Azonosították az állatkínzókat - Ócsa pedig adós a kismacska megkínzóival ( - vannak még bűntetlen elkövetők)

Azonosították a rendőrök azt a két fiatalt, akik a minap agyonvertek egy védett fehér gólyát Jászapátiban. A rendőri adatgyűjtés a felderítés eredményre vezetett és a látókörbe kerültek gyanúsítottként beismerték tettüket.

A legyilkolt gólya elkövetői nem úszták meg Jászapátiban - nem így Ócsán

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településről hétfőn reggel értesítették a rendőrséget arról, hogy egy elpusztult gólyát találtak az egyik helyi általános iskola udvarán.

A Jászapáti Rendőrőrs egyenruhásai azonnal a helyszínre mentek, majd megkezdték az adatgyűjtést, miután pedig egyértelművé vált, hogy a védett madár pusztulását bántalmazás okozta, az ügyben állatkínzás és természetkárosítás gyanúja miatt is nyomozás indult, ismeretlen tettesek ellen.

A nyomozók és munkatársaik már keddre azonosították azt a két fiatalt, akik a gyanú szerint előidézték a madár pusztulását, az esti órákban pedig mindkét 15 éves fiút gyanúsítottként hallgatták ki. A helyi fiatalok elismerték a bűncselekmény elkövetését.

Ócsán máig nem ismert annak az állatkínzónak a felderítettsége aki Alsópakony településen úgy megkínzott egy kölyök macskát, hogy annak további életvitele nem volt folytatható. A helyi polgárőrséggel együttműködő kisállatvédő vitte a bejelentést és a felfedezést követően este az egyik állatorvoshoz, aki már nem tudott az ártatlan jószágon másként segíteni, minthogy a további szenvedéseitől megszabadítva elaltassa azt.

Ócsa-Alsópakony szociálisan rászorulóknak épített negyedében megkínzott állatka végső perce - a bűnelkövető nem ismert

Az eset nyilvánosságra kerülését követően a hírt a Dabasrégió is közre adta, aminek folytán a világhálón egyfajta helyi vita alakult ki a polgárőrség, a lakosság és a bűn felfedni nem szándékozó felek közt.  Többen a polgárőrség és a rendőrség ügykezelését firtatták mivel semmi jelét nem látták, hogy az elkövető után néztek volna.  Egyes információk szerint a rendőrség nem kapott bejelentést az esetről, más értesülések szerint pedig jelen volt, illetve kiszállt a rendőrség. Az ellentmondásosságot az okozza, hogy hiteles tájékoztatást a rendőrség nem adott ki az ügyben és az éves bűnestekről készül önkormányzati jelentésében sem szerepeltette azt. Így egyesekben az is felmerült, hogy a hatóság részéről nem kellő alapossággal, vagy éppen spongyán kezelték az ügyet. 

Anikó Ditrich (bejegyzése): Egy családnál született, majd a családtól két fiatal elvitte, hogy ők örökbefogadják, kb két óra múlva ilyen állapotban került vissza, egy napot szenvedett, majd segítséget kértek tőlünk. ekkor mentem ki én is.

Ócsán Anikón túlmutatóan csak az állatorvos volt képes tényleges és tevőleges cselekvésre - másképpen nem így zárult volna az eset.

 

A Boros Tibor elnökölte polgárőrség Facebook bejegyzéséből egyfajta negatív hozzáállás sugallott, amikor azt tették közzé, hogy "mindenképpen megússzák". Felelőtlen gyerekek voltak. Valamint, hogy "Sajnos minden törvény annyit ér, amennyit alkalmazzák azt!"  Olybá tűnik ez a vélekedés, mintha azt közölné a polgárőrvezető, hogy Ócsán nem alkalmazzák megfelelően a törvényt. Erről akkortájt a blogunk beszámolt, és úgy tűnik a Boroséknak lett igaza, mert valóban nem zárult bűnvádi eljárással az ügy. A rendőrség és a polgárőrség legalábbis nem számolt be erről, mint a sikeresen végigvitt ügyekről. 

Ez a fiaskó bizony rányomja a bélyegét a helyi életre. 

A Dabasrégió rendelkezésére bocsátott statisztikából kiderül, hogy Pest megyében eredményesség tekintetében folyamatosan romlanak a százalékos adatok 2009 óta. 

Ezt, az Ócsa-Alsópakony településen történt eset sem javítja ezt a romló rendőri minősítést. 

Barbárság Ócsán (- 2015. július 12.) 

Ahogy a hírportál beszámolt az esetről július 28.-án, abból arra lehet következtetni, hogy a forró nyom elveszett és csak két héttel a 12.-ei elkövetést követően fogtak hozzá valójában az ügyhöz, amikor feljelentéskiegészítés keretében kezdték vizsgálni az esetet. 

Mindez szomorú tényként kerül be az ócsaiak és a Pest megyeiek  életébe, mivel ahogy a felvezetőben is olvasható Jász-Nagykun-Szolnok megyében az állatkínzásos eseteket sem bagatellizálják el.  Ha ennek kapcsán rátekintünk a világhálóra, akkor ott nem látni olyan megnyilatkozásokat, mint amilyent az ócsai polgárőregység nevében tett bejegyzésben volt olvasható.  A Jászapáti gólya halála ügyében mindenki azon volt, hogy az elkövetőt felderítse, és ezáltal mások előtt azt igazolja, hogy az állatkínzók sem úszhatják meg.

Jó lenne Ócsán is ebben bízni. Persze ehhez mi kevesek vagyunk, ha az erre illetékesek nem követik a legyilkolt gólya esetében zajló eljárást. Jó lenne látni, hogy a rendőrségünk nem csak a szabálytalan autósokkal szemben, hanem más vétkezőkkel szemben is arányosan, megfelelően és hatásosan lép fel, hogy kevesebb ilyen, vagy ehhez hasonló esetről keljen beszámolni. Elvégre mi is szeretnénk büszkék lenni a helyi közegre.

*

Az önkényuralmi rendszer kommunista politikusa is annyit ér, mint egy mostani holokauszt tagadó - törvény

Első fokon csak jelképes büntetést, öt év 6 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztést kapott Biszku Béla, az '56-os megtorlások belügyminisztere.

Biszku és Kádár - no comment

Biszku Béla (Márok, Bereg vármegye, 1921. szeptember 13.^[1] –) szerszámlakatos, keményvonalas kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”,^[2] az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961‑1962), az MSZMP KB titkára (1962‑1978).

600 ezres nyugdíjat kap

Idén hosszú huzavona után részben elítélték, más részben pedig felmentették a terhére rótt bűnök sorából. 

  A Fővárosi Törvényszék 2015-ben bűnpártolással elkövetett háborús bűntett, a kommunista rendszer bűneinek tagadása és lőszerrel való visszaélés cselekménye miatt nevetségesen enyhe ítélettel zárta az ügyet.   

A bírói tanács ügyészi és védői fellebbezések nyomán a két év börtönbüntetés  ítéletének végrehajtását nem jogerősen három évre felfüggesztette.

Az indoklásban a bíró kifejtette, aljas indokból, felbujtóként, több ember ellen elkövetett emberölés háborús bűntette alól bizonyítottság hiányában volt szükséges felmenteni a volt pártállami vezetőt, mivel nem bizonyítható, hogy megtorló szándékkal utasítást adott a karhatalmistáknak ártatlan civilek lelövésére.

Érdekes, hogy az egykori náci birodalomban érintett vezetők esetében az eljáró bíróságok soha nem mérlegelték azt, hogy az adott utasításokat megtorló szándékkal, hitből, elkötelezettségből, vagy éppen parancsra tették. A beazonosított és elfogott táborparancsnokokat a hadkötelességük, beosztásuk, vezénylésük, vagy kinevezésük, és a háborús parancsuralmi rendszer ellenére sorra úgy ítélték el, hogy ezeket az apró kötelezettségeket figyelmen kívül hagyták.  

Talán Biszku lehet az egyetlen háborús bűnös, akinél azt mérlegelte és hozta fel enyhítő körülményként a bíró(ság), hogy az (emberiséggel szembeni) elkövetés megtorló bizonyíthatóan szándékú volt-e, vagy sem.  Biszku Béla perében a megtorló szándék nem állt meg, így ez jelentősen befolyásolta a bírói ítéletalkotást.  

Mondhatnám, hogy nevetséges, de nem tudom, mert egy felelősségteljes honpolgár, egy véreskezű diktátorral nem viccel.  

Jelenleg a világban az ehhez hasonló diktátorok végett dúlnak háborúk. Ő végettük volt szükség Amerikának és szövetségeseink a beavatkozásra. Ma résszint ennek köszönhető a migrációs hullám, mely elérte Európát. 

Érdekes, hogy azok, akik a nácik után időtlenül és korhatártól függetlenek vadászni, s lecsapni, azok most nem vállalnak sorsközösséget az ellenpólusú, de hasonló bűnök vonatkozásában. A zsidóság és a mögöttes felhajtók, vérhajhász titkosszolgák, az oknyomozók közömbösséget mutatnak kommunista bűnösökkel szemben. 

Őket csak ezen időszak Holokauszt történetei és történései érdeklik.  Ennek hátterében iparszerű mozgalmak és törekvések keltek életre. Ennek során az élet minden terén foglalkoztatják és tudatosítják az embereket a történelemórákon túl is. 

Gyöngyösön a zsinagógához tartozó épület falára, a felirat szövege: "holokauszt nem volt, de igény volna rá" - Nol.hu

Így nem csoda, hogy Holokauszt máig "él", és szedi áldozatait.  

2014. január 12-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom doni áldozatokról tartott megemlékezésén Ágoston Tibor debreceni önkormányzati képviselő állítólag szándékos szóviccel élve – a vádirat szerint – a „hollókamu”, „hollókaszt” kifejezéseket használta.

A tárgyaláson Ágoston Tibor tagadta a bűncselekmény elkövetését, mint fogalmazott, a kettős mérce ellen kívánt fellépni. Azt elismerte, szerencsétlen nyelvbotlás volt részéről az inkriminált kifejezés, és elnézést kért, ha valakit megsértett vele. „Fejet hajtok minden áldozat előtt” – jelentette ki. 

Az eljáró ügyész a perbeszédében a bűncselekmény súlyosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a vádlott elkövette a zsidó népirtás tényének nagy nyilvánosság előtti tagadását, s börtönben letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte, próbaidőre felfüggesztve.

A Híradó értesülései szerint a nemzeti szocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása gyanúja miatt nyomozást rendelt el Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselő ellen a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ellenzéki politikust egy magánszemély jelentette fel, amiért 2012-ben, egy frakciótársainak írt, de később nyilvánosságra került levélben kamukausztnak nevezte a II. világháborús népirtást. 

Egy szegedi illetőségű személynek (nő) egy közösségi oldalon tett hozzászólása miatt kellett felelnie a Szegedi Járásbíróságon. 

A vádirat szerint az egyik internetes portálon 2014. november 21-én jelent meg cikk arról, hogy Budapestre látogatott az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának unokája. Az íráshoz a vádlott az egyik közösségi oldalon olyan tartalmú hozzászólást fűzött, mellyel kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetőleg hazugságként állította be azt, valamint utalt arra is, hogy mi köze van az unokának a nagyapja tetteihez. Ezen kívül felháborodását fejtette ki a cikk, mint „áskálódás” miatt is.

A vádlott hozzászólásával, az erre irányuló kifejezés használatával, valamint az ezt alátámasztó szófordulatok használatával nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtást hazugságként állította be, annak megtörténtét kétségbe vonta – áll a vádiratban.

Híres holokauszttagadók

A náci népirtást konzekvensen tagadó David Irving brit történészt Ausztriában állították bíróság elé. A vád az volt, hogy 1989-ben előadásaiban kétségbe vonta az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét. Irving szerint nincs bizonyíték, hogy a nácik az európai zsidóság teljes kiirtására törekedtek. A bécsi tartományi bíróság 2006-ban három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Tíz hónap után börtönbüntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették, és szabadlábra helyezték.
A német születésű Ernst Zündel évtizedekig Kanadában élt. Ott adott ki angolul egy holokauszttagadó könyvet, amiért többször is bíróság előtt állt. 2005-ben Németországba toloncolták, 2007-ben ötévi börtönre ítélték.
Robert Faurisson irodalmat tanított a lyioni egyetemen, amíg el nem kezdett holokauszttagadó írásokat közölni. Igazán nagy feltűnést egy, a Le Monde-nak küldött levelével sikerült keltenie, amelyben tagadta a gázkamrák létét, a zsidók szisztematikus kiirtását. Kitalációnak tartotta Elie Wiesel önéletrajzát, és Anna Frank naplójának a hitelességét is kétségbe vonta azon az alapon, hogy az abban leírt porszívó túl hangos volt ahhoz, hogy egy rejtőzködő család használhassa. Faurissont többször megbírságolták, de csak az 1990-es Gayssot-törvény elfogadása után ítélték el holokauszttagadásért.
A lengyelországi születésű német Horst Mahler a 70-es években még a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorszervezet tagja volt. 2000-ben csatlakozott az újfasiszta NPD-hez. Amikor a pártot megpróbálták alkotmányos alapon betiltani, a jogász Mahler lett az NPD ügyvédje. 2009-ben öt év börtönre ítélte ítélték többszöri holokauszttagadás miatt.

A valódi vita

A holokausztrevizionista nézetek terjedése részben összefügg a  történelemtudomány fejlődésével. A holokausztkutatásban a kezdeti intencionalista irányvonallal szemben, amely szerint a halálgyárak egy előre kitalált, Hitlerhez kötődő „nagy terv” részeként működtek, a hatvanas évek végétől mindinkább megerősödött a funkcionalista magyarázat. Utóbbi szerint bár az intézményes antiszemita ideológiát felülről gerjesztették, a szisztematikus népirtás gyökere valójában a harmadik birodalom bürokratikus gépezetének rutinszerű működésében keresendő. A funkcionalista interpretációt valló történészek természetesen sohasem vonták kétségbe a holokauszt megtörténtét. A nagy tervre utaló bizonyítékok valós hiányából és a meglévő bizonyítékok, például a gázkamrák kétségbe vonásából a holokauszt meg nem történtére következtető áltörténészek állításait az intencionalista-funkcionalista vita nem legitimálta.

 

Hazánkban akár három évet is kaphat az, aki tagadja a fasiszta rendszerek által elkövetett népirtások tényét.

„Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható a büntető törvénykönyv (Btk.) 296/C. paragrafusában. 

A zsidóságot bántó és a bírói értelmezés szerint a Holokausztot tagadó felírat jogsértő és ezért büntetendő

Az idős Biszku Bélához hasonlatosan felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság azt a férfit, aki a kisteherautója hátuljára „Holokamu"  feliratot helyezett el, s évekig azzal közlekedett. 

Már ezért is elítélnek

P. Péter azzal védekezett, hogy csak fel kívánta hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a zsidóság kisajátította a holokauszt fogalmát, miközben előfordult egyéb, fekete, indián vagy örmény „holokauszt" is. Ezt a bíróság nem méltányolta különösebben.

A bírói verdikt szerint a holokausztot gunyoros szóvicc formájában sem lehet tagadni! 

Vagyis jól érzékelhető, hogy a hazai igazságszolgáltatás a törvényi értelmezés szerint együtt, és azonos formában bünteti a Biszku-féle kommunista rendszerbe illő állami vezetők által elkövetett bűnöket és az egykori náci Németország világháborús tevékenységéből származó nemzeti szocialista bűnök közül a Holokauszt tagadását. 

Legalábbis ez látható, s tapasztalható a bemutatott valós események alapján és az alkalmazott bírói gyakorlatok során.

12 százalék holokauszttagadó

2009 szeptemberében a budapesti Holokauszt-emlékközpont és a Szonda Ipsos reprezentatív felmérést közölt a holokauszttagadásról. Azt a kijelentést, hogy „a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák”, a megkérdezettek hat százaléka támogatta, azzal a kijelentéssel, hogy „a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint az általában állítják” tizenkét százalékuk értett egyet, végül azt az állítást, hogy „a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki”, tizenegy százalékuk fogadta el. A három kijelentésből minimum kettővel a megkérdezettek tizenkét százaléka értett egyet, tehát kb. ennyire tehetjük a holokauszttagadók arányát ma Magyarországon.

A korábbi, hasonló felmérések fényében a holokauszttagadók aránya a felnőtt lakosság körében 2003 óta valamelyest nőtt, 2006 óta azonban nem változott, vagy valamelyest csökkent. Az elmúlt hat évben mért változások hibahatáron belül vannak. A holokauszttagadók aránya a férfiak, a nyolc általánossal illetve középfokú szakképzéssel rendelkezők és a 18–29 év közötti korcsoport tagjai között az átlagnál valamivel magasabb.

2006-hoz képest huszonhat százalékról húsz százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a holokauszttagadást büntetőjogilag üldözni kellene, de nem nőtt azoké, akik szerint büntetlenül lehessen tagadni, hogy a holokauszt megtörtént. Ennek megfelelően megnőtt a válaszadást megtagadó, illetve állást foglalni nem tudó csoport nagysága.             

- Index.hu

 

*

Már vizsgálják a helyi állatkínzást - feljelentéskiegészítés keretében indult a bűnügyi eljárás ( - Dabasrégió)

Most érkezett a hír, miszerint nem volt hiábavaló az aggodalom és az összefogás.  A nyilvánosság, a figyelem és a felháborodással teli küzdelem meghozta gyümölcsét.  Köszönet érte mindenkinek.

A rendőrség dolgozik az állatkínzásos ügyeken, azonban valószínűleg nincs könnyű dolguk. A társadalom továbbra sem veszi elég komolyan ezt a büntetőjogi kategóriát, így rengeteg eset rejtve marad a hatóságok előtt. - Olvasható az írás Facebookos felvezetőjében. Aztán jön maga a cikk:

Ócsa – Feljelentés kiegészítés keretében vizsgálja a Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya az ócsai állatkínzást, amely kapcsán egy macskakölyök esett áldozatul feltehetően helyi fiataloknak. A rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatokból kiderül, hogy Pest megyében eredményesség tekintetében folyamatosan romlanak a százalékos adatok 2009 óta. Míg 2009-ben 179 állatkínzás ügyében indított eljárást zártak le, amelyek 78,21%-a zárult eredményesen, addig 2014-ben már csak 18,92% az eredményességi mutató 111 lezárt eljárásból.

2009-ben és 2010-ben magas (179 és 184) volt a lezárt esetek száma és ugyancsak sikeresen zárultak a nyomozások (78,21% és 76,63%). 2015 első félévében összesen 34 esetet zártak le Pest megyében, ezek közül 9 zárult eredménnyel, 25-öt eredménytelenül fejeztek be a hatóságok.

A képen látható statisztika minden esetben a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Az adatbázis nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, állatkínzásról tett közzé egy fotóval illusztrált posztot a Facebookon egy állatvédő. A kiírás szerint egy 2 hónapos macskakölyök gerincét – vélhetően szándékosan – törték el az alsópakonyi lakóparkban. 

Az eset július 12-én történt.

Adta hírül a Dabasrégió. 

A nagy visszhangot kapott helyi eset ismét rámutat a helyi polgárőrség azon kifogásolhat tevékenységére, mely már annyi esetben szót érdemelt, s kapott itt és más közösségi oldalon.  

A jelen történet során is részt vállaltak az ügyben, segédkeztek is, aminek nyomán megszabadították a kínszenvedéstől. Azonban a rendőrségi eljárás elindításáról mintha elfelejtkeztek volna a felek. 

A  mostani feljelentés kiegészítés is arra utal, hogy bár volt rendőrségi nyoma az esetnek, de a tényleges eljárás valamilyen ok folytán nem indult meg. Ez kicsit érthetetlen egy hivatalból üldözendő cselekmény esetén, de a fokozott figyelem, a felháborodás és a mostani "kiegészítés" folytán az ügy kivizsgálása végül csak megkezdődött.  Jelenleg ez a lényeg.

Ami pedig a jövőt illeti: Levonható tanulság, hogy az egyes eseteket, híreket, beszámolókat, és bejlenetéseket nem lehet felelőtlenül, vagy tessék-lássék módon kezelni. A kért intézkedéseknek pedig mindig szakszerűnek, jogszerűnek és ezen szempontok szerint is elfogadhatónak kell lenniük.

A polgárőrségnek is sokkal éberebbnek, hatékonyabbnak kéne lennie a városi polgárokat foglalkoztató  dolgok irányába. Nem elég ellovagolni a város utcáin, miközben a külterületeket ellepi a szemét. Nem elég jelenlétet mutatni, amikor nem látni mögöttes cselekedetet, hatékonyságot. 

A városlakó ma már elvárja, hogy ne csak a Facebookon, a városi rendezvények alkalmával, vagy a rendőri ellenőrzések során amolyan mögöttes díszletként találkozzon a polgárok védelmét szolgáló őrséggel, hanem a mindennapok történései során, az ismert cselekmények megvalósítása közben vagy azok megvalósításának megakadályozása érdekében is lássa, hogy aktivizálják magukat a polgárok érdekében. 

A fél-dolgok, a látszattevékenységek soha nem elégségesek, és nem is vezetnek jóra. 

