Honvédelemről, hazafiasságról és az ozori csatáról október 6.-a, és Ócsa kapcsán - nem feledhetjük ezt sem

 Talán még emlékeznek a városlakók arra a közpénzes kiruccanásra, amikor a városvezetőnk a hozzá kötődő képviselőkkel átruccant a mai Románia területén álló egykor hazánkhoz tartozó területre csak amolyan székely-barátságból, amit a polgármester később úgy tálalt, hogy üzleti ügy volt, mivel az ottani  helyi pékséget szerették volna Ócsán is honosítani.

Persze ebből annyi az igaz, amennyit Bukodi Károly eddig felmerült hazugságáradata, mint magyarázat bírt, no meg annyi, no meg amennyi megvalósult ebből az egészből. Vagyis mondhatni semmi.

Számukra azonban jó buli volt az utazás, a pálinkázás, a vendégszeretet élvezete, és az erdélyi táj, székely barátság közpénzből történő élvezete.

Az egészről 2013-ban többször írtunk amikor a polgármester és baráti körének kilátogatásáról, - akik közt olyan haszonélvező képviselők is voltak, mint a mostani Gallai Zoltán - visszatértek erről az útról.

Mert a lakosság addig nem értesült erről, miközben az út kiadásait a költségvetésből maga állta.

 

Ez a kiruccanáson túl az utazás-szállás-étkezés költségein, további 1000 eurójába is került a városnak, amit a kint élő vendégszerető Jenei Janka érdekeltségébe utaltak, mondván ott, az ojtozi szorosnál felállítandó emlékhelyhez adják ezt a támogatást.

Legalábbis erre hivatkozott a városvezetés, amelyik az 1848-s szabadságharcot lezáró véres megtorlásról, az aradi kivégzésekről és az ebből fakadó október 6.-i gyásznapról eddig csak egyszer volt képes magát megmutatni. Ez a városvezetés magától soha nem tett olyan alkalomhoz méltó megemlékezést, amit minden tisztes magyar város tesz. 

Még a léha Szűcs Lajos is megjelenik ezen a napon valahol és megmutatja magát egy tiszteletteljes biccentésre.  

 

Csak Bukodi és követői képtelenek erre.

Nos ezek a bukodi-legények azok akik a számunkra ismeretlen Jenei Jankát támogatták a hőseinkre hivatkozással, miközben itthon egy fejhajtást nem tesznek emléküknek áldozva.  

"Horváth Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy itt székely, román és magyar katonák estek el (a felsorolás sorrendje tőle származik), támogatásunkkal mi lehetnénk a elsők, akik pénzt adományozunk és ezzel Ócsa város neve is felkerülhet (figyeljünk a feltételes-mód jövő időben foglalt szóhasználatra) a majdani emléktáblára az adományok közt. Ráadásul minket az a megtiszteltetés érne, hogy az elsők lehetünk."

Vagyis Horváth nem mást mondott, mint azt, hogy még senki nem adott erre hazánkból közpénzes támogatást Jenei Jankának, és mi lehetünk az elsők.  A balekok sorában. És lássuk be, hogy azokká is váltunk, amikor ezt az ezer eurós ajándékot Ócsa költségvetéséből, a mi pénzünkből biztosították a vendéglátó Jenei Janka számára.  

Nem feledve, hogy ezzel nem csak a maguk útját, hanem a velük utazó Gallai doktorét is mi álltuk, miközben éppen ez a képviselő volt az, aki az önkormányzatban képes volt előadni, hogy az önkormányzati járdaépítésekért pénzbeli hozzájárulást kéne szedni.

Ez a mocsok bezzeg a Szűcs Lajos előtt általunk fizetett járdaszakasz kapcsán nem mert szólni azért a hozzájárulásért, amit a csóró lakosok esetében megtett.

Gallai azért sem emelt szót, hogy ha már oda fizetünk a hősi emlékekért, akkor idehaza miért nem lehet megemlékezni akár október 6.-án is?  

Sajnos a piszokság nagy úr. És ez az önkormányzatiságra és a helyi politikára is igaz. 

Október 6. feketebetűs emlékünnep az összmagyarság történelmében. Ezen a napon a Kárpát-medence számos magyarlakta településén kigyulladtak az emlékezés lángjai.

Ócsán ezt a tüzet nem, hogy nem gyújtják lángra, nem őrzik, nem plántálják, hanem a Bukodi adta fideszes-klikk még el is fojtja.  Más normális szerveződés, egyesület híján pedig senki nincs ki a nagyjainkra emlékezne. 

 

 

A Pappné Hajdu Katalin alkotta OPKE is csak olyan, mint az ugróbolha a kutya hátán. Szimbiózisban van vele, a buksiból és vele együtt él, táplálkozik és fejlődik. Gazdaállat nélkül nincs kitartás, fejlődés és lét. Egy ilyen parazita miként is cselekedne hasznosan, vagy tudvalevőleg. Ösztönből bújik a kutyaszőrébe és élvezkedik a testmelegén.  Gyászos egy lét ez.

 

Mindezt most elhagyva szeretnék az önkormányzatunk helyett is egy ide illő történelmi megemlékezést tenni az ozori csatáról.

1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy „rendet csináljon” és helyükre tegye a „lázongó” magyarokat, akik nem átallottak a fenséges Habsburg császár ellen pártot ütni. 

Jellasics 1848. szeptember 11-én történt támadása után szeptember 21-én magyar földre lépett a bán tartalék hadteste is. A kilencezer fős hadtest feladata Jellasics jobb szárnyának védelme volt és terv szerint Székesfehérvárnál egyesült volna a főerőkkel. A pákozdi csata azonban az egyesülés előtt lezajlott és a bán olyan gyorsasággal távozott az országból, hogy még saját tartalékát is elmulasztotta értesíteni a fejleményekről. A magyar hadvezetés tudott Roth közeledéséről és utasította Perczel Mór nemzetőr ezredest, hogy a saját és Görgey Artúr honvéd őrnagy parancsnoksága alatt álló nemzetőrökkel állja el a Székesfehérvárra dél felől vezető utakat. A tartalék így csak október 4-én Székesfehérvár közelében értesült arról, hogy Jellasics vereséget szenvedett, és Székesfehérváron az otthagyott horvát helyőrséget a felkelt nép lefegyverezte. 

Az ozorai ütközet az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak ki. 1848. október 7-én a Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet.  

Az eredeti útvonalán visszaforduló, Perczel csapatai által üldözött császári tartalék október 6-án eljutott Ozoráig, itt azonban a Sió-csatorna hídját felégetve találta. Az átkelés lehetetlen volt, mert a túlpartot Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy vezetésével 15 000 főnyi népfelkelő és nemzetőr védte. A Sióhoz közelítő horvátokat a nemzetőrök puskatűzzel fogadták. Roth megpróbált Csapóval tárgyalni a szabad elvonulásról, de nem tudtak megegyezni. A tárgyalást Perczel István, Csapó Vilmos altisztje tolmácsolta. Csapó őrnagy a megtévesztés és a látszattúlerő taktikáját választotta. Hamis csapatmozgással, dobpergéssel, trombitaszóval, kiéheztetéssel rombolta az amúgy is demoralizált horvátok morálját. Október 7-én reggel megérkeztek Perczel és Görgey csapatai. A csapdába került császári hadosztály erre letette a fegyvert.

Az ozorai diadal legfőképpen Csapó Vilmos nemzetőrei és népfelkelői bátor fellépésének köszönhető.

Az ozorai ütközetnél ejtett egyszerre legtöbb hadifoglyot a magyar haderő a szabadságharc történetében. 

Az ócsaiak ezer eurójáról és annak emlékművi hozadékáról azonban semmi hír. 

Bukodiék eme tettére sem igen emlékeznek.

*

Schwartz és McGregor milliós adományainak helye - a liberális Budapest ennél többről sem képes számotvetni

Schwartz György és Conor McGregor 1 millió euró adománnyal igyekezett megsegíteni a koronavírus elleni küzdelmet.  

És micsoda különbség leledzik a két segítségben.  

 

Conor McGregor talán az egyik legjobb és legismertebb ketrecharcos, március végén jelentette be,  hogy  1 millió eurót ajánl fel a koronavírus elleni harcra. Ezt az adományt az írországi Leinster tartomány kórházai kapták, a napokban pedig megérkezett a felszerelés, amit az összeg fedezett. 

A Daily Mail összegyűjtötte, hogy McGregornak köszönhetően

• szívmonitorokat,
• oxigénterápiás készülékeket
• és 50 ezer maszkot kaptak az egészségügyi intézmények.

Schwartz György, ismertebb nevén George Soros, szintén március végén az általa alapítóként jegyzett Open Society Foundations, korábbi nevén Open Society Institute, vagyis Nyílt Társadalom Alapítványok néven ismert szervezetén keresztül állítólag 1 millió euró támogatást biztosított Budapest liberális vezetésének. Soros György csatolt üzenetként lefordítva, azért döntött így, mert tudja, milyen a magyar fővárosban élni rendkívüli körülmények között. 

Soros azt írta, hogy mindenki veszélyben van a járványban, de sokakat különösen fenyeget, úgy mint az idősotthonokban élőket és a hajléktalanokat, akikből egyre több lehet, mert sokan veszítik el a munkájukat. Szerinte emiatt az önkormányzatok, amelyek amúgy is szűkös keretből gazdálkodnak, most hatalmas szociális problémákkal találják majd szembe magukat. 

Karácsony Gerely közleményben köszönte meg az adományt és azt is elárulta (az Indexen): hogy a főváros ezt a pénzt a fertőzés elleni védekezéshez szükséges eszközökre, továbbá a kerületi járóbeteg- és alapellátásban dolgozó orvosok és ápolók, illetve a szociális intézményeink munkatársainak vírustesztelésére szeretné fordítani.  

Karácsony azt is megígérte (03.30.-n), hogy adomány sorsáról, mint minden fővárosi közbeszerzésről, be fognak számolni a nyilvánosságnak, amint lefolytatták a szükséges tárgyalásokat és megkötötték a megállapodásokat.

Azóta több mint 2 hét, pontosabban több mint fél hónap (15 nap) telte el, de úgy mint  McGregor esetében, semmi látszata nincs Budapest főpolgármesterének olyasfajta cselekedetek tárgyában, mely az 1 millió euró elosztásáról, vagy felhasználásáról szólna. 

Időközben azonban kiderült, hogy Karácsony vezette főváros egyik időotthonában olyan járványos fertőzés ütötte fel a fejét, amit a főpolgármester a Soros-féle adomány ellenére sem volt képes nem hogy, megfékezni, de még csak kordában tartani, vagy kezelni sem.  1 millió euró azaz kb 350 millió forint) ide, vagy oda, a Pesti úti Idősek Otthona egyetlen fillérnyi segítséget sem kapott ebből a forrásból. Mindez abból a néma hallgatásból és a sajtó beszámolóiból derül ki, amelyek mind Karácsony Gergely főpolgármester felelősségét taglalják.

És valóban. Karácsony az eltelt időszakban, és a járvány kirobbanást követően sem tett olyan lépést, mely arról szólna, hogy miként sikerült érvényt szerezni annak a célnak, aminek alapján az 1 millió eurót felhasználásra szánták.  Budapest ugyanis nem indított fürkészést, vagy portyát eszközbeszerzésekre sem a Schwartz/Soros-féle pénzek (kb 350 millió forint) utalása, sem pedig a kormány biztosította 50 milliárd forint esetében. A kormány adta pénzeket az Egészséges Budapest Program keretéhez hozzájárulva biztosították a fővárosnak eszközbeszerzésekre, köztük képalkotó berendezések számának növeléséhez.  A pénzek sorsáról, annak felhasználásáról azóta sem tudni semmit.  

Karácsony  Gergely főpolgármester még nem állt ki a nyilvánosság elé, hogy beszámoljon ezen összegek címzetes felhasználásról.   Budapest esetében nem hallani olyanról, mint Írországban, ahol a Leinster tartomány kórházai kapták meg a sorolt eszközöket.

Budapesten biztosan nem kaptak a fővárosi tulajdonban levő idősotthonok a soros millióiból egyetlen egy hasonló eszközt sem, sem lélegeztető gépet, sem oxigénterápiás készüléket, vagy más hasonlót, mint amiről a Daily Mail beszámolt.  Budapestről nincsenek ilyen hírek.  Itt csupán Karácsony mélaságáról, hozzá nem értéséről és cselekvésképtelenségéről szólnak a híradások.  Az átutalt összegek felhasználásáról szó nincs.  

Budapest kórházai még nem jelezték, hogy Karácsony Gergely főpolgármester által és a kormány adta 50 milliárd, valamint a Soros-féle 1/6-nyi pénzből miféle fejlesztést valósított meg.(?!?) 

Ha őszinték vagyunk, akkor be kell látnunk, a Karács vezette főváros semmit nem tud felmutatni az egészségügy- fejlesztésére kapott összegek felhasználásáról, az ebből történt eszközbeszerzésekről és az átutalt pénzek célzatos elköltéséről.  Vagyis sem a Soros által meghatározott idősgondozás, sem pedig a kerületi szakellátás, vagy járóbeteg ellátás céljából nem is mert a cselekvés.  Pedig a  kormány határozata "a fővárosi egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésének az Egészséges Budapest Program keretében történő megvalósításával kapcsolatos egyes feladatokról" címmel nem csak közzétételre, hanem pénzügyi átutalásra is került. Ezek szerint a kormány úgy határozott, hogy nem csak a korábbi évek gyakorlatának megfelelően folytatja a fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint Budapest Főváros Önkormányzatának egészségügyi alapellátási és járóbeteg-szakellátási fejlesztéseinek támogatását, hanem külön keret közt is biztosít ennek pénzt.  Cserében a főváros hozzájárul a kormány azon fejlesztési elképzeléseihez, miszerint egy elhanyagolt roncstelepből parkosított sportcentrumot hozzon létre. 

A baj, azonban mégis csak a fővárosi vezetésben leledzik, hiszen a kormány adta összegeknek és a Soros-hálózat biztosította háttértámogatásnak semmi egészségügyi látszata nincs Karácson Gergely főpolgármester keze-munkássága nyomán. Budapest liberális vezetése nem képes felmutatni és elszámolni azokkal az egészségügyre szánt és nyújtott támogatási pénzekkel, amit erre kaptak.

 

Budapest nem ír tartomány, és nem vidéki periféria.  Mégsem képes felmutatni annyit, mint amennyit az a vidék.  Karácsony óta pedig különösen sok vész kárba.

*

Többen voltak, kevesebbet balhéztak - a Szigeten hagyott tárgyakat rászorulók kapják ( - Máltai segítséggel)

Több mint félmillió ember szórakozott a 27. Sziget Fesztiválon, ahol az idén közel 20 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint 2018-ban.

A rendezvény rendőri biztosításának fő feladata 2019-ben is a közrend és a közbiztonság fenntartása volt. A biztosításban a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendészeti, közlekedésrendészeti és bűnügyi állománya mellett polgárőrök, egy brit, valamint egy francia járőrpáros és készenléti rendőrök is részt vettek.

Három teherautónyi matracot, hálózsákot, tábori felszerelést gyűjtöttek össze a Sziget fesztivál helyszínéről a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei. A jó állapotú adományokat rászoruló embereknek, nehéz körülmények között élő családoknak, hajléktalan embereknek, és partnerszervezetein keresztül határon túli családoknak juttatja el a szervezet - írja a szervezet weboldala.

 

Az idei volt a második év, amikor a Máltai Szeretetszolgálat a fesztivál szervezőivel kötött megállapodás értelmében, a nagytakarítás előtt átválogatta a helyszínen maradt felszereléseket. A kétnapos akcióban a Máltai Szeretetszolgálat százötven embere működött közre, hogy összegyűjtsék a még használható, rászoruló emberek számára tovább adható matracokat, hálózsákokat és tábori felszereléseket.

 

A Szeretetszolgálat emberei körülbelül 600 otthagyott sátrat, 500 kempingszéket, 400 felfújható matracot, és még egyszer ennyi polifoam fekhelyet, kb. 17 köbméternyi törölközőt és hálózsákot, takarót, rengeteg ruhát, cipőt, papucsot szedtek össze. (Illetve, amint a képen is láthatjátok, rendesen összecsomagolva is leadhatták adományaikat azok, akik mondjuk nem akartak hazafelé menet vagyonokat fizetni a légitársaságoknak egy olcsó sátor szállításáért...)

És mielőtt megkérdezitek, mit csinálnak a sátrakkal és strandpapucsokkal a hajléktalanok: a rászoruló lehet például olyan család, közösség, akik megélni megélnek, de mondjuk sosem jutna pénzük sátortáborozni menni, extra kempingfelszerelést venni. 

*

Többet vettek ki Ócsán a kasszából a vezetők és a képviselők, mint amennyit a helyi tűzoltóságnak ítéltek oda

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint  idén már háromszázötven lakástűz volt, tizenegy halálos.

Még csak két hét telt el az évből, mégis már háromszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Huszonhatan sérültek meg lakástűzben, tizenegy emberen pedig már nem lehetett segíteni.  Mint ismert, Ócsán sem telt el egy év, hogy ne lett volna szükség tűzoltókra.

A város évek óta szenved jelentős károkat szenved a helyzetéből fakadóan attól a bevetési távolságtól, ami Budapest és Dabas közötti ellátási területből fakad az által, hogy itt nincs bevethető tűzoltóegység.  A probléma nem ismeretlen és igény is lenne a segítségnyújtásra baj esetén, amiről szinte mindenki tud, de valahogy nem akar érte tenni. 

 

Bár az önkormányzat a gyakori tűzesetek utáni lakossági felvetésekre amolyan parasztvakítást hajtott végre 2014-ben, amikor augusztusban célként meghirdette a helyi önkéntes tűzoltóság megalakítását, amire Boros Tibort, az Ócsa Városi Polgárőrség elnöke fogadta meg. Civil kezdeményezésről írtak, ami mögé az önkormányzat is adta magát. Boros polgárőr keze nyomán azonban elsikkadt az egész, annak ellenére, hogy jelentős számú jelentkezőről számolt be. 

Aztán a polgárőségben keletkezett belviszály során Boros távozott az elnökségből. A neve alatt futó civil kezdeményezéssel hirdetett önkéntes tűzoltóságból semmi sem lett. Csak az akkori egyik tűzesetről és egy bohózatról maradt utána, meg némi emlékkép.

 

Ez alatt évek vesztek kárba a Bukodi-féle önkormányzat és Boros adta polgárőrség közreműködésével, miközben pénz sem generálódott az önkéntes tűzoltóság számára. Eközben azért a két félnek sikerült megállapodnia abban, hogy az Oxy-fa ültetvényeket a polgárőrség vagy 2 milliós támogatással őrzi, hiszen arra vagy 20 milliót meghaladó összeget áldozott Bukodi előterjesztésére a fideszes testülettel a hátában a város. Ezt a pajor rágta területet őrizték az egyezség szerint, egészen a pusztulásig. A keletkezett kárt nem hogy enyhítették a kifizetett őrzéssel, hanem annak tehertételét növelték csak a kifizetésekkel. Erről persze nem a polgárőrség tehetett, bár a pénz jól jött az egységnek, de azt összességében mégis csak a lakosság viselte. A városvezetés hozzá nem értésének és az értelmetlen pénzkidobásnak ez volt a második (a TSZ iroda megvétele és lebontásával együtt 35 milliós nagyságrendű) legdrágább tétele Ócsán.

Közben a tűzoltóság létrehozásával lényegében senki nem törődött. Pénzt pedig nem is szántak rá.

Egészen 2017 év áprilisáig, amikor is új előzetes egyeztetéseket követően konkrét megbeszélésekről is lehetett már kiszivárogtatásokat hallani. Ebben azonban Boros nem volt benne. A kezdeményezők ekkor már célokat hirdettek és új toborzásba kezdtek, mivel a Boros-féle tagságból (állítólagos 30 fő) senki nem látott egyet sem.

2017 májusában magunk is beszámoltunk róla, miszerint Boros nélkül próbálják újra életre kelteni az önkéntes tűzoltóságot Ócsán.

Aztán a nyáron megalakult az Ócsa Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az augusztusi önkormányzati lapban be is mutatkoztak. Majd a szeptemberi Városi Vigasságon a csapatzászlót bontottak, ami szégyenérzet nélkül Bukodi Károly polgármester adott át színpadias keretek közt, ösztönző anyagi támogatás nélkül.   

A polgármester úgy volt ezzel, hogy a hírverés az jó és kell neki, de a mögöttes támogatás és itt főleg a pénzügyi megalapozottságra gondolva, az már nem feküdt neki. 

Ócsa önkéntesei rendesen be is ragadtak Bukodi kapcsán Ócsán, hiszen más települések önkormányzatai hamarabb biztosítottak anyagi támogatást, mint az a város, aminek nevét viselik.  A  FÉG-MPF is képes volt telephelyet adni akkor, amikor az önkormányzat ebben sem volt igazi partner.

Kakucs Község Önkormányzata közel 1 millió forinttal járult hozzá az Ócsa ÖTE indulási és működési költségeihez. 

Közben több támogatás is befutott az önkéntes tűzoltóság számlájára, amit bemutattak, köszönettel nyugtáztak, és elszámoltak.  Itt nem feledve, hogy egy gépjármű fecskendőt is sikerült megszerezniük, aminek vételi árát azonban még nem sikerült összegyűjteni az egyesületének. 

Mindezek mellett végre Ócsa önkormányzata is beárazta a  a közhasznú tűzoltó egyesületet és 500 ezer forint költségvetési támogatásra érdemesnek ítélte.  Összehasonlításul a Papp Katalin-féle OPKE városi tortára 200 ezer forintot biztosított az önkormányzati képviselő-testület, az Orbán napi borünnep egyetlen alkalma pedig ugyanannyit ért, mint az önkéntes tűzoltóság éves kerete. Arról nem is beszélve, hogy a képviselői keret támogatására 2 098 000,- forintot biztosítottak; - mindezt józanul maguktól, önmaguknak. 

  

Azért ez jól illusztrálja, mennyire háttérbe van szorítva a tűzoltóság, hiszen az öreg-hegyi borozás  is előrébb való a közhasznú tevékenység támogatásánál.  

Arról meg már nem is beszélve, hogy a képviselői keretösszeg, a képviselők anyagi megsegítése, valamint a polgármester és az alpolgármester közel azonos nagyságú milliói mennyivel fontosabb szempont az önkormányzati döntéshozóknál a tűzoltók tevékenységénél. 

Háttéranyag: Internet megosztások

*

Ócsának is jól jönne - idén is tűzoltóautókat osztottak szét a fővárosban ( - már tavaly is ez volt)

Tavaly szeptemberében is így volt

A Belügyminisztérium összesen negyven új eszközt és négy felújított gépjárművet adott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, tizennégy megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, valamint négy önkéntes tűzoltó-egyesületnek. Az eszközök összértéke megközelíti a 2,3 milliárd forintot.Huszonöt új tűzoltóautóval bővült a katasztrófavédelem járműparkja, ezek tizenhat megyébe kerülnek, összértékük meghaladja a hárommilliárd forintot. 

Idén 25 új tűzoltóautóval bővült a katasztrófavédelem járműparkja, ezek tizenhat megyébe kerülnek, összértékük meghaladja a hárommilliárd forintot.

Az új Heros-Rába Aquadux-X 4000 típusú gépjárműfecskendővel együtt 2016 óta összesen 75 ilyen tűzoltóautó állt rendszerbe. A magyar járművek rendszerbe állításával a katasztrófavédelem gépjárműfecskendőinek átlagéletkora 15 évről 12,4 évre csökkent.

A 25 új tűzoltóautó Budapest II., IV., XI., XIII., XVII., XIX., XX. kerületébe, valamint Debrecenbe, Győrbe, Keszthelyre, Kiskőrösre, Komáromba, Makóra, Monorra, Nyíregyházára, Pétervására városába, Pétfürdőre, Salgótarjánba, Siklósra, Siófokra, Szarvasra, Szekszárdra, Szentesre, Szigetszentmiklósra és Szolnokra kerültek. 

 

 

Idén átadásra került vadonatúj hazai gyártású gépjárműfecskendő mellett öt, korábban hivatásos tűzoltóságokon szolgálatot teljesítő tűzoltóautót adtak át szeptember 21-én Budapesten, a Hősök terén. A felújított gépjárművekből az egyiket az önálló beavatkozásra feljogosított Őriszentpéteri Önkéntes Tűzoltó Egyesület kapta. 

Az átadó ünnepségen részt vett dr. Pintér Sándor belügyminiszter, Tarlós István budapesti főpolgármester, dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetése, a megyei katasztrófavédelmi igazgatók, a kirendeltségvezetők és a tűzoltóparancsnokok, a fecskendőket gyártó, illetve felújító BM HEROS Zrt. vezetői.

*

Jogszerűtlenül gyűjtenek pénzt a tanárok - pár éve még felülvizsgálatot sürgettek ( - mára semmi nem változott)

Az iskolakezdéssel mindig felmerül, hogy mindez mennyibe fog fájni a szülőknek. 

Mégis számos iskola kér plusz pénzt ilyen-olyan tevékenységre. Van ahol ezt gyűjtögetésnek, van ahol spórolásnak hívják. 

2013-ban már megírtuk, hogy "felülvizsgálatot sürgetnek" az iskolák pénzbehajtó tevékenysége miatt. Erre az Ócsai Halászy Károly Általános Iskola egyik tanára úgy kikelt magából, hogy a bíróságig meg sem állt. 

Közben évek teltek el és most ismét itt az idő, hogy fizetni kéne.  Persze, hogy nem akaródznak. A helyzet ennek ellenére semmit nem változott. A tanárok z iskolák tovább trükközhetnek.

Ócsán az általánosban egy kicsit elcsendesedik a tornaterem - bár különórák azért még lesznek ( - tiltott mód szedik a pénzt)

Állítólag jogszerűtlenül gyűjtenek pénzt a szülőktől a tanárok.

Mi pereskedés nélkül eláruljuk, mire lehet valójában pénzt kérni az iskolások szüleitől.

Jogszerűtlenek lehetnek azok a kért vagy akár megszavaztatott pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, melyeket a pedagógusok a szeptemberi első szülői értekezleteken vetnek fel.

A pedagógusok már az első szülői értekezleteken a pénzbeli és természetbeni támogatásokat képesek kérni

 

A szeptemberi első szülői értekezleten különböző pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat kérnek és szavaztatnak meg a szülőkkel a pedagógusok, ami jogszerűtlen lehet. 

Vacsorajegy 3500, Támogatói jegy 1000 Ft.

A Magyar Szülők Országos Egyesülete hívta fel a figyelmet arra, beszedett pénzek messze meghaladják az iskolakezdés előtt a szülőkkel szintén jogtalanul megvásároltatott tanszerek és felszerelések költségeit.

A szervezet szerint gyakori, hogy az első szülői értekezletre vastag pénztárcával kell érkezni a szülőknek: szedik az osztálypénzt, kérik a befizetéseket a pedagógusok által alapított óvodai, iskolai alapítványokba. Szervezik a szülőket az iskolai eszközök karbantartására, takarításra, iskolabálok és más rendezvények szervezésére, sütemény üdítőital biztosítása. Ráadásul a szülőknek és a tanulóknak is meg kell venni a belépőjegyet.

Kötelező a dologi kiadásokhoz való szülői hozzájárulás: kréta, másolópapír, takarító eszközök, WC papír költségeinek összeadása és egyebek. Sok helyen pénzt kérnek az "ellenőrző könyvért" is.

Az osztályterem "csinosítása", virágok, függöny megvétele is a szülők feladata lehet. Elkezdődik a gyűjtés és befizetés már általános iskolai ballagásokra is. Van, ahol már a 9. évfolyamtól gyűjtenek érettségi előtt álló tanulók szüleitől (akár havi 10 ezer forintot is), a ballagási ruhára, az érettségi bankettre, a fényképes tablóra. Megkezdődik különórák, előkészítő tanfolyamok díjának befizetése. 

Újabban az iskolai sportkörért is fizetni kell – sorolják a példákat.

Tehetség-gondozás helyett esetleg más egyéb foglalkozások - kérdés, hogy melyikért kell  majd külön fizetni

A szeptemberi óvodai, iskolai "pénzbeszedő mozgalom" alkotmánysértő tevékenység! – áll a közleményben.

Az Alaptörvény XI. cikke szerint:

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

MSZOE: petíció az iskolák "pénzbehajtó tevékenysége" miatt

Az ingyenes köznevelés azt jelenti, hogy az óvodában, iskolában – az ebédpénzen kívül – semmilyen indokkal nem lehet pénzt követelni a szülőktől.

A pedagógusok nem kérhetnek, nem fogadhatnak el és nem kezelhetnek pénzt a köznevelési intézményben – legalábbis a Pedagógus Etikai Kódex szerint.

napi.hu

*

Szokásos adományként most egy távolabbi önkéntes tűzoltóegyesület kapott segítséget - Ócsának is jól jönne

Az önkéntes tűzoltóegyesületek alakulását, társadalmi munkáját a kormányzaton belül nem csak az illetékes Belügyminisztérium, a Katasztrófavédelem, hanem a Tűzoltóságok különböző egységei is igyekeznek segíteni. 

Ennek számos példáját ismerni, de láttunk és mutattunk már be hasonló esetet korábban is. Most egy  ötezer lelket számláló erdélyi település, Makfalva esetét mutatnánk meg. Itt az emberek a Kisküküllő partján szerény körülmények között élnek, és  szinte semmilyen felszerelés nem áll rendelkezésre (Ócsához hasonlatosan) tűzvész esetén.  Igaz, itt (Ócsától különbözve) a lakosok minden faluban megszervezték az önkéntes tűzoltócsapatokat, de felszerelés híján beavatkozásuk aligha lehet eredményes és gyors. (Mint ismert Ócsán Boros Tiborra bízták a helyi önkéntes egység megszervezését, de az elmúlt két év alatt ez ügyben semmit nem volt képes felmutatni. Bár legutóbb egy oltást illusztráló megosztást tett közzé közösségi oldalán önmagáról, aminek képe mára rendesen bejárta az internet ösvényeit.)

Az ilyen elesett helyzeteken  segít a most az Erdélyben átadásra kerülő tűzoltóautó, melyet a Makfalviak már el is neveztek  „Piroskának". 

Immáron "Piroska" segítheti a jövőben az erdélyi Makfalva önkénteseinek munkáját - Ócsán is lehetne

Tűzoltó gépjárműfecskendőt adományozott november 9-én a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága Makfalva részére. A felajánlás átadásában közreműködött még a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a BM Heros Zrt. is. Az átadásnak helyszínt adó Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyulai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságán Márton Zoltán, Makfalva polgármestere köszönte meg a Piroska nevű új felszerelést.

A rendezvényen Dr. Tollár Tibor tűzoltó dandártábornok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának gazdasági főigazgató-helyettese mondott beszédet. Mint elmondta hagyomány a munkájukat segítő önkéntesek támogatása, és ugyan még nem hagyomány, de most másodszor segítenek határon túli szervezetet.

Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, milyen fontos Békés megyének a testvéri kapcsolatok erősítése Erdéllyel, melynek a mostani adományozás egy újabb tanúbizonysága.

Az esemény végén Baráth János református lelkipásztor megáldotta Az új tűzoltófecskendőt.

