Március 15.-n emlékeztetőül - Ady Endre: A forradalmár Petőfi

 Esztendők óta folyik Magyarországon majdnem büntetlenül egy csúnya komédia Petőfi nevével Petőfi ellen. Petőfibe kapaszkodva ágálnak, ámítnak, sürögnek, gyarapodnak olyanok, akiket az a néhai isteni fiatal ember, aki haragudni is jobban tudott, mint mi, ha velük él, okvetlenül véresre ver. Rossz könyvek, farizeus beszédek, lelketlen ünnepek, lelkes üzletek omlanak és ömlenek. És egyszerre csak teljes vakmerőséggel már teljesen a magukénak hirdetik Petőfit éppen azok, akiket Petőfi legjobban utált. Népellenes urak, apáca-telepítő mágnás-asszonyok, cifra reverendás papok, s nagyurak galád szolgái jönnek elénk - Petőfivel. És azok, akiket Petőfi még jobban utált: a gyávák, az üres, hazug honfiaskodók és mindenek fölött a rossz írók, a tehetségtelenek.

Haragos fájdalmamban már régen gondolkoztam, ki tudna legeslegjobban szétütni e bűnös komédiások között. S már régen láttam, hogy Petőfi meghamisítóival igazán, alaposan elbánni csak egy ember tudna: Petőfi. Jöjjön ellenük Petőfi maga, a maga szociális hitvallásával, a maga csillapíthatatlan és határtalan forradalmiságával, a saját verskorbácsaival. Úgy látszott, hogy a körülmények is segítenek e régi háborús tervemben: Petőfivel megfenyíttetni Petőfi ál-barátait.

*

Még a nehéz szókészséggel bíró Szűcs Lajos is képes volt 2 perces önálló ünnepi beszédre a szabadban - ki nem

 Köztudott mennyire képtelen egybefüggő értelmes közbeszédre Szűcs Lajos. Nemzeti Ünnepünk alkalmával azonban mégis szóra fakadt.

Ebben nagyon hasonlít Bukodi polgármester felszólalói képességéhez, aki szintén akadozva, és hangsúlytalanul, rossz taglalással szónokol. 

Szűcs azonban mindezek ellenére képes volt március 15.-ei ünnep alkalmával nyílt téren a koszorúzás helyszínén egy kétperces (120 mp) beszédre, nem úgy mint ócsai társa, aki lakhelyének polgármestere és mindezt előre felvett, (90 mp,) majd a koszorúzással egy időben közvetített mód leadott formában tette közzé.  

 Bukodi Károly ez alkalommal is alul maradt, egy nem éppen színvonalas közszereplés során. 

*

Ócsán a polgármester a maga szintjére süllyeszti a nemzeti ünnepet - koszorúzást tart, de videoüzenetet küld

 Az ember normális ésszel fel sem fogja, hogy Ócsa polgármestere ma, március 15.-e verőfényes napsütésében "az intézmények, egyesületek és civil szervezetek képviselői 2021. március 15-én 10.00 órakor helyezik el a megemlékezés virágait az emlékműnél", de senki nem mond megemlékező szép üzenetet, hanem helyette mindenki hazamegy és megnézheti Bukodi Károly, mint valami fotelforradalmár videoüzenetét, ahelyett, hogy élőben közvetítenék a koszorúzást és az ott előadott beszédet. 

Bukodi Károly polgármestersége alatti évek során már bizonyította, hogy mit jelent számára a nemzet, a szabadság és annak harca, a nemzeti forradalom azok emlékfordulója, akár október 6.-a az Aradi vértanúk emléknapja - most március 15.-et is csak egy Facebook eseménnyé zülleszti

Bukodi polgármester az idén már nem mond beszédet a koszorúzási hely talapzatánál.

 Tényleg érthetetlen, hogy Bukodi polgármester már erre sem képes, mert ha ehhez nem tud műsoros aláfestést adni, ha nincsenek betanító tanárok és gyerekek, akik szerepelnének hozzá, akkor már ki sem áll, és elő sem adja azt a mondandóját, amit majd ezzel egyidőben a fotelből üzenve közvetít. Március 15.-e nem egy otthonülős forradalom. Soha nem a kényelemről, a fotelről, hanem a havas-esős rossz időben zajló népfelkelésről, a forradalmi beszédről és az emberek elé való kiállásról szólt. 

