezelési megoldásokat támogat legfeljebb 500 millió Ft összegben.

 Érdekes, hogy erről Ócsán nem hallottunk. Mintha Ócsát ez a pályázati lehetőség elkerülte volna. 

Az ócsai telep eredetileg nagyjából 7 000 ingatlan kiszolgálására (14 000 lakosegyenérték - LE) épült, de jelenleg már több mint 20 000 ember szennyvizét kezeli Ócsa, Inárcs és Felsőpakony térségében, ami kritikus túlterhelést jelent.

A folyamatos lakosságszám-növekedés és az elmaradt strukturális fejlesztések miatt a működés bizonytalanná vált. Jelenleg kisebb, átmeneti műszaki beavatkozásokkal és gépi stabilizációval igyekeznek fenntartani az elégséges tisztítási szintet.

 A meglévő létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélye szerint a hidraulikai kapacitása 2 000 m³/nap, míg a szerves anyag (biológiai) kapacitása 14 000 LE.

A szennyvíztisztító telep mért biológiai terhelése a 2018. évi adatok alapján: 22 298 LE.

Ez azóta csak növekedett, mert a rákötési engedélyeket súlyos túlterheltség és a környezetvédelem figyelmen kívül hagyása mellett ez hagyták.

A szennyvíztisztító telepre kidolgozásra kerülő műszaki megoldás meg kell, hogy feleljen a hatályos jogszabályi és általános szakmai műszaki követelményeknek.  Ezt az elődök is tudták.

 Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján elkészített, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkársága által 2020. októberében jóváhagyott agglomeráció felülvizsgálati kérelmében szereplő adatok alapján: 2 610 m3/nap (hidraulikai kapacitás); illetve 32 000 LE (biológiai kapacitás), melynek pontosítása/felülvizsgálata elvárás a tervezési feladat során.

 Persze az igazsághoz tartozik, hogy 2023 nyarán kezdeményeztek, indultak egy közbeszerzési pályázaton kész tervekkel, de az valahol elsikkadt.  

Az Európai Uniós forrásból (KEHOP) támogatott előkészítő fázis lezárult, a kiviteli és engedélyezési tervek elkészültek. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság előtt megindult a bővítéshez és a meglévő nyárfás szikkasztó felújításához szükséges vízjogi létesítési engedélyezési eljárás. A probléma súlyossága miatt az ügy az Országgyűlés elé is került.

 A parlamenti egyeztetések során hivatalosan is pontosították a projekt pénzügyi nagyságrendjét. A szakmai tervek alapján a teljes kapacitásbővítés és korszerűsítés becsült költsége 8–10 milliárd forint, amely összeg messze meghaladja az érintett három önkormányzat saját pénzügyi lehetőségeit.

 A tervek készen állnak, a hatósági (katasztrófavédelmi) engedélyeztetés zajlik, így a projekt megvalósulása most már kizárólag a kormánypárti többségen múlik.

 

Alsónémedi pályázat útján szeretnék a napi 250 köbméter kapacitás növekedést szeretnének.  Az építési engedélyre várnak, aminek után egy 500 milliós beruházás várható.

 Sajnálatos, hogy Ócsa közelében sincs Alsónémedinek.

* 

Elbeszélés - mese a kommunális adóról (- tartozás, befektetés, vagy inkább szélnek eresztett veszett pénz)

A kommunális adó lehet az a rossz, ami csak a lakosság terheit növeli és lehet kedvező is, ha a helyiek előrejutását, jobb létét szolgálja. 

Rossz, ha az adó számolatlanul a költségvetés süllyesztőjébe vész, és kedvező, ha abból valami  hasznos, a közösséget előrevivő dologra szánva használják fel. 

Felmérés, fórum, vagy érzékenyítés - politikai célzat

Nemrégiben a kormány elképzelése szerint kiírt szélerőművek telepítésének  pályázhatósága során találkozhattak a szomszédos helyek embereivel, vezetésével.  Ők többségében nem szeretnének ebben az őrületben részt vállalni. 

Mások azonban azzal sáfárkodnak, hogy esetleg a lakosságtól elvont pénzekkel beszállnak a meghirdetett projektbe amolyan társult tagként, ahogy a globalisták képzelik. Erre szolgálhatna a kommunális adó, mint alap, amit beforgathatnának. 

Kormánypropaganda húzhatja be az önkormányzatokat, tévesztheti meg az embereket - belerángatva minket a globális őrületbe

 

Ócsa és a környező térség (Felsőpakony és Inárcs) érintett lehet a Magyarországon tervezett új szélerőmű-fejlesztésekben, miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentős hálózati betáplálási kapacitást hirdetett meg

Ócsa egy 10 ezres lélekszámot meghaladó város. Ennek mögöttes finanszírozásával együtt is rosszabb anyagi, infrastrukturális helyzetben van, mint a közeli szomszédja.  Nem véletlenül találták ki, hogy az emberek pénzével foltozzák a költségvetést.  

Nincs ez mindenütt így  Bugyi település. Ott a magánszemélyeknek nem kell ingatlan vagy telek után ilyen jellegű helyi adót fizetniük.

Felsőpakony lakossága már nem ilyen szerencsés. Ott ingatlanonként, telkenként vagy lakásbérleti jogonként 12.000,- Ft/év adót irányoztak elő.

Inárcson mindez már 15.ezer forint/év.  

Kakucs községben a magánszemélyek kommunális adójának éves mértéke adótárgyanként egységesen 10 000 Ft/év.

