Tolvaj a házban - hallgatási pénz úgy, mint jutalom ( - a közvagyon, meg csak folyik)

 Bukodi polgármesterként az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatja, hogy a kifogásolt, vagy hibás döntések okán nem vonható felelősségre, mert Ő is csak egy szavazat a képviselő-testületi többségben.

Vagyis már tolja a felelősséget a saját támogatóira, párttársaira, vagy éppenséggel az olyan képviselőkre, akik nem közvetlenül pártszimpatizánsai, de közreműködő tagjai voltak a polgármesteri térnyerésnek.

Számos ilyen döntéshez adott támogatást a testületi tagság, amit jegyzőkönyvek sora bizonyít. 

Az, hogy most megváltozott a széljárás, és a legutóbbi választás során összeálló (új) testület árnyékában, az októberben beköszönő (új) polgármester előtt más már a képlet, azt mindenki érzi.

Ezért is érthetetlen sokak számára, hogy a jelenlegi képviselő-testület miért szavazatot meg Bukodi nyomán 3 havi fizetését kitevő jutalmat annak a Paksi Zitának, aki az elhíresült Koltai-ügy és a Szabadidőközpont pénzügyi elszámolása után bedobta a kulcsot.   

Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 

1.) mint az Egressy Gábor Nonprofit Kft. 100 %-os tulajdonosa úgy dönt, hogy Paksi Zita – jelen napirendhez mellékleten csatolt – 2024. július 5. napi ügyvezetői lemondását elfogadja és tudomásul veszi, hogy a lemondó egyoldalú jognyilatkozat annak megtételével joghatályos lenne ugyan, azonban fenntartja a jogot, hogy a Kft. működőképességének biztosítása érdekében a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon, azaz 2024. szeptember 3. napján válik csak hatályossá. 

2.) az 1.) pontban foglaltakkal összhangban úgy dönt, hogy Paksi Zita munkajogi jogviszonyát az új vezető tisztségviselő kijelölésének napján, de legkésőbb 2024. szeptember 30. napjával közös megegyezéssel megszünteti, amellyel egyidejűleg részére három havi jutalom kifizetését rendeli el, továbbá hozzájárul, hogy a nevezett személy által használt telefonszám a nevére átírásra, továbbá a részére ...

Paksi tehát 3 havi jutalomban részesül távozásával a képviselők többségének jóváhagyásával. Mindez Icsó László Csaba előterjesztése és Ügyrendi Bizottsági javaslata kapcsán került elő. 

 

 (Ez annyira passzol ahhoz amikor Buza Ernő hasonló előterjesztése kapcsán jutalmazták a polgármestert.)  

Egy bevett játszma része mindez. Lényege, hogy a bizottság élén, vagy tagságában a polgármestert támogatói többség hozza meg az előre megbeszéltek, vagy a laposztás szerint meghatározott javaslatot, amit aztán a testület elé tárva a képviselők kéz-kezet mos alapon megszavaz. Így volt ez az egymásnak osztott jutalmazások során ugyanúgy, ahogy a haveroknak szétosztott közpénzek esetében is.  Paksi Zita szintén ennek a metódusnak a részeként kaphat kb 1,5 millió forintot.

Egyesek szerint ez egyfajta hallgatási pénz, azért, hogy aztán Zita ne vágjon vissza Bukodinak akár a Koltai-ügy, akár a választások során érzékelhető átfedések, valamint az Egressy költségvetésében elkönyveltek kapcsán.

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az a Paksi, aki az utolsó városi vigasságra egy börtönből szabadult celeb reppert képes volt a város nyakára zúdítani, miért kaphat, érdemelhet ki jutalmat pusztán a lemondása okán? A közös megegyezés része a "pofa súlyba" és hozzá a jutalom? Miért akkor a közös megegyezés és miért nem fogadta el egyeneságon a lemondást a városvezetés?  Mit tudhat Paksi, ha a felmondását 3 havi díjazással kénytelen jutalmazni Bukodi testülete?

