Amikor egy város tétlen, akkor más közösség, község képes kiállni magáért - helyi képviselet ( - mások helyett)

 Ismert, hogy mennyi kormányzati behatás éri az országot és annak lakóközösségét. Azokat a településeket, amiket egy-egy kormányhatározat befolyásolása által az ott élőket érinti. 

Korábban a településvezetők  (önkormányzati vezetők, polgármesterek) egy része emelt szót, fejezett ki amolyan nem tetszést a szolidaritási adó (hivatalos nevén önkormányzati szolidaritási hozzájárulás) bevezetése és fizetése végett.

Aztán voltak önkormányzatok, ahol a vezetése által ezt igyekeztek a lakossággal megosztani úgy, hogy a helyiek fizetési kötelezettségét, adóterhét növelték. Ócsán például megduplázták a korábban is panaszolt kommunális adót.  Mindezek után  valójában semmivel nem kapott a kommuna több juttatást.  

Most, hogy a választók akaratából kormányváltás történt, elcsitultak az önkormányzati panaszok a szolidaritási adót illetően.  Már nem hallani polgármesteri felszólamlásokat, kritikát a kormány elvonása kapcsán.  Magyar Péter  sokak által várt Tisza-kormánya meghagyta ezt.

Így Ócsán sem  lett kevesebb a terhelés. Sőt az előrehaladás is elakadni látszik.  

Az évek óta ígért és több választási kampányban hangoztatott vasúti átjárókhoz vezető gyalogos út kiépítése is várat magára. A legutóbbi híradás szerint az egyik érintett helyen (Üllői) azért, mert nem tudják, melyik oldalon vigyék oda a gyalogjárót.  A másik (Székesi) kereszteződésben ez fel sem merült, de szóba se.  Így ez is marad, mint a beígért zebrásítás.  (Tényleg miért akadt el a munka?)

A szennyvíztisztító környezetszennyező üzemvitelét nem is említem, mert ez esetben is inkább másutt látni elgédetlenségből fakadó mozgolódást, mintsem helyben, ahol a kárszenvedés történik. Igaz, a polgármesterünk több levelet említ a túlterhelt telep tarthatatlan állapota okán, de valójában érdemi változásról nem tudunk beszámolni. Állítólag államtitkári szenten van a dolog. Az ismert a környezetszennyezés addig is van.  Paul Tamás szavaival élve bízunk az új kormányban. A megoldást illetően. A sürgősségi, előadott havária helyzet ellenére az ürítési folyamat nem állt le, a rákötések nem lettek megtiltva, a szennyezés tovább folyik. A szennytelep bűze, a láposba kiengett ilyen-olyan vízzel jró rovarinvázió (légy, szúnyog) bizony hatással van a helyi életre. Ezért érzik sokan a semmittevést, mint cselekvési, megoldási (problémát,) hiányt.  Nem akarjuk, hogy ez esetben is az legyen, amit a polgármester a térbeton üzem esetében előadott. Mert igaza lehet: "Ilyen körülmények között rendkívül rossz élni". 

   

 Szintén nem látszik előrelépés az iskola előtti kamionforgalom felszámolása érdekében.  A helyi osztrák érdekeltségű térkőgyártó kamionjai sem képesek elkerülni a városközpontot, ahogy a sóderes billencsek sem igazán törődnek a lakókörnyezeten való áthaladás, a súlykorlátozás tilalmával.   Ebben sincs változás. 

Igaz, a tiszás országgyűlési képviselő  nyárra hirdetett fórumát a melegre való hivatkozással elhalasztották, de aztán most mégis csak megjelent az emberek színe előtt, ahogy az Ócsát érintő szélgenerátorokkal kapcsolatos elképzelések, hírek nyilvánosságra kerültek.  

 

Ezt megelőzően csak egy polgármesteri találkozóról tudni, ahol a kormányzati képviselő asszonnyal  egy röpke bejelentkezést tettek a szennyvíztelep erodálása kapcsán, ígérve a jövőbeni próbálkozást.

Aztán jött a fórum, és a kormányzati képviselői mese a munkáról, egészen addig, míg a helyiek kérdéseket nem tettek fel.  Történt ez az áthaladó teherforgalommal kapcsolatosan és a Semmelrocként ismert valójában már Wienerberger tulajdonú betonelemgyártó cég káros mellékhatásai okán.

  

A kormánypárti Bilisics képviselő olyan eszement dolgokkal jött elő, hogy a cégnek érdeke a gyártás, ami persze egyrészt érhető, mert melyik haszonszerző gazdasági vállalkozásnak nem érdeke a nyereség termelése. A valós problémát, mintha nem is értette, vagy fel sem fogta volna. A rosszabb változat az, ha értette, felfogta és mégis a zajos, poros, környezetszennyező védelme érdekében mondta azt, amit. 

Ennél megdöbbentőbbet talán a polgármester bekapcsolódása, felszólalása hozta.  Mintha a zsebéből rángatta volna ki a lakosságot, úgy áll ott és nyilatkozott. Megértőként ismerte el a problémát, igazat adott a felszólalónak, majd azt mondta ne tud mit tenni.  Megdöbbentő volt ezzel szembesülni. 

Nem csak azért, mert a városnak, a vezetésnek és az önkormányzat hivatalának minden lehetősége adott az érdekérvényesítéshez. Ahhoz, hogy az itt élőket, a saját szavazóit, a városi lakosságot képviselje egyrészt, másrészt pedig, hogy a szennyezőt normális üzemeltetésre kényszerítse. De ezt most hagyjuk, erről esetleg majd később.

Most inkább arról szeretnék értekezni, hogy a Bilisics-fórum a képviselő asszonyság nem csak a szélerőművek okán más településre is ellátogatott, ahol ennél forróbb hangulatú közönség várta.

 

Itt még pár gondolat erejéig kihagyhatatlan előhozni, hogy a kormány által elképzelt szélenergia hasznosítással járó teherviselés ellen már több helyen felléptek.  Aszód és Gyöngyösfalu fellépett az ottani telepítési elgondolások kapcsán.  Gyöngyösfalun a gazdák szólaltak fel és adták le elutasító szavazataikat, Aszódon pedig a polgármester tiltakozott az ottani elképzelések okán.   Ócsán ezt is másként preferálják.

 

Áttekintve Bugyi községre, azt tapasztalni, hogy az ottaniak hevesebben lépnek fel, mint nálunk. Ott nem csak tiltakoznak a települést érintő kamion terheléssel járó por, zaj-hatásokkal szemben, hanem kimondottan követeléssel állnak elő. Ezért még demonstrációra is képesek.  A lényeg, hogy a nehézgépjárművek ne tegyék tönkre a lakókörnyezetet, ne rongálják a belső utakat, szűnjön meg a településen való áthajtás a por és zajszennyezés, építsenek elterelő utat.  Ennek érdekében szólaltak fel és adott közzé nyílt (felszólító) levelet  a képviselő is. 

 

Mindez azt demonstrálja, hogy ott, ahogy másutt is, van élő, aktív érdekközösség, létezik olyan képviselő, aki képes ellátni a választói érdekképviseletet és valamit tenni, fellépni a helyiek céljaiért.

Ócsán sajnos ilyen aktivitást nem látni. Mintha vidámparki alvó óriás szuszogna az előtte elcsónakázókkal mit sem törődve. Holott Ócsa a környező kisebb települések egykori gócpontja volt.  Ma már csak egy népesebb helye a térségnek, ahonnan még a bankfiókok is kivonulnak.  Ma ez is csak a kisebb szomszédban érhető el.  

És így vagyunk az összes problémánkkal a közös ügyeinkkel. Amolyan közösségi érdektelenség övezi ez a szunnyadó várost.  Mintha a városvezetésnek is az lenne az érdeke, hogy mindenki kussoljon.  Aki panaszkodik, arra a facebookos siserehad úgy ugrik rá, mint sivatagi hiéna falkában az kiszemeltre.  Aztán a polgármesteri hangadó bejegyzés, fenyegetés, elrettentés, jogi eszközök, üzengetés, perek és mi kell még?  Ahogy említette még ma is zajlanak olyan eljárások, ahol a korábbi vezetés dolgait érintő ügyek vannak.  Legyen az a magasfeszültségű oszlopok átvezetési ügye, vagy a települést érintő korábbi kártékony akár szennyezések, káresetek dolga. 

Ezzel szemben azt látjuk, hogy van egy párt, ami jelenleg is kisebb, mint a Fidesz és képes fellépni, felszólalni az ócsai szennyvíztelep sorsát illetően.  Ez a Mi Hazánk.  És ők azok, akik többet tettek, mint a Fidesz, vagy Magyar Péter szolgálja együttvéve.  Az ismert szövegelés mellett, vagy helyett.

Mint beszámolnak róla: Ócsa problémáit ellenzékből sem hagyjuk magukra!

 

Az Országgyűlés elé került a Mi Hazánk módosító javaslata az Ócsát, Inárcsot és Felsőpakonyt kiszolgáló közös szennyvíztisztító telep bővítésére és korszerűsítésére.

