Amikor az ősember félte a villámlás, már érezte, hogy ebben a jelenségben létezik valami fantasztikus és félni való. Amikor felfedezte a tüzet, még nem tudta, hogy ehhez is legalább három tényezőnek kell együtthatóként jelen lennie. Csupán azt érzékelte, hogy a tűz meleget ad, ami jó és füsttel jár, ami kevésbé hasznos, de elszáll. Akkoriban ez nem jelentett tudományos problémát.
Mai világunkban azonban füst, a gáz kibocsájtás, mint járulékos mellékhatás károsnak tekintendő a környezet fa öld, mint bolygó és annak védelme, megóvása érdekében.
Azt azonban már az emberré válásunk óta tudhatjuk, hogy az energiatermelés, legyen az akár hő, vagy az akkor még nem ismert elektromosság, csupán a villám is mellékhatásokkal jár.
Ma is ugyanezekkel a természeti jelenségekkel, fizikai tulajdonságokkal szembesülünk. Az energiatermelés mellékhatásokkal jár. A mai ember azzal foglalatoskodik, hogy a különböző felfogások, elképzelések, ideológiák szerint válasszák ki a maguk kevésbé szennyező energiatermelését.
Míg korábban a szenet, a fát a magasabb fűtőértékű és kevésbé füstös olaj, majd a tisztább földgáz váltotta fel, addig ma már a gáz is csak egy leépítésre ítélt káros anyagokat kibocsátó terméknek minősül. Hogy ebben mennyi a valóság és mennyi a politika, azt ítélje meg mindenki maga.
Az viszont vitathatatlan, hogy a rendelkezésre álló földgáz a biztos ellátás folyamatos energiaellátást biztosít. Ilyen a korszerű, de ma már ismét vitatott energiatermelést biztosító lehetőség az atomerőmű. Amíg ezt a japánok a maguk tragédiája okán nehezményezték, addig a német maguk jól működő hálózatát a politikai nyomulás áldozatává tették. Persze nincs ezzel mindenki így. Mégis a németek adják azt a vezető politikai-gazdasági státuszt, ami nagyrészt befolyásolja Európát. Ez alól azért van némi kivétel, aki képes mentesíteni magát a németek „zöld” politikájától, de ez ránk nem vonatkozik.
A németek az atomenergia elvetése, és a gáz elvesztése mellett kénytelenek voltak egyrészt visszanyúlni a korábbi fosszilis energiahordozókhoz, keresve közben a az alternatívát a megújuló energiák felé. Így jutottunk el a napelemekig, majd a szélturbinákig. Előkerült még a föld belső energiájának a hasznosítása, ami bonyolult, drága és kevésbé kifizetőd. A nappal és a széllel az a baj, hogy ezek időjárásfüggők. Csak akkor hasznosíthatók, ah süt a nap, vagy fúj a szél. Ezzel pedig az a baj, hogy amikor rendelkezésre állnak, akkor túltermelnek és ezt nem tudjuk még jól kezelni, levezetni, vagy tárolni. Ugyanakkor nem mindig akkor állnak rendelkezésre, amikor erre a felhasználói oldalon szükség lenne. Mindez az ingadozás vagy vákuum komoly problémát okoz a hálózati stabilitásban a kiegyenlített, folyamatos szolgáltatás biztosításában.
Az ősember is látta, hogy a villám is csak egy olyan természeti jelenség, ami nem állandó. Ahogy napsütés és a széljárás sem adatik meg bizonyos időszakokban. Vagyis ez és az így kinyerhető energia nem áll stabilan rendelkezésünkre a nap egésze folyamán. Időjárásfüggő. A stabilitás egy mögöttesen rendelkezésre álló hálózatnak, egy erőműnek kell biztosítani, amit a fentiekben taglaltak szerint mostanság elvetni próbálnak. Márpedig a megújuló energiák is a kölcsönhatáson alapulnak. Ahogy a tűz füsttel, hamuval vagy korommal jár, addig a napelem hulladéka is környezetszennyező, nehezen lebontható anyagokat hagy hátra. A szélerőművekkel még több gond párosul. Elsőként a telepítés, aztán a létesítés okozta látvány, a szervizutak, az összekötések, az üzemeltetés, karbantartás állandósága, az olajfelhasználás, a vibráló fény- és suhogó hanghatás, valamint a lebontása és újrahasznosítás problémája. A tájra, a környezetre gyakorolt negatív hatások mentén nem véletlen a lakossági szembenállás.
A jelen hazai törvényi szabályozás szerint ezek a szélturbinák már 700 méterre telepíthetők a házaktól. Mindez kb 14-2 0 villanyoszlopnyi távolságot jelent a szélső épületektől.
A szélturbinák jelenlegi hatékonysága 15-22 %. Ezt kívánják fokozni a nagyobb, magasabb építésű generátorok alkalmazásával, hogy ne csak a felszíni légmozgást vegyék munkába, és így növeljék kapacitást, azaz a hatékonyságot. A mai szélturbinák 150-200 méteres magasságban dolgoznak. Ugyanakkor az átlagos szélsebesség hazánk legnagyobb részén 150 m-es magasságban épp, hogy meghaladja a 6 m/s-os értéket, amit a szélturbinák gazdaságos működtetésének küszöbértékeként szokás emlegetni. Ezért kívánnak nagyobb és magasabbakat létesíteni. Az eredeti három-négyszeresét meghaladó teljesítményű hatékonyabb turbinákat igyekeznek építeni, melyekkel jelentősen növelhető az egységnyi területen megtermelhető szélenergia mennyisége, miközben a “parkhatás” azaz a hosszabb lapátok által keltett turbulencia miatt a tornyok száma is csökkenthető. Ráadásul a modernebb turbinák alacsonyabb fordulatszámú forgása és kiforrottabb hatáscsökkentő berendezések alkalmazásával tovább csökkenthető a madár- és denevérütközések kockázata.
Ezek a gólemek azonban elképesztően rémítő képet vésnek a környezetünkbe. A turbinák általában 15 m/s-nál (kb. 50-55 km/h) érik el a névleges teljesítményüket (ami a napjainkban üzembe helyezett berendezéseknél átlagosan ~4,5 MW, de a legújabb fejlesztési trendek alapján az új szárazföldi turbinák akár 6-8 MW-os teljesítményt is elérhetik). Szélcsendben nem termelnek villamosenergiát.
A hosszabb-rövidebb szélcsendes időszakok előfordulhatnak (akár még Dániában is,) azonban egy megfelelően kialakított energiarendszert erre is felkészítenek, ezért a szélcsend a villamosenergia-ellátásban nem okoz fennakadást. (Természetesen ez további költségnövekmény, amit ugyebár nem visznek be abba a költségvetési elképzeléseb, ami a létesítést illeti.) Ez legyen a mi gondunk és a rejtett költségek hozadéka. Persze számos különféle eszköz együttes alkalmazásának köszönhető, így például a villamosenergia-termelésért felelős technológiák összehangolásának (energy mix optimisation), a szektorok összekapcsolásának (sector coupling), a fogyasztás időbeli befolyásolásának (demand side management), az országok és régiók közötti villamosenergia-kereskedelemnek és legutolsósorban az energiatárolás sokszínű eszközrendszerének. Fontos adalék, hogy az olyan helyzetek modellezésére, mint egy hosszabb szélcsendes időszak, ma már számos szoftver áll rendelkezésre. (Ez nem kis felkészültséget, mögöttes munkát, összehangolt apparátust igényel, aminek finanszírozása nem a szélkereket üzemeltető dolga.) Ezek segítségével az energiatervezési szakemberek a lokális helyzetre a legjobb megoldásokat tudják kidolgozni a villamosenergia-ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében. Ennek járulékos költségéről nem tesznek említést.
Csepelen egy hibrid erőművet adtak át, amely akkor kapcsolódik be, amikor a nap- és szélerőművek már nem tudják kiszolgálni a fogyasztást. Ez egy 23 milliárd forintos fejlesztést, amit a svájci Alpiq épített meg.
Ugyanakkor az európai energiarendszerben ma is jelentős a nukleáris termelés súlya: 2025-ben az uniós villamosenergia-termelés 23,3 százalékát adta. Franciaországban 56–57 aktív nukleáris reaktor működik 18 telephelyen. Ezek teljes nukleáris kapacitása mintegy 61–63 GW. Franciaországban az áramtermelés több mint 60–68%-a származik nukleáris energiából, ami a legmagasabb arányok közé tartozik a világon. Ez stabil és biztos ellátást nyújt, és exportbevételt is biztosít.
Magyarország nukleáris termelése ugyanebben az évben 16,1 terawattóra volt.
Hazánkban jelenleg mintegy 330 MW körüli beépített szélenergia-kapacitás működik. Ezt kívánják növelni, felfejleszteni nyugati ráhatással.
A német gyakorlatban a területi tervezéssel foglalkozó irodák már évtizedek óta olyan térinformatikai alapú módszertant alkalmaznak, amely objektív, transzparens kritériumok alapján határozza meg a szélenergia-hasznosításra alkalmas területeket.
Így újra tervben van a szélenergia-kapacitás bővítése. Nem kormányzati felismerés vagy valami rejtélyes kényszer van ennek hátterében, hanem több olyan európai uniós környezetpolitikai cél és ezekből kiinduló szabályozás (például a megújulóenergia-irányelv) hatása, amelyek miatt a tagállamok — így Szlovákia, Szlovénia és Magyarország is — nyomás alá kerültek, hogy feloldják a szélenergiára vonatkozó tilalmat.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2026 augusztusának végén olyan pályázatot hirdetett meg, amely kilenc hálózati csomóponton összesen 702 MVA betáplálási kapacitás kiosztását teszi lehetővé. A pályázatokat szeptember 4. és október 30. között lehet benyújtani. Az érdeklődő vagy hivatalosan jelentkező beruházók pontos száma és kiléte még nem nyilvános. A végleges eredményeket és a nyertes fejlesztők listáját legkésőbb 2026. december 13-ig fogják kihirdetni
Ócsa egymaga 255 MVA szabad kapacitást kapott. Ez a legnagyobb megnyitott csomópont a tenderben (megelőzve Szombathelyt is).
Bár a konkrét beruházók kiléte a pályázat lezárásáig titkos, a háttérben már megkezdődtek az előkészületek. A Magyar Megújuló Energia Szövetség kezdeményezésére lakossági tájékoztató fórumot is szerveznek a térségben (Ócsa, Felsőpakony és Inárcs bevonásával), hogy bemutassák a szabályozási és technikai feltételeket. Magyarul eladják a projektet azzal, hogy rábeszélve elfogadtassák az itt élőkkel a titkosított elképzelést. Cél a NIMBY jelenség elkerülése, vagyis a lakosság meggyőzése. (A NIMBY - angolul Not In My Back Yard, azaz „ne az én hátsó udvaromba” - egy olyan társadalmi jelenség, amikor a lakosok támogatnak vagy elismernek egy beruházást vagy intézményt általánosságban, de hevesen tiltakoznak az ellen, hogy az a saját lakóhelyük közvetlen közelében épüljön meg.)
Egy, a pályázaton való indulást mérlegelő piaci szereplő szerint ezért kérdéses, hogy ilyen feltételek mellett kik vállalják a pályázatot.
Fontos hangsúlyozni, hogy hatalmas felelősséget jelent annak a közel 1000 szélturbinának megfelelő helyet találni a magyar tájban.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiírt országos hálózati tenderen összesen 702 MW új vagy bővített kapacitást osztanak ki 6 körzet 9 csomópontja között, amelyeknek Ócsa is az egyik nevesített csatlakozási pontja.
Ócsa, valamint a szomszédos Felsőpakony és Inárcs térsége közvetlenül érintett az új magyarországi szélerőmű-fejlesztésekben. A beruházások pontos helyszíni eloszlása és a konkrét darabszámok még nincsenek véglegesítve, mivel az engedélyezési eljárások és a pályázati szakasz jelenleg is zajlik. Pontos, és fontos információkat nem tesznek közzé.
Konkrét darabszámot a hivatali kiírás nem határoz meg; ez függ a felépítendő szélturbinák egyedi névleges teljesítményétől (például egy modern, 5–6 MW-os turbinából számolva ez nagyságrendileg több tucat darabot jelenthet, de a pontos számot a befektetői tervek és a nyertes pályázatok alakítják ki).
A fejlesztéseket Ócsa, Felsőpakony és Inárcs térségében kívánják megvalósítani. egyes elképzelések szerint 40–50 új szélerőmű (szélturbina) telepítését tervezik.
Mindebben nem lehetünk közönyösek és közömbösek. A jelen közösségi meghallgatás legyen az tájékoztatónak hirdetve, akkor is egyfajta szondázás, egy felmérés a helyi, közösségi ellenállást illetően, aminek járulékos célja a NIMBY jelenség elkerülése, a népesség meggyőzése.
Ezért a hétfői fórum és ezért sündörög itt a kormány embere, Bilsics Zita Ócsán az önkormányzat és a polgármester körül, hiszen ki van adva a kormányzati utász. Az "önkormányzatoknak is be kell kapcsolódniuk".
Ez nem csak pusztán helyi támogatást, jóváhagyást, hanem pénzt, beszállást is kíván. Ez a legellenszenvesebb ebben!
Volt már ilyenben része az Ócsán élőknek. Akkor is mondtak, ígértek minden szépet, jót, aztán jött a pofára esés. Eddig minden ilyen eseményt követően mégis csak ráfáztak az itt élők.
Akárki akármit mond, az őskor óta ismert, hogy nincs tűz füst nélkül, nincs energia következmények híján, fizikai kölcsönhatás, járulékos mellékhatás nélkül. Nem létezik olyan, hogy mindentől mentes, mert minden ráhatásnak van kihatása.
Az energiatermelés, sem mentes ez alól. A káros mellékhatások mindenütt ott vannak, vele társulnak..
*