Mi az, amit még nem fizettek meg ennek az asszonyságnak?  

És lássunk csodát! - képviselő-testület a jelenlevők egyhangú szavazatával mindezt jóváhagyta. (187/2024. (VII. 31.) számú ÖK. Határozat)

Jelen vannak:
Bukodi Károly polgármester
Murinainé Murár Emília alpolgármester
Balló Benő képviselő
Darócziné Kozma Judit képviselő
dr. Gallai Zoltán képviselő
Icsó László Csaba képviselő
Krisztián László képviselő
Valóczki Melinda Andrea képviselő

Skandalum, szégyen!  

Erre van pénze az önkormányzatnak. Akkor, amikor egy normális Városi Vigasságra nem futja, csak egy mostanában szabadult elítélt bűnöző főműsornak szánt produkciójára. 

Arra aki ellopta a Noé Állatotthon gyűjtött támogatását. És aztán ezt ajnározza és dicsérő az Egressyben dolgozó "fukszos" Szentkirályiné Süveges Ágnes. 

Ezzel ellentétben sokan mások éppenhogy a bűnöző Manuel és annak rajongótáborának kétes megítélést firtatják, mondván Ócsa ennél többre érdemes.

Bukodi Koltai kitiltotta, a bűnben szennyezett, lopáson kapott Manuelt meg nem.

 Különösen annak tükrében, hogy városkánkban az utóbbi időben jelentősen megnőtt a bűncselekmények száma. 

Közösségi oldalakon számolnak be arról, hogy ismeretlen elkövető átvágva a kerítést a baromfiudvart dézsmálta meg. Tyúkot, kakast loptak el.  Ráadásul a Fővárosi Rendészeti igazgatóság munkatársával történt mindez. Gondolom ez is hozzájárul Ócsa megítéléshez, Bukodi kisvárosi hangulatához. 

 Manuel koncert és tyúklopás. Miért mindig a legalját kell idehozni? Miért nem lehet színvonalasabb produkciókkal előrukkolni? Tudjuk, hogy Bukodi polgármesternek egy Koltai már snassz, de miért egy börtönviselt kappanhangú tolvajt kell beszervezni?  Többen erre panaszkodnak.

Más meg arról panaszkodik, hogy a vasútállomáson található kerékpártárolóból a drága biciklijét lopták el.  És ez nem az első eset.

 De mit is várhatunk attól az önkormányzattól, ahol a képviselők a polgármester nyomán jutalmazzák azt a Koltai-ügybe és részint választásba, az elszámolásába  belebukó intézményvezetőt, aki képes volt tolvajt a városba rendezni. 

Mit várhatunk attól a városvezetéstől, aki képtelen több közterület-felügyelőt, rendőrt a városba szervezni, megfizetni, de képes a távozó ügyvezetőt milliónyi pénzzel kitömni?

Mert ugyebár Bukodi városvezetése  mindig is odafigyelt a maga embereinek finanszírozására. Legyen az a saját dolgozója, vagy éppenséggel a jelöltje, netán a maga ajánlott vállalkozója. Így került volna 16 millióba 16 klíma, további 30 millióba az útfelújítás, de a 22 milliós megszavazott közvilágítás  sem lehet különb a sorban.

Szóval van itt pénz emberek, csak arra nem futja, amire a lakosságnak lenne szüksége. Az Egressy Gábor Szabadidőközpont amúgy is a Bukodi adta önkormányzat egyik kifizetőhelyének számított. Most is csak a pénzt viszi. Paksi Zita lelépési összege, csak egy olyan mellékes áldozatvállalás, mint Manuel koncertje és az eltűnt kerékpár, vagy a szabadon választott baromfi.

 (A jutalom és a lopás csupán járulékos veszteség.)

*

Reggel óta folyamatos a torlódás az M0 körgyűrűn a szűk gyáli csomópont miatt - az M0-M5 átvezetése hibás

Reggel óta, és szinte egész nap torlódik vissza az M0 autópálya forgalma az M5-től egészen a régi ötösig (50 sz.-ú főút), hol pedig az 51-ig.  

Volt, hogy Ócsáig ért a dugó - rendszeres a torlódás és nem ritka a baleset sem errefelé - már többször jeleztük

Roppant nagy a balesetveszély ezen a szakaszon. 

Mindez pusztán azért van, mert hibás és rossz az M0-M5 autópálya találkozásának kialakítása, szűk az átvezetés, ami nem megfelelő és így érthető okokból nem vezeti le, nem nyeli el a mostani forgalmat. 

Senki nem akar hibázni, de balesetezni sem - mégis sok itt a legnagyobb a veszély ( - nem akarunk több áldozatot)

Fogalmam sincs ki lehetett az a hülye, aki a két nagyforgalmú autópálya szakaszt úgy engedélyezte, hogy annak találkozásánál olyan lehajtót alakítottak ki, mint például az ócsai kihajtó, aminek áteresztőképessége nem egyenlő és nem is azonos egy háromsávos és egy kétsávos gyorsforgalmi út csomópontjával. 

Nem véletlen, hogy az M5-M0 gyáli csomóponti kereszteződése az egyik legrosszabb átvezetésű pályacsomópont. Nem csak átláthatatlan és bonyolult, hanem szűk keresztmetszetű és nem megfelelő áteresztőképességgel bíró, alultervezett, hibás, rossz kialakítású.  

Bonyolult, szűk-keresztmetszetű és balesetveszélyes a két autópálya átvezetése a Gyál-Némediszőlők csomópontban

Az M5 autópálya bármely irányából megközelítve veszélyes ez a ki és bevezetés.  

Dél felől a szűk egysávos kihajtó kevés a keleti és a nyugati irányú kihajtás lebonyolításra, amit ráadásul  sokan tévesztenek. Ezért nem csak hirtelen sávváltások, fékezések, torlódások, nem egyszer autópályán való tolatgatások jellemzik ezt gócpontot.

Nem csak baleset esetén van torlódás - a torlódásból inkább van baleset

Északról (Pest irányából) pedig a rövid egysávos bevezetése az M0-nak okoz galibát az M5 déli irányú forgalmában, mert a nullásról lehömpölygő gépkocsisor az egyetlen rövid gyorsítósávról próbál besorolni, ami azzal jár, hogy a szűk íven lelassuló kamionok nem képesek kellő hosszon felgyorsulni, így azok aránylag lomha tempóban, sokszor a záróvonalat átlépve próbálnak besorolni a 100-140 km/ó ide érkező, többnyire személyforgalomba. Ezáltal a szélső sávból a belsőbe tolják a forgalmat, ami szintén azzal a következményekkel jár, mint a déli irányból.  Az érkező forgalom kényszeredetten fékez, lelassul, balesetveszélyes helyzetek sora teremtődik a pálya visszatorlódik, a nullás (egyetlen) lehajtó sávja bedugul.

Ma is ez volt tapasztalható szinte egész nap. A jelenség ismert, a balesetveszély szintúgy.  Az egész jelenség Ócsáig kihat. Volt itt már nem egy halálos baleset az átadást követő, s elmúlt időszakban.

Fiatal rendőrnő vesztette életét az M5-M0 találkozásánál a hírhedt gyáli csomópont alatt

A két autópálya eme találkozásának átvezetését, a mostani rossz kialakítását nagyon meg kéne reformálni. Minél hamarabb át kéne építeni és akár bővítéssel, hosszabb rávezetéssel biztonságosabbá kéne azt tenni.  

Jó lenne ezzel is foglalkozni, mert az sem járja, hogy a kamionok az ötvenesen (régi ötös főút) Alsónémedi-Ócsa felé veszik az irányt, hogy aztán itt, a városon áthajtva kerülve a dugót, térjenek vissza délre vezető pályára, ahogy az sem, hogy az 51-es főúton lehajtva Bugyin és a természetvédelmi területen át próbálják elérni a sztráda járható szakaszát.

Igazán megérne egy többszereplős polgármesteri értekezést ez a dolog, mert az érintett települések összefogásával talán még hathatós beavatkozást, eredményességet is el lehetne érni.

Hajrá Bukodi;

Hajrá Ócsa!

*

Emlékezzünk gyertyagyújtással ’56 során bekövetkezett árulás áldozataira, a november 4-ei invázió halottaira

 November 4-én, az ’56-os forradalom szovjet inváziójának első napján, az ellenállás leverésének 60. évfordulóján már nemcsak a helytálló hősök, az áldozatok előtt is tisztelgünk, hanem a forradalmi lángot is jelképezve gyertyagyújtással emlékezzünk a dicső harcosokra. 

Az 1956-os emlékbizottság mindenkit arra kér, hogy péntek este 7 órától gyújtson gyertyát a mártírok emlékére – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az emlékbizottság elnöke a nemzeti gyásznap alkalmából az MTI-nek.

Az 1956-os forradalmat megelőző hét esztendő leggyűlöltebb kommunista diktátora Rákosi Mátyás volt. 1956 júliusában bekövetkezett bukása - vagyis az oroszok által történő leváltása és Szovjetunióba költöztetése - átmenetileg csillapította ugyan a lakosság elkeseredését, de mivel a helyére „bűntársa” Gerő Ernő került, a lakosság hangulata alig változott Magyarországon. Az embereknek elege volt az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből az esztelen és logikátlan gazdaságirányításból illetve az alacsony életszínvonalért felelős kommunista vezetésből. Az elkeseredés és düh nyomán, 1956 őszén, küszöbön állt a forradalom Magyarországon. 

A megmozdulásoknak három jelentős előzménye volt!

Először is Losonczy Géza, a Petőfi-kört szervező újságíró nyíltan kritizálta Gerő Ernőt a Magyar Nemzetben. A cikk egyértelműen jelezte a formálódó magyar ellenzék tettvágyát, melyet tovább serkentett a Magyar Írók Szövetsége is, mely 1956 szeptemberében nyíltan követelte Nagy Imre visszatérését.

Az előzmények sorában a második Rajk László újratemetése volt. Miután még Rákosi idején megtörtént Rajk rehabilitációja, - vagyis napvilágra került az 1949 október 15-én történt kivégzése előtti per valódi háttere - végre megtörténhetett 1956. október 6-án újratemetése is. Maga a temetés óriási politikai tüntetéssé változott, melyen egyes becslések szerint körülbelül 200 ezer fő vett részt előbb a Kerepesi temetőben, majd a Batthyány örökmécsesnél!

A harmadik előzmény a lengyelországi események nyomán kezdődő szerveződés volt. A lengyel kommunista párt élén 1948 és 1951 közt Wladislaw Gomulka állt, de mivel kritizálta a Sztálinizmust, 1951 –ben leváltották és letartóztatták.

Ám közben 1956 őszén kirobbant a Poznani munkásfelkelés, melyben a dolgozók a bérek emelését, normák igazságosabb meghatározását és szabad választásokat követeltek. A felkelést ugyan leverte a karhatalom, de a néptömegek ezt követően Gomulka kiengedését és pártfőtitkári kinevezését követelték. Emellett jelentős szovjet ellenes tüntetések kezdődtek országszerte. A lengyel kommunista párt engedett a nyomásnak, és saját hatáskörben döntve kiengedte Gomulkát és kinevezte pártfőtitkárnak. Válaszul 1956 október 21-én a szovjet csapatok megindultak Lengyelországba, hogy erőszakkal vessenek gátat a további eseményeknek. A világ, és főként a forradalom szélén álló Magyarország népe lélegzet visszafojtva figyelte mi fog történni!  De Gomulka megtalálta a békés rendezés módját. Tárgyalásokat kezdett a szovjetekkel, melyben kompromisszumot ajánlott, vagyis mérsékelt, és a szovjet érdekeket nem sértő reformokat ígért, melyekhez végül a szovjet vezetők hozzájárulásukat adták.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

A magyar forradalom és szabadságharc letörésére indított szovjet katonai invázió első napján, november 4-én megszakad az MTI hírszolgáltatása, az archívum üres. 

A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én. 

Ezt követően az országban néhány napig, másutt egy hétig is kihúzódott még a szórványos fegyveres ellenállás. Pécsnél a „mecseki láthatatlanok” több száz fős csapata egészen 19-éig kitartott.

A kitört forradalom során Budapestről október végén elűzött szovjet katonai erők beásták magukat egy kb. 25 kilométeres körben a magyar főváros köré. 

Alig másfél nappal később teljesítette a szovjet hadsereg Kádár János kérését, november 4-én vasárnap hajnalban tankok dübörgésére, robbanások és csataharc zajára ébredt Budapest lakossága. Ferihegyről az Üllői út felett felderítő és bombázó repülőgépek ingáztak a belváros felé - a Nagyvárad tér és a Nagykörút közötti szakaszon lakók szerint szőnyegbombázást végeztek az Üllői út mindkét oldalán, mielőtt a tankok is elindultak a szétbombázott házak között a Belváros felé.

Az Üllői út az egyenes út a repülőtérről a belvárosba. Az 1956 november 4 utáni harcokban az út mindkét oldalán, a Nagyvárad tértől a Nagykörútig alig akadt egy-egy épület, amelyik többé-kevésbé ne rongálódott volna meg. A legnagyobb kárt a Ferenc körút 42-es számú lakóház, a Ferenc körút és Üllői út sarka szenvedte el. Az Üllői út ezen szakaszán két évig, 1958 közepéig le volt zárva a nemzetközi forgalom. Autóbuszok kerülővel jártak a repülőtér és a belváros között. A sok forgalmi korlátozás része volt az a rendelet is, hogy a taxisofőröknek be volt tiltva, külföldi vendégeket ezen az útszakaszon szállítani.  Az Üllői út és Ferenc körút sarkán, közvetlen az Iparművészeti Múzeum mellett még álló lakóépületét az 1956 november 4-én bevonuló szovjet tankok egyike lőtte ki.

Ebbe a szovjet tankba molotovkoktélt dobtak a felkelők, személyzete éppúgy benne égett, mint körülötte több más szovjet T34-es tankban...

Csak egy adat, a Corvin-közben a szovjet 33. gépesített gárdahadosztály 17 harckocsit vesztett egy nap alatt, általában a teljes személyzettel együtt. A felgyújtott harckocsik menekülő legénységére külön szervezésű osztagokból lőttek. Az összes szovjet veszteséget sok okból nem ismerhetjük, a harckocsiveszteséget Budapesten összesen 80-120 közé teszik, ebben persze az egyéb harcjárművek nincsenek benne.

A magyar veszteségeket sem ismerjük pontosan, csak becsülni tudjuk, élőerőben és vagyonban is óriási volt a kár.

A Szabad Európa Rádió a forradalom 60. évfordulója alkalmából egy különleges emlékoldalt készített. Az 1956-ban készült budapesti fotók helyszínein fotóztak a közelmúltban, majd a régi és az új képeket egy interaktív oldalon egymásra illesztették, így egér/ujjmozgással tudunk 60 évet ide-oda ugrálni az időben és megnézni, hol zajlottak a legfontosabb események 1956-ban és mit találunk, miként látjuk ma.  "Budapest 60 évvel a felkelés után"

 

"Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik-
Ők, akik örökségbe kapták-:
Ilyen nagy dolog a Szabadság? ..."

"Mennyből az angyal" - Márai Sándor

 Ne felejtsünk gyertyát gyújtani.

*

Globális, liberális és kardinális ( - nem csak Táncsics és Szaniszló az áldozat, amikor mi is itt vagyunk)

Rendkívüli kiadás:  - a díjazott Szaniszló Ferenc válaszol

*