Alsónémedi a szennyvíztisztitó kapacításbővítésére készül - Ócsa azonban csak szenved és toporog

 Mint ismert, Ócsa szennyvíztisztítója évtizedek óta korszerűtlen, elavult és lassan szabálysértő mód üzemel, mivel nem felel meg a rendelkezési előírásoknak.  Kapacitása alul marad a valós tisztítási igényeknek. 

Ezzel tisztában annak a városban, a hivatalban és a szomszédos települések önkormányzatában, ahonnan befogadjuk a szennyvizet.  Az ócsai szennyvíztisztító régóta elavult, alul kapacitált.

Amikor pályázati lehetőse volt a szennyvíztisztítók korszerűsítésére, akkor Ócsa városvezetése ezt valahogy elmulasztotta. Alsónémedi 2011-ben már gondoskodni igyekezett a lakossági igényekhez és az „Alsónémedi szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése” című, KEOP-1.2.0/B/10-2010-0051 azonosító számú pályázatára 409.177.931 forint támogatást kapott.  Később ezt az összeget sikerült a támogatást 533.523.784 Ft-ra növelve 93%-s intenzitást elérni ezzel.  

Ócsa ezt akkor nem tartotta fontosnak, vagy időszerűnek. Vannak még képviselők, akik tudnának erről beszélni. 

 

2012 decemberében a HVG jelentette, hogy "Elkészült az ócsai telep szennyvíztisztítója".

Befejeződött az ócsai szociális lakóparkot kiszolgáló szennyvíztisztító fejlesztése, a beruházással Ócsa, Inárcs és Felsőpakony lakói számára is biztonságosabb, környezetkímélőbb szolgáltatás jön létre - mondta Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára keddi ócsai sajtótájékoztatóján. 

Bíró Vencel, az Ócsa Vízműüzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója a mintegy 50 millió forintos korszerűsítést bemutatva elmondta: az önkormányzat tulajdonában álló vízmű már ez év januárjában megrendelte a szükséges berendezéseket, hogy az első 80 lakásba érkezők számára biztosított legyen a közszolgáltatás. A beruházás keretében többek között megtörtént a szennyvízfogadó műtárgy teljes építészeti, gépészeti és elektromossági felújítása, az új területrész csatlakozó vezetékeinek kiépítése, egy új kompresszor beépítése a többletoxigén biztosítására, melynek eredményeképpen javult a tisztítás hatásfoka. 

Bukodi Károly polgármester (Fidesz) Ócsa egyik régóta tervezett, jelentős fejlesztésének nevezte a projektet, amely uniós források nélkül valósult meg. "Annak érdekében, hogy az új településrész biztonságosan ellátható legyen egészséges ivóvízzel és kiépülhessen a szükséges szennyvíztisztítási kapacitás, a Belügyminisztérium, Ócsa és az Ócsai Vízmű Kft. megállapodást kötött. Ennek értelmében a beruházó által fizetett érdekeltségi hozzájárulást ezekre a fejlesztésekre fordítják." 

Azóta tudjuk, hogy ez így nem hozta az elvártakat. Bukodi sleppjével, pártjával együtt elhalványult.

Az új kormány egyik jelenlegi képviselője, Balajti István szerint „a szennyvíztisztító telep, amely Ócsa és Inárcs mellett Felsőpakony szennyvizét is kezeli, így a telep állapota a mi választókerületünkben élők számára is közvetlenül fontos kérdés”.  

  A telep eredetileg mintegy 7000 ingatlan kiszolgálására épült, miközben ma már több mint 20 ezer ember szennyvizét kezeli. Az elmúlt évtizedekben nem történt a megnövekedett terheléshez igazodó kapacitásbővítés, a rendszer pedig mára súlyosan elavult és túlterhelt.

A probléma ráadásul korántsem új. Már 2012-ben is születtek olyan önkormányzati jegyzőkönyvek, amelyek a telep rossz állapotára és az elégtelen tisztításra hívták fel a figyelmet.

Most kisebb beavatkozásokkal próbálják stabilizálni a működést: gépi szűrőrácsot telepítenek, elhasználódott berendezéseket cserélnek, valamint puffertárolót alakítanak ki. Ezek azonban csak átmeneti megoldást jelenthetnek.

"Egy ilyen, évek óta húzódó problémát nem tovább görgetni kell, hanem végre megoldani. Ezért dolgozunk közösen Dr. Bilisics Zitával és Hende Mátéval: hogy Ócsa, Inárcs és a választókerületemhez tartozó Felsőpakony számára is végre hosszú távú megoldás szülessen." 

 Az ellenzéki Mi Hazánk mozgalom is beleállt az ócsai lakossági igények, és a normális elvárásokat követelők táborába.  Azonban ellenzéki szerepvállalásban ez közel sem jelenthet olyan erőt, mint a teljhatalmat megtestesítő kormánypárti képviselet.

 Dr. Bilicsi Zita Ócsa polgármesterével szemlélte meg a helyi elavult telepet, a honnan bejelentkezve ígéretet tett.   

  

 Ennek ellenére az ügy elhalni látszik.

Egyedül a MI Hazánktól kaphattunk értesítést arról, hogy a felvetésüket a kormánypártiak „lesöpörték … az asztalról”.   

  Ócsán erről nem sokat olvasni.   Magyar Péter képviselői bedugultak, a helyzet maradt a régiben, vagyis abban tarthatatlan állapotban, ami nagyrészt közismert.

 Persze nem így Alsónémedi.  Ők még a nyáron a helyi szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítéséhez kapcsolódó rendezési tervmódosításokról tárgyalt.

 Ugyanis a vidéki önkormányzatok számára elérhetőek az országos egyedi szennyvízkezelési és tisztítási támogatások, mint például a Közös Agrárpolitika keretében megjelent KAP-RD43-2-25 kódú pályázat, amely egyedi szennyvízkezelési megoldásokat támogat legfeljebb 500 millió Ft összegben.

 Érdekes, hogy erről Ócsán nem hallottunk. Mintha Ócsát ez a pályázati lehetőség elkerülte volna. 

Az ócsai telep eredetileg nagyjából 7 000 ingatlan kiszolgálására (14 000 lakosegyenérték - LE) épült, de jelenleg már több mint 20 000 ember szennyvizét kezeli Ócsa, Inárcs és Felsőpakony térségében, ami kritikus túlterhelést jelent.

A folyamatos lakosságszám-növekedés és az elmaradt strukturális fejlesztések miatt a működés bizonytalanná vált. Jelenleg kisebb, átmeneti műszaki beavatkozásokkal és gépi stabilizációval igyekeznek fenntartani az elégséges tisztítási szintet.

 A meglévő létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélye szerint a hidraulikai kapacitása 2 000 m³/nap, míg a szerves anyag (biológiai) kapacitása 14 000 LE.

A szennyvíztisztító telep mért biológiai terhelése a 2018. évi adatok alapján: 22 298 LE.

Ez azóta csak növekedett, mert a rákötési engedélyeket súlyos túlterheltség és a környezetvédelem figyelmen kívül hagyása mellett ez hagyták.

A szennyvíztisztító telepre kidolgozásra kerülő műszaki megoldás meg kell, hogy feleljen a hatályos jogszabályi és általános szakmai műszaki követelményeknek.  Ezt az elődök is tudták.

 Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján elkészített, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkársága által 2020. októberében jóváhagyott agglomeráció felülvizsgálati kérelmében szereplő adatok alapján: 2 610 m3/nap (hidraulikai kapacitás); illetve 32 000 LE (biológiai kapacitás), melynek pontosítása/felülvizsgálata elvárás a tervezési feladat során.

 Persze az igazsághoz tartozik, hogy 2023 nyarán kezdeményeztek, indultak egy közbeszerzési pályázaton kész tervekkel, de az valahol elsikkadt.  

Az Európai Uniós forrásból (KEHOP) támogatott előkészítő fázis lezárult, a kiviteli és engedélyezési tervek elkészültek. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság előtt megindult a bővítéshez és a meglévő nyárfás szikkasztó felújításához szükséges vízjogi létesítési engedélyezési eljárás. A probléma súlyossága miatt az ügy az Országgyűlés elé is került.

 A parlamenti egyeztetések során hivatalosan is pontosították a projekt pénzügyi nagyságrendjét. A szakmai tervek alapján a teljes kapacitásbővítés és korszerűsítés becsült költsége 8–10 milliárd forint, amely összeg messze meghaladja az érintett három önkormányzat saját pénzügyi lehetőségeit.

 A tervek készen állnak, a hatósági (katasztrófavédelmi) engedélyeztetés zajlik, így a projekt megvalósulása most már kizárólag a kormánypárti többségen múlik.

 

Alsónémedi pályázat útján szeretnék a napi 250 köbméter kapacitás növekedést szeretnének.  Az építési engedélyre várnak, aminek után egy 500 milliós beruházás várható.

 Sajnálatos, hogy Ócsa közelében sincs Alsónémedinek.

* 

Erről beszéltünk - Pánczél és Bukodi tétlensége

 Pánczél Károly közösségi oldalán a hét elején (február 4.-n) számolt be arról a sikerről, amit képviselőségével Dunaharaszti bezsebelhetett.

Mint ebből kiderül, Dunaharaszti és  Taksony közt húzódó 501 számú főutat szélesítéssel tették alkalmassá arra, hogy ott egy zárt kerékpársávot létesítsenek. Mindez a Top Plusz Program keretében valósulhatott meg. 

2024 július közepén vehették át a nagyjából egy kilométeres munkaterületet a kivitelező cég szakemberei.

A 267,29 millió forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló beruházás keretében Dunaharaszti és Taksony kerékpáros összeköttetése valósult meg az 510-es számú közút mentén irányhelyes kerékpársávok kialakításával oldalanként 975 m hosszúsággal – tájékoztatott az önkormányzat. Hozzátették: a projekt konzorciumi partnereként a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a beruházás során az 510-es út szélesítésével az út két oldalán egyenként 1,25 m széles kerékpársávokat építtetett. A nyomvonal mentén 70 kilométeres sebességkorlátozás került bevezetésre.

"A projekt útépítési, forgalomtechnikai és vízépítési munkarészeket is jelent, hiszen a területen nem csak a főút szélesedik, de új járdaszakaszok épülnek és parkolók alakulnak át."

 A Király utcai Volán buszmegállónál a B+R rendszer kialakítása érdekében 10 db kerékpár tárolására alkalmas fedett tárolót is telepítettek. A közlekedésbiztonság javítása érdekében a buszmegállónál meglévő gyalogátkelőhelyet kiemelt közvilágítással látták el.

 A Ráckevei-Duna egyre népszerűbb a kerékpárosok körében, hiszen gyönyörű, sűrű vegetációjú természeti környezet és folyóparti strandok várják az ide látogatókat szinte kőhajításnyira a fővárostól. Ezt felismerve született meg az a döntés, hogy a térség két meghatározó városának kerékpáros összekötésével javítani szükséges a környéken élők és a kikapcsolódni vágyók közlekedési lehetőségeit.

 A kerékpáros fejlesztés a TOP_PLUSZ-1.2.1-21 kódszámú, „Élhető települések” tárgyú pályázati felhívás keretein belül a TOP_PLUSZ-1.2.1-21-PT1-2022-00013 azonosító számú, „Kerékpáros közlekedés javítása Dunaharaszti Városában” című támogatási szerződés keretében, európai uniós támogatás segítségével valósult meg. 

Maga a beruházás nem a legjobban sikerült, hiszen a megvalósítás helyenként elég gyatrára sikerült, de ez is több annál, amit Ócsa városvezetése és Pánczél Károly adott időszakban itt nálunk produkált. 

Blogunk már említette, hogy Bukodi évei alatt a város fejlődése leállt, és míg más települések előreléptek, addig Ócsa egy helyben toporgott és lemaradt. Bukodi Károlyt nemigen foglalkoztatta a város fejlesztése. Pályázatokat hagyott el, nem figyelt az emberek igényeire és a város fejlődésére.

Pánczél Károly pedig nem ösztönözte és nem szólt neki. Hagyta Bukodit és a várost a láposban.

Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint maga Pánczél Károly aki a szomszédba megy parádézni egy-egy esemény kapcsán.  Ócsán ilyet nem tud felmutatni, hiszen nem sokat tett a városért. Legalábbis annyit nem mint amennyit felmutat Dunaharasztit, vagy Taksonyt illetően. 

Ócsán annyit sem tudott a buksiból  kipréselni, hogy legalább a Bajcsy Zsilinszky egy szakászán a Semmelrock-Bata Zrt távig létesüljön kerékpáros nyomvonal. 

Az Alsópakony és a vasútállomás közti államilag beígért kerékpársáv megvalósításáról a városlakók már rég letettek. Tudván, ezzel is csak átverték a népet.  

A mostani Dunaharszti-Taksony távon létrehozott kerékpárossáv azonban visszaidézi azt, hogy lám erre is volt pályázat, és lehetőség, amivel nem él, avagy kihagyott Fidesz adta vezetés. Pánczél Károlynak ez is az orrára köthető.

Képviselősége utoljára a kétes bölcsőde átadáson volt jelen, ami ismerve a fejleményeket, az arcára égett.  

Pánczél Károlyt azóta sem látni Ócsán. 

*

Hátizsákban az erdő - pályázat óvodapedagógusoknak, egységes óvoda-bölcsődei intézményeknek (- felkészítés)

 Bár Ócsán  nem referálják, létezik egy pályázat óvodáknak, ahol a 3-6 évesek természettel való ismeretét, szeretetét egy hátizsáknyi élményként adja át. 

Kirándulásokhoz, foglalkozásokhoz használható módszertani segédlet: eszközök és foglalkozás tervek óvodák számára.

A Hátizsákban az erdő gyűjtemény ablakot nyit a természet csodáira, az óvodások élmény útján ismerkedhetnek meg a környezetükkel.

Közismert, hogy az Ócsai Nefelejcs Napközi Otthonos Központi Óvoda és Manóvár Bölcsőde vezetője nem igazán a gyerekek, inkább a városvezető politikai érdekei mentén jár el és képviseli, ill jeleníti meg munkássága által a vezetésére bízott intézmény arculatát. 

Ennek során ha a polgármestere nem ajánl valamit, nem terjeszti elé, akkor azt maga által nem valószínű, hogy kezdeményezni fogja. Így nem állt ki az óvoda udvarának megcsonkításával szemben sem.   

A mostani pályázati lehetőség kapcsán sem jött elő azzal, hogy ezt megcélozva pályázzanak.  (Jutka ilyenkor hol van?)

A „Hátizsákban az erdő” módszertani gyűjteménnyel szeretnénk rámutatni a legfiatalabb generáció számára is a természet csodáira, az élmény útján történő ismeretátadás fontosságára. Célunk, hogy a pályázat útján elnyerhető eszközök és leírások segítségével az óvodapedagógusok saját maguk is képesek legyenek élményteli foglalkozásokat tartani, ha nem áll módjukban ellátogatni csoportjaikkal erdészeti erdei iskolákba.

A pályázati űrlap: https://forms.gle/EhR2j2kMwXcVa8hc7

Mert egy kis természeti ismeret soha nem árt.  A környezetünk az erdő és annak világa más kis korban is fontos, élménybeli alapul szolgálhat felnőttkori énünk kialakulása felé.  

Ezért sem mindegy, hogy mivel és miként ismerkedünk meg az óvodai évek alatt.

*

Támogatások és fejlesztések Ócsán - Bukodi polgármester árnyoldala ( - önkormányzati érdekképviselet)

 2014-2020 közötti időszakra szánt uniós támogatási programok egyike az ún. "Fenntartható városi közlekedés", ami számos pályázati kiírásban támogatta sok milliárd forinttal a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés fejlesztését Magyarország városaiban. - Elvileg. 

A valóságban ezzel szemben a kiírásban jól elrejtett lehetőségekre („közlekedésbiztonsági fejlesztések”, parkolófejlesztés forgalomcsillapítás részeként) építve egyes önkormányzatok a forrás céljával teljesen ellentétesen parkolóházakra és turbókörforgalmakra fordították ezeket az összegeket. A negatív hatásairól hírhedt autós közlekedés térnyerése mellett fenntartható közlekedési módokra csak minimális összegeket szánnak. Épp azokban a városokban jellemző ez a  ahol kisebb városokhoz képest nagyobb az autóforgalom, de fejletlen a helyi tömegközlekedés, miközben a kerékpározás nagyrészt ki tudná szolgálni a mindennapos közlekedési igényeket. 

Ócsa 2014 és 2020-as időszak közötti időszakban alig lépett előre a fenntartható városi közlekedés fejlesztése terén.   Hiába volt adott a lehetőség, a városvezetés nem volt képes élni, és a város javára befogni, kihasználni ennek előnyeit. 

2016 márciusában blogunk is beszámolta arról, hogy  "Lehetősége nyílt Ócsának közlekedésfejlesztésre - pályázhatunk kerékpárútra, közlekedésbiztonsági fejlesztésre".

Ócsa ebben az időben egyetlen pályázati forrást nem hozott be és ennek keretében egyetlen kilométer biztonságos kerékpárutat nem volt képes megvalósítani ezen időszak alatt. 

Itt a városi önkormányzat mögöttes döntései alapján nulla forintot költöttek Ócsa kerékpározásának fejlesztésére, és a közösségi közlekedés támogatására sem sikerült pályázni. Nálunk a buszmegálló felújításban sem sikerült remekelni, mert a polgármester elmúlt 10 évében sem sikerült még biztonságot jelentő gyalogjárdát építeni a megállókhoz.  

Ócsa talán az egyetlen város a megyében, ahol a városközponton átvezető fő közlekedési útvonalon, nem vezet járda a buszmegállóhoz.  Az önkormányzat előtti Bajcsy Zsilinszky utca  járdázottsága nem éri el az 50 százalékot. Az Árpád utcai buszmegállókat mindkét oldalon a keskeny úttesten csak az életet, a testi épséget és balesetet kockáztatva megközelíteni a Bajcsyn száguldozó kamionok, és más közlekedők nyomvonalán. 

Ugyancsak ez a helyzet a vasúti átjárók megközelítése és áthaladása során. Ócsa városvezetése az eltelt tízen valahány esztendő alatt nem jutott elé odáig, hogy járdát építsen a MÁV vasúti átjárójához, addig, ahol már ez a vasúttársasság dolga lenne. A kiírt Fenntartható városi közlekedés projekt erre is lehetőséget, keretet adott volna. Bukodi Károly polgármester hiába ígérte választása előtt és hazudta aztán, hogy egyeztet ez ügyben az egésznek nyoma nincs, csak az a mi volt. Az avult és balesetveszélyes áthaladás a keskeny nyomsávú aszfalton, ahol szintúgy nehézgépjárművek, mezőgazdasági munkagépek haladnak át, ahogy az a Bajcsy esetében is kockázatos a gyalog-, vagy kerékpárral közlekedők számára.  

Itt azonban azt is számításba kell venni, hogy nem csak gyalogos és kerékpáros forgalom bonyolódik a síneken, hanem kiskorúak, iskolás gyerekek, babakocsis szülők és mozgássérültek is a teherautók közé szorulnak.  Mindezek ellenére nem élvezett prioritást a megvalósítási elképzelések sorában ennek megoldása. Bukodi nem foglalkozott olyan szinten ezzel, hogy a megvalósításig eljusson. Inkább a focipályára pályázott, azt fejlesztette a városi infrastruktúra és a közlekedés biztonságossá tétele helyett.  

Bukodi Károly polgármesterként a alakosság támogatását kérte az Alsópakonyban létesítendő új településrész felépítése kapcsán.  Akkor azt ígérte, hogy fejleszteni fogják a szennyvízbefogadó telepet, ami végül csak egy minimális rekonstrukcióban merült ki, az átfogó és kapacitásbővítéssel járó modernizáció helyett. Erre a szomszédos Alsónémedi mutatott akkortájt példát. Ócsa ebben is elmaradt.

 

A polgármester és alfele azt is megígérte, hogy Alsópakony településrészt egy biztonságos kerékpárúttal kötik be a városi közlekedésbe az Üllői utcán át a vasútállomásig.  Mondhatni ez sem valósult meg az elmúlt évtized múltával sem. A polgármester ígérete nem csak egy beteljesületlen álom, egy megvalósítás nélküli trükk volt, hanem egyben a sikertelenség és a városvezetési szimbólumává vált. Bukodi szava pedig a hiteltelenség szinonimája, vagy egyszerű hazugság lett.

Ettől a rossz szokásáról a későbbiek során sem tudott megszabadulni. Beváltatlan ígéretei a Damjanich utcai útfelújítás során is bizonyítást nyertek. Polgármesterként az önkormányzat ülésein a képviselőknek azt mondta, (mint utóbb kiderült hazudta,) hogy a Damjanich utca felújítása során annak járdája is megújult. Ez benne volt a pályázati kiírásban, aztán mégis elmaradt valamilyen ügyeskedés, alvállalkozói trükközés és a városvezetéssel történő egyezkedés nyomán. Sőt még az útfelújítást is szétbontották és különböző szakaszokra szedve amolyan pénznyelő formában valósították meg kevesebb tartalommal. 

Bukodi Ócsája már csak ilyen. Bukodi polgármester pedig már csak olyan, amilyen. A szavára, elmondására  nem lehet adni, mert nála ami írva vagyon az sem igaz.  

Bukodi alatt városunkban a gyalogosjárdák építése jórészt elmaradt. Sőt azok sem épültek meg, amik a pályázati kiírásban szerepeltek, vagyis amire pályázatunk során pénzt nyertünk. 

Bukodi és a hozzá lojális képviselők mindig is a lakosságra akarták lőcsölni ezen önkormányzati feladatot. Szinte mindent kitaláltak a feladat kibújása alól annak érdekében, hogy az itt élőket vegyék rá a köztudottan hiányos járdahálózat részbeni kiépítésére. Úgy tűnik a járdaépítésben nincs elég pénz, vagy haszon. 

A mostani Széchenyi utcai kopóréteg felújítás és az egy oldalú járdaépítés már olyan teher volt a városvezetésen, aminek egyéni érdekeltségei is nyomásként rakodott a polgármesterre. Ne feledjük, hogy Gallai Zoltán képviselőként évekkel korábban, már a Damjanich utcai tervezett (elmaradt)  járdaépítés során kifejezte igényét a Széchenyi utcai megvalósításra. 

 

Aztán ebben érintetté vált Balló Benő is, aki személyesen is adta magát a nyomvonal tervezet/bemutatása során. Nem véletlenül. 

És ha már itt tartunk, akkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a  Széchenyi utca feljavításának munkálatairól, annak kivitelezőjéről, mögöttes költségeiről újabban már egyáltalán nem ad ki anyagot, tájékoztatást a polgármester, vagy a testület tagsága. Napjainkban sehol nem találni egyetlen beszámolót, hirdetményt a mögöttes eljárásról, a közpénzről, arról hogy mi szerepel a tervezettben, a kiírásban, aztán  ezt ki valósítja meg és mibe kerül a végén.  Elvégre csak pár tízmillióról lehet szó.

Ezzel együtt az, aki korábban, (akkoriban) pénzt-, lakossági hozzájárulást kért volna az utcában élőktől, az most ugyanúgy nem fizet ezért a járdáért, ahogy a sarki vendéglátóegységben érdekelt képviselőtársa sem. Ők  valahol haszonélvezői ennek a visszás helyzetnek.

Pénzt mégis csak a Némedi utcában újonnan beköltözőktől kérnek (ezek) a képviselők, amolyan hozzájárulás címén a majdani járdáért. 

Mert Ócsán már csak így mennek a dolgok. 

Ezek-után az, hogy Bukodi Károly még mindig Ócsa polgármestere, az nem csak a város szégyene, hanem a képviselők után az itt élő egyéneké, a választói többségé is.

*