Március 15.-n emlékeztetőül - Ady Endre: A forradalmár Petőfi

 Esztendők óta folyik Magyarországon majdnem büntetlenül egy csúnya komédia Petőfi nevével Petőfi ellen. Petőfibe kapaszkodva ágálnak, ámítnak, sürögnek, gyarapodnak olyanok, akiket az a néhai isteni fiatal ember, aki haragudni is jobban tudott, mint mi, ha velük él, okvetlenül véresre ver. Rossz könyvek, farizeus beszédek, lelketlen ünnepek, lelkes üzletek omlanak és ömlenek. És egyszerre csak teljes vakmerőséggel már teljesen a magukénak hirdetik Petőfit éppen azok, akiket Petőfi legjobban utált. Népellenes urak, apáca-telepítő mágnás-asszonyok, cifra reverendás papok, s nagyurak galád szolgái jönnek elénk - Petőfivel. És azok, akiket Petőfi még jobban utált: a gyávák, az üres, hazug honfiaskodók és mindenek fölött a rossz írók, a tehetségtelenek.

Haragos fájdalmamban már régen gondolkoztam, ki tudna legeslegjobban szétütni e bűnös komédiások között. S már régen láttam, hogy Petőfi meghamisítóival igazán, alaposan elbánni csak egy ember tudna: Petőfi. Jöjjön ellenük Petőfi maga, a maga szociális hitvallásával, a maga csillapíthatatlan és határtalan forradalmiságával, a saját verskorbácsaival. Úgy látszott, hogy a körülmények is segítenek e régi háborús tervemben: Petőfivel megfenyíttetni Petőfi ál-barátait.

*

November 12-ig újra szól a Szabad Európa Rádió 1956-os adása - visszaemlékezés ( - itt meghallgathatja )

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanárai és diákjai által üzemeltetett EPER, avagy az Első Pesti Egyetemi Rádió jóvoltából idén október 19. és november 12. között „élőben” szól a Szabad Európa Rádió 1956-os adása. A történelmi jelentőségű napok rádióműsorainak teljes anyaga minden nap reggel 6 óra és éjfél között hallgatható, ebben a pillanatban is:

Az 1956-ban külföldi adókon keresztül, rövidhullámon közvetített adás minden műsorát percre pontosan akkor lehet online hallgatni, amikor az annak idején elhangzott. A felvételeket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta. Az eredeti adásmenetet az EPER rekonstruálta az OSZK által helyreállított hanganyag és a Magyaroktober honlapon közzétett átiratok alapján. 

Az adásfolyam a forradalmat közvetlenül megelőző napokra is kiterjed, ez az egyetlen eddig ismert forrás, amely az 1950-es évek hétköznapi műsorait megőrizte. Az október 19-től 21-ig terjedő adásfolyamot most először hallhatja a nagyközönség. 

Mint az EPER ismertetőjéből kiderül, az átjászóállomásokon rögzített eredeti adások fennmaradása „annak köszönhető, hogy a német kormány a forradalom után vizsgálatot indított a Szabad Európa forradalomban betöltött szerepéről és ehhez bekérették a folyamatosan rögzített adásfelvételeket. A vizsgálat lezárulta után egy pincében maradtak évtizedekig, míg a lappangó, 60 szalagból álló anyagot a 90-es években felfedezték, átjátszották kazettára, majd digitalizálták.” Az évtizedeken át a német szövetségi levéltár koblenzi archívumában árválkodó szalagokon október 19-e és november 12-e közötti teljes hanganyag maradt fenn.

Miután 1956-ban az idei évhez képest az azonos dátumokra eső hét napjai eggyel el voltak csúszva, hétfőn a vasárnapi, kedden a hétfői adások hallhatók, és így tovább. Az október 22-e és november 12-e közötti időszak hanganyagairól az OSZK szó szerinti átiratot készített.  

Rádió 1956-ban

A forradalom idején a magyarok túlnyomó többsége, egyes források szerint a 90 százaléka rendszeresen hallgatott külföldi rádiókat, köztük legtöbben a Szabad Európát, de népszerű volt az Amerika Hangja vagy a BBC magyar adása is. „A Szabad Európát már 1956-ban meggyanúsították, hogy a magyar forradalmárokban azt a reményt keltette, hogy nyugatról katonai segítséget fognak kapni. Ezért a német külügyminisztérium, a CIA, az ENSZ és a Szabad Európa maga is vizsgálatot indított, amihez bekérették a rádió archivált hanganyagát (...). Ezek a vizsgálatok megállapították, hogy a Szabad Európa általában (egyes adásokat leszámítva) nem keltett hiú reményeket a magyarországi hallgatókban, és nem tehető felelőssé a forradalom kirobbantásában. Ugyanakkor az SzER adásaiban azt a képzetet keltette, hogy a forradalmárok követeléseivel azonosítja magát és katonai-taktikai tanácsokat adott a forradalmároknak. Az ENSZ vizsgálata szerint a SzER igenis azt sugallhatta, hogy katonai segítség fog érkezni” – olvasható az adásfolyamot most sugárzó EPER honlapján.

A forradalom idején a magyar adást minden frekvencián, így középhullámon is sugározták, erre a Szabad Európa külön erőforrásokat csoportosított át. Noha a magyarokat a szovjet hadsereggel szembeni fegyveres ellenállásra buzdító rádióadás nem hangzott el, a vizsgálatok szerint a Szabad Európa műsorkészítőinek némelyikét elragadta a forradalmi hevület. A magyar osztályról 1957-ben 14 szerkesztőt és újságírót bocsátottak el.

 Forrás: Qubit

 *

Újhartyánban igen, Ócsán kevésbé tartják fontosnak a nemzeti megemlékezéseket - Október gyászos virágai

Ócsán az idén már ismét nem tartotta fontosnak az önkormányzat és a mögöttes polgármester, hogy Október 6-án hivatalos, nyílt városi megemlékezést tartsanak a városban.

Áder János 2016 október 6.-án a nemzeti gyásznapon példamutató megemlékezést tartott Ócsán - akkor a polgármester is ezt követte

Tavaly Áder János jött Ócsára megemlékezést tartani, hiszen sem előtte, sem ezt követően nem tartotta fontosnak a városvezetés a közösségi megemlékezést. Bukodiék (Horváth T. középiskolai tanárral  karöltve) ezt csak amolyan iskolai programnak tekinti, mint annak idején a szocialista vezetés alatt a márciusi forradalomra való visszaemlékezést. 

Szűcs Lajos: Az aradi vértanúkra emlékeztünk Maglódon

Vecsésen is fejet hajtottunk a vértanúk tiszteletére

Annak idején a bolsevik-szocialisták nagyon félték a forradalmat, különösen '56 után. Így némileg érthető is volt a diktatúrában az efféle hanyagolás. Viszont érthetetlen ez a két ócsai fideszes vezetőtől, aki nem csak a város, hanem az önkormányzat élén egyfajta politikai irány- és példamutatást gyakorol. Érthetetlen, mivel az amúgy Ócsától egyre távolabb szakadó Szűcs Lajos is több nyilvános és hivatalos megemlékezésen vett részt október 6.-án, mint Bukodi és Horváth együttvéve ezen alkalomból adódóan. Nekik ugyanis még a városi megjelenés is tehertételt jelentett.

Így az idén már nem is volt érdekes és számontartott megemlékezés Ócsán október 6.-a. 

Szégyen ez rájuk és ránk nézve is, mivel korábban már volt példa arra, hogy a helyi emberek áthidaló megoldásként a maguk szervezésében tartottak megemlékezést azon alkalmakkor, amikor a városvezetők erre nem mutattak hajlandóságot. Évekig így zajlott júniusban a Trianoni-emléknap. 

Aztán amikor már elfogyott a bőr az arcukról, akkor bevezették a műsoros megemlékezést ezen események tiszteletére. 

Most valahogy ilyen formán állunk október 6-án a vértanúk gyásznapjával, annyi különbséggel, hogy ezt a helyi ellenzék híján és más pártok almatag helyi vezetőinek képtelensége kapcsán nem szerveződött megemlékezés. Így Batthányiék Ócsán évek óta nem kapnak egyetlen árva koszorút, vagy mécsest sem!  Ez csupán a kötelező iskolai tananyag része maradt a városban.  

Október 6.-án csak és kizárólag a köztársasági elnök jóvoltából volt hivatalos központi megemlékezés Ócsán

Október másik gyászos emléke az október 23.-ai forradalom, mely a köztársaság nemzeti ünnepe. Ezt már Bukodi önkormányzata sem tudja & meri figyelmen kívül, vagy éppenséggel október 6-a példáján  magára hagyni. A szónoki képességekkel nem igazán tündöklő fociegyesületi elnökünk is polgármesteri formát öltve próbál kiállni és népi beszéddel letudni a maga részét. Az egészet amúgy a kulturális központra és az iskolára bízza, ahogy eddig is szokás volt. Ezért majd a felkészítő tanárok megkapják a maguk 30 ezrét a költségvetésből. A résztvevő gyerekek, pedig legjobb esetben egy szorgalmi jegyet a programban való szereplésért.

Mert Ócsán így szokás.

Ócsa még nem nőtt fel odáig, hogy október 6.-ra vagy október 23.-ra egy megfelelő emlékhellyel álljon ki az emlékezők elé.  

Ócsa önkormányzatában székelőknek elég egy kis (turulos) szabadság emlékmű, melybe kombinálva jelenik meg 1848, a II. világháború, és 1956 minden búja, bánata és fájdalma.  

Október 6.-a és 23.-a máig nem került bevésésre ebbe a talapzatba. 

Így Ócsának valójában megfelelő emlékhelye sincs ezen eseményekre. 

Ezt a mulasztást Bukodiék mesterkedése alatt nem is várja el a nép az önkormányzatától. Erre a jövőbeni eseményre egy új és jobb vezetésre lesz szüksége a városkának.  

Erre a jövő évi választásokat követően nyílik esélye a városnak. 

Addig is marad a jelen gyászosan szegényes és jellegtelen állapota. 

Újhartyánban Október 23-ra díszbe öltözött a Hősök tere - Ócsának máig nincs ehhez hasonló közösségi emlékhelye

*

Szemtember végével kezdődik a forradalmi időszak - az ellenzék zavarkeltése máris beindult ( - itt is itt vannak)

Magyarországon általában (rendes ciklus szerint) évente két alkalommal van forradalmi hangulat. Az egyik március 15.-e környékével kezdődik, majd a tavaszi szél időszakát átölelve május közepéig, legfeljebb végig ha kitart, amikor az emberek már a nyári szabadságolásukat tervezik. Ez egészen augusztus 20.-ig csendben eltelik, majd az uborkaszezon és a beiskolázást követően október közepére jönnek ismét lázba az emberek, átölelve 23.-t, aminek szellemisége november 4.-ig kitart, de legfeljebb a fagyok beálltáig. 

Évente legalább kétszer forradalmi hangulat van - a tavasz és az ősz ilyen (  - a köztes események csak szórakoztató közjátékoknak számítanak)

Az alkalmi forradalmak pedig ahogy nevesítve is vannak, időközben elbukkanó jelenségek, úgy mint például a Gyurcsány öszödi beszédét követő események, vagy a fülkeforradalomnak nevezett társadalmi megmozdulás.  Ezeket leszámítva csak amolyan kisvárosi búcsúra emlékeztető műsorok szórványos előfordulása jellemző, mint például a kendermagos tüntetések, vagy a bohóctüntetés, aminek szereplői már nagyrészt kiszelektálódtak a politikából. A régiek közül talán csak Juhász Péter drogelítélt tartja életben a show-t. 

Juhász Péter egy jogerősen elítélt drogos hazudozó, akinek céges érdekeltségei sajtóhírek szerint hétmillió forintos adótartozást halmoztak fel -– írta közleményében a Fidesz

 

Juhász már szinte minden volt a politikában és megjárta a szocializmustól a kapitalista liberalizálódásig vezető út szinte minden stációját, de valahogy sehol sem maradt örökös tag. Ma is csak egy fajta bolygó hollandi.  

Juhász Pétertől megszokhattuk, hogy notóriusan füllent, hazudozik - az Együtt elnöke leginkább arról vált ismertté a közvélemény előtt, hogy gyakran csörtézik kormánypárti politikusokkal

Az Orbán-kormány nyugdíjintézkedései ellen tüntető bohócforradalmárok októberben alapították a Szolidaritást, amely pártoktól semleges egyesületként hirdeti magát a kezdetek óta. Az Együtt 2014-et alapító Szolidaritás elnöke, Kónya Péter decemberig a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke volt, míg a Szolidaritás másik alapítója, Árok Kornél korábban egy tűzoltó-szakszervezetet vezetett (Árok az idén otthagyta a Szolidaritást, és saját pártot alapított).

Az Együtt 2014 mozgalom alapítói közül talán a Milla (az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért nevű szervezet) tartotta magát legtávolabb a politikától. A korábban a drogliberalizációért harcoló Juhász Péter által vezetett egyesület egészen október 23-ig tiltakozott az ellen, hogy politikusok felszólaljanak a rendezvényeiken.

Hétpróbás politikusok kukucskálnak ki a civileknek álcázott jelmezek alól

 

A Civil Összefogás Fórumot 2009-ben alapította Fricz Tamás politológus, hivatalosan a civil kezdeményezések lehetőségeinek kiteljesítésére. A szervezet azzal a szándékkal alakult, hogy "erősítse a magyar civil társadalom értékkifejezését és érdekérvényesítését". A Gyurcsány-kormány bukása után azonnali előrehozott választásokat követelt.

A történelmi áttekintést követően visszatérve a mába, látható, hogy szeptemberbe érvén már formálódik az őszi forradalom szerveződése. Egyre másra ütnek ennek fenn hangot a Fidesszel nem kompatibilis képződmények és alakzatok.  

Botka nem az egyetlen dúsgazdag milliós az MSZP táborában - mégis szegénységről és igazságról szónokol

 

Ezek hol a tűzoltókat oltógatják, hol a rendőröket basztatják, máskor meg a tanárokat lázítják, vagy éppenséggel a taxisok pártján állva másokat  hevítenek. Van amikor sajtószabadságot, van amikor liberalizációt, szexuális önrendelkezést, vagy éppen buzulást és összefogást követelnek. Ezeknek majd' mindegy, csak legyen rá fogantatás, mozgolódás és balhé. 

Momentum Mozgalom lenne az új politikai generáció - elsőre függetlennek vallják magukat, aztán mégis a baloldalon horgonyoznak le

Talán a tanulni és ittasan kikapcsolni generációja az ami erre még kapható. 

Az egyik magasztalja Orbán Viktort, és sportot űz abból, hogy Gyurcsány Ferenccel ijesztget. A másiknak se Gyurcsány, se Orbán nem kell, és szakítana az elmúlt húsz évvel, miközben lépten-nyomon a Fidesz ellenzékéhez sodródik.  

Ez számukra amolyan, - ha nem ugyanolyan - szórakozás, mint egyeseknek a közösségi oldalakon a hülyénél-hülyébb "bölcseletek" megosztása. 

Tibor is napi szinten osztogatja a bölcseleteket - zárt csoport adminjaként másokat is ( - maga a helyi füles)

Mert ha ezeket tekintjük, akkor máris rájövünk, hogy Ócsán is vannak olyan lakájok, akik az uraság hóna alól kikandikálva maguk is forradalmi hangulatot árasztva áhítoznak a jobb más létre.