Forrás: Békés megye online

*

Szűcs Lajos láthatatlan képviselői tojásai - ezt tojta a nyuszi ( - Ócsán nincs ilyen esemény)

Ózdon a Bolyky Tamás általános iskolában a gyermekek mindennap megkapják az iskolatejet, kakaót vagy a Túró Rudit. Ezen felül kapnak egy almát. Március 27-én, vagyis most szerdán az alma helyett a képen látható tojások voltak, amit megkapott minden gyerek. Tehát az almásvödrökben minden osztály megkapta a tojásokat. Nem kézbe osztogatták ugyan, de mindenki elvette a vödörből, bár volt, ahol a tanár osztotta ki, mint minden más csemegét.

 

A tojások feliratán szereplő Riz Gábor nem más, mint a körzet parlamenti képviselője. Minden információnk szerint, de Riz személyes közlése alapján is újból ő lesz a következő választásokon a Fidesz jelöltje. Nem nehéz kitalálni, hogy ez az előzmények nélküli hirtelen csokitojás-osztogatás, pláne így névvel már maga a kampány. Több mint egy évvel a 2014. évi választások előtt.

Nyilván nem a gyermekek az igazi célpont, hiszen ők nem szavaznak, és általános iskolásokról lévén szó, nem is lépik át egyhamar a szavazásra jogosultság korhatárát. A célpont, a megcélzott réteg a szülők. Már persze ha egyáltalán ezt így racionálisan végiggondolták, hiszen tapasztalhattuk már, hogy a kampányolás lelkesedésében milyen elképesztő töketlenkedésekre képesek a sok esetben szerény képességű, botcsinálta pártaktivisták is, a buta, de erőszakos „szakértői”, „menedzseri” slepp tagjai is.

Ha azonban csupán a gesztus értékét tekintjük, akkor lehet ez akár egy kedves, és boldogsággal teli jó érzés. Legalábbis a gyerekek számára a hideg márciusi télben.

Mindezt magunkra vetítve azonban láthatjuk, hogy itt Ócsán és a köztes választókörzetekben mindez másként van. 

Itt az érintett országgyűlési képviselő fideszes körökben Szűcs Lajos. Ő csokit csak az Azori-szigetekre való kiruccanás után osztott, (vezeklés gyanánt adományozott) amikor balhé lett a télből a nyárba utazásának.  Ez akkor egy amolyan kompenzáció volt, jelezvén, hogy közpénzből finanszírozott utazás költségeit édes szájjal fogadják. Mondhatni, befogják.

Ez amolyan kényszeredett cselekedett volt. Riz Gábor azonban Szűcs úrral szemben önként és jótékonyan, ( - még ha kicsit öncélúan is - ) cselekedett. 

Szűcs Lajos vonatkozásában ilyenről nem tudunk. Ő inkább a választókerületében a nagy átadások híveként jelenik meg és prezentál. A saját pénzből való osztogatás nem jellemző rá, ebbéli cselekedete nem ismert előttünk.

Ezért az elmarasztalások ellenére Riz Gábor cselekedetét még mindig szívesebben veszi ki magát a köznép, előtt, mint a magamutogatós, semmi közöm hozzá, Szűcs Lajos-féle átadásokbéli közszereplést. Ezek valahogy mindig valami kesernyés ízetlenséget hagynak maguk után, míg a nevesített (névvel felcímkézett)  csokitojás mégis csak édesebb érzés. 

Mert úgy így húsvét táján nagyon nem mindegy, kinek mit tojik a nyuszi. Még akkor is, ha vannak ennek egy bizonyos cukros-bácsi zamata, de hát hadd kapjanak a gyerekek csokitojást. Kétségtelen, hogy nem okoz bennük lelki törést. 

Az is eléggé világos, hogy a kedves szülők pusztán csak egy ilyen nyuszitojás hatására nem fognak majd hanyatt-homlok rohanni, hogy Riz Gáborra és a Fideszre szavazzanak. 

Gondolom ezzel Szűcs Lajos is tisztában van. Talán ezért nem is áldozott ilyenre. Ő inkább a nyilvános, sajtó előtti átadásokban, és a lakossági célzatos  megjelenésekben hisz. A gyerekek meg ahogy írva vagyon, még nem szavazó állampolgárok, s, így nem is annyira érdekesek. Ezt talán az Azori-szigetek tájékán történt utazások alkalmával tapasztalhatta meg mindenki, amikor ők a fűtetlen padsorokban vágytak egy kis melegségre. A csoki tojás azonban ehhez édeskevés.

A kétharmadot nem a nyuszi tojja... Vagy igen? 

Ki tudja. 

Kellemes, politikamentes húsvéti ünnepeket.

Radical Puzzle nyomán

*