Kiáradás - Jobbszél (- Ungváry)

A túlságosan kiáradt Tisza elöntötte a Parlament üléstermét is, ezért a képviselők kénytelenek voltak csónakokban ülve leadni szavazataikat.

Az újdonsült kormánypártnál ez okozott némi nehézséget, mert fogalmuk sem volt, melyik a folyásirány. Ezért aztán egy hajóban eveztek, nehogy véletlenül valaki rossz felé húzzon. Az elnök állt legelöl, akár egy orrdísz (vagy inkább orrcsúf), kiterjesztett karokkal, mint Leonardo DiCaprio a Titanicban, előtte kedvesei sorban, hiszen végtére is ezért csinálta az egészet.

Gyorsan, pergő nyelvvel sorolta, mi minden rosszaság történt eddig, s azokat hogyan kell kijavítani, a legénység pedig minden javaslatra megnyomta a gombját. (Kivéve Müller Annát, mert neki csak cipzárja volt, az is a száján.)

– A tizenharmadik havi nyugdíjat felváltja a tizenharmadik havi gázszámla, és kidolgozzuk a tizennegyedik havi áram első részletét. Babaváró helyett temetővárót vezetünk be a kiérdemesült generációknak, felgyorsítva a szavazókörből való kilépésüket. A babakötvényt megszüntetjük, és nyuggerkötvényt lehet eztán igényelni: 65 éves kortól, sírkőre gyűjthetnek, amihez az állam is ad támogatást gyógyszeráremeléssel és vérnyomást növelő intézkedésekkel.

A Határtalanul program ezentúl Csipkejózsika néven fut tovább, és az elcsatolt országrészek helyett az LMBTQ-közösség ikonikus helyszíneit kereshetik fel a lurkók, amiképpen erre a szüleik szavaztak. Ehhez kapcsolódóan az édesanyák adómentessége megszűnik, eztán azok a férfiak részesülhetnek benne, akik már szültek. Ezt már az apák terhességének idején is igénybe lehet majd venni.  

  Az avítt úr, hölgy és hasonló megszólításokat kikerülve politikai ellenfeleinkre a vezetéknév plusz g…ci utótag dukál. Írásban elköszönhetünk „Éljen a Magyar!”-ral, de szóban kerüljük, mert nem látszik a nagybetű, és még valaki a nemzetre vonatkoztatná.

Közben a bárka az ablakhoz sodródott, egy túlképzett evezős felkiáltott:

– Hiszen ez a Duna! 

Minket jól átvertek.

*

Alternatíva - Jobbszél ( - Ungváry)

 Hiába Mátyás sikerpropagandája, a határoktól távol tartott törökök, a teli államkincstár, a kitűnő közbiztonság és a stabilitás, a kiszámíthatóság és a békés építkezés nyugalma, sokan új királyt akarnak. 

Budai polgárok egy kisebb csoportja rendszeresen becsmérlően említi az uralkodót, mindenféle szóbeszédek terjesztésével kelt hangulatot ellene.

Állítólag már az apja is machinált a katonák bérével, és saját birtokain termett búzából készíttetett a várvédőknek kenyeret, amire nem mentség az a körülmény, hogy végül megvédte Nándorfehérvárat. Mátyás idején kétségtelenül történtek előrelépések, de ez a körülmények szerencsés összjátéka, amit az önhitt, diktatórikus hajlamú király kihasznált, hogy hatalmát bebetonozza. Ez annyira irritálja az említett polgárokat, hogy új jelöltet keresnek a trónra.

Így merült fel Habsburg Frigyes neve, aki nyugati, modern, tehát eleve haladó, demokratikus politikus, aki nem a lábszagú magyar rögvalóságból táplálkozva lett méltán népszerű, szeretetre méltó figura. A Mátyással elégedetlenkedők egy másik csoportja II. Mohamed szultán fején látná szívesen a magyar koronát. Kiváló hadvezér, ezt igazolja, hogy elfoglalta Bizáncot is, amit azóta Isztambulként emlegetnek az igazhitűek; Mohameddel véget érhetne a Mátyás kormányzására jellemző magyarkodás és kereszténykedés, ami joggal bőszíti a világnézetileg plurálisan semleges budai és pesti polgárokat.

Mivel Mátyásnál mindenki csak jobb lehet, ezért Frigyes és Mohamed összefogott a francia XI. Lajossal és a huszita Giskrával, és a budai és pesti polgárok üdvrivalgásától kísérve legyőzték Mátyást. Rögtön ezután a Dunántúlt végigdúlta a német, majd a középső területeket és Erdélyt a török, a Felvidéket pedig a husziták. Az országot felosztották, kirabolták, felégették.

Kétségbeesetten jajongott mindenütt a nép; oda az igazság, a jövőnk, a hazánk.

– Tetszettek volna Mátyásra szavazni… – vigyorogtak Giskra martalócai, miközben kacagva húzták karóba a budai és pesti polgárokat.

*

Életút - Jobbszél ( - Ungváry)

Amikor Dobrev Klára osztja az észt...

(...)  "Clara nagy álma az egységes Európa.

-Végső soron Hitler is ezért dolgozott - válaszolta egy újságíró kérdésére."

Miután a náci ideológia világszerte megbukott, és bebizonyosodott, hogy a nemzeti szocializmus emberek tízmillióinak haláláért, országok és népek megnyomorításáért felelős, Németországban lezajlott az 1945-ös rezsimváltás. Joseph Goebbels, az előző rendszer meghatározó politikusa visszavonult a közélettől, és Berlin előkelő negyedében, Charlottenburgban telepedett le feleségével és hat gyermekével. A házat egyébként korábban egy zsidó családtól kobozták el.

Goebbels napjai békés jólétben teltek, lányait sorra férjhez adta. Hedwig Johanna (aki két szent nevét is viselte) hozzáment egy spanyol falangistához, Pedro Lopezhez, aki hozzájuk is költözött.

Az alig 165 centi magas, ezért aprónak is csúfolt Goebbels idős korában még örülhetett az unokának: Hedwig és Pedro frigyéből 1972-ben megszületett Clara, aki később egy ambiciózus férfit választott társául, Franzot.

Franz az NSDAP utódpártjának, az NSDP-nek az elnöke volt sokáig, még a kancellári posztot is betöltötte, de amikor fény derült politikai és köztörvényes bűneire, le kellett mondania. Kilépett az NSDP-ből és új pártot alapított Demokratische Koalition néven.

A családi hagyományokat követve végül a Goebbels-unoka is politikai pályára lépett, és az 2019-es európai parlamenti választásokon mandátumot szerzett. A határozott nő imázsát remekül alkalmazó Clarát ovációval fogadták a liberális frakcióban. Noha néhány zsidó szervezet tiltakozott, de „a nagyapám tetteiért nem felelek” felkiáltással ezeket hárította. Mellesleg bocsánatot sosem kért, és nem tagadta meg felmenőit, azt meg egyenesen nevetségesnek tartotta, hogy ki kellene költöznie a Charlottenburgi villából.

Joseph Goebbels azt már nem érhette meg, hogy unokáját még az Európai Parlament alelnökének is megválasztották. (Bár a Clara Lopez névből sokan talán nem tudták róla, ki is valójában.)

Clara nagy álma az egységes Európa. „Végső soron Hitler is ezért dolgozott”, válaszolta egy újságíró kérdésére.

*