A demokrácia halála - amikor a gyilkosok szabadon lehetnek (- liberális megtorlás)

 Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet után, ismerve a mögöttes eseményeket,
az elkövető személyét, valamint az Európát átszövő gyűlöletkeltést, amit nem csak Európai
Unió, hanem a tagországokból delegált liberális, baloldali, sokszor korrupt küldöttek, mint
egyéni felszólalók és a társulat többségét alkotó szövetség gerjeszt.

Látva és tapasztalva, hogy fegyverkezési hajsza, a terjeszkedő NATO és az USA törekvései az Eu tagállamok külső tagjait degradáló határozatai, a megkérdőjelezett jogállamiság, mint politikai nyomásgyakorló eszköz fenntartása mind-mind azt a mentalitást hozzák elő, ami a Robert Fico elleni merénylet megtestesítője által az Eu képvisel.

Az elkövető egy szélsőséges, náci szimpatizáns „aktivista”, költőnek nevezett idős biztonsági őr, aki a mostani EU liberális vonalához illő politikai hitvallása alapján nem jelentett kockázatot.

A gyilkolni kész ember képzete és eszmei-szellemiségi „felépülése” a mögöttes támogató közeg az, ami ezt létrehozta és megengedővé tette. Nem véletlen, hogy a híradásokban mást sem hallani, mint legálisan tartott fegyvert.

Aztán egyre inkább arra terelődtek a híradások, hogy korábban számos ideológiát követett, egy oroszbarát újfasiszta szervezethez is köthető (RTL) volt. Lássuk be, ez már eleve sántít, hiszen Fico éppen, hogy nem kimondottan a korábbi orosz-ellenes politikát folytatta, hanem egy olyan normálisabb szemléletet kívánt megvalósítani, ami az orosz-ukrán háború befejezését, a fegyveres támogatás visszaszorítását és a békét szorgalmazta. Juraj Cintula elkötelezett szélsőséges baloldali publicista, költőnek nevezett személy állítólag egy hónapja tervezte (HVG) a merényletet. Ehhez társítva azt a közlést, hogy legális volt a fegyvertartása, eleve olyan, mintha eleve felmentené a „független objektív sajtó” (fos) liberális irányzata gyilkolni kész ember személyét.

Mindez jól illeszthető abba a politikai narratívába, amit az Európai Unió liberális többségű  tagozódása képvisel akkor, amikor a neki nem tetsző tagállamokat, annak vezetőit megpróbálja elítélni, kiközösíteni, és eltenni láb alól.

Így jártak el Lengyelország esetében amikor jobboldali kormánya volt az országnak, de ez mutatkozik hazánk estében és Orbán Viktor személyével kapcsolatosan is, akit ma fő ideológiai ellenségnek tekintenek. Így járt Robert Fico is, akit most egy baloldali felajzott lelőtt.

Lássuk be, a gyűlöletkeltő boszorkányüldözést az Eu gerjeszti, és ő termeli ki ehhez a szimpatizánsokat, mint alanyokat.

Jól példázza mindezt a hazai ellenzéki politikai helyzet és az ahhoz való viszonyulás, a külső (külhoni idegen) támogatás. Látható volt Donald Tusk hatalomra kerülése után ahogy rendőrökkel elfoglalta és lefejezte a közmédiát. A nyugat mindezt nem ítélte diktatórikusnak, sőt ez is belefért abba a sajátos demokráciaképletébe, amit a nyilvánosság felé tükröz. Emlékezetes, hogy a liberális kötődésű Donald Tusk beiktatását követően letartóztatták a lengyel elnöki palotában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest (Portfólio – MTI). A Donald Tusk vezette új kormány máris jelezte: nem fogja figyelembe venni az alkotmánybíróság állásfoglalását (Hirado.hu).

Az Eu ez esetekben ugyanúgy cinkosként lapított, ahogy akkor is, amikor a Holland rendőrség éles lőszert használva lőtt a tüntetők közé. A lövöldözés ténye egyébként nagy hullámokat vetett a Holland belpolitikában. Gideon van Meijeren, a konzervatív Fórum a Demokráciáért párt képviselője az esetről készült videóról azt mondta, hogy azon nem látható senki „közvetlen veszélyben”, ezért magyarázatot vár a rendőrségtől arra, mi szükség volt a fegyverhasználatra (Ripost).

Hasonlatos, de inkább rejtélyes mód történt fegyverhasználat a Macron vezette liberális Franciaországban azon a tüntetésen, ahol lőtt sebbel összeesett tüntetők kellett kórházba szállítani. Az Eu nem tiltakozott, nem kezdeményezett vizsgálatot és jogállamisági eljárást, ahogy Gyurcsány kardlapozó, a tüntetőkkel szemben lovasrendőri rohamot vezénylő, rendszeren kívül helyezett mérgező könnygázt felhasználó és szemet kilövő attak esetén sem merült fel ez.

Csupán a demokratikusan választott Orbán Viktor vezette kormány csípi az Eu döntéshozó bürokratáinak a szemét.

Itt és adott esetben elfogadott, hogy a Fidesz alkotta kormánytagokat nyilas uralom alatt használt lámpavasas akasztással fenyegessék, vagy hogy a volt ÁVH-sokat, egykori kommunista diktatúrában elhíresült munkásőröket és az elnyomó gyilkos kádári diktatúra pártkatonáit is foglalkoztató Polgárőrszövetség egykori középvezetőségéhez tartozó tagja lövedéket ajánljon az annyira kényesen szabályozott Facebook oldalán a kormányfőnek.

Holott az liberális, konzervatív demokráciában lehet főpolgármester, polgármester és választott képviselő az ellenzék jelöltje, szabad dolgozhat, adhat elfogult vagy hangulatkeltő, akár uszító írást, beszámolót a liberális sajtó, nem korlátozott a nyugati érdekeltségű Szabad Európa, az Euronews és társai sem.

Mindez természetesen hozzájárul ahhoz a gyűlölködő és ellenséges közeghez, mely a magyarellenes és náci hadtestet felvonultató Eu-n és Nato-n kívüli Ukránját előtérbe helyezze a tagországok érdekei helyett, csak azért, hogy az oroszokat bedaráltassa a kiszolgáltatott ukrán emberek sokaságának halálával.

Ugyanez a másokat beáldozó cselekvés volt tetten érhető a srebrenicai népirtás holland közreműködéssel történő bekövetkezte során, amikor az ENSZ kötelékében szolgáló hollandusok átengedték a hozzájuk menedéket kérő bosnyákokat a Milosevics szerb katonáknak, akik aztán a nem kímélve a fiatal fiukat, a meglett férfiakat és a mögöttes nőket, anyákat, gyerekeket, tömegében gyilkolták le jó részüket.

Természetesen a liberális oldal, a képszínű Eu, a közreműködő áruló Hollandok és az ENSZ még csak a sajnálkozó kitárulkozásra sem volt igazán képes.

Visszavezethetően és történelmileg példázott, hogy a demokratikusan választott, a fősodrú nyugati törekvésekkel szemben szavazó országok vezetőit miként próbálják lejártatással, kiközösítéssel, retorziókkal, szankciókkal, büntetőintézkedésekkel ellehetetleníteni, majd pedig amikor ez mind nem hatásos, akkor más módszerekkel, akár az egész országot (lásd oroszok), vagy célzottan a vezetőiket kiiktatni.

Ez jön le a globális közösségi médiahálózaton (lásd Facebook), a mindennapok (lásd Donald Tusk, Gyurcsány Ferenc,) politikusainak cselekvései, mint retorziók, vagy pedig az ellenoldalt politikai vezetőinek személyes kiiktatása, kiiktatási kísérletei során.

Erre utalt az egykoron ismertebb polgárőr személyének átvett és továbbított közösségi üzenete, a történelmileg elhíresült szarajevói merénylet, vagy a mostani gyilkossági szándék, ahol a „magányos” támadó 5 lövéssel igyekezett leteríteni és ezzel kiiktatni azt a demokratikus vezetőt, aki a mostani liberális Európa és az általa gerjesztett ukrajnai háborút támogató politika ellen történt.

Jól ismert, hogy egy ország vezetőjének likvidálása mennyire képes megváltoztatni a
környezet arculatát. Azt a politikai berendezkedést, amit élő személyként képviselni,
megvalósítani próbált.

*

Húsvét másnapján - tűz, terror, halál, áldás és megértés ( - keresztre-feszítést követő reménybeli feltámadás)

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. 

Ha aktuál-ideologizálni szeretnénk a Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítését - akkor elmondhatjuk, hogy a Notre-Dame tűzesete az európai kereszténység megfeszítésének a szimbóluma, a helyszíne pedig Párizs ami a keresztényellenes bevándorlás egyik legnagyobb szellemi és alaki úgynevezett "migráns" központja.  

Amennyiben a Notre-Dame húsvét előtti balesete, az eddigi ismeretek szerinti öngyulladása a kereszténység legnagyobb ünnepének eljövetele előtti esték egyikén bekövetkező eseményt tekinthetjük a jelképes a mai kor vallási keresztre-feszítésének, akkor ehhez az is hozzátartozik, hogy eljő, mert el kell jönnie az európai kereszténység feltámadásának is. 

Márpedig ha azt vesszük, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítésével csak a személyes megváltása bizonyosul meg, de mivel a szellemisége ránk maradt, a kereszténység feltámadott. 

A vallás elterjedt és nagyrészt behálózta a világot.  

Ma ezt a keresztény világközpontú Európát érik olyat hitbeli próbatétel, mint az iszlamizáció és a muszlim bevándorlás.

 

A Párizs központú Franciaország az utóbbi években tűzfészke lett a bevándorláspolitikának. Nem csak a különböző merényletek és muzulmán terrortámadások sora fejezi ki mindezeket, hanem az országhatárokon átívelő bevándorláspolitikai helyzet, mely leginkább Calais kikötővárosba városában szúr szemet az áthaladónak, ha nem járt még Párizs no-go zónáiban.

De ettől elrugaszkodva ki tudná megmondani, mely európai országot nem érint vagy hagyja közömbösen a muzulmán/muszlim előretörés?

Szóval nem egy elhatárolt kereszténységgel szembeni fellépésről, hanem sokkalta inkább egy vallási előretörésről beszélhetünk. Amolyan fordított keresztes-hadjáratról beszélhetünk, amire Európa belseje soha nem gondolt.  

Magyarország István királyi kereszténységvállalásával tett hitet az európai keresztény értékrend mellett. Ezt követően számtalanszor vívtunk csatát és adtuk véráldozatát a keresztény hitünknek, amikor sorra fékeztük a más vallású betöréseket.  Mindig is Magyarország szabott határt az előrenyomulásnak megvédve és sértetlenné téve Európát. 

Ma viszont Európa szúrja hátba a hátországát. Európa adja fel a kereszténységét és ad helyt a kontinens-idegen vallási nyomulásnak. 

Macron a menekültek befogadásáról beszél, de 2017 júniusában a francia ombudsman eddig sosem tapasztalt, kivételesen súlyos jogsértésekre hívta fel a figyelmet Calais-ban, és a „száműzöttek” védelmére, alapjogainak tiszteletére szólította fel a francia hatóságokat. 

Válaszképpen Emmanuel Macron elismételte, hogy a „legnagyobb emberséggel” kezelné a menekültproblémát. 

Belügyminisztere szerint viszont befogadó központ helyett több rendőr és nagyobb szigor kell a kikötővárosban, a segítő szervezeteknek pedig nagyjából azt üzente, inkább másban éljék ki magukat.

2018-ban Franciaországból még mindig azt hallani, hogy nem csillapodnak a migránsok. 

2019-ben Budapesten az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka, a Jerusalem Center for Public Affairs regionális közel-keleti fejlesztésekért felelős projektigazgatója jelentette ki  a Mathias Corvinus Collegium szervezte háromnapos migrációs konferencia második napján: - Sokan csupán általánosságban beszélnek a migrációról, és nem mondják ki, de a valódi probléma a muszlim bevándorlás .

 
Ugyanakkor rengeteg dolgot elhallgatnak előlünk. A liberálisok pedig továbbra is a keresztényellenességben és a muszlimok bevándorlásában látják biztosítottnak a jövőt.

Még azok után is, hogy 2016-ban szeptember 4.-én egy bombamerénylettől mentették meg a francia Székesegyházat.

Arról sem beszélve, hogy a Notre-Dame tűzesetét megelőzően is volt templomtűz, Franciaországban, de annak híre valahogy nem kapott olyan hírverést, mint ez utóbbi.

Ma Európa mintha a kereszténység feladását, a behódoltságát fontolgatná akkor, amikor a keresztény értékrendet alá kívánja rendeli az Allah imádatnak. Elfogadásról, befogadásról és megértésről szónokolnak. Valahol ezt fejezi ki a Pápa is mostanság, amikor a migrációról beszél.

Nagypénteki beszédében Ferenc pápa az emberkereskedők áldozatairól és a menekültekről emlékezett meg. Elítélte a vezetőket, akik mint mondta páncél mögé bújtatták a szívüket, és akik politikai érdekeik szerint kihasználják a menekültek helyzetét.

Haitin a nagypénteki imádságon a fővárosban. Port-au-Prince püspöke szabadtéri szertartást mutatott be. A változásért mondott imát, amire szerinte nagy szüksége van az országnak.

Más hírek szerint a New York-i Szent Patrick katedrálisnál szerda este őrizetbe vettek egy férfit, aki két benzines palackkal akart bejutni a templomba – tette közzé a New York-i érsekség. A későbbi rendőrségi közlemény szerint a kifejezetten zavart idegállapotban lévő férfinál gyufát is találtak.

A New York-i rendőrség terrorelhárító részlegének vezetője, John Miller sajtótájékoztatón elmondta: az incidens helyi idő szerint valamivel este nyolc óra előtt történt, amikor a templom csaknem tele volt. A férfi bejutott a katedrális ajtaján, de a biztonsági őrök ott feltartóztatták és hívták a rendőröket. Közben a két palackból némi benzin ömlött a templom kövezetére, de az nem gyulladt be. 

Jól kivehető, hogy egy vallásellenes, (a kereszténységgel szembehelyezkedő) más hovatartozású és kultúrájú populáció előretöréséről valamint térhódító nyomulásáról kapunk képet. Ezt már többen érzékeljük. Csak a nyugati liberális érdekcsoportok nem akarják bevallani, és elismerni, mivel ezzel a saját megosztó politikájuk és hitvallásuk, azaz liberális létük kerül közvetlen veszélybe. Azonban ez az önpusztító folyamat nem tartható meg.

Erdő Péter: "A kereszténység elleni erőszak és gyűlöletkeltés aggodalommal tölt el minket"

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában a hívőknek kifejtette: - Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ősi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság – mondta.

Sri Lankán  keresztény templomoknál és szállodákban robbantottak húsvét vasárnap. A csendes-óceáni szigetországban legalább hat robbanást jelentettek, amelyeket nagyjából egy időben hajtottak végre.

A fővárosban Colombóban egy templomot és három szállodát támadtak meg, de négy másik településről is jelentettek robbantásokat egy-egy templomnál.

A templomoknál a húsvétvasárnapi mise alatt hozták működésbe a bombákat, amikor sok hívő volt az épületben.A merényletsorozatnak legkevesebb 130 halálos (már 290) áldozata és több mint 400 (immár 500) sebesültje van, de ezek a számok várhatóan nőnek, ahogy egyre pontosabb információkat közölnek a hatóságok.

Kozma Imre atya megható húsvéti üzenete szerint: - Csapdában vergődünk, mert az erőszakra rosszul válaszolunk. A rosszat rosszal viszonozzuk.

Sajátos tere ennek a szabad verseny, amit az általános igény álarca fedez; jelen van a hétköznapi terrorizmus, ami rátelepedett minden napunkra, és félelmet, bizonytalanságot gerjeszt; új jelenségként berobbant a világunkba a „forradalmi erőszak” is, ami alig értelmezhető.

 

 Pár órával az után, hogy egyidőben hat helyszínen (három szállodában és három templomban) robbantás volt Srí Lankán, újabb két merényletet követtek el.

Rengeteg halottja van a húsvét vasárnapra időzített iszlamista terrortámadás-sorozatnak! Eddig a 8. robbantásnál járunk! Százával haltak, félezren sebesül meg a keresztény húsvét ünnepén.

A vérontás, a fegyveres konfliktusok és az éhínség megállítását kérte Ferenc pápa a világtól húsvétvasárnapi Urbi és Orbi üzenetében, hagyományos ünnepi miséje után.

Angela Merkel négy év után gyakorlatilag beismerte az általa bevezetett "wilkommenskultur" bukását.

A hazájukhoz minél közelebb, helyben kell segíteni a menekülteknek, ez a 2015-ös menekülthullám tanulsága - jelentette ki kedden Berlinben a Global Solutions Summit nevű világpolitikai konferencia pódiumbeszélgetésén a német kancellár.

Ugyanakkor egyre több összeesküvés elmélet kap napvilágot arról, hogy a Notre-Dame tűzesete nem a véletlen műve. Egyes vélekedés szerint  napokig tarthatott a gyújtogatás nyomainak eltakarítása. A szándékosságot feltételezik az új Notre Dame-i tervek is – Kevert kultúrák jelképei fognak megjelenni az új épületen?

Ezt látszik igazolni az a belpolitikai vita ami a huszártorony újjáépítésével kapcsolatosan borzolja a kedélyeket.

A hétfői tűzben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.  


Emmanuel Macron államfő kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, s pályázat segítségével döntik el, hogy “az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség”, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás.

Macron felvetés miszerint az új torony korunk kihívásának megfelelő változatában képzeli el, komoly aggodalmakat keltett az emberekben. Sokakban máris egy muzulmán minaret-féle torony jött képbe, amit sokan nagyon nem szeretnének.

Jézus kereszthalálának napján a katolikusok Párizsban hagyományosan a Montmartre dombján, a Sacié-Coeur-székesegyháznál tartottak keresztútjárást, a tűzvész miatt azonban kivételesen a Notre-Dame körül is szerveztek egyet, amelyen Michel Aupetit párizsi érsek is részt vett.

 

Mint ismert, hétfőn kora este csaptak fel a lángok a gótikus székesegyházban. Leégett a Notre-Dame tetőszerkezete és leomlott a kúp alakú huszártornya, azonban este 11 körülre sikerült megmenteni az épület többi részét. A kár így is hatalmas, rengetegen küldtek már adományokat a Notre-Dame helyreállítására.

Az adományozók így azt sem tudják, hogy mire adtak támogatást. Magyarországról első körben is többen ajánlottak fel anyagi segítséget, annak ellenére, hogy nekünk is volna mit helyreállítani. Székesfehérvárnak is van olyan egyházi létesítménye, amit nem Pár józan gondolkodású nem véletlenül maradt tartózkodó ebben. 

Peter Pellegrini szlovák kormányfő szerint Szlovákia a katedrális tűzesetével kapcsolatban arra vár, hogy az egész ügyet miként vállalja magára Franciaország, és “ott, ahol tudunk, segítünk”.

“Nem szívesen tennék ma olcsó gesztusokat és hangoztatnám, hogy ilyen vagy olyan összeget küldünk”  -  nyilatkozta a kormányfő azzal, hogy Szlovákia segít, ha azt Franciaország kérni fogja. 

“Nem fogok most ebből reklámot vagy valamilyen olcsó kampányt csinálni” - mondta, majd hozzátette, méltányosan kell megközelíteni a problémát, hogy végső soron ne sértsük meg a másik felet azzal, hogy “nem bízunk abban, hogy maguk és képesek gondoskodni a problémáról.”

Pellegrini kiemelte, hogy nem szívesen kelne versenyre abban, hogy melyik ország segít többet, vagy kevesebbet. 

Pellegrini hangsúlyozta, hogy “Abban az esetben, ha megkérnének bennünket és hajlandóak leszünk valamilyen összeggel támogatni a párizsi rekonstrukciót, úgy azon leszek, hogy legalább a háromszorosát küldjük a mi leégett Krasznahorkánkra”

 

Ferenc pápa április 16-án, nagykedden délben üzenetet küldött Michel Aupetit párizsi érseknek a Notre-Dame székesegyházat pusztító tűz kapcsán.  

„A Notre-Dame székesegyház jelentős részét elpusztító tűz után veletek vagyok szomorúságotokban, és az egyházmegye híveihez, Párizs lakóihoz fordulok és mindenkihez Franciaországban. Ezekben a nagyheti napokban, amikor Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezünk, lelki közelségemről és imádságomról biztosítalak benneteket" – olvasható Ferenc pápa üzenetében.

"Kívánom, hogy a Notre-Dame székesegyház az újjáépítés és mindenki mozgósításának köszönhetően legyen ismét gyönyörű kincs a város szívében, az építők hitének jelképe, az egyházmegye anyatemploma, Párizs, Franciaország és az emberiség építészeti és szellemi öröksége.
Ezzel a reménnyel szívből adom apostoli áldásomat a francia püspökökre, az egyházmegye híveire, továbbá Isten áldását kérem Párizs és Franciaország lakóira” – zárta üzenetét Ferenc pápa.

Mi hülyék, pedig nem győztük egymást előzni az adományok felkínálásában Szegedtől Székesfehérváron át Budapest is meg tette a maga ajánlatát annak a francia nemzetnek, aki soha sem volt és vált a szemünkben és a lelkünkben méltóvá erre.

Hazánkban senki nem volt annyira keresztény, mint a Pápa, aki hitét és áldását küldte, vagy annyira hazafi, mint a szlovák Pellegrini, hogy mi is csak annyit biztosítsunk, mint a Szentatya, és annyit ajánljunk, mint a szlovák kormányfő. Nálunk senki nem hozta elő, hogy amennyit a franciák „Mi Asszonyunk” templomára szánt összeg háromszorosát fordítjuk a hazai romtemplomok helyreállításra.

Az egykori premontrei hagyaték zsámbéki torzója

A zsámbéki templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor torzója, mely 1220–1234 között épült késő román és korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta nem építették újjá. Az északnyugati torony eredeti toronysisakja is elpusztult, ezt egy bádog védőtetővel pótolták, így jóval alacsonyabb a délkeleti toronynál. Annak még megvan az eredeti sisakja. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. A romterület műemlék. 

Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítettek. III. Béla király a második felesége, Capet Margit kíséretében érkező, francia származású Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot. Az ő leszármazottai építtették 1220 körül (bizonyosan 1235 előtt) a Keresztelő Szent János tiszteletére fölszentelt késő román stílusú bazilikát, és a hozzá északról csatlakozó premontrei kolostort. Építése zömében a tatárjárás előtti időre tehető, de a befejező építkezések már minden jel szerint a tatárjárás után zajlottak. Az alapítókat a kolostor templomában temették el.
IV. Béla király az alapítók utódainak kérésére megerősítette az akkor már felépült templom és kolostorra vonatkozó birtokadományokat. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.
A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. A premontreiek (eredménytelenül) tiltakoztak kolostoruk elvétele miatt.

Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át.
1689-ben a Zichy család tulajdonába került a településsel együtt a templom is. Ők eleinte a várkastély kápolnáját használták. A templom sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg: leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. A viszonylag nehezebben megközelíthető, romladozó középkori kolostortemplom helyett a település központjában építettek maguknak új templomot a zsámbékiak.
Nem maradt volna semmi a romokból, ha Rómer Flóris bencés tanár, régész-művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkákkal. A romlásnak Möller István korszerű restaurálása (1896-1900) vetett véget. Módszere, amely szerint a romot romos állapotban konzerválta, a korszerű műemlékvédelmi elveknek megfelelő. A templomot csak a szerkezeti és állékonysági szükség szerint erősítette meg, részben az eredeti kőanyagból, részben a rekonstrukciós akciót bemutató tégla-aláfogásokkal. Részleteinek tiszta megtartásával hitelesen őrizte meg a magyarországi középkori építészet egyik legértékesebb, kőbe faragott dokumentumát.

A húsvéti  és a krisztusi megbocsájtás úgy tűnik mindig csupán a mi erényünk marad.

"Krisztus feltámadása a világ igazi reménye. Boldog húsvétot!" - olvasható a Szentatya  Twitter-oldalán közzétett bejegyzésében. 

* 

Miért ment látogatóba Angela a zsinagógába - Zsinagógagyújtogatás „nem antiszemita indítékból” ( - hírháttér)

Mint ismert, Angela Merkel német vezéregyéniség fővárosi látogatása során felkereste a helyi zsidóközösséget és ellátogatott Európa legnagyobb és talán legrendezettebb, legvédettebb zsinagógájába Budapesten a Dohány utcában.

Angela Merkel vizitjét Orbán Viktornál sokat, sokféleképpen értelmezték. Mindenki a maga meglátása szerint próbált valamit belemagyarázni.  A lényeg azonban a háttérben és a kulisszák mögött zajlik, mint úgy általában mindig a politikát illetően. (Nincs ez másként Ócsán sem, amikor a köznép számára elérhetetlen, vagy felfedezhetetlen intézkedések és események követik egymás. A nép többnyire már csak a puszta és megváltozhatatlan tényekkel szembesül. Lásd kommunális adó, polgármesteri autó, stb.) 

A világpolitika mindig is a háttérben zajlott. A hazánk elleni politikai támadásokat háttérbe szorítja és elcsendesíti az Ukrán és a görög helyzet, amit szintén a politikusok generáltak.  Ne feledjük, a hosszú évekig Németországban élő Vlagyimir Klicskó miként adta fel a kinti jólétet és kerül a Majdanra, s végül a kijevi polgármesteri trónra.  A német felkészülés eredménye egyesek vélemények szerint a konfliktus exportálása volt. Németország pedig vezető szerepet tölt be Európa életében. Tehát miért ne gondolhatnák olyan összeesküvés elméletekre, és nem éppen megalapozatlan orosz és más elemzői véleményekre, mely szerint a NATO vonalának kitolása fontosabb a nyugati (és ebben értsük az amerikai-izraeli) koalíció számára, mint a függetlenség, vagy a demokrácia. Ukrajna egy megtört ország, aki eddig az oroszok emlőjéből táplálkozott. Az oroszbarát vezetés megengedhette magának a mérhetetlen hiány és adósság mentén is az elfogadható életkörülményeket. Az elszakadás azonban érthető mód azonnal a látszólagos pénzügyi egyensúly felbomlásával járt. Az ellopott, vagy megcsapolt (tranzit-) gázszállítmányok, a kifizetetlenek számlák azonnal előtérbe kerültek, mint orosz követelés. A gázszállítások leállítása az egész ukrán nép nyomorát serkentette. 

Erre jött a jóságos nyugat aki azonnali segítséget, lehetőséget ígért, mondanom sem kell nem önzetlen szándékból.  Az ukrán piac hatalmas felvevőképességgel és lehetőséggel kecsegtet minden szempontból. Az átállás nem csak geopolitikailag, hanem gazdaságilag annyira fontos a stagnáló Európa és a fegyverkezésre éhes, haditechnikai exportra törekvő amerikai zsidóság számára, hogy ezért már érdemes a konfliktust demokráciát exportálni.

A NATO keleti határainak bővítése azt jelenti, hogy a szövetség hadereje az oroszok közvetlen határvonalába sorakoztatható, amivel erősen lehet irritálni, (mások szerint féken tartani) az orosz medvét. Moszkva rakétákkal való elérése lerövidül és a nukleáris fenyegetettség testközelbe kerül. Olyan ez, mint kést tartani a gyomorszájhoz és úgy élni, dolgozni napjában. Szóval érthető a kihívás és az ellenállás. Aztán gazdaságilag sem mindegy, hogy a stagnáló Európa minként képes magának új piacokat szerezni. Az IMF-nek a hitelkihelyezés a lényeg és a tőkésnek a haszonszerzés. Mindez összevág és beleillik az ikrán válság néven elhíresült konfliktusba.  Aztán azt sem szabad elfelejteni, hogy ma a világ két legerősebb haditechnikai cégeit fenntartó és jobban fegyverkező országa az amerikai és az izraeli. Az első a világháborút követően nem csökkentette haderejét és kapacitását, hanem azt fenntartva és fejlesztve inkább kiterjesztette és más földrészekre telepítette konfliktuskezelésként (-lásd mint legutóbb Irak, Afganisztán - de ezzel már érintőlegesen foglalkoztunk egy írás erejéig). A második pedig egy katonai állam, ami egész egyszerűen az elnyomásra és a környék elnyomására és a saját létjogosultságának fenntartására törekszik. Izrael ennek ellenére a világban szétszór diaszpórájára támaszkodva szól bele mindannyiunk életébe.(Világ helyzete.com)

 (Nem cionista - ortodox)  
Zsidók égetik Izrael zászlaját

Nem véletlen az egyre erősödő ellenállás, amit Izrael azonnal jól megül és a Holokauszt kapcsán antiszemitizmust kiállva elítéltet. Ebben szintén a politikai érdek és az említett diaszpóra a háttér, illetve a segítség. Ma már ott tartunk, hogy nem csak a holokauszt és annak számadatait, vagy létjogosultságát nem lehet vitatni, vagy felvetni, hanem már odáig jutottunk, hogy a cionista kifejezést sem lesz majd szabad használni, mert jelző értékkel viseltetik a zsidóság egységére. Ez pedig vagy annyira lehet igaz, mint a holokauszt, vagy pedig minden zsidó cionista. Ez utóbbi azonban nem lehet valós, hiszen a zsidóságon belül is több elkülönülő hívőréteg, szekció és vallási fanatizmus létezik. A (cionizmus) cionisták csak egy szűk csoportja a zsidóság egyvelegének. Elvégre a Hámász sem a palesztinok. A valóság, a tények összemosása, a zavaros képezett és a gazdaság-politikai nyomás a tőkés társadalom egyik hadereje. Ami nem nem meggy így (zsidó-kártya), az majd működik amúgy (Ukrajna).

Szóval akkor hogy is állunk Angela  látogatásával?

Anders Behring Brevik - norvégiából

Nálunk kevésbé ismert az a jelenség, mely Európa más országaiban (nyugaton) túlnyomórészt uralkodik. És itt nem a társadalmi jólétre, hanem a belpolitikára gondoljunk. Európa legnagyobb zsidó közössége Franciaországban él. A második legnagyobb hazánkban. A többiek nagyobb csoportokban szétszórva. De jut belőle a németeknek, a belgáknak és még észak-nyugatabbra is. A lényeg a befolyásuk és a befolyásosukban rejlik, valamint a velük szembeni ellenállásban. A franciáknál egyre erősödik az az érzelmi válság, ami nem egyszer nyílt kifejezésként gyújtogatásokban jelentkezik.  A németeknél szintén ez tapasztalható.

Angela Merkel német kancellár az egyenlőség és a szabadság európai alapértékeinek talaján állva folyamatosan fellép a diszkrimináció minden formája ellen, beleértve a zsidógyűlöletet éppúgy, mint az iszlámellenességet. Ugyanakkor a franciaországi események kapcsán a német kormányfő az iszlám hit és az iszlamista terrorizmus viszonyának tisztázására szólított fel. Az alábbiakból úgy tűnik, ez nem lesz egyszerű feladat. - olvasható a zsidó politikai és kulturális folyóiratban.

Immár megszokott kép Európában (A felvétel Berlinben készült. Fotó: dpa)

A wuppertali zsinagóga elleni inzultusra tavaly nyáron, júliusban került sor: először a „Free Palestine!” feliratot mázolták az épület falára, majd néhány nappal később három férfi Molotov-koktélokat dobott rá, 800 eurós kárt okozva. (Az észak-rajna-vesztfáliai város korábbi zsinagógáját a németek gyújtották fel az 1938-as Kristályéjszaka során.) Bár a bíróság a gyújtogatás bűntettében felelősnek találta és elítélte az elkövetőket, motivációjukként tagadta az antiszemitizmust, s ehelyett úgy fogalmazott: tettükkel a palesztin származású német fiatalok az éppen kiújuló „gázai konfliktusra akarták felhívni a figyelmet”.

Volker Beck, a németországi Zöld Párt képviselője a motívum tekintetében tévesnek nevezte azt az elméletet, amit a bíróságon az egyik bíró képviselt. A bíró szerint a Közel-Keleten zajló konfliktus miatt Németországban felgyújtani egy zsinagógát csak antiszemita motívumból lehet. „Mi közük a németországi zsidóknak a közel-keleti konfliktushoz? – tette fel a kérdést Volker Beck. – Pontosan ugyanannyi, mint a német keresztényeknek, nem hívőknek vagy muszlimoknak, azaz abszolút semmi. A bíró tudatlansága az antiszemitizmussal kapcsolatban különösen riasztó sok német zsidó számára.”

Ezzel a kritikával áll összhangban egy másik német bíró felfogása, aki a nyári Izrael-ellenes tüntetéseken történtek ügyében hozott ítéletet. Gauri Sastry etnikai kisebbség elleni uszításban találta bűnösnek a 24 éves Taylan Can török származású, de németországi születésű „aktivistát”. A Die Welt szerint egy koppenhágai tüntetésen Can agresszív Izrael-ellenes szlogeneket kiabált egy kölcsönzött rendőrségi megafonba, míg az Essenben (szülővárosában) általa szervezett demonstráción a tömeg (egyebek közt) „Adolf Hitler! Hamasz! Hamasz! Gázkamrába a zsidókkal!” - kiáltásokkal vonult fel.

A wuppertali zsinagóga a merénylet után

Hazánkban ilyen cselekedetek nem ismertek. Minket kevesebbért is kikezdenek, vagy leantiszemitáznak. Míg Merkelt nem nevezik nácinak, és a helyi Zöld Pártot sem, addig nálunk büntetlenül lehet nyilasozni, nácizni és gyalázkodni a kormányfővel, a Jobbikkal és minden más jobb érzeésű magyar emberrel szemben. Mi ez, ha nem provokáció, vagy a tűrőképességünk próbája?

Angela Merkel kapcsán a liberális és balfék politika csahosai mind a jobboldalt szapulta Orbánon keresztül. Azzal senki nem foglalkozott, hogy a zsinagógában tett kancellári látogatás a németek vezeklése az ottani események kapcsán. Az sem volt fontos, hogy a németek az ukrán-orosz helyzet kapcsán és az összevont tárgyalásokat megelőzően fontosnak tartották hazánk meglátást és véleményét az ügyben, mert amíg a lengyelek amerika-barátként a háború kiszélesítése és az oroszok lenyomása mellett vannak az amerikai-zsidó érdekek vonulatában, addig Magyarország a békés rendezésre vágyik, nem akar a határai mentén még egy jugoszláv típusú háborút.

Angela  tulajdonképpen ezért a két dologért utazott ide. Jelképesen megmutatni a zsidóságnak, hogy fejet hajt, "behódol" és tisztelettel viseltetik irántuk, egyben kifejezni, hogy országa sem áll a háború kiszélesítése, vagy konfrontálása mellett.  Így és ezután utazott a francia elnökkel az ukránokhoz, és ment Putyinhoz tárgyalni.

Angela Merkel kancellár és Heisler András, a Mo.-i Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Dohány utcai zsinagóga emlékparkjában (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Tehát Angela Merkel látogatása, és Orbán Viktor felkeresése nem az elszigeteltségünk, hanem fontosságunk és tartásunk, a politikánk eredménye, amit sikerült az elmúlt évek a belpolitika pártjainak csatározásai és árulásai ellenére is megvalósítani.  Mindez pedig nem azért volt lehetséges, mert nálunk nagy az antiszemitizmus, vagy mert nincs mozgástér, hanem pont ellenkezőleg. Nagy a hangulatkeltés és kicsi a mozgolódás, nincs valójában olyan elégedetlenség mint korábban, vagy olyan, amilyen most a nyugatot jellemzi, avagy veszélyezteti. 

Mindez pedig nem más, mint hazánk és a jobboldali politikai tényszerű elismerése.

Tehát aki ezek után is nácizza, vagy fasiztázza a  Jobboldalt, azzal szemben ugyanúgy kell viseltetni, mintha holokauszt-tagadó lenne.  Ezt követeli az esélyegyenlőség, a tisztesség és a demokrácia.

*