Az önkényuralmi rendszer kommunista politikusa is annyit ér, mint egy mostani holokauszt tagadó - törvény

Első fokon csak jelképes büntetést, öt év 6 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztést kapott Biszku Béla, az '56-os megtorlások belügyminisztere.

Biszku és Kádár - no comment

Biszku Béla (Márok, Bereg vármegye, 1921. szeptember 13.^[1] –) szerszámlakatos, keményvonalas kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”,^[2] az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961‑1962), az MSZMP KB titkára (1962‑1978).

600 ezres nyugdíjat kap

Idén hosszú huzavona után részben elítélték, más részben pedig felmentették a terhére rótt bűnök sorából. 

  A Fővárosi Törvényszék 2015-ben bűnpártolással elkövetett háborús bűntett, a kommunista rendszer bűneinek tagadása és lőszerrel való visszaélés cselekménye miatt nevetségesen enyhe ítélettel zárta az ügyet.   

A bírói tanács ügyészi és védői fellebbezések nyomán a két év börtönbüntetés  ítéletének végrehajtását nem jogerősen három évre felfüggesztette.

Az indoklásban a bíró kifejtette, aljas indokból, felbujtóként, több ember ellen elkövetett emberölés háborús bűntette alól bizonyítottság hiányában volt szükséges felmenteni a volt pártállami vezetőt, mivel nem bizonyítható, hogy megtorló szándékkal utasítást adott a karhatalmistáknak ártatlan civilek lelövésére.

Érdekes, hogy az egykori náci birodalomban érintett vezetők esetében az eljáró bíróságok soha nem mérlegelték azt, hogy az adott utasításokat megtorló szándékkal, hitből, elkötelezettségből, vagy éppen parancsra tették. A beazonosított és elfogott táborparancsnokokat a hadkötelességük, beosztásuk, vezénylésük, vagy kinevezésük, és a háborús parancsuralmi rendszer ellenére sorra úgy ítélték el, hogy ezeket az apró kötelezettségeket figyelmen kívül hagyták.  

Talán Biszku lehet az egyetlen háborús bűnös, akinél azt mérlegelte és hozta fel enyhítő körülményként a bíró(ság), hogy az (emberiséggel szembeni) elkövetés megtorló bizonyíthatóan szándékú volt-e, vagy sem.  Biszku Béla perében a megtorló szándék nem állt meg, így ez jelentősen befolyásolta a bírói ítéletalkotást.  

Mondhatnám, hogy nevetséges, de nem tudom, mert egy felelősségteljes honpolgár, egy véreskezű diktátorral nem viccel.  

Jelenleg a világban az ehhez hasonló diktátorok végett dúlnak háborúk. Ő végettük volt szükség Amerikának és szövetségeseink a beavatkozásra. Ma résszint ennek köszönhető a migrációs hullám, mely elérte Európát. 

Érdekes, hogy azok, akik a nácik után időtlenül és korhatártól függetlenek vadászni, s lecsapni, azok most nem vállalnak sorsközösséget az ellenpólusú, de hasonló bűnök vonatkozásában. A zsidóság és a mögöttes felhajtók, vérhajhász titkosszolgák, az oknyomozók közömbösséget mutatnak kommunista bűnösökkel szemben. 

Őket csak ezen időszak Holokauszt történetei és történései érdeklik.  Ennek hátterében iparszerű mozgalmak és törekvések keltek életre. Ennek során az élet minden terén foglalkoztatják és tudatosítják az embereket a történelemórákon túl is. 

Gyöngyösön a zsinagógához tartozó épület falára, a felirat szövege: "holokauszt nem volt, de igény volna rá" - Nol.hu

Így nem csoda, hogy Holokauszt máig "él", és szedi áldozatait.  

2014. január 12-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom doni áldozatokról tartott megemlékezésén Ágoston Tibor debreceni önkormányzati képviselő állítólag szándékos szóviccel élve – a vádirat szerint – a „hollókamu”, „hollókaszt” kifejezéseket használta.

A tárgyaláson Ágoston Tibor tagadta a bűncselekmény elkövetését, mint fogalmazott, a kettős mérce ellen kívánt fellépni. Azt elismerte, szerencsétlen nyelvbotlás volt részéről az inkriminált kifejezés, és elnézést kért, ha valakit megsértett vele. „Fejet hajtok minden áldozat előtt” – jelentette ki. 

Az eljáró ügyész a perbeszédében a bűncselekmény súlyosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a vádlott elkövette a zsidó népirtás tényének nagy nyilvánosság előtti tagadását, s börtönben letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte, próbaidőre felfüggesztve.

A Híradó értesülései szerint a nemzeti szocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása gyanúja miatt nyomozást rendelt el Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselő ellen a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ellenzéki politikust egy magánszemély jelentette fel, amiért 2012-ben, egy frakciótársainak írt, de később nyilvánosságra került levélben kamukausztnak nevezte a II. világháborús népirtást. 

Egy szegedi illetőségű személynek (nő) egy közösségi oldalon tett hozzászólása miatt kellett felelnie a Szegedi Járásbíróságon. 

A vádirat szerint az egyik internetes portálon 2014. november 21-én jelent meg cikk arról, hogy Budapestre látogatott az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának unokája. Az íráshoz a vádlott az egyik közösségi oldalon olyan tartalmú hozzászólást fűzött, mellyel kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét, illetőleg hazugságként állította be azt, valamint utalt arra is, hogy mi köze van az unokának a nagyapja tetteihez. Ezen kívül felháborodását fejtette ki a cikk, mint „áskálódás” miatt is.

A vádlott hozzászólásával, az erre irányuló kifejezés használatával, valamint az ezt alátámasztó szófordulatok használatával nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista rendszer által elkövetett népirtást hazugságként állította be, annak megtörténtét kétségbe vonta – áll a vádiratban.

Híres holokauszttagadók

A náci népirtást konzekvensen tagadó David Irving brit történészt Ausztriában állították bíróság elé. A vád az volt, hogy 1989-ben előadásaiban kétségbe vonta az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét. Irving szerint nincs bizonyíték, hogy a nácik az európai zsidóság teljes kiirtására törekedtek. A bécsi tartományi bíróság 2006-ban három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Tíz hónap után börtönbüntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették, és szabadlábra helyezték.
A német születésű Ernst Zündel évtizedekig Kanadában élt. Ott adott ki angolul egy holokauszttagadó könyvet, amiért többször is bíróság előtt állt. 2005-ben Németországba toloncolták, 2007-ben ötévi börtönre ítélték.
Robert Faurisson irodalmat tanított a lyioni egyetemen, amíg el nem kezdett holokauszttagadó írásokat közölni. Igazán nagy feltűnést egy, a Le Monde-nak küldött levelével sikerült keltenie, amelyben tagadta a gázkamrák létét, a zsidók szisztematikus kiirtását. Kitalációnak tartotta Elie Wiesel önéletrajzát, és Anna Frank naplójának a hitelességét is kétségbe vonta azon az alapon, hogy az abban leírt porszívó túl hangos volt ahhoz, hogy egy rejtőzködő család használhassa. Faurissont többször megbírságolták, de csak az 1990-es Gayssot-törvény elfogadása után ítélték el holokauszttagadásért.
A lengyelországi születésű német Horst Mahler a 70-es években még a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorszervezet tagja volt. 2000-ben csatlakozott az újfasiszta NPD-hez. Amikor a pártot megpróbálták alkotmányos alapon betiltani, a jogász Mahler lett az NPD ügyvédje. 2009-ben öt év börtönre ítélte ítélték többszöri holokauszttagadás miatt.

A valódi vita

A holokausztrevizionista nézetek terjedése részben összefügg a  történelemtudomány fejlődésével. A holokausztkutatásban a kezdeti intencionalista irányvonallal szemben, amely szerint a halálgyárak egy előre kitalált, Hitlerhez kötődő „nagy terv” részeként működtek, a hatvanas évek végétől mindinkább megerősödött a funkcionalista magyarázat. Utóbbi szerint bár az intézményes antiszemita ideológiát felülről gerjesztették, a szisztematikus népirtás gyökere valójában a harmadik birodalom bürokratikus gépezetének rutinszerű működésében keresendő. A funkcionalista interpretációt valló történészek természetesen sohasem vonták kétségbe a holokauszt megtörténtét. A nagy tervre utaló bizonyítékok valós hiányából és a meglévő bizonyítékok, például a gázkamrák kétségbe vonásából a holokauszt meg nem történtére következtető áltörténészek állításait az intencionalista-funkcionalista vita nem legitimálta.

