Várospolitikai és városgazdálkodási deficit Bukodi oldalán - száz szám milliók a semmibe (- kinek mi, s mennyi)

 Sokan nem értik Ócsa várospolitikáját és gazdálkodását Bukodi Károly polgármestersége mentén.

Bukodi évek óta sír, hogy a városnak nincs pénze.  Azt is tapasztalhatta az itt élő, hogy számos pályázatról maradtunk le a városgazdálkodás, vagy a pénztelenség okán, mondván a befizetendő önrészre nem futotta a város kasszájából.

Szinte ennek indoklásaként szabta meg Bukodi a kommunális-adó bevezetését, amivel úgy 30-35 milliós többlet bevételt csikart ki (indokolatlanul) a lakosságtól. 

Ezzel szemben Bukodinak sikerült rossz üzletekbe vinni a várost hivatali ideje alatt nem egyszer.

Volt aki egyszerűen piramisjátéknak titulálta Bukodi hazardírozását

 

 2015 nyarán egy 17 hektáros ültetvényt telepíttetett a város mentén, amibe milliókat öltünk bele az ötletelése nyomán. Ezt évekig őriztette a polgárőrséggel, ami további milliókba fájt a városnak.  Aztán az egésze oda lett, felelősségvállalás nélkül. Az újratelepítés ugyanilyen sikertelenséggel, pontosabban kudarccal zárult.  A mai napig nem tisztázott, hogy ez a polgármesteri akció 24- vagy 44 milliójába került a közpénzes költségvetésnek, mert a polgármester soha nem számolt el az így elszórt milliókkal. 

Ugyancsak ez mondható el az egykori TSZ-iroda romos épületének drága megvásárlását illetően. Akkor, amikor az ingatlanárak a béka segge alatt voltak, Bukodiék képesek voltak egy évekkel korábbi árbecslés szerinti áron, - egy olyan kalkulált áron, ami még egy használható és jobb állapotú épületről készült, de azon soha nem kelte el, megvenni és túlzásként piaci árként érvényesíteni.  Mindez akkoriban 37 milliójába került az ócsaiaknak, úgy hogy ezt az összeget a mögöttes hivatal sem volt képes sem kitermelni, sem kifizetni az adott költségvetéséből.  Erre kitalálták, hogy ezt a vevő és eladó által közösen elfogadott árat majd az elkövetkező évek során részleteiben kifizeti a város.   Minderre Bukodi és mögöttes pénzügyi csapata, a jegyzővel karöltve mondott igent, bebiztosítva a kirívóan magas (irreális) összeget az értékesítőnek.  

Az épület a tranzakció lebonyolításakor már romos állapotban volt.  Bukodi később azt találta ki, hogy valamiféle szlovák közösségi házat próbál belőle kreálni, a mire majd pályázni fognak. Talán össze is dobtak valami silányságot, és bejelentették, hogy a terv füstbe ment.  Pénzt nem kaptak rá, így hát az omladozó épületet bontásra ítélték.   Bukodi ezt is kézbe vette és elintézte úgy 10-14 millióért. 

Így a volt TSZ-iroda bevásárlásával és elbontásával közel 50 milliós kifizetésre kényszerítette a várost, amiért végül csak egy kiüresedett telekrészt sikerült megtartani.  Hogy ez miféle gazdálkodást és nyerészkedést takar, nem tudni, mert a pénzügyi bizottság ugyanúgy elment mellette, ahogy a fideszes Kormányhivatal is. 

A TSZ-iroda drága vásárlása és és még drágább elbontása is megért volna egy tárgyalást - vagyonvesztés, hűtlen kezelés  (- ebben a "boltban" is érintett-érdekelt volt a Truck Tor)

A MÁV parkolóberuházása is a könyökén jön ki minden ócsainak, csak éppen arról nem beszél senki, hogy ezzel a triumvirátussal egyezkedő alvállalkozó mennyit nyert, akkor, amikor a távoli, de a beruházó által fizetett lerakó helyett itt helyben eláshatta a hulladékot. 

Aztán amikor ezzel a városvezetés megbukott, ismét a korábban engedményezett vállalkozóhoz fordultak, hogy vigye el a szemetét, aki beintett, mondván ezért ő lerakta a pénzt. Erre a hivatalban bekussoltak és sebtiben ismét megállapodtak vele, hogy a hátsó soron kitermeli és legalább a fölét elszállítja annak, amit beásott. Természetesen ezért már hivatalosan fizetnek is a költségvetésből.  Tették mindezt az ismert pénzügyes manőverezésével úgy, hogy az a testület és a város előtt is homályba merüljön.  Vagyis az egészről, vagy öt fő ha tudhatott a hivatalban. Ez pedig nem más volt, mint Bukodi polgármesterként, az akkori alpolgármestere, a jegyző és a hivatal pénzügyese, meg a könyvelő.  A jegyző alá tartozó közterület-felügyelet és az eseményt észlelő polgárőrség még Boros Tiborral az élen úgy tettette, mint aki mindezt nem észlelné.  Szóval, ekkor már nem veszélyesnek számító hulladékot ásták le, hanem az információt.  

Túlterhelten, túlsúlyosan hordták a bontási törmeléket a triumvirátus által biztosított önkormányzati területre testületi felhatalmazás nélkül - csak úgy "maszekban" (- szinte mindenki látta, de senki nem tudta)

És lássuk be, mindezt Ócsán ezekkel az emberekkel meg lehetett tenni. A lakosság meg hihetetlenül olvasta a blog akkori bejegyzéseit, amit sem cáfolni, sem ellenvéleményezni nem tudtak, megerősíteni pedig véletlenül sem akarták. És történt mindez Bukodi idejében 2015 és 2017 között. 

Ahogy vitték, úgy ásták be a város (az önkormányzat) földterülete alá - háttérben a dózer, ami rátolta a löszt (- milliós kártételt okozva a hanyag-, vagy hűtlen kezeléssel)

Természetesen nem ezek az esetek voltak az egyetlenek és a kirívóan nagy ügyek.  Az útfelújításokkal Bukodiék ennél nagyobb összegeket játszottak el.  

A Damjanich utca felújítási projektjéből a leírtak szerinti járdát hagyták ki és úgy, ahogy volt. 

A "Damjanich utca burkolat felújítási és járda szilárd burkolattal történő teljes körű felújítására kerül sor" - csak a járda szilárd burkolattal történő teljes felújítása maradt el, vagy lopták ki a projektből

A Falu Tamás utca esetében ráhajráztak, amikor az út-, a járda és csatorna mellett még egy havernak is jutott némi pénz külön járdafelújítás címén. 

Ugyanezt a rájátszást a Damjanichban is előadták úgy, hogy a piac előtti szakaszra ismét ráhúztak egy kört. 

Most pedig azzal állt elő a végstádiumát töltő polgármester, hogy az általa, mint városvezető által előterjesztett anyag szerint egy vállalkozótól rendezetlenül hátrahagyott területet tegye magáévá az önkormányzat és fogadja be azt.  Ezt meg is tette a testület, mondván ingyen van. (Mármint a terület befogadása.)

Csakhogy az ismert és a polgármester által ismeretlen okból kedvezményezett felsőpakonyi vállalkozó, - aki ott már nem kap lehetőséget, - több százmilliót húzott ki abból a területből, aminek utcarészét hátrahagyva a Bukodi vezette város visszafogadott úgy, ahogy van. 

Ezen vállalkozói területről Bukodi városvezetése 3 utcányi területet fogadott vissza, amire most 32,748 milliót akart rendbehozatal címén kifizetni egy másik vállalkozónak - történetesen az elhíresült Truck Tor-nak (- mert az előző vállalkozótól milliárdos haszon ellenére ezt nem kérte, nem követelte meg)

 Ócsa  város önkormányzata, a városvezetés kötelezhette volna a vállalkozót az engedélyek kiadása során, vagy a terület visszavétele előtt, hogy a haszonszerzési célzattal vásárolt területet, az engedélyezett létesítési körülmények közt, vagy során a létrehozott utcákat lássa el csapadékelvezetéssel,  szilárd burkolattal és közvilágítással. Bukodi önkormányzat, jegyzője és a fideszes többségű testület azonban ilyet nem írt elő, a vállalkozót a busás haszon ellenére sem kötelezte semmire, hanem hagyta futni és a cégét leíratni úgy, ahogy tette ezt korábban. 

Kérdezheti ilyenkor az állampolgár, hogy mi haszonbúl tette mindezt lehetővé a városvezetés? 

Bukodi erre most Kortye Vilmos tévéjének hírműsorában elpanaszolja, hogy a testülete mennyire megváltozott akkor, amikor azt a döntést hozta, hogy nem járul hozzá ahhoz a mókához, hogy mely szerint még ezt a tehenet is megfejhesse még-egyszer. 

Több százmilliót szórt, vagy tapsolt volna még el utoljára Ócsa költségvetéséből, és még panaszkodik is, ha nem hagyják - azt állítja, hogy csak fejleszteni akart (- a 16 légkondira adott árajánlat is túlzó volt)

Történik ugyanis, hogy a favorizált vállalkozójától visszavett lekopaszított területet úgy hozzák helyre és ott úgy oldják meg a polgármester szerint, hogy azt a csapadékelvezetést, az utca burkolatának felszíni javítását, és a világítást, amit a (korábbi)partner lelépve hátrahagyott, hogy azért most másnak a közpénzes kasszából fizessenek.  Erre lenne tartalék közpénze Bukodinak akkor is, amikor a város más részén a lakosság közreműködést, hozzájárulását, pénzét kéri ehhez.  

Bukodi befutott társasága a violaszínű Truck Tor - Ócsa, milliókban számítva is rengeteg közpénzt fizetett ennek a cégnek

Így volt és van ez azon a településrészen, ahol az önkormányzat nevében a kommunális-adón túl még külön hozzájárulást kér a polgármester. Ott erre kötött megállapodást. Mást, meg rendre futni enged a pénzünkkel. 

Kérdés, hogy Ő maga mivel és mennyivel távozik?

*

Nem egyedi eset a szabálytalanul leállított autók látványa Ócsán - járdát eltorlaszoló autók kerülgetéséről

 Ócsa nem a járdahálózatáról híres. Inkább használják ennek hiányában az autóknak szánt úttestet a gyalogosok, mintsem azt a kevés járdát, ami számos helyen még a buszmegállóig sem ér.

Talán ezért is érinti érzékenyen az embereket, ha egyesek a járdára keresztbe állított autóval torlaszolják el azt.

Persze a tősgyökeres ócsai tudja a megoldást, amit közzé is tesz a Facebookon: "Sztem tovább tartott leírni a posztot mint kikerülni az autód".  Vagyis ne foglalkozzon ezzel a panaszos, hanem kerülje ki az útest érintésével.  Ugyanis a paraszt azért áll a járdára, mert félt az úttesten hagyni az autóját, ahova a gyalogost küldik. Holott a járda a gyalogosokért van.  ne Sőt még azt is közli a szabálytalankodó, hogy: "egy két gyermekes apuka!"

Természetesen a gyerekszámtól függetlenül is tudnia kéne a KRESZ-t a sofőrnek, és a két gyereknek is szolgálhatna jó példával a szabályos leállással. 

A baj nem is a gyerekekkel van, hanem azzal, ahogy a gyerekekkel takaródzik, az "apuka", amikor másutt ezért közel 20 ezres bírságot kapna a közterestől.  Arról nem is szólva, hogy az arra járó szintén két gyermekes anyuka a babkocsijával kénytelen kikerülni azt az autót, aminek a tulajdonosa sem hagyta ott a járművet, ahova a babakocsis kisdedeket megkerülni küldik.

A járda a gyalogosoké. Az úttest az autósoké. Az, hogy Ócsán az útesten közlekednek a gyalogosok, az nem csak egy helyi népszokás, hanem egy szocializálódási probléma ugyanúgy mint a kerítésre ugró csaholó kutya, vagy a gyalogjárdát kifoglaló autós.  Mindez persze nem jöhetett volna létre Ócsa kisvárosi hangulata és az ismert közállapotok nélkül.

 A járda az urbanizált területeken, városokban és településeken elengedhetetlen infrastrukturális elem, mely a közlekedés és a városi élet egyik alapvető részét képezi. A járda a gyalogosok közlekedésének kijelölt területe, ahol biztonságosan haladhatnak az emberek a gépjárművek forgalmától elkülönítve. Ez a közlekedési út egy sor fontos szerepet tölt be mind a közlekedés, mind a városi környezet szempontjából. A járda elsősorban a gyalogosok biztonságát szolgálja.

Szóval legyünk már és próbáljunk kicsit normálisan viselkedni, közlekedni, mert ha lábnyomok maradnak a motorháztetőn, akkor ez a kétgyermekes apuka lesz az első, aki a rendőrségre szalad feljelentést tenni. 

Köszönjük a fényképet a beküldőnek, mert ezt a parasztos leállást mások is gyakran alkalmazzák. 

Sajnáljuk, hogy a rossz példát éppen az szolgáltatta, aki végül is felvállalta a szabálytalanságát. Köszönjük Gábornak, hogy mindezt sikerült becsöngetés nélkül megbeszélni.

*

Közösségi (proli) profil - képmás ( - önkifejezés)

 Tibi mindig ad az önkifejezésre, a maga utálatára. Sokan kedvelik ezt az arculatot, a kifejezést, a megjelenő utálatosság benne, főleg azt a keresztény-, kormányellenességet, amit a Fidesz koronázta sivár életében az állam adta elismerés tette jobbá.

Az önportré az egyik legrégebbi műfaj, a művészi önkifejezés kiapadhatatlan témája. Persze mi halandó emberek is elüthetjük vele az időt...

Már a fotózás ősének tekinthető festészetben is megjelent az önábrázolás.  Ismert az is, mely szerint a környezet megváltoztathatja az önarckép hangulatát, de néha egy üres vászon is nagy segítség lehet. Az internettel és a világhálón elterjedt közösségi oldalakkal szinte mindenki egy kicsit üres vásznat lelt a maga megjelenítésére, önkifejezése nyílvonáságra hozatalára. A mai portréja közzétételére. Ez az önábrázolás a közösségi oldalakon látható és nyilvánosan elérthető profil, ami egy sajátos önkifejezési forma, bemutatkozási-, megjelenítési lehetőség egyfajta láthatóvá tétel, magamutogatás, vagy bemutatkozás. Akár az (ön)portré.

Amikor a körülöttünk lezajló, akár társadalmi, akár természeti, akár kulturális folyamat keltette érzelmi ingerek azzal az érzékeny bensővel találkoznak, ..

Tibi csillaga leáldozóban van. Polgárőrként ugyanúgy leszerepelt és kikopott, mint az egykori pártállam díszkatonájaként, vagy a romániai forradalom süketelőjeként vállalt szerepében. Nem maradt más számára, mint az a járandóság, amit az utódállam (történetesen a Fidesz) fizet neki megélhetésként.  Tibi ugyebár nem dolgozik. Legalábbis nem úgy, ahogy egy hétköznapi polgár. Ő más. Különc.

A szakdolgozat és diploma felmutatása nélküli, magát villamosmérnöknek aposztrofáló alak ugyan hasonlít profiljában valakire, aki szövegelésben (fikcióként) dolgozott mérnökként, de a valóságban ma sem végzi, teszi ezt. Ellenben itt van köztünk a Facebookon virtuálisan, vagy akár valós személyként.  Teljesen mindegy. Bárki is légyen a valóság és a megjelenített byte-k (bit-ek) határolta hálózati felületen, az bizonyos, hogy meleg szívvel foglalkozik a mássággal. Jelenlevőként emlékezik a férfiak közti szexuális kapcsolatokra, hogy annak személyi megformálását, illusztrálást napjában és folyamatában képes megjeleníteni közösségi oldalán. Ma sem tette ezt másként. Ezt osztja.

Szájer József ebbéli kifigurázása napjában hozhatja olyan izgalmi állapotba, hogy rá emlékezve elevenít fel és oszt meg különböző ábrázolást, fikciót róla, avagy vele kapcsolatosan. 

Mi ez a különös viszony, legyen az viszonyulás, netán vonzódás egy adott férfi után nyomán?  Miért foglalkoztathat egy önmagát mérnöknek és empíriokriticiztának valló embert más férfiak nemi vonzódása, szexuális élete, vagy éppen irányultsága?  Miért ölelkezik és fényképezkedik egy ilyen egyén, egy volt (párt)szolgálatos fiatalabb nőkkel magamutogató mód, vagy ölelget nőalakzatot ábrázoló kőszobrot?  Ki tudja? Mi vonzza?

Biztos megvan ennek is maga értelmezése, ahogy az empíriokriticizmus filozófiája is megmagyarázás. Ugyanennek a személyi vonzatát a pszichológiai tanok gyakorlóit foglalkoztatják. 

Tibi számunkra nem kevesebb és nem több, mint az a figura, aki képes karácsony napján is Szájer Józsefre emlékezve az ő szexuális ábrázolásával foglalkozni. Míg más a Jézuskát, ő talán Józsit várja? - ki tudja. A lényeg, hogy a közösségi oldalán az önkifejezése erre utal. Ez jön le az ünnep napján, más hétvégeken és a hétköznapok során. Akár többször, egymást követően, más-más szituációban, képi megjelenítésben, de mégis lényegre törően a szexuális tartalom és hovatartozás-vonzódás viszonyában.  Aztán az új esztendőt sem kezdi, illetve folytatja másként.

Tibit láthatóan ez érdekli, ez foglalkoztatja leginkább, a maga filozófiai elmélete és tapasztalati kritikája (empíriokriticizmus) alapján. Nem tudom. Mintha már a Bálint &Valentin napra készülne; -Szájerrel.

Egy normális heteronak ez bizton sok. Tibi azonban vagy nem normális, vagy nem hetero, de ki tudja? Én és az olvasó csak azt a töménytelen micromachismo jelenség olvasható ki a közzétételekből, mint amikor azt kérdezi egy nőtől, hogy "átment fideszribancba?"  

 Tibor nőket gyalázó, vagy hímsoviniszta lenne?    

Keresztényellenes (is), vagy egyszerűen csak gyűlölködő? 

Homofób, amikor nem tudja elviselni más férfi melegségét, vagy "latens homoszexuális"? 

Ki tudja valójában ki az, aki a profil mögött lakozik? Aki ezeket a megosztásokat közzétéve mindezt a képet közvetíti mögöttes személyiségéről, magáról? 

Akár hogy is legyen, a közösségi oldalon a magunk által közzétettek és megjelentettek egyfajta önábrázolás, mely akár érzelmeinket, gondolatvilágunkat, elképzeléseinket vágyainkat tükrözi, ami által a személyiségünket adjuk. 

Ezt az ábrázatot közvetítjük, sugározzuk ki és tudatjuk másokkal. Ön-kifejezzük magunkat.

Nem mást mutatunk a közösségnek, mint önmagunk egy darabját. Egy adott idő kivonatát. A magunk profilját.

*

Alinsky módszer szerint a moslék folyamatosan, szervezetten lázít és demoralizál a közösségi oldalakon - face

 Minden napra jut egy hülye manapság. Figyeljék meg: az egyik nap Szabó Tímea hazudik az ATV-ben az oltásokról, másik nap Donáth Kacsa a facen hülyíti a népet, harmadik nap Jákob mondja baromságait, negyedik nap lófaszozó Hadházy lengeti a kameráját a szentendrei halottasházban… és így tovább - egészen a polgárőrség leghülyébb emberéig bezárólag.

 Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra és a stratégiája újragondolására. - írja elő Saul Alinsky a radikális ellenzék számára.  

 

 Ezt fejlesztették tovább a kommunista utódlásból lett liberális baloldaliak, amit minden csatornán nyomnak. 

Alinsky a tapasztalatait 12 szabályba tömörítette. Ezek nem éppen széplelkű elképzelések, hanem a gyakorlatban tesztelt harci szabályok.

Puccsolási szamárvezető kezdő forradalmároknak. Saul David Alinsky radikális aktivistáknak szánt tanácsait azok kezdték itthon megfogadni, akik egy éven belül három választást is elbuktak. A "Rules for Radicals" című könyv kötelező olvasmány a baloldalon.

 

A hazai ellenzéki média és a hozzájuk köthető országgyűlési képviselők, a mögöttes szervezetek, a szövetségesek olyan módszereket alkalmaznak, amelyek súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

 Ez az a bizonyos ellenzéki összefogás, mely már az átállított és a tartásából, hitvallásából kifordított Jobbikot is a maga kommunista illegális mozgalmakat visszaidéző gyurcsányi (dobrevi) elnyomó hatalmat próbálja életre kelteni. Azt a háttérhatalmat, mely a kiáruló kommunista múltból fakadóan a hatalomra jutás érdekében a haza kiárusítását, átadását és a nyugati kapitalistáknak való kiszolgáltatását célozza meg. Ők azok akik a korábbi privatizáció során tönkretett és kifosztott és egyszer már térdre kényszerített  országot kívánják a mostani lábadozó állapotából két vállra fektetni, amire aztán a maguk aljas módján haszonélvezőként rátelepedhessenek.  

Ne legyen kétségünk abban, hogy ennek a törekevésnek meg van a maga háttérhatalma. A napi sajtója, tévéje, és közösségi oldala is ugyanúgy adott, ahogy a civil szervezetei is a Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a TASZ, vagy akár a polgárőr szövetség szerveződésében is.  

Szószolók és napi gyűlölködők - hangulatkeltő Alinsky majmok

Minden napra jut egy rosszindulatú, gonosz hülyéje liberális baloldalnak, aki bomlasztja az elmét. Nekünk is adott legalább egy helyi és egy távoli DK-s vezénylője, Breyer Gábor személyében, hogy az olyan hazug hülyéket, mint Falus Ferenc, vagy Mellár Tamás és hasonszőrű társait Juszt, Vágó, ne is soroljuk, ahogy a sor legvégén található Boros személyében ismert polgárőri züllesztést.

Mai "tartótisztek"- irányadó, meghatározó és útmatató szarjankók

Nem lesz megállás. Nem lesz nyugalom. Ez az ostoba és aljas provokáció megy majd egészen a választásokig.  A bukásig. 

Történjen ez a bal, vagy a jobboldal számára végzetesen, de nem csereszabatosan.

Minden szó nyomán (forrás)

*

Értékelés a Gay Pride-ról

Igazából az embereke nem foglalkoznak a másokkal, ha nincsen köztük kontaktus. Valójában a kutyát nem érdekli a nem indentitásod, ha nem akarod azt másokra erőltetni.

A ferde hajlamú magamutogató bácsit is azért viszik be, mert zavarja a környezetét és a normális emberek életvitelét.

A nudista, vagy naturalista is a saját környezetében tárulkozik ki, ha nyaral, mert erre is adott strandok, kempingek állnak rendelkezésre.  Azonban ezek zárt területek.

Ahogy a műsorszolgáltatókat a média más látható felületét is ki kell takarni, meg kell határozni, és figyelmeztetni a közönséget, hogy ez szexuális tartalom, nem nyomhatom az arcodba, úgy a kéretlen buzikat, transzvesztiket és egyéb elhajlott nemiségű egyéneket sem volna szabad ránk erőltetni.

A szexuálisan abnormális, deviáns kategóriát ugyanúgy zártan és magában kéne kezelni, ahogy (az amúgy normális) nudisták és a műsorszolgáltatók teszik. A rájuk vonatkozó kötelezettségeket  nem szabadna az nyílt téren, az utcán egy fesztivál, vagy parádé formájában feloldani.

A buzi parádé, vagy divatos nevén a Gay Pride egy olyan erkölcsi fertő, amihez normális ember nem csatlakozik, még akkor sem ha ennek vannak hívei.

Isten állatkertjében minden jószágnak meg van a maga helye. A halak a vízben, a madaraknak a légtérben, az emlősöknek a szárazföldön. Azonban a természetben a hidegvérűek nem keverednek a melegvérű emlősökkel, mert az fajidegen. Vagyis természetellenes, abnormális. 

Erre most van az ember, a fejlődés csúcsán, aki kifordul természetes lényéből, önmagából és olyannal párosodik akivel normális körülmények és állapotok esetén nem tenné. Mindez egy zsákutca, amiből természetes egyed, folytatás, vagyis utánpótlás nem származhat. Az elszaporodás lehetséges útja a liberális társadalmi közeg, mely divattá, amolyan különc életformává teszi mindezt a propagandája által. Ez az elfogadtatási kényszer amolyan arcunkba vágott kihívás, mint a szembeköpés. 

Az LMBTQ egy fajtalan közösség, aki a maga extremitását, kifordultságát hirdeti amolyan szivárványos színekben. Ezzel a jelképpel igyekeznek a tudtunkra adni, hogy ők mennyire színesek. Azonban ez a látszólagos keveredés nem más, mint a fajelmélet át/újraértelmezése, hiszen már nem csak férfiról és nőről beszélünk, hanem különböző más (ön)meghatározású (új) fajokról.  Ezt nem a normális (hetero) emberek (faj) állítja fel, hanem az ettől elfajzott, elkorcsosult és ezért eltérő, vagyis kieső emberfajta állítja elő. Ez a fajta közösség egy, a normálistól eltérő, tehát abnormális fajtát alkot, amit saját meghatározása Ez egy olyan irányultság, aminek aktivitása döntően a párkapcsolatban jelentkezik úgy is, minthogy a társkereső aktivitása döntően milyen partnerre (elsősorban, melyik nem, vagy eltorzult faji alakzat képviselőire) irányul. Mert míg a normális férfi a nőt akarja úgymond levadászni és a nő a férfi vágyaiban termékenyül, addig ez a deviáns létforma már annyira más, hogy akár az ördög patájával is nemi próbát tenni.  Mindez a kifordultság a beteg elme magamutogatása. 

Egyfajta nem erőszak. Ez valójában a Pride, amit úgy hirdetnek, és erőltetnek ránk.

Nem elég, hogy buzi, leszbikus, vagy ki tudja milyen deviáns de még csoportba verődve keveredni is képes aki nem ilyenkor nekivetkőzve kimegy az utcára és premier plán bemutatja, mennyire gusztustalan, szennyes és primitíven hülye.  

*

Álmos és érdektelen polgármesteri fogadóórán vagyunk túl - szeptemberig nem is lesz már ( - választás jön)

Választási év van, muszáj a Facebookon nyomulni és szimpátiát kelteni a városvezetőnek, hogy aztán tovább zsigerelje a várost a saját jólétének fenntartása érdekében.  Valójában erről szól a visszaállított  online fogadóóra.

És hogy mennyire igazunk van a visszaállított órával,azt mi sem bizonyítja jobban, mint ugyanazok az évekkel korábbi problémák újra hasznosítása, amiket négy-őt éve is felhoztak. Mintha mi sem változott volna Bukodi polgármestersége alatt. 

Ócsán érezhetően megállt az idő.  

Valószínűleg ehhez a polgármesteri időállításhoz igazodik a MÁV és a Volán közlekedési berendezkedése, hiszen a évtizedes menetrendjük szinte változatlan. A busz ugyanúgy körjáratban jár és inkább alsónémedi lakosságát szolgálja ki, mintsem az ócsaiakat juttatná gyorsan a fővárosi úti céljuk felé.  A vasút pedig a saját lassú menetére szabott menetrendet sem képes betartani, nem hogy gyorsulna, inkább kimarad, vagy késik a közlekedésben. 

A Ócsa városvezetése sem képes felvenni a tempót más településekkel, úgy a MÁV és a Volán is csak a helyi perifériához mérten szolgálja ki a város, ahogy a polgármester is a lakosságot képviseli. Nos ez rendesen át jön a közlekedésben.

A havi közösségi felületen tartott fogadóóra szintén ezeket a közlekedési problémákat boncolgatta a semmitmondó kérdez-felelek formájában, ahogy már hosszú évek során megszoktuk a polgitól. 

A gyalogkakukk kérdez, a városatya mond rá valamit, aminek a fele sem igaz, és főleg nem jelent megoldást a felvetett problémára.

Ócsai lakos panaszolja a blogunk által már boncolgatott kérdést, hogy miért nem lép fel valaki azokkal a túlsúlyos és kitiltott járműforgalommal szemben, mely pusztán menekülő útként hajt rajtunk keresztül?   Hol van az önkormányzat, a polgármester, és a lakossági érdekképviselet ezen dolgok során?  

Lakó kifogásolja az ezzel járó forgalomterhelést és a sebességtúllépést, továbbá felhívja a polgármester figyelmét az ezzel járó fokozott balesetveszélyre.   Érdekes lehetett ezzel szembesülnie Bukodi polgármesternek, hiszen a polgárőrség éves beszámolójából ez a jelenség ugyanúgy hiányzott, mint a közterület-felügyelők beszámolójából. Ugyanakkor ismert a probléma, hiszen mi magunk is foglalkoztunk ezzel a távoli években. 

Mindebből arra következtet az ember, hogy a szakszolgálatok, ugyanolyan közömbösen viseltetnek ezzel és a lakossági gondokkal ahogy a polgármester. Olyan az egész, mintha hiányozna egy gondnok.   

Erre utal az is, hogy egy másik felvetésben ismét egy belső útszakasz rossz állapotára sikerült rávilágítani. 

A polgármester válasza megszokott, és ahogy a múlt hónapban is volt, ismét a 400 ezres fizetésért lébecoló Buzáné Icsó Zsuzsa ügyvezetőre tolta az egészet, mondván "az útjavítást a Városüzemeltetési Kft. rendelte meg, így ők ellenőrzik".  Vagyis neki és a közteresnek semmi köze ehhez és a városhoz.  Ők csak amolyan haszonélvezői lehetnek a helyzetnek, de nem a probléma orvoslói.  Így mennek a dolgok hosszú évek óta Ócsán, amióta Bukodi Károly tartja a fogadóórákat.

Itt azért nem árt megjegyezni, hogy Bukodi polgármester havi juttatása jelentősen magasabb az ügyvezető asszony díjazásánál, ráadásul Karcsi még a mi általunk fizetett autót koptatja napjában, míg a másik a sajátját. 

Aztán a közismert parlagfüves gondok, amiről megint csak a Janóéknak a közterületeseknek kéne jelentenie, de ahogy az elmúlt évek során ez rendre elmaradt, nyáron és télen a havas járdák esetében, úgy ebben, és most is az évszaknak megfelelően nem látnak. Legfőképpen a haverok kihágásai mellett néznek el. Bezzeg az öreg nénje füves területét fényképezik és jelentik. A méteres gazemberséget meg nem, legyen az szabálytalanul parkoló nyerges vonató, pótkocsi, vagy térdig érő gazos terület. Ahogy a havas járdák nem zavarták őket, úgy a parlagfű és a kátyú is Ócsa jellemzője. 

Mindez már nem csak a blogon, hanem a közösségi oldalakon is olvasható, de nem sül ki a szemük a fogadóórán sem. 

A régi pakonyt a polgármester úgy nem veszi számításba, mint egy nem létező telepet. Vagy pedig amolyan büntető táborként és koncentrál elhanyagoltságban tartottakként látja az ott élőket, annyira magára hagyja azt a településrészt. Nem tudni mit vétettek, de hogy múlt századi állapotokat tart fent a városvezetés azon a részen, az 100 %.  Talán azért van ez így, mert Ők biztos nem választanák újra polgármesternek a Karcsit.  Amennyire elfogadhatatlan állapotokat biztosít az ottaniaknak a polgármester, annyira elfogadhatatlan a személye is a további városvezetésre. 

Alsópakonyon élők ma is ivóvízgondokkal és csatornázatlansággal kénytelen élni. Ugyanakkor a belső városrészen új építési engedélyeket és rákötéseket adnak, miközben ismert, hogy a szennyvíztisztító telep túlterhelt, és nem bírja kapacitással.  Erről már anyag is készült, melyben ez ismét leírásra került. Tehát a városvezetés tisztában van a tarthatatlan helyzettel és kapacitás hiánnyal kínlódó, elavult szennyvíztisztító telep leterheltségével, valamint annak ismeretével, hogy számos esetben nem megfelelően tisztított szürke vizet, hanem bűzös szennyet engednek ki és át a rendszerből a földekre. Erre utalást a mérőkutakból vett minták is visszaigazolták, ami a jelentésben is olvasható. Jelenleg a bővítés és a csatornahálózatra való rákötés nem biztosított, mert a telep nem bírja a terhelést. Ennek ellenére hazudnak és hazardíroznak, amikor olyanokat állítanak, hogy ez belátható időn megoldható, valamint akkor amikor engedélyezik az új építésű házak bekötését. 

Mindez rövid távú harácsolás és a város kizsigerelése, az itt élők átverése, a lakosság lenézése.

Ezen a hazug fogadóórán előadott színészkedés sem segít.

*

Önmagát futtaja a polgármester - többen is kedvelik ( - közben háborút visszaidéző bombatölcsérek az utakon)

Béke van, semmi szükség a propagandára, - gondolnánk,-  a városvezető azonban mégis beindult. Ócsa polgármestere már az uborkaszezon beállta előtt az őszi önkormányzati választásokra gyúr.

Polgármesteri oldal a közösségben

Mindez tapasztalható a polgármester új közösségi oldalának megnyitása és gondozása, valamint az Ócsa - kisvárosi hangulat és a  Zöld Ócsáért oldalak létrehozásával egy fajta hiánypótló propagandát hozott létre, hogy maga mögé csoportosítsa a Facebook világában elcsábultak többségét. Ugyancsak ezt a cél szolgálja a Facebook közösség számára rendezett online-fogadóóra, ami több mint 3 év múltán visszatért a választás évében a célközönséghez.

Bukodi Károly láthatóan belehúz a választásokba. Ez jön vissza az oldalakról, és önmaga propagálásából, a népszerűségét előtérbe helyező vetületekről. Barátságos képet igyekszik mutatni, amolyan cukrosbácsiként osztja a közpénzes ajándékok a gyerekeknek bölcsődei, óvodai és iskolakezdési csomagok gyanánt. Olyan ez mint az Újvilág meghódítása, amikor éppen nem gyilkolták le az őslakosokat, akkor üveggyöngyöket osztogattak a hátrahagyottak pénzéből. Most mi vagyunk azok a hátrahagyottak, akinek a közösségi pénzéből osztogatva építi a regnáló polgármester a saját jövőbeni útját.

Bukodi Karcsi mostanság a mi közpénzeinkből osztogat a saját politikai és önkormányzati pozíciójának megtartása érdekében. Éppen csak velünk a többséggel nem foglalkozik.  Azokkal az emberekkel, akik nem függenek tőle. Már nem kötik a helyi intézmények rendszerbe foglaltsága, nem kötődnek a helyi munkaadókhoz, és nem kell ezért gazsulálni, vagy éppen benyalni senkinek. Nem úgy, mint azoknak, akik napjában attól félnek, hogy utánuk nyúlnak. Mert mást sem hallani a sarokháztól a templomig, mint azt, hogy a polgármester keze túlnyúlik a segginél. Ez ugyebár kihat a környéken dolgozó munkavállalókra, a helyi társadalmi szervezetekre és a foglalkoztatókra. Emlékszem, amikor azzal jöttek, hogy a Batánál dolgozó nyíltan vállalva nem vehet részt az akkori Jobbik munkájában, mert kirúgással fenyegették. A másik akinek lenyúlták a párját, azzal jött, hogy nem mer szólni, mert elveszítheti a munkáját. Mindez visszaköszönt már a Nagév, a BioFungi esetében is. Volt már róla szó itt a blogon. De levezethető ez az önkéntes és társadalmi szervezeteken át a tűzoltóságig. Aklár a támogatásokon át az odítélésekig és azok összegszerűségén is. Mindenhonnan csak a félelem és a városvezetéstől való tartás a politikai kontra, a kontroll, a tevékenység elvesztése, a támogatás megvonásának a félelme bújuk ki, mint szög a zsákból. Nincs nehéz helyzetben a polgármester amikor olyanok utálatosok segítik, mint az alpolgármester, vagy a körzetet váltó volt megyei elnök, országgyűlési képviselő. Ma a polgármester a helyi kis kiáráoly.  Egy olyan hatalmasság, akit sem megkerülni, sem átlépni nem lehet. Vagyis Ócsán autoratikus károlyság van. A város politikai-berendezkedése autokrácia.

És hogy ez mennyire igaz, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben a bűnösen büdös porfészekben, amit kisvárosi hangulatnak képzelnek, még egy hervadtan gyenge ellenzék sem volt képes kifejlődni.  Eennek ellenére rezeg a gatyája annak az embernek, aki már kivehetően az újraválasztására gyúr. Holott ebben a közegben máig nem elképzelhető, hogy valaki felvegye a mostanival szemben a kesztyűt. Aki eddig ilyesmivel próbálkozott, azt vagy lehűtötték, vagy kikezdték. Magabiztosnak tűnik a mostani vezetés, azoban mégis csak tart(anak) a választástól.

De mi másért lenne féltése, ha nem a közelmúlt és annak városvezetési ciklusnak a feltárása, ami oly sokba van. Talán a valóság felszínre törése lenne az, amitől a leginkább tart az aranyos vezető? Mert az, hogy elhelyezkedni, munkába állni a régi cégénél a Lay's-nál nem fog, az tuti, de nem azért, mert nincs autója, mert akár vehetne is a bejáráshoz, hanem azért, mert a cégesre sem ülne vissza. Elvégre milyen lenne az már.  Újra teriteni a chipset, kiszállítania és rendezni a boltok polcain. Másodsorban pedig nem is lenne rá szüksége, mert az eddigi haszna, javadalmazása a városból hozott annyit, hogy a nyugdíjáig is el lenne belőle. Aztán legyünk reáliásak, és lássuk be, hogy itt szert tett olyan ismeretségre, hogy akár egy megsegített vállalkozást is ki tudna bontakoztatni a háttérembereivel. Harmadsort pedig ha nem jutna ismételten polgármesteri pozícióhoz, akkor is elérné a testületbe jutást, ami máris biztosít annyit, hogy munka nélkül eléldegéljen és átbekkeljen egy négy éves ciklust.  Erre is van példa.

 1985-ben érettségiztem a Bolyaiban, majd képesített vendéglátói végzettséget szereztem; ezután az Atryum Hyattben dolgoztam, iskolabüfét üzemeltettem. 1995-től a Lay’s Magyarország Kft.-nél kezdtem a munkám, ahol területi értékesítési vezető voltam ...   

1998-tól alapítója és első vezetője voltam a Fidesz ócsai csoportjának, 2006-tól Ócsa város alpolgármestere, 2010-től polgármestere lettem.

Az kétségtelen, hogy mindez nagy érvágás lenne a mostani helyzethez képest, ezért is hát az iparkodás.  A polgármester most az eddigi léhaságot felülmúlóan próbál hatni az emberekre, amihez a hívők bevonásával kap segítséget. Olyan like-vadász tartalmakat és megosztásokat tesz ki, amire a hódolók tetszési indexe alapján mérhető bizalomfelmérést végez. 

A visszatérőn felróhatókat, a városvezetési kritikákat csak amolyan rosszindulatú negatívumoknak tünteti fel, mint valami elbagatellizálható dolgot. A maga szemszögéből érthetően csak a szépre és a jóra hívja fel a figyelmet. Ez azonban kevés. Ezt maga is belátja, amikor az ország fejlődéséről, más helyekről szól. És ebben igaza van, ahogy nekünk is.

Mi már évek óta ezt mondjuk. Erre hívjuk fel a figyelmet. Hazánk más tájain mind rendezettebbek a viszonyok épülnek, szépülnek a városok, virágos terek, biztonságosan közlekedhet utcák jöttek létre, gyors eljutást nyújtó közlekedési hálózattal.  

Ezzel szemben Ócsa még mindig évtizedes problémákkal küzd. A minap is a lakóparki problémák, a buszközlekedés hiánya, silánysága, Alsópakony víz- és csatornázatlansága foglalkoztatja a helyieket.

A belsővárosban élőket évek óta a romló és egyre balaestveszélyesebb úthálózat zavarja. A városi előjáróktól csak a be nem tartott ígéretek szaporodnak. A polgármester 2013-ban rákényszerült a vasúti átjáróval és egy zebra kiépítésével foglalkozni az Üllői úton, ami aztán, és azóta eltel 6 év alatt sem nem valósult meg. A Damjanich utca útburkolatának megerősítését és cseréjét 2015-ben vagyis 4 éve ígérték, de abból sem lett semmi.

Tavaly a városüzemeltetés koronázatlan királynője jelentette le, hogy a kátyúzások befejeződtek.

Csak a luykak maradtak hátra az önkormányzati kezelésű városi utakon.   Azóta semmi.
 

Ócsa belterületi útjai lassan olyan háborút szimuláló állapotokat mutatnak, amire még nem volt példa. Az utak és a rajtuk szaporodó kátyúk nem hogy javításra kerültek volna, hanem már bombatölcsérhez hasonlatos nagyságúra és mélységűre változtak. Ezek a kráterszerű képződmények nem egy tél nyomainak maradványa. Ez a Bukodi-Horváth alkotta városvezetés pokolba vezető útjának végét képező bejárati kezdemények. Talán nem sok kell már ahhoz, hogy megnyíljon alattuk a föld.

Aktualitásként a minap akadt a látómezőmbe egy őt évvel ezelőtti drón felvétel, amin a város aszfaltozott útjai olyan tükörsimák és egyenletes állapot tükröztek, hogy azon magunk is meglepődtünk. Érdekes volt szembesülni vele, hogy mennyire beletespedtünk már a megszokott rosszba. Abba a sivárságba, amit ez a felszínes városvezetés nyújt számunkra. 

És akkor ehhez mérten olvasom a polgármester dicshimnuszát, miszerint minden szép, minden jó és a legnagyobb rendben. A nagy francokat van rendben. Az sem normális, hogy mindezt több mint 150 ember elfogadja, vagy annak gondolja, még akkor sem, ha az erre nem reagáló 8000 nem így véli. 

Az mégis elszomorító, hogy ennek a százötvennek semmi sem drága. Nekik bármi szarság lehet ebben a városban, ők akkor is a polgármesterre vannak cuppanva. Nem számít az önkormányzati környezetszennyezés, a nekik mindegy, hogy mire fizetnek kommunális adót, hogy nincs a szomszédos településeken már megszokott szelektív hulladékgyűjtés, hogy nálunk a legrosszabbak a viszonyok és a többi. Nekik semmi nem számít. Csak legyen meg az éves városi torta a többség pénzéből a színpad és a csiki-dám a polgármesteri téren. A többi nem számít mert ez a lényeg. 

Fejben-járó életérzés

  

Bukodi Károly polgármester erről az életérzésről ír, vagy ha úgy tetszik számol be a magának létesített közösségi oldalon. Sokaknak ez is elég, még akkor is, amikor róluk szólva a polgármesterük is megáll egy pillanatig, újra levegőt vesz, majd azt írja ... vidámak, kedvesek. 

"Aki egyetért velem, csak egy lájkot nyomjon!"

*