Honvédelemről, hazafiasságról és az ozori csatáról október 6.-a, és Ócsa kapcsán - nem feledhetjük ezt sem

 Talán még emlékeznek a városlakók arra a közpénzes kiruccanásra, amikor a városvezetőnk a hozzá kötődő képviselőkkel átruccant a mai Románia területén álló egykor hazánkhoz tartozó területre csak amolyan székely-barátságból, amit a polgármester később úgy tálalt, hogy üzleti ügy volt, mivel az ottani  helyi pékséget szerették volna Ócsán is honosítani.

Persze ebből annyi az igaz, amennyit Bukodi Károly eddig felmerült hazugságáradata, mint magyarázat bírt, no meg annyi, no meg amennyi megvalósult ebből az egészből. Vagyis mondhatni semmi.

Számukra azonban jó buli volt az utazás, a pálinkázás, a vendégszeretet élvezete, és az erdélyi táj, székely barátság közpénzből történő élvezete.

Az egészről 2013-ban többször írtunk amikor a polgármester és baráti körének kilátogatásáról, - akik közt olyan haszonélvező képviselők is voltak, mint a mostani Gallai Zoltán - visszatértek erről az útról.

Mert a lakosság addig nem értesült erről, miközben az út kiadásait a költségvetésből maga állta.

 

Ez a kiruccanáson túl az utazás-szállás-étkezés költségein, további 1000 eurójába is került a városnak, amit a kint élő vendégszerető Jenei Janka érdekeltségébe utaltak, mondván ott, az ojtozi szorosnál felállítandó emlékhelyhez adják ezt a támogatást.

Legalábbis erre hivatkozott a városvezetés, amelyik az 1848-s szabadságharcot lezáró véres megtorlásról, az aradi kivégzésekről és az ebből fakadó október 6.-i gyásznapról eddig csak egyszer volt képes magát megmutatni. Ez a városvezetés magától soha nem tett olyan alkalomhoz méltó megemlékezést, amit minden tisztes magyar város tesz. 

Még a léha Szűcs Lajos is megjelenik ezen a napon valahol és megmutatja magát egy tiszteletteljes biccentésre.  

 

Csak Bukodi és követői képtelenek erre.

Nos ezek a bukodi-legények azok akik a számunkra ismeretlen Jenei Jankát támogatták a hőseinkre hivatkozással, miközben itthon egy fejhajtást nem tesznek emléküknek áldozva.  

"Horváth Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy itt székely, román és magyar katonák estek el (a felsorolás sorrendje tőle származik), támogatásunkkal mi lehetnénk a elsők, akik pénzt adományozunk és ezzel Ócsa város neve is felkerülhet (figyeljünk a feltételes-mód jövő időben foglalt szóhasználatra) a majdani emléktáblára az adományok közt. Ráadásul minket az a megtiszteltetés érne, hogy az elsők lehetünk."

Vagyis Horváth nem mást mondott, mint azt, hogy még senki nem adott erre hazánkból közpénzes támogatást Jenei Jankának, és mi lehetünk az elsők.  A balekok sorában. És lássuk be, hogy azokká is váltunk, amikor ezt az ezer eurós ajándékot Ócsa költségvetéséből, a mi pénzünkből biztosították a vendéglátó Jenei Janka számára.  

Nem feledve, hogy ezzel nem csak a maguk útját, hanem a velük utazó Gallai doktorét is mi álltuk, miközben éppen ez a képviselő volt az, aki az önkormányzatban képes volt előadni, hogy az önkormányzati járdaépítésekért pénzbeli hozzájárulást kéne szedni.

Ez a mocsok bezzeg a Szűcs Lajos előtt általunk fizetett járdaszakasz kapcsán nem mert szólni azért a hozzájárulásért, amit a csóró lakosok esetében megtett.

Gallai azért sem emelt szót, hogy ha már oda fizetünk a hősi emlékekért, akkor idehaza miért nem lehet megemlékezni akár október 6.-án is?  

Sajnos a piszokság nagy úr. És ez az önkormányzatiságra és a helyi politikára is igaz. 

Október 6. feketebetűs emlékünnep az összmagyarság történelmében. Ezen a napon a Kárpát-medence számos magyarlakta településén kigyulladtak az emlékezés lángjai.

Ócsán ezt a tüzet nem, hogy nem gyújtják lángra, nem őrzik, nem plántálják, hanem a Bukodi adta fideszes-klikk még el is fojtja.  Más normális szerveződés, egyesület híján pedig senki nincs ki a nagyjainkra emlékezne. 

 

 

A Pappné Hajdu Katalin alkotta OPKE is csak olyan, mint az ugróbolha a kutya hátán. Szimbiózisban van vele, a buksiból és vele együtt él, táplálkozik és fejlődik. Gazdaállat nélkül nincs kitartás, fejlődés és lét. Egy ilyen parazita miként is cselekedne hasznosan, vagy tudvalevőleg. Ösztönből bújik a kutyaszőrébe és élvezkedik a testmelegén.  Gyászos egy lét ez.

 

Mindezt most elhagyva szeretnék az önkormányzatunk helyett is egy ide illő történelmi megemlékezést tenni az ozori csatáról.

1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy „rendet csináljon” és helyükre tegye a „lázongó” magyarokat, akik nem átallottak a fenséges Habsburg császár ellen pártot ütni. 

Jellasics 1848. szeptember 11-én történt támadása után szeptember 21-én magyar földre lépett a bán tartalék hadteste is. A kilencezer fős hadtest feladata Jellasics jobb szárnyának védelme volt és terv szerint Székesfehérvárnál egyesült volna a főerőkkel. A pákozdi csata azonban az egyesülés előtt lezajlott és a bán olyan gyorsasággal távozott az országból, hogy még saját tartalékát is elmulasztotta értesíteni a fejleményekről. A magyar hadvezetés tudott Roth közeledéséről és utasította Perczel Mór nemzetőr ezredest, hogy a saját és Görgey Artúr honvéd őrnagy parancsnoksága alatt álló nemzetőrökkel állja el a Székesfehérvárra dél felől vezető utakat. A tartalék így csak október 4-én Székesfehérvár közelében értesült arról, hogy Jellasics vereséget szenvedett, és Székesfehérváron az otthagyott horvát helyőrséget a felkelt nép lefegyverezte. 

Az ozorai ütközet az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak ki. 1848. október 7-én a Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet.  

Az eredeti útvonalán visszaforduló, Perczel csapatai által üldözött császári tartalék október 6-án eljutott Ozoráig, itt azonban a Sió-csatorna hídját felégetve találta. Az átkelés lehetetlen volt, mert a túlpartot Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy vezetésével 15 000 főnyi népfelkelő és nemzetőr védte. A Sióhoz közelítő horvátokat a nemzetőrök puskatűzzel fogadták. Roth megpróbált Csapóval tárgyalni a szabad elvonulásról, de nem tudtak megegyezni. A tárgyalást Perczel István, Csapó Vilmos altisztje tolmácsolta. Csapó őrnagy a megtévesztés és a látszattúlerő taktikáját választotta. Hamis csapatmozgással, dobpergéssel, trombitaszóval, kiéheztetéssel rombolta az amúgy is demoralizált horvátok morálját. Október 7-én reggel megérkeztek Perczel és Görgey csapatai. A csapdába került császári hadosztály erre letette a fegyvert.

Az ozorai diadal legfőképpen Csapó Vilmos nemzetőrei és népfelkelői bátor fellépésének köszönhető.

Az ozorai ütközetnél ejtett egyszerre legtöbb hadifoglyot a magyar haderő a szabadságharc történetében. 

Az ócsaiak ezer eurójáról és annak emlékművi hozadékáról azonban semmi hír. 

Bukodiék eme tettére sem igen emlékeznek.

*

November 12-ig újra szól a Szabad Európa Rádió 1956-os adása - visszaemlékezés ( - itt meghallgathatja )

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanárai és diákjai által üzemeltetett EPER, avagy az Első Pesti Egyetemi Rádió jóvoltából idén október 19. és november 12. között „élőben” szól a Szabad Európa Rádió 1956-os adása. A történelmi jelentőségű napok rádióműsorainak teljes anyaga minden nap reggel 6 óra és éjfél között hallgatható, ebben a pillanatban is:

Az 1956-ban külföldi adókon keresztül, rövidhullámon közvetített adás minden műsorát percre pontosan akkor lehet online hallgatni, amikor az annak idején elhangzott. A felvételeket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta. Az eredeti adásmenetet az EPER rekonstruálta az OSZK által helyreállított hanganyag és a Magyaroktober honlapon közzétett átiratok alapján. 

Az adásfolyam a forradalmat közvetlenül megelőző napokra is kiterjed, ez az egyetlen eddig ismert forrás, amely az 1950-es évek hétköznapi műsorait megőrizte. Az október 19-től 21-ig terjedő adásfolyamot most először hallhatja a nagyközönség. 

