Várospolitikai és városgazdálkodási deficit Bukodi oldalán - száz szám milliók a semmibe (- kinek mi, s mennyi)

 Sokan nem értik Ócsa várospolitikáját és gazdálkodását Bukodi Károly polgármestersége mentén.

Bukodi évek óta sír, hogy a városnak nincs pénze.  Azt is tapasztalhatta az itt élő, hogy számos pályázatról maradtunk le a városgazdálkodás, vagy a pénztelenség okán, mondván a befizetendő önrészre nem futotta a város kasszájából.

Szinte ennek indoklásaként szabta meg Bukodi a kommunális-adó bevezetését, amivel úgy 30-35 milliós többlet bevételt csikart ki (indokolatlanul) a lakosságtól. 

Ezzel szemben Bukodinak sikerült rossz üzletekbe vinni a várost hivatali ideje alatt nem egyszer.

Volt aki egyszerűen piramisjátéknak titulálta Bukodi hazardírozását

 

 2015 nyarán egy 17 hektáros ültetvényt telepíttetett a város mentén, amibe milliókat öltünk bele az ötletelése nyomán. Ezt évekig őriztette a polgárőrséggel, ami további milliókba fájt a városnak.  Aztán az egésze oda lett, felelősségvállalás nélkül. Az újratelepítés ugyanilyen sikertelenséggel, pontosabban kudarccal zárult.  A mai napig nem tisztázott, hogy ez a polgármesteri akció 24- vagy 44 milliójába került a közpénzes költségvetésnek, mert a polgármester soha nem számolt el az így elszórt milliókkal. 

Ugyancsak ez mondható el az egykori TSZ-iroda romos épületének drága megvásárlását illetően. Akkor, amikor az ingatlanárak a béka segge alatt voltak, Bukodiék képesek voltak egy évekkel korábbi árbecslés szerinti áron, - egy olyan kalkulált áron, ami még egy használható és jobb állapotú épületről készült, de azon soha nem kelte el, megvenni és túlzásként piaci árként érvényesíteni.  Mindez akkoriban 37 milliójába került az ócsaiaknak, úgy hogy ezt az összeget a mögöttes hivatal sem volt képes sem kitermelni, sem kifizetni az adott költségvetéséből.  Erre kitalálták, hogy ezt a vevő és eladó által közösen elfogadott árat majd az elkövetkező évek során részleteiben kifizeti a város.   Minderre Bukodi és mögöttes pénzügyi csapata, a jegyzővel karöltve mondott igent, bebiztosítva a kirívóan magas (irreális) összeget az értékesítőnek.  

Az épület a tranzakció lebonyolításakor már romos állapotban volt.  Bukodi később azt találta ki, hogy valamiféle szlovák közösségi házat próbál belőle kreálni, a mire majd pályázni fognak. Talán össze is dobtak valami silányságot, és bejelentették, hogy a terv füstbe ment.  Pénzt nem kaptak rá, így hát az omladozó épületet bontásra ítélték.   Bukodi ezt is kézbe vette és elintézte úgy 10-14 millióért. 

Így a volt TSZ-iroda bevásárlásával és elbontásával közel 50 milliós kifizetésre kényszerítette a várost, amiért végül csak egy kiüresedett telekrészt sikerült megtartani.  Hogy ez miféle gazdálkodást és nyerészkedést takar, nem tudni, mert a pénzügyi bizottság ugyanúgy elment mellette, ahogy a fideszes Kormányhivatal is. 

A TSZ-iroda drága vásárlása és és még drágább elbontása is megért volna egy tárgyalást - vagyonvesztés, hűtlen kezelés  (- ebben a "boltban" is érintett-érdekelt volt a Truck Tor)

A MÁV parkolóberuházása is a könyökén jön ki minden ócsainak, csak éppen arról nem beszél senki, hogy ezzel a triumvirátussal egyezkedő alvállalkozó mennyit nyert, akkor, amikor a távoli, de a beruházó által fizetett lerakó helyett itt helyben eláshatta a hulladékot. 

Aztán amikor ezzel a városvezetés megbukott, ismét a korábban engedményezett vállalkozóhoz fordultak, hogy vigye el a szemetét, aki beintett, mondván ezért ő lerakta a pénzt. Erre a hivatalban bekussoltak és sebtiben ismét megállapodtak vele, hogy a hátsó soron kitermeli és legalább a fölét elszállítja annak, amit beásott. Természetesen ezért már hivatalosan fizetnek is a költségvetésből.  Tették mindezt az ismert pénzügyes manőverezésével úgy, hogy az a testület és a város előtt is homályba merüljön.  Vagyis az egészről, vagy öt fő ha tudhatott a hivatalban. Ez pedig nem más volt, mint Bukodi polgármesterként, az akkori alpolgármestere, a jegyző és a hivatal pénzügyese, meg a könyvelő.  A jegyző alá tartozó közterület-felügyelet és az eseményt észlelő polgárőrség még Boros Tiborral az élen úgy tettette, mint aki mindezt nem észlelné.  Szóval, ekkor már nem veszélyesnek számító hulladékot ásták le, hanem az információt.  

Túlterhelten, túlsúlyosan hordták a bontási törmeléket a triumvirátus által biztosított önkormányzati területre testületi felhatalmazás nélkül - csak úgy "maszekban" (- szinte mindenki látta, de senki nem tudta)

És lássuk be, mindezt Ócsán ezekkel az emberekkel meg lehetett tenni. A lakosság meg hihetetlenül olvasta a blog akkori bejegyzéseit, amit sem cáfolni, sem ellenvéleményezni nem tudtak, megerősíteni pedig véletlenül sem akarták. És történt mindez Bukodi idejében 2015 és 2017 között. 

Ahogy vitték, úgy ásták be a város (az önkormányzat) földterülete alá - háttérben a dózer, ami rátolta a löszt (- milliós kártételt okozva a hanyag-, vagy hűtlen kezeléssel)

Természetesen nem ezek az esetek voltak az egyetlenek és a kirívóan nagy ügyek.  Az útfelújításokkal Bukodiék ennél nagyobb összegeket játszottak el.  

A Damjanich utca felújítási projektjéből a leírtak szerinti járdát hagyták ki és úgy, ahogy volt. 

A "Damjanich utca burkolat felújítási és járda szilárd burkolattal történő teljes körű felújítására kerül sor" - csak a járda szilárd burkolattal történő teljes felújítása maradt el, vagy lopták ki a projektből

A Falu Tamás utca esetében ráhajráztak, amikor az út-, a járda és csatorna mellett még egy havernak is jutott némi pénz külön járdafelújítás címén. 

Ugyanezt a rájátszást a Damjanichban is előadták úgy, hogy a piac előtti szakaszra ismét ráhúztak egy kört. 

Most pedig azzal állt elő a végstádiumát töltő polgármester, hogy az általa, mint városvezető által előterjesztett anyag szerint egy vállalkozótól rendezetlenül hátrahagyott területet tegye magáévá az önkormányzat és fogadja be azt.  Ezt meg is tette a testület, mondván ingyen van. (Mármint a terület befogadása.)

Csakhogy az ismert és a polgármester által ismeretlen okból kedvezményezett felsőpakonyi vállalkozó, - aki ott már nem kap lehetőséget, - több százmilliót húzott ki abból a területből, aminek utcarészét hátrahagyva a Bukodi vezette város visszafogadott úgy, ahogy van. 

Ezen vállalkozói területről Bukodi városvezetése 3 utcányi területet fogadott vissza, amire most 32,748 milliót akart rendbehozatal címén kifizetni egy másik vállalkozónak - történetesen az elhíresült Truck Tor-nak (- mert az előző vállalkozótól milliárdos haszon ellenére ezt nem kérte, nem követelte meg)

 Ócsa  város önkormányzata, a városvezetés kötelezhette volna a vállalkozót az engedélyek kiadása során, vagy a terület visszavétele előtt, hogy a haszonszerzési célzattal vásárolt területet, az engedélyezett létesítési körülmények közt, vagy során a létrehozott utcákat lássa el csapadékelvezetéssel,  szilárd burkolattal és közvilágítással. Bukodi önkormányzat, jegyzője és a fideszes többségű testület azonban ilyet nem írt elő, a vállalkozót a busás haszon ellenére sem kötelezte semmire, hanem hagyta futni és a cégét leíratni úgy, ahogy tette ezt korábban. 

Kérdezheti ilyenkor az állampolgár, hogy mi haszonbúl tette mindezt lehetővé a városvezetés? 

Bukodi erre most Kortye Vilmos tévéjének hírműsorában elpanaszolja, hogy a testülete mennyire megváltozott akkor, amikor azt a döntést hozta, hogy nem járul hozzá ahhoz a mókához, hogy mely szerint még ezt a tehenet is megfejhesse még-egyszer. 

Több százmilliót szórt, vagy tapsolt volna még el utoljára Ócsa költségvetéséből, és még panaszkodik is, ha nem hagyják - azt állítja, hogy csak fejleszteni akart (- a 16 légkondira adott árajánlat is túlzó volt)

Történik ugyanis, hogy a favorizált vállalkozójától visszavett lekopaszított területet úgy hozzák helyre és ott úgy oldják meg a polgármester szerint, hogy azt a csapadékelvezetést, az utca burkolatának felszíni javítását, és a világítást, amit a (korábbi)partner lelépve hátrahagyott, hogy azért most másnak a közpénzes kasszából fizessenek.  Erre lenne tartalék közpénze Bukodinak akkor is, amikor a város más részén a lakosság közreműködést, hozzájárulását, pénzét kéri ehhez.  

Bukodi befutott társasága a violaszínű Truck Tor - Ócsa, milliókban számítva is rengeteg közpénzt fizetett ennek a cégnek

Így volt és van ez azon a településrészen, ahol az önkormányzat nevében a kommunális-adón túl még külön hozzájárulást kér a polgármester. Ott erre kötött megállapodást. Mást, meg rendre futni enged a pénzünkkel. 

Kérdés, hogy Ő maga mivel és mennyivel távozik?

*

Honvédelemről, hazafiasságról és az ozori csatáról október 6.-a, és Ócsa kapcsán - nem feledhetjük ezt sem

 Talán még emlékeznek a városlakók arra a közpénzes kiruccanásra, amikor a városvezetőnk a hozzá kötődő képviselőkkel átruccant a mai Románia területén álló egykor hazánkhoz tartozó területre csak amolyan székely-barátságból, amit a polgármester később úgy tálalt, hogy üzleti ügy volt, mivel az ottani  helyi pékséget szerették volna Ócsán is honosítani.

Persze ebből annyi az igaz, amennyit Bukodi Károly eddig felmerült hazugságáradata, mint magyarázat bírt, no meg annyi, no meg amennyi megvalósult ebből az egészből. Vagyis mondhatni semmi.

Számukra azonban jó buli volt az utazás, a pálinkázás, a vendégszeretet élvezete, és az erdélyi táj, székely barátság közpénzből történő élvezete.

Az egészről 2013-ban többször írtunk amikor a polgármester és baráti körének kilátogatásáról, - akik közt olyan haszonélvező képviselők is voltak, mint a mostani Gallai Zoltán - visszatértek erről az útról.

Mert a lakosság addig nem értesült erről, miközben az út kiadásait a költségvetésből maga állta.

 

Ez a kiruccanáson túl az utazás-szállás-étkezés költségein, további 1000 eurójába is került a városnak, amit a kint élő vendégszerető Jenei Janka érdekeltségébe utaltak, mondván ott, az ojtozi szorosnál felállítandó emlékhelyhez adják ezt a támogatást.

Legalábbis erre hivatkozott a városvezetés, amelyik az 1848-s szabadságharcot lezáró véres megtorlásról, az aradi kivégzésekről és az ebből fakadó október 6.-i gyásznapról eddig csak egyszer volt képes magát megmutatni. Ez a városvezetés magától soha nem tett olyan alkalomhoz méltó megemlékezést, amit minden tisztes magyar város tesz. 

Még a léha Szűcs Lajos is megjelenik ezen a napon valahol és megmutatja magát egy tiszteletteljes biccentésre.  

 

Csak Bukodi és követői képtelenek erre.

Nos ezek a bukodi-legények azok akik a számunkra ismeretlen Jenei Jankát támogatták a hőseinkre hivatkozással, miközben itthon egy fejhajtást nem tesznek emléküknek áldozva.  

"Horváth Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy itt székely, román és magyar katonák estek el (a felsorolás sorrendje tőle származik), támogatásunkkal mi lehetnénk a elsők, akik pénzt adományozunk és ezzel Ócsa város neve is felkerülhet (figyeljünk a feltételes-mód jövő időben foglalt szóhasználatra) a majdani emléktáblára az adományok közt. Ráadásul minket az a megtiszteltetés érne, hogy az elsők lehetünk."

Vagyis Horváth nem mást mondott, mint azt, hogy még senki nem adott erre hazánkból közpénzes támogatást Jenei Jankának, és mi lehetünk az elsők.  A balekok sorában. És lássuk be, hogy azokká is váltunk, amikor ezt az ezer eurós ajándékot Ócsa költségvetéséből, a mi pénzünkből biztosították a vendéglátó Jenei Janka számára.  

Nem feledve, hogy ezzel nem csak a maguk útját, hanem a velük utazó Gallai doktorét is mi álltuk, miközben éppen ez a képviselő volt az, aki az önkormányzatban képes volt előadni, hogy az önkormányzati járdaépítésekért pénzbeli hozzájárulást kéne szedni.

Ez a mocsok bezzeg a Szűcs Lajos előtt általunk fizetett járdaszakasz kapcsán nem mert szólni azért a hozzájárulásért, amit a csóró lakosok esetében megtett.

Gallai azért sem emelt szót, hogy ha már oda fizetünk a hősi emlékekért, akkor idehaza miért nem lehet megemlékezni akár október 6.-án is?  

Sajnos a piszokság nagy úr. És ez az önkormányzatiságra és a helyi politikára is igaz. 

Október 6. feketebetűs emlékünnep az összmagyarság történelmében. Ezen a napon a Kárpát-medence számos magyarlakta településén kigyulladtak az emlékezés lángjai.

Ócsán ezt a tüzet nem, hogy nem gyújtják lángra, nem őrzik, nem plántálják, hanem a Bukodi adta fideszes-klikk még el is fojtja.  Más normális szerveződés, egyesület híján pedig senki nincs ki a nagyjainkra emlékezne. 

 

 

A Pappné Hajdu Katalin alkotta OPKE is csak olyan, mint az ugróbolha a kutya hátán. Szimbiózisban van vele, a buksiból és vele együtt él, táplálkozik és fejlődik. Gazdaállat nélkül nincs kitartás, fejlődés és lét. Egy ilyen parazita miként is cselekedne hasznosan, vagy tudvalevőleg. Ösztönből bújik a kutyaszőrébe és élvezkedik a testmelegén.  Gyászos egy lét ez.

 

Mindezt most elhagyva szeretnék az önkormányzatunk helyett is egy ide illő történelmi megemlékezést tenni az ozori csatáról.

1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy „rendet csináljon” és helyükre tegye a „lázongó” magyarokat, akik nem átallottak a fenséges Habsburg császár ellen pártot ütni. 

Jellasics 1848. szeptember 11-én történt támadása után szeptember 21-én magyar földre lépett a bán tartalék hadteste is. A kilencezer fős hadtest feladata Jellasics jobb szárnyának védelme volt és terv szerint Székesfehérvárnál egyesült volna a főerőkkel. A pákozdi csata azonban az egyesülés előtt lezajlott és a bán olyan gyorsasággal távozott az országból, hogy még saját tartalékát is elmulasztotta értesíteni a fejleményekről. A magyar hadvezetés tudott Roth közeledéséről és utasította Perczel Mór nemzetőr ezredest, hogy a saját és Görgey Artúr honvéd őrnagy parancsnoksága alatt álló nemzetőrökkel állja el a Székesfehérvárra dél felől vezető utakat. A tartalék így csak október 4-én Székesfehérvár közelében értesült arról, hogy Jellasics vereséget szenvedett, és Székesfehérváron az otthagyott horvát helyőrséget a felkelt nép lefegyverezte. 

Az ozorai ütközet az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak ki. 1848. október 7-én a Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet.  

Az eredeti útvonalán visszaforduló, Perczel csapatai által üldözött császári tartalék október 6-án eljutott Ozoráig, itt azonban a Sió-csatorna hídját felégetve találta. Az átkelés lehetetlen volt, mert a túlpartot Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy vezetésével 15 000 főnyi népfelkelő és nemzetőr védte. A Sióhoz közelítő horvátokat a nemzetőrök puskatűzzel fogadták. Roth megpróbált Csapóval tárgyalni a szabad elvonulásról, de nem tudtak megegyezni. A tárgyalást Perczel István, Csapó Vilmos altisztje tolmácsolta. Csapó őrnagy a megtévesztés és a látszattúlerő taktikáját választotta. Hamis csapatmozgással, dobpergéssel, trombitaszóval, kiéheztetéssel rombolta az amúgy is demoralizált horvátok morálját. Október 7-én reggel megérkeztek Perczel és Görgey csapatai. A csapdába került császári hadosztály erre letette a fegyvert.

Az ozorai diadal legfőképpen Csapó Vilmos nemzetőrei és népfelkelői bátor fellépésének köszönhető.

Az ozorai ütközetnél ejtett egyszerre legtöbb hadifoglyot a magyar haderő a szabadságharc történetében. 

Az ócsaiak ezer eurójáról és annak emlékművi hozadékáról azonban semmi hír. 

Bukodiék eme tettére sem igen emlékeznek.

*

Éveken át ócsították a turizmust, felszámolták az irodáját, most pedig hiányzik az idegenforgalom és bevétele

A Bukodi-Horváth tandem önkormányzata alatt sikerült leépíteni a helyi turizmust.

"A kormány által kijelölt beruházó vállalja a szükséges infrastruktúra kialakítását, Alsópakony és Ócsa-vasútállomás között kerékpárút létesítését"

A helyi fideszes páros nevéhez köthető a turisztikai értékkel bíró ócsai Ófalu védett területének házrombolása, és a Tourinform képviseleti iroda bezárása is. A kormánypártos többség mindezt végigasszisztálta, annak ellenére, hogy a város bevételeiből hiányzik a turistaforgalom által elérhető forgalomnövekedés. 

"Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében", utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak - írják Ócsa vezetői, kérve a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a nemzeti ügyek kormánya és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Széchenyi kereszteződősének javítása "kalákában" Ócsán

Sajnálatos, hogy ez elmúlt két önkormányzati ciklus során sem sikerült kerékpárút-építésekkel vonzóbbá tenni a várost és idevonzani a két keréken túrázók jelentős táborát. 

Holott egy Ócsát bekötő és a város különböző pontjait összekötő kerékpárút kiépítésére volt elég idő és rendelkezésre álló pályázat. Sőt korábban elméleti síkon szó volt a hivatásforgalmi kerékpárutak kiépítéséről is a Bajcsy-Zsilinszky nyomvonalában a Semmelrock és más ottani cégek közreműködő bevonásával egészen a Batta-ig  Azonban ezek a dolgok még a kezdeményezés csirájában elhaltak, a városvezetők hozzáállása kapcsán. Ők ugyanis még az M5 felől beígért Alsópakony - vasútállomás közötti lepapírozott szakaszt sem voltak képesek megvalósítani. 

Ma is rendezetlen és lepusztult a vasútállomás és környéke

Nem csupán azért, hogy legalább a városközpontig be lehessen tekerni biztonságosan, hanem azért is, mert kerékpárúton kedvezőbben lehetne elérni az egykori premontrei kolostort.

Ebből adódóan ez a két kerékpáros szakasz pedig nagyon jó kezdeményezés lett volna ahhoz a folytatáshoz, aminek során olyan célok is biztonságosan elérhetők lettek volna drótszamáron, mint a Öreg-hegyi pincesor, vagy a Selyemrétre vezető tanösvény. 

A Tourinform irodát bezárták az idegenforgalmat felszámolták

Bukodiék önkormányzata azonban képtelen volt a várost vonzóvá tenni, a turisztikai látogatottság növelni.  Mindennek alapjait nem hogy letették volna, hanem ezzel ellenkezőleg inkább felszámolták.  Az Ófalu tájjelegű házaiból is inkább eltüntettek, mintsem megóvtak, vagy belaktak volna még egyet.  

Aztán nem elég, hogy a tervezett és kigondolt kerékpárutak sem valósultak meg, még a meglévő és hosszú éveken át jól működő Tourinform irodát is bezáratták.  

Ezzel gyakorlatilag a saját sikertelenségükre tettek lakatot. Az iroda, mint az utolsó végpont felszámolása maga a kilátástalanság és a kudarc beismerésnek a jelképes eltüntetése volt. 

Most meg már ott tartunk, hogy még a Lakatos-ház hűlt helyét az Ágas-házzal együtt is inkább eladja a város, mintsem azt megtölteni próbálná tartalommal. 

A védett területen álló egykori  Lakatos házból sem lett turistacsalogató kiállítóterem - inkább drágán elbontották

A későn ébredők most próbálnak idegeneket és látogatókat ide csalogatni úgy, hogy a még halványan pislákoló turisztikai infrastruktúrát is felszámolták előtte. 

Mostanság igyekeznek Ócsát propagálni miközben éveken át semmit nem tettek annak vonzóvá tételéért. 

Ócsa a korábbi évek során más helyekhez képest nem vált kerékpárosbarát településsé. De idegenforgalmilag vonzóvá sem.  Mindezen hiányosságokat próbálják mostanság lefedni az egyetlen Tájházzal és a Premontrei kolostorral.

Mindez azonban ma már édes-kevés. Nem véletlen, hogy a korábbi képviselő és az eddig volt  Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke csak nemrég ébredvén raktai ki közösségi oldalára a turistacsalogató programajánlót.

Ma Ócsán egyedül csak az Ócsai Természetvédelmi- és Idegenforgalmi Egyesület az ami a város turizmusában érdekelt képviseletet megvalósítani próbálja. Nem csak látogatásokat túrákat, szervez, hanem csoportos tájvezetést is biztosít. 

Az egyesület turisztikai célzatait azonban továbbra sem támogatja a városi önkormányzat. 

*

Mindenre van lehetőség és megoldás - pénz is lenne rá ( - talán csak akarat és vezetés nincs hozzá, és ez itt a baj)

Leromlott városi területek rehabilitációja – pályázat

Pályázati felhívás a TOP keretében – A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 százaléka

Ócsa városvezetése több tízmillióért vezette meg ezt a romhalmazt a városlakók pénzéből - az egykori TSZ-vezetés jó üzletet kötött, a város kevésbé - a vagyonvesztés évről évre nő, hiszen sem rendbe téve, sem kihasználva nincs az épület, aminek állapota  egyre romlik (- mihaszna vásárlás volt ez, ha nincs mögötte személyes érdek )

Megjelent a Leromlott városi területek rehabilitációja című felhívás

2016 január 5.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Leromlott városi területek rehabilitációja” című (TOP-4.3.1-15 kódszámú) felhívás.

A felhívás célja a leszakadó vagy leszakadással veszélyeztetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi-fizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése a területen élők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében.

A beavatkozások alapját az érintett városrészek lakófunkciójának erősítése, meglévő funkcióinak bővítése, fejlesztése, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítása képezi.
Integrált szociális jellegű rehabilitációt azokban a városrészekben kell megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz és az erősen leromlott környezet ezt indokolja.

Az infrastrukturális beavatkozásokat a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, közösségfejlesztési, antidiszkriminációs és közbiztonsági programok egészítik ki, amelyeket a TOP-5.2.1-15 felhívás finanszíroz.

Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására a városi jogállású helyi önkormányzatok (GFO 321) jogosultak, kivéve a megyei jogú városok önkormányzatait.

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 16.060 millió Ft.

Ócsán virul a reformáció szerelmes lelkész politikai vezetése alatt, de pusztul a presbiteri ház, és a katolikusok pénzével kiegészítve állja az ezt támogató önkormányzat a sajátos pompát - továbbra is mi fizetjük a reformátusok díszkivilágítását  ( - gyertya és szerénység helyett idegen tollakkal ékeskedő fényűzés)

A Széchenyi 2020 keretében a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megjelent pályázati felhívásának célja a lakhatást, foglalkoztatást, közösségfejlesztést és közbiztonság fejlesztését célzó komplex projektek megvalósítására leromlott városi területeken.

A Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100 százaléka.

A pályázat kiírás ITT található, az általános útmutató a felhívásokhoz ITT érhető el.

*