 

 Ma egy napsütötte tavaszias időben a fotelbe és a képernyők elé küldi és hívja az embereket Ócsa polgármestere. Teljesen érthetetlen, mint a szabadidős sportpark bezárása. A mai ünnepi alkalom sem igényelne többet, mint a maszkviselést, a távolságtartást, és a méltó megemlékezést, ha már koszorúzni és arra megjelenni lehet, akkor beszédet elmondani és ott az amúgy is összejötteknek meghallgatni miért nem lehet?  

Bukodi ezt a nemes nemzeti emléknapot is képes a maga szintjére (a Facebook közösségi oldalára) süllyeszteni. Mindez méltatlan a városhoz, az itt élőkhöz és az egyik legnemesebb nemzeti ünnepünkhöz, március 15-éhez, valamint annak neves hőseihez. 

*

Március 15.

 

 TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon mondta:

 

„Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem mint a magyar nemzeté.”

*

Ne feledkezzünk meg a nőkről - ma különösen ne ( - Nőnap)

 Március 8.-a Nőnap, a tavasz, a kikelet, a kivirágzás kezdete, ahogy a nő is maga az élet áldott kelyhe

*

Ócsán is volt megemlékezés március 15.-e alkalmából - ünnepi aktus letudva ( - a műsorért jár a szokásos pénz)

Az 1840-es években kialakult Magyarországon egy fiatal értelmiségi csoport, amelynek tagjai verseikkel, írásaikkal formálták a közvéleményt. Törzshelyük Pesten a Pilvax kávéház volt. Többségük a polgári rétegből származott, s erőteljesen hatottak rájuk a francia forradalom szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdető eszméi. Közéjük tartozott pl. Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál is. 1848 tavaszán a párizsi forradalom hatására cselekvésre szánták el magukat. Programjukat 12 pontban fogalmazták meg.

Ócsán sem ismeretlen eszköz a szájkosár - sokan élnek ezzel láthatatlanul, de nem észrevétlenül ( - antiforradalmárként)

Valójában ez egy liberális eszmeiségen alapuló kezdeményezés volt. Még akkor is, ha mostanság a liberális szellemiségtől úgy tartunk, mint ördög a tömjéntől. 

A bécsi forradalom hírére március 15-én reggel az utcára vonultak. A Pilvax kávéházból elindulva felkeresték az egyetemi hallgatókat, s csatlakozásra szólították fel őket. Az utcán is sokan közéjük álltak.

A többezresre duzzadt tömeg a szemerkélő esőben Landerer és Heckenast nyomdája elé indult, hogy ott kinyomtathassák a fogalmazványt. Itt a nép nevében lefoglalták a nyomdagépeket, s az akkori cenzori engedély nélkül kinyomtatták a 12 pontot, valamint Petőfi e napra írt mozgósító versét, a Nemzeti dalt. 

Délután az emberek már a Nemzeti Múzeum előtt gyülekeztek. Itt Vasváriék elmagyarázták az egybegyűlt tömegnek a 12 pont jelentőségét. 

Ma is ezt értelmezik a politikusaink és erre emlékeznek a múzeum lépcsőin elhangzó beszédeikkel.

Az ország más pontjain szintén ezt a szónoki megnyilvánult próbálják helyi szinten érvényesíteni.

Ócsán a város polgármestere, Bukodi Károly volt a helyi szónok - a Halászy Károlyról elnevezett általánosban tartott megemlékezésen szólt a megjelentekhez

A márciusi eső az ünnep korhű része, mondhatni velejárója. Az ünneplőknek erre is fel kell készülni, a szervezőknek, a szónokoknak ezzel is számolni kell.  

Koszorúelhelyezés az idei nemzeti ünnepen Ócsán - idén sem a csapadék, sem a közönség nem volt jelentős

Sőt!  Állni az időjárás viszontagságait, a szemerkélő márciusi esőt.  Ez kell a hitelességhez. Itt nincs és nem lehet esőnap, halasztás, vagy mentsvár. Aki a forradalom nevében szól, az állja a sarat.

Úgy, ahogy az igazi szónokok, a most tüntető tanárok, és az igazi forradalmáról. 

A tanárok a márciusi ifjakkal szolidaritást vállalva a szitáló esővel dacolva vonultak fel a főváros utcáin - 1848-as hangulatban

Mert ez a nap erről szól, nem pedig a megalkuvásról. 

Valójában ezért koszorúznánk; - nem másért, és nem a látszatért.

*