Mint az EPER ismertetőjéből kiderül, az átjászóállomásokon rögzített eredeti adások fennmaradása „annak köszönhető, hogy a német kormány a forradalom után vizsgálatot indított a Szabad Európa forradalomban betöltött szerepéről és ehhez bekérették a folyamatosan rögzített adásfelvételeket. A vizsgálat lezárulta után egy pincében maradtak évtizedekig, míg a lappangó, 60 szalagból álló anyagot a 90-es években felfedezték, átjátszották kazettára, majd digitalizálták.” Az évtizedeken át a német szövetségi levéltár koblenzi archívumában árválkodó szalagokon október 19-e és november 12-e közötti teljes hanganyag maradt fenn.

Miután 1956-ban az idei évhez képest az azonos dátumokra eső hét napjai eggyel el voltak csúszva, hétfőn a vasárnapi, kedden a hétfői adások hallhatók, és így tovább. Az október 22-e és november 12-e közötti időszak hanganyagairól az OSZK szó szerinti átiratot készített.  

Rádió 1956-ban

A forradalom idején a magyarok túlnyomó többsége, egyes források szerint a 90 százaléka rendszeresen hallgatott külföldi rádiókat, köztük legtöbben a Szabad Európát, de népszerű volt az Amerika Hangja vagy a BBC magyar adása is. „A Szabad Európát már 1956-ban meggyanúsították, hogy a magyar forradalmárokban azt a reményt keltette, hogy nyugatról katonai segítséget fognak kapni. Ezért a német külügyminisztérium, a CIA, az ENSZ és a Szabad Európa maga is vizsgálatot indított, amihez bekérették a rádió archivált hanganyagát (...). Ezek a vizsgálatok megállapították, hogy a Szabad Európa általában (egyes adásokat leszámítva) nem keltett hiú reményeket a magyarországi hallgatókban, és nem tehető felelőssé a forradalom kirobbantásában. Ugyanakkor az SzER adásaiban azt a képzetet keltette, hogy a forradalmárok követeléseivel azonosítja magát és katonai-taktikai tanácsokat adott a forradalmároknak. Az ENSZ vizsgálata szerint a SzER igenis azt sugallhatta, hogy katonai segítség fog érkezni” – olvasható az adásfolyamot most sugárzó EPER honlapján.

A forradalom idején a magyar adást minden frekvencián, így középhullámon is sugározták, erre a Szabad Európa külön erőforrásokat csoportosított át. Noha a magyarokat a szovjet hadsereggel szembeni fegyveres ellenállásra buzdító rádióadás nem hangzott el, a vizsgálatok szerint a Szabad Európa műsorkészítőinek némelyikét elragadta a forradalmi hevület. A magyar osztályról 1957-ben 14 szerkesztőt és újságírót bocsátottak el.

 Forrás: Qubit

 *

Aki október 6.-án a hősök és a gyász napján is csak a kampányra és önmagára tud gondolni - egy polgármester

Mi más is lehetne az első, és legfontosabb egy olyan napon, amikor gyászba kéne borulnia léleknek.

Mert nem az számít, hogy piros betűs (kötelező) nemzeti ünnep, vagy sem valamely múltunkban történt és a jelenünket is mentahatározó történelmi esemény, hanem az, hogy miként vérzünk, vélekedünk és gondolkodunk róla a belsőnkben. 

A diktatúrában március 15.-e sem volt munkaszüneti nap, csupán egy eltűrt esemény emléke, amit az iskolai tanórák keretei közt tartottak. A magyar ember, a nép összessége azonban mégis kiment és nemzetivé tette ezt a napot. Október 6.-a sem másabb ettől. Nem csak összefüggéseiben és következményeiben, hanem társadalmi, nemzeti jelentőségében is. 

Gyászos ez a nap, mint a bukott forradalmaink és vesztett harcaink összessége. Mégis egy kiállást, egy becsületbeli ügyet, egy ország egységét és erejét, kitartását, véráldozatát hozza emlékezetünkbe, mely során a magunk lelkületét is formázzuk ezzel. 

Az aki mindezt átlépi, az nem a nemzet, nem a nép és nem a magyarság képviseletében jár el. Az a vezető, politikus, aki nem képes erre emlékezni, önmaga jogán ráérezni, és megemlékezni, az méltatlanná válik a nép megbecsülésére és önmaga becsületére.  

Ócsán valahol itt tartunk most, amikor annyi év távlatában még mindig ott tartunk, hogy a városvezetés nem képes a gyászra, a Nemzeti Gyásznapra a megemlékezésre akkor sem, ha a mai napforduló kapcsán amikor 170 éve éppen e napon végezték ki az aradi vértanúként számontartott 13 hős és a Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajost, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjét.

A központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját.

Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben koszorúzással folytatódik.

A Batthyány-mauzóleumnál Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester mond beszédet.

Ócsán a városvezetés rossz szokásához híven nem tartanak megemlékezést.

Remélhetőleg a hivatalát elvesztő jelenlegi polgármesterre és alfelére sem fogunk a későbbiekben megemlékezni, ha csak nem valami visszatérő rossz emlékként.  

2019 október hónapja erről is szól. 

Mert van más választás.

*

Nemzeti Összetartozás Napja - 2019 Ócsa

Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján az igazságtalan trianoni “békeszerződésre” emlékezve került elfogadásra és törvénybe iktatásra a Parlament által 2010-ben.

Ócsán sokáig nem tartották meg "hivatalosan", annak ellenére, hogy külön felkérés és igény is volt erre a lakosság részészéről. Horváth Tamásnak a polgármesternek és a mögöttes testületnek akkor túl sok lett volna.

Aztán Ócsa felvidéki testvérvárosának látogatása éppen ekkorra esett és már nem volt kép a bőrükön továbbra is elsumákolni ezt a napot. Azóta Ócsa önkormányzata is a hivatalos megemlékezés része, ahol a polgármester egy letelepült-átköltözött vagy éppen a kormánypárt országgyűlési képviselője tart beszédet.

Ócsa polgármestere korábban úgy lehetett ezzel, mint október hatodikával. Neki sem ez, sem az nem volt fontos. Erre már odafigyelnek, október pedig még nem jutott el a felfogásáig.

Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja. Országszerte megemlékezéseket tartanak, és Kárpát-medence-szerte szintén megemlékezik a magyarság országnyi szétszakításáról a nemzet.  Az a nép, mely a szocialista és liberális ideológia szerint nem elfogadott. Gyurcsányék szavazati jogot. letelepedést sem biztosítanának számukra. Kovácsék MSZP-je pedig 23 millió román bevándorlásával fenyegetett az elfogadás és a választójog kapcsán. Idővel kiderült, hogy ezek a szélsőséges megközelítések csak a politikai szélforgók hálójának feszítői, és nem a nemzeti egység, az összefogás hívei.

Gyurcsányék DK-ja és Kovácsék szocialistái mind a nemzetellenes pártpolitikának az érdekelt széltolói, akik ugyanúgy képesek a hazájukat ezen egyesülésben beáldozni, mint annak idején a Szovjetuniónak.  Nem mások ezek, mint annak a hazaáruló Kádárnak az utódai, akik ma is és máskor is képesek elárulni, vagy éppenséggel kiárulni a hazát.

Mindezért szomorú volt megtapasztalni Bukodi és Horváth évekig tartó hozzáállását és viszonyulását ehhez. 

Szerencsére azonban ma már ez sem tartható. Ócsán is van megemlékezés. 

Idén az előző évekhez hasonlatosan a szólalnak fel az önkormányzatban érintett emberek. Majd az Ócsai Népdalkör lép fel.

Hazánkban összesen 154 településen, illetve iskolában rendeznek közös éneklést. Hétezer gyermek közreműködésével éneklik el a Kézfogás című dalt, a magyar összetartozás himnuszát a budapesti Kossuth téren.

Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző hétfő reggel az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió közös műsorában mondta el mindezt.

A közös éneklést a 99 éve aláírt trianoni békeszerződésre emlékezve, s a magyar nemzet összetartozását ünnepelve adják elő.

Szakra Tamás kezdeményezéséhez a Kárpát-medencében több száz alapiskola és kórus csatlakozott, hogy ugyanabban az időben énekeljék a Kézfogás című dalt. A közös éneklésbe több felvidéki alapiskola is bekapcsolódott.

A Nemzeti Összetartozás Napja a magyarság összetartozásának ünnepe. 

*

Karácsonyi visszaemlékezés Szűcs Lajosra az elhangzott "ünnepi beszédek" kapcsán - Szabad Riport

Az óvoda átadásakor már feszítették a húrt a szószólók, (Szűcs Jánosné és Bukodi Károly,) amikor ide az óvodába engedték Szűcs Lajost és Pánczél Károlyt beszédet mondani azért, amiért ismereteink szerint semmit nem tettek és főleg nem áldoztak.

Aztán az karácsonyi est alkalmával amikor Jarábik Klára kapta elő a cilinderből és vezette fel  Szűcs Lajost az ünnepi közönségnek aki mint valami különleges ajándékot mutatta be Pánczél Károly országgyűlési padtársát politikai jövendőbelijeként, akkor úgy gondoltuk, elég méltó lesz ehhez és hozzá, ha mi is megemlékezünk róla a maga módján.  Elvégre Ők is egy olyan karácsonyi esemény kapcsán hozták a formájukat, ami másokat is erre serkentett.

  

"Ócsán az Egressy Gábor Szabadidőközpontban néztük végig a karácsonyi műsort, melyet sajnos beárnyékolt a politika. Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő gyakorlatilag a 2014-es választások győztesét hirdette ki Pánczél Károly személyében, akinek még az sem volt ellenére, hogy ünnepi beszédet (!) mondjon egy olyan közösségnek, egy olyan település lakosainak, amelyhez gyakorlatilag semmi köze! Az ócsaiak rá nem szavaztak, nekünk Pánczél Károly nem képviselőnk, tehát örülnénk, ha a városi rendezvényeinken nem kampányolna a városvezetőink tudtával és segítségével, pláne nem egy karácsonyi ünnepségen!"

Az emberek felett mondott és a Jobbik által ismertté vált politikai beszéde után úgy gondoltuk, mi is előrántunk egy megemlékezést búcsúzóul a tőlünk távozó elnökről.

Fa állítás az ünnepség előtt

Ehhez nem kellett más, csak lapozni egyet a világhálón és egy "hazai", vagyis minket érintő történetet feleleveníteni. Máris kezünk ügyébe került a Szab Riport egy talán kevésbé ismert beszámolója Ócsáról és az itt élő Szűcs Lajosról.

Most az akkor és ott  Szűcs Lajos teniszezik, míg a gyermekek fáznak és éheznek című írásból (Szabad Riport) teszünk közzé egy ma is aktuális részletet.

Kérem fogadják olyan szeretettel, mint az ócsai cicerónak tartott, politikai körökben jól, de mesze földön sem járatlan földit, Szűcs Lajos doktort.

A bajok a Pest Megyei Önkormányzat körül nem most kezdődtek. 

Már 2011 tavaszán jöttek a hírek arról, hogy megszűnt a gyermekek közétkeztetése, a menza a Pest megyei iskolákban, mert az önkormányzat nem fizette ki a gyermekélelmezési vállalat munkadíját.

Aztán a hivatásos nevelő szülőknek sem fizetett az önkormányzat ez év nyarán, s ezért a náluk élő állami gondozott gyermekek, a szó szerint éheztek, mert nem volt miből megvenni a gyerekeknek az élelmiszert.

Legfrissebb információink szerint, a Pest megye gyermekotthonaiban sincs már elég élelmiszer az állami gondozott gyermekek számára…

És egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem is igazán az önkormányzat eladósodása a legfőbb bűne, a Pest Megyei Önkormányzat elnökének, Dr. Szűcs Lajosnak. Hiszen, a bankár keselyűkön és a végrehajtó hiénákon kívül, szinte mindenki el van adósodva ebben az országban.

Szűcs Lajos házát bemutató ócsai fotókat, az Egységes Magyarország Mozgalom önkéntesei készítették

Tehát nem az adósság az igazi bűne Dr. Szűcs Lajosnak, hanem az, hogy amíg a Pest megyei gyermekek szájából elvonják a falatot, s dideregnek az iskolákban, sőt a kollégiumban, nemcsak hogy nem tesz semmit, hogy ez ne így legyen, és rövid időn belül rendeződjenek a dolgok, hanem szemmel láthatóan nem is érdekli ez a probléma.

Nem rázza meg belülről. Hanem inkább éli világát, egyik reprezentatív rendezvényről a másikra sétálva, teniszezget, bort iszik, tortát vág fel, és luxus életvitelével borzolja az emberek kedélyét.

Lássuk tehát, hogy az aki mindezért felelős a Pest Megyei Önkormányzat elnöke; Dr.Szűcs Lajos, hogyan is él valójában?

Azori-szigeteki utazók:  - Annak ellenére utaztak el az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy “a felmerülő" költségeket (utazás, szállás, ellátás) a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták, amelyek súlyos adósságait néhány hete vállalta át az állam.

Saját városa sem érdekli

A Parlamentben ülő politikusok döntő többsége „univerzális” személynek tartja magát. Sokuk életében nem dolgozott, azonban mintha mindenhez fenemód értenének. Nem csak úgy tesznek minta országot vezetnének (sic!), hanem mellette sportklubok, és szövetségek élén sürgölődnek, megyei, városi hivatalokban dirigálnak.

Közülük akadnak szép számmal olyanok is, akik miközben több lovat akarnak megülni, saját lakó környezetük, közösségük érdekében vajmi keveset tesznek. Mint például az Ócsán, a luxus körülmények között lakó Szűcs Lajos, akit a helyiek nem igazán zártak a szívükbe…

Dr Szűcs Lajos: Van olyan hogy bort isznak és vizet prédikálnak - . Budai Vár, Pálinka fesztivál

 De Pest megyében is biztosan sokan csuklanak, amikor a nevét emlegetik. Pláne, azon szülők, kiknek  a gyermekük heteken keresztül nem kapott enni az iskolában éspedig a közétkeztetés során. Vagy a hideg osztályteremben kerülgeti a gyereket a felfázás, az iskolai tanórák alatt.

Ócsa: a közel tízezer lakosú város egy dinamikusan fejlődő térség közepén helyezkedik el. Olyan adottságok mellett, mint az M5-s autópálya, az M0-s, valamint az 5-s számú főút és a helyi tájvédelmi körzet kiszögelése. A térségi gazdasági-társadalmi pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transz-európai- közlekedési folyosó, (is) meghatározza. No, de, ha már „Balkán”, akkor „gettó” is. Ócsán tervezik (tervezték?), a „betelepülők invázióját is” (így emlegetik ezt ott,) – hiszen a tervek szerint több hiteles család költözik majd a Szociális családiház-építési programban készülő házakba. (Amelynek egyenlőre(?) híre-hamva sincs.)

A fővárosból vonattal mentünk Ócsára. A kocsiban fáradt emberek ültek, ki 10, ki 12 órás „rabszolgaigán” van túl.

- Örülünk, hogy egyáltalán munkánk van – újságolta a meggyötört és fáradt negyven év körüli férfi. – Sokan, nagyon sokan bejárunk Budapestre, mert Ócsán sincs munka. Erre meg ide akarják hozni a sok szerencsétlen embert, a végrehajtók által kifosztott családokat. Kérem, hol itt az ész ? Most, hagyjuk a gazemberségeket, de sokan azért is váltak otthontalanná, mert már munkájuk, bevételük sem volt.  Majd Ócsán lesz? Na, ezt kötve hiszem. Nekem kérem, két diplomám van, idegen nyelvet is beszélek, de csak biztonsági őrnek kellek… De meddig utazik?

- Éppen Ócsán szállok le. Érdekelnek a körülmények, meg az is, hogyan vélekednek az emberek Szűcs Lajosról, aki ismereteim szerint a városban lakik.

- Ja, a doktor úr? Igaz, a Parlamentben lassan már mindenkinek  a neve előtt a dr. rövidítés lesz. De, hagyjuk is ezt, Szűcs Lajosról van szó. Ha leszállunk az állomáson, majd útbaigazítom, hogy merre lakik. Nézze meg a villáját. Nehogy azt higgye, valamifajta irigységből mondom ezt, hanem azért, mert ide a „lakájába” szinte csak aludni jár haza. Meg, néha dorbézolni… Mi, az ócsaiak magasan le vagyunk sz..va általa.

Persze erről szintén a korábbi kormányok tehetnek ugye? Míg Ő és a megye önhibájukon kívüliként szinte szentté válnak. Jogosan marad bennünk nyitva a kérdés: most akkor van tennivaló a megyében, vagy nincs?

Vagy olyan elhanyagolható kihívások előtt áll a város, vagy akár Pest megye, melyek mellett még belefér a Tenisz Szövetség elnöki tisztségének ellátása is, no meg az átadókon, az alkalmi ünnepségeken való rendszeres részvétel is?  Valóban nincs semmi dolog Ócsa, a megye és annak önkormányzatisága körül? Akárhogy is azonban reméljük, a teniszsport végre jó kezekbe került Szűcs Lajos által.

Lassan közeledünk az ócsai megállóhely felé, amikor a helyi lakos útitársunk halkan megjegyezte:

- Kár, hogy Ócsán Szűcs Lajos munkássága, a haladásban és a jólétben nem érződik.  Csak szeretnék mindezek után, hogy a „gettó” lakópark hozadékai nem okoznak akkora hátrányt, vagy kárt a városnak, melyek Szűcs Lajos elnöki tündöklése és pártbeli társai, a megyés- valamint helybéli partnerei tevékenységei alatt keletkeztek itt helyben. Ugyanis ötleteiért kisvárosunk nem egy esetben nagy árat fizetett…

Itt gondozott a terület és van pénz mindenre - csendélet Ócsán

Luxus életvitel, szép ház. Biztosan van fűtés és élelmiszer.

A megérkezés után még arra kért az őszintén beszélő férfi, hogy bár kölcsönösen bemutatkoztunk egymásnak, és véleményét vállalja, de ne írjuk le a nevét. Fél a családját érhető megtorlásától. Itt megemlítette egyik gyermekét is, aki a helyi gimnáziumba jár, és nem kapott közétkeztetést, pedig beszedték tőlük, vagyis a szülőktől a díjat, a „sárga csekken”.  – (!!!) – Ennek az oka, Pest-megye „csődje” volt, ahol ugye az elnök, a Szűcs Lajos.

Egyébként a képviselő úgy él, ahogy él. Sportolgat és fényűzők a körülményei, szép a háza, sőt, luxus, Míg a megyei önkormányzati iskolákban nem ettek a gyerekek, s az állami gondozottak pedig éheznek. Ez pedig, mint az önkormányzat elnökének, az ő felelőssége!

Az útbaigazítás után a „non stop”, éjjeli-nappali üzlet sarkán befordulva, rátalálunk Szűcs Lajos „odújára”. Az Árok utca sarkában áll, és sok az árok partján élni kénytelen kilakoltatott ember, biztosan elfogadná az „álláshalmozó” házát…

Kerti tó, hintaágy, grill-kemencés gazdasági épület - a nyugalom szigete

A környéken az emberek mintha némasági fogadalmat tettek volna. Jóval messzebb, talán 500 méterre, egy nyugdíjas hölgy közlékenyebb volt:

- Abban gondolom, mindenki egyetért, hogy a Pest megyeihez hasonló szociális vészhelyzetre Ócsának nincs szüksége. A jelenlegi városi képviseletünket elnézve azonban erre is van esélyünk – mondta a szemüveges, ősz nénike. – Szűcs Lajos és helyi – valamint megyei fideszes párttársai eddig ebben is csak mások kárára remekeltek. Talán mégis jobb lenne, ha ezek az urak megmaradnának egy betöltendő állásnál, amit tisztességgel és becsülettel űzve az emberek szolgálatába állva, jobbulást és boldogulást biztosítanának az embereknek.  Ezen dolgozhatnának, a jelenlegi pénz- és funkcióhajhász tobzódás, valamint az ezzel járó káros és öncélú sáfárkodás helyett.

A Szűcs ház Ócsán. - Jólét vs fűtetlen iskolák, tetemes adósság

Menekülés a kormány segítő keze által

Ócsán jártunkkor szinte egy időben adták ki az alábbi MTI hírt: Orbán: az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket és adósságukat….

„Az adósságok átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel, azaz a bankokkal. A jövő év január elsejétől az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket – ismertette a miniszterelnök annak a megállapodásnak a tartalmát, amelyet a 19 megyei közgyűlési elnökkel írt alá, október első hétfőjén. Orbán Viktor újságíróknak elmondta: az állam átveszi a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel, azaz a bankokkal…”

(Mintha ezzel a miniszterelnök ki is mentené a felelősöket, Szűcsöt többek között.)
 

Itt is elnök és sportbarát

 Tenisz, tetszelgés és fesztiválok, az érdemi munka helyett

Aztán itt van néhány bejegyzés: Ócsa „várospótló blogjáról”. (http://www.ocsa-varos. blogspot.com)

…„Szűcs Lajos túlvállalta magát. Elnöki szereplése jobbára a teniszre és a tetszelgésre korlátozódik érdemi vagy előremutató lépések helyett. Imád megnyitókon, átadásokon megjelenni és tetszelegni, olyan esetben is, amikor ehhez sem neki, sem a megyének, vagy a pártjának nincs semmi köze. A megye és a városunk gondjaival érdemben nem foglalkozik annyi pozíciót halmozott már fel és tölt be, amennyit felsorolni is sok, nem hogy tisztességgel becsülettel ellátni. A pénz és az önfényezés érdekli csupán.  Szomorúan látjuk, tapasztaljuk, hogy szűkebb otthonát, azt a kisvárost, ahol él, lakik és nagyrészt alszik, hagyja tovább sodródni, segítség és beavatkozás nélkül. Eddig csak a kisváros segítette ki őt és a megyét ahol elnököl. Mi városlakók járulunk már hozzá a megyei zeneoktatáshoz, az iskolai étkeztetéshez, a megyét érintő elbocsájtások áldozatainak megsegítéséhez és sok egyébhez. Ócsa városát még annyiban sem segíti, vagy támogatás, hogy a megyei feladatokat saját maga finanszírozza és nem terheli meg vele az otthonát, és azt a közösséget, melyben lakik. (Azért nem írtam hogy él, mert Szűcs Lajos nem él együtt Ócsával. Ide csak aludni, szerepelni, és pénzért jár.) A gondok azonban nem csak jelen helyén és pozíciójában, hanem a megyében és a megyei önkormányzatban, a közgyűlésben is jelentkeznek….”

… „Vegyük sorra, hogy milyen állásokat, posztokat tölt be jelenleg, a problémamentes Szűcs Lajos. Először is tavaly áprilistól újra parlamenti képviselő, egyéni mandátumát Pest megye 14-es számú választókerületében szerezte. (A Fidesz színeiben. – a szerk.) Mint tapasztaljuk, továbbra is vezeti a Pest Megyei Közgyűlést. Novembertől a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöki tisztjét is ellátja. Akárhogy is számoljuk, ez már három igen felelősségteljes és jelentős pozíció. Sőt, a Parlament honlapján található életrajzában a következőt olvashatjuk:

“Számos civil szervezet, többek között az Országos Polgárőr Szövetség, a Szövetség Ócsáért Faluvédő Egyesület és az Ócsai Társaskör tagja vagyok.”

Szűcs Lajos és a templomtorta  - egy fillérébe nem kerül

…”Szűcs Lajos számára csak a pozitív megjelenés, a budapesti pálinkafesztivál, a ceglédi borlovag avatás, és az ünneplések adják megjelenésre méltó környezetet. Minden átadáson ott volt ha lehetett, amihez köze nincs, akkor is. Itt tetszelgett a környéken, amikor Bugyi község a kastélyfelújítást hajtott végre, ha Szigetszentmiklós rendelőintézetet újított fel. De ott volt Kakucson a galambkiállítás fővédnökeként és díjakat adott át, vagy éppen itt Ócsán, ha a Nagév átadó-, megnyitójáról volt szó, vagy állófogadáson kellett ismerősökkel találkozni, netán barátkozni. Ekkor mindig úgy tesz, mintha köze lenne ezekhez a dolgokhoz, vagy éppenséggel a gyógyítást segítené, munkahelyt teremtene. Pedig még azokat sem óvja meg, ami kötelessége lenne.

Szűcs úr a tenisz mellett az átadó ünnepségeket kedveli még - ha csak lehet nem hagyja ki

Nem is feltételezzük, hogy utóbbi szerepvállalásaiért Szűcs úr egy fillért is kapna. Ugyanakkor mély tisztelettel és csodálattal adózunk páratlan időmenedzselési és teherbíró képessége előtt! Mert nem elég mindez hiszen, az országgyűlés jegyzőjeként is helytál az egykori ifjonc táskahordozó. Most már mindnyájan beláthatjuk, hogy a politikusokat különös anyagból gyúrták, és nem okoz gondot nekik 4-5 állás egyidejű betöltése sem!

Sz. Lajos

Visszatérve az első mondatokban megemlített gondolathoz: miként is vannak rendben Pest megye ügyei?
A kérdésre a választ szintén Szűcs elnök úr adja meg: – a vele készített interjúkból mindig kiderül, hogy az elmúlt 8 év “rombolása” a hibás, ami után már majdnem itt a Kánaán, hiszen jönni fog a pénz, a racionális járási rendszer, és ebből nem maradhatnak ki a települési és megyei önkormányzatok sem…”

…”Hiába a Pest Megye Önkormányzatának feladata, illetve felelőssége a közétkeztetés megszervezése, nem igen foglalkoztak vele.  A HunGast márciusban már leállt bizonyos szolgáltatásokkal. Akkor 600 milliós tartozásról szóltak a hírek. Azóta ez közel egymilliárdra rúgott a nyár derekára. Vállalhatatlan mennyiségű összeg.

Így a közlemények szerint szociális vészhelyzet következett be, amit fennhangon ki is hirdettek, amelynek elhárítására; a járványos megbetegedések, fertőzések, és egyéb betegségek és ezek következményei elkerülésére a Pest Megye Önkormányzatának állítása szerint, a közétkeztetési vállalkozás tulajdonában álló konyhák és tálalóhelyiségek birtokbavétele jelenti az egyetlen helyes és elfogadható megoldást. Tehát fizetség nélkül lenyúlták azokat. Szűcs Lajos persze diszkréten nem nyilatkozik az ügyet illetően, de szóvivője és a megyei közlemények rendre megjelennek, mint valami önigazoló magyarázatok…

Az ember csak ámul, hogy mindez következmények és pozícióvesztés nélkül megúszható…”

 Az Igazság semmitől sem fél! - Csak attól, ha elhallgatják.

Üdvözlet Szűcs Lajostól

*