Moldován Ágnes nyomán

*

Nekrológ egy megkínzott állatért: Hol a hatóság, hol az eljárás - köszönet és kétely ( - Ócsa éltében és holtában)

Magyarországon az állatkínzás bűncselekmény, és ez azt is jelenti, hogy a rendőrség által hivatalból üldözendő cselekedet. A Büntető Törvénykönyv szerint az, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 
2014-ben, csak meg akarta ijeszteni – ezzel védekezett a rendőrség előtt az a 48 éves pásztói férfi, aki kedden kis híján kilőtte szomszédja macskájának a szemét.

A Pásztói Rendőrkapitányság Bűnügyi osztálya állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki a férfit.

– A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsított 2014. április 15-én 19 óra körüli időben Pásztón, a lakásának udvaráról légfegyverével meglőtte szomszédjának a macskáját, mely ingatlanjának melléképületén volt. A macska a lövés következtében megsérült – tájékoztatott a rendőrség a police.hu oldalon.

Halál előtti utolsó percek az orvosnál - menthetetlenül ( - Anikó Ditrich megosztása )

2015-ben Ócsán megkínoztak egy állatot, aminek halál lett a vége. Máskor kutyákat mérgeztek meg itt, szintén halált okozva. Volt olyan is, hogy az egyik lakó mérget helyezett ki a háza elé, amit ki is plakátolt.

És ki tudja még hány ilyen, vagy ehhez hasonló eset történt és múlt el nyomtalanul. Pedig a károsultak, a szomszédok, vagy az önkéntes állatvédők mindig jelezték, szóltak, hogy itt baj van.

Ócsán akár így is lehet közterületen mérget elhelyezni

A helyi közterület-felügyelet is tudott a méreg kihelyezésről, mivel jelentették neki, de láthatóan semmi nem történt. A kutyák elhalálozása szintén ismerté vált, de eljárás ez esetben sem ismert.

Találtak már itt nylonzacskóba zárt macskatetemet is, még sem történt semmi. Legutóbb pedig egy kéthónapos kiscicát kínoztak meg annyira, hogy altatás lett a vége.  Eljárásról egyik esetben sem tudni.

Ezzel be is telt a pohár.

A blog már július 13,-án prognosztizálta, hogy itt a felhajtáson kívül nem fog történni semmi- ezért is kértünk cselekvést:

Barbár Ócsa: - állatkínzás jogkövetkezmények nélkül, vagy csupán egy téves bejegyzés az egész ( - cselekvést)

 
Úgy vélem, hogy a hazai állatvédelem egyik legnagyobb problémáját az adja, hogy sem az állatvédők sem pedig a hétköznapi emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mit kell tenni egy állat bántalmazása, esetleg kínzása esetén.

Minden eljárásnak megvan a maga dinamikája és sorrendje, amit be kell tartani. Akár a jegyzőnél akár a rendőrségen akár az ügyészségen tesz valaki bejelentést fontos tudni, hogy milyen jogai vannak. Amennyiben az eljárást civil szervezet kezdeményezi, az Ávtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél jogállása illeti meg.

Az eljárás sokszor persze nem mindig fekete és fehér. Számtalan tényező befolyásolhatja mind a feljelentő mind a hatóság oldaláról, a nem számolt eseményekről nem is beszélve. Fontos továbbá, hogy egyetlen eljárás sem egyszereplős. Sokat segítenek a szakértők és egyéb hivatalos személyek. A hatósági állatorvos sokszor az egész ügy döntésére befolyással van.

A lényeg azonban mégis, hogy az elénk került esetekről bejelentést kell tenni!

Ócsán ez valahogy mindig elmaradni látszik. 

Sajnos, a gyakorlatban néha előfordul, hogy még mindig nem veszik elég komolyan az állatokat érintő eseteket, így érdemes írásban megtenni a feljelentést, és annak esetleges elutasítását is írásban kérni, hiszen azzal lehet az ügyészséghez fordulni felülvizsgálatra.

Ezért is vagyunk hálásak a Dabasrégió Hírportálnak, hogy ráirányította az ócsai esetre a figyelmet.

Tényleg nem érdekel senkit az állatkínzás?!

Ócsa város blogja ezúton kívánja kifejezni köszönetét a Dabasrégió-nak  és Moldván Ágnesnek, hogy nem hagyta annyiban az Ócsán történt és ismertté vált állatkínzást.

Köszönettel tartozunk azért, hogy a sajtó adta lehetőségek keretei közt figyel ránk, tudósít és beszámol rólunk, az itt történtekről és nem hagyja azokat feledésbe merülni.

Köszönettel tartozunk azért, hogy vette a fáradtságot és utána érdeklődött a rendőrségen az esetnek, ahol aztán, - mint kiderült – elakadtak a szálak. 

Köszönet azért is, hogy ezzel rávilágított arra, hogy ma az állatkínzást az érvényes rendelkezések és a törvényi szabályozás ellenére nem veszik elég komolyan a hatóság részéről.

Mindez a figyelmesség, és a tudósítás talán elindítja a törvényes eljárást és segít felderíteni az ügyet.

Talán a hatóság részéről is felmerül, az, hogy ez nem maradhat ennyiben.  

Talán a rendőrség is megtalálja azt a jelentést, amit most még nem lel, és kerül, hogy mégis csak van, vagy lesz hivatalos eljárás.
Talán a bevezetőben olvasható pásztói esethez hasonlatosan a Dabasi Rendőrkapitányság Bűnügyi osztálya is állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt eljárást kezdeményez.

Így remélhetőleg a kisállat értelmetlen halála és Anikó Ditrich áldozatkész munkája sem válik feleslegessé.

Anikó Ditrich Facebook profilja

A jelenleg kialakult és tapasztalható parázs viták ellenére kétségtelen, hogy a mostani helyzet nem alakult volna ki Anikó Ditrich segédkezése, vagy az Ócsai Polgárőrség közreműködése nélkül.

Anikó Ditrich volt az, aki elvitte a meggyötört állatot az orvoshoz. Ő volt az, aki mindezt nyilvánosságra hozta, megosztotta és tudatta a köznéppel, hogy ilyen esetek is vannak és hogy ezek ma is előfordulnak. Nélküle és az általa közreadottak nélkül ez az eset is csak egy lenne az ismeretlen tucatnyi közül. Ezért neki köszönettel tartozik a város és a közösség. Ezt a felmerült ismertek ellenére ki kell jelenteni és be kell látni.

Az Ócsai Polgárőrséget is megilleti pár érdem, de sajnos nagyon lerontották az imázsukat a sorozatos hibázásokkal. És most nem is a múltba tekintve, hanem a jelen esetre vetítve lett ismert, hogy az állat ellátását ugyan rendezték, de a hatóság felé az ügyet már nem dokumentálhatták, vagy nem adhatták át, ha csakugyan nem indult eljárás. Pedig a polgárőrség tagjainak tudni kell, hogy bűncselekmény esetén a rendőrségnek kell eljárnia.

Kérdés, hogy a polgárőrség, majd azt követően a rendőrség a protokollnak megfelelőn eljárt-e, és az előírásoknak megfelelően tette-e azt, valamint a szolgálatban lévő az eseménynaplóban miként rögzítette a történteket, tovább jelentette-e vagy sem, illetve ezután indítottak-e hivatalos eljárást, avagy sem?  Mindez kérdéses még, de remélhetőleg erre is meg lesz a válasz. 

Mindez azonban elsősorban Anikó Ditrich, majd Moldován Ágnes és a Dabasrégió Hírportálnak köszönhetően jött elé és nem merült feledésbe.

Mindezért köszönetét fejezi ki Ócsa város blogja, az esetet felvállaló feleknek, különösen azért mert ismételten ráirányította a lakosság figyelmét a megtörtént és e-nélkül feledésbe merülő esetre.  

Ártatlan, megkínzott jószág a halála előtt - Anikó Ditrich megosztása (- - meggyötrője ne nyugodjon békében)

2013.01.01-től hatályos állatvédelmi törvény a 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről:

Az Országgyűlés - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes

élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi

kötelessége,

- elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak

egyedei jelentenek az emberiség számára,

- kifejezve azon szándékát, hogy Magyarország tevékeny módon részt vállaljon az állatok

védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből,

az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt

alkotja:

3. § E törvény alkalmazásában:

1. állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza,

felügyeli;

2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy

viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;

4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást

eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása,

amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben

szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása;

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést

okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,

b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani

*

A hivatalos sakkjáték utolsó bástyája az iskolában rejlik - nyílt levél a testülethez ( - kit érdekel)

Mint ismert, tegnap a havi testületi ülések soron-következő epizódját tartották az önkormányzat színfalai mögött.  A testülethez többek közt Fodor László helyi lakos egy levél keretében fordult, kérve a képviselőket, hogy a várost érintő közéleti ügyek kapcsán kérdést tegyenek fel a vezetéshez.

A levélíró által a képviselőknek küldött anyag azonban nem került szóba a hivatalos ülésen. A képviselők úgy viselkedtek, mintha ismét mi sem történt volna. Egyedül Tóth Katalin virtuális szinrelépése (végjátéka) okozott némi riadalmat, amire sikerült egy futó választ kreálni.  Valójában azonban a hivatal sakktábláján a volt alkalmazott a sötét ló.  A végjáték egyetlen érintetlen figurája pedig nem más, mint a Halászy bástyája, a tornaterem érinthetetlen kulcsárnoka akit az önkormányzat ülésén szóba sem mernek hozni. Így mi sem kívánjuk ezt az erős figurát megnevezni. Inkább olvassák el Fodor László kinyitott levelét.

Tisztelt Képviselők!

Legutóbb egy hónappal ez előtt, a Spák – Bukodi-féle szerződés változatlan formában történő benyújtása előtt fordultam levéllel a képviselők felé azért, hogy mérlegeljék döntéshozataluk előtt, miként járulnak hozzá szavazataikkal egy hibás és rossz szerződés legalizálásához, ami igazán a két szerződő fél érdekein túl a város szándékával és a lakosság érdekeivel nem áll összhangban.

Mint ismert, Spák József helyi lakos, ált isk.-i tanár évek óta az iskola tornatermének hasznosításával foglalkozik, különböző formában. Ez a hasznosítás elmondások és különböző szerződéses viszonyok szerint abból áll, hogy a köztes magánemberként fellépő tanár óradíj ellenében úgymond kiadja és hasznosítja az iskola tornaterem (egyesek szerint tornacsarnok) részét.

Ezt szerződéses formába öntötték, hol az iskola, hol az önkormányzat által.

Ezzel évekig mondhatni, nem volt különösebb gond. A baj akkor kezdődött, amikor a Spák úr és pár ember, köztük az önkormányzati és a politikai munkában érintett fél több ízben személyes bulikat tartva olyan mértékű zajongásba kezdett, amely már elérte tűréshatárt és a birtokháborítási mértéket.

A születésnapok a névnapok hangos dáridószerű jelenségekként zajlottak, aminek során nem csak az iskola helyiségeit, hanem annak udvarát is felhasználták. Az éjszakába nyúló hangoskodás, a zsivaj, és az ajtócsapkodás a szomszédban élő gyerekes családok nyugalmát oly mértékben zavarta, hogy többen az önkormányzathoz, és azon belül a képviselőkhöz fordultak segítségért. Panaszuk nyomatékául aláírásukkal több mint húszan fejezték ki ebbéli érzéseiket, amit benyújtottak az önkormányzatnak. Ezt követően a testület elé került az ügy, de érdemi lépés nem történt, a zavargások nem szűntek meg. Ezzel gyakorlatilag az látszik, hogy a képviselők többsége nem vette elég komolyan a lakossági jelzéseket és azt lesöpörte az asztalról.

Ezzel és a változatlan iskolai magatartással arra kényszerült pár érintett (károsult), hogy igazát bírósági úton érvényesítse.

Így került sorra az a peres eljárás, ami az önkormányzattal szemben zajlott Spák József ebbéli viselt dolgait érintően. Ezt persze az esetben érintett polgármester diszkréten elhallgatta.

Az ügy a testület elé most csupán külső forrásokból került.

Igazából talán csak két képviselőt tudnék megnevezni, aki próbálta a helyzetet normalizálni.

Aztán részben nyilvánosságot kapott az elhallgatott per egyik ítélete, amiből számos tény látott napvilágot. 

Megerősítést nyertek a születésnapi történések zajongásai. Kiderült, hogy a tornaterem számos hiányossággal rendelkezik és így nem alkalmas bizonyos tevékenységek zavarmentes lebonyolítására. Szakértők által feltárt tervezési hibák is felszínt láttak A mostani lényeg azonban mégis csak Spák József járulékos ténykedése volt, hiszen ez az eljárás az elkövetett birtokháborítás okán folyt.

A per során tanúként több személyt hallgattak meg, akik részleteiben feltárták, más szempontok szerint igazolták a Spák József túlkapásait és a jogsértést. Ezek dokumentálva lettek és a bírósági anyagból kiolvashatók.

A per következménye, hogy Spák József ténykedése folytán, - amit részben szerződési háttér nélkül, részben egy hibás és rossz szerződés kapcsán űzött, - az önkormányzatot hátrány, és kimutatható anyagi kár érte.

Ez pedig a perköltségekben, az ügyvédi díjazásban jelenik meg és nagyságrendileg eléri a félmillió forintot. Arról itt most nem is beszélve, a labdaháló, az esetleg szükségessé váló zajvédő kerítés és az egyéb elmaradt dolgok pótlása, utólagos rendezése még mennyit vitt és fog kitenni.

Én személy szerint beszéltem erről a perről és egyes hatásairól a jegyző úrral egy ízben, jelezve a visszásságokat.

Aztán amikor láttam, hogy tavaly úgy üzemeltette (üzemeltethette) Spák József a tornatermet, hogy arra érvényes szerződése sem volt, majd aztán csak áprilistól lett, mert akkor Bukodi Károly polgármester kötött vele, akkor már feltételezhetővé vált, hogy ez így továbbra sincs rendben.

A polgármester és a helyi tornatanár között az érdekeltségi-, továbbá alá és felrendeltségi viszony (az önkormányzati munkában ez összeférhetetlenség ) áll fenn. A polgármester az Ócsa Se elnöke, Spák József pedig annak elnökségi tagja, és szakosztályvezetője. Tehát a közös viszony, mint érdekeltség, valamint az összefonódás, és az összeférhetetlenség megáll akkor, amikor azt látjuk, hogy az egyesületi elnökségi tagok miként szavaznak egyes egyesületi intézkedések, akár az elnökválasztás során. De akkor is fennáll ez a viszony, amikor az egyesület elnöke határoz, ami kihat a tagságra, vagy a szakosztályi munkára. Nos nem részletezve az összefüggéseket, a Bukodi Károly – Spák József adta viszony több annál, amit egy normális szerződés keretei közt az önkormányzatiságon belül el lehet viselni. Az egymással szerződés ebből adódóan több mint kétes.

A két ember kapcsolati viszonya jól tükröződik abban a Megbízási szerződésben, amit a polgármester kötött, és abban a tartalomban amit valójában megtestesít Spák József által.

Innen tekintve talán már érthető, hogy mi az összefüggés abban, hogy az önkormányzat nem lép fel a jogsértő tevékenységgel szemben ami nem csak törvényességi, hanem anyagi szempontból is kárt okoz.

Mint levelem elejében jeleztem a múltkori írásom, - amit a képviselők is megkaptak, - nem véletlenül igyekezett felhívni az érintettek figyelmét arra a szerződésre, amit ismét előterjesztettek Spák József idei évi tornatermi tevékenységének továbbűzése kapcsán.

Függetlenül a visszásságoktól és a korábbi túlkapásoktól, vagy az okozott kártól, a mostani szerződés amit a képviselők többsége elfogadott, továbbra is ellentmondásos és hibás. Akkor erre igyekeztem felhívni az érintettek figyelmét. A jegyző urat a szavazás előtt még telefonon is kértem, hogy figyeljen rá, mert ami az előterjesztésben leírva vala, az elfogadhatatlan. Erre a figyelemfelhívásra a képviselőknél is rávilágítottam.

Mindezt Gallai úr jegyzőkönyvbe mondta, amivel vissza is igazolta ebbéli felháborodásával a ténybeli ismereteit.

De a jegyző úr is ezt szignózta, amikor legutóbb jegyzőkönyvbe mondta, hogy Spák Józsefnek csak annyi a dolga, hogy kinyitja és becsukja az ajtót. Nos, az elfogadott szerződés nem erről szól. Amit a testület többsége az nap elfogadott, abban más állt. Az teljesen eltér attól, amit a jegyző úr most, legutóbb állított. Sőt maga a gyakorlat is, hiszen Spák József nem csak egy ajtónálló, nem egy portás szerepében tetszeleg, hanem az önkormányzatot képviselő személyként lép fel és szed be pénzt, s számol el azzal, (vagy nem) minden kontroll nélkül. A kimutatásokat maga vezeti és az idejét mondhatni senki nem ellenőrzi, azt nem felügyeli. A tevékenységéért óradíjat kap, de nem alkalmazottként jár el az önkormányzatot képviselve, vagy éppen annak nevében. Az óradíjat az ügyeletért számolják, amit a testület határozott meg, viszont a mögöttes szerződést a 2013. évre vonatkozóan (testületileg) nem hagyták jóvá.

Most 2014-ben az új évre vonatkozóan ezt igyekeztek legalizálni azzal, hogy a tavalyit változatlan formában terjesztették be. Ezzel gyakorlatilag a polgármester kibúvót és igazolást akar találni a felelősségvállalás alól, mondván a testület ezt a hibás dokumentumot is elfogadta többségében.

Amikor ezt a képviselők megszavazták, erre adták a voksukat.

Valójában ezt nem értette meg Gallai úr, amikor szót emelt az ebbéli felhívásommal szemben.

Ráadásul a képviselő úr elfelejtette, hogy munkájával a város lakosságának tartozik felelősséggel és a választók előtt kell elszámolnia, mert az egyszerű ócsai embernek is jogában áll az önkormányzati képviselőjéhez fordulnia. Ha ezt felháborítónak tartja, akkor eleve nem alkalmas képviselni a helyi közösséget. Ezzel a doktornak is tisztában kellene lennie, ha már erre vállalkozott..

Ezért ismét szót emelek, mivel ma tartja az önkormányzat soros ülését, ezért ismételten felhívom a képviselők figyelmét az alábbi tényekre.

A jegyző úr tájékoztatása szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot folytat az önkormányzat (vagy annak hivatalát) érintően, mivel bizonyos adatokat és információkat zárva tart, nem ad ki. Ez nem vet jó fényt az önkormányzat munkájára és a város megítélésre. Ezért is hívom fel a figyelmet, ahogy tettem a hasonmód érintett iskolai (tornatermi) ügyek kapcsán.

A másik eset pedig a Pest Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályán folyik, amiről dr Danka Ferenc tegnap levélben tájékoztatott.

Ez a törvényességi ellenőrzés alatt álló ügy pont a Spák József és Bukodi Károly által érintett tornatermi esetek összefüggései és a mögöttes szerződés valódisága, vagy törvényi megfelelősége, tekintettel az önkormányzat (Spák József által érintett) perbelisége.

Mint ismert Spák József az Oxa Sport Kft-t is bevonta az iskola használatába. A tornaterem futócsarnokában saját bemutatása szerint is méréseket végzett, és a 70 méteres futófolyosót telephelyként feltüntetve, arra bérleti díjat is meghatározott.

Tehát nem volt véletlen a múlt ülés előtti levelem figyelemfelhívása és az abbeli kérés, hogy a szerződést a megadott szövegezés mentén Spák József személyében a testület ne fogadja el.

Sajnálom, hogy mindezt a képviselők többségében nem vették figyelembe és ezzel valami hibát követtek el, esetleg kárt, vagy hátrányt okoztak. (Lakossági szempontok szerint legalábbis.)

Remélhetőleg a most folyó, fent nevezett vizsgálatok és a törvényszék erre is megadja majd a helyes választ.

Addig azonban kérem a tisztelt képviselő-testületet, hogy kérjen szóbeli előterjesztés alapján beszámolót a polgármester és a jegyző vonatkozásában a mai ülésen a két nevezett eljárás tekintetében és tárgyában, valamint Spák József ismert és a részben vesztes per során feltárt dolgait illetően.

Mindezt kérem annak az ellentmondásnak a különös tekintetében, hogy a polgármester mostanság több helyi lakossal szemben pert kezdeményezett a kintlévőségek beszedése kapcsán, míg másokkal szemben pedig engedékenyen arra tett javaslatot, hogy azokat behajthatatlannak minősítsék. Ez utóbbit meg is szavazta.

Itt kiemelném azt a közel 500 ezer forintos tételt, amit Spák József kapcsán a Fővárosi Törvényszék a város önkormányzatára rót perköltségként, hogy azt ki, és miként fogja kifizetni, vagy behajtani?

Kérem, hogy azonnali kérdés formájában a testületi ülésen ezzel a problémakörrel egy felvetés formájában egy kérdez-felelek erejéig foglalkozzon a Testület. Elvégre mindez közérdek.

2014.02. 26.

Fodor László

Blogunk postaládája mások előtt is nyitva áll. Szívesen vesszük Tóth Katalin megnyilatkozását és Spák úr megvilágításában is nyílttá tesszük a véleményeket.

Várjuk azoknak az érintetteknek a jelentkezését is, akiket az önkormányzat az út hozzájárulási díjfizetések, illetve elmaradások kapcsán talált meg, esetleg perelt be. A perbefogottak pertársasággá alakulását elősegítve szíves közreműködésünket is felajánljuk.
Az arányosság jegyében.

*