A probléma nem új keletű. A térség az elmúlt években jelentősen növekedett, a jelenlegi szennyvíztisztító pedig már évekkel ezelőtt kinőtte a kapacitását. Miközben a telep engedélyezett kapacitása 14 ezer lakosegyenérték, a tényleges terhelés már 2018-ban meghaladta a 22 ezret. Ez egy olyan probléma, amelynek rendezését nem lehet tovább halogatni.

 A kezdeményezést Kardos Alexandra, a Mi Hazánk Dabas Város Önkormányzatának képviselője karolta fel, Dóra Gavló-Pirk inárcsi Szervezetünk elnökének kezdeményezésére, mindannyiunk nevében, akik felelősséget vállalunk ezért a térségért és az itt élő emberekért. A parlamenti módosító javaslatot pedig Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője nyújtotta be, így az ügy immár az Országgyűlés előtt van.

Tassi Róbert, önkormányzati képviselő, választókerületi elnök írta szerint:  Nem csak beszélünk a helyi problémákról – visszük őket oda, ahol dönteni lehet róluk.

 És nincs ez másként a szomszédos Bugyi települést érintően. Ott is van képviselő, aki képes cselekvésre és  képes az embereket képviselve, összefogást kovácsolni, hogy a szennyezés, a zaj és a forgalomcsillapítás valóság legyen. 

   

Kár, hogy Ócsán mindezt az érdekképviseletet, ezt a fejlődést szolgáló törekvést, az irányt nem lelni. 

Itt, mintha a városvezetés mással lenne elfoglalva.

*

NYÍLT LEVÉL DR. BILISICS ZITA ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ASSZONY RÉSZÉRE

Tisztelt Dr. Bilisics Zita Országgyűlési Képviselő Asszony!

Mi, bugyi lakosok, örömmel vettük tudomásul, hogy Tisztelt Képviselő Asszony csütörtökön településünkre látogat lakossági fórum megtartása céljából. Engedje meg, hogy mint a legtöbb szavazatot kapott képviselő, a mögöttem álló demokratikus felhatalmazással élve néhány gondolatot közvetítsek Önnek Bugyi polgárai nevében.

Márciusban, a választókörzetében egyedülálló módon tüntetést tartottunk az elkerülő út megépítése érdekében. A tüntetésen településünk főterén mintegy ezer ember vett részt, a demonstrációnk az RTL csatorna Híradójába is bekerült, valamint az ATV reggeli műsorában is téma volt. Ön a választási szórólapjában ígéretet tett az elkerülő út megépítésére, így sokan ebben a reményben szavaztak Önre.

A jó hangulatú, júliusi megbeszélésünkön tájékoztattam Önt arról, hogy a Közmeghallgatáson egyértelműen azt tapasztaltam, hogy az emberek a tüntetések folytatását szeretnék. A kormányalakítás miatt azonban vártunk tavasszal, majd időt hagytunk nyáron is, azonban júliusban tisztelettel jeleztem Önnek, hogy legyen szíves mielőbb előmozdítani ügyünket, ugyanis legkésőbb ősz elejéig tudunk várni arra, hogy végre konkrétumokat kapjunk az új kormánytól az elkerülő út kivitelezését illetően. Arról beszélgettünk, hogy ősszel egy lakossági fórum remek lehetőséget nyújtana arra, hogy végre konkrétumokkal szolgálhasson nekünk a várva várt utunk kapcsán.

Ezért engedje meg, hogy tolmácsoljam Önnek a bugyi lakosok kérését a szeptember 17-én, 17 óra 30 perckor a Bugyi Tájházban tartandó lakossági fórum kapcsán: azt szeretnénk kérni Öntől, hogy kellő részletességgel számoljon be arról, hogy eddig milyen lépéseket tett a projekt előmozdítása érdekében. Szeretnénk tudni, hogy felszólalt-e a Parlamentben az ügyünkben, írt-e bármilyen írásos beadványt valamilyen fórumhoz címezve vagy legalább szóban, informális úton folytatott-e egyeztetéseket a legfontosabb helyi ügyünkben.

Továbbá arra kérem, ismertesse a kormány, illetve Vitézy Dávid Miniszter Úr álláspontját a bugyi elkerülő út megépítése kapcsán: mikorra tervezik az építkezés megkezdését, milyen határidőn belül kívánják befejezni az elkerülő út kivitelezését, valamint mi a garancia arra, hogy ez valóban meg is fog történni. Tájékoztatom Önt, hogy különösen az ezekre adott válaszok fognak sokunkban dönteni arról, hogy folytatjuk-e ősszel a tüntetéseket. Kérem, legyen szíves beszámolni arról is, hogy a nyáron elnyert uniós források felhasználásra kerülnek-e az elkerülő út megépítésére.

Bízunk benne, hogy a beszámolójából azt fogjuk érezni, hogy az új kormány valóban törekszik az igazságosságra, ezért igazságot szolgáltatnak annak a településnek, amelynek kavicsából a fél ország épül, és amelynek lakóit mindezek ellenére harminc éve semmibe veszi a mindenkori kormány. Ezért arra szeretném kérni, hogy az elkerülő út legyen az első téma, amiről beszámol, hogy kellő idő jusson az első számú közügyünkre.

Ahogy azt a márciusi tüntetésen elhangzott beszédemben is elmondtam, Bugyi polgárai nem hajlandók tovább eltűrni a teherautók döbbenetes zajterhelését és porszennyezését, vagy hogy repedeznek a házfalak és ezért elértéktelenednek az ingatlanok! Úgy csörögnek a kamionoktól a konyhákban a tányérok, poharak, mintha az ott lakók folyamatos földrengést élnének át. A lakosok nem viselik tovább el a folytonos kialvatlanságot! A szülőknek elegük van abból, hogy aggódva kell hazavárniuk gyermekeiket az iskolákból, ahol ráadásul tanítani sem lehet rendesen a beszűrődő zaj és por miatt!

Tisztelt Képviselő Asszony! Csütörtökön szeretettel várjuk Tájházunkban, bízva abban, hogy végre konkrétumokat hallunk az elkerülő út megépítése kapcsán. Remélhetőleg telt ház fogja várni Önt!

Bugyi, 2026. szeptember 13.

Tisztelettel:

Dr. Szadai Szilárd

Bugyi Nagyközség önkormányzati képviselője

Gyöngyösfalun nem kérnek a szélgenerátorokból - az ott élők leszavazták a telepítést

 Gyöngyösfalun leszavazták, nem kérnek a szélerőműből

Egy vasi falu beintett a kormánynak, nemet mondtak a tervezett szélerőművekre

  Hivatalos: fellázadt az első magyar falu a Tisza-kormány széltornyai ellen, hozzájuk nem telepíthet Kapitány István szélturbinákat – a polgármester feketén-fehéren közölte a döntést

Pénteken lakossági fórumot tartottak az ezer főt számláló Vas megyei községben, Gyöngyösfalun, ahol a helyiek szavazást tartottak a kormány által a település közelébe tervezett szélerőműpark kapcsán. A megjelentek végül több mint 85 százaléka elutasította azt, hogy szélerőművek létesüljenek a falu mellett.

A 9970 . hu helyi hírportál beszámolója szerint a szeptember 11-i lakossági fórumon egyértelmű eredmény született, mindössze 12-en támogatták a javaslatot, míg 73-an elutasították a szélerőműpark létesítését.

Tóth Árpád polgármester a gyűlés után közzétett bejegyzésében azt írta, a lakosság egyértelműen kifejezte véleményét, az önkormányzat pedig támogatja a döntést.

„A lakosság egyértelműen kifejezte véleményét a tervezett szélerőművekkel kapcsolatban. Köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólásokat, a felkészült és kulturált részvételt, valamint azt, hogy elmondták véleményüket. Külön köszönöm a környező településekről érkező érdeklődőknek is, hogy megtisztelték jelenlétükkel a fórumot. Az önkormányzat a kapott útmutatást teljes szélességgel támogatja” – írta Facebook-posztjában a település vezetője.

A szavazás egyik apropója az volt hogy a kormány egy új pályázatot indított, melynek keretében összesen 700 megawatt új szélerőművi kapacitás előtt nyitotta meg az utat, de a tervek szerint ez a szám 2030-ra már a 4000 megawattot is elérné. A Magyar Péter vezette kabinet szerint erre azért van szükség, mert Magyarországnak többféle energiaforrásra kell átállnia, a cél pedig egy olyan energiamix kialakítása, amelyben a nap-, szél- és atomenergia, valamint a geotermikus energia és az energiatárolás együtt biztosítja az ország energiaellátását.

A szélerőműparkok ellenzői szerint viszont ezek a létesítmények komoly környezetkárosító hatással járnak, ráadásul a tájképet is erősen rontják.

Erre nem számított Kapitány István: sorra lázadnak fel a vidéki magyar városok a szélturbinák ellen, 80 óriástornyot rakhatnak párszáz fős faluk mellé – kiborult a lakosság

Szélerőműpark terve borzolja a kedélyeket több Vas megyei településen, a lakók attól tartanak, hogy 150-200 méter magas turbinák jelennek meg a falvak határában. Szélerőmű egyelőre még nem épül: Sorkikápolnán és Kissomlyón is azt közölték, hogy csak előzetes vizsgálatok és egyeztetések zajlanak, hivatalos beruházási döntés nincs – írta még augusztus közepén a nyugat.hu.

A környéken már működik egy kisebb szélerőműpark: Ikervár mellett 2012 óta 18 turbina termel áramot. Ezek mintegy 100 méter magasak, lapátjaik 44 méteresek, vagyis jóval kisebbek a most felmerült 150-200 méteres szélturbináknál. 

 

Ócsán szeptember 10.-n tartott fórumot, Bilisics Zita a kormánypárt oldalán álló képviselőnő a településünket érintő szélerőmű beruházásokat illetően, ahol azzal kívánta nyugtatni a hallgatókat, hogy ez nem érinti a városunkat, mivel csak hálózatfejlesztésről van szó.  Sőt csak két Pest vármegyei járást említett kijelöltként, Ócsáról azonban nem szólt.

 Az viszont kétségtelen, hogy a helyik nem igazán szeretnének toronymagas szélkerekeket sem látványként, sem zajforrásként, sem pedig a termőföldjeikre. 

Mit ér a gazdák szava? Lakossági fórumon mondtak nemet a szélerőműparkra

Gyöngyösfalun megkérdezték a lakosságot és népszavazást tartottak a szélgenerátorokról. többségükben kinyilvánították azon szándékukat, hogy nem kérnek.  

A cél az volt, hogy a helyiek tájékoztatást kapjanak a tervezett beruházásról, feltehessék kérdéseiket, valamint elmondhassák észrevételeiket és véleményüket. Az önkormányzat szándéka egyúttal az volt, hogy megismerje a település lakosságának álláspontját.

„Támogatja-e Ön a Gyöngyösfalu települést érintő, tervezett szélerőműpark megvalósítását?”

Erre lehetett igennel vagy nemmel válaszolni.

Lényeges körülmény, hogy az önkormányzat már a meghívóban rögzítette: a véleménynyilvánítás nem minősül a helyi népszavazásról szóló jogszabályok szerinti helyi népszavazásnak, és annak eredménye önmagában nem keletkeztet kötelező döntési kötelezettséget a képviselő-testület számára.

A 73–12-es eredmény tehát nem egy hivatalos helyi népszavazás eredménye, hanem a fórumon voksoló lakosok véleményét tükrözi. Mindenesre a megjelentek több mint 85 %-a kifejezte nem tetszését.  

Tóth Árpád József azt írta, hogy a lakosság világosan kifejezte véleményét a tervezett szélerőművekkel kapcsolatban, az önkormányzat pedig a fórumon kapott útmutatást támogatja.

A háttérben az augusztus végén megjelent országos pályázati kiírás áll, amely kilenc hálózati csomóponton összesen 702 MVA új szélerőművi kapacitás csatlakozását teszi lehetővé.

A Szombathely mellett tavasszal elkészült nagyfeszültségű transzformátor-alállomás 200 MVA kapacitással szerepel a kiírásban, így a térség a hazai szélerőmű-fejlesztések egyik fontos csomópontja lehet. Csak az ócsai hálózati pont szerepel nagyobb, 255 MVA-s kapacitással.

A szélerőművek fejlesztése közben politikai kérdéssé is vált. A kormány a mostani pályázattal több mint 700 megawatt új szélerőművi kapacitás előtt nyitotta meg az utat, a tervek szerint pedig 2027 és 2030 között összesen legalább 4000 megawattnyi szélerőművi hálózati kapacitást pályáztatnának meg.

A kérdés csupán az, hogy mely helyek, önkormányzatok azok, akik utat biztosítanak ennek, és kik, akik a mögöttes nép véleménynyilvánítási jogán nem. 

  Ócsán azonban ilyesfajta közvélemény kutatás, felmérés nem volt. Nálunk csupán Bilisics és a polgármester nyilatkozott a felvetést érintő ügyben. A lakosság véleményét nem kérték ki.  

A megvalósítás, vagy elutasítás lényegében a helyi többségen múlik; - már ha szót emelnek. 

* 

 Forrás: Világgazdaság, Agroinform, Nyugat.hu, MiFiGY