Alsónémedi az utóbbi évtizedekben képes volt úgy sáfárkodni, hogy ne kelljen kommunális adót kivetnie a lakosságra.  Alsónémedi nem egy város. Nem egészen 6 ezren lakják. A nagyközség költségvetése rendezett, stabil.  A település fejlődik, épül, halad.  Itt semmi ilyen terhet nem rónak a helyiekre. A magánszemélyekre vonatkozó kommunális adót nem vezették be, ilyesfajta adóelőírás nincs érvényben.

Újhartyán városában ezt kicsit másként gondolják. Náluk a magánszemélyek kommunális adójának éves mértéke adótárgyanként rendkívül kedvező, mindössze 2000 Ft/év 

Ócsa ezzel szemben Paul Tamás polgármester és dr. Szabó György által jegyzett 18/2025. (X.30) önkormányzati rendelete alapján a magánszemélyek kommunális adója 2026. január 01.-től adótárgyanként 18.000,- Ft/fő. Függetlenül attól, hogy az adó alapjául szolgáló lakást (építmény) mennyien lakják.  Tehát az is erre kötelezett egyedüliként, aki esetleg elvesztette tulajdonjogi párját, házastársát, rokonát az idő során. Ócsán ezt nem méltányolja az önkormányzati jogalkotó. Az ilyen esetben a megözvegyültre nagyobb tehet ró a rendeletalkotó, mint arra a közösségben élő családra, akik megosztva, közösen fizetik a drága rezsit. 

Mindezt két részletben köteles megfizetni a delikvens.  Azonban a külterületen álló  építmények után 2000 forint kedvezmény jár.  Csak a 70. életévüket betöltött személyek kérhetnek mentességet. 

Mire fől az emelt kommunális adó - nem lenne szerencsés ha az önkormányzat ebbe szórná a pénzünket

A legutóbbi választásokon győztes vezetés által megemelt kommunális adó, mint az emberektől elvett vagyon esetében nem egyszerűen arról volt szó, hogy e pénz „elveszett”, hanem arról, hogy az önkormányzat testülete nyomán a hivatal hatósági jogkörével élve nem egyszerűen és kötelezőn tette rá a kezét az egyének pénzére, (hanem,) pusztán csak belenyúlt azok pénztárcájába. Így törvényes igazolással adóként címkézve-kezelve kötelezettséget írt elő, aminek után beszedte majd átkonvertálta az emberek pénzét a saját ízlésének, politikai elképzelése szerint. Ez  az emberektől elvett összeg a költségvetés által, abban összevonva, elfedve ki tudja kit gazdagít.

Amikor az önkormányzati költségvetés lekönyveli, aztán a saját költségvetési részeként kezeli ezt - a milliós nagyságrendű kivetést, - akkor már, akár a saját megemelt juttatásaira, boszorkányüldözésre,  ügyvédekre, bulizásra, netán a hibás/rossz gazdálkodás  negatívumának a csökkentésére is felhasználhatják, hiszen azt beforgatták a nagy városi büdzsébe.

Talán, vagy pont ezért nem kezelik elkülönítetten és számolnak el vele tételesen a fizetésre kötelezettek felé.  A kommuna fizetsége eddig nemigen javította a városban élők helyzetét. Visszaigazolást, csatolást nem kapnak, és nem is részesülnek érezhetően több juttatásban, mint a megelőző ciklusban az emelés előtt. A megnövelt összegű fizetési kötelezettséggel nem duplázódott meg a szociális ellátás, nem képződött ebből az összegből semmiféle közösségi tartalék, és érezhetően nem javult semmit a közösség célzatú szolgáltatás. Sem a helyi egészségügyi-, sem a háziorvosi-, sem az ügyeleti, sem pedig a fogorvosi betegellátás nem állt vissza a régi, megszokott normális rendbe. Ezek egyike se javult a többlet beszedésből. Sőt ellátási nehézségek, kimaradozó rendelések, hiányzó orvosok, távoli ügyelet nehezíti a rászorulók  ellátását. 

A városvezetésnek egyszerűen csak szüksége volt erre a lakossági összegre, amolyan vagyonkiegészítési célzattal ahhoz, hogy javítsa a saját költségvetési egyensúlyát, emelhesse a maguk bérét, javíthassa a sajátjaik hangulatát, anyagi biztonságát, ellátását, megélhetési színvonalát. Csökkentve a gazdálkodási hiányt.

A polgármester akkori indoklása szerint a cél a város finanszírozásának biztosítása és a kormány általi elvonások mérséklése volt. Ez közel sem a közösség hasznára történő beszedés és nem a befizetőkre történő ráfordítás. A beszedett (megemelt) kommunális adó nem kerül közvetlen visszaforgatásra azon közösség felé, akiktől ezt elszipkázzák. A helyi költségvetés elemzései és az önkormányzat elképzelései is alátámasztják, hogy a befizetett pénz összeáll a költségvetésben, aminek egyes alkotóelemei a napi működés finanszírozására, adósságcsökkentésre, egyéb juttatások sorába kerülve egyéb kifizetési célokra fordították. Így lehet ebből akár a szélerőművekbe történő beszállás egyik részösszege is, amit ugyebár sokunk nem kíván. 

 

A Shell világszerte offshore és onshore szélerőmű‑projektekben vesz részt, főként partnerségek és közös vállalatok formájában, mert a szélenergia a vállalat hosszú távú átállási stratégiájának egyik kulcseleme.

A Shell – mint nagy nemzetközi energiacég – az elmúlt évtizedben fokozatosan bővítette megújuló portfólióját.

