Szélhámosság, vagy üzlet a zöldnek mondott energia - nincs más csak a kölcsönhatás ( - ráhatás, meggyőzés)

 Amikor az ősember félte a villámlás, már érezte, hogy ebben a jelenségben létezik valami fantasztikus és félni való. Amikor felfedezte a tüzet, még nem tudta, hogy ehhez is legalább három tényezőnek kell együtthatóként jelen lennie.  Csupán azt érzékelte, hogy a tűz meleget ad, ami jó és füsttel jár, ami kevésbé hasznos, de elszáll. Akkoriban ez nem jelentett tudományos problémát.

Mai világunkban azonban füst, a gáz kibocsájtás, mint járulékos mellékhatás károsnak tekintendő a környezet fa öld, mint bolygó és annak védelme, megóvása érdekében. 

Azt azonban már az emberré válásunk óta tudhatjuk, hogy az energiatermelés, legyen az akár hő, vagy az akkor még nem ismert elektromosság, csupán a villám is mellékhatásokkal jár.   

Ma is ugyanezekkel a természeti jelenségekkel, fizikai tulajdonságokkal szembesülünk. Az energiatermelés mellékhatásokkal jár.  A mai ember azzal foglalatoskodik, hogy a különböző felfogások, elképzelések, ideológiák szerint válasszák ki a maguk kevésbé szennyező energiatermelését. 

Míg korábban a szenet, a fát a magasabb fűtőértékű és kevésbé füstös olaj, majd a tisztább földgáz váltotta fel, addig ma már a gáz is csak egy leépítésre ítélt káros anyagokat kibocsátó terméknek minősül.  Hogy ebben mennyi a valóság és mennyi a politika, azt ítélje meg mindenki maga.

Az viszont vitathatatlan, hogy a rendelkezésre álló földgáz a biztos ellátás folyamatos energiaellátást biztosít.  Ilyen a korszerű, de ma már ismét vitatott energiatermelést biztosító lehetőség az atomerőmű. Amíg ezt a japánok a maguk tragédiája okán nehezményezték, addig a német maguk jól működő hálózatát a politikai nyomulás áldozatává tették.  Persze nincs ezzel mindenki így.  Mégis a németek adják azt a vezető politikai-gazdasági státuszt, ami nagyrészt befolyásolja Európát.  Ez alól azért van némi kivétel, aki képes mentesíteni magát a németek „zöld” politikájától, de ez ránk nem vonatkozik.

A németek az atomenergia elvetése, és a gáz elvesztése mellett kénytelenek voltak egyrészt visszanyúlni a korábbi fosszilis energiahordozókhoz, keresve közben a az alternatívát a megújuló energiák felé. Így jutottunk el a napelemekig, majd a szélturbinákig. Előkerült még a föld belső energiájának a hasznosítása, ami bonyolult, drága és kevésbé kifizetőd.   A nappal és a széllel az a baj, hogy ezek időjárásfüggők.  Csak akkor hasznosíthatók, ah süt a nap, vagy fúj a szél.  Ezzel pedig az a baj, hogy amikor rendelkezésre állnak, akkor túltermelnek és ezt nem tudjuk még jól kezelni, levezetni, vagy tárolni. Ugyanakkor nem mindig akkor állnak rendelkezésre, amikor erre a felhasználói oldalon szükség lenne. Mindez az ingadozás vagy vákuum komoly problémát okoz a hálózati stabilitásban a kiegyenlített, folyamatos szolgáltatás biztosításában.  

Az ősember is látta, hogy a villám is csak egy olyan természeti jelenség, ami nem állandó.  Ahogy napsütés és a széljárás sem adatik meg bizonyos időszakokban.    Vagyis ez és az így kinyerhető energia nem áll stabilan rendelkezésünkre a nap egésze folyamán.  Időjárásfüggő.  A stabilitás egy mögöttesen rendelkezésre álló hálózatnak, egy erőműnek kell biztosítani, amit a fentiekben taglaltak szerint mostanság elvetni próbálnak.   Márpedig a megújuló energiák is a kölcsönhatáson alapulnak.   Ahogy a tűz füsttel, hamuval vagy korommal jár, addig a napelem hulladéka is környezetszennyező, nehezen lebontható anyagokat hagy hátra.  A szélerőművekkel még több gond párosul.   Elsőként a telepítés, aztán a létesítés okozta látvány, a szervizutak, az összekötések, az üzemeltetés, karbantartás    állandósága, az olajfelhasználás, a vibráló fény- és suhogó hanghatás, valamint a lebontása és újrahasznosítás problémája.   A tájra, a környezetre gyakorolt negatív hatások mentén nem véletlen a lakossági szembenállás.  

 

 A jelen hazai törvényi szabályozás szerint ezek a szélturbinák már 700 méterre telepíthetők a házaktól. Mindez kb 14-2 0 villanyoszlopnyi távolságot jelent a szélső épületektől. 

