A LED-technológia csak az elmúlt hat-nyolc évben jutott el arra a
szintre, hogy például az utcai világításban is hatékonyan lehessen
használni.
Csakhogy akik dönthetnek a korszerűsítésről, azok általában nem
értenek a közvilágításhoz. Éppen ezt az ellentmondást próbálták
áthidalni Minnesota állam vezetői is 2012 végén, amikor a LED-lámpás
közvilágítás már elérhető alternatíva volt az Egyesült Államokban is, ők pedig egy tanulmányt
rendeltek erről a technológiáról. Ebben egyrészt elemezték a
lehetőségeket, másrészt részletes útmutatót készítettek a LED-es
fejlesztésbe belevágó városvezetőknek a döntéshez. Többek között azt
javasolták, hogy a fejlesztés előtt kérjenek árajánlatot minden
lehetséges gyártótól 500 lámpára, és teszteljék is a különböző
termékeket a gyakorlatban.
Ezt a nagyon távoli esetet csak azért villantottuk fel, hogy
látszódjon, mennyire eltért ettől az a folyamat, ahogy Magyarországon
döntöttek a sokszor több százmillió forintos beruházásokról.
Ócsa város önkormányzatát is megkeresték a LED-es technológiát terjesztők, akik után a képviselő-testület elé került benyújtásra a csere gondolata.
Ezekhez a közvilágítási fejlesztésekhez bőkezű uniós támogatáshoz
lehetett jutni, de ennek egyik feltétele volt, hogy a pályázó
önkormányzatoknak készíttetniük kellett egy energetikai tanulmányt is.
Ennek már részletes energetikai, és a beruházás minden költségét
bemutató pénzügyi számításokat kellett tartalmaznia. A tanulmány
készítésének az lett volna a célja, hogy a világítástechnikához nem értő
önkormányzatok a gyártóktól és a kivitelezőktől független
szakemberektől kapjanak segítséget az uniós pályázat és a beruházás
előkészítéséhez.
Nem így kéne minden esetben?
A később az Elios által elnyert beruházásoknál ezeket a tanulmányokat a
legtöbb esetben két cég, a Sistrade Kft. és a Tender-Network Kft.
készítette elő. Általában a Sistrade írta a műszaki tanulmánytervet és a
Tender-Network készítette az energetikai tanulmányt.
A Tender-Network Zrt. 2010-ben alakult, egy akkor már három éve működő
kétfős kft.-ből. Az önkormányzatoknak, állami szervezeteknek dolgozó,
pályázatírással és tanácsadással foglalkozó cég 2010-ről 2013-ra kis
híján megtízszerezte az árbevételét.
Megkérdeztük az Eliost a két céghez fűződő viszonyukról. Azt
válaszolták, hogy sem a Sistrade-del, sem a Tender-Networkkel nincs
üzleti kapcsolatuk. A vezetőik, tulajdonosaik közötti személyes
kapcsolatot firtató kérdésünkre nem válaszoltak.
Márciusban az Index írta meg,
hogy négy, az Elios által elnyert közbeszerzés ügyében nyomozást
indított a rendőrség. A nyomozás azután indult, hogy Schiffer András, az
LMP társelnöke az Átlátszó cikke
nyomán feljelentést tett az előkészítést végző Sistrade és a nyertes
Elios közötti tulajdonosi összefüggés miatt.
A rendőrség mostani
kérdésünkre is csak annyit árult el a nyomozásról, hogy “versenyt
korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban”
bűncselekmény gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoznak.
Ócsa esetében sem sokat tudni a célzatos fejlesztésről. Azt azonban igen, hogy a városnak nem volt és továbbra sincs forrása erre a cserére. A benyújtott pályázatuk nem nyert. Erről Bukodi Károly az alábbiak szerint tájékoztatta a testületet: "arról van szó, hogy közösen beadtak egy pályázatot a világításkorszerűsítésről, melyen nem nyertek. A megtakarított összegből fedeznék a korszerűsítést, beruházást. Kéri a képviselő-testületet, hogy tegyék fel kérdéseiket."
Ez is azért merült fel, mert az egészet egy hitelkonstrukció keretében oldanák meg, aminek fedezetéül, pontosabban visszafizetéséül a jövőben felhasznált energiamegtakarítás szolgálna alapul. Vagyis a hitelt a felhasználás csökkenés árkülönbözete biztosítaná, ami azt jelenti, hogy nem lenne olcsóbb, csak más, hiszen a hiába a csökkenő áramfelhasználás, és annak költségmegtakarítása, mert azt a hitelező vinné el. Hogy mindez mekkora mértékben és milyen arányban, azt még nem tudni, de összességében mégis csak erről lenne szó.
Az egészet egy lízingszerződésbe foglalták volna. Kánai Gergely képviselő meg is jegyezte: "egy olyan lízingbe megy bele a képviselő-testület, amelyben a futamidő végéig nem fognak kevesebbet fizetni".
Bukodi Károly polgármester erre elismerte: "egy darabig biztos, hogy nem".
A futamidő is vagy tíz év, ami alatt le is amortizálódna a ma oly gyorsan fejlődő technológia.
Mindez felveti a kérdést, hogy miért fontos ez Ócsa vezetésének számára, ha amúgy semmi valós hasznunk belőle. Legalábbis nekünk, városlakóknak.
A választási körzetünk országgyűlési képviselője Pánczél Károly korábban Gyál alpolgármestere volt. A fideszes vezetésű gyáli önkormányzat nettó 193 millió forint uniós
pénzt fizet a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt.-nek, hogy
korszerűsítse a város közvilágítását – írta az Origo. Így 1956 régebbi lámpatestet korszerűsíthetnek LED-es izzókra.
Állítólag hatan is érdeklődtek a pályázati kiírás iránt, de végül csak ketten jelentkeztek. Erről a blogunk is értekezett annak idején.
Akkor elmondtuk, Szalay András a Short Term Capital Kft. képviseletében jelent meg és tárgyalt a vezetéssel. Szerinte a mostani közvilágítási rendszert Ócsán körülbelül 3 év múlva korszerűsíteniük kell. Puskás Imre képviselő erre elmondja, hogy "ezek a lámpatestek körülbelül 8 éve lettek lecserélve, és már volt egy felújítás".
Mintha Bukodin kívül senki sem értené a csere lényegét.
A LED-es lámpák, mint minden gyorsan fejlődő, új technológia termékei,
egyre kevesebbe kerülnek, és 2011 óta jelentősen csökkent az áruk.
Rákérdeztünk az Eliosnál erre az általános trendre, de kitérő választ
adtak. “A LED-es világítástechnológia a világ egyik leggyorsabban
fejlődő iparága” – írták, az árakra vonatkozó kérdésre azonban nem
válaszoltak.
Megkérdeztünk több önkormányzatot is, hogy volt-e választási
lehetőségük, és ha igen, ki döntötte el, hogy melyiket válasszák. Ketten
válaszoltak a kérdésre: Kalocsán nem találtak alternatív megoldási
javaslatokat a pályázati anyagban, Mezőhegyes műszaki ügyintézője pedig
azt válaszolta, hogy “az energetikai tanulmányt készítő cég által
javasolt műszaki megoldásokat az önkormányzat külön vizsgálat nélkül
elfogadta, a pályázatot ennek megfelelően nyújtottuk be.”
Ócsán kit lehet ez ügyben kérdezni, ha az önkormányzati lap nem nyújt megfelelő tájékoztatást, ha a lakosság előtt nem ismert a világítótestek cseréjének a helyi bonyolítása? Miszerint belemegy a város az új konstrukciójú lízingbe, vagy kivár? Hol az a tájékoztatás, mely a lakosságnak is elmeséli, hogy mi is az a bukott pályázat, melyet benyújtottak és amin nem nyertünk? És, hogy mindez mennyibe kerül az itteni adófizetőknek? Hogy ne csak a közutakon, hanem köztudatban is legyen végre világosság.
Lejegyezve a direkt36 nyomán, forrás az önkormányzat
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése