2019. április 22., hétfő

Húsvét másnapján - tűz, terror, halál, áldás és megértés ( - keresztre-feszítést követő reménybeli feltámadás)

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. 

https://cdni.rt.com/files/2019.04/article/5cb4d9dffc7e935d0c8b460e.JPGHa aktuál-ideologizálni szeretnénk a Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítését - akkor elmondhatjuk, hogy a Notre-Dame tűzesete az európai kereszténység megfeszítésének a szimbóluma, a helyszíne pedig Párizs ami a keresztényellenes bevándorlás egyik legnagyobb szellemi és alaki úgynevezett "migráns" központja.  

Amennyiben a Notre-Dame húsvét előtti balesete, az eddigi ismeretek szerinti öngyulladása a kereszténység legnagyobb ünnepének eljövetele előtti esték egyikén bekövetkező eseményt tekinthetjük a jelképes a mai kor vallási keresztre-feszítésének, akkor ehhez az is hozzátartozik, hogy eljő, mert el kell jönnie az európai kereszténység feltámadásának is. 

Márpedig ha azt vesszük, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítésével csak a személyes megváltása bizonyosul meg, de mivel a szellemisége ránk maradt, a kereszténység feltámadott. 

A vallás elterjedt és nagyrészt behálózta a világot.  

Ma ezt a keresztény világközpontú Európát érik olyat hitbeli próbatétel, mint az iszlamizáció és a muszlim bevándorlás.

 

A Párizs központú Franciaország az utóbbi években tűzfészke lett a bevándorláspolitikának. Nem csak a különböző merényletek és muzulmán terrortámadások sora fejezi ki mindezeket, hanem az országhatárokon átívelő bevándorláspolitikai helyzet, mely leginkább Calais kikötővárosba városában szúr szemet az áthaladónak, ha nem járt még Párizs no-go zónáiban.

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/57821694_2200693570009151_2864700679140671488_n.jpg?_nc_cat=109&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=500c7efd54f5434afa3f7eec02ba315b&oe=5D2D1C20
De ettől elrugaszkodva ki tudná megmondani, mely európai országot nem érint vagy hagyja közömbösen a muzulmán/muszlim előretörés?

Szóval nem egy elhatárolt kereszténységgel szembeni fellépésről, hanem sokkalta inkább egy vallási előretörésről beszélhetünk. Amolyan fordított keresztes-hadjáratról beszélhetünk, amire Európa belseje soha nem gondolt.  

Magyarország István királyi kereszténységvállalásával tett hitet az európai keresztény értékrend mellett. Ezt követően számtalanszor vívtunk csatát és adtuk véráldozatát a keresztény hitünknek, amikor sorra fékeztük a más vallású betöréseket.  Mindig is Magyarország szabott határt az előrenyomulásnak megvédve és sértetlenné téve Európát. 

Ma viszont Európa szúrja hátba a hátországát. Európa adja fel a kereszténységét és ad helyt a kontinens-idegen vallási nyomulásnak. 


Macron a menekültek befogadásáról beszél, de 2017 júniusában a francia ombudsman eddig sosem tapasztalt, kivételesen súlyos jogsértésekre hívta fel a figyelmet Calais-ban, és a „száműzöttek” védelmére, alapjogainak tiszteletére szólította fel a francia hatóságokat. 

Válaszképpen Emmanuel Macron elismételte, hogy a „legnagyobb emberséggel” kezelné a menekültproblémát. 

Belügyminisztere szerint viszont befogadó központ helyett több rendőr és nagyobb szigor kell a kikötővárosban, a segítő szervezeteknek pedig nagyjából azt üzente, inkább másban éljék ki magukat.

https://figyelo.hu/data/news/teasers/2018/07/31/1656/calais.jpg.1900x0_q85.jpg

2018-ban Franciaországból még mindig azt hallani, hogy nem csillapodnak a migránsok

2019-ben Budapesten az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka, a Jerusalem Center for Public Affairs regionális közel-keleti fejlesztésekért felelős projektigazgatója jelentette ki  a Mathias Corvinus Collegium szervezte háromnapos migrációs konferencia második napján: - Sokan csupán általánosságban beszélnek a migrációról, és nem mondják ki, de a valódi probléma a muszlim bevándorlás .
 
Ugyanakkor rengeteg dolgot elhallgatnak előlünk. A liberálisok pedig továbbra is a keresztényellenességben és a muszlimok bevándorlásában látják biztosítottnak a jövőt.

Még azok után is, hogy 2016-ban szeptember 4.-én egy bombamerénylettől mentették meg a francia Székesegyházat.

Arról sem beszélve, hogy a Notre-Dame tűzesetét megelőzően is volt templomtűz, Franciaországban, de annak híre valahogy nem kapott olyan hírverést, mint ez utóbbi.


Ma Európa mintha a kereszténység feladását, a behódoltságát fontolgatná akkor, amikor a keresztény értékrendet alá kívánja rendeli az Allah imádatnak. Elfogadásról, befogadásról és megértésről szónokolnak. Valahol ezt fejezi ki a Pápa is mostanság, amikor a migrációról beszél.

Nagypénteki beszédében Ferenc pápa az emberkereskedők áldozatairól és a menekültekről emlékezett meg. Elítélte a vezetőket, akik mint mondta páncél mögé bújtatták a szívüket, és akik politikai érdekeik szerint kihasználják a menekültek helyzetét.

Haitin a nagypénteki imádságon a fővárosban. Port-au-Prince püspöke szabadtéri szertartást mutatott be. A változásért mondott imát, amire szerinte nagy szüksége van az országnak.



Más hírek szerint a New York-i Szent Patrick katedrálisnál szerda este őrizetbe vettek egy férfit, aki két benzines palackkal akart bejutni a templomba – tette közzé a New York-i érsekség. A későbbi rendőrségi közlemény szerint a kifejezetten zavart idegállapotban lévő férfinál gyufát is találtak.

A New York-i rendőrség terrorelhárító részlegének vezetője, John Miller sajtótájékoztatón elmondta: az incidens helyi idő szerint valamivel este nyolc óra előtt történt, amikor a templom csaknem tele volt. A férfi bejutott a katedrális ajtaján, de a biztonsági őrök ott feltartóztatták és hívták a rendőröket. Közben a két palackból némi benzin ömlött a templom kövezetére, de az nem gyulladt be. 

Jól kivehető, hogy egy vallásellenes, (a kereszténységgel szembehelyezkedő) más hovatartozású és kultúrájú populáció előretöréséről valamint térhódító nyomulásáról kapunk képet. Ezt már többen érzékeljük. Csak a nyugati liberális érdekcsoportok nem akarják bevallani, és elismerni, mivel ezzel a saját megosztó politikájuk és hitvallásuk, azaz liberális létük kerül közvetlen veszélybe. Azonban ez az önpusztító folyamat nem tartható meg.

Erdő Péter: "A kereszténység elleni erőszak és gyűlöletkeltés aggodalommal tölt el minket"

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában a hívőknek kifejtette: - Krisztus feltámadt, és feltámadásával igazolta az emberiség ősi érzését, hogy a látható világon kívül van egy tágabb, átfogóbb valóság – mondta.

https://orientalista.hu/wp-content/uploads/2019/04/Colomb%C3%B3-sr%C3%AD-lanka-templom-robbant%C3%A1s-h%C3%BAsv%C3%A9t-forr%C3%A1s-facebook-8-620x350.jpgSri Lankán  keresztény templomoknál és szállodákban robbantottak húsvét vasárnap. A csendes-óceáni szigetországban legalább hat robbanást jelentettek, amelyeket nagyjából egy időben hajtottak végre.

A fővárosban Colombóban egy templomot és három szállodát támadtak meg, de négy másik településről is jelentettek robbantásokat egy-egy templomnál.

A templomoknál a húsvétvasárnapi mise alatt hozták működésbe a bombákat, amikor sok hívő volt az épületben.A merényletsorozatnak legkevesebb 130 halálos (már 290) áldozata és több mint 400 (immár 500) sebesültje van, de ezek a számok várhatóan nőnek, ahogy egyre pontosabb információkat közölnek a hatóságok.

Kozma Imre atya megható húsvéti üzenete szerint: - Csapdában vergődünk, mert az erőszakra rosszul válaszolunk. A rosszat rosszal viszonozzuk.

Sajátos tere ennek a szabad verseny, amit az általános igény álarca fedez; jelen van a hétköznapi terrorizmus, ami rátelepedett minden napunkra, és félelmet, bizonytalanságot gerjeszt; új jelenségként berobbant a világunkba a „forradalmi erőszak” is, ami alig értelmezhető.

 
 Pár órával az után, hogy egyidőben hat helyszínen (három szállodában és három templomban) robbantás volt Srí Lankán, újabb két merényletet követtek el.

Rengeteg halottja van a húsvét vasárnapra időzített iszlamista terrortámadás-sorozatnak! Eddig a 8. robbantásnál járunk! Százával haltak, félezren sebesül meg a keresztény húsvét ünnepén.

A vérontás, a fegyveres konfliktusok és az éhínség megállítását kérte Ferenc pápa a világtól húsvétvasárnapi Urbi és Orbi üzenetében, hagyományos ünnepi miséje után.



Angela Merkel négy év után gyakorlatilag beismerte az általa bevezetett "wilkommenskultur" bukását.

A hazájukhoz minél közelebb, helyben kell segíteni a menekülteknek, ez a 2015-ös menekülthullám tanulsága - jelentette ki kedden Berlinben a Global Solutions Summit nevű világpolitikai konferencia pódiumbeszélgetésén a német kancellár.

Ugyanakkor egyre több összeesküvés elmélet kap napvilágot arról, hogy a Notre-Dame tűzesete nem a véletlen műve. Egyes vélekedés szerint  napokig tarthatott a gyújtogatás nyomainak eltakarítása. A szándékosságot feltételezik az új Notre Dame-i tervek is – Kevert kultúrák jelképei fognak megjelenni az új épületen?

http://mindenszo.hu/wp-content/uploads/2019/04/T%C3%A9nyleg-lehet-minaret-a-Notre-Dame-tetej%C3%A9n-%E2%80%93-Meg%C3%A9rkeztek-az-els%C5%91-%E2%80%9Cremek%E2%80%9D-%C3%B6tletek-az-%C3%BAjj%C3%A1%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9shez.jpgEzt látszik igazolni az a belpolitikai vita ami a huszártorony újjáépítésével kapcsolatosan borzolja a kedélyeket.

A hétfői tűzben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.  


Emmanuel Macron államfő kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, s pályázat segítségével döntik el, hogy “az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség”, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás.

Macron felvetés miszerint az új torony korunk kihívásának megfelelő változatában képzeli el, komoly aggodalmakat keltett az emberekben. Sokakban máris egy muzulmán minaret-féle torony jött képbe, amit sokan nagyon nem szeretnének.

Jézus kereszthalálának napján a katolikusok Párizsban hagyományosan a Montmartre dombján, a Sacié-Coeur-székesegyháznál tartottak keresztútjárást, a tűzvész miatt azonban kivételesen a Notre-Dame körül is szerveztek egyet, amelyen Michel Aupetit párizsi érsek is részt vett.

 

Mint ismert, hétfőn kora este csaptak fel a lángok a gótikus székesegyházban. Leégett a Notre-Dame tetőszerkezete és leomlott a kúp alakú huszártornya, azonban este 11 körülre sikerült megmenteni az épület többi részét. A kár így is hatalmas, rengetegen küldtek már adományokat a Notre-Dame helyreállítására.

Az adományozók így azt sem tudják, hogy mire adtak támogatást. Magyarországról első körben is többen ajánlottak fel anyagi segítséget, annak ellenére, hogy nekünk is volna mit helyreállítani. Székesfehérvárnak is van olyan egyházi létesítménye, amit nem Pár józan gondolkodású nem véletlenül maradt tartózkodó ebben. 

http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=96136&v=0&p=1&img=c_notre.jpg

Peter Pellegrini szlovák kormányfő szerint Szlovákia a katedrális tűzesetével kapcsolatban arra vár, hogy az egész ügyet miként vállalja magára Franciaország, és “ott, ahol tudunk, segítünk”.

https://m.smedata.sk/api-media/media/image/spectator/0/36/3678990/3678990_1000x.jpeg?rev=2“Nem szívesen tennék ma olcsó gesztusokat és hangoztatnám, hogy ilyen vagy olyan összeget küldünk”  -  nyilatkozta a kormányfő azzal, hogy Szlovákia segít, ha azt Franciaország kérni fogja. 

“Nem fogok most ebből reklámot vagy valamilyen olcsó kampányt csinálni” - mondta, majd hozzátette, méltányosan kell megközelíteni a problémát, hogy végső soron ne sértsük meg a másik felet azzal, hogy “nem bízunk abban, hogy maguk és képesek gondoskodni a problémáról.”
Pellegrini kiemelte, hogy nem szívesen kelne versenyre abban, hogy melyik ország segít többet, vagy kevesebbet. 

Pellegrini hangsúlyozta, hogy “Abban az esetben, ha megkérnének bennünket és hajlandóak leszünk valamilyen összeggel támogatni a párizsi rekonstrukciót, úgy azon leszek, hogy legalább a háromszorosát küldjük a mi leégett Krasznahorkánkra”
 
Ferenc pápa április 16-án, nagykedden délben üzenetet küldött Michel Aupetit párizsi érseknek a Notre-Dame székesegyházat pusztító tűz kapcsán.  

„A Notre-Dame székesegyház jelentős részét elpusztító tűz után veletek vagyok szomorúságotokban, és az egyházmegye híveihez, Párizs lakóihoz fordulok és mindenkihez Franciaországban. Ezekben a nagyheti napokban, amikor Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezünk, lelki közelségemről és imádságomról biztosítalak benneteket" – olvasható Ferenc pápa üzenetében.

"Kívánom, hogy a Notre-Dame székesegyház az újjáépítés és mindenki mozgósításának köszönhetően legyen ismét gyönyörű kincs a város szívében, az építők hitének jelképe, az egyházmegye anyatemploma, Párizs, Franciaország és az emberiség építészeti és szellemi öröksége.
Ezzel a reménnyel szívből adom apostoli áldásomat a francia püspökökre, az egyházmegye híveire, továbbá Isten áldását kérem Párizs és Franciaország lakóira” – zárta üzenetét Ferenc pápa.

Mi hülyék, pedig nem győztük egymást előzni az adományok felkínálásában Szegedtől Székesfehérváron át Budapest is meg tette a maga ajánlatát annak a francia nemzetnek, aki soha sem volt és vált a szemünkben és a lelkünkben méltóvá erre.

Hazánkban senki nem volt annyira keresztény, mint a Pápa, aki hitét és áldását küldte, vagy annyira hazafi, mint a szlovák Pellegrini, hogy mi is csak annyit biztosítsunk, mint a Szentatya, és annyit ajánljunk, mint a szlovák kormányfő. Nálunk senki nem hozta elő, hogy amennyit a franciák „Mi Asszonyunk” templomára szánt összeg háromszorosát fordítjuk a hazai romtemplomok helyreállításra.

https://regi.katolikus.hu/kepek/noi30_premi_zsambek/vesperas.jpg
Az egykori premontrei hagyaték zsámbéki torzója
A zsámbéki templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor torzója, mely 12201234 között épült késő román és korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta nem építették újjá. Az északnyugati torony eredeti toronysisakja is elpusztult, ezt egy bádog védőtetővel pótolták, így jóval alacsonyabb a délkeleti toronynál. Annak még megvan az eredeti sisakja. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. A romterület műemlék
Az 1050-es években már kőtemplom állt itt, amelyet a következő században bővítettek. III. Béla király a második felesége, Capet Margit kíséretében érkező, francia származású Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot. Az ő leszármazottai építtették 1220 körül (bizonyosan 1235 előtt) a Keresztelő Szent János tiszteletére fölszentelt késő román stílusú bazilikát, és a hozzá északról csatlakozó premontrei kolostort. Építése zömében a tatárjárás előtti időre tehető, de a befejező építkezések már minden jel szerint a tatárjárás után zajlottak. Az alapítókat a kolostor templomában temették el.
IV. Béla király az alapítók utódainak kérésére megerősítette az akkor már felépült templom és kolostorra vonatkozó birtokadományokat. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.
A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. A premontreiek (eredménytelenül) tiltakoztak kolostoruk elvétele miatt.

Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át.
1689-ben a Zichy család tulajdonába került a településsel együtt a templom is. Ők eleinte a várkastély kápolnáját használták. A templom sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg: leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. A viszonylag nehezebben megközelíthető, romladozó középkori kolostortemplom helyett a település központjában építettek maguknak új templomot a zsámbékiak.
Nem maradt volna semmi a romokból, ha Rómer Flóris bencés tanár, régész-művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkákkal. A romlásnak Möller István korszerű restaurálása (1896-1900) vetett véget. Módszere, amely szerint a romot romos állapotban konzerválta, a korszerű műemlékvédelmi elveknek megfelelő. A templomot csak a szerkezeti és állékonysági szükség szerint erősítette meg, részben az eredeti kőanyagból, részben a rekonstrukciós akciót bemutató tégla-aláfogásokkal. Részleteinek tiszta megtartásával hitelesen őrizte meg a magyarországi középkori építészet egyik legértékesebb, kőbe faragott dokumentumát.

A húsvéti  és a krisztusi megbocsájtás úgy tűnik mindig csupán a mi erényünk marad.

"Krisztus feltámadása a világ igazi reménye. Boldog húsvétot!" - olvasható a Szentatya  Twitter-oldalán közzétett bejegyzésében. 

* 

Nincsenek megjegyzések: