Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet után, ismerve a mögöttes eseményeket,
az elkövető személyét, valamint az Európát átszövő gyűlöletkeltést, amit nem csak Európai
Unió, hanem a tagországokból delegált liberális, baloldali, sokszor korrupt küldöttek, mint
egyéni felszólalók és a társulat többségét alkotó szövetség gerjeszt.
)
Látva és tapasztalva, hogy fegyverkezési hajsza, a terjeszkedő NATO és az USA törekvései az Eu tagállamok külső tagjait degradáló határozatai, a megkérdőjelezett jogállamiság, mint politikai nyomásgyakorló eszköz fenntartása mind-mind azt a mentalitást hozzák elő, ami a Robert Fico elleni merénylet megtestesítője által az Eu képvisel.
Az elkövető egy szélsőséges, náci szimpatizáns „aktivista”, költőnek nevezett idős biztonsági őr, aki a mostani EU liberális vonalához illő politikai hitvallása alapján nem jelentett kockázatot.
A gyilkolni kész ember képzete és eszmei-szellemiségi „felépülése” a mögöttes támogató közeg az, ami ezt létrehozta és megengedővé tette. Nem véletlen, hogy a híradásokban mást sem hallani, mint legálisan tartott fegyvert.
Aztán egyre inkább arra terelődtek a híradások, hogy korábban számos ideológiát követett, egy oroszbarát újfasiszta szervezethez is köthető (RTL) volt. Lássuk be, ez már eleve sántít, hiszen Fico éppen, hogy nem kimondottan a korábbi orosz-ellenes politikát folytatta, hanem egy olyan normálisabb szemléletet kívánt megvalósítani, ami az orosz-ukrán háború befejezését, a fegyveres támogatás visszaszorítását és a békét szorgalmazta. Juraj Cintula elkötelezett szélsőséges baloldali publicista, költőnek nevezett személy állítólag egy hónapja tervezte (HVG) a merényletet. Ehhez társítva azt a közlést, hogy legális volt a fegyvertartása, eleve olyan, mintha eleve felmentené a „független objektív sajtó” (fos) liberális irányzata gyilkolni kész ember személyét.
Mindez jól illeszthető abba a politikai narratívába, amit az Európai Unió liberális többségű tagozódása képvisel akkor, amikor a neki nem tetsző tagállamokat, annak vezetőit megpróbálja elítélni, kiközösíteni, és eltenni láb alól.
Így jártak el Lengyelország esetében amikor jobboldali kormánya volt az országnak, de ez mutatkozik hazánk estében és Orbán Viktor személyével kapcsolatosan is, akit ma fő ideológiai ellenségnek tekintenek. Így járt Robert Fico is, akit most egy baloldali felajzott lelőtt.
Lássuk be, a gyűlöletkeltő boszorkányüldözést az Eu gerjeszti, és ő termeli ki ehhez a szimpatizánsokat, mint alanyokat.
Jól példázza mindezt a hazai ellenzéki politikai helyzet és az ahhoz való viszonyulás, a külső (külhoni idegen) támogatás. Látható volt Donald Tusk hatalomra kerülése után ahogy rendőrökkel elfoglalta és lefejezte a közmédiát. A nyugat mindezt nem ítélte diktatórikusnak, sőt ez is belefért abba a sajátos demokráciaképletébe, amit a nyilvánosság felé tükröz. Emlékezetes, hogy a liberális kötődésű Donald Tusk beiktatását követően letartóztatták a lengyel elnöki palotában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest (Portfólio – MTI). A Donald Tusk vezette új kormány máris jelezte: nem fogja figyelembe venni az alkotmánybíróság állásfoglalását (Hirado.hu).
Az Eu ez esetekben ugyanúgy cinkosként lapított, ahogy akkor is, amikor a Holland rendőrség éles lőszert használva lőtt a tüntetők közé. A lövöldözés ténye egyébként nagy hullámokat vetett a Holland belpolitikában. Gideon van Meijeren, a konzervatív Fórum a Demokráciáért párt képviselője az esetről készült videóról azt mondta, hogy azon nem látható senki „közvetlen veszélyben”, ezért magyarázatot vár a rendőrségtől arra, mi szükség volt a fegyverhasználatra (Ripost).
Hasonlatos, de inkább rejtélyes mód történt fegyverhasználat a Macron vezette liberális Franciaországban azon a tüntetésen, ahol lőtt sebbel összeesett tüntetők kellett kórházba szállítani. Az Eu nem tiltakozott, nem kezdeményezett vizsgálatot és jogállamisági eljárást, ahogy Gyurcsány kardlapozó, a tüntetőkkel szemben lovasrendőri rohamot vezénylő, rendszeren kívül helyezett mérgező könnygázt felhasználó és szemet kilövő attak esetén sem merült fel ez.
Csupán a demokratikusan választott Orbán Viktor vezette kormány csípi az Eu döntéshozó bürokratáinak a szemét.
Itt és adott esetben elfogadott, hogy a Fidesz alkotta kormánytagokat nyilas uralom alatt használt lámpavasas akasztással fenyegessék, vagy hogy a volt ÁVH-sokat, egykori kommunista diktatúrában elhíresült munkásőröket és az elnyomó gyilkos kádári diktatúra pártkatonáit is foglalkoztató Polgárőrszövetség egykori középvezetőségéhez tartozó tagja lövedéket ajánljon az annyira kényesen szabályozott Facebook oldalán a kormányfőnek.
Holott az liberális, konzervatív demokráciában lehet főpolgármester, polgármester és választott képviselő az ellenzék jelöltje, szabad dolgozhat, adhat elfogult vagy hangulatkeltő, akár uszító írást, beszámolót a liberális sajtó, nem korlátozott a nyugati érdekeltségű Szabad Európa, az Euronews és társai sem.
Mindez természetesen hozzájárul ahhoz a gyűlölködő és ellenséges közeghez, mely a magyarellenes és náci hadtestet felvonultató Eu-n és Nato-n kívüli Ukránját előtérbe helyezze a tagországok érdekei helyett, csak azért, hogy az oroszokat bedaráltassa a kiszolgáltatott ukrán emberek sokaságának halálával.
Ugyanez a másokat beáldozó cselekvés volt tetten érhető a srebrenicai népirtás holland közreműködéssel történő bekövetkezte során, amikor az ENSZ kötelékében szolgáló hollandusok átengedték a hozzájuk menedéket kérő bosnyákokat a Milosevics szerb katonáknak, akik aztán a nem kímélve a fiatal fiukat, a meglett férfiakat és a mögöttes nőket, anyákat, gyerekeket, tömegében gyilkolták le jó részüket.
Természetesen a liberális oldal, a képszínű Eu, a közreműködő áruló Hollandok és az ENSZ még csak a sajnálkozó kitárulkozásra sem volt igazán képes.
Visszavezethetően és történelmileg példázott, hogy a demokratikusan választott, a fősodrú nyugati törekvésekkel szemben szavazó országok vezetőit miként próbálják lejártatással, kiközösítéssel, retorziókkal, szankciókkal, büntetőintézkedésekkel ellehetetleníteni, majd pedig amikor ez mind nem hatásos, akkor más módszerekkel, akár az egész országot (lásd oroszok), vagy célzottan a vezetőiket kiiktatni.
Ez jön le a globális közösségi médiahálózaton (lásd Facebook), a mindennapok (lásd Donald Tusk, Gyurcsány Ferenc,) politikusainak cselekvései, mint retorziók, vagy pedig az ellenoldalt politikai vezetőinek személyes kiiktatása, kiiktatási kísérletei során.
Erre utalt az egykoron ismertebb polgárőr személyének átvett és továbbított közösségi üzenete, a történelmileg elhíresült szarajevói merénylet, vagy a mostani gyilkossági szándék, ahol a „magányos” támadó 5 lövéssel igyekezett leteríteni és ezzel kiiktatni azt a demokratikus vezetőt, aki a mostani liberális Európa és az általa gerjesztett ukrajnai háborút támogató politika ellen történt.
Jól ismert, hogy egy ország vezetőjének likvidálása mennyire képes megváltoztatni a
környezet arculatát. Azt a politikai berendezkedést, amit élő személyként képviselni,
megvalósítani próbált.
*
