Kerékpáros demonstráció volt Ócsán - csupán a polgárőrség segítségével volt garantált a közlekedésbiztonság

 Idén is augusztus 20.-a alakalmával hívták kerékpározni az ócsaiakat, akiknek amúgy más városlakókhoz méltóan nem adatik meg a mindennapok során a biztonságos kerékpározás lehetősége. Ócsán ugyanis nincs és máig nem adatik meg a biztonságot jelentő elkülönített kerékpárút a városon belül és annak kivezető szakaszain sem. 

Ahogy az már megszokott, az idén is csak a polgárőrség segedelmével lehetett garantálni a biztonságos kerékpározást a városon belül és az idei végcélig.

Az elmúlt évek során szintén augusztus 20.-hoz kapcsolódóan vonultak utcára az ócsai kerékpárosok.  Volt, hogy Inárcsra, majd a Bodrogi kúriába kerékpároztak, ahol aztán ki-ki alapon hűsítőt fogyaszthatott, vagy éppen fagyizhattak egyet.  

Mindezzel a kiruccanással azt is kifejezték, hogy bizony jól jönne az itt élők számára egy biztonságos összeköttetést jelentő kerékpárút létrehozása a szomszédos települések és Ócsa közt.  Úgy ahogy azt már számos más település már pályázati forrásból megoldotta.  Blogunk korábban beszámolt róla, hogy "kerékpárúttal is összekötötték Vámospércset Nyírábránnyal".  Aztán  azt is bemutattuk, hogy  Dabast és Újhartyán szintén kerékpáros összeköttetést biztosít a két település közt. Erről a kerékpárút-építési pályázatról Pánczél Károly büszkén számolt be, amit blogunk sem hagyott figyelmen kívül. 

Csak Ócsa városvezetése nem foglalkozik megfelelően ezzel.  Bukodi Károly az idei megmozdulásom például már részt sem vett.  Pedig az idén nem véletlenül abba az Alsónémedibe tekertek az Ócsaiak, ahol már évek óta folyamatos a törődés a kerékpárosokat illetően, hiszen már több a gépjárműforgalomtól elkülönített biztonságos kerékpárút valósult meg pályázati támogatásból, amivel Ócsa nem élt.   

Ócsán ugyanis a korábbi ígéretek ellenére városunkban máig nem létesült kerékpárút.  Még a vasúti kereszteződésben sem oldották meg ezt a városra jellemző problémát.

Az idei kerékpáros demonstrációra a beszámolók szerint kb 150-200 bringás jelent meg.  Körülbelül ennyien ülnek két kerékre Ócsán a munka- és tanítási napokon hivatásforgalomszerűen.  A mostani ünnepi kitekerés is azt igazolta, hogy ennyi kerékpárost a város biztonságosan nem tud a közúthálózatán elvezetni és lekezelni. Ezt maguk a polgárőrség tagjai erősítették meg, akik nélkül ez a rendezvény sem valósulhatott volna meg, elvégre a város közútjai nincsen felkészítve ilyen és ekkora napi forgalomra.  

 

Márpedig Ócsának az ilyen demonstratív túrák ellenére is szüksége lenne arra a biztonságra, amit hétköznapokon a polgárőrök nem biztosítanak úgy, mint a jelen "ünnepi" esemény alkalmával.   

  

Az idei kerékpáros túra szintén a Városháza elől rajtolt, ahogy a korábbi években megszokott volt, példázva ezzel azt, hogy lám, még a hivatalhoz sem kapcsolódik és vezet bringaút Ócsán.  Az idén azonban nem a Fég és nem a pincesor felé vették az irányt a kerekezők, - bár arra felé is el kéne az elkülönített kerékpárút, - hanem a Alsónémedi felé.  

 Ezen az útszakaszon korábban már történt halálos kimenetelű kerékpáros gázolás, ami szintén a két település összeköttetéséből hiányzó kerékpárúttal magyarázható.  Ugyanis, ha Ócsa nem mélázza el a korábbi pályázati kiírásokat, akkor Ócsa városa és Alsónémedi közt is létesülhetett volna olyan biztonságot nyújtó kerékpáros útvonal, mint ami a szomszédos község és a Penny raktárbázisáig húzódó nyomvonal.   Egy ilyen kialakítású kerékpárúton elképzelhetetlen az autós gázolás. Éppen ezért és ennek érdekében építenek ilyeneket.  Ócsa azonban ezt is elbaltázta és ez bizony emberéletet követelt.  

Az ide Murinainé Murár Emília alpolgármester (volt iskolai tanító) dirigálta kerékpározás hiába vezetett a Némedi úton, arra sem méltatta a szervezésben résztvevő Egressy Gábor Szabadidőközpont szervezői és az önkormányzatunkban vezető tisztséget betöltő asszonyságot, hogy a kerékpáros balesetben elhunyt honfitársunk baleseti emlékhelyén megálljon egy percre.  

Persze nem várható el egyikőjüktől sem, hogy gyertyát gyújtsanak, vagy egy szál virágot helyezzenek el annál a keresztnél, ami egy emberélet kihalására emlékeztet. De legalább annyi emberség és együttérzés szorulhatott volna az alpolgármester asszonyságba és a szervezésben részt vállaló szabadidőközpont igazgató asszonyának anyai szívébe, hogy egy jelképes megállással tiszteletüket fejezzék ki az ott elhunyt kerékpáros társuk felé.  

Sajnos erre egyikőjük sem volt képes. 

Közel kétszáz ember úgy tekert át Alsónémedibe a polgárőrség biztosításával, hogy még arra sem gondolt, hogy az a kereszt nem csak az elhunyt áldozatnak állít emléket, hanem a hozzátartozóknak is egyfajta isteni kereszt a kínszenvedésben.  Ez márpedig szolidaritási alapon is megér egy fejhajtást.  

Sajnálatos, hogy mindez nem így történt.  

 

Végül egy másik halott emlékéhez, az Ócsáról hiányzó Szent István emlékszobrához tekertek.  

Minderről az Egressy Gábor Szabadidőközpont közösségi oldalán részint ekként számolt be: 

"Augusztus 20-án közel 200-an gyűltünk össze, hogy az Államalapítás ünnepén közösen biciklizzünk. Idén Alsónémedi volt a cél, a túrát Murinainé Murár Emília alpolgármester asszony vezette Ócsáról. Ezúton is köszönjük Alsónémedi Községnek, Dr. Tüske Zoltán polgármester úrnak, valamint Jobbágy Ilona igazgató asszonynak a kedves fogadtatást, az ízletes gulyás levest és az édes finomságokat is."

 

 *

Megindulnak-e a gazdák Ócsán, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a tüntetésnek - nagy a feszültség a városban

 

177 napja nem lehet tüntetni Magyarországon, állítja Fekete-Győr András, aki ezért pártja képviseletében az Alkotmánybírósághoz fordul.

 

Mint közismert, a covid adta járványügyi vészhelyzet okán Ócsán is a polgármester egy személyben dönt és határoz, ami erősen korlátozza a demokrácia biztosította lehetőségeket. Ez városunkban is érződik, mivel a Ócsa városvezetése is számos olyan intézkedést hoz, valamint ad ki engedélyeket, amiket a lakosság jó részt nem is tud, nem ismer.

Ilyen az inárcsi illetőségű strómannal kötött háttér-megállapodás is, aminek nyomán Ócsa vársorvezetése a jegyző, a polgármester és a mag szűk köre által olyan elvi hozzájárulást adott ki a lakosságot kijátszva, aminek nyomán szabad utat engedett a sajtóban már elhíresülten botrányos Zsíros Róbert-féle társulatának, akik nem csak hektárnyi erdőkivágásokkal, hanem a termőföldek részleges megkárosításával, vagy akár az ott zajló mezőgazdasági tevékenység és a mögöttes gazdálkodás tönkretételével is képes lenne nagyfeszültségű hálózatot kiépíttetni azokra a földekre, aminek tulajdonosai erre a hozzájárulásukat sem adták. 

A földeket tudniillik nem az önkormányzat birtokolja, hanem annak használói, haszonélvezői és tulajdonosai.  Az önkormányzatnak ehhez annyira nincs köze, mint ahogy Zsírósék bandájának sincs. 

 

Most mégis azt játsszák ebben a vészhelyzettel terhelt időszakban, hogy olyan elvi hozzájárulást adnak ki, aminek után a Tarnai Richárd megbízott által felügyelt Kormányhivatal is átengedi ezt a visszaélésekkel terhelt elképzelést. 

 Ahogy ezt a kormányzati szervet ismerni lehet, eddig sem sokat tett az ócsai jogsértések ügyében.

2015-ben sem tettek feljelentést akkor, amikor a Bukodi-Horváth-Molnár vezető tisztségviselők alatt olyan mértékű környezett-szennyezést tusoltak el, amiről azóta sem számoltak be és el a felek.  

Ugyancsak ennek a hármasnak köszönhetően csapolták meg a költségvetést azzal az összeférhetetlenségi kategóriába tartozó kifizetéssel, aminek során Horváth Tamást főállású alpolgármesterként is jegyezték, miközben a helyi Bolyai János Gimnázium tanáraként is fizetést vett fel. Mindezt az önkormányzati törvény - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (MÖT) - határozza meg.

 

Horváth Tamás mégis két helyről vett fel fizetést úgy, hogy az alpolgármesteri munkája mellett a gimnáziumi tanári állást is megtartotta, ami nem csak tisztességtelen haszonszerzése, hanem összeférhetetlen és költségvetést károsító tevékenység is egyben a főállású vezető tisztségviselő részéről. Ezt az álláshalmozást a törvény nem engedi, mivel Ócsa alpolgármestere nem rendelkez(ik)ett tudományos fokozattal, és nem PHD-s oktató, hanem egy középfokú tanintézmény (gimnázium) tanáraként volt és maradt állásban itt, helyben.  Így az alpolgármesteri illetményét összeférhetetlen mód, valósággal kilopták a kasszából a tanári fizetése mellé, úgy, hogy ezt senki nem tette szóvá. 

 Az Mötv. szerint a 3000 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármesterének, valamint a 3000 fő feletti település társadalmi megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

 

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármesterére, (alpolgármesterére,) ő ugyanis – a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. 

 

Mindez azt jelenti, hogy Ócsa Város Önkormányzatában a törvényi szabályozást figyelmen-kívül hagyva, a jegyző, a polgármester és az alpolgármester összejátszva a törvényi szabályozást kijátszva, úgy biztosított havi félmilliónyi plusz juttatást az alpolgármesternek, hogy arra valójában nem volt jogosult, mivel Horváth Tamás nem egy tudós, nem egy tudományos oktató, hanem csupán középiskolai tanárként vállalt munkát és dolgozott a helyi iskolában. 

 

 

Ez nem más, mint  összeférhetetlen pénzlenyúlás, a város anyagi megkárosítása, éven át történő pénzügyi kirablása.

Mindebben a Ócsa városvezetésének, az önkormányzati képviselőknek felelőssége van. 

Ugyancsak számonkérhető felelősséggel tartozik a jogsértések kapcsán Tarnai Richárd, a megyei Kormányhivatal fideszes biztosa.  Ő ugyanúgy bűnrészese és elsinkófálója ennek az ügynek, ahogy a városvezetők hulladéklerakási botrányának, az alsópakonyi szociális bérlemények díjemelésének, az évek óta zajló helyi vagyonvesztéseknek, és ahogy a Zsiros-féle fakivágásokkal járó napelem-biznisz,valamint nagyfeszültségű távvezeték áthúzásának. 

Ezek után mit is várhatunk el azoktól, akik mindezt hagyták. 

Ugyancsak ez a Kormányhivatal volt az, aki a jogsértő alsópakonyi ingatlanok bérleményének törvénysértő díjemelését szó nélkül hagyta. Minderről a blogunk is beszámolt a megjelent sajtóértesülések alapján.

Szintén ez a Tarnai Richárd kormánymegbízottra hagyott Pest Megyei Kormányhivatal volt az, aki előzetes tájokoztatás, lakossági véleményeztetés hiányában, vagyis az elkövetett jogsértés ellenére is képes volt átengedni a Zsiros-féle tervezett nagyfeszültséget a lakókörnyezet határában a termőföldeken. 

 

Ócsán azonban nem csak ezzel kapcsolatosan nem volt előzetes lakossági tájékoztatás, vagy véleményeztetés.  Bukodi Károly a tavalyi év folyamán még a kötelező lakossági fórumot is lefújta a vészhelyzetre való hivatkozással, ami ugyebár a demokratikus joggyakorlás korlátozást jelenti.

Ugyanez érvényes most a tüntetések megtartásának tilalmára is.

A Momentum elnöke azért fordul most az Alkotmánybírósághoz, mert 177 napja nem lehet tüntetni Magyarországon.  

 

Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje és Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője pénteken Facebook-videóban jelentették be, hogy a Momentum – a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen – alkotmánybírósági panaszt nyújt be a gyülekezési jog korlátozása miatt.

A videóban Fekete-Győr András Az Alkotmánybíróság bejárata előtt elmondta, hogy „csak egy keleti típusú maffiaállamban képzelhető el, hogy EB-meccseket lehet tartani, meg lehet menni tucatjával teraszolni, viszont politikai célú tüntetéseket nem lehet tartani." A pártelnök több európai országot felsorol, ahol szabad a politikai gyűlések rendezése a járványügyi szabályok betartásával.  

Donáth Anna azt hangsúlyozta, hogy egy európai demokráciában a gyülekezési jog mindenkit megillet. „Azért létezik, hogy az állampolgárok kifejezhessék politikai véleményüket, és felhívhassák a figyelmet a számukra fontos közéleti eseményekre. Természetesen vannak olyan szituációk, amikor egy ilyen alapjogot korlátozni kell, de ennek a korlátozásnak arányosnak kell lennie és a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni” – mondta az EP-képviselő. 

Amennyiben ezek után a bíróság feloldja a tilalmat és engedélyezi a demonstrációt, úgy Ócsán is megindulhat a lakosság és a gazdák is demonstratív kifejezhetik nemtetszésüket, valamint közterületen is hangot adhatnak azon véleményüknek, hogy őket a városvezetők  kijátszották és a várost kiárulták egy zsíros falatért. 

*

Pókember Hadházy Ákos hívja közös megemlékezésre a hozzá csatlakozókat a tévéhez - lónak a faszát tüntetés

A hazai pókembernek jelentkező és a lónak a faszát bemutató Hadházy Ákos, akit eddig két pártból is kiebrudaltak, hívja egy közös autós megemlékezésre a hívőket Szél Bernadett társaságában. 

Hadházy és Szél egyszer már beköltözött a köztévébe annak műsorfolyamát és hírszolgálati tevékenységét kritizálva.  Szerintük és a hozzájuk csatlakozó társaik (Bangóné Borbély Ildikó, Bősz Anett, Gréczy Zsolt, Jakab Péter, Kunhalmi Ágnes, Varjú László) szerint a hírcsatornát el kell foglalni, vele szemben bojkottot kell hirdetni.  

 

 

A tévészékházban Bangóné szépen lefektette a képviselőket egy sorba. Bősz Anett, Gréczy Zsolt, Jakab Péter, Vadai Ágnes, Varjú  László mind a földön voltak.  Volt a ki mobillal vette és olyan is aki élőben tudósított minderről. 

Majd Kunhalmi Ági fürgén az ajtóig rohant, aztán arról lepattanva vissza bicegett a többiekhez. A kudarcos behatolást a farmernadrágra térdmagasságban kötött rongy jelezte. 

 

Hadházy, pedig korlátot mászott.

Varjú aztán mentőt kért magának. 

 

 Most azonban egy újabb  megmozdulásra invitálja Hadházy és társai azokat, akik elégedetlenek a közszolgálati tévé műsorával. Hadházyék főleg azokat az ellenzékieket várják akiknek hiányzik a Gyurcsány-féle Magyar Televízió a Fenyő-gyilkosságban érintett Gyárfás Tamás szolgáltatta reggeli Nap-kelte műsorával, és hiányolják a délutáni ismétlést is. Úgy mint ahogy volt azokban az időkben.

 

Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs, valamint a hozzájuk köthető politikustársaik mindazokat a nosztalgiázni vágyó ellenzékieket várják a Kunigunda utcánál egy autós körmenetet követő blokádra. 

Mindezt a nemzeti ünnep napjára szervezve, mert számukra semmi sem magasztosabb, és fontosabb, mint az a feltűnősködés, amivel a semmirekellő értelemtelen politizálásukat próbálják elnyomni.  

Mindez a megjelentek nélkül azonban mit sem ér.  

Holnap kiderül, mennyire kapós a képviselői lófasz.

*

Szegény Indexesek - tüntetőleg felmondtak, most meg sírnak, hogy el kell menni ( - nem normális)

A jól fizetett és szabad sajtómunkás, önszánt felmond, majd politikailag csatlakozik az érte tüntető pártalakulatok utcai csoportjához, aztán másnap vissza megy dolgozni, mintha mi sem történt volna.

Egy hét sem telik el és már siránkozik, hogy itt az idő, és Ő úgy kötődne, de azért a mocskosság beleégett az emberekbe.

*

Már a BBC is hazudik az Index hírportál történései kapcsán - orbítális média elnyomás a liberális oldalon

A BBC beszámolója szerint az Index az egyik legfontosabb hírportál, és a munkatársai azzal vádolják a kormányt, hogy ajánlatot tett weboldaluk elpusztítására, vagy megszelídítésére.

A BBC szerint az Index az utolsó legfontosabb független média Magyarországon, és Dall Szabolcs főszerkesztőjét kedden kirúgták. A brit közszolgálati hazugságának lényege a független kifejezés használatában rejlik.

 Az Index, ahogy a Nap-Tv és az akkori közszolgálati tévécsatorna reggeli műsoraként jelentkező Nap-kelte sem volt független, úgy az ATV hírműsorai, a Start, az Egyenesbeszéd és a "Civil a pályán"  nevezetű közéletinek hit programjai sem szabad és független kategóriát képeznek. Ezek a műsortartalmak nagyrészt szembehelyezkedő, ellenséges, provokatív, gyűlölködő és hazug tartalmakkal bombázzák a nézőt, ami által egyfajta kormány- és pártellenes szemléletek tükröznek, valamint az ezzel szembeni ellenállást próbálják felépíteni.  
 

Média orgánumok - baloldali sajtó-túlsúly

Az Index ugyanebbe a kizsákmányoló nyugati (kapitalista) érdekeket kiszolgálók táborába tartozik.  Ez a liberális politikai érdekrend az, amely az újkori hódítások a tőke és a mögöttes kiszolgálói csoport haszonleső becserkészésének demokratikusnak feltüntetett eszköze.  Valójában másról sem szól mindez, mint régi hódítók, az egykori gyarmatosítók újbóli felvirágzásának korszakbeli megjelenése és kiterjedése.  A nyugati tőke a belső piacainak kimerülésével annak látszatával, hogy ezt a piacot megnyitja, valójában csak egy területi kiterjesztést hajtott végre, ahova a hálóját kidobhatja. Ez az eszköz nem más, mint az EU-bővítése, a szabad piaci viszonyok áramlása és a tőke térhódítása. Lefordítva ez nem mást jelent, mint gazdasági haszonszerzést. Egyfajta aranybányászat ez. a még "szabad" területek piaci lehalászása. A tőke hálójának kidobás az új halászterületekre maga a bővítés.  Az, aminek nyomán az új térségek még létező iparát, kereskedelmét fölemésztve a sajátját ülteti be helyére, a maga haszna érdekében. 

Ehhez azonban nem elég a gazdasági érdek, ha nincs meg hozzá a politikai akarat és az átállás szándéka. Ennek érdekében a nyugati liberalizmus beszövődik a zsákmányterületre és egyfajta hittérítést hajt végre. Ennek egyik eleme a politikusok és a sajtó megnyerése, "átállítása" a liberális eszmék terjesztésére és a mögöttes tőke számára. Tehát a kapitalista gazdasági érdekek egyfajta politikai érdekekké szövődve állnak össze.  A liberális nyugat valójában egy modern kori gyarmatosítást kíván végrehajtani és lefojtatni, ami semmi másról nem szól, mint az új "tagállamok" kizsákmányoló bekebelezéséről, a jelen újragyarmatosítási folyamatáról.  

Itt is vannak vélemények

Nem véletlen, hogy ebben  nyugat-Európa olyan országai járnak az élen, akik egyfajta agyközpontként a szellemi bázisát adják a jelen kapitalizmus politikai hátteréhez. Nézzük csak vissza az Eu vezetőinek körét és máris azt tapasztaljuk, hogy az egész brancs egy szűk körhöz köthetően összpontosul.  Mindez ugyanazt a bezsákolós beavatkozást takarja, amit általában a kiszolgáltatott és prédának tekintettel szemben felrónak.

 Az egész liberális eszmeiség erről a (ki)fordított felállásról szól. Azzal vádold meg a másikat, amit magad művelsz vele szemben.

A BBC újságírói szerint "egyértelmű beavatkozás" volt a kormány részéről és így megpróbáltak nyomást gyakorolni arra az általuk függetlennek titulált webhelyre, aminek szerkesztőjét a tulajdonosi kör lecserélte.  Valójában viszont az Index soha nem volt független, a kormány beavatkozása nem valós, és nem igazolt, a beállított nyomásgyakorlás pedig szintén valótlan és hamis.  Igazából az hazudik, aki mindezt így állítja be. 

Függetlennek, ártatlannak és áldozatnak tüntetik fel magukat - ma nem egy piacra termelő üzemben egy igazi gyárban nem dolgoznak ennyien ( - senkikből főhösök)

Ezek szerint a BBC sem nézett utána, és csak átvett a hazai bal-liberális oldaltól megszokott álhírt, vagy pedig maga is hazugként a liberális tőkeérdekek hatalomra kerülését szolgálja. 

A BBC hazug mód az állítja: Az elmúlt évtizedben Orbán Viktor, a nacionalista és konzervatív miniszterelnök támogatói fokozatosan átvették az irányítást Magyarország független média felett. Magyarország a 180 ország közül a 89. helyen szerepel a Riporterek nélkül sajtószabadság-indexében.  (Over the past decade, supporters of nationalist and conservative Prime Minister Viktor Orban have gradually taken control of Hungary's independent media. Hungary is ranked 89th out of 180 countries on the Reporters without Borders World Press Freedom Index.)

Az Index lázadó csapata összeállt az utcai tüntetésre a szerkesztőségben - Reuters and BBC

Közben az Index-nél történő belső ügyek kapcsán a külföldi érdekeket szolgáló Momentum szervezett politikai megmozdulást, amihez a Liberálisok pártja, a Gyurcsány-Dobrev alkotta koalíció, a karakterét vesztett MSZP és az egykor még elutasítottan szélsőjobboldali nácipártként besorolt Jobbik vett részt.  Az Index lázadó újságíróin kívül pár más baloldali-liberális újságíró és közéleti személyiság, de többségében az ellenzéki oldal pártszimpatizánsai vettek részt.  A többiek egy része vagy nem is ment el, vagy az ATV stúdiójába tömörülve kommentálták ezt a "szörnyű" eseményt.

Valójában ez nem volt más, mint a kiéhezett ellenzéki pártok egyfajta erődemonstrációja arra vonatkozóan, hogy mennyi szimpatizánst tudnak összehozni valamilyen mögöttes politikai indokkal.  

Ez nem a sajtóról a sajtószabadságról, vagy a jogállamiságról szólt. 

Látható mód a szólásszabadsággal minden rendben, mert azt mondanak, arról tudósítanak, amiről akarnak. A sajtószabadság sincs veszélyben, mivel az ellenzéki sajtó mindegyike  úgy és átkonvertálva számolt be az eseményről, ahogy a saját eszmeisége és pártos kötődése akarta.

 Az egész nem volt más, mint egy felfújt lufi.

 

Ezzel a mostani beszámolóval a BBC saját magát is szembeköpte mivel azt az alapvető kapitalista elvet is felrúgta, hogy a piaci viszonyokba nem lehet beavatkozni, mivel a piac önmagát szabályozza.  Ez lenne a kereslet-kínálat kapitalista törvénye. 

Az Index már rég el volt adósodva. A piaci viszonyok közt nem élt meg.  Mondhatni lélegeztető-gépre kötve tudott csak meglenni. A magas foglalkoztatási létszám, nem hozta azt a produktumot, ami az olvasók tömegét érdekelné. Ez a webes szolgáltatás az utóbbi időben túl sok érdeklődőt, olvasót veszített. A belső bomlás jelei már korábban fellelhetők voltak, hiszen az elitnek tartott mag, már rég oszlásnak indult. 

Bodolai: Ennyire szabadok sosem voltak, mint ebben a három évben

 Mindez persze sem a BCC-t, sem a liberális oldalt nem érdekli.  Ők nem a tények, hanem a saját mögöttes érdekeik mentén szólnak és tudósítanak erről, akár a megtapasztalt hazug mód árán is. 

Az Index utóbbi szerkesztője, Dull Szabolcs képtelen volt a bandát nyereséges üzemmódba állítani. Helyette inkább farkast kiáltva, meghúzta vészharangot és azt a látszatot keltette, mintha veszélybe került volna az ő újságírói szabadságuk, a munkához való viszonyuk, és egyfajta befolyásolást, úgy is mint nyomást helyeztek rájuk. 
    

Most viszont azt érezzük: Az Index szerkesztősége veszélyben van.
Kívülről ugyanis olyan befolyás ért minket, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése lehet. Aggódunk, hogy egy csapásra, egy szervezeti váltással elvesznek azok az értékek is, amelyek miatt ma az Index az ország legnagyobb és legolvasottabb lapja lett.

Dull üzleti titkot szivárogtatott ki a konkurenciának és a vezetőséggel való egyeztetés nélkül átállította az Index függetlenségét jelző barométert a veszélyzónába

Közben csak azt várta volna el a tulajdonosi kör, hogy gazdaságosan üzemeljen és nyereséget termelve működjön a szerkesztőség.  Dull Szabolcs és társulata azonban nem vették észre, hogy a gyűlölködés hosszútávon nem kifizetődő.

Már törölve

Dull Szabolcs nem egy független újságíró. Ő a baloldal zsurnalisztája. Persze, hogy az egykoron szocialista, ma liberális oldal "függetlennek" kiálltja és ragaszkodik hozzá. Közben meg hazug az egész mentalitásuk.  Erre a hazugságra, mint egy kifordított gúnyára épül az egész Index történet. 

1999. május 17-én felállt az Index. 
Aznap kétszáz fős sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában – az ekkor huszonhat tagú szerkesztőség egy emberként állt ki az erre az alkalomra készített plakátokon földgömböt pörgető Nyírő mellett, és bejelentették, hogy „Index” néven új lapot alapítanak, amelyet változatlan stílusban szerkesztve hálózati tömeglapnak, átfogó információszolgáltatónak, „úgynevezett portálnak” szánnak. 

Ezt megelőzendő Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter új céget alapítottak URL Consulting néven, amely 1999 áprilisában 15 millió forintos kivásárlási ajánlatot tett az IDG-nek. A következő szerkesztőségi ülésen Bíró István (az IDG vezérigazgatója) elbocsátotta az ajánlattevőket, melyre válaszul az egész szerkesztőség felmondott. A szerkesztőség a botrányt követően átvonult a Maros étterembe, ahová elhívták Kőrösi Ákost, a későbbi befektetőjüket, és megállapodtak az Index elindításában. Két nappal később a Trafó – Kortárs Művészetek Házában tartották első értekezletüket Nyírő András vezetésével (aki egyébként az újság névadója is). Az iNteRNeTTo főszerkesztője Andrassew Iván lett, aki új csapatot épített. (A sors furcsa fintora, hogy az egykor vágyott portál kiadói jogai két évvel később jutányos áron az index.hu tulajdonába kerültek.)
Az 50 millió forintos törzstőkével alakult Index.hu Részvénytársaság első tulajdonosai Kőrösi Ákos Zsolt és Szőllősi Gábor (75%), az iNteRNeTTós Nyírő András, Gerényi Gábor, Uj Péter és Kéki Balázs (Keki) technikai szerkesztő (10%), továbbá Braun Róbert történész, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország korábbi ügyvezetője, valamint Kövér József és Edward Sanborn pénzügyi magánbefektetők voltak. Az internetes portál alapítói között volt Kaprinay Zoltán, aki később a Bónusz Brigád alapítója lett.
Az index 2000 évi árbevétele megközelítette a félmilliárd forintot, miközben 150 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A pénzügyi mutatóktól eltekintve az index teljesítménye impozáns: a cég által működtetett internetes portál naponta több mint százezer látogatót vonzott, ezzel az index a második legkedveltebb portál lett Magyarországon. A vállalat a magyar online reklámpiacon 42%-os részesedést ért el, mely révén elnyerte a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület által adományozott az év vállalata címet.
Ebben az időszakban indult eredetileg az index által résztulajdonolt cégként a ma Vendégváró.hu néven ismert internetes szolgáltatás. Az Ifju György és Bánóczy Zoltán által vezetett cégből az index tulajdonrészét a Well-PRess Kft. később, 2002-ben 100%-ban kivásárolta.
Elkezdték szervezni a tőzsdére menetelt, amit 2001 áprilisában akartak realizálni a frankfurti tőzsdén. 2001 elején ismét leapadt a bankszámlájuk, a havi költségük 50-60 millió forint volt, a bevétel pedig még mindig 10 millió forint alatt. Ez a két érték egyébként megfelelt a korábban a befektetők által is jóváhagyott üzleti tervnek, sőt a bevételi oldalon minimálisan túl is teljesítette azt. 2001 márciusában a világban nagy internetes recesszió (a Dotkom-válság) következett be, így a tőzsdei indítás lehetősége is elúszott.
Az Indexnél már csak 100 milliós tartalékalap maradt. Áprilisban már tőkét sem tudtak bevonni, májusban megalakult a válságstáb. 150 alkalmazott volt eredetileg, ezért a létszámot a felére csökkentették. Míg a korábbi stratégiának megfelelően kiszervezték a szoftverfejlesztést, a webdesignt, az e-commerce-t és az integrált üzleti megoldásokat, kineveztek egy krízismenedzsert és új vezérigazgatót kerestek.
Csepi Lajos 2001 júniusában csatlakozott, aki előtte az Állami Vagyonügynökség igazgatója és a Fotex Rt. vezére volt. Az új vezérigazgató megkezdte az értékesítést, tovább karcsúsította a létszámot, és megfogta a bevételeket. A bartermegállapodásokat átmenetileg leállították. Bár ekkoriban a médiapiacon az értékesítési eredmények igen jók voltak, a szoftverfejlesztés nem hozta meg a kívánt eredményt, és 2002 elejére akut csődhelyzet állt elő, a korábban kiszervezett céget januárban eladták. Tovább keresték a vevőket, de 2002. februárban sem volt még ajánlat. Csepi Lajos otthagyta az Indexet.
Végül a Wallis Rt. 2002 márciusában jelent meg „megmentő lovagként”, amely 170 millió Ft-os tőkeemelésével és az Intel részesedének megvásárlásával 31%-os részesedést szerzett az indexben.
Átköltöztek a Wallis-ingatlanba. Egy darabig még ismét Kőrösi irányította a céget, majd Mucsi György vette át a vezérigazgatói széket. Ekkor a cég árbevétele (barterrel együtt) valamivel több mint 300 millió forint volt, a könyv szerinti veszteség pedig 235 millió forint. Év végéig tőkeinjekciót kaptak, majd ismét lenullázódtak.
2002 februárjában hirtelen átbillent a mérleg nullszaldóba, majd tavasztól működési nyereséget is produkáltak. 2002 nyarán ismét dizájn-váltást eszközöltek. 2003 tavaszára a látogatottság jelentősen megnövekedett, az év első negyedévében például 39%-kal, az egyedi látogatók száma százezer, a napi oldalletöltéseké pedig hárommillió körül járt. A médiaértékesítési bevételek tovább növekedtek, miközben a költségek lefaragása is, mindezt előbb pozitív cash-flow, majd pozitív eredmény követte. Míg az index 2002-ben „kizárólag reklámbevételekből generált forgalma kicsivel több mint 300 millió forint volt, addig a cég 2003-as üzleti terve 465 millió forint árbevételt irányoz elő, nullszaldós működés mellett. Az első félév tükrében a bevételi terveket 10-15%-kal teljesíti túl a portál.” Mindez azonban együtt járt a vállalkozói szellem csökkenésével is, hisz „két éve ennél többet tudtunk kísérletezni” – jegyzi meg Gerényi Gábor, az Index fejlesztési igazgatója. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a lap ismét sínen van.
2005-ben ismét megváltozott a tulajdonosi szerkezet: a vállalatot Nobilis Kristóf és érdekeltsége, a Sydinvest Kft. (2007 januárjától Közép Európai Média és Kiadó Szolgáltató Zrt.) vette át 100%-os tulajdonhányaddal. Vaszily Miklós, a Portfolio.hu korábbi igazgatója került a vezérigazgatói székbe.
A cégforma 2006 második félévétől zártkörű részvénytársaság (Index.hu Zrt.).
Az Index 2007. július 22–23-án teljesen új arculatot kapott.
2009 novemberében az Origóhoz távozott Vaszily Miklós lapigazgató.
2010 áprilisában távozott Bodoky Tamás tényfeltáró újságíró, 2011 augusztusában Tóta W. Árpád vezető publicista, Bede Márton újságíró, majd 2011. szeptember 30-ával Uj Péter főszerkesztő is lemondott. A távozások hátterében a tulajdonossal való konfliktusok állhattak, aki valószínűleg egyre erősebb politikai befolyást akart gyakorolni a lap fölött. Az új főszerkesztő akkor Mészáros Zsófi lett, aki aztán 2013. február 22-én mondott le. Helyére Dudás Gergely került. Gazda Albert korábbi főszerkesztő-helyettes 2011. november 1-től az Origo főszerkesztője lett, 2014 februárja óta a Cink munkatársa.
 2014-ben a kiadó tulajdonosa, Spéder Zoltán titokban opciós jogot adott el Simicska Lajosnak.
2017. április 20-tól az Index.hu Zrt. részvényeinek egyedüli, új tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) lett, ezzel egy időben az Index.hu Zrt. korábbi igazgatósági tagjai lemondtak tisztségükről, és az új tulajdonos új igazgatósági tagokat nevezett ki határozatlan időtartamra dr. Bodolai László ügyvéd, dr. Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, Kereszty Gábor közgazdász személyében, akik maguk közül az Igazgatóság elnökévé dr. Bodolai Lászlót választották. Egyes vélemények szerint Simicska Lajos állt a tulajdonosváltás mögött, miután Simicskához közel álló szereplők bukkantak fel az Indexet tulajdonló szervezet mögött. Dudás Gergely főszerkesztő szerint igaz, hogy Simicska emberei jelen vannak a tulajdonosi háttérben, de Bodolai László személyét garanciának látja arra, hogy se Simicska, se más embere ne szólhasson bele a szerkesztőség működésébe. Május 16-án bejelentették, hogy Dudás Gergely távozik az Indextől, helyette Tóth-Szenesi Attila lesz az új főszerkesztő. Mivel Dudás korábban arról beszélt, hogy Simicska Lajos nyomásgyakorlása esetén lemond, most egyesek igazoltnak látják, hogy a nagyvállalkozó befolyásolja a hírportál működését.
2018 őszén Ziegler Gábor (az Index korábbi sales igazgatója) és Oltyán József (KDNP kötődésű médiavállalkozó) megvásárolja az Indamedia Zrt.-t.
2019. december 11-től Dull Szabolcs lett az új főszerkesztője az Indexnek.
2020. március végén Vaszily Miklós 50 százalékos részesedést vásárolt az Indamedia csoportban, melyhez tartozik az Index.hu hirdetési felületeit kizárólag hirdető Indamedia Sales Kft. (az egykori CEMP Sales House Kft.) is.
2020. június 21-én 19 óra után kevéssel a „szabadindex” indikátor, ami a lap szerkesztőségének függetlenségét jelzi az addigi „független”-ről „veszélyben” jelzésre állt át és a szerkesztőség egy rövid cikkben le is írta, hogy kívülről érkező befolyás miatt került ki a figyelmeztetés. 

2020. június 22-én Bodolai László, a tulajdonos képviseletében visszahívta az Index.hu Zrt. igazgatóságából Dull Szabolcs főszerkesztőt, és felelőssé tette azért, hogy üzleti titkok kerültek ki a 24.hu-hoz az Index igazgatósági üléséről.
2020. június 23-án lemondott Pusztay András, aki 2019 nyarától volt az Index vezérigazgatója, helyére Ződi Zsolt jogászt nevezte ki Bodolai László.
2020. június 30-án, kevesebb mint egy héttel kinevezése után Ződi Zsolt is bejelentette a lemondását. Ződi a távozását azzal indokolta, hogy nem volt tisztában a cégnél lévő feladatokkal, illetve a cég aktuális pénzügyi helyzetével.
2020. július 22-én Bodolai László, az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs elbocsátását. Egyúttal a korábban megüresedett vezérigazgatói posztra Szombathy Pált kérte fel és Sztankóczy András is bekerült az Index.hu Zrt. igazgatóságába. Dull azt állította, hogy Bodolai pénzt ajánlott fel neki, ha közös megegyezéssel és titoktartással távozik, de ő ezt nem fogadta el. Bodolai szerint ez egy legitim lehetőség volt, amivel Dull nem kívánt élni, helyette a rendes felmondást választotta. Az Index szerkesztősége egyöntetűen elfogadhatatlannak nevezte Dull menesztését, kiállva mellette, a szerkesztőség munkájába történő beavatkozásként értékelve azt. Szerintük Dullnak azért kellett mennie, mert „nem engedett a megszorításokkal fenyegető zsarolásnak”. A szerkesztőség Dull visszahelyezését kérte, de Bodolai ezt megtagadta, ezután sokan bejelentették felmondásukat, köztük Tóth-Szenesi Attila vezető szerkesztő, illetve Munk Veronika és Haász János főszerkesztő-helyettesek, valamint több mint nyolcvan munkatárs is kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését.
A történtek miatt július 24-én a Momentum kezdeményezésére tüntetést tartottak a szabad sajtó védelmében, ahol több ezer tiltakozó vonult a miniszterelnöki hivatalként működő Karmelita kolostor elé, az itt felszólalók is a Fidesz-kormányzat elhallgattatási akciójaként értékelték a helyzetet.

A politikai pártok által feltűzet demonstrálók a miniszterelnöki kolostorhoz vonulnak

Tehát hazudik, aki azt állítja, hogy az Index független hírportál. Soha nem volt az. Mindig is a mögöttes tagok és a hozzájuk köthető elvek, politikai hovatartozás határozta meg a híradások mondanivalóját, tartalmát.
  

Végül itt és most sem történt más, mint az, hogy a piac felzabálta a gazdaságtalan és adóssággal küszködő bértollnokok által elcseszett hírszerkesztőséget.

Transzparens az Index szolidaritási tüntetésről 2020. július 24-én  - Wikipédia

A BBC beszámolója félrevezető, álságos és hazug. A BBC mostani köpködése illik abba a láncolatba, ami által egyre hiteltelenebbé és egy sajátosan elfogult értékrend szószólójává válik. 

Valójában ők sem különbek annál az egy oldalra húzó liberális sajtóorgánumnál, amit az Index képvisel(t).

*