A szélturbinák jelenlegi hatékonysága 15-22 %. Ezt kívánják fokozni a nagyobb, magasabb építésű generátorok alkalmazásával, hogy ne csak a felszíni légmozgást vegyék munkába, és így növeljék kapacitást, azaz a hatékonyságot. A mai szélturbinák 150-200 méteres magasságban dolgoznak. Ugyanakkor az átlagos szélsebesség hazánk legnagyobb részén 150 m-es magasságban épp, hogy meghaladja a 6 m/s-os értéket, amit a szélturbinák gazdaságos működtetésének küszöbértékeként szokás emlegetni.  Ezért kívánnak nagyobb és magasabbakat létesíteni. Az eredeti három-négyszeresét meghaladó teljesítményű hatékonyabb turbinákat igyekeznek építeni, melyekkel jelentősen növelhető az egységnyi területen megtermelhető szélenergia mennyisége, miközben a “parkhatás” azaz a hosszabb lapátok által keltett turbulencia miatt a tornyok száma is csökkenthető. Ráadásul a modernebb turbinák alacsonyabb fordulatszámú forgása és kiforrottabb hatáscsökkentő berendezések alkalmazásával tovább csökkenthető a madár- és denevérütközések kockázata.  

 

Ezek a gólemek azonban elképesztően rémítő képet vésnek a környezetünkbe.   A turbinák általában 15 m/s-nál (kb. 50-55 km/h) érik el a névleges teljesítményüket (ami a napjainkban üzembe helyezett berendezéseknél átlagosan ~4,5 MW​, de a legújabb fejlesztési trendek alapján az új szárazföldi turbinák akár 6-8 MW-os teljesítményt is elérhetik​).  Szélcsendben nem termelnek villamosenergiát.

A hosszabb-rövidebb szélcsendes időszakok előfordulhatnak (akár még Dániában is,) azonban egy megfelelően kialakított energiarendszert erre is felkészítenek, ezért a szélcsend a villamosenergia-ellátásban nem okoz fennakadást. (Természetesen ez további költségnövekmény, amit ugyebár nem visznek be abba a költségvetési elképzeléseb, ami a létesítést illeti.) Ez legyen a mi gondunk és a rejtett költségek hozadéka. Persze számos különféle eszköz együttes alkalmazásának köszönhető, így például a villamosenergia-termelésért felelős technológiák összehangolásá​nak​ (energy mix optimisation), a szektorok ​ ​összekapcsolásának (sector coupling), a fogyasztás időbeli befolyásolásának (demand side management), az országok és régiók közötti villamosenergia-kereskedelemnek és legutolsósorban az energiatárolás sokszínű eszközrendszerének. Fontos adalék, hogy az olyan helyzetek modellezésére, mint egy hosszabb szélcsendes időszak, ma már számos szoftver áll rendelkezésre. (Ez nem kis felkészültséget, mögöttes munkát, összehangolt apparátust igényel, aminek finanszírozása nem a szélkereket üzemeltető dolga.)  Ezek segítségével az energiatervezési szakemberek a lokális helyzetre a legjobb megoldásokat tudják kidolgozni a villamosenergia-ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében. Ennek járulékos költségéről nem tesznek említést. 

Csepelen egy hibrid erőművet adtak át, amely akkor kapcsolódik be, amikor a nap- és szélerőművek már nem tudják kiszolgálni a fogyasztást. Ez egy 23 milliárd forintos fejlesztést, amit a svájci Alpiq épített meg.

Ugyanakkor az európai energiarendszerben ma is jelentős a nukleáris termelés súlya: 2025-ben az uniós villamosenergia-termelés 23,3 százalékát adta. Franciaországban 56–57 aktív nukleáris reaktor működik 18 telephelyen. Ezek teljes nukleáris kapacitása mintegy 61–63 GW. Franciaországban az áramtermelés több mint 60–68%-a származik nukleáris energiából, ami a legmagasabb arányok közé tartozik a világon.  Ez stabil és biztos ellátást nyújt, és exportbevételt is biztosít. 

 

 Magyarország nukleáris termelése ugyanebben az évben 16,1 terawattóra volt.

Hazánkban jelenleg mintegy 330 MW körüli beépített szélenergia-kapacitás működik.  Ezt kívánják növelni, felfejleszteni nyugati ráhatással.  

A német gyakorlatban a területi tervezéssel foglalkozó irodák már évtizedek óta olyan térinformatikai alapú módszertant alkalmaznak, amely objektív, transzparens kritériumok alapján határozza meg a szélenergia-hasznosításra alkalmas területeket.

  

Így újra tervben van a szélenergia-kapacitás bővítése. Nem kormányzati felismerés vagy valami rejtélyes kényszer van ennek hátterében, hanem több olyan európai uniós környezetpolitikai cél és ezekből kiinduló szabályozás (például a megújulóenergia-irányelv) hatása, amelyek miatt a tagállamok — így Szlovákia, Szlovénia és Magyarország is — nyomás alá kerültek, hogy feloldják a szélenergiára vonatkozó tilalmat. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal  (MEKH) 2026 augusztusának végén olyan pályázatot hirdetett meg, amely kilenc hálózati csomóponton összesen 702 MVA betáplálási kapacitás kiosztását teszi lehetővé. A pályázatokat szeptember 4. és október 30. között lehet benyújtani.   Az érdeklődő vagy hivatalosan jelentkező beruházók pontos száma és kiléte még nem nyilvános. A végleges eredményeket és a nyertes fejlesztők listáját legkésőbb 2026. december 13-ig fogják kihirdetni

Ócsa egymaga 255 MVA szabad kapacitást kapott. Ez a legnagyobb megnyitott csomópont a tenderben (megelőzve Szombathelyt is).

Bár a konkrét beruházók kiléte a pályázat lezárásáig titkos, a háttérben már megkezdődtek az előkészületek. A Magyar Megújuló Energia Szövetség kezdeményezésére lakossági tájékoztató fórumot is szerveznek a térségben (Ócsa, Felsőpakony és Inárcs bevonásával), hogy bemutassák a szabályozási és technikai feltételeket. Magyarul eladják a projektet azzal, hogy rábeszélve elfogadtassák az itt élőkkel a titkosított elképzelést.   Cél a NIMBY jelenség elkerülése, vagyis a lakosság meggyőzése. (A NIMBY - angolul Not In My Back Yard, azaz „ne az én hátsó udvaromba” -  egy olyan társadalmi jelenség, amikor a lakosok támogatnak vagy elismernek egy beruházást vagy intézményt általánosságban, de hevesen tiltakoznak az ellen, hogy az a saját lakóhelyük közvetlen közelében épüljön meg.) 

Egy, a pályázaton való indulást mérlegelő piaci szereplő szerint ezért kérdéses, hogy ilyen feltételek mellett kik vállalják a pályázatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy hatalmas felelősséget jelent annak a közel 1000 szélturbinának megfelelő helyet találni a magyar tájban. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiírt országos hálózati tenderen összesen 702 MW új vagy bővített kapacitást osztanak ki 6 körzet 9 csomópontja között, amelyeknek Ócsa is az egyik nevesített csatlakozási pontja.

Ócsa, valamint a szomszédos Felsőpakony és Inárcs térsége közvetlenül érintett az új magyarországi szélerőmű-fejlesztésekben. A beruházások pontos helyszíni eloszlása és a konkrét darabszámok még nincsenek véglegesítve, mivel az engedélyezési eljárások és a pályázati szakasz jelenleg is zajlik.  Pontos, és fontos információkat nem tesznek közzé.  

Konkrét darabszámot a hivatali kiírás nem határoz meg; ez függ a felépítendő szélturbinák egyedi névleges teljesítményétől (például egy modern, 5–6 MW-os turbinából számolva ez nagyságrendileg több tucat darabot jelenthet, de a pontos számot a befektetői tervek és a nyertes pályázatok alakítják ki).     

A fejlesztéseket Ócsa, Felsőpakony és Inárcs térségében kívánják megvalósítani. egyes elképzelések szerint 40–50 új szélerőmű (szélturbina) telepítését tervezik. 

Mindebben nem lehetünk közönyösek és közömbösek.  A jelen közösségi meghallgatás legyen az tájékoztatónak hirdetve, akkor is egyfajta szondázás, egy felmérés a helyi, közösségi ellenállást illetően, aminek járulékos célja a NIMBY jelenség elkerülése, a népesség meggyőzése.  

Ezért a hétfői fórum és ezért sündörög itt a kormány embere, Bilsics Zita Ócsán az önkormányzat és a polgármester körül, hiszen ki van adva a kormányzati utász.  Az "önkormányzatoknak is be kell kapcsolódniuk".  

Ez nem csak pusztán helyi támogatást, jóváhagyást, hanem pénzt, beszállást is kíván.  Ez a legellenszenvesebb ebben! 

  Volt már ilyenben része az Ócsán élőknek.  Akkor is mondtak, ígértek minden szépet, jót, aztán jött a pofára esés. Eddig minden ilyen eseményt követően mégis csak ráfáztak az itt élők.  

Akárki akármit mond, az őskor óta ismert, hogy nincs tűz füst nélkül, nincs energia következmények híján, fizikai kölcsönhatás, járulékos mellékhatás nélkül. Nem létezik olyan, hogy mindentől mentes, mert minden ráhatásnak van kihatása.   

Az energiatermelés, sem mentes ez alól. A káros mellékhatások mindenütt ott vannak, vele  társulnak..   

* 

Várospolitikai és városgazdálkodási deficit Bukodi oldalán - száz szám milliók a semmibe (- kinek mi, s mennyi)

 Sokan nem értik Ócsa várospolitikáját és gazdálkodását Bukodi Károly polgármestersége mentén.

Bukodi évek óta sír, hogy a városnak nincs pénze.  Azt is tapasztalhatta az itt élő, hogy számos pályázatról maradtunk le a városgazdálkodás, vagy a pénztelenség okán, mondván a befizetendő önrészre nem futotta a város kasszájából.

Szinte ennek indoklásaként szabta meg Bukodi a kommunális-adó bevezetését, amivel úgy 30-35 milliós többlet bevételt csikart ki (indokolatlanul) a lakosságtól. 

Ezzel szemben Bukodinak sikerült rossz üzletekbe vinni a várost hivatali ideje alatt nem egyszer.

Volt aki egyszerűen piramisjátéknak titulálta Bukodi hazardírozását

 

 2015 nyarán egy 17 hektáros ültetvényt telepíttetett a város mentén, amibe milliókat öltünk bele az ötletelése nyomán. Ezt évekig őriztette a polgárőrséggel, ami további milliókba fájt a városnak.  Aztán az egésze oda lett, felelősségvállalás nélkül. Az újratelepítés ugyanilyen sikertelenséggel, pontosabban kudarccal zárult.  A mai napig nem tisztázott, hogy ez a polgármesteri akció 24- vagy 44 milliójába került a közpénzes költségvetésnek, mert a polgármester soha nem számolt el az így elszórt milliókkal. 

