Többen voltak, kevesebbet balhéztak - a Szigeten hagyott tárgyakat rászorulók kapják ( - Máltai segítséggel)

Több mint félmillió ember szórakozott a 27. Sziget Fesztiválon, ahol az idén közel 20 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint 2018-ban.

A rendezvény rendőri biztosításának fő feladata 2019-ben is a közrend és a közbiztonság fenntartása volt. A biztosításban a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendészeti, közlekedésrendészeti és bűnügyi állománya mellett polgárőrök, egy brit, valamint egy francia járőrpáros és készenléti rendőrök is részt vettek.

Három teherautónyi matracot, hálózsákot, tábori felszerelést gyűjtöttek össze a Sziget fesztivál helyszínéről a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei. A jó állapotú adományokat rászoruló embereknek, nehéz körülmények között élő családoknak, hajléktalan embereknek, és partnerszervezetein keresztül határon túli családoknak juttatja el a szervezet - írja a szervezet weboldala.

 

Az idei volt a második év, amikor a Máltai Szeretetszolgálat a fesztivál szervezőivel kötött megállapodás értelmében, a nagytakarítás előtt átválogatta a helyszínen maradt felszereléseket. A kétnapos akcióban a Máltai Szeretetszolgálat százötven embere működött közre, hogy összegyűjtsék a még használható, rászoruló emberek számára tovább adható matracokat, hálózsákokat és tábori felszereléseket.

 

A Szeretetszolgálat emberei körülbelül 600 otthagyott sátrat, 500 kempingszéket, 400 felfújható matracot, és még egyszer ennyi polifoam fekhelyet, kb. 17 köbméternyi törölközőt és hálózsákot, takarót, rengeteg ruhát, cipőt, papucsot szedtek össze. (Illetve, amint a képen is láthatjátok, rendesen összecsomagolva is leadhatták adományaikat azok, akik mondjuk nem akartak hazafelé menet vagyonokat fizetni a légitársaságoknak egy olcsó sátor szállításáért...)

És mielőtt megkérdezitek, mit csinálnak a sátrakkal és strandpapucsokkal a hajléktalanok: a rászoruló lehet például olyan család, közösség, akik megélni megélnek, de mondjuk sosem jutna pénzük sátortáborozni menni, extra kempingfelszerelést venni. 

*

LED-en közvilágítás és közpénz, ez lenne a közérdek - Ócsa azonban nem nyert ( - most akkor mi lesz)

A LED-technológia csak az elmúlt hat-nyolc évben jutott el arra a szintre, hogy például az utcai világításban is hatékonyan lehessen használni.

Csakhogy akik dönthetnek a korszerűsítésről, azok általában nem értenek a közvilágításhoz. Éppen ezt az ellentmondást próbálták áthidalni Minnesota állam vezetői is 2012 végén, amikor a LED-lámpás közvilágítás már elérhető alternatíva volt az Egyesült Államokban is, ők pedig egy tanulmányt rendeltek erről a technológiáról. Ebben egyrészt elemezték a lehetőségeket, másrészt részletes útmutatót készítettek a LED-es fejlesztésbe belevágó városvezetőknek a döntéshez. Többek között azt javasolták, hogy a fejlesztés előtt kérjenek árajánlatot minden lehetséges gyártótól 500 lámpára, és teszteljék is a különböző termékeket a gyakorlatban.

Ezt a nagyon távoli esetet csak azért villantottuk fel, hogy látszódjon, mennyire eltért ettől az a folyamat, ahogy Magyarországon döntöttek a sokszor több százmillió forintos beruházásokról.

Ócsa város önkormányzatát is megkeresték a LED-es technológiát terjesztők, akik után a képviselő-testület elé került benyújtásra a csere gondolata.

Ezekhez a közvilágítási fejlesztésekhez bőkezű uniós támogatáshoz lehetett jutni, de ennek egyik feltétele volt, hogy a pályázó önkormányzatoknak készíttetniük kellett egy energetikai tanulmányt is. Ennek már részletes energetikai, és a beruházás minden költségét bemutató pénzügyi számításokat kellett tartalmaznia. A tanulmány készítésének az lett volna a célja, hogy a világítástechnikához nem értő önkormányzatok a gyártóktól és a kivitelezőktől független szakemberektől kapjanak segítséget az uniós pályázat és a beruházás előkészítéséhez.

Nem így kéne minden esetben?

A később az Elios által elnyert beruházásoknál ezeket a tanulmányokat a legtöbb esetben két cég, a Sistrade Kft. és a Tender-Network Kft. készítette elő. Általában a Sistrade írta a műszaki tanulmánytervet és a Tender-Network készítette az energetikai tanulmányt.

A Tender-Network Zrt. 2010-ben alakult, egy akkor már három éve működő kétfős kft.-ből. Az önkormányzatoknak, állami szervezeteknek dolgozó, pályázatírással és tanácsadással foglalkozó cég 2010-ről 2013-ra kis híján megtízszerezte az árbevételét.

Megkérdeztük az Eliost a két céghez fűződő viszonyukról. Azt válaszolták, hogy sem a Sistrade-del, sem a Tender-Networkkel nincs üzleti kapcsolatuk. A vezetőik, tulajdonosaik közötti személyes kapcsolatot firtató kérdésünkre nem válaszoltak.

