Magyarországon az állatkínzás bűncselekmény, és ez azt is
jelenti, hogy a rendőrség által hivatalból üldözendő cselekedet. A Büntető
Törvénykönyv szerint az, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon
bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot
alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy
pusztulását okozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
2014-ben, csak meg akarta ijeszteni – ezzel védekezett a rendőrség előtt az a 48 éves pásztói férfi, aki kedden kis híján kilőtte szomszédja macskájának a szemét.
A Pásztói Rendőrkapitányság Bűnügyi osztálya állatkínzás vétség megalapozott
gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki a férfit.
– A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsított 2014. április
15-én 19 óra körüli időben Pásztón, a lakásának udvaráról légfegyverével
meglőtte szomszédjának a macskáját, mely ingatlanjának melléképületén
volt. A macska a lövés következtében megsérült – tájékoztatott a rendőrség
a police.hu oldalon.
Halál előtti utolsó percek az orvosnál - menthetetlenül ( - Anikó Ditrich megosztása ) |
2015-ben Ócsán megkínoztak egy állatot, aminek halál lett a vége. Máskor kutyákat mérgeztek meg itt, szintén halált okozva. Volt olyan is, hogy az egyik lakó mérget helyezett ki a háza elé, amit ki is plakátolt.
És ki tudja még hány ilyen, vagy ehhez
hasonló eset történt és múlt el nyomtalanul. Pedig a károsultak, a szomszédok,
vagy az önkéntes állatvédők mindig jelezték, szóltak, hogy itt baj van.
Ócsán akár így is lehet közterületen mérget elhelyezni |
Találtak már itt nylonzacskóba zárt
macskatetemet is, még sem történt semmi. Legutóbb pedig egy kéthónapos kiscicát
kínoztak meg annyira, hogy altatás lett a vége. Eljárásról egyik esetben sem tudni.
Ezzel be is telt a pohár.
A blog már július 13,-án prognosztizálta, hogy itt a felhajtáson kívül nem fog történni semmi- ezért is kértünk cselekvést:
A blog már július 13,-án prognosztizálta, hogy itt a felhajtáson kívül nem fog történni semmi- ezért is kértünk cselekvést:
Úgy vélem, hogy a hazai állatvédelem egyik legnagyobb problémáját az adja, hogy sem az állatvédők sem pedig a hétköznapi emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mit kell tenni egy állat bántalmazása, esetleg kínzása esetén.
Minden eljárásnak megvan a maga dinamikája és
sorrendje, amit be kell tartani. Akár a jegyzőnél akár a rendőrségen akár az
ügyészségen tesz valaki bejelentést fontos tudni, hogy milyen jogai vannak.
Amennyiben az eljárást civil szervezet kezdeményezi, az Ávtv. 48. § (1)
bekezdése értelmében az ügyfél jogállása illeti meg.
Az eljárás sokszor persze nem mindig fekete és
fehér. Számtalan tényező befolyásolhatja mind a feljelentő mind a hatóság
oldaláról, a nem számolt eseményekről nem is beszélve. Fontos továbbá, hogy
egyetlen eljárás sem egyszereplős. Sokat segítenek a szakértők és egyéb
hivatalos személyek. A hatósági állatorvos sokszor az egész ügy döntésére
befolyással van.
A lényeg azonban mégis, hogy az elénk került
esetekről bejelentést kell tenni!
Ócsán ez valahogy mindig elmaradni látszik.
Sajnos, a gyakorlatban néha előfordul, hogy még mindig nem veszik elég komolyan az állatokat érintő eseteket, így érdemes írásban megtenni a feljelentést, és annak esetleges elutasítását is írásban kérni, hiszen azzal lehet az ügyészséghez fordulni felülvizsgálatra.
Sajnos, a gyakorlatban néha előfordul, hogy még mindig nem veszik elég komolyan az állatokat érintő eseteket, így érdemes írásban megtenni a feljelentést, és annak esetleges elutasítását is írásban kérni, hiszen azzal lehet az ügyészséghez fordulni felülvizsgálatra.
Ezért is vagyunk hálásak a Dabasrégió
Hírportálnak, hogy ráirányította az ócsai esetre a figyelmet.
Tényleg nem érdekel senkit az állatkínzás?!
Ócsa város blogja ezúton kívánja
kifejezni köszönetét a Dabasrégió-nak és
Moldván Ágnesnek, hogy nem hagyta annyiban az Ócsán történt és ismertté vált
állatkínzást.
Köszönettel tartozunk azért, hogy a
sajtó adta lehetőségek keretei közt figyel ránk, tudósít és beszámol rólunk, az
itt történtekről és nem hagyja azokat feledésbe merülni.
Köszönettel tartozunk azért, hogy
vette a fáradtságot és utána érdeklődött a rendőrségen az esetnek, ahol aztán,
- mint kiderült – elakadtak a szálak.
Köszönet azért is, hogy ezzel rávilágított
arra, hogy ma az állatkínzást az érvényes rendelkezések és a törvényi
szabályozás ellenére nem veszik elég komolyan a hatóság részéről.
Mindez a figyelmesség, és a tudósítás talán elindítja a törvényes eljárást és segít felderíteni az ügyet.
Talán a hatóság részéről is felmerül,
az, hogy ez nem maradhat ennyiben.
Talán a rendőrség is megtalálja azt a
jelentést, amit most még nem lel, és kerül, hogy mégis csak van, vagy lesz
hivatalos eljárás.
Talán a bevezetőben olvasható pásztói esethez hasonlatosan a Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi osztálya is állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt eljárást kezdeményez.
Talán a bevezetőben olvasható pásztói esethez hasonlatosan a Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi osztálya is állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt eljárást kezdeményez.
Így remélhetőleg a kisállat
értelmetlen halála és Anikó
Ditrich áldozatkész munkája sem válik feleslegessé.
A jelenleg kialakult és tapasztalható
parázs viták ellenére kétségtelen, hogy a mostani helyzet nem alakult volna ki Anikó
Ditrich segédkezése, vagy az Ócsai Polgárőrség közreműködése
nélkül.
Anikó
Ditrich volt az, aki elvitte a meggyötört állatot az
orvoshoz. Ő volt az, aki mindezt nyilvánosságra hozta, megosztotta és tudatta a
köznéppel, hogy ilyen esetek is vannak és hogy ezek ma is előfordulnak. Nélküle és az általa közreadottak nélkül ez
az eset is csak egy lenne az ismeretlen tucatnyi közül. Ezért neki köszönettel tartozik a város és a közösség. Ezt a felmerült ismertek ellenére ki kell
jelenteni és be kell látni.
Az Ócsai Polgárőrséget is megilleti
pár érdem, de sajnos nagyon lerontották az imázsukat a sorozatos hibázásokkal.
És most nem is a múltba tekintve, hanem a jelen esetre vetítve lett ismert, hogy
az állat ellátását ugyan rendezték, de a hatóság felé az ügyet már nem
dokumentálhatták, vagy nem adhatták át, ha csakugyan nem indult eljárás. Pedig a polgárőrség tagjainak tudni kell,
hogy bűncselekmény esetén a rendőrségnek kell eljárnia.
Kérdés, hogy a polgárőrség, majd azt követően a rendőrség a protokollnak megfelelőn eljárt-e, és az előírásoknak megfelelően tette-e azt, valamint a szolgálatban lévő az eseménynaplóban miként
rögzítette a történteket, tovább jelentette-e vagy sem, illetve ezután indítottak-e hivatalos eljárást, avagy sem? Mindez kérdéses még, de remélhetőleg erre is
meg lesz a válasz.
Mindez azonban elsősorban Anikó
Ditrich, majd és a Dabasrégió Hírportálnak
köszönhetően jött elé és nem merült feledésbe.
Mindezért köszönetét fejezi ki Ócsa
város blogja, az esetet felvállaló feleknek, különösen azért mert ismételten ráirányította a lakosság figyelmét a megtörtént és e-nélkül feledésbe merülő esetre.
Ártatlan, megkínzott jószág a halála előtt - Anikó Ditrich megosztása (- - meggyötrője ne nyugodjon békében) |
2013.01.01-től
hatályos állatvédelmi törvény a 1998. évi
XXVIII. törvény az
állatok védelméről és kíméletéről:
Az
Országgyűlés - annak tudatában, hogy az
állatok érezni, szenvedni és örülni képes
élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük
biztosítása minden ember erkölcsi
kötelessége,
- elismerve
azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak
egyedei
jelentenek az emberiség számára,
- kifejezve
azon szándékát, hogy Magyarország
tevékeny módon részt vállaljon az állatok
védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi
erőfeszítésekből,
az állatok ésszerű védelmének és kíméletének
biztosítása érdekében az alábbi törvényt
alkotja:
3. § E törvény alkalmazásában:
1. állattartó:
az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt
gondozza,
felügyeli;
2. állat
károsítása: az állat testi
épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy
viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
4. állatkínzás:
az állat szükségtelen, fájdalmat
okozó bántalmazása, vagy olyan hatást
eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint
szükségleteinek olyan mértékű korlátozása,
amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő
betegségben
szenvedő -
nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása;
Az állat
kímélete, az állatkínzás tilalma
6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan
vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést
okozni, az
állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani,
illetőleg állatviadalra idomítani
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése