Még a beavatott újságíróktól is elvették a telefont Biden szupertitkos kijevi útján - beszarás (- utolsó vérig)

A bátor Joe Biden két dolgot kért szupertitkos kijevi villámlátogatása során az eseményt érintően:

1.  Az oroszoktól forródróton tűzszünetet a látogatás idejére legalább Kijevet érintően, hogy abszolút biztonságban legyen.

2.  Az ukránoktól pedig a légvédelmi szirénák bekapcsolását (hangját), amikor kimegy sajtó-fotózkodni az utcára, annak látszatot erősítve, hogy veszélyben forog.

*

Városvezetési hibák - a polgármester ismét maga igazolta alkalmatlanságát ( - pénzéhség mindenek felett)

Az ócsai ember értetlenkedve olvassa a város polgármesterének közösségi oldalon tett bejegyzését, amiben saját maga vallja be mennyire nem képes kézben tartani, irányítani a rábízott kisvárost.

 A polgármester nem mást tett, mint lejegyezte és kitűzte a Facebook oldalára, hogy hozzá "is eljutott a hír, mely szerint a piac" nyitva lesz. 

 Ezzel nem mást tett közzé  a városi atyafi, mint az alkalmatlansági bizonyítványát, hiszen nem mást közölt, mint azt, hogy semmit nem tett, nem intézkedett a jelen koronavírusos helyzetben a piac rendszabályozására, vagy éppen annak érdekében, hogy ebben a veszélyeztetett helyzetben és időben valamiféle cselekvést tanúsítson.  Sem óvintézkedést sem korlátozást, netán önmérsékletre törekvést nem kezdeményezett a piac vezetésével ez ügyben semmiféle egyeztetésről, tárgyalásról nem számolt be. Sőt ahogy írja, nem is gondolt rá, hogy az ócsai piac ki fog, vagy sem nyitni a mostani szombaton.

Ezt úgy jegyezte le, hogy "hozzám is eljutott a hír".  Bukodi polgármester úgy viselkedett és járt el, mint egy hontalan, aki azzal sincs tisztában, hogy szombatonként piaci nap van Ócsán. A polgármesternek pedig ezt tudnia és ezzel számolnia kellett volna, nem pedig elmenni az események mellet, majd péntek délben otthon felébredve rádöbben a holnapi piacnyitásra. 

A polgármester közösségi oldalára kitűzött közleménye márpedig erről szól.  

Valójában ez nem más, mint egy kudarcos vezető alkalmatlansági beismerése arról, hogy mennyire nem ura a helyzetnek és hogy valójában mennyire felkészületlen és képtelen a város vezetőjeként annak irányítására. 

Bukodi Károly csak sodródik az eseményekkel, miközben a saját béklyójába gabalyodva képtelen a szabad cselekvésre.  

Mindez nem mást jelent, mint az évekkel korábbi rossz döntések felismerést. A régi városi piac felszámolását, illetve annak kiárusítását, és az így létrehozott évtizedes probléma mai rendezetlenségét hozta elő.  Azt, hogy a városvezetés ezt is kiengedte a kezéből, elhanyagolta egy pillanatnyi pénzszerzés, vagy haveri mutyi által. Így az önkormányzat és a város évek óta sínylődik a "maszek" piaci környezet okán.  

Nem csak a szombatonként kialakuló rendezetlen helyzet, a rossz városkép, és a lepukkant környezet, hanem az a nívótlanság is benne van ebben, amit a regnáló városvezetés képvisel valamint konzervál.

Erre most a polgármester megértést keresve szinte belesír asz éterbe, hogy: - "Természetesen nem értek vele egyet",  "viszont tudniuk kell, hogy nem az Önkormányzat az üzemeltető"

Nagyon jól tudjuk Károly!   Ahogy azt, is miként adták el a régi területet, majd hagyták el azt is, majd szabtak ki belőle újfent üzleti részesedés gyanánt. Így élvezték annak lepukkantságát éveken át, hagyva a takarítatlan járdát, a piszkos környezetet, a sittlerakást és mi-egyebet a búcsúból kinyert zsebpénzek jövedelmezőségével együtt, úgy ahogy volt.  A kéz-kezet-mos alapon.

Erre most itt ez a járvány, amit nyerészkedésként szimpátiaszerzésre kíván felhasználni a politika és ennek során a városi előjáró ráébred, hogy itt valami nem normális. 

Bár a kormány éveken át biztosította a pályázati lehetőségeket a rendezett és normális pici viszonyok létrehozására, vagy kialakítására, de Ócsa fura ura nem élt ezzel.  Önkormányzatunkban és a város vezetés élén senki nem látta szükségességét egy szép, korszerű és normális piac létrehozásra. Erre nm kértek, nem igényeltek támogatást.  Városrendezési elképzeléseikben sem szerepelt egy jobb és rendezettebb piac kialakításának.  Bukodinak ez is ugyanolyan jó, mint a szintén elhanyagolt közösségi közlekedés, vagy a vasúti átjáró rendezetlenség.  Bukodi polgármester számára a biztonságot, a polgármesteri fizetés és az egyéb juttatások jelentik, nem pedig a piaci környezet, vagy a vasúti áthaladás balesetveszélyes mivolta. 

Ócsa polgármesterének előrébb való volt és nyilván jövedelmezőbb a TSZ-Iroda romos épületének csillagászati áron történő megvétele, majd 10 milliós elbontása, mint ennek az összességében 30 milliót túlszárnyaló kalandozásnak a kihagyása.  Ezzel a pénzzel egy 75-80, vagy 90 % támogatottságú projekt esetén akár 270-300 milliós beruházás is megvalósítható lett volna a városban, ha nem a maguk hasznára, hanem a város fejlődését biztosító pályázatba fektették volna.  Vagyis Ócsa a mára kinőtt Egészségháza mellett egy új korszerű rendelővel, vagy akár kiszélesített utakkal, elkülönített biztonságos kerékpárutakkal, netán egységes járdahálózattal,  avagy szép új piaccal rendelkezhetne.  Ehelyett most csak a polgármesteri sirám marad az elcseszett-elveszett dolgok kapcsán. 

A piacot üzemeltetőt ismerve szarik az egészre és minden fillért kihasznál a saját zsebének befoltozása érdekébe. Saját maga nem fog önkorlátozást bevezetni ugyanúgy, ahogy a piac fejlesztésébe se fogott bele.  Ebben legalább egyeznek a polgármesterrel.

A polgármester sem különb, sőt ugyanolyan hanyag, mint a most kifogásolt piaci vezetés, mivel már rég korlátozhatta volna a Damjanichon szombatonként eluralkodó áldatlan állapotokat, ami ugyebár nem járna következmények nélkül.   Akár egy megállási tilalom, vagy a közterület-felügyelettel kikényszerített szabálybetartatás is jelentős előrelépés lehetne, ugyanakkor a piaci vezetést is jobb belátásra, vagy cselekvésre kényszerítené.  Azonban ez az évek óta fennálló langyos-víz adja azt a több mint 10 éve eluralkodott rendezetlenséget, amivel a polgármester most a vírus okán a Facebookon kifakadt.  

Igazából nem is kéne többnek vélni, mint a jelen helyzet politikai meglovaglásának. Ugyanakkor rávilágít a városon eluralkodó rendezetlenségen és az itteni állapotokon. 

Ócsa összességében ilyen.  Mondhatnánk azt is, amilyen a városvezetése. Elvégre illő a mondás, miszerint fejétől bűzlik a hal.  

Ma a piaci árusok többsége maszkban volt. Alapvető élelmiszert azonban kevesen árultak. A csirkés és a húsos előtt a sor egy más mögött kellő távolságot tartva hosszan elnyúlva állt.  Zöldséges alig volt.  Handle-s árus annál több. 

Ez utóbbiaknak azonban nem sok értelme volt, és ezeknek most valóban semmi keresnivalójuk nem volt a piacon.  Az emberek ma nem kisgépekért, párnáért, hanem élelmiszerét mentek ki.

A piacvezetőségnek ezeket az árusokat ma (és ebben a helyzetben) valóban nem szabadott volna beengedni  és kirakodni.  Ezt nem a normális felfogás, hanem az anyagi érdekeltség (a helypénz beszedése) vezérelte.  

Az ellátást szolgáló árusok korlátozására tett polgármesteri bejegyzés ellenben túlzó és aránytalan, ha figyelembe vesszük, hogy a Tesco a Spar, vagy más zárt értékesítésű helyen mennyivel többen vannak összezárva.  

Aztán az is jól érzékelhető, hogy a bevásárlóhelyek előtt álló érmés tolókocsikat sem látni lefertőtlenítve, vagy zártan kezelve.  Azt is mindenki összefogdossa, gyerek talpával tapossa, esőverte, madár ürülék, vagy szél hordta szeméttel terhelt, miközben az ételnek valót rakjuk bele.   

Mégsem olvastam egyetlen ember azzal kapcsolatos felhívását, hogy erre is figyeljen már oda valaki.

Mert ha nem tévedek, ez is megérne egy ÁNTSZ and NÉBIH adta bejegyzést, ennek hiányában talán egy misét.

*

Ötmilliót is kér a polgárőrség az önmagát népszerűsítő programért - van némi elképzelésük a pénzszerzésről

Pályázati keretek közé csomagoltan hirdeti meg saját haszonszerző mozgalmuk népszerűsítését az Országos Polgárőr Szövetség, melynek során a helyszíni felvonulásért, a polgárőrparádé megtartásáért minimum 5 milliót, továbbá egyéb más eszközöket kérnek és várnak el a szervezők.

Mindezt persze olyan szerényen adják elő, mint az tőlük megszokott és ahogy Ócsa városának korábbi járdaépítési metodikájában is adott volt.  Vagyis pályázni lehet a fizetésre úgy, mint itt korábban arra az önkormányzati feladatkörbe (közfeladat ellátás) tartozó munkára, aminek során a lakosság ráfordításainak bevonásával váltották ki az önkormányzati finanszírozás jelentős részét. 

Ócsán ennek a közpénznek egy részét aztán különböző trükkök formájában, az egyazon zsákban kezelt büdzséből a városvezetők és a hozzájuk simuló képviselők a maguk javára fordították és mondhatni vették fel amolyan plusz juttatásként hiszen az sem a választók talpa alá való járda, vagy más közfeladat ellátásként került felhasználásra.

A különböző szervezetek megbízottjainak ötleteiből származó sajátos pénzkinyerés, az önmaguk finanszírozására kitalált pályázatok nem tekinthetők közcélú feladatnak.  Ennek sajátos példáját a polgárőrség már több esetben hozta.  Ugyebár a polgárőrség tagjai díjkötelezettek, cserébe különböző kedvezményekre jogosultak, mint például a telefonhasználat során. A szolgálatot térítésmentesen végzik, a feladatellátásért nem kapnak fizetséget, csak támogatást.   

A tagság felett álló vezető tisztségviselők azonban ennél is többre jogosultak és részesülnek, mivel a tagság munkája során kapott elismeréseket többnyire ők fölözik.  Az eszköztámogatásokat és az anyagi juttatásokat is az egységek vezetése osztja. Mindez olyan különös előnnyel jár, ami vonzóvá teszi számukra a feladatszervezést.

Így van ez valahogy a mostani csapatfelvonulás szervezeti meghirdetésével is. Nem csak elvárják a szervezéshez a pénzügyi támogatást hanem, meg is határozzák annak minimális összegegét.  A megvalósuló parádén a felvonuló polgárőrök dalolva, ingyen és a bérmentve biztosítják a jelenlétüket, miközben a mögöttes kiszolgáló rendszer, a ráépülő üzleti háttér bérleti és más nyereségérdekeltségéből származó haszon egy jó része ki tudja hol és miként csapódik le.  A Polgárőr Nap rendezvényéhez társult lufisok, büfések és tárgyi eszközöket (akár lovas szerszámokat, bőtöket) kínálók sora mind pénzért vehetnek részt és árusíthatják ott portékáikat.

Ez természetesen nincs benne a pályázati kiírásban és annak nem is képezi tárgyát, de ahogy ez lenni szokott, ez már csak ilyen mindenütt, akár az Ócsai Vigasság.

Az elszámolás során mindig csak a kiadások jönnek számba a költségvetési oldalon, a bevételek azonban rendere eltűnnek és nem jönnek elő a sorok közül.  Vagyis mégis csak jó üzleti hátteret biztosít minden ilyen önmutogató, vagy ahogy ők fogalmaznak, "népszerűsítő" rendezvény, mivel a mögöttes pénzek is legalább akkora haszonnal járnak, mint az ilyenkor nyert önkéntesek bezsákolása.  Elvégre a fizetett heti mérkőzések biztosítása, a lótartás nem hoz akkora bevételt, hogy azzal jelentős mértékben javítsák az állomány vezetőinek jóérzését. 

Ócsán sem akad mindig oxyfa-ültetvény, amiért pénzt lehet kapni, vagy lezárt szeméttelep őrzési lehetőség.  A kéthetenkénti foci pedig kevés a napi megélhetéshez, még akkor is ha az abrakból is hullik ki valami. 

Az évenkénti elismerés, a tárgyi jutalom pedig kevés a napi megélhetéshez. Kell tehát valami, ami feldobja a polgárőrök és az őket megalapozó polgárság mindennapjait.

Egy jól szervezet Országos Polgárőr Nap erre éppen alkalmas hiánypótló rendezvénynek mutatkozik. 

*

A közterület egy részével eladták a járdát is Ócsán - a profitéhség elvitte a gyalogutat ( - értékesítették ami volt)

Sok minden megtörtént már Ócsán. Volt, hogy egy utcát parcelláztak ki és építettek oda házat, ahol az autók jártak. Most szinte ugyanezt tették a gyalogosok hátrányára.

A helyszín majdhogynem egybeesik, hiszen korábban Ócsán közel ugyanott a Nefelejcs utcát törték meg és zárolták két ingatlanra kiadott építési engedéllyel, most ezzel szemközt a Vadvirágban számolták fel a járdát. 

Vadvirág- Nefelejcs u. sarok, a megmaradt, de sehova se vezető  és az eladott járdaszakasszal - beépítették

A kettéfűrészelt Nefelejcs utca - beépítették

Míg a korábban egyenesen bejárható utca két részre szakadt és az egyik oldalon zsákutcává válva folytatódik.  A minap éppen egy nem helyi autós kért segítséget, mert nem találta a megadott utcához tartozó házszámot és az utca folytatását, mert ott egy garázsbejárat állt, és zárta el keresztbe az utat. 

Mindezek után az sem okozhat nagy meglepetést, hogy ezen a részen a Nefelejcs torkolatában levő melletti Vadvirág utca Székesi felőli részén a gyalogjárdát árulták ki és adták el építési telekként.  

Itt még adott volt a járda a Székesi-Vadvirág kereszteződésében - igaz, soha sem takarították ( - a haszonlesők eladták)

A szóbeszéd szerint ugyanannak a vállalkozónak, aki évekkel korábban egy kisebb lakónegyedet épített a vele szemben elhelyezkedő tömbön.  Az komoly viták és panaszok tűzszerészében állt, mivel kiderült,. hogy az önkormányzat engedélye nyomán kellően meg nem alapozott  egy silány minőségű házakat húzott fel, aminek nyomán a népi bölcsek csak "Titanic-telepként" aposztrofálják a pénzéhes térnyerést. Az, hogy ki volt éhesebb, a vállalkozó, vagy az engedélyezésben szerepet játszó önkormányzati illetékes, azt ugyanúgy nem tudni, mint a mostani eset során sem. 

Ócsa, Vadvirág utca napjainkban járda nélkül az eladásra kínált házakkal - vajon ki járt jól a közterület és a járda eladásával ( - haszonlesők)

A közbeszéd szerint azonban Ócsán nem történhet semmi sem a polgármester tudta és engedélye nélkül. Így ha ez megtörténhetett, az csakis a polgármester közreműködésével jöhetett létre.  Olyan ez, mint a Vasúti parkoló építési törmelékének az önkormányzati telken való láthatatlan elhelyezése. Az is a két főtótúr, a polgármester és az alpolgármester közreműködésével jöhetett csak létre. Érthető mód arról sem számoltak be a közvélemény előtt, ahogy a járdaszakasz lakónegyeddé nyilvánításról sem. Ezt is valahogy suttyomban hozták össze. Az is elképzelhető, hogy valamely belterületi átminősítéssel együtt csempészték oda a képviselőknek azt a helyrajzi számot, ami a járda ezen részét takarta. Így amolyan vegyes-vágottként illeszthették be a sorba. Aztán, amikor ez is megvolt, akkor szóltak a vállalkozónak, hogy jöhet dellázni, mert meg van az átsorolás, kezdheti indítani a tervet.

Ennyi maradt a járdából a Vadvirág-Nefelejcs u. sarkán - ezt a darabot nem tudták értékesíteni, mert előtte már ház állott ( - a többit beépítették)

Nos ebből a részből és kicsit a volt piaci területből kiszakítva épülhetett fel az a három kétlakásos épület a Székesi-Vadvirág sarkán, ahol a járda vonala halad, amit a látottak szerint 38 millió körül vesztegetnek. Ez hattal szorozva több mint 200 milliós üzlet. Vagyis jut is marad is mit osztani, szorozni a közterület feláldozása nyomán.

A polgármester szerint "korrupciós vizsgálatra itt egyáltalán nincs szükség" - Bukodi Károly székfoglaló beszéde októberi beavatását követően

Van hely, ahol külön figyelmeztetnek erre

A járda és a szemetes helyén itt már ház áll

Ezek után szinte természetes, ha a polgármester felháborodásának ad hangot akkor, amikor olyan hírek jutnak a fülébe a választások során, hogy egyes jelöltek  bizonyos korrupciós vizsgálódást szerettek volna.  Hogy is ne háborodna fel ezen egy olyan tisztakezű polgármester, mint az ócsai, aki a szintén korrupciógyanús környezetszennyezéssel sem számolt el, ahogy az oxyfa ültetvényekbe fektetett pénzekkel és annak hátterével, valamint a szintén ebbe a kategóriába sorolható Tsz-Iroda beruházás kiköltekezése kapcsán is szóba jött vagyonvesztéssel kapcsolatosan sem sokat teketóriázott.  A lényeg, hogy ezek az üzletek mind lebonyolódtak, és rajtunk itt élő, itt adózó lakosokon kívül senki más, csak a költségvetésünk károsodott.

Most éppen egy járda veszett oda az általa nyert haszonra cserélve. Kit érdekel ez az apróság, amikor eddig sem foglalkoztak a helyi problémákkal az itt élők.  

A lényeg, hogy a városvezetés szépen fejlődik.

*

Vihetik a képviselői laptopokat - ismét a Computerfutártól vásárolnak újakat maguknak ( - kilóg a kecskeláb)

Bizonyára emlékeznek arra botrányos viselkedésre, amit Horváth Tamás előterjesztése nyomán sajátítottak el és tettek ismétlődévé.

Horváth Tamás a közkedvelt középiskolai tanár és politikus, stb

Akikhez nem jutott volna el, azok számára röpke visszaemlékezésként csak annyit, hogy a korábbi önkormányzati ciklus végén a használt képviselői laptopokat az ismert helyi vállalkozó cégével, a Computerfutárral becsültették fel.  Ezeket még korábban szintén a Kecskés Zsolt nevével jelzett vállalkozástól szerezték be, ahogy ezt követően is.

A dolog visszássága nem csak abban rejlik, hogy a saját maga által eladott pár éves készülékeket maga értékelte le, és fel, határozva meg valami potom pénzt érte, hanem abban is, hogy ezt a képviselők ezen a nyomott áron magukévá is tehették. Ezzel azonban a történet nem ért végett, mert az így elkótyavetyélt számítógépeket az ismét összeálló testület számára pótolni kellett, amit szintén attól a személyi hátterű Computerfutártól szerezték be, aki több szálon kötődik a fideszes vezetésű önkormányzathoz.  Ez utóbbi beszerzés során 3,5 milliót biztosítottak Zsoltiék cége számára.

Természetesen Kecskés Zsolt teljesen megértő és lojális a regnáló városvezetés felé. Még álságos mód tanúskodni el ment a polgármester barátja oldalán a bíróságra, amikor az önkormányzati visszaéléseket is érintő per során az ismert tornatanár javára kellett pár szavas vallomással előállni. Ez a kiállás azonban nem sokat segített az ügyön és az abban érintett egykori tanáron. Később nem is vállalt már hasonlót amikor az önkormányzatból kikerült iratok és levelek nyomán került sor ismét perre. Igaz, ahhoz sem volt több köze, mint az előzőhöz.

Ellenben a Computerfutár az a cég, aki a városi honlapot és korábban az ottani fórumot is kezelte. Ezzel együtt az általános iskola honlapjának is az előállítója.

Ugyanakkor a hivatal rendszergazdai teendőit is ellátja a folyamatos gépcserék mellett.  Mondhatni amolyan bizalmas, "házi" beszállítója volt a Bukodi-Horváth alkotta párosnak.

Most sincs ez másként.  A leköszönő képviselők a korábbi előterjesztésnek megfelelően, fogták a hivatali laptopjaikat és vitték, ahogy kell.  Az újra választott, vagy újként belépő képviselőknek azonban csak kell valamilyen munkaeszköz,. amit ismét Kecskés Zsolt biztosít a mögöttes vállalkozásával. Elvégre kihez máshoz is fordulna a polgármester, mint ahhoz a bizalmi emberhez, aki évek óta szolgálja. Ez mindkettejük számára gyümölcsöző és hasznot termelő.

Az ügyelt teljesen hivatalos. A vállalkozás évek óta a legjobb (legolcsóbb) árajánlatot biztosítja azok közül, akik vele párhuzamosan adnak erre.  Ha visszatekintünk a korábbi évek beszerzéseire, jól látható, hogy ez miként zajlik. Volt, hogy a Computerfutár volt az utolsó, aki a korábbi beérkezettek után adott ajánlatot.  Ismerte az önkormányzatból kijutó levelezések és anyagok történetét (lásd rendőrségi feljelentés hivatali visszaélés, további vizsgálódások és perek a kikerült iratanyagok végett) sem mondjuk azt, hogy volt rá látása azokra. Dehogy. Csak lehetett az is egy opció.

A Computerfutár üzleti sikereihez kétségtelenül hozzájárult az ócsai önkormányzat nyomán a hivatal azokkal a megbízatásokkal és munkákkal, amivel a céget foglalkoztatja, vagy éppen a pályázatok során érvényre juttatja. Mindez a jó viszony töretlennek látszik, hiszen megint befutóként nyert tendert a mostani laptopok cseréjére. 

Az egész háttere, lefolytatása nem ismert az emberek előtt.  Nem tudni, hogy ki mikor és hogyan és mire kér be árajánlatot. Az viszont biztos, hogy hol a polgármesternek, hol a jegyző párjának, aki szintén az önkormányzaton belüli tisztséget lát el, van címezve az árajánlat. Az is tény, hogy három ajánlatot szoktak mindig prezentálni. Az idén sincs ez másként. 

Most például mindhárom árajánlat teljesen megegyező gépekre és perifériákra vonatkozik. Úgy, mintha más, vagy ennél jobb nem is lenne a piacon. Persze lehet majd ráfogni, hogy ezt irányozták elő, és kimondottan ezt, illetve erre kértek be ajánlatot mindenhonnan. Vagyis nem mindenhonnan, mert arra nem tartottak igényt. Csupán 3 ajánlatra volt szükségük, hogy aztán rábökhessenek a legjobbra, a Computerfutár ajánlatára. Ez évek óta így zajlik.

Az idén a korábbi Asus gépeket kapták hónuk alá a volt képviselők.  Gallai doktor például már a másodikat teheti így magáévá.  Az új beszerzés azonban most HP-ról fog szólni, mivel mindenki erre az egyre adott árajánlatot. Egész pontosan HP 240 G7 6EB89EA 14"/Intel Core i3-7020U/4GB/128GB/Int. VGA/Win10 szürke laptop, operációs rendszerrel és Office csomaggal műszaki paraméterekkel rendelkező eszközökre. 

Erre a szomszédos inárcsi "kolléga" Cdc Network Hungary Kft. brutál magas, 142.278 forintos árat határozott meg, úgy mint aki nem is akarná ezt az üzletet.   A kecskeméti Bács Irodatechnika pedig 134.030,- Ft darabáron számolta mindezt. Erre jött a Kecskés-féle vállalkozás a maga 123.719,- Ft-s árajánlatával, ami ezek közül mondhatni a legjobb. 

Ennél csak az lenne kedvezőbb, ha az önkormányzat ezeket az eszközöket közvetlenül maga szerezné be, mert akkor 110 ezer forint alatt is megvehetné darabját. Így 7x23 ezer, vagyis 161.000 forintot megspórolna.  Azonban ha ezeket az eszközöket maga a Computerfutár szerzi és bonyolítja, akkor legalább ennyit maga is képes bezsákolni ezzel. 

 

Arról nem is beszélve, hogy ma már a világhálón a Windows-os környezetben legelterjedtebb Microsoft Office 2019 Professional Plusz CD-key 13900 darabja Pc-re, addig a Windows 10 PRo + Office 2019 - Brundle 15000 és a Home 15600 Ft között elérhető gépenkénti kuponos kedvezménnyel. 

Persze nem tudni, hogy miként dönt az új képviselő-testület, és mennyire fogják a régiek a megszokott gyakorlatot folytatni, de nagy valószínűséggel a többség a régi gépek potom pénzes hóna alá vételét, és az újak beszerzését fogja választani. 

Ha valaki megnézi ezt a sort, akkor láthatja, hogy az önkormányzatunk által igényelt laptop mindenhol olcsóbb, mint Ócsán

Ebben nem a most beválasztott függetlenek fognak meghatározókká válni. 

Mindenesetre ma ez is el fog dőlni a testületin. 

*

Felpöröghet a környezetpusztítás - választások utáni bányászat, polgármesteri engdékenység ( - Ócsa érintett)

Állítólag "A választások után felpöröghet a kavics- és sóderbányászat, megkönnyítik az engedélyezést" - legalábbis erről számol be az Átlátszó. 

 

Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán és Délegyházán már meg is indultak a bányanyitást előkészítő hatósági eljárások. Világörökségi, természetvédelmi területeket is érinthetnek a bányabővítések, melyekről esetleg nem is fog időben értesülni az érintett lakosság. Pedig a pilisvörösvári bányanyitás elleni tiltakozás megmutatta, mire képes egy széleskörű összefogás. A madocsai népszavazás viszont épp az ellenkezőjére példa. Félő, hogy az önkormányzati választások után felpörögnek az események: Orbán Győző kavicsbányáinak, Mészárosék építőipari cégeinek kell a matéria.

Egy júliusi kormányrendelet szerint Palkovics László miniszternek szeptember 30-ai határidővel kell összeállítania azoknak közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen megnövelhető. Bár a bányák összeírásánál „a környezetvédelmi, földvédelmi és világörökségi szempontokat” is figyelembe kell venni, a rendelet egy másik pontja a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásain is módosítana. Mindezt annak érdekében, hogy a szükséges kavics-, sóder- és homokmennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon a hazai építőipar számára.

Az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni. De aggódhatnak a környezetvédők és a világörökségi területeket féltők is a jogszabályok egyszerűsítése miatt.

E téren az első intézkedés már meg is történt: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének július 18-ai utasítása eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit. Vagyis előfordulhat majd, hogy az érintett lakosok vagy környezetvédelmi szervezetek csak késve értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról.

Ócsa polgármesterének nem erőssége a környezetvédelem - ezt is engedte

A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen pedig már meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások, például Kiskunlacháza, Délegyháza, Ócsa területén. A Dunai Cement Művek „Ócsa kavics” nevű bányája például évi 500 ezer tonnára növelné a kitermelt mennyiséget; igaz, a bővítés a bányaalap süllyesztésével történne, vagyis nem növekedne a 46 hektáros bányató vízfelülete. A környezetvédők szerint a vízfelület növekedése az egyik legnagyobb átka a bányabővítéseknek: mivel a nyílt víztükör elszívja a talajvizet, nemcsak az ivóvízkészlet csökken, hanem a megmaradt földterületek termőképessége is jelentősen romlik.

De ha most az egyik ócsai bányató vízfelülete nem is növekszik – mondjuk a 46 hektár sem mondható kis pocsolyának -, a bővítés mindenképp jelentős zaj- és levegőszennyezéssel fog járni, épp az ócsai tájvédelmi körzet közvetlen közelében. Ráadásul Ócsa külterületén egy másik cég is tervezi egy új, 40 hektáros homokbánya megnyitását – ebben az ügyben október 15-én lesz módjuk a helyieknek, hogy a hatóság által előírt közmeghallgatáson véleményt mondjanak.

De van, ahol már ki is adták a bővítésre vonatkozó engedélyt: Bugyi egyik kavicsbányája úgy kétszerezheti meg a kitermelt mennyiséget, hogy közben 183 hektárra növeli a bányató nagyságát.

A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen eddig rendszeresen felléptek környezetvédő szervezetek. Főként a Levegő Munkacsoport küzdött több esetben hatékonyan a bányabővítések ellen. A mostani kormányrendeletek viszont oly mértékben felgyorsítanák és leegyszerűsítenék a folyamatot, hogy a vízbázis vagy a termőföld védelmének szempontja háttérbe szorulhat.

Az is aggodalomra adhat okot, hogy a potenciális kavicslelőhelyek a rendelet szövege szerint világörökségi várományos területeken, leginkább a Duna mentén lehetnek. Márpedig számos Duna-menti település világörökségi várományos helyszín, még ha idén nyáron a Római Birodalom egykori határát jelölő Dunai Limes világörökségi listára kerülését el is utasította az UNESCO.

Mint ahogy az Átlátszó is megírta, a magyar kormány váratlanul kivette az Óbudai hajógyári szigetet, s az ott lévő Hadrianus palotát „a dunai limes magyarországi szakasza” helyszínei közül, s emiatt csúszott le a projekt a világörökségi listára kerülésről. De egy év múlva újra lehet pályázni – feltéve, ha a Limes magyarországi szakaszának 65 világörökség-várományos helyszíne sértetlenül megmarad, s nem nyitnak ezek területén kavicsbányákat.

A választások után felpöröghet a kavicsbiznisz

A kavicsbányászat felturbózása persze inkább októberben várható. Nemcsak azért, mert szeptember végéig a bányák összeírása folyik, hanem az önkormányzati választások miatt is. Október 13-ig az önkormányzatok inkább a lakosságnak tetsző építkezéseket, pl. az útépítéseket gyorsítják fel, a kevésbé népszerű beruházások a hónap második felétől várhatók. Erre hívta fel a figyelmet Pilisvörösvár polgármestere, Gromon István is azon a nagy média-érdeklődés övezte lakossági fórumon, melyre egy pilisi bánya újranyitása ügyében került sor augusztus végén.

A beruházást kezdeményező C&C Property Holding Kft. képviselője ugyanis az utolsó pillanatban a környezetvédelmi eljárás szüneteltetését kérte a hatóságtól, ezért meg sem jelent a hatóság által előírt közmeghallgatáson. Ami így a bánya elleni tiltakozók fórumává vált. Ezen a rendezvényen hangsúlyozta a bánya újraindítása ellen közleményt is kiadó Gromon István – aki 2006-ban a Fidesz–KDNP, 2010-ben és 2014-ben pedig a Vörösvárért Közéleti Egyesület színeiben lett Pilisvörösvár polgármestere –, hogy a most szüneteltetett eljárást akár folytathatja is a választások után az újranyitást kérelmező cég, ha a bánya-ellenes indulatok alábbhagynak.

Egyelőre viszont a lakosokon kívül a politikai paletta különböző oldalain álló szereplők is igyekeznek ébren tartani a pilisi bánya ügyét. Hadházy Sándor, a régió fideszes országgyűlési képviselője ügydöntő népszavazásra tett javaslatot, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője pedig levélben kérdezte meg az agrárminisztert, hogy hajlandó-e a kormány megvédeni az érintett, Natura 2000-es területet. Nunkovics Tibor, a Jobbik parlamenti képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be; ebben azt kéri, hogy évtizedek óta bezárt bányák újranyitására csak helyi népszavazás pozitív eredménye esetén kerülhessen sor.

A pilisi bányanyitás és az ezzel járó fakivágások elleni petíciót is már több mint 25 ezren írták alá. A tiltakozók esélyét növelheti, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park sem ért egyet a bányaművelés újraindításával a Pilisben: szakvéleményük szerint a bányászat számos, a területen élő védett állat- és növény sérülését, pusztulását okozhatja.

Kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a mészkőbánya újraindítását kezdeményező C&C Property Holding Kft. végleges visszavonulót fújjon. A C&C Property Holding Kft.-nek ugyan egyetlen tulajdonosa van, de tulajdonosi háttere mögött hulladékbizniszben érdekelt szereplők is állhatnak – a Hazug Senki tényfeltáró blog például szerencsejátékos és hulladékos céges kapcsolatokat is talált kutakodása során.

A 2017-ben alakult, s a bányászati jogot csak 2018-ban szerzett cég az Opten cégadatbázisa szerint egy évtizedek óta működő, hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozással, a Klinka-család tulajdonában lévő Light Green Team Kft.-vel is kapcsolatban állt: idén májusig a C&C Property tulajdonos volt a Light Green Team-ben. Ráadásul a Light Green Team Kft.-n kívül a család tulajdonában lévő Klinka Geo Trans Kft. a hulladékgazdálkodás mellett többek közt épületbontással, sóder-, homok- és földszállítással is foglalkozik.

Illegális hulladéklerakó volt a cégalapító

A vállalkozást alapító idősebb Klinka Lászlónak korábban rendszeresen meggyűlt a baja a környezetvédelmi hatóságokkal: sokmilliós bírságokat kellett fizetnie illegális bányászat, hulladékelhelyezés és egyéb környezetszennyező tevékenység miatt. De mindez már a múlté: a bírságokat kiszabó Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2015-ben megszűnt, ahogy megszűnt a környezetvédelmi tárca is. A cégeket átvevő Klinka László Gergelynek pedig nincs ilyen ügye a hatósági feladatokat ellátó Pest Megyei Kormányhivatallal.

A Light Green Team Kft.-nek jelenleg Nagytarcsa határában, egy 8,5 hektáros egykori agyagbánya területén található a telephelye. A helyiek által “szemétbányának” nevezett Klinka-telep építési törmeléket, betont, aszfaltot fogad, valamint sódert, kavicsot, földet értékesít. Körülnéztünk a helyszínen: a növényzettel benőtt sitthegyeket látva nekünk úgy tűnt, a telephely hamarosan kiteheti a “megtelt” táblát, az egykori bányaterület rekultivációjának azonban egyelőre semmi nyomát nem tapasztaltuk.

Klinka Lászlót levélben kérdeztük, hogy a Light Green Team Kft. érintett-e a pilisvörösvári bánya újranyitását kezdeményező folyamatban és részt kíván-e venni a bányaművelésben vagy a pilisi bánya majdani feltöltésében. Válaszában azt írta, hogy soha semmi közük nem volt a pilisi bányát kezdeményező C&C Propertyhez. Ezt ráadásul annyira határozottan állította, hogy a cégbíróságig kellett zarándokoljunk, hogy megerősítést nyerjünk: nem az Opten adatbázisa a hibás, hanem Klinka – khm – memóriája: egészen idén májusig a C&C Property a Klinka-cég egyik tulajdonosa volt.

Madocsa az intő jel

Az eltagadott céges nexus is azt támasztja alá: nem alaptalan a pilisvörösváriak és pilisszántóiak aggodalma. A mészkőbánya újraindításán kívül a későbbiekben a bánya hulladékkal való feltöltése is veszélyeztetheti a helyiek kedvenc kirándulóhelyévé vált, három hektáros területet.

Ugyanakkor egy ennél jóval nagyobb természetvédelmi terület biztosan bolygatva lesz a Pilisben: Csobánka és Pilisvörösvár között bányaüzemi hírközlő kábelek fektetéséhez kapcsolódóan járműközlekedésre adott ki engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal. Az országos jelentőségű védett természeti területen tucatnyi helyrajzi számot érint a beavatkozás, ami a hatóság álláspontja szerint “várhatóan” nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a Natura 2000-es területen élő állatokra és növényekre.

De kezdhetnek aggódni a többi bányanyitásban érintett település lakói is. Rossz ómen a Tolna megyei Madocsáé, ahol a lakosság 98 százaléka elutasította ugyan népszavazáson a Fidesz-közeli vállalkozók környezetromboló homok- és kavicsbánya-terveit, a beruházás mégis megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A falu fellebbezett a határozat ellen, de hónapok óta hiába várják a jogerős döntést. Biztosak benne, hogy a választásokig fiókban marad az ő aktájuk is.

 Forrás: Átlátszó - Bodnár Zsuzsa

* 

Kommunista kiálltvány a sajtószabadságról - a liberálisok a Népszava tulajdonosváltása okán húzzák a harangot

Puch László az a kommunista, aki 1980-ban lépett az MSZMP-be, majd legtöbb párttársával 1989-ben az MSZP-hez csatlakozott. Az elmúlt évek egyik legbefolyásosabb pártfigurája, az MSZP pénztárnoka, elnökségi tagja és országgyűlési képviselője. Az elmúlt 20 évben ő menedzselte a párt hátországát, médiáját, és pártközi kapcsolatait.

A Népszava a magyar szociáldemokrata mozgalom lapjaként indult 1877-ben; a háború után a kommunisták a szocdem párttal együtt benyelték a lapot is. A Népszava a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásától kezdve a Magyarországi Szocialista Párt reggeli lapjaként jelent meg. Egymás után közölte a kommunista vezetők cikkeit, több évtizedes ellenzéki hagyománnyal a háta mögött kormánypárti orgánummá lett. Az 1948 és 1989 közötti állami sajtó története meglehetősen bonyolult, mert sajtószabadság híján nehéz megítélni a szerkesztők, hírlapírók, külsős szerzők teljesítményét. Az államosításokat követően 1948-tól a Népszava a szakszervezetek lapja lett. A hierarchia csúcsán a pártlap állt (Pravda- Szabad Nép), aztán a szakszervezetek lapja (Trud-Népszava), végül az értelmiség lapja (Izvesztyija- Magyar Nemzet). A Rákosi-korszak- és a Kádár-korszak lehetetlenné tette az önálló lapkészítést, a politikai véleményalkotást. A lapok példányszáma nem a szerkesztőség teljesítményétől függött, hanem a legfelsőbb politikai vezetés döntésétől, amit indokolni sem kellett, mert a rotációspapír kiutalása központilag történt. 

Aztán odaadták az újságot a szakszervezeteknek, de de ettől még nem lett szabad, mert továbbra is a párt és a kormány felügyelte alatt álló "baráti" lapként működött. Ellenzéki sajtóról szó nem lehetett akkoriban.

A rendszerváltás után kisebb privatizációs turbulenciák után a fotósból lett sajtómágnás Fenyő János vette meg, a Vico csoport tagja lett. Fenyő meggyilkolása után kikerült a széteső kiadói csoportból, és fokozatosan az MSZP felé sodródott. Az elmúlt tíz évben a lap Puch László tulajdona és az MSZP nem hivatalos pártlapja volt, mielőtt a svájci TGD Intermedia SA  nevű cége 2016 februárjában  eladta a Szabad Földet és Vasárnapi Híreket (VH) is kiadó magyar Geomédiának.

A Puch-terv szerint a Geomédián belül egyesült volna a Szabad Föld-VH-Népszava baloldali médiabirodalom, de az elképzelés nem működött, így 2016 végén máris vevőt kellett találni az adósságban úszó lapra.  

A svájci Marquard Média a Népszabadság megszüntetése után elfordult a vételtől, mert számára a Népszabadság is lég veszteséget termelt, és a Fidesz erőnléte semmi reményt, anyagi hasznot nem prognosztizált számára a jövőt illetően.

Fél évvel később a Geomédiától vásárolta vissza a kiadót egy másik Puch-cég, a 70 ezer euró jegyzett tőkéjű osztrák Horizont Handels und Industrie AG. A Népszava újrapozícionálásának e szakaszában Németh Péter (elvtárs) fontos szerepet játszott. Azonban a hanyatlást nem tudta megállítani. 

A régi-új Puch-lap 2017 februárjában 17 újságírót vett át a régi népszabadságos stábból és 110 millióval megemelték a kiadó alaptőkéjét is. Ilyen nagyságrendű embermozgás nagyon ritka a magyar médiapiacon, és szokatlanul nagylelkű befektetés attól a Puchtól, aki korábban nem szívesen áldozott a Népszavára. 2012-ben a szerkesztőség egyenesen nyílt levélben kérte az újság eladását a csődközeli helyzet miatt, később szégyenszemre a Közgéptől is kénytelenek voltak befogadni hirdetéseket. 

A Népszava aztán éppen a Fidesz adta kormánynak köszönhetően menekült meg, mert nem csak az MVM és a Szerencsejáték Zrt. lett/volt a két legnagyobb hirdető a lapban. A kormány 100 millió forintért hirdette a Nemzeti Konzultációt a kiadónál, többért mint a Demokratában vagy a Figyelőben. A HVG szerint az állami hirdetések a teljes hirdetési bevétel 56, illetve 44 százalékát tették ki a Népszavában, illetve a VH-ban. A 24.hu legutóbbi kalkulációi szerint a Vasárnapi Hírek 70 milliós hirdetési bevételeinek több mint harmada, 26 millió forint származott állami forrásból.

A Népszavának valójában Simicska tett keresztbe akkor, amikor összeveszett Puch Lászlóval.  Puch és a volt APEH-elnök ezt követően beszélőviszonyban sem voltak. Simicska 2011-ben felrúgta az MSZP-vel kötött korábbi („70-30-as ”) megállapodást: nem engedte az állami cégeket hirdetni a Neo FM-en, így az csődbe is ment. A Népszavára is ezt hagyta hátra. 

Puch megvált a Szabad Földtől majd a népszavás üzleti vállalkozása sem volt már kifizetődő. Ezért most eladta azt is. Szinte ugyanúgy és majdnem csak egyazon érdekből vált meg tőle, Puch, mint ahogy az elveszett választásokat követően Simicska a HírTv-től. Emlékzetes, hogy akkor is milyen óbégatást rendezett a szociál-liberális tábor a Jobbik áthangolt maradványaival együtt. 

Most sincs ez másként. Hiába is tette közzé az MSZP-s vállalkozó Puch, hogy az adásvétel nem egy ötletszerű döntés, mert korábban nyilvánosan is jelezte, hogy pénzügyi befektetőkkel szeretné megerősíteni a lapot. “Már korábban, a Spinoza házban egy beszélgetésen elmondtam, hogy örülnék, amennyiben elkötelezett vállalkozók segítenének azoknak a szervezeteknek és felületeknek, amelyek a számomra fontos, baloldalinak nevezett értékeket vallják. Hadd ismételjem meg: az elkötelezett, tőkeerős befektető itt van” – mondta Puch László.

A Népszava új tulajdonosa Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt. - közölte a Népszava saját oldalán.

Ezzel tehát újabb tulajdonosváltáson van túl a baloldali lap. Leisztinger szerint a Népszava megvásárlása értékválasztás is, és azt szeretnék,  „ha a Népszava a jövőben is az emberről, a mindennapi életről szólna és kiemelten kezelné a szolidaritást.”  A közlemény szerint a lap hangnemét és szerkesztőségét is megőriznék.

Ez azt jelenti, hogy a liberális baloldal nem veszítette el a kedvenc lapját.  

Mégis, ezzel kapcsolatban a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet hétfőn egy közleményt adott ki, amelyben azt írták, ez fenyegetést jelent a médiapluralizmus továbbélésére Magyarországon.

A szervezet a közleményében azt írta, rendkívüli módon aggódnak a múlt heti bejelentés miatt, és felidézik, hogy Orbán Viktor már jó ideje azon van, hogy a Fideszhez közeli oligarchák vegyék át a különböző médiumokat, hogy azok kormánypárti szerkesztői elvek mentén készüljenek. "Ez a legutóbbi fejlemény a gyakorlatban is lehetővé teszi számára, hogy a propagandáját egységes hangon terjessze rádiót, televízión és nyomtatott sajtón keresztül" - írják.

Leisztinger Tamás, milliárdos üzletember, élettársa Tüttő Katalin, MSZP-s politikus.
 

Leisztinger 1968-ban született Budapesten, édesapja villamosmérnök, édesanyja fogszakorvos. Egyetemi tanulmányait az ELTE Természettudományi Karának elméleti fizika szakán végezte.

A 90-es évek elején számítástechnikai cégeknél dolgozott, majd 1993-tól a kárpótlásijegy üzlet felé fordult. 1994-ben korábbi üzlettársaival megalapította a HB Westminster Kárpótlásijegy Befektető Rt.-t, 95-ben önnállósult, és létrehozta a HB Westminster II. Rt.-t, a mai Arago Rt. elődjét. Befektetései közé tartozik többek között a Hunguest Hotels Rt. és az Eravis Rt.

1997-ben már gyógyszer-nagykereskedelemmel is foglalkozott, több megyei gyógyszerkereskedelmi vállalat összevonásával megalapította a Westpharma Rt.-t, amelyet 1999-ben értékesített. Ugyanebben az évben szerzett részesedést a Zalakerámia Rt.-ben. 1998-ban részt vett a BÁV Rt. privatizációjában, részvényeit azonban rövid idő után tovább értékesítette. 1999-2001 között felvásárolta a Pick Szeged Rt.-t, amelytől 2005-ben vált meg. 1998 és 2005 között a Magyar Sakkszövetség elnöke.

2004-ben beszállt a XI. Kerület által a lágymányosi öböl fejlesztésére létrehozott Öböl XI. Kft.-be, részesedését 2007-ben értékesítette. Szintén 2007-ben röppent fel a hír, miszerint Leisztinger meghatározó részesedést szeretne szerezni a Bábolna Takarmányipari Kft.-ben. De Leisztinger más agrár-befektetéseiről és termőföldvásárlásairól is rendszeresen beszámol a sajtó.

Leisztinger Tamás becsült vagyona 80 milliárd Forint (2008).   - K Monitor

   

A vázoltak szerint azonban a Fideszt érő vádak nem valósak. Leisztinger nem a kormánypárt embere.  Sokkalta inkább a szocialisták vállalkozója, ahogy Puch is.   

Liberális társulatok azonban már akkor is hazug vinnyogásba kezdenek, ha az őskomcsik teszik pénzzé a sajátjukat. Ezt a nyugati libsik úgy tálalják, hogy a populista, jobboldali Fidesz térnyerése, ami egyben a szólás-szabadság és sajtószabadság visszaszorulása.  Ez azonban nem igaz, mert a szoci és a liberális média vezető helye és szerepe továbbra is adott.  

Az RSF (Riporterek Határok Nélkül) szerint nagyon komoly fenyegetést jelent a médiapluralizmusra és a néhány megmaradt független és ellenzéki médium számára, hogy az átnyergelt exkommunistákból lett kapitalista vállalkozók nem akarják folytatni üzelmeiket.  Hozzáteszik, a reklámbevételek megcsappanása miatt olyan médiumok, mint a Klubrádió, vagy az Index már így is évek óta nehézségekkel küzdenek.  Felróva ezt a kormánypártok számára, úgy is mint az ellenség eltartását. Holott ez abnormális. 

Nyugat valójában azt szeretné, hogy a hazai kormány sárkánytojásokat keltessen, majd az abból kibújó ivadékokat dédelgetve táplálja fel, hogy végül elpusztíthassa a gondozóját.  Ennek érdekében mindent megtesznek és képesek is aljasságokra.  

Nem véletlen, hogy a minősítőket elfogultsággal terhelten fogadjuk. Olyan ez is, mint az a különbözőség, ami a nyugat-európai termékek és a keleti piacra dobott márkázott áruk sorában tapasztalható.  A lenézés, a hülyére vétel és a lesilányítás eleve a másodrendűségünkre utalások kifejezője.  Ezt űzik velünk szemben a politikában is.  Ezért mást sem hazudnak, mint hogy rosszak, antiszemiták, idegengyűlölők, bevándorlásellenesek és szemben állók vagyunk. Holott csak nem hagyjuk magunkat eltiporni. 

Máris a tavalyihoz képest 14 hellyel került lejjebb a rangsorban a magyar sajtószabadság, hogy ezzel is támadhassák a kormányt. Nem egyedüli jelenség ez. Szlovákiát is alább sorolták.   

Felmérésük szerint Szlovákia egyre mélyebbre süllyed a sajtószabadság terén.  Egy év alatt nyolc helyet veszítve, a 35. helyre esett vissza az ottani sajtószabadság megítélése terén.  Míg őket csak jelzés szerűen, addig minket mondhatni jobba alábecsültek. Hazánkat a hamis kimutatásukkal elkaszálták. Mindez természetesen kedvezett az ellenzék számára, hiszen erre hivatkozva újabb nagyszájú provokációba kezdhetnek a sajátos sajtószabadságuk visszaállítása érdekében.

Vagyis az exkommunista pénzhajhászok etetése a nyugati liberálisok érdeke. A kommunistából átvedlett szocialisták az új térhódító szövetségesei a nyugatnak. Ők azok a mostani kapitalisták, akik a liberálisok táplálékát és fennmaradását hivatottak szolgálni.  Ami számukra korábban Moszkva volt, az most Brüsszelt jelenti. Amíg a Szovjetunió eszmerendszerének mézeskalácsházában éltek, addig oda nyaltak. Most, hogy az Európai unió és Brüsszel adja a tápot és biztosítja számukra a nyugati kapitalisták kizsákmányolásból szerzett jólétét, hát így hozzájuk idomulnak.  Ez a mai liberális felvilágosultság. 

Valójában tehát nem a nép szaváról, hanem a magul haszonszerzéséről és ennek fenntarthatóságáról van itt szó. Ennek pedig semmi köze a szólás- és a sajtószabadsághoz.

*