Ugyancsak ez mondható el az egykori TSZ-iroda romos épületének drága megvásárlását illetően. Akkor, amikor az ingatlanárak a béka segge alatt voltak, Bukodiék képesek voltak egy évekkel korábbi árbecslés szerinti áron, - egy olyan kalkulált áron, ami még egy használható és jobb állapotú épületről készült, de azon soha nem kelte el, megvenni és túlzásként piaci árként érvényesíteni.  Mindez akkoriban 37 milliójába került az ócsaiaknak, úgy hogy ezt az összeget a mögöttes hivatal sem volt képes sem kitermelni, sem kifizetni az adott költségvetéséből.  Erre kitalálták, hogy ezt a vevő és eladó által közösen elfogadott árat majd az elkövetkező évek során részleteiben kifizeti a város.   Minderre Bukodi és mögöttes pénzügyi csapata, a jegyzővel karöltve mondott igent, bebiztosítva a kirívóan magas (irreális) összeget az értékesítőnek.  

Az épület a tranzakció lebonyolításakor már romos állapotban volt.  Bukodi később azt találta ki, hogy valamiféle szlovák közösségi házat próbál belőle kreálni, a mire majd pályázni fognak. Talán össze is dobtak valami silányságot, és bejelentették, hogy a terv füstbe ment.  Pénzt nem kaptak rá, így hát az omladozó épületet bontásra ítélték.   Bukodi ezt is kézbe vette és elintézte úgy 10-14 millióért. 

Így a volt TSZ-iroda bevásárlásával és elbontásával közel 50 milliós kifizetésre kényszerítette a várost, amiért végül csak egy kiüresedett telekrészt sikerült megtartani.  Hogy ez miféle gazdálkodást és nyerészkedést takar, nem tudni, mert a pénzügyi bizottság ugyanúgy elment mellette, ahogy a fideszes Kormányhivatal is. 

A TSZ-iroda drága vásárlása és és még drágább elbontása is megért volna egy tárgyalást - vagyonvesztés, hűtlen kezelés  (- ebben a "boltban" is érintett-érdekelt volt a Truck Tor)

A MÁV parkolóberuházása is a könyökén jön ki minden ócsainak, csak éppen arról nem beszél senki, hogy ezzel a triumvirátussal egyezkedő alvállalkozó mennyit nyert, akkor, amikor a távoli, de a beruházó által fizetett lerakó helyett itt helyben eláshatta a hulladékot. 

Aztán amikor ezzel a városvezetés megbukott, ismét a korábban engedményezett vállalkozóhoz fordultak, hogy vigye el a szemetét, aki beintett, mondván ezért ő lerakta a pénzt. Erre a hivatalban bekussoltak és sebtiben ismét megállapodtak vele, hogy a hátsó soron kitermeli és legalább a fölét elszállítja annak, amit beásott. Természetesen ezért már hivatalosan fizetnek is a költségvetésből.  Tették mindezt az ismert pénzügyes manőverezésével úgy, hogy az a testület és a város előtt is homályba merüljön.  Vagyis az egészről, vagy öt fő ha tudhatott a hivatalban. Ez pedig nem más volt, mint Bukodi polgármesterként, az akkori alpolgármestere, a jegyző és a hivatal pénzügyese, meg a könyvelő.  A jegyző alá tartozó közterület-felügyelet és az eseményt észlelő polgárőrség még Boros Tiborral az élen úgy tettette, mint aki mindezt nem észlelné.  Szóval, ekkor már nem veszélyesnek számító hulladékot ásták le, hanem az információt.  

Túlterhelten, túlsúlyosan hordták a bontási törmeléket a triumvirátus által biztosított önkormányzati területre testületi felhatalmazás nélkül - csak úgy "maszekban" (- szinte mindenki látta, de senki nem tudta)

És lássuk be, mindezt Ócsán ezekkel az emberekkel meg lehetett tenni. A lakosság meg hihetetlenül olvasta a blog akkori bejegyzéseit, amit sem cáfolni, sem ellenvéleményezni nem tudtak, megerősíteni pedig véletlenül sem akarták. És történt mindez Bukodi idejében 2015 és 2017 között. 

Ahogy vitték, úgy ásták be a város (az önkormányzat) földterülete alá - háttérben a dózer, ami rátolta a löszt (- milliós kártételt okozva a hanyag-, vagy hűtlen kezeléssel)

Természetesen nem ezek az esetek voltak az egyetlenek és a kirívóan nagy ügyek.  Az útfelújításokkal Bukodiék ennél nagyobb összegeket játszottak el.  

A Damjanich utca felújítási projektjéből a leírtak szerinti járdát hagyták ki és úgy, ahogy volt. 

A "Damjanich utca burkolat felújítási és járda szilárd burkolattal történő teljes körű felújítására kerül sor" - csak a járda szilárd burkolattal történő teljes felújítása maradt el, vagy lopták ki a projektből

A Falu Tamás utca esetében ráhajráztak, amikor az út-, a járda és csatorna mellett még egy havernak is jutott némi pénz külön járdafelújítás címén. 

Ugyanezt a rájátszást a Damjanichban is előadták úgy, hogy a piac előtti szakaszra ismét ráhúztak egy kört. 

Most pedig azzal állt elő a végstádiumát töltő polgármester, hogy az általa, mint városvezető által előterjesztett anyag szerint egy vállalkozótól rendezetlenül hátrahagyott területet tegye magáévá az önkormányzat és fogadja be azt.  Ezt meg is tette a testület, mondván ingyen van. (Mármint a terület befogadása.)

Csakhogy az ismert és a polgármester által ismeretlen okból kedvezményezett felsőpakonyi vállalkozó, - aki ott már nem kap lehetőséget, - több százmilliót húzott ki abból a területből, aminek utcarészét hátrahagyva a Bukodi vezette város visszafogadott úgy, ahogy van. 

Ezen vállalkozói területről Bukodi városvezetése 3 utcányi területet fogadott vissza, amire most 32,748 milliót akart rendbehozatal címén kifizetni egy másik vállalkozónak - történetesen az elhíresült Truck Tor-nak (- mert az előző vállalkozótól milliárdos haszon ellenére ezt nem kérte, nem követelte meg)

 Ócsa  város önkormányzata, a városvezetés kötelezhette volna a vállalkozót az engedélyek kiadása során, vagy a terület visszavétele előtt, hogy a haszonszerzési célzattal vásárolt területet, az engedélyezett létesítési körülmények közt, vagy során a létrehozott utcákat lássa el csapadékelvezetéssel,  szilárd burkolattal és közvilágítással. Bukodi önkormányzat, jegyzője és a fideszes többségű testület azonban ilyet nem írt elő, a vállalkozót a busás haszon ellenére sem kötelezte semmire, hanem hagyta futni és a cégét leíratni úgy, ahogy tette ezt korábban. 

Kérdezheti ilyenkor az állampolgár, hogy mi haszonbúl tette mindezt lehetővé a városvezetés? 

Bukodi erre most Kortye Vilmos tévéjének hírműsorában elpanaszolja, hogy a testülete mennyire megváltozott akkor, amikor azt a döntést hozta, hogy nem járul hozzá ahhoz a mókához, hogy mely szerint még ezt a tehenet is megfejhesse még-egyszer. 

Több százmilliót szórt, vagy tapsolt volna még el utoljára Ócsa költségvetéséből, és még panaszkodik is, ha nem hagyják - azt állítja, hogy csak fejleszteni akart (- a 16 légkondira adott árajánlat is túlzó volt)

Történik ugyanis, hogy a favorizált vállalkozójától visszavett lekopaszított területet úgy hozzák helyre és ott úgy oldják meg a polgármester szerint, hogy azt a csapadékelvezetést, az utca burkolatának felszíni javítását, és a világítást, amit a (korábbi)partner lelépve hátrahagyott, hogy azért most másnak a közpénzes kasszából fizessenek.  Erre lenne tartalék közpénze Bukodinak akkor is, amikor a város más részén a lakosság közreműködést, hozzájárulását, pénzét kéri ehhez.  

Bukodi befutott társasága a violaszínű Truck Tor - Ócsa, milliókban számítva is rengeteg közpénzt fizetett ennek a cégnek

Így volt és van ez azon a településrészen, ahol az önkormányzat nevében a kommunális-adón túl még külön hozzájárulást kér a polgármester. Ott erre kötött megállapodást. Mást, meg rendre futni enged a pénzünkkel. 

Kérdés, hogy Ő maga mivel és mennyivel távozik?

*

Megélhetési politizálás és megélhetési hazudozások a politikai haszonszerzés reményében - Hadházy (- Face)

 Őszintén nem kedvelem a Facebookot és más közösségi oldalakat sem igazán, mert ebben a kicsavart és átértelmezett világban annyi a hazugság, hogy az ember belevész.

A közösségi média, ami már a handphone világuralomra kerülésével olyan mértékű felhasználást és eljutást generál, ami hatalmas tömegek elérését teszi lehetővé. Mindezek alapján a Facebookon terjesztett bugyuta hülyeség, a hazug állítás, a politikai motiváltságú  önfényező, vagy éppen ellenséges, gyűlöletkeltő bejegyzés úgy terjed, mint a fertő.  

Aztán ezeknek a bugyuta megosztásoknak is megvannak a maga követői és a maguk népi felkelői is , akik nem csak fogyasztják ezt a maszlagot, hanem osztják, terjesztik is. Ezek azok, akiket célközönségnek tekintenek azok a hírgyártók, akik az álságos hazugságait, a hamisságokat különböző szándékkal előállítják és közzéteszik, megosztják.  

Számos ilyet ismerünk. Az egyik legnagyobb hírgyártó politikus az a megélhetési célzattal politizáló Hadházy Ákos, aki több pártból is elbocsájtást nyert.  Ma ő az a kótyagosnak tűnő Don Quijot, aki a maga szélmalomharcát vívva próbál hősnek tűnni. Valójában Hadházy nem olyan hülye, hogy csak értelmetlenül vívja értelmetlen célzatú harcát.  Hadházy mindezért kemény anyagi hasznot remél és kaszál. Egyrészt ezzel tartja fenn magát és tarja életbe lenullázott politikai karrierjét. Azt, amiből már senki nem kér.

Hadházy az a tépett ruházatú, lyukas zoknis, csöves ábrázatú népi hősnek látszó gazdag ember, aki nem publikált mód a háttérben magánrepülőket használ, bérel és úgy utazgat, repked, hogy azt még egy érdemre méltó számba vehető politikus is megirigyelhetné.

Szóval ez a látszatpolitikus az, aki szírének módjára énekli ki a megtévedtek lelkét. Azokét, akik hisznek, bedőlnek neki.

A minap a magát az empiriokriticizmus eszmeiségében deklaráló, mérnökként feltüntető munka nélküli, de a polgárőrség kötelékében az elnökségig jutó hülye-gyerek osztotta meg Hadházy téveszméit, mindenféle tapasztalatkritika nélkül. 

Hadházy azt publikálja, hogy a Babakötvény lopás.  A több gyermekes unokákkal rendelkező szerencsétlen hülye meg ezt osztja, miközben született lánygyermekei több szociális kormánytámogatást használtak ki, mint ahány munkalehetőséget hagyott figyelmen kívül a hamis propagandát osztó nagyapjuk. 

Történetünkben Hadházy azt mutatja be, hogy egy Babakötvény az év folyamán 284,- Ft kamathasznot produkált. Ezt így definiálta: "Ennél nagyobb lopás ritkán van."

Akkor nézzük a tényeket: 

Minden 2005. december 31. után született belföldi gyermek (és 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek) számára az állam 42 500 forint életkezdési támogatást ad, amit egy minimális kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. 

Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön és ott Babakötvényben kamatozzon egy ún. Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban.

   Vagyis nem zsákba macska a minimális kamatozás és nem Hadházy "emberének" a pénzéről, hanem az állam által biztosított 42.500 Ft-s kezdő tőkéről beszélünk, tehát erről szól, ezt írja át Hadházy hazug állítása, amit a polgárőrszövetség elnökségi tagja ugyanúgy az égbekiáltó hazugságot terjeszti, osztja tovább politikai lejárató célzattal, ahogy teszi ezt a megélhetési Hadházy.  

Igaz mitől is lenne más egy valós munkát nem végző, lúzer polgárőr, aki csak a PMPSZ és az OPSZ tagságából nyer némi hasznot, elismerést és támogatást.  Máskülönben kizárólag az a senki lenne, aminek meghatározása a profiljára van írva, és maga sem lenne különb annál a politikusként tündöklő Hadházynál, aki valós politikai értéket nem képvisel.

A Facebook azon pöcegödrök egyike, ahova az összes mocsok belepiszkíthat és az a szenny, ahol a sok értelmetlenség és butaság keveredik.

Megkerülhetetlen mint a WC, de többen nem megfelelően és inkább a maguk tisztátlanságához igazodva úgy használják, ahogy ez a közösségi (piszkos) illemhelyeken is tapasztalható.  Sokan vannak akik a szennyben elmerülve terjesztik így a fertőt. Mások meg betérnek, kezet mosnak és megkönnyebbülve, tisztán távoznak. Talán mégis csak ez lenne az elfogadható. És pont ez az a nüansznyi  különbség ami megkülönbözteti a normálist az abnormálistól. 

*

Emlékeznek az Oxyfa üzlet megkötésére és tudják mennyibe van ez nekünk - ha nem tudná mibe fáj, olvassa el

2015. március 25.-ei testületi ülés anyagában szerepelt az  Oxyfa telepítéséről szóló előterjesztés

Az első kiültetett palánta

Az Oxyfa a Paulownia nemzetségbe tartozó P. elongata és P. fortunei fajok keresztezéséből származó fajhibrid. Magától nem terem meg, csak laboratoriumi körülmények közt szaporítható növényről beszélünk, amikor ennek helyi ültetéséről hallani. Bukodi Károly a képviselők támogatásával erre célra áldozott a költségvetésből jelentős összeget, amikor belement ebben az üzletbe. 

A mögöttes jogi bizonytalanságokról, a tisztázatlan kérdésekről, a háttértapasztalatokról, vagy a jelen kísérletről azonban nem tudni semmi érdemit, ahogy arról sem, miszerint erre a dísznövényre (cserjére) adható-e beültetési engedély egy olyan szántóterületen, ahol korábban az ott vetett búzát szorítja ki ez az új faj.

Az Oxyfa (Paulownia Clon in Vitro 112) egy különleges császárfa fajta, amely a Paulownia nemzetségbe tartozó Paulownia elongata és a Paulownia fortunei fajok kereszteződéséből származik.

A hivatkozott márciusi döntéssel a városi honatyák egy 17 hektáros területet vontak ki a gazdálkodás biztosította növénytermesztésből Ócsán, hogy helyt adjanak ennek a nem őshonos, idegen dísznövénynek.

A számos kétely és bizonytalanság ellenére a városvezetők mintha nagyon is akarták volna mindezt az üzletet. A számos rizikó, a kifogásolható szerződés, és magasan vállalt önrész és kockázatok mellett ez elég érthetetlen és megmagyarázhatatlan dolognak tűnt akkoriban. A képviselő-testület azonban szokás szerint megszavazta a polgármesteri előterjesztést.

A tervezett telepítésről már januárban megkezdődtek a tárgyalások, amikor megkeresték az ültetés ötletével a polgármestert. A városvezetés előtt ekkor került vázolásra az üzlet. Ezt követően történt a testület bevonása, amiről csak a márciusi testületi anyagból értesülni.

Innen tudni, hogy 2015 februárjában valakik egy bejárás keretében terepszemlét tartottak és megállapították, hogy a szenteltvíztartóhoz tartozó területre szánt fák helye nem megfelelő, mivel az nem előkészített, nem rendezett és így ebben a formában nem alkalmas a gyors beültetésre.

Itt meg kell jegyezni, hogy az Oxyfa telepítésének és helyi meghonosításának ötlet alapja az volt, hogy a szennyvíztisztítóból érkező már kezelt "szürke-víz" nyárfásban történő elsikkasztását kiváltva, vagy elősegítve kerülne beültetésre az Oxyfa. 

A nyárfák Oxyfával történő cseréjét az új faj előnyeivel indokolták, mondván  nagy vízigényű és gyorsan növekszik.  A fa kitermelésével pedig bevételhez juthat az önkormányzat, vagyis általa a város.

A kutatási projekt céljai között szerepelt, hogy információt gyűjtsenek a Paulownia spp. hibridjei, különös tekintettel a Paulownia Clone in Vitro 112 alkalmazkodási képességeiről, illetve felhasználási lehetőségeiről.

Aztán időközben kiderült, hogy az elgondolás nem működik, a kiszemelt terület nem alkalmas jelen formájában az indokolt célra. A megízlelt üzlet kecsegtető haszna azonban beindította a fantáziát.  Valaki(k) nagyon ráugrottak erre hiszen gyorsan találtak egy másik helyet, ahova az Oxyt telepíteni lehetne. Igaz, itt már nem az volt a cél, hogy a megtisztított szennyvizet felhasználva induljon növekedésnek az ültetvény, hanem pusztán a telepítés megvalósítása. 

Hogy ez miért volt ennyire fontos, és kiemelt, azt senki nem tudja.

2015 nyara az Oxyfa-telepítés jegyében zajlott Ócsán. Az éves ültetési szezonunk végéhez közeledve álltak neki a helyi ültetésnek. A lakosság nagyrészt mit sem tudott a mögöttes szerződésről és a több milliós pénzügyi háttérről.

Az elérhető anyagokba tekintve az olvasható ki, hogy ez az üzlet talán nem is annyira kecsegtető Ócsa városának, mint azt egyes vezetők vélik. 

Ezt az önkormányzati jegyzőkönyv tanúsága alapján Kardos Zoltán is felvetette. A képviselő véleménye szerint a megállapodás - tervezetben az ingatlantulajdonosnak nagyon sok terhet szabtak meg. Amennyiben ezeket a feladatokat az önkormányzatnak saját magának kell elvégeznie, akkor egy teljes team-et kell felállítania. Kifogásolja továbbá, hogy a felmerülő károkat elég részletesen taglalja a megállapodás, és ez mind az ingatlantulajdonos (önkormányzat) hibájára vonatkozó kárként van megjelölve.

Valamint a kötbér mértékét is eltúlzottnak tartja.

Tavaly áprilisában már szóltunk erről az ültetvényről

A felvetésekre  Bukodi Károly polgármester magyarázatként előadja, hogy ez gyakorlatilag úgy működne, mint a lakóparkban a javítás. A NET Zrt. megbízta a Városüzemeltetési Kft-t, hogy a felmerülő nem garanciális hibákat javítsa ki.  Amennyiben olyan hiba merül fel, amelyre nincs szakembere a Kft-nek, akkor a Kft keres ilyen szakembert, akivel megcsináltatja a munkát és benyújtja a számlát a NET Zrt-nek, ő kifizeti a pénzt, a Kft pedig kifizeti a vállalkozónak. Ugyan ez lenne a helyzet ebben az esetben is, az önkormányzat egy közvetítőszerepet töltene be. Amennyiben a testület jóváhagyja ezt a szerződést, ezt követően az önkormányzat szerződést köt egy vállalkozóval.

Kánai Gergely képviselő erre felveti, hogy ez a 0175/46 hrsz. földterület szántó művelési ágú, ahhoz, hogy oda fát tudjanak telepíteni, művelési ágat kellene változtatni.

Erre a Carbon Solutions Kft képviselője Gere Krisztina felveti, hogy ez a fa dísznövényként van nyilvántartva, (!)  illetve nem teljesen tisztázott a szántóföldre ültethetősége(!). 

Ezért, ennek kijátszásáért megállapodás készül a Soproni Egyetemmel, hogy kutatási területeket hozzanak létre. Így megvédik magukat a jogi bizonytalanságtól, emellett kutatások is folynak ezzel a fával. 

Kánai Gergely képviselő rákérdez, mi van abban az esetben, ha kijön a szakigazgatási hivatal és legelő, vagy szántó helyett ott van egy erdő, mit fognak erre mondani?

Gere Krisztina Carbon Solutions Kft képviselője válaszában elmondja, azt fogják mondani, hogy ez egy kutatási terület. 

Kánai Gergely képviselő megjegyzi, hogy a szerződésben erre nincs semmilyen utalás jelen pillanatban.

Kánai Gergely képviselő észrevételezi, hogy ezen a területen jelenleg nincs kút. Kérdezi, hogy ennek a létesítésének a költségét átvállalja a Kft?

Gere Krisztina Carbon Solutions Kft képviselőjének válasza, igen. Öntöző-rendszert kell kiépíteni, ami aggregátorral működik.

Hantos Péter képviselő megkérdezi a jegyző úrtól, hogy a szerződés-tervezetet jogszerűnek és kifogástalannak találja minden szempontból, amit a Képviselő-testület megszavazhat teljes bizonyossággal? 

Dr. Molnár Csaba jegyző válasza, igen. 

Ezek szerint ebben az ügyletben nincs csalás és nincs ámítás. Legfeljebb ha megkérdezik, hogy a korábban búzával vetett területet miért vették ki a termelési ágból és miért nem minősítették azt át, majd azt válaszolják, hogy csak kísérletezgetünk egy kicsit, hátha bejön ez a trükk. 

Hantos Péter képviselő ezek után még emlékeztet arra, hogy ígéretet tett arra, hogy minden ilyen szerződést jogásznak megmutat. A megkérdezett jogász azt írta, hogy előnytelen az önkormányzat számára ez a szerződés-tervezet. Úgy gondolja, hogy a mai testületi ülésen nem tudnak minden ponton végigmenni. Példaként hozza fel a szerződés-tervezet 2.6. pontjában szereplő kitételt „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt átvételi elismervény ellenében készpénzben vagy az ingatlan-tulajdonos által megadott bankszámlára átutalással teljesíteni”.

-A megkérdezett jogász szerint ez teljesen elfogadhatatlan és jogszabályellenes.

–Felveti, mit jelent ez? Azt, hogy a pénzügyi osztályvezető átveszi a több millió forintot és utólag befizeti a polgármesteri hivatal házipénztárába? Milyen igazolások vagy egyéb iratok alapján történik mindez?

Hantos Péter nagytiszteletű véleménye szerint, a szerződés-tervezeten pontonként végig kellene menni. Ezért javasolja, hogy vegyék le napirendről a témát, és járják újra körbe a szerződést. Ebben a formában aggályosnak tartja az önkormányzatra nézve a szerződést.

Bukodi Károly polgármester azonban kiemelten hangsúlyozza, hogy három hónapja dolgoznak ezen az ügyön. A mai napon is egyeztettek a Carbon Solutions Kft képviselője, a jegyző úr és jó maga.

A fenti árak  '16. 01.31-ig beérkezett és fizetett rendelések esetén (nettó)

Ezután Bukodi Károly mégis és újfent azt javasolja, s arra kéri a képviselőket, hogy jelen esetben szavazzák meg az előterjesztést és kössenek szerződést a 0175/46 hrsz. alatt nyilvántartott szántó művelési ágú ingatlan területén Oxyfa telepítéséről a 4.1 alatti (szóbeli előterjesztés) alapján.

A képviselő-testület ezt az aggályosnak és jogilag nem teljesen megalapozottnak tűnő ügyletet 6 igen és 2 tartózkodással elfogadta.

Ezt követően az önkormányzat ismert pályáztatás, vagy meghirdetés nélkül 20.320.000,- Ft értékben szerződést kötött a ceglédi Springline Garden Bt-vel közel egyéves (2015.06.04.-2016.05.31.) időtartamra a 0175/46 hrsz. földterület ültetvény gondozására. Akkor most hogy is van ez?

A szerződés havi fizetési ciklust mutat, de ki tudja, hogy a valóságban ez miként zajlik, mivel a kötött szerződés tartalmát az önkormányzat szokásához híven nem teszi nyilvánosan elérhetővé.  

A Springline Garden az öntözésben veheti ki a részét, hiszen az Oxyfa nagy vízigényű növény. Nem véletlenül volt az eredeti elgondolásban a tisztított vízzel öntözött terület fásítása. Csakhogy aztán ez kisiklott a terület előkészítetlensége és jelenlegi alkalmatlansága folytán.  Legalábbis ezt mondták.

Az aláíró láthatóan vidámak és jókedvek

Az üzlet azonban a látható ellentmondások és visszásságok ellenére beindult, és a város jelentős milliókat fektetett be ebbe a projektbe annak ellenére, hogy megtérülése kockázatos, hosszútávú és közel sem biztos.  Különösen nem látszik annak a jelen öntözési-finanszírozási és fenntartási-gondozási szerződés költségterheit látva. 

Az Oxytree.com oldalán is elérhető a növény telepítésre alkalmas területek és a szükséges vízigény kedvezőségét szemléltető megosztás. Ezek szerin Pest megye éghajlata nem biztosítja az ideális életkörülményeket.

Magyarország éves csapadékmennyisége -www.met.hu

Fontos tényező a terület kiválasztásakor az éves csapadékmennyiség is, hiszen minél kevesebb a területen a csapadék, annál több öntözővízre van szüksége az Oxyfának a kívánt növekedési ütem eléréséhez. Az öntözőrendszer kialakítása illetve üzemeltetése pedig jelentősen megnövelheti a telepítési költségeket. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon a nyugati-dél-nyugati területeken illetve a középhegységeinkben  a legnagyobb az éves csapadékösszeg.  A térképről ezek alapján jól leolvasható, hogy az Oxyfa telepítésére a csapadékmennyiséget szem előtt tartva a legkedvezőbb területek Zala, Vas, Baranya illetve Somogy megyében vannak.

Mindezek ismeretében mennyiben fog ez fájni a helyi embereknek 2016-ban, (értsd mennyi adóforintnyi összeget költ még erre a városházi vezetés,) és mikor térül meg a tavaly erre költött összegek sora, netán hoz majd valamikor hasznot ez a vízéhes ültetvény, ki tudja?  

A  polgármester és az aláíró gratulál egymásnak a szerződés nyugtázását követően - siker, vagy bukás, kitudja

Az önkormányzat a jelentős ráfordítás, (több mint 20 milliós szerződés) és a 17 hektáros beültetés ellenére nem kommunikatív ez ügyben sem. Az önkormányzati újságban nyoma nincs az ültetvénynek és a ráfordítás indokoltságának.
Pedig jó lenne tudni, hogy miért volt szükség erre és miként folyhatott el erre a pénz.

Háttér. ocsa.hu

*