Magyar Péter láthatóan bevonja a politikába gyermekeit. (Legalábbis azokat, akik erre még rávehetők.) Persze Magyar ezt a maga hazug mivoltával/ban igyekszik tagadni.
Azonban az rendre látszik, és előjön, hogy a háttérben ott vannak, vele utaznak és még a Pápa előtti tisztelgésé során is a teremben a fényképezőgépek hátterében ott ámulnak.
A gyereknek tetszik ez a halandóknak amúgy szinte bejárhatatlan út, a látvány, a privilégium, a pompa, és a védett díszkíséret a legjobb munkaebéd, a drága szállás, és maga az utazás. Ja, hogy mindez a tanévben, az iskolaidőben történik, csak azt látszik igazolni, hogy miniszterelnök fia magántanuló lehet.
Azt azonban nem tudni, hogy mindez miként hat a kölykökre, tekintve apja piarista tanulmányainak hatástalanságát.
De hagyjuk is ezt. A történet lényege a közös utazás, a szolgálati- diplomáciai útba bevont gyerekek jelenléte. A közös repülőút a delegációval, a vele járó kiszolgálás, szállásolás, étkezés, szolgálati autó, védelem, és a politikai közösségi élet. Az ami körülveszi, átöleli Magyar Péter miniszterelnök politikai munkáját, protokollját. Na ebbe vonja be a gyereket.
Ők ezt élik át, ezt látják és azt hihetik, hogy ez maga az élet, amire felkészülniük, tanulniuk, és a saját kútforrásából, erejükből, alkalmasságukból, tudásukból fakadóan eljuthatnak.
Hát – ahogy Hadházy doktor fogalmazta, - lónak a faszát.
Magyar Péter nem csak Rómába, a Vatikánba és a Pápához vitteel a gyereket. Nem csak az olaszoknál „vespázott” velük, hanem más államfői részvételt követő eseményeknél is vele voltak, akár a török riviérán, ahol éppen jetski tudását, egyben élményét mutatta be az ember, aki amúgy a luxizást mindig is bírálta. Persze ez egy hazug ember mivolta. Mert amíg mások jachtozását elítéli, addig a maga hasonló luxust ad hajókázását csak kikapcsolódásnak minősíti.
És nem csak ez számít, hanem a mögöttes történések sora. Akár a gyerekek utaztatása. Emlékezetes, hogy Magyar Péter miként kezdte ki Áder Jánost amerikai útja kapcsán, hogy vele ment a családból a gyerek is. Csakhogy Áder bemutatta a számlát, (számlát és OTP-s átutalási bizonylatot is,) hogy a társak útját mind maguk fizették.
Magyar viszont, nem igazol, nem bizonyít semmit. Inkább csak hazudik. Ő legfeljebb csak nekünk nyújtja be a számlát. Mindez persze nem azonos Áder számlájával, mert míg azt ő maga, a mostani miniszterelnökét pedig mi magunk fizethetjük.
Gondolom Magyar kiutaztatott gyerekeinek útját nem a zsebpénzükből fizették. Olyanra gondolni sem merek, hogy az apjukkal együtt a kormánydelegációval közpénzen utaztak.
Mert ha igen, akkor valóban a mi zsebünk bánja.
*
