A Semmelrock egy Felsőzsolcához köthető cégként volt ismert.
Semmelrock Stein + Design Burkolatkő Kft néven és formában 1997.04.03-i alapítással jött létre Építési betontermék gyártási célzattal 2364 Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky út 108. címen jegyezve az előd cég. (Azóta már törölték a cégjegyzékből.)
Az ócsai gyár helyét – ahol eredetileg fatelep működött – 1998-ban jelölték ki. Az építési-, telepítési munkálatok hamar és gyorsan megkezdődtek és még abban az évben, 1998 végén el is indulhatott az üzem, két Ausztriából és Németországból érkező gyártósorral.
Az indulás után fél évvel a település akkori polgármestere, Buza Attila pedig azt hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy a Semmelrockkal való jó viszony erősítése egyértelmű szándékuk. Ez a jelen ismeretében szinte semmit nem változott. (Lásd a fórumot.)
A termelés mintegy 50 munkavállalóval kezdődött, melynek derékhadát a helyi munkaerő adta. Az azóta végbement fejlődést szépen mutatja, hogy mára az alkalmazotti állomány mintegy másfélszeresére növekedett, a termelés pedig felfutott. Azóta - mondhatni - Európa vezető térkőgyártójává vált.
A kezdeti gyártás két csarnokban folyt, az egyik a gyáriak által Henkének nevezett lapgyártó rész volt, míg a másik a Hess-üzem, ahol a térkövek készültek. A harmadik gyártócsarnok kicsit később készült el. 2019-ben a korábbit egy Hess-gépsorra cserélték. Aztán a térkő gyártót 2002-ben egy másik Hess-gép váltotta le. Ezzel egyidőben egy csiszolót is építettek.
A gyártókapacitás a kezdeti 400 ezer térkőtervezetről 2021 végére több mint 600 ezer négyzetméternyire növekedett. Mindemellett vagy 120 ezer négyzetméter betonalapú térburkoló lapot termelt ekkor az üzem.
A mai gondokat is ez okozza. 2022. januárjától már a Wienerberger Zrt. égisze alatt folytatja működést a gyár, amit a helyiek továbbra is csak Semmelrock-ként aposztrofálnak. tovább sikeres működését.
Az elmúlt időszak lakosságot érintő probléma a termelés felfutásával, járó hatás, ami a környéken élőket zavarja. Ez nem csak a megnövekedett nehézgépjármű forgalom, hogy ezek a kamion nagyságú több 10 tonna összsúlyú járműszerelvények az iskola előtt, a belvároson dübörögnek át, hanem a térkőgyártás technológiájából fakadó szennyezettség. A szállópor, a rezgés adta zajok, dübörgések, ami különösen az esti pihenésre szánt időszakban a nyugalmi órákban zavarja az itt élőket.
A környéken élők ezzel évek óta küzdenek. Dönti Károly polgármestersége alatt ennek csillapítása céljából készült egy un. zajvédő fal, ami ma már nem hozza az elvárt eredményt, azaz nem tölti be megfelelően adott szerepét.
Ezért is emeltek szót ismét az új kormány égisze alatt idelátogató országgyűlési képviselőjéhez szóltan a megjelentek. Ezen alkalom során a polgármester is bekapcsolódott a hozzászólások sorába és elmondta, igaz a panaszosok állítása. Szerinte "ilyen körülmények között rendkívül rossz élni" azonban azt is hozzáfűzte, az önkormányzatnak nincs ráhatása erre a magáncégre.
Wienerberger Zrt nem egy kis "magáncég". A zárt-körű részvénytársaságot 4 budapesti illetőségű személy jegyzi jogosultként. Elérhető adatok szerint 1989.12.29.-i alapítással bírnak és utolsó beszámoló szerint 694 fős foglalkoztatói létszámmal rendelkeznek. Mindez a cég nagyságát mutatja, anélkül is hogy most a kitermelteket, vagy az anyagi háttért, az üzemi nyereséget említsük.
Mondhatjuk, van mit a tejbe aprítani.
A Wienerberger AG egy osztrák épületgépészeti megoldásokat és infrastrukturális rendszereket gyártó vállalat, amely Európa vezető tetőcserepgyártója és a világ legnagyobb téglagyártója. Az agyagtermékek mellett a vállalat Európa egyik vezető műanyagcső-beszállítója is egyben.
Az ócsai térkőgyártáshoz is ez a (Wienerberger) cég adja magát (trend & márka) a Zrt hivatalos elnevezésében.
A Superbrands Program keretében 2025. évben több ezer, a hazai piacon működő vállalatot vizsgáltak és komplex kiválasztási rendszere szerint, valamint szakmai bizottságok döntése alapján díjazta a legkiválóbb márkákat. A Wienerbergerhez tartozó Tondach és Semmelrock ekkor ismét elismerésben részesült. Így a Semmelrock márkát második alkalommal találta érdemesnek a Business Superbrands 2025 védjegy viselésére.
A lényeg azonban nem ez, hanem a káros mellékhatás.
Jelen ismereteink szerint az ócsai létesítményben használt technológia korszerű, de létezik jobb megoldás is.
A térkőgyártás precíz és összetett eljárás, melynek során a minőség, a tartósság és az esztétikai megjelenés egyaránt kulcsfontosságú. A beton térkő alapanyagai a cement, homok és kavics (vagy zúzottkő). A cementpor, az apró homokszemcsék a felöntés során hozhatnak, okozhat szennyezést szálló por formájában, ha ezt nem zárt térben, és szűrten kezelik.
A térkövek gyártása és megszilárdulása után azonban már nem bocsátanak ki természetkárosító anyagokat.
A homogén keverék automata adagolórendszerrel az öntőformákba kerül, így alakítják ki a kívánt formákat. Ezt követi a vibrációs tömörítés, mely eltávolítja a légbuborékokat, és tömör, légmentes szerkezetet hoz létre. Ez okozza az érezhető dübörgést, rezgést, amit a környéken élők panaszolnak.
A formázott térköveket mechanikus préseléssel tömörítik, hogy maximalizálják a sűrűséget és a kopásállóságot. Természetesen ennek a folyamatnak is lehet bizonyos nem ismert zajkibocsájtása.
Tehát a technológia, a jelenség és a velejárója ismert. Kérdés, mit lehet tenni a helyben élők környezetvédelme, lakatási körülményeinek javítása, megóvása céljából?
A csarnoknak óriási légcserére és szellőzésre van szüksége a por és a technológiai hő elvezetése miatt, a szellőzőnyílásokon pedig óhatatlanul kiszűrődik a hang. Emellett a kész termékek folyamatosan áramlanak ki a csarnokból az érlelőkamrákba és a raktárudvarra, ami miatt technológiai nyílásoknak, kapuknak kell nyitva lenniük (bár a gyár igyekszik a lakóházak felőli kapukat zárva tartani).
A helyi önkormányzatok széles körű jogi, szabályozási és ellenőrzési lehetőségekkel rendelkeznek a területükön működő üzemekkel, gyárakkal és gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban.
Bár a nagyobb ipari létesítmények közvetlen engedélyezése és felügyelete gyakran a kormányhivatalok (például a környezetvédelmi vagy katasztrófavédelmi hatóságok) hatáskörébe tartozik, az önkormányzat a következő eszközökkel képes befolyásolni, korlátozni vagy ellenőrizni egy helyi üzem működését:
Ócsa város önkormányzatnak és a jegyzőjének tehát korlátozottan, de megvannak a maga jogi eszközei a helyi térkőgyártó üzem környezetterhelésével (por, zaj, rezgés) szemben.
Jegyzői és hatósági eljárások
Telepellenőrzés és tiltás: A jegyző ellenőrizheti, hogy a vállalkozás rendelkezik-e érvényes telepengedéllyel vagy a bejelentett tevékenységet a jogszabályok szerint végzi-e. Ha a telepet engedély nélkül vagy az előírásokat megszegve üzemeltetik, a jegyzetelési jogkörben eljárva tilthatja a tevékenységet, vagy bírságot szabhat ki.
Környezetvédelmi hatóság megkeresése: Az önkormányzat – vagy a lakossági panaszok alapján a jegyző – hivatalból megkeresheti a Pest Vármegyei Kormányhivatalt mint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, hogy végezzen zaj-, rezgés- és immissziós méréseket, mivel a környezetvédelmi határértékek betartásának ellenőrzése elsősorban az ő hatáskörük.
- Az önkormányzat határozza meg, hogy a település melyik részén milyen tevékenység végezhető;
- Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ): Az önkormányzat rendeletben rögzítheti az építési övezeteket. Megszabhatja, hogy hol létesíthető ipari vagy gazdasági terület, mekkora lehet a beépíthetőség, a maximális építménymagasság vagy a kötelező zöldfelület aránya.
- Településképi véleményezés és bejelentés: Szabályozhatja az üzem külső megjelenését, hogy az illeszkedjen a környezetbe.
Mivel az ócsai üzem közvetlen közelében lakóövezetek is találhatók, a gyár működésére a 284/2007. Kormányrendelet és a kapcsolódó miniszteri rendeletek határértékei vonatkoznak.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) alapján a helyi környezetvédelem az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik;
Helyi rendeletek alkotása: Szigorúbb helyi szabályokat hozhat a zajvédelemre, a fás szárú növények védelmére vagy a helyi jelentőségű természetvédelmi területek óvására vonatkozóan.
Környezetvédelmi bírság: Jogosult helyi környezetvédelmi bírságot kiszabni, ha az üzem megszegi a helyi előírásokat.
Zaj- és rezgésvédelem: Az üzemek zajkibocsátási határértékeinek betartását a jegyző ellenőrizheti (amennyiben nem környezetvédelmi engedélyköteles, nagyobb ipari létesítményről van szó).
 |
| Biharkeresztesen a Viastein üzemében |
Hatósági és ellenőrzési jogkörök (a Jegyző útján)
A polgármesteri hivatal vezetője, a jegyző, mint helyi ipari/kereskedelmi hatóság közvetlen eszközökkel bír:
Telepengedélyezés és bejelentés: Bizonyos ipari és gyártó tevékenységek csak a jegyző által kiadott telepengedély birtokában vagy bejelentés után végezhetők.
Szankciók alkalmazása: Szabálytalanság esetén a jegyző jogosult bírságot kiszabni, ideiglenesen vagy véglegesen felfüggeszteni az üzem működését, illetve elrendelni a telep bezárását.
Helyi adóztatás
Az önkormányzat gazdasági nyomást is gyakorolhat az üzemre a helyi adópolitika alakításával:
Kivetheti és maximalizálhatja a helyi iparűzési adót (HIPA), az építményadót, valamint a telekadót.
Adókedvezményekkel ösztönözheti a környezetbarát vagy munkahelyteremtő beruházásokat, vagy éppen megvonhatja azokat a problémás üzemektől.
Érdekérvényesítés és közvetítés
Ha egy nagyobb gyár engedélyezése nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hatásköre (pl. akkumulátorgyárak, kiemelt beruházások):
Az önkormányzat kötelezően ügyféli jogállást kaphat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban, így észrevételeket tehet.
Képviselheti a helyi lakosság érdekeit a beruházóval és a kormányzattal szemben.
Szerződéses megállapodásokat (pl. településfejlesztési szerződés) köthet a céggel, amelyben a vállalat önkéntes kötelezettségeket vállal (pl. útépítés, fasor telepítése, helyi civil szervezetek támogatása).
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése