Nosztalgia vasutazás keskeny nyomtávon - gőzössel a budai hegység fennsíkján ( - alkalmi kiruccanás)

 Csütörtökön és pénteken kisvasútijármű-bemutatóra várja a Gyermekvasút a családokat Széchenyihegy állomásra, mindkét nap 10-től 16 óráig fogadja a látogatókat a rendezvény, a belépés díjtalan. A gőzmozdonyok szerelmeseinek örömére nosztalgiavonatok ingáznak Széchenyihegy és Virágvölgy között, de forgalomba áll a Gyermekvasút legújabb felújított járműve, a C50-es típusú zöld dízelmozdony is. A téli szünetben mindennap feldíszített kocsikkal járnak a vonatok, érdemes egy kisvasutazással egybekötött kirándulást tervezni a budai hegyekbe – akár a fényvonattal útra kelve.

A budapesti Gyermekvasúton (volt úttörővasút,) a két ünnep között igazi családi program várja a vonatokért rajongó gyerekeket. December 28-án és 29-én Széchenyihegy állomáson kisvasúti járműbemutatót tartanak, ahol közelebbről is meg lehet nézni a forgalomban ritkábban közlekedő járműveket, fel lehet menni a mozdonyok vezetőfülkéjébe. Az Mk45-ösön kívül Mk48-as és C50-es dízelmozdony, valamint az egyik gőzös sorakozik fel a végállomás tárolóvágányán, de szenes teherkocsi és szalonkocsi is fogadja az érdeklődőket.

A budapesti Gyermekvasút felső végállomása a Széchényi-hegy  fennsíkján az 1940-es évek építészetének jeles alkotása, mely ma is eredeti formájában szolgálja a keskeny nyomtávú vonal utasait.

Hazánk legmagasabban fekvő vasútállomása a budai hegyvidék kirándulóforgalmának egyki központja. Alig kétszáz méterre a fogaskerekű végállomásától, a budai zöld turistaút és a Mária-út találkozásánál fekszik.

A kiállításon bemutatkozik a Gyermekvasút legújabb büszkesége: a felújításról ősszel visszaérkezett 3788 pályaszámú C50-es mozdony, amit 1955-ben gyártottak, szolgálati helyei Oroszlány, Győrszemere, Sajószentpéter, Kapuvár és Szob volt az évtizedek alatt, 1993 óta várta újjászületését. A kismozdonyt Lentiben újították fel, a nagyközönség most először láthatja üzemképesen a budai hegyekben. Fekete társával, a GV,303-as géppel együtt már ketten képviselik a hazai kisvasutakra jellemző, Budapesten igazi kuriózumnak számító mozdonytípust a Gyermekvasúton. A napi forgalomban nem közlekednek, de alkalmanként nosztalgiavonatok élén feltűnnek a Csepel motoros kis erőgépek.

 Csütörtökön és pénteken 10-től 16 óráig fogadja a látogatókat a rendezvény és az állomás üzemi épületében a 75 éves évfordulóra berendezett időszakos kiállítás is nyitva lesz. Széchenyihegy állomás várótermében a gyerekeket vasutas kézműves foglalkozás várja.

Mindkét nap a széchenyihegyi végállomás és Virágvölgy állomás között külön díjszabással 40–50 percenként nosztalgiavonatok is indulnak, melyeket általában gőzös továbbít, de délben a felújított zöld C50-es mozdony is tesz egy fordulót.

Az egyedi díszítésű karácsonyi kocsik a téli szünet végéig mindennap közlekednek: általában a menetrendben meghirdetett hagyományos személyvonatokban lehet ezekkel a hangulatos járművekkel utazni, de csütörtöktől vasárnapig a gőzös szerelvényében is lesznek ünnepi kocsik: egyikük a napi forgalomban szinte sosem látható, 1912-ben Aradon készült zöld nyitott peronos kocsi (Bk 357).

 

A fényvonat január 7-éig mindennap Hűvösvölgyből páros óra 10 perckor, Széchenyihegyről páratlan óra 03 perckor indul. 

A teljes menetrend a Gyermekvasút honlapján érhető el.

 iho/vasút

* 

Honvédelemről, hazafiasságról és az ozori csatáról október 6.-a, és Ócsa kapcsán - nem feledhetjük ezt sem

 Talán még emlékeznek a városlakók arra a közpénzes kiruccanásra, amikor a városvezetőnk a hozzá kötődő képviselőkkel átruccant a mai Románia területén álló egykor hazánkhoz tartozó területre csak amolyan székely-barátságból, amit a polgármester később úgy tálalt, hogy üzleti ügy volt, mivel az ottani  helyi pékséget szerették volna Ócsán is honosítani.

Persze ebből annyi az igaz, amennyit Bukodi Károly eddig felmerült hazugságáradata, mint magyarázat bírt, no meg annyi, no meg amennyi megvalósult ebből az egészből. Vagyis mondhatni semmi.

Számukra azonban jó buli volt az utazás, a pálinkázás, a vendégszeretet élvezete, és az erdélyi táj, székely barátság közpénzből történő élvezete.

Az egészről 2013-ban többször írtunk amikor a polgármester és baráti körének kilátogatásáról, - akik közt olyan haszonélvező képviselők is voltak, mint a mostani Gallai Zoltán - visszatértek erről az útról.

Mert a lakosság addig nem értesült erről, miközben az út kiadásait a költségvetésből maga állta.

 

Ez a kiruccanáson túl az utazás-szállás-étkezés költségein, további 1000 eurójába is került a városnak, amit a kint élő vendégszerető Jenei Janka érdekeltségébe utaltak, mondván ott, az ojtozi szorosnál felállítandó emlékhelyhez adják ezt a támogatást.

Legalábbis erre hivatkozott a városvezetés, amelyik az 1848-s szabadságharcot lezáró véres megtorlásról, az aradi kivégzésekről és az ebből fakadó október 6.-i gyásznapról eddig csak egyszer volt képes magát megmutatni. Ez a városvezetés magától soha nem tett olyan alkalomhoz méltó megemlékezést, amit minden tisztes magyar város tesz. 

Még a léha Szűcs Lajos is megjelenik ezen a napon valahol és megmutatja magát egy tiszteletteljes biccentésre.  

 

Csak Bukodi és követői képtelenek erre.

Nos ezek a bukodi-legények azok akik a számunkra ismeretlen Jenei Jankát támogatták a hőseinkre hivatkozással, miközben itthon egy fejhajtást nem tesznek emléküknek áldozva.  

"Horváth Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy itt székely, román és magyar katonák estek el (a felsorolás sorrendje tőle származik), támogatásunkkal mi lehetnénk a elsők, akik pénzt adományozunk és ezzel Ócsa város neve is felkerülhet (figyeljünk a feltételes-mód jövő időben foglalt szóhasználatra) a majdani emléktáblára az adományok közt. Ráadásul minket az a megtiszteltetés érne, hogy az elsők lehetünk."

Vagyis Horváth nem mást mondott, mint azt, hogy még senki nem adott erre hazánkból közpénzes támogatást Jenei Jankának, és mi lehetünk az elsők.  A balekok sorában. És lássuk be, hogy azokká is váltunk, amikor ezt az ezer eurós ajándékot Ócsa költségvetéséből, a mi pénzünkből biztosították a vendéglátó Jenei Janka számára.  

Nem feledve, hogy ezzel nem csak a maguk útját, hanem a velük utazó Gallai doktorét is mi álltuk, miközben éppen ez a képviselő volt az, aki az önkormányzatban képes volt előadni, hogy az önkormányzati járdaépítésekért pénzbeli hozzájárulást kéne szedni.

Ez a mocsok bezzeg a Szűcs Lajos előtt általunk fizetett járdaszakasz kapcsán nem mert szólni azért a hozzájárulásért, amit a csóró lakosok esetében megtett.

Gallai azért sem emelt szót, hogy ha már oda fizetünk a hősi emlékekért, akkor idehaza miért nem lehet megemlékezni akár október 6.-án is?  

Sajnos a piszokság nagy úr. És ez az önkormányzatiságra és a helyi politikára is igaz. 

Október 6. feketebetűs emlékünnep az összmagyarság történelmében. Ezen a napon a Kárpát-medence számos magyarlakta településén kigyulladtak az emlékezés lángjai.

Ócsán ezt a tüzet nem, hogy nem gyújtják lángra, nem őrzik, nem plántálják, hanem a Bukodi adta fideszes-klikk még el is fojtja.  Más normális szerveződés, egyesület híján pedig senki nincs ki a nagyjainkra emlékezne. 

 

 

A Pappné Hajdu Katalin alkotta OPKE is csak olyan, mint az ugróbolha a kutya hátán. Szimbiózisban van vele, a buksiból és vele együtt él, táplálkozik és fejlődik. Gazdaállat nélkül nincs kitartás, fejlődés és lét. Egy ilyen parazita miként is cselekedne hasznosan, vagy tudvalevőleg. Ösztönből bújik a kutyaszőrébe és élvezkedik a testmelegén.  Gyászos egy lét ez.

 

Mindezt most elhagyva szeretnék az önkormányzatunk helyett is egy ide illő történelmi megemlékezést tenni az ozori csatáról.

1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy „rendet csináljon” és helyükre tegye a „lázongó” magyarokat, akik nem átallottak a fenséges Habsburg császár ellen pártot ütni. 

Jellasics 1848. szeptember 11-én történt támadása után szeptember 21-én magyar földre lépett a bán tartalék hadteste is. A kilencezer fős hadtest feladata Jellasics jobb szárnyának védelme volt és terv szerint Székesfehérvárnál egyesült volna a főerőkkel. A pákozdi csata azonban az egyesülés előtt lezajlott és a bán olyan gyorsasággal távozott az országból, hogy még saját tartalékát is elmulasztotta értesíteni a fejleményekről. A magyar hadvezetés tudott Roth közeledéséről és utasította Perczel Mór nemzetőr ezredest, hogy a saját és Görgey Artúr honvéd őrnagy parancsnoksága alatt álló nemzetőrökkel állja el a Székesfehérvárra dél felől vezető utakat. A tartalék így csak október 4-én Székesfehérvár közelében értesült arról, hogy Jellasics vereséget szenvedett, és Székesfehérváron az otthagyott horvát helyőrséget a felkelt nép lefegyverezte. 

Az ozorai ütközet az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak ki. 1848. október 7-én a Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet.  

Az eredeti útvonalán visszaforduló, Perczel csapatai által üldözött császári tartalék október 6-án eljutott Ozoráig, itt azonban a Sió-csatorna hídját felégetve találta. Az átkelés lehetetlen volt, mert a túlpartot Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy vezetésével 15 000 főnyi népfelkelő és nemzetőr védte. A Sióhoz közelítő horvátokat a nemzetőrök puskatűzzel fogadták. Roth megpróbált Csapóval tárgyalni a szabad elvonulásról, de nem tudtak megegyezni. A tárgyalást Perczel István, Csapó Vilmos altisztje tolmácsolta. Csapó őrnagy a megtévesztés és a látszattúlerő taktikáját választotta. Hamis csapatmozgással, dobpergéssel, trombitaszóval, kiéheztetéssel rombolta az amúgy is demoralizált horvátok morálját. Október 7-én reggel megérkeztek Perczel és Görgey csapatai. A csapdába került császári hadosztály erre letette a fegyvert.

Az ozorai diadal legfőképpen Csapó Vilmos nemzetőrei és népfelkelői bátor fellépésének köszönhető.

Az ozorai ütközetnél ejtett egyszerre legtöbb hadifoglyot a magyar haderő a szabadságharc történetében. 

Az ócsaiak ezer eurójáról és annak emlékművi hozadékáról azonban semmi hír. 

Bukodiék eme tettére sem igen emlékeznek.

*

Észt nem lehet adni a köznépnek - inkább közpénzen kiruccan a vezetés ( - több milliós, kiutazós nyelvleckék)

Bukodi Károly - Ócsa utazó polgármestere

Soha nem értettük, hogy miért nem iratkozik be a polgármesterünk egy megfelelő nyelvtanfolyamra, hogy képezze nyelvtudását, ami által végre elérje a középfokú szintet angolból.  Ez nem csak a városvezetőnk számára, hanem az általa megvezetett kisvárosnak is előnyére válna, hiszen nem csak az a havi ötezer forint fiadzana meg, amit anno a mostani tudásáért kapott a költségvetésből, hanem a többség számára is előnyt hozna és egyben megtakarítást jelentene, ha ezért a polgármester több illetményhez jutna, mivel ez esetben nem kéne az önkormányzat különös ügymenetei során anglisul beszélő tolmácsot fogadni és foglalkoztatni. Így talán mégis csak gazdaságosabb (kifizetődőbb) lehetne, ha végre megtanulna a mester beszélni, mint a jelen gyakorlat és a számos külföldi út. 

Mint ismeretes, mostanság az önkormányzatunk sokat, és sokszor költ utazásra, protokollra úgy, hogy az a város külcsínén meg sem látszik. A mostani költekezés, a távoli megjelenés ismét egy utazásban valósul meg.  Csak nem értjük, hogy mi hasznunk mindebből.

Testvérvárosok találkozója Ócsán - a mostani út a viszonzás

Mint blogunk beszámolt róla, nemrég a  skóciai testvérvárosi látogatásra úgy költöttek el egymilliót meghaladó összeget, hogy el sem kellett utazni hozzá. A kedves Dalgety Bay mostohán elbánt a Bukodi-Horváth kettős vezette ócsai elittel, amikor persona non grata nem fogadta a társulatot. Pedig ekkor még volt a városnak és végül a polgármesternek egy angolul jól beszélő kommunikációs szakembere Kertészné Molnár Anna személyében. Azonban kenyértörésre került sor a városvezető és a nevezett munkatárs közt, ezért ma már nincs olyan jó képességű angolul beszélő személy az önkormányzat és a hivatal környezetében, akit hasonló célzattal igénybe lehetne venni. 

Ha emlékezünk még a polgármester legutóbbi kiruccanására, ami szintén angol nyelvterületen volt, akkor eszükbe juthat, hogy ezek utak nem cél nélküliek. Mert ahogy Szűcs Lajos sem céltalanul bolyongott a világban, amikor a távoli Azori-szigetekre utazott, hiszen járt már szebb helyeken is, így a mi Károlyunk sem csak úgy jön-megy határokon át, s költekezik a távolba. 

Nincs angol út, kocsma nélkül - elvégre nem nyerni mentünk

2016. január 23-án az Ócsa SE női csapatának hét tagjával három kísérő is elutazott Londonba.  A nem teljes női csapat a velük utazó férfiakkal így is tíz főre duzzadt a polgármesterrel. Ő ki nem hagyta volna ezt a lehetőséget egy újabb nyelvlecke érdekében. Ezért maradt itthon több egy lány focista, és inkább ment a városvezető, - vállalva a hosszú utazást - hátrahagyva a várost, a családot a kinti szolgálatért. Igaz a lányok egyetlen mérkőzést nem nyertek odakint, de legalább egyszer eltaláltak a hálóig. Egy gólért pedig kevés ember utazik, és költ annyit, mint ez a város. Bukodi ezt is megtette.  Természetesen nem önzésből, vagy a maga hasznára, hanem értünk, a sportért, a lányokért és a városért. Ő legalább olyan önfeláldozó, mint volt Szűcs Lajos, amikor az említett távoli szigetekre utazott. 

Londonban, hey - elég legyen győzelemnek a kiutazás a foci maradjon meg indokként

Most is úgy halljuk, szolgálati ügyben itthagyta a várost a Károlyunk. Most azonban más csapattal utazott. Úgy tudni, az ócsai Képviselő-testülettel az alpolgármesterrel, a város pénzügyi vezetőjével és egy gimnáziumi tanárral alkotta népes delegációval együtt szálltak repülőre, hogy Ócsa testvérvárosi kapcsolatit erősítsék. Ezért a "közeli" Észt országba voltak kénytelen utazni, hogy eljusson Ócsa üzenete Kose testvérvárosunk népéhez.  Mindezt az utat persze értünk, a lakosságért teszik, hiszen ebből jelentős haszna van az itt élők többségének. Így van ez akkor, is ha ennek súlyát sokan nem átérezve viselik.

Talán még emlékeznek, amikor az ócsai városvezetők még csak a szomszédba mentek látogatóba.
Akkor az útiköltségen túl 1000 euró támogatást is megszavaztak a kedves Jeneiné Rózsa Jankához köthetően, (az ojtozi Anselmo Vendégfogadó tulajdonosa,) ahol állítólag egy emlékhelyet szeretne kialakítani, hogy emlékeznek az Ojtozi szorosban történtekre, (Collegium pro Historiae Claustrum Oituz) Ócsa városvezetése a testülettel támogatva ehhez adott városi pénzt. A közpénzes támogatás eredményéről azonban máig nem számolt be a drága polgármester úr, és a kiutazók egyike sem. 

Az akkori esetről csak a visszaérkezés után tájékoztatták a testületet, kérve az utólagos   megszavazását. 

A mostani útra a képviselőkön, és a tolmácsként velük utazó tanáron túl, a pénzügyi vezető és az új munkatárs, a friss szerkesztő, Paksi Zita is a csapattal ment. Így ha nyelvtudásban nem is, de létszámban máris sikerült pótolni a nemrég távozót.   

*

Közpénzből kiruccantak ( - mások szerint titokban és kollektíve nyaraltak az "azori utazók")

Szűcs Lajos szeretett, és hű politikusunk  amit Magyar Bálint is elismer.
Márpedig,  ha az ellenzéki bukott politikus méltatja a jelenlegi élharcost, akkor arra oda kell figyelni.

Hűtlen kezelés miatt a Baranya megyei főkapitányságon indult nyomozás tavalyelőtt novemberben az Azori-szigeteken tartott konferencián résztvevő megyei önkormányzati elnökök ügyében. A Kossuth Rádió Krónika című műsorában még akkor (kedd) este hangzott el, hogy tavaly év végén elrendelték a nyomozást, miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett amiatt, hogy az utazást közpénzből fizették. Az Európai Régiók Közgyűlésén tizenkét megyei önkormányzati elnök vett részt. A közgyűlési vezetők - többeket családtagjuk, illetve más is elkísért - az európai roma stratégiáról tárgyaltak tavaly novemberben az Azori-szigeteken rendezett konferencián. Az utat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, (elnöke az ócsai Szűcs Lajos,) viszont a botrány kirobbanását követően a résztvevők ezt jótékonysági célra felajánlva (édességbe) visszafizették, csakúgy, mint a felvett napidíjakat.

Télből a nyárba - társas út közpénzen

A Blikk megszerezte anno az Azori-szigetekre utazó kormánypárti politikusok névsorát, akik az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlésének apropóján tölthettek el néhány kellemes napot az atlanti-óceáni üdülőhelyen, az év végén. A lista legnagyobb érdekessége, hogy olyan megyékből is utaztak elnökök, akiknek semmi keresnivalójuk nem lett volna ott, mivel megyéjük nem tagja a szervezetnek. A tagság ugyanis önkéntes, és fizetni kell érte, ezért nem minden megye tagja az Európai Régiók Gyűlésének. Ennek ellenére Kovács Ferenc Vas megyei és Becsó Zsolt Nógrád megyei elnök, valamint Nagy Kálmán Zala megyei és Kovács Norbert Veszprém megyei alelnök is részt vett a luxuskonferencián. A fideszes politikusok azt állították, hogy a Borsod megyei elnök, Mengyi Roland páneurópai romastratégiája miatt utaztak ennyien több mint 4 ezer kilométert.
- A közgyűlésen fogadták el a Páneurópai Roma Stratégiát, amelyet mi kezdeményeztünk és terjesztettünk elő - mondta a politikus. Azonban a szervezet honlapján semmilyen nyomát nem találták, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoztak volna az Azori-szigeteken. Érdeklődtek a szervezet strasbourgi titkárságán is, de cinkosan nem kaptak választ. 

Gémesi György, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke egy televíziós interjúban pedig egyenesen azt mondta, hogy nem is létezik ilyen stratégia!

Mint ismert, a Blikk hozta nyilvánosságra, hogy tizenkét fideszes megyei elnök az Azori-szigeteken ülésezett a megyei önkormányzatok költségén, noha több érintett megye még a fűtés- és áramszámláit sem tudta akkor fizetni az iskoláiban. 
A megyék 187 milliárd forintos adósságát pedig csak pár héttel korábban vállalta át az állam. 
Az utazást Lázár János fideszes frakcióvezető is rosszallotta. Végül a kiutazó politikusok kényszeredetten vállalták, hogy az utazás költségeit megtérítik: gyermekvédelmi célokra fizetnek be fejenként negyedmillió forintot.  Szűcs Lajos  honlapján be is mutatott jó pár édességet az "adományozásról".

Közben újabb politikusról tudta meg a Blikk, hogy az Azori-szigeteken töltötte a november végét! A Nógrád megyei közgyűlés elnöke, Becsó Zsolt (Fidesz) sem akart lemaradni az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűléséről, hiszen ritkán juthat el ilyen egzotikus helyre az ember.

A Blikk felhívta a politikust azzal: miért érezte fontosnak, hogy elutazzon a távoli szigetvilágba?

Becsó azt válaszolta, hogy írásban fog a kérdéseinkre válaszolni, ám ez lapzártánkig nem történt meg. Mint a szombati számunkban beszámoltunk róla, tizenkét fideszes megyei vezető töltött több napot az Atlanti-óceán közepén lévő festői szigetcsoporton, a kiruccanásukat pedig az összesen 187 milliárd forintos adósságot felhalmozó megyei önkormányzatok fizették. 

A kiváltságosok nyaraltak, a diákok fáztak

Nógrád megye például olyan nehéz helyzetbe került, hogy májusban le kellett állítani az ösztöndíj kifizetéseket, ennek ellenére Becsó Zsolt utazásán nem spóroltak. Az utat szervező Szűcs Lajos Pest megyei elnök megyéje 16 milliárdos adósságot halmozott fel, tucatnyi iskolában kapcsolták ki most októberben a fűtést, mert a megyei önkormányzat nem tudta fizetni a fűtésszámlákat. (Bár ez, bizonyíthatóan több településen gazdálkodási probléma, viszont az ilyen kit érdekel akkor, ha csak a politika számít?)

Ezért sapkában, kabátban zajlott a tanítás, több helyen rendkívüli tanítási szünetet kellett elrendelni. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is volt olyan iskola, ahol nem volt pénz a fűtésre. Ócsán a Bolyait szintén érintette az eset. Itt is gondok voltak kifizetetlen számlákkal, és így az étkezttést is leállították egy időre.

A megyei önkormányzatnak 10 milliárd forint az adóssága, de az ottani megyei elnök, Mengyi Roland is elrepült az Azori-szigetekre. Ő készítette ugyanis azt a páneurópai stratégiát, amelyre hivatkozva a többi politikus elkísérte őt a nagy útra. A Somogy megyei elnök, Gelencsér Attila sem hagyta ki az egzotikus utat, hiába halmozott fel önkormányzata 12 milliárd forintos adósságot.

Azt nem tudták biztosan, hogy ki volt a másik nyolc, aki az Azori-szigeteken ülésezett. Az viszont igen, hogy Lázár János nem véletlenül állította a szőnyeg szélére Szűcsöt és a többi nagy kópét. 
- Nem hiszem azt, hogy az Azori-szigeteken a magyar önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban új ismereteket tudtak szerezni - mondta Lázár János azon a hétvégén. 

A nehéz helyzetben lévő megyék adósságait egy októberben elfogadott törvénnyel januártól átvállalta az állam, cserébe a megyei önkormányzatoknak át kell adniuk iskoláikat, kórházaikat és más intézményeiket az államnak. A megyéknek egyetlen feladatuk marad: a fejlesztési pénzek elosztása. 

Ez pedig nem más, mint totális államosítás! A hatalom központosítása!
 
Ócsának eddig Pest megyétől és annak elnökétől nem sok jutott.  Szűcsről nem hallutuk még, hogy az otthont adó városért lobbizott volna.  Az viszont kiderült, hogy a megyétől ki volt az a hölgy, akit útitársként elvitt.

Az Azori-szigetekre szervezett utazás hátterében nem csak a munka, hanem a lehetőség és a társas kapcsolat is szerepet játszott. 

Nos ilyen előzmények és politikai porvihar mentén indítottak pereket az Azori-utazókkal szemben, az információra éhes sajtósok, mondván, ez nem magánügy.  A múlt héten végre döntött a bíróság.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének ki kell adnia az Azori-szigetekre utazó közgyűlési elnökök névsorát, beleértve a politikusok kísérőit is - mondta ki a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet a Blikk indított a névsor és az adatok megszerzéséért. 

Az ítélet szerint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (Szűcs Lajos elnök) a felperes rendelkezésére kell bocsátania az Azori-szigetekre utazók névsorát, beleértve a politikusok kísérőit is. Ki kell adnia továbbá az utazás és a részvétel költségeit, külön lebontva a hozzátartozók kiadásaira is.

– A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének 15 napon belül meg kell küldeni a felperesnek a kért adatokat – rendelkezett a bíróság. Az indoklás szerint a szervezet közpénzből működik, közfeladatokat lát el, ezért a kért információk közérdekű adatoknak számítanak. Az ítélet nem jogerős.

A per költségeit a szövetség közpénzből rendezi. Ez is megérne egy kis odafigyelést.

Remélhetőleg a választások előtt megszületik a másodfokú és vélhetőleg jogerős ítélet, hogy végre megtudhassuk kinek volt fontos ez az egzotikus utazás, még akkor is, ha Szűcs Lajos és cinkostársai ezért orrolnak az ezt feszegető sajtómunkásokra. 

*