Ők a legnagyobb zavarkeltők.

*

Ellenforradalom - alias terror ( - Jobbszél)

Ócsán őrült nyomás van az önkormányzaton. Ebben helyi politikusok, itteni civil szervezetek, emberjogi képviselők éppen úgy egyetértenek, mint számos pártos plénum, illetve független orgánum.

A városban több ellenzéki tömörülés is található. Ezek városi képviselői mind az önkormányzat munkájának ellehetetlenítésén munkálkodnak.  Az Ócsai Kisbíró szerkesztőségében egymásnak adják a kilincset, hogy a demokrácia jegyében havi riportjukat leadják lapzárta előtt. A megjelenítéssel persze nincs gond. Az önkormányzat pedig rendszeresen beszámol az ellenzéki vélekedésekről, függetlenül attól az éles kritikától, amit a Fideszes városvezetéssel szemben fogalmaznak meg. De hát ez így van rendjén. A különböző fórumok egymást érik, mind élőben, mind on-line, a világhálón. A vélemény szabad, a gondolkodás és a gondoskodás a várost illetően amolyan néphagyomány.

Ócsán ezen túl már nincs más hírforrás, de elnyomás sem létezik. Minek is ide több ellenzéki forrás. Ebben a városban az önkormányzat biztosítja a megfelelő teret az ellenzékiségnek. Ezért a közpénzből fizetett újság. Ez a propagandamentes nyomtatott hírcsatorna a kiegyensúlyozottság jegyében számol be a másként gondolkodók nézeteiről. Akár az ellenzéki oldal elképzeléseiről. Itt nincs olyan, hogy Népszabadság, vagy valamilyen más kivéreztetett formabontó jelenség. 

Ócsa a katolikusok Mekkája. Itt a müezzin nem magáért beszél. Az imám jóságos és igazságos. Szentélyébe a soros imára hívó megjelenés nem egy öntömjénezés, kötelező áthallása, hanem a valós történések része. Itt nincs számbavétel és névsorolvasás. Aki nem jeleneik meg, nem hiányzik senkinek. Csak az önkormányzat képviselőtestületében kötelező a részvétel. Ez is csak az ellenzék végett. Ők a rebellisek. De erről szintén az önkormányzati újságban lehet olvasni.

Az itt közreadott hóközi tudósításokból kiderül, hogy a városért szorgoskodó kormánypártiakba a szélsőséges ellenzékiek próbálják belefojtani a szót és ellehetetleníteni a választott küldetésüket. Legyen ez közélet, társadalom, vagy sport. A kisvárosi aranycsapatot már annyira kikezdték, hogy az egyesületi vezériség, az elnöki mester minden erőfeszítése ellenére sem képesek a játékosok a labdát úgy kezelni, hogy az többször kerüljön az ellenfél hálójába, mint a sajátunkba. Pedig a polgári városvezetés mindent megtesz a jó szereplésért. Pénz, lakossági áldozat nem számít. A mesteri vezető nem csak a játékteret fejlesztette, hanem a játékosok, a pályák számát és lehetőségeket is növelte. És nem csak külhoni vendégszerepléseket, angliai tanulmányutakat, tornákat intéz és finanszírozunk általa, hanem a még a péntek délutáni sporteseményeket is. Azt amit képes volt bíróságra vinni a sikerért. A sportpályát a számtalan kuruzslónak valamint a pártos ellenállóknak köszönhetően megerősített polgári őrséggel kell biztosítani és még a bíró sport-társnak a sípot is csak az utolsó pillanatban merik kiadni, akkora a nyomás itt. Az események füttykoncertjeiről nem is beszélve; - visszataszító egy jelenség ez. Micsoda virtus a helyi ellenzéktől!

Hát valóban, megrázó események ezek, ami még a sporttevékenységekre is rányomja a bélyegét. Vajon hány országosan elismert bátor emberre van szükség, hogy sikert érjünk el itt, helyben? Hány parlamenti képviselő kell még  a gáncsoskodók visszaszorítására, a város fejlődéséért?!? Micsoda ellenzék él, munkálkodik itt. Miféle népség lakja a vidéket, hogy így hangoskodnak városszerte! Ezek a jelenségek a szólás- és sajtószabadság végnapjai. Az Ócsai Hírmondóban jelent meg erről egy kitűnő elemzés, de említhetném az Ócsa Portált, az Ócsa blogot avagy az Ócsa Érted lapját, mely nem egy megátalkodott személy szüleménye, de végül mind egy szelet fúj. Ebben egységesek.  
Ócsán minden ellenzéki arról ír, hogy egyszerűen nem tudhatják meg, mit gondolnak a helyi emberek az itteni világról. Az Önkormányzat híradója cáfolhatatlan riportot közölt a városi ellenzéki arroganciájáról, a jogbiztonság lábbal tiprásáról, a diktatúra mibenlétéről. A kisvárosi ellenzék hangoskodó elnyomásáról. Arról, hogy ezt a nagyszerű vezetést miként próbálják kicsinálni. Mind csak a hatalmat akarják. Az egyiknek a polgármester autója fáj, a másiknak az útmenti árkok hiányoznak, a harmadik meg a kátyúkat akarja betömni. A hívők szerint azonban a pofájukat kéne. Hogy végre az ellenzék is tanulja meg mi a rend.

Belekötnek a polgármester ruhájába, járművébe, premizálásába, jutalmába, jólétébe. Mit akarnak még? Hány járdát, buszváró kéne még? Hiába a számos új buszjárat, nekik ez is kevés. Számukra a virágos kert sem elég. Folyamatosan elégedetlenkednek. Kifogásolják a helyi közállapotokat. Keveslik a fejlődést, sokallják a kátyúkat. Semmi nem jó nekik úgy ahogy van. 

Legutóbb azzal jöttek, hogy illegális lerakásban részesült a város, aztán meg, hogy korrupt a vezetés. Közben meg a polgárok őrserege mindezt cáfolta és vezetőségi szinten közölte, hogy mindent megtesz a városért. (A lakosságot bezzeg nem említette.) És ha ők valamit nem jeleznek, akkor az meg sem történik. Most is csak azt üzenték, hogy minden rendben és tiszta. Ahogy a polgármester is. Az egész település rekultivált, kulturált. Csak az ellenzékkel van baj. Ők szítják a tűzet. Ezt is nekik kell kezelni.

Persze ezek az ellenzékiek mind csak mocskolódnak és gazembert kiáltanak. Úgy tesznek, mintha a városvezetést nem lehetne bírálni. Pedig az önkormányzatban mindent megtesznek a lakosságért. Itt nincs tere annak, hogy a polgármester vagy helyettese egy arisztokrata allűrjeiről lenne elhíresült, vagy a haverok, a rokonság meggazdagodásáról akár csak egy igaz szó is elhangozzék, illetve elhangozhatnék. 

– Pontosan így látom én is. A dabasi régiótól végig, egészen a Duna–Tisza közi homokhátságig úgy nyilatkoztak például, hogy ez már több mint botrányos.  
Mindezt egy népszerű keresztény-jobboldali szimpatizáns fejtette ki titokban. 

Szerinte kizárólag egyféle narratíva érvényesülhet az itteni közéletben, talán ezért is volt olyan sikeres Bonaparte Napóleon és kora ahol a diktátort nem volt nehéz felismerni. Itt azért nem így van. Itt nem egy bírálhatatlan személyben testesül meg a vezetés.

 Nálunk az emberek nem félnek, itt nincs az, hogy alig mertek felállva tapsolni. Ócsáról többen is elmondták az egyesületeken belül és azon túlmenően, hogy a helybeli Fidesz véleményterrorja nem létezik. Nincs olyan, mint az ötvenes években volt. A kádárinál egészen biztosan nem szörnyűbb, és nem keményebb.

– Így van! A demokratáknak nem is maradt más lehetőségük, mint jólélekkel, barátsággal dörgölődni a senki által nem támogatott, de mindenkit megsegítő hatalomhoz. A helyi ellenzék tartja rettegésben a városvezetést, és tarja vissza a fejlődést. Még csoda, hogy mindezek ellenére működik a demokrácia és szépen fejlődik a város. 
Ez Ócsa.  
A boldogság  szigete; - a forradalmi ellenzék viharos felkorbácsolt tengerében.  

  Ungváry Zsolt: Terror (Jobbszél) - nyomán

*

Emlékezzünk gyertyagyújtással ’56 során bekövetkezett árulás áldozataira, a november 4-ei invázió halottaira

 November 4-én, az ’56-os forradalom szovjet inváziójának első napján, az ellenállás leverésének 60. évfordulóján már nemcsak a helytálló hősök, az áldozatok előtt is tisztelgünk, hanem a forradalmi lángot is jelképezve gyertyagyújtással emlékezzünk a dicső harcosokra. 

Az 1956-os emlékbizottság mindenkit arra kér, hogy péntek este 7 órától gyújtson gyertyát a mártírok emlékére – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az emlékbizottság elnöke a nemzeti gyásznap alkalmából az MTI-nek.

Az 1956-os forradalmat megelőző hét esztendő leggyűlöltebb kommunista diktátora Rákosi Mátyás volt. 1956 júliusában bekövetkezett bukása - vagyis az oroszok által történő leváltása és Szovjetunióba költöztetése - átmenetileg csillapította ugyan a lakosság elkeseredését, de mivel a helyére „bűntársa” Gerő Ernő került, a lakosság hangulata alig változott Magyarországon. Az embereknek elege volt az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból illetve az alacsony életszínvonalért felelős kommunista vezetésből. Az elkeseredés és düh nyomán, 1956 őszén, küszöbön állt a forradalom Magyarországon. 

A megmozdulásoknak három jelentős előzménye volt!

Először is Losonczy Géza, a Petőfi-kört szervező újságíró nyíltan kritizálta Gerő Ernőt a Magyar Nemzetben. A cikk egyértelműen jelezte a formálódó magyar ellenzék tettvágyát, melyet tovább serkentett a Magyar Írók Szövetsége is, mely 1956 szeptemberében nyíltan követelte Nagy Imre visszatérését.

Az előzmények sorában a második Rajk László újratemetése volt. Miután még Rákosi idején megtörtént Rajk rehabilitációja, - vagyis napvilágra került az 1949 október 15-én történt kivégzése előtti per valódi háttere - végre megtörténhetett 1956. október 6-án újratemetése is. Maga a temetés óriási politikai tüntetéssé változott, melyen egyes becslések szerint körülbelül 200 ezer fő vett részt előbb a Kerepesi temetőben, majd a Batthyány örökmécsesnél!

A harmadik előzmény a lengyelországi események nyomán kezdődő szerveződés volt. A lengyel kommunista párt élén 1948 és 1951 közt Wladislaw Gomulka állt, de mivel kritizálta a Sztálinizmust, 1951 –ben leváltották és letartóztatták.

Ám közben 1956 őszén kirobbant a Poznani munkásfelkelés, melyben a dolgozók a bérek emelését, normák igazságosabb meghatározását és szabad választásokat követeltek. A felkelést ugyan leverte a karhatalom, de a néptömegek ezt követően Gomulka kiengedését és pártfőtitkári kinevezését követelték. Emellett jelentős szovjet ellenes tüntetések kezdődtek országszerte. A lengyel kommunista párt engedett a nyomásnak, és saját hatáskörben döntve kiengedte Gomulkát és kinevezte pártfőtitkárnak. Válaszul 1956 október 21-én a szovjet csapatok megindultak Lengyelországba, hogy erőszakkal vessenek gátat a további eseményeknek. A világ, és főként a forradalom szélén álló Magyarország népe lélegzet visszafojtva figyelte mi fog történni!  De Gomulka megtalálta a békés rendezés módját. Tárgyalásokat kezdett a szovjetekkel, melyben kompromisszumot ajánlott, vagyis mérsékelt, és a szovjet érdekeket nem sértő reformokat ígért, melyekhez végül a szovjet vezetők hozzájárulásukat adták.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

A magyar forradalom és szabadságharc letörésére indított szovjet katonai invázió első napján, november 4-én megszakad az MTI hírszolgáltatása, az archívum üres. 

A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én. 

Ezt követően az országban néhány napig, másutt egy hétig is kihúzódott még a szórványos fegyveres ellenállás. Pécsnél a „mecseki láthatatlanok” több száz fős csapata egészen 19-éig kitartott.

A kitört forradalom során Budapestről október végén elűzött szovjet katonai erők beásták magukat egy kb. 25 kilométeres körben a magyar főváros köré. 

Alig másfél nappal később teljesítette a szovjet hadsereg Kádár János kérését, november 4-én vasárnap hajnalban tankok dübörgésére, robbanások és csataharc zajára ébredt Budapest lakossága. Ferihegyről az Üllői út felett felderítő és bombázó repülőgépek ingáztak a belváros felé - a Nagyvárad tér és a Nagykörút közötti szakaszon lakók szerint szőnyegbombázást végeztek az Üllői út mindkét oldalán, mielőtt a tankok is elindultak a szétbombázott házak között a Belváros felé.

Az Üllői út az egyenes út a repülőtérről a belvárosba. Az 1956 november 4 utáni harcokban az út mindkét oldalán, a Nagyvárad tértől a Nagykörútig alig akadt egy-egy épület, amelyik többé-kevésbé ne rongálódott volna meg. A legnagyobb kárt a Ferenc körút 42-es számú lakóház, a Ferenc körút és Üllői út sarka szenvedte el. Az Üllői út ezen szakaszán két évig, 1958 közepéig le volt zárva a nemzetközi forgalom. Autóbuszok kerülővel jártak a repülőtér és a belváros között. A sok forgalmi korlátozás része volt az a rendelet is, hogy a taxisofőröknek be volt tiltva, külföldi vendégeket ezen az útszakaszon szállítani.  Az Üllői út és Ferenc körút sarkán, közvetlen az Iparművészeti Múzeum mellett még álló lakóépületét az 1956 november 4-én bevonuló szovjet tankok egyike lőtte ki.

Ebbe a szovjet tankba molotovkoktélt dobtak a felkelők, személyzete éppúgy benne égett, mint körülötte több más szovjet T34-es tankban...

Csak egy adat, a Corvin-közben a szovjet 33. gépesített gárdahadosztály 17 harckocsit vesztett egy nap alatt, általában a teljes személyzettel együtt. A felgyújtott harckocsik menekülő legénységére külön szervezésű osztagokból lőttek. Az összes szovjet veszteséget sok okból nem ismerhetjük, a harckocsiveszteséget Budapesten összesen 80-120 közé teszik, ebben persze az egyéb harcjárművek nincsenek benne.

A magyar veszteségeket sem ismerjük pontosan, csak becsülni tudjuk, élőerőben és vagyonban is óriási volt a kár.

A Szabad Európa Rádió a forradalom 60. évfordulója alkalmából egy különleges emlékoldalt készített. Az 1956-ban készült budapesti fotók helyszínein fotóztak a közelmúltban, majd a régi és az új képeket egy interaktív oldalon egymásra illesztették, így egér/ujjmozgással tudunk 60 évet ide-oda ugrálni az időben és megnézni, hol zajlottak a legfontosabb események 1956-ban és mit találunk, miként látjuk ma.  "Budapest 60 évvel a felkelés után"

 

"Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik-
Ők, akik örökségbe kapták-:
Ilyen nagy dolog a Szabadság? ..."

"Mennyből az angyal" - Márai Sándor

 Ne felejtsünk gyertyát gyújtani.

*