Márciusban az Index írta meg, hogy négy, az Elios által elnyert közbeszerzés ügyében nyomozást indított a rendőrség. A nyomozás azután indult, hogy Schiffer András, az LMP társelnöke az Átlátszó cikke nyomán feljelentést tett az előkészítést végző Sistrade és a nyertes Elios közötti tulajdonosi összefüggés miatt. 

A rendőrség mostani kérdésünkre is csak annyit árult el a nyomozásról, hogy “versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekmény gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoznak.

Ócsa esetében sem sokat tudni a célzatos fejlesztésről. Azt azonban igen, hogy a városnak nem volt és továbbra sincs forrása erre a cserére. A benyújtott pályázatuk nem nyert. Erről Bukodi Károly az alábbiak szerint tájékoztatta a testületet: "arról van szó, hogy közösen beadtak egy pályázatot a világításkorszerűsítésről, melyen nem nyertek. A megtakarított összegből fedeznék a korszerűsítést, beruházást. Kéri a képviselő-testületet, hogy tegyék fel kérdéseiket."

  

Ez is azért merült fel, mert az egészet egy hitelkonstrukció keretében oldanák meg, aminek fedezetéül, pontosabban visszafizetéséül a jövőben felhasznált energiamegtakarítás szolgálna alapul.  Vagyis a hitelt a felhasználás csökkenés árkülönbözete biztosítaná, ami azt jelenti, hogy nem lenne olcsóbb, csak más, hiszen a hiába a csökkenő áramfelhasználás, és annak költségmegtakarítása, mert azt a hitelező vinné el. Hogy mindez mekkora mértékben és milyen arányban, azt még nem tudni, de összességében mégis csak erről lenne szó. 

Az egészet egy lízingszerződésbe foglalták volna. Kánai Gergely képviselő meg is jegyezte: "egy olyan lízingbe megy bele a képviselő-testület, amelyben a futamidő végéig nem fognak kevesebbet fizetni".

Bukodi Károly polgármester erre elismerte: "egy darabig biztos, hogy nem".

 

 A futamidő is vagy tíz év, ami alatt le is amortizálódna a ma oly gyorsan fejlődő technológia. 

Mindez felveti a kérdést, hogy miért fontos ez Ócsa vezetésének számára, ha amúgy semmi valós hasznunk belőle. Legalábbis nekünk, városlakóknak.

A választási körzetünk országgyűlési képviselője Pánczél Károly korábban Gyál alpolgármestere volt. A fideszes vezetésű gyáli önkormányzat nettó 193 millió forint uniós pénzt fizet a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt.-nek, hogy korszerűsítse a város közvilágítását – írta az Origo. Így 1956 régebbi lámpatestet korszerűsíthetnek LED-es izzókra.

Állítólag hatan is érdeklődtek a pályázati kiírás iránt, de végül csak ketten jelentkeztek. Erről a blogunk is értekezett annak idején.

 Akkor elmondtuk, Szalay András a Short Term Capital Kft. képviseletében jelent meg és tárgyalt a vezetéssel. Szerinte a mostani közvilágítási rendszert Ócsán körülbelül 3 év múlva korszerűsíteniük kell.  Puskás Imre képviselő erre elmondja, hogy "ezek a lámpatestek körülbelül 8 éve lettek lecserélve, és már volt egy felújítás". 

Mintha Bukodin kívül senki sem értené a csere lényegét. 

A LED-es lámpák, mint minden gyorsan fejlődő, új technológia termékei, egyre kevesebbe kerülnek, és 2011 óta jelentősen csökkent az áruk. Rákérdeztünk az Eliosnál erre az általános trendre, de kitérő választ adtak. “A LED-es világítástechnológia a világ egyik leggyorsabban fejlődő iparága” – írták, az árakra vonatkozó kérdésre azonban nem válaszoltak.

Megkérdeztünk több önkormányzatot is, hogy volt-e választási lehetőségük, és ha igen, ki döntötte el, hogy melyiket válasszák. Ketten válaszoltak a kérdésre: Kalocsán nem találtak alternatív megoldási javaslatokat a pályázati anyagban, Mezőhegyes műszaki ügyintézője pedig azt válaszolta, hogy “az energetikai tanulmányt készítő cég által javasolt műszaki megoldásokat az önkormányzat külön vizsgálat nélkül elfogadta, a pályázatot ennek megfelelően nyújtottuk be.”

Ócsán kit lehet ez ügyben kérdezni, ha az önkormányzati lap nem nyújt megfelelő tájékoztatást, ha a lakosság előtt nem ismert a világítótestek cseréjének a helyi bonyolítása? Miszerint belemegy a város az új konstrukciójú lízingbe, vagy kivár?  Hol az a tájékoztatás, mely a lakosságnak is elmeséli, hogy mi is az a bukott pályázat, melyet benyújtottak és amin nem nyertünk? És, hogy mindez mennyibe kerül az itteni adófizetőknek? Hogy ne csak a közutakon, hanem köztudatban is legyen végre világosság.

Lejegyezve a direkt36 nyomán, forrás az önkormányzat

*