A Shell a szélenergiát elsősorban nagy léptékű, stabil termelést biztosító offshore projektekben látja üzletileg vonzónak.

A Shell részvényes miniszter a szélerőművek gazdasági előnyeit hangsúlyozta, például hogy a települések akár százmillió forinttal is gazdagodhatnak a beruházásokból.

Tehát a megemelt és beszedett kommunális adó, önkormányzati vagyonelemként nem egyszerűen  csak eltűnt;  - beforgatták, felhasználták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beszedett pénz változatlan formában vagy felcímkézett „kommunális vagyonelemként” megmaradt volna a költségvetés soraiban az egyének számára, hiszen ez ebben a formában már önkormányzati bevételi vagyonelemként a maguk kézébe, felhasználási jogkörébe került, és az önkormányzati költségvetésben rendszerszinten átalakult. Az átutalás az egyének szemében egy olyan veszteség, amit magától önkéntesen nem fizetett volna ki, illetve be senki. Így ez a lakossági kötelezettség egyéni veszteségként értékelhető az adott lakóingatlant érintően az abban érintett célközösség az ott élő egyén (család) számára.

A valódi kérdés továbbra is az, hogy milyen célokra használták fel ezt a pénzt, és milyen jogosultságot, hasznos dolgot, többletet, jobb szolgáltatást kapnak cserébe az érintettek. A kommunális hulladék elszállítása nem ingyenes, azért külön fizetünk. A vízdíj mellett szintúgy emelt összegű csatornadíjat fizetünk, miközben az egy korszerűtlen, elavult rendszeren át bűzt, legyeket, szúnyogokat képezve a nyárfásba kerül kivezetésre, elenyészésre.  A közösségi közlekedés ugyancsak díjköteles, akkor is, ha a járat kiszámíthatatlan, kimarad, vagy késik. Mire föl akkor? Gondolhatunk még a polgárőrségre, a biztonságos átkelésre a vasúti átjárók gyalogosátvezetésének kialakítására, fejlesztésére, a járdahálózat kiszélesítésére, bővítésére, összekötésére, vagy akár elkülönített kerékpárút kialakításra, esetleg szolgáltatásbővítésre, egyéb ellátási színvonalat növelő visszaforgatásra. Bármire, amiből hasznot remél, vagy visszakap valamit a kényszer-befizető.  De mindez nem jön át.   Itt mintha csak a szélgenerátorok telepítését fújnák néhányan. A bebetonozottnak tűnő kommunális adó felhasználásának levezetése, kimutatása várat magára.

Ezzel valahogy még tartozik a város.

*

Szélhámosság, vagy üzlet a zöldnek mondott energia - nincs más csak a kölcsönhatás ( - ráhatás, meggyőzés)

 Amikor az ősember félte a villámlás, már érezte, hogy ebben a jelenségben létezik valami fantasztikus és félni való. Amikor felfedezte a tüzet, még nem tudta, hogy ehhez is legalább három tényezőnek kell együtthatóként jelen lennie.  Csupán azt érzékelte, hogy a tűz meleget ad, ami jó és füsttel jár, ami kevésbé hasznos, de elszáll. Akkoriban ez nem jelentett tudományos problémát.

Mai világunkban azonban füst, a gáz kibocsájtás, mint járulékos mellékhatás károsnak tekintendő a környezet fa öld, mint bolygó és annak védelme, megóvása érdekében. 

Azt azonban már az emberré válásunk óta tudhatjuk, hogy az energiatermelés, legyen az akár hő, vagy az akkor még nem ismert elektromosság, csupán a villám is mellékhatásokkal jár.   

Ma is ugyanezekkel a természeti jelenségekkel, fizikai tulajdonságokkal szembesülünk. Az energiatermelés mellékhatásokkal jár.  A mai ember azzal foglalatoskodik, hogy a különböző felfogások, elképzelések, ideológiák szerint válasszák ki a maguk kevésbé szennyező energiatermelését. 

Míg korábban a szenet, a fát a magasabb fűtőértékű és kevésbé füstös olaj, majd a tisztább földgáz váltotta fel, addig ma már a gáz is csak egy leépítésre ítélt káros anyagokat kibocsátó terméknek minősül.  Hogy ebben mennyi a valóság és mennyi a politika, azt ítélje meg mindenki maga.

Az viszont vitathatatlan, hogy a rendelkezésre álló földgáz a biztos ellátás folyamatos energiaellátást biztosít.  Ilyen a korszerű, de ma már ismét vitatott energiatermelést biztosító lehetőség az atomerőmű. Amíg ezt a japánok a maguk tragédiája okán nehezményezték, addig a német maguk jól működő hálózatát a politikai nyomulás áldozatává tették.  Persze nincs ezzel mindenki így.  Mégis a németek adják azt a vezető politikai-gazdasági státuszt, ami nagyrészt befolyásolja Európát.  Ez alól azért van némi kivétel, aki képes mentesíteni magát a németek „zöld” politikájától, de ez ránk nem vonatkozik.

A németek az atomenergia elvetése, és a gáz elvesztése mellett kénytelenek voltak egyrészt visszanyúlni a korábbi fosszilis energiahordozókhoz, keresve közben a az alternatívát a megújuló energiák felé. Így jutottunk el a napelemekig, majd a szélturbinákig. Előkerült még a föld belső energiájának a hasznosítása, ami bonyolult, drága és kevésbé kifizetőd.   A nappal és a széllel az a baj, hogy ezek időjárásfüggők.  Csak akkor hasznosíthatók, ah süt a nap, vagy fúj a szél.  Ezzel pedig az a baj, hogy amikor rendelkezésre állnak, akkor túltermelnek és ezt nem tudjuk még jól kezelni, levezetni, vagy tárolni. Ugyanakkor nem mindig akkor állnak rendelkezésre, amikor erre a felhasználói oldalon szükség lenne. Mindez az ingadozás vagy vákuum komoly problémát okoz a hálózati stabilitásban a kiegyenlített, folyamatos szolgáltatás biztosításában.  

Az ősember is látta, hogy a villám is csak egy olyan természeti jelenség, ami nem állandó.  Ahogy napsütés és a széljárás sem adatik meg bizonyos időszakokban.    Vagyis ez és az így kinyerhető energia nem áll stabilan rendelkezésünkre a nap egésze folyamán.  Időjárásfüggő.  A stabilitás egy mögöttesen rendelkezésre álló hálózatnak, egy erőműnek kell biztosítani, amit a fentiekben taglaltak szerint mostanság elvetni próbálnak.   Márpedig a megújuló energiák is a kölcsönhatáson alapulnak.   Ahogy a tűz füsttel, hamuval vagy korommal jár, addig a napelem hulladéka is környezetszennyező, nehezen lebontható anyagokat hagy hátra.  A szélerőművekkel még több gond párosul.   Elsőként a telepítés, aztán a létesítés okozta látvány, a szervizutak, az összekötések, az üzemeltetés, karbantartás    állandósága, az olajfelhasználás, a vibráló fény- és suhogó hanghatás, valamint a lebontása és újrahasznosítás problémája.   A tájra, a környezetre gyakorolt negatív hatások mentén nem véletlen a lakossági szembenállás.  

 

 A jelen hazai törvényi szabályozás szerint ezek a szélturbinák már 700 méterre telepíthetők a házaktól. Mindez kb 14-2 0 villanyoszlopnyi távolságot jelent a szélső épületektől. 

A szélturbinák jelenlegi hatékonysága 15-22 %. Ezt kívánják fokozni a nagyobb, magasabb építésű generátorok alkalmazásával, hogy ne csak a felszíni légmozgást vegyék munkába, és így növeljék kapacitást, azaz a hatékonyságot. A mai szélturbinák 150-200 méteres magasságban dolgoznak. Ugyanakkor az átlagos szélsebesség hazánk legnagyobb részén 150 m-es magasságban épp, hogy meghaladja a 6 m/s-os értéket, amit a szélturbinák gazdaságos működtetésének küszöbértékeként szokás emlegetni.  Ezért kívánnak nagyobb és magasabbakat létesíteni. Az eredeti három-négyszeresét meghaladó teljesítményű hatékonyabb turbinákat igyekeznek építeni, melyekkel jelentősen növelhető az egységnyi területen megtermelhető szélenergia mennyisége, miközben a “parkhatás” azaz a hosszabb lapátok által keltett turbulencia miatt a tornyok száma is csökkenthető. Ráadásul a modernebb turbinák alacsonyabb fordulatszámú forgása és kiforrottabb hatáscsökkentő berendezések alkalmazásával tovább csökkenthető a madár- és denevérütközések kockázata.  

 

Ezek a gólemek azonban elképesztően rémítő képet vésnek a környezetünkbe.   A turbinák általában 15 m/s-nál (kb. 50-55 km/h) érik el a névleges teljesítményüket (ami a napjainkban üzembe helyezett berendezéseknél átlagosan ~4,5 MW​, de a legújabb fejlesztési trendek alapján az új szárazföldi turbinák akár 6-8 MW-os teljesítményt is elérhetik​).  Szélcsendben nem termelnek villamosenergiát.

A hosszabb-rövidebb szélcsendes időszakok előfordulhatnak (akár még Dániában is,) azonban egy megfelelően kialakított energiarendszert erre is felkészítenek, ezért a szélcsend a villamosenergia-ellátásban nem okoz fennakadást. (Természetesen ez további költségnövekmény, amit ugyebár nem visznek be abba a költségvetési elképzeléseb, ami a létesítést illeti.) Ez legyen a mi gondunk és a rejtett költségek hozadéka. Persze számos különféle eszköz együttes alkalmazásának köszönhető, így például a villamosenergia-termelésért felelős technológiák összehangolásá​nak​ (energy mix optimisation), a szektorok ​ ​összekapcsolásának (sector coupling), a fogyasztás időbeli befolyásolásának (demand side management), az országok és régiók közötti villamosenergia-kereskedelemnek és legutolsósorban az energiatárolás sokszínű eszközrendszerének. Fontos adalék, hogy az olyan helyzetek modellezésére, mint egy hosszabb szélcsendes időszak, ma már számos szoftver áll rendelkezésre. (Ez nem kis felkészültséget, mögöttes munkát, összehangolt apparátust igényel, aminek finanszírozása nem a szélkereket üzemeltető dolga.)  Ezek segítségével az energiatervezési szakemberek a lokális helyzetre a legjobb megoldásokat tudják kidolgozni a villamosenergia-ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében. Ennek járulékos költségéről nem tesznek említést. 

Csepelen egy hibrid erőművet adtak át, amely akkor kapcsolódik be, amikor a nap- és szélerőművek már nem tudják kiszolgálni a fogyasztást. Ez egy 23 milliárd forintos fejlesztést, amit a svájci Alpiq épített meg.

Ugyanakkor az európai energiarendszerben ma is jelentős a nukleáris termelés súlya: 2025-ben az uniós villamosenergia-termelés 23,3 százalékát adta. Franciaországban 56–57 aktív nukleáris reaktor működik 18 telephelyen. Ezek teljes nukleáris kapacitása mintegy 61–63 GW. Franciaországban az áramtermelés több mint 60–68%-a származik nukleáris energiából, ami a legmagasabb arányok közé tartozik a világon.  Ez stabil és biztos ellátást nyújt, és exportbevételt is biztosít. 

 

 Magyarország nukleáris termelése ugyanebben az évben 16,1 terawattóra volt.

Hazánkban jelenleg mintegy 330 MW körüli beépített szélenergia-kapacitás működik.  Ezt kívánják növelni, felfejleszteni nyugati ráhatással.  

A német gyakorlatban a területi tervezéssel foglalkozó irodák már évtizedek óta olyan térinformatikai alapú módszertant alkalmaznak, amely objektív, transzparens kritériumok alapján határozza meg a szélenergia-hasznosításra alkalmas területeket.

  

Így újra tervben van a szélenergia-kapacitás bővítése. Nem kormányzati felismerés vagy valami rejtélyes kényszer van ennek hátterében, hanem több olyan európai uniós környezetpolitikai cél és ezekből kiinduló szabályozás (például a megújulóenergia-irányelv) hatása, amelyek miatt a tagállamok — így Szlovákia, Szlovénia és Magyarország is — nyomás alá kerültek, hogy feloldják a szélenergiára vonatkozó tilalmat. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal  (MEKH) 2026 augusztusának végén olyan pályázatot hirdetett meg, amely kilenc hálózati csomóponton összesen 702 MVA betáplálási kapacitás kiosztását teszi lehetővé. A pályázatokat szeptember 4. és október 30. között lehet benyújtani.   Az érdeklődő vagy hivatalosan jelentkező beruházók pontos száma és kiléte még nem nyilvános. A végleges eredményeket és a nyertes fejlesztők listáját legkésőbb 2026. december 13-ig fogják kihirdetni

Ócsa egymaga 255 MVA szabad kapacitást kapott. Ez a legnagyobb megnyitott csomópont a tenderben (megelőzve Szombathelyt is).

Bár a konkrét beruházók kiléte a pályázat lezárásáig titkos, a háttérben már megkezdődtek az előkészületek. A Magyar Megújuló Energia Szövetség kezdeményezésére lakossági tájékoztató fórumot is szerveznek a térségben (Ócsa, Felsőpakony és Inárcs bevonásával), hogy bemutassák a szabályozási és technikai feltételeket. Magyarul eladják a projektet azzal, hogy rábeszélve elfogadtassák az itt élőkkel a titkosított elképzelést.   Cél a NIMBY jelenség elkerülése, vagyis a lakosság meggyőzése. (A NIMBY - angolul Not In My Back Yard, azaz „ne az én hátsó udvaromba” -  egy olyan társadalmi jelenség, amikor a lakosok támogatnak vagy elismernek egy beruházást vagy intézményt általánosságban, de hevesen tiltakoznak az ellen, hogy az a saját lakóhelyük közvetlen közelében épüljön meg.) 

Egy, a pályázaton való indulást mérlegelő piaci szereplő szerint ezért kérdéses, hogy ilyen feltételek mellett kik vállalják a pályázatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy hatalmas felelősséget jelent annak a közel 1000 szélturbinának megfelelő helyet találni a magyar tájban. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiírt országos hálózati tenderen összesen 702 MW új vagy bővített kapacitást osztanak ki 6 körzet 9 csomópontja között, amelyeknek Ócsa is az egyik nevesített csatlakozási pontja.

Ócsa, valamint a szomszédos Felsőpakony és Inárcs térsége közvetlenül érintett az új magyarországi szélerőmű-fejlesztésekben. A beruházások pontos helyszíni eloszlása és a konkrét darabszámok még nincsenek véglegesítve, mivel az engedélyezési eljárások és a pályázati szakasz jelenleg is zajlik.  Pontos, és fontos információkat nem tesznek közzé.  

Konkrét darabszámot a hivatali kiírás nem határoz meg; ez függ a felépítendő szélturbinák egyedi névleges teljesítményétől (például egy modern, 5–6 MW-os turbinából számolva ez nagyságrendileg több tucat darabot jelenthet, de a pontos számot a befektetői tervek és a nyertes pályázatok alakítják ki).     

A fejlesztéseket Ócsa, Felsőpakony és Inárcs térségében kívánják megvalósítani. egyes elképzelések szerint 40–50 új szélerőmű (szélturbina) telepítését tervezik. 

Mindebben nem lehetünk közönyösek és közömbösek.  A jelen közösségi meghallgatás legyen az tájékoztatónak hirdetve, akkor is egyfajta szondázás, egy felmérés a helyi, közösségi ellenállást illetően, aminek járulékos célja a NIMBY jelenség elkerülése, a népesség meggyőzése.  

Ezért a hétfői fórum és ezért sündörög itt a kormány embere, Bilsics Zita Ócsán az önkormányzat és a polgármester körül, hiszen ki van adva a kormányzati utász.  Az "önkormányzatoknak is be kell kapcsolódniuk".  

Ez nem csak pusztán helyi támogatást, jóváhagyást, hanem pénzt, beszállást is kíván.  Ez a legellenszenvesebb ebben! 

  Volt már ilyenben része az Ócsán élőknek.  Akkor is mondtak, ígértek minden szépet, jót, aztán jött a pofára esés. Eddig minden ilyen eseményt követően mégis csak ráfáztak az itt élők.  

Akárki akármit mond, az őskor óta ismert, hogy nincs tűz füst nélkül, nincs energia következmények híján, fizikai kölcsönhatás, járulékos mellékhatás nélkül. Nem létezik olyan, hogy mindentől mentes, mert minden ráhatásnak van kihatása.   

Az energiatermelés, sem mentes ez alól. A káros mellékhatások mindenütt ott vannak, vele  társulnak..   

* 

Elmélkedjünk az ócsai térkőgyártásról, annak mellékszálairól a cégről a technológiáról és a környezeti hatásról

  A Semmelrock  egy Felsőzsolcához köthető cégként volt ismert.  

Semmelrock Stein + Design Burkolatkő Kft néven és formában 1997.04.03-i alapítással jött létre  Építési betontermék gyártási célzattal 2364 Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky út 108. címen jegyezve az előd cég. (Azóta már törölték a cégjegyzékből.) 

 

 

Az ócsai gyár helyét – ahol eredetileg fatelep működött – 1998-ban jelölték ki.  Az építési-, telepítési munkálatok hamar és gyorsan megkezdődtek és még abban az évben, 1998 végén el is indulhatott az üzem,  két Ausztriából és Németországból érkező gyártósorral. 

 

Az indulás után fél évvel a település akkori polgármestere, Buza Attila pedig azt hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy a Semmelrockkal való jó viszony erősítése egyértelmű szándékuk.  Ez a jelen ismeretében szinte semmit nem változott.  (Lásd a fórumot.) 

  

A termelés mintegy 50 munkavállalóval kezdődött, melynek derékhadát a helyi munkaerő adta. Az azóta végbement fejlődést szépen mutatja, hogy mára az alkalmazotti állomány mintegy másfélszeresére növekedett,  a termelés pedig felfutott. Azóta - mondhatni - Európa vezető térkőgyártójává vált.

 

A kezdeti gyártás két csarnokban folyt, az egyik a gyáriak által Henkének nevezett lapgyártó rész volt, míg a másik a Hess-üzem, ahol a térkövek készültek. A harmadik gyártócsarnok kicsit később készült el.  2019-ben a korábbit egy Hess-gépsorra cserélték. Aztán a térkő gyártót 2002-ben egy másik Hess-gép váltotta le. Ezzel egyidőben egy csiszolót is építettek.

 

A gyártókapacitás a kezdeti 400 ezer térkőtervezetről 2021 végére több mint 600 ezer négyzetméternyire növekedett. Mindemellett vagy  120 ezer négyzetméter betonalapú térburkoló lapot termelt ekkor az üzem. 

 

A mai gondokat is ez okozza.  2022. januárjától már a Wienerberger Zrt. égisze alatt folytatja működést a gyár, amit a helyiek továbbra is csak Semmelrock-ként aposztrofálnak. tovább sikeres működését.

 

 

 

Az elmúlt időszak lakosságot érintő probléma a termelés felfutásával, járó hatás, ami a környéken élőket zavarja. Ez nem csak a megnövekedett nehézgépjármű forgalom, hogy ezek a kamion nagyságú több 10 tonna összsúlyú járműszerelvények az iskola előtt, a belvároson dübörögnek át, hanem a térkőgyártás technológiájából fakadó szennyezettség.  A szállópor, a rezgés adta zajok, dübörgések, ami különösen az esti pihenésre szánt időszakban a nyugalmi órákban zavarja az itt élőket.  

 

A környéken élők ezzel évek óta küzdenek. Dönti Károly polgármestersége alatt ennek csillapítása céljából készült egy un. zajvédő fal, ami ma már nem hozza az elvárt eredményt, azaz nem tölti be megfelelően adott szerepét. 

 

Ezért is emeltek szót ismét az új kormány égisze alatt idelátogató országgyűlési képviselőjéhez szóltan a megjelentek.  Ezen alkalom során a polgármester is bekapcsolódott a hozzászólások sorába és elmondta, igaz a panaszosok állítása. Szerinte "ilyen körülmények között rendkívül rossz élni" azonban azt is hozzáfűzte, az önkormányzatnak nincs ráhatása erre a magáncégre.

 

Wienerberger Zrt nem egy kis "magáncég".  A zárt-körű részvénytársaságot 4 budapesti illetőségű személy jegyzi jogosultként. Elérhető adatok szerint 1989.12.29.-i alapítással bírnak és utolsó beszámoló szerint 694 fős foglalkoztatói létszámmal rendelkeznek. Mindez a cég nagyságát mutatja, anélkül is hogy most a kitermelteket, vagy az anyagi háttért, az üzemi nyereséget említsük.

 

Mondhatjuk, van mit a tejbe aprítani.  

 

A Wienerberger AG egy osztrák épületgépészeti megoldásokat és infrastrukturális rendszereket gyártó vállalat, amely Európa vezető tetőcserepgyártója és a világ legnagyobb téglagyártója. Az agyagtermékek mellett a vállalat Európa egyik vezető műanyagcső-beszállítója is egyben.  

 

 

 Az ócsai térkőgyártáshoz is ez a (Wienerberger) cég adja magát (trend & márka) a Zrt hivatalos elnevezésében. 

 

A Superbrands Program keretében 2025. évben több ezer, a hazai piacon működő vállalatot vizsgáltak és komplex kiválasztási rendszere szerint, valamint szakmai bizottságok döntése alapján díjazta a legkiválóbb márkákat. A Wienerbergerhez tartozó Tondach és Semmelrock ekkor ismét elismerésben részesült. Így a Semmelrock márkát második alkalommal találta érdemesnek a Business Superbrands 2025 védjegy viselésére. 

 

 

 

A lényeg azonban nem ez, hanem a káros mellékhatás.

 

Jelen ismereteink szerint az ócsai létesítményben használt technológia korszerű, de létezik jobb megoldás is.   

A Wienerberger Csoporthoz tartozó ócsai Semmelrock térkőgyár gyártócsarnoka szerkezetileg zárt, és folyamatos zajvédelmi, hangszigetelési intézkedések hatálya alatt áll, de a térkőgyártás során alkalmazott vibroprés technológia fizikai sajátosságai (a hatalmas erejű függőleges vibráció) miatt a környezet teljes zaj- és rezgésmentesítése komoly kihívást jelent. 

A térkőgyártás precíz és összetett eljárás, melynek során a minőség, a tartósság és az esztétikai megjelenés egyaránt kulcsfontosságú.   A beton térkő alapanyagai a cement, homok és kavics (vagy zúzottkő). A cementpor, az apró homokszemcsék a felöntés során hozhatnak, okozhat szennyezést szálló por formájában, ha ezt nem zárt térben, és szűrten kezelik.  

 

 

 

A térkövek gyártása és megszilárdulása után azonban már nem bocsátanak ki természetkárosító anyagokat. 

Mindenhol vannak gyártási titkok, vagy féltve őrzött technológia, amit nem szívesen mutogatnak nyilvánosan.

A homogén keverék automata adagolórendszerrel az öntőformákba kerül, így alakítják ki a kívánt formákat. Ezt követi a vibrációs tömörítés, mely eltávolítja a légbuborékokat, és tömör, légmentes szerkezetet hoz létre.  Ez okozza az érezhető dübörgést, rezgést, amit a környéken élők panaszolnak. 

Gyetvány Csaba látogatta üzemben nem véletlenül a vibráló gép volt az, amit csak bizonyos szögből vehettünk fel és a végső anyag is csak úgy kerülhetett publikálásra, hogy a közeli képek alapján ne lehessen kiszámolni a “percenkénti vibrációszámot”.

A formázott térköveket mechanikus préseléssel tömörítik, hogy maximalizálják a sűrűséget és a kopásállóságot. Természetesen ennek a folyamatnak is lehet bizonyos nem ismert zajkibocsájtása. 

A gyárban működő nagyteljesítményű Hess vibroprés gépek nem a levegőben, hanem a talajon keresztül terjedő vibrációt keltenek. Amikor a gép több tonnás erővel préseli és rázza a nedves betont a formákban, ez a hatalmas energia behatol a csarnok beton alaptestébe, és a talajon keresztül (mint egy hullám) továbterjed a környező utcák felé. A falakra rakott hangszigetelő panelek csak a levegőben terjedő hangot (pl. a gépek zúgását) nyelik el, a föld alatt utazó rezgéseket nem tudják megállítani

Tehát a technológia, a jelenség és a velejárója ismert.  Kérdés, mit lehet tenni a helyben élők környezetvédelme, lakatási körülményeinek javítása, megóvása céljából? 

A csarnoknak óriási légcserére és szellőzésre van szüksége a por és a technológiai hő elvezetése miatt, a szellőzőnyílásokon pedig óhatatlanul kiszűrődik a hang. Emellett a kész termékek folyamatosan áramlanak ki a csarnokból az érlelőkamrákba és a raktárudvarra, ami miatt technológiai nyílásoknak, kapuknak kell nyitva lenniük (bár a gyár igyekszik a lakóházak felőli kapukat zárva tartani).

A helyi önkormányzatok széles körű jogi, szabályozási és ellenőrzési lehetőségekkel rendelkeznek a területükön működő üzemekkel, gyárakkal és gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban. 

 

 Bár a nagyobb ipari létesítmények közvetlen engedélyezése és felügyelete gyakran a kormányhivatalok (például a környezetvédelmi vagy katasztrófavédelmi hatóságok) hatáskörébe tartozik, az önkormányzat a következő eszközökkel képes befolyásolni, korlátozni vagy ellenőrizni egy helyi üzem működését:  

Ócsa város önkormányzatnak és a jegyzőjének tehát korlátozottan, de megvannak a maga jogi eszközei a helyi térkőgyártó üzem környezetterhelésével (por, zaj, rezgés) szemben. 

Jegyzői és hatósági eljárások

Telepellenőrzés és tiltás: A jegyző ellenőrizheti, hogy a vállalkozás rendelkezik-e érvényes telepengedéllyel vagy a bejelentett tevékenységet a jogszabályok szerint végzi-e. Ha a telepet engedély nélkül vagy az előírásokat megszegve üzemeltetik, a jegyzetelési jogkörben eljárva tilthatja a tevékenységet, vagy bírságot szabhat ki.

Környezetvédelmi hatóság megkeresése: Az önkormányzat – vagy a lakossági panaszok alapján a jegyző – hivatalból megkeresheti a Pest Vármegyei Kormányhivatalt mint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, hogy végezzen zaj-, rezgés- és immissziós méréseket, mivel a környezetvédelmi határértékek betartásának ellenőrzése elsősorban az ő hatáskörük.

-          Az önkormányzat határozza meg, hogy a település melyik részén milyen tevékenység végezhető;

-          Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ): Az önkormányzat rendeletben rögzítheti az építési övezeteket. Megszabhatja, hogy hol létesíthető ipari vagy gazdasági terület, mekkora lehet a beépíthetőség, a maximális építménymagasság vagy a kötelező zöldfelület aránya.

-          Településképi véleményezés és bejelentés: Szabályozhatja az üzem külső megjelenését, hogy az illeszkedjen a környezetbe.  

Mivel az ócsai üzem közvetlen közelében lakóövezetek is találhatók, a gyár működésére a 284/2007. Kormányrendelet és a kapcsolódó miniszteri rendeletek határértékei vonatkoznak.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) alapján a helyi környezetvédelem az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik;

Helyi rendeletek alkotása: Szigorúbb helyi szabályokat hozhat a zajvédelemre, a fás szárú növények védelmére vagy a helyi jelentőségű természetvédelmi területek óvására vonatkozóan.

Környezetvédelmi bírság: Jogosult helyi környezetvédelmi bírságot kiszabni, ha az üzem megszegi a helyi előírásokat. 

Zaj- és rezgésvédelem: Az üzemek zajkibocsátási határértékeinek betartását a jegyző ellenőrizheti (amennyiben nem környezetvédelmi engedélyköteles, nagyobb ipari létesítményről van szó).

Biharkeresztesen a Viastein üzemében

Hatósági és ellenőrzési jogkörök (a Jegyző útján)

A polgármesteri hivatal vezetője, a jegyző, mint helyi ipari/kereskedelmi hatóság közvetlen eszközökkel bír:

Telepengedélyezés és bejelentés: Bizonyos ipari és gyártó tevékenységek csak a jegyző által kiadott telepengedély birtokában vagy bejelentés után végezhetők.

Ellenőrzési jogkör: A jegyző bármikor ellenőrizheti, hogy az üzem a bejelentett tevékenységet folytatja-e, és betartja-e a jogszabályokat.

Szankciók alkalmazása: Szabálytalanság esetén a jegyző jogosult bírságot kiszabni, ideiglenesen vagy véglegesen felfüggeszteni az üzem működését, illetve elrendelni a telep bezárását.

Birtokvédelem: Ha az üzem működése (szag, por, zaj, fény) zavarja a környező lakosságot, a lakók birtokvédelmi eljárást indíthatnak a jegyzőnél.   

Helyi adóztatás

Az önkormányzat gazdasági nyomást is gyakorolhat az üzemre a helyi adópolitika alakításával:

Kivetheti és maximalizálhatja a helyi iparűzési adót (HIPA), az építményadót, valamint a telekadót.

Adókedvezményekkel ösztönözheti a környezetbarát vagy munkahelyteremtő beruházásokat, vagy éppen megvonhatja azokat a problémás üzemektől. 

Érdekérvényesítés és közvetítés

Ha egy nagyobb gyár engedélyezése nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hatásköre (pl. akkumulátorgyárak, kiemelt beruházások):

Az önkormányzat kötelezően ügyféli jogállást kaphat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban, így észrevételeket tehet.

Képviselheti a helyi lakosság érdekeit a beruházóval és a kormányzattal szemben.

Szerződéses megállapodásokat (pl. településfejlesztési szerződés) köthet a céggel, amelyben a vállalat önkéntes kötelezettségeket vállal (pl. útépítés, fasor telepítése, helyi civil szervezetek támogatása).

 

Persze lehet teljesen por-, zaj- és rezgésmentesen is térkövet gyártani, de ehhez el kell hagyni a hagyományos, nagyüzemi beton térkőgyártási technológiát.

Az alábbi alternatív technológiák és megoldások léteznek:

1. Kiöntőformás (öntött) technológia – Otthoni vagy manufakturális módszer

A hagyományos préselés helyett folyósabb, plasztikusabb betont vagy speciális műgyanta-alapú keveréket alkalmaznak, amelyet műanyag vagy szilikon formákba öntenek.

Por ellen: Zárt keverőrendszerekkel vagy előre nedvesített alapanyagokkal a porképződés teljesen megszüntethető.

Zaj és rezgés ellen: Nem használnak nagyfrekvenciás rázóasztalokat vagy présgépeket. A buborékmentesítést rezgés helyett folyósító adalékszerekkel (önterülő beton technológia) vagy lassú, vákuumos gáztalanítással érik el.

2. Hidraulikus préselés (Vibráció nélkül)

Néhány speciális üzemben rezgésmentes, kizárólag óriási hidraulikus nyomást (akár 30-40 tonna) alkalmazó préscégeket használnak a formába öntött anyag tömörítésére. Ez a folyamat kiküszöböli a tipikus, fülbemászó vibrációs zajt és a talajrezgést, így a gyár környezete csendes marad. [1]

3. Alternatív alapanyagok (Geopolimerek és műanyagok)

Cementmentes (geopolimer) térkövek: A cementgyártás és -felhasználás a legnagyobb porforrás. A geopolimer vagy geopolimer-szubsztrátum alapú „zöld” térkövek kémiai reakció útján, szobahőmérsékleten kötnek meg kötőanyagok segítségével, porzás nélkül.

Újrahasznosított műanyag térkövek: Kompozit anyagokból, darált és megolvasztott lakossági/ipari műanyag hulladékból is gyártanak térköveket. Mivel itt nincs cement és sóderkeverés, a folyamat pormentes, a formába sajtolás pedig csendes.

4. Természetes kövek vagy bontott anyagok használata (A "gyártás" elhagyása)

Környezetvédelmi szempontból a legtisztább megoldás, ha egyáltalán nem gyártunk új műkövet, hanem természetes kőburkolatot (pl. gránit, bazalt kockakő) vagy bontott téglát, patinás macskakövet használunk. Ezeknél a gyártási fázis (és annak minden pora, zaja) eleve kimarad.

 *