177 napja nem lehet tüntetni Magyarországon, állítja Fekete-Győr András, aki ezért pártja képviseletében az Alkotmánybírósághoz fordul.

Mint közismert, a covid adta járványügyi vészhelyzet okán Ócsán is a polgármester egy személyben dönt és határoz, ami erősen korlátozza a demokrácia biztosította lehetőségeket. Ez városunkban is érződik, mivel a Ócsa városvezetése is számos olyan intézkedést hoz, valamint ad ki engedélyeket, amiket a lakosság jó részt nem is tud, nem ismer.
Ilyen az inárcsi illetőségű strómannal kötött háttér-megállapodás is, aminek nyomán Ócsa vársorvezetése a jegyző, a polgármester és a mag szűk köre által olyan elvi hozzájárulást adott ki a lakosságot kijátszva, aminek nyomán szabad utat engedett a sajtóban már elhíresülten botrányos Zsíros Róbert-féle társulatának, akik nem csak hektárnyi erdőkivágásokkal, hanem a termőföldek részleges megkárosításával, vagy akár az ott zajló mezőgazdasági tevékenység és a mögöttes gazdálkodás tönkretételével is képes lenne nagyfeszültségű hálózatot kiépíttetni azokra a földekre, aminek tulajdonosai erre a hozzájárulásukat sem adták.
A földeket tudniillik nem az önkormányzat birtokolja, hanem annak használói, haszonélvezői és tulajdonosai. Az önkormányzatnak ehhez annyira nincs köze, mint ahogy Zsírósék bandájának sincs.

Most mégis azt játsszák ebben a vészhelyzettel terhelt időszakban, hogy olyan elvi hozzájárulást adnak ki, aminek után a
Tarnai Richárd megbízott által felügyelt Kormányhivatal is átengedi ezt a visszaélésekkel terhelt elképzelést.
Ahogy ezt a kormányzati szervet ismerni lehet, eddig sem sokat tett az ócsai jogsértések ügyében.
2015-ben sem tettek feljelentést akkor, amikor a Bukodi-Horváth-Molnár vezető tisztségviselők alatt olyan mértékű környezett-szennyezést tusoltak el, amiről azóta sem számoltak be és el a felek.
Ugyancsak ennek a hármasnak köszönhetően csapolták meg a költségvetést azzal az összeférhetetlenségi kategóriába tartozó kifizetéssel, aminek során Horváth Tamást főállású alpolgármesterként is jegyezték, miközben a helyi Bolyai János Gimnázium tanáraként is fizetést vett fel. Mindezt az önkormányzati törvény - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (MÖT) - határozza meg.

Horváth Tamás mégis két helyről vett fel fizetést úgy, hogy az alpolgármesteri munkája mellett a gimnáziumi tanári állást is megtartotta, ami nem csak tisztességtelen haszonszerzése, hanem összeférhetetlen és költségvetést károsító tevékenység is egyben a főállású vezető tisztségviselő részéről. Ezt az álláshalmozást a törvény nem engedi, mivel Ócsa alpolgármestere nem rendelkez(ik)ett tudományos fokozattal, és nem PHD-s oktató, hanem egy középfokú tanintézmény (gimnázium) tanáraként volt és maradt állásban itt, helyben. Így az alpolgármesteri illetményét összeférhetetlen mód, valósággal kilopták a kasszából a tanári fizetése mellé, úgy, hogy ezt senki nem tette szóvá.
Az Mötv. szerint a 3000 fő és az az alatti lakosságszámú település
polgármesterének, valamint a 3000 fő feletti település társadalmi
megbízatású polgármesterének összeférhetetlenségére az önkormányzati
képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Szigorúbb szabályok
vonatkoznak a 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású
polgármesterére, (alpolgármesterére,) ő ugyanis – a tudományos, oktatói, lektori,
szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – egyéb,
munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső
foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen
közreműködő tagja.
Mindez azt jelenti, hogy Ócsa Város Önkormányzatában a törvényi szabályozást figyelmen-kívül hagyva, a jegyző, a polgármester és az alpolgármester összejátszva a törvényi szabályozást kijátszva, úgy biztosított havi félmilliónyi plusz juttatást az alpolgármesternek, hogy arra valójában nem volt jogosult, mivel Horváth Tamás nem egy tudós, nem egy tudományos oktató, hanem csupán középiskolai tanárként vállalt munkát és dolgozott a helyi iskolában.
Ez nem más, mint összeférhetetlen pénzlenyúlás, a város anyagi megkárosítása, éven át történő pénzügyi kirablása.
Mindebben a Ócsa városvezetésének, az önkormányzati képviselőknek felelőssége van.
Ugyancsak számonkérhető felelősséggel tartozik a jogsértések kapcsán Tarnai Richárd, a megyei Kormányhivatal fideszes biztosa. Ő ugyanúgy bűnrészese és elsinkófálója ennek az ügynek, ahogy a városvezetők hulladéklerakási botrányának, az alsópakonyi szociális bérlemények díjemelésének, az évek óta zajló helyi vagyonvesztéseknek, és ahogy a Zsiros-féle fakivágásokkal járó napelem-biznisz,valamint nagyfeszültségű távvezeték áthúzásának.
Ezek után mit is várhatunk el azoktól, akik mindezt hagyták.
Ugyancsak ez a Kormányhivatal volt az, aki a jogsértő alsópakonyi ingatlanok bérleményének törvénysértő díjemelését szó nélkül hagyta. Minderről a blogunk is beszámolt a megjelent sajtóértesülések alapján.
Szintén ez a
Tarnai Richárd kormánymegbízottra hagyott
Pest Megyei Kormányhivatal volt az, aki előzetes tájokoztatás, lakossági véleményeztetés hiányában, vagyis az elkövetett jogsértés ellenére is képes volt átengedni a Zsiros-féle tervezett nagyfeszültséget a lakókörnyezet határában a termőföldeken.
Ócsán azonban nem csak ezzel kapcsolatosan nem volt előzetes lakossági tájékoztatás, vagy véleményeztetés. Bukodi Károly a tavalyi év folyamán még a kötelező lakossági fórumot is lefújta a vészhelyzetre való hivatkozással, ami ugyebár a demokratikus joggyakorlás korlátozást jelenti.
Ugyanez érvényes most a tüntetések megtartásának tilalmára is.
A Momentum elnöke azért fordul most az Alkotmánybírósághoz, mert 177 napja nem lehet tüntetni Magyarországon.

Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje és Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője pénteken Facebook-videóban jelentették be, hogy
a Momentum – a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen – alkotmánybírósági
panaszt nyújt be a gyülekezési jog korlátozása miatt.
A
videóban Fekete-Győr András Az Alkotmánybíróság bejárata előtt
elmondta, hogy „csak egy keleti típusú maffiaállamban képzelhető el,
hogy EB-meccseket lehet tartani, meg lehet menni tucatjával teraszolni,
viszont politikai célú tüntetéseket nem lehet tartani." A pártelnök több
európai országot felsorol, ahol szabad a politikai gyűlések rendezése a
járványügyi szabályok betartásával.
Donáth Anna
azt hangsúlyozta, hogy egy európai demokráciában a gyülekezési jog
mindenkit megillet. „Azért létezik, hogy az állampolgárok kifejezhessék
politikai véleményüket, és felhívhassák a figyelmet a számukra fontos
közéleti eseményekre. Természetesen vannak olyan szituációk, amikor egy
ilyen alapjogot korlátozni kell, de ennek a korlátozásnak arányosnak
kell lennie és a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni” –
mondta az EP-képviselő.

Amennyiben ezek után a bíróság feloldja a tilalmat és engedélyezi a demonstrációt, úgy Ócsán is megindulhat a lakosság és a gazdák is demonstratív kifejezhetik nemtetszésüket, valamint közterületen is hangot adhatnak azon véleményüknek, hogy őket a városvezetők kijátszották és a várost kiárulták egy zsíros falatért.
*