 

Hazánkban akár három évet is kaphat az, aki tagadja a fasiszta rendszerek által elkövetett népirtások tényét.

„Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható a büntető törvénykönyv (Btk.) 296/C. paragrafusában. 

A zsidóságot bántó és a bírói értelmezés szerint a Holokausztot tagadó felírat jogsértő és ezért büntetendő

Az idős Biszku Bélához hasonlatosan felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság azt a férfit, aki a kisteherautója hátuljára „Holokamu"  feliratot helyezett el, s évekig azzal közlekedett. 

Már ezért is elítélnek

P. Péter azzal védekezett, hogy csak fel kívánta hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a zsidóság kisajátította a holokauszt fogalmát, miközben előfordult egyéb, fekete, indián vagy örmény „holokauszt" is. Ezt a bíróság nem méltányolta különösebben.

A bírói verdikt szerint a holokausztot gunyoros szóvicc formájában sem lehet tagadni! 

Vagyis jól érzékelhető, hogy a hazai igazságszolgáltatás a törvényi értelmezés szerint együtt, és azonos formában bünteti a Biszku-féle kommunista rendszerbe illő állami vezetők által elkövetett bűnöket és az egykori náci Németország világháborús tevékenységéből származó nemzeti szocialista bűnök közül a Holokauszt tagadását. 

Legalábbis ez látható, s tapasztalható a bemutatott valós események alapján és az alkalmazott bírói gyakorlatok során.

12 százalék holokauszttagadó

2009 szeptemberében a budapesti Holokauszt-emlékközpont és a Szonda Ipsos reprezentatív felmérést közölt a holokauszttagadásról. Azt a kijelentést, hogy „a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák”, a megkérdezettek hat százaléka támogatta, azzal a kijelentéssel, hogy „a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint az általában állítják” tizenkét százalékuk értett egyet, végül azt az állítást, hogy „a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki”, tizenegy százalékuk fogadta el. A három kijelentésből minimum kettővel a megkérdezettek tizenkét százaléka értett egyet, tehát kb. ennyire tehetjük a holokauszttagadók arányát ma Magyarországon.

A korábbi, hasonló felmérések fényében a holokauszttagadók aránya a felnőtt lakosság körében 2003 óta valamelyest nőtt, 2006 óta azonban nem változott, vagy valamelyest csökkent. Az elmúlt hat évben mért változások hibahatáron belül vannak. A holokauszttagadók aránya a férfiak, a nyolc általánossal illetve középfokú szakképzéssel rendelkezők és a 18–29 év közötti korcsoport tagjai között az átlagnál valamivel magasabb.

2006-hoz képest huszonhat százalékról húsz százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a holokauszttagadást büntetőjogilag üldözni kellene, de nem nőtt azoké, akik szerint büntetlenül lehessen tagadni, hogy a holokauszt megtörtént. Ennek megfelelően megnőtt a válaszadást megtagadó, illetve állást foglalni nem tudó csoport nagysága.             

- Index.hu

 

*

Nyári buzulásaink - inkább több homofób, mint egy homokos ( - sok ludas disznóság)

Nem a nyár és annak melege a kiváltó ok, de mégis divattá vált mostanság buzinak lenni. Ezt a kifordultságot a liberálisok (szabadelvűek) szabadították a nyakunkra.

120 óvodás gyermeket kényszerítettek a buzivonuláson való részvételre

Az önmagával kezdeni képtelen jómódú társadalmak lezüllött alakjai, a táposok, a hallucinogének élvezői közül törtek ránk a fajukat tévesztő egyneműségükben fürdőző buzeránsok. Ez a mondat, sokak szemében egyfajta képzelettársítással járó folyamatot gerjeszt és homofóbiáért kiált.  Ez pedig máris egy gerjedelem, egy újabb megvetés képzete. (Pedig az elutasítás még nem jelent homofóbiát.) Mert ezek a libsik amúgy is annyi mindent kiáltatnak a maguk elfogadás érdekében.  Érdekes ez az ellentmondás, miközben ők lennének azok, akik a másság befogadása mentén az egymás vagy éppen a „más” befogadását hirdetik. Közben a konzervatívokat nem szívlelve egyfajta keresztényüldözést folytatva állandó náci képzetben élnek fogalmaznak, és szavakba öntve gyűlölködnek velünk szemben. Sőt nem csak szavakban, hanem tetteik által is ezt teszik. Provokálnak.  Már lassan nem csak virtuálisan rombolják a keresztény jelképeket, hanem valóságosan is ellenbálványt állítanak városaink különböző helyein akár a menóra, akár más kegytárgyaik, vagy megjelenéseik által.  Míg korábban a keresztény templomokból induló körmenet volt a vallási trend, addig manapság az erkölcstelenség, az önmagunkból való kivetkőzés, a szexuális kifordultság, az intimitásvesztés az, ami ránk tör és terjeng körülöttünk.  

Valahol Európában - mostanság

Ebben a közegben úgy szaporodnak a buzik, mint parlagfű a gondozatlan földeken. A liberális eszmevilág torz szülöttei ők.  Persze ezzel a torzultsággal még békén lehetne élni akár köztünk, ugyanúgy, mint egykor, vagy korábban, de nem nyugszik a vérük. Egyre csak törnek elő és vallják magukat másnak, mint a megszokott, az elfogadott, vagy a normális. Ők saját bevallásuk szerint sem heterók. Mi vagyunk azok, akiket ezért megvetőleg homofóbnak titulálnak.  Most akkor értekezhetnénk arról, hogy ki bélyegzi meg a másikat?

Felturbózott erőszakoskodók. - ez a valós parádé

De nem is ez a fontos, mert senkit nem érdekel, hogy a magánügyeiben ki hogyan él, miként szexuál, vagy kit és mit használ.  Ebben az sem baj, ha egynemű párokat alkotnak magéletük során. És a hangsúly ebben az utóbbiban leledzik.  A magánszférában. Elvégre ez legyen mindenkinek a magánügye. A sajátja. Nem tartozik a közre. Ne csináljuk belőle már közügyet. Ne teremtsünk, hozzá helyet ne példálódzunk vele és ne ezt ünnepeljük, vagy ünnepeltessük. Sem másokkal sem pedig önmagukon belső köreit kitágítva a nyílt utcán, a köztereken és a sajtó által. Ne a kifordult nemi identitás legyen a már a bemutatandó szórakozás. Az attrakció, a kedvcsináló műsor.  És ezzel meg is fogalmazódott a lényeg. Ez a baj ezzel a meleg fesztiválos, buzi és miegyéb elemek obszcén megjelenítésével, vagy ránk erőltetett elfogadtatásával. 

Sokunknak ez valahogy nem megy le a torkunkon, mint muzulmánnak a sertéshús. Úgy ér bennünket, mint az arabhoz vágott cipő. Vagy a kutyának nyilvánítás megvetése.  Igen, a fajunkból kifordultak megvetése, és normálisak arcul köpése ez, amit a liberalizmus zászlaja alatt nyomnak le a torkunkon.  

Az elmúlt napok eseményeit megtapasztalva láthatjuk, hogy az Egyesült Államokban az “egyenlőségért” vívott harc sokkal előrébb jár, mint szeretett hazánkban, ezért remek képet kaphatunk arról, hogy mi is vár ránk pár év múlva, ha tovább tűrjük különböző degenerációk térnyerését. - Olvasható az Ex Oriente Lux-on.

 

 Olyan ez, mint egy erőszak. Egyfajta nemi erőszak. A nemek egymásnak erőltetett erkölcstelensége. Az egyneműség összefonódása és a természetes nembeliség elutasítása. A másság eszméje család és nemzetellenes összeesküvés. Egy fricska a nemzeti érzelem, családtudatos nevelés és keresztény erkölcsvilág berendezkedésére.

Az a városvezetés aki képes átszínezni a hófehér hidat az inkább Amerika- és buzibarát gesztust gyakorol, mintsem utálatot.

A baj azonban nagyobb, mint a felvonulók megjelenítése. A gond a társadalmi szociális berendezkedésünkkel van. Ugyanis nem vagyunk felkészülve a fesztiválon kívüli mások mindennapi jelenlétére, felszaporodására és köztünk létére. - mert midig a hetero a hibás

Kulka: „Ha nincs Kerényi, én sem vagyok meleg"- mert mindig a hetero a hibás

Gondoljunk csak bele. Életünk minden apró rezdülése, napi funkcióink és berendezkedésünk mind az eltérő nemiségünkre alakult, épült és létezik. Így alakul sorsunk a pelenkázástól fogva az öltözködésen át a cselekvéseink során. Már az óvodában a megkezdődik a nembeli különbségek kidomborodása. A játékok, a viselkedések, a szavak a hanglejtések és a berendezkedések folytán.  A vécéhasználat is a nembeli különbségekre alapoz. Az intimszférám részévé válik.  Normális embereknél az elsődleges és a másodlagos nemi jellegen túl más hormonok határozzák meg, és dominálják a lányokat és szintén mások uralják a fiukat. Ez a különbség természetes.  A különbözőségünk a normális és a vonzó.  Ebbe a közegbe egy más elegy bekerülés rendszeridegen, ami sehogy sem passzol a kialakult társadalmi viszonyokhoz.  A vécét az azonos nemek szerint választjuk szét az oviban, az iskolában és a közéletben. Az öltözők is így lettek létesítve az iskolákban az uszodákban és másutt is. A női WC, a női napozó és az elkülönülő orvosi vizsgálat mind a biológiai különbségekre épül. A normális emberi gondolkodás is ezzel számol.  A sportban is a külön játszanak, vagy küzdenek a fiúk (férfiak) és a lányok (nők).  Persze pár kivétel itt is létezik, mert vannak vegyes sportok és olyan versenyek is ahol a nembeli különbség nem számít. Az iskolai osztályban sem különülőnk már el nemiségünk szerint.  És ez így normális. 

Az azonban elfogadhatatlan, hogy akár az iskolai, akár serdülő, vagy a felnőtt kori intim szféránkba befogadjunk egy azonos nemű olyan alakot, aki ránk izgul, hozzánk vonzódik.  Egy ilyen emberrel nem szívesen engedem le birkózni a gyereket, mert minden lábra menésben, combfogásban, átkarolásban, vagy kulcsolásban azt érezném, hogy csupán fogdossa a másikat és sport lényege veszne el. Egy ilyen egyén ne fürödjön együtt a gyerekkel, a félig felnőttel a gólyatáborban vagy a kempingben a férfiaknak, vagy a nőknek szeparált részben. Mert ez már az intimitásomat, a józanságomat sérti.  Ezért is osztályidegen és társadalomellenes, vagy elfogadhatatlan a másféle nemi beállítottság ilyenfajta kordukálása. A katonaorvos is a nemek szerint szelektál. 

Barabás Richárd tavaly ősz óta önkorm.-i képviselő - eredetileg színész és homokos

Az egyneműek házasítása nem normális.  A heteronak is jár az, hogy ne kelljen egy olyan előtt levetkőznie, akiben akaratán kívül érzelmi indulatot, vonzódást, vagy nemi gerjedelmet kelt. 

Ne csak az éves fesztiválok alkalmával mutogassák vonagló testüket a nagyközönségnek, hanem a hétköznapi életben is különüljenek el tőlünk. Tárják fel másságukat és ne nézzenek, ne öltözzenek, ne birkózzanak együtt azokkal, akik nem akarnak velük egy ívásúak lenni.

Nem öröm ez senkinek. Sem a magából kifordult egyénnek, sem a normálisan szülőnek.

Ezért ne terjesszék, ne hirdessék a másságukat, hanem éljék meg maguk közt csendben ahogy a heterok is megélik a maguk szexualitását. Ne provokáljanak, ne nézegessenek, ne fogdossanak és erőszakoskodjanak se az utcán, se az élet más területein. Legyenek meg maguk békében és boldogságban, egymás farában, vagy ahogy jó nekik, de semmi esetre se disznólkodjanak, mert a muzulmánok szokásait is elfogadjuk anélkül, hogy állandóan fesztiváloznának, vagy mecsetbe kényszerítenének. Ők is és mi is békében tudunk egymás mellett élni. Valahogy csak a liberális az abnormális buzik nem nyugszanak.

Mi szükség erre? 
Ők miért nem vándorolnak máshova? Miért nem mennek a liberális nyugatra?
Miért ragaszkodnak hozzánk? Miért nem keresnek maguknak melegebb éghajlatot?

Tovább is van, olvasd még.
A magukat mutogató, magukból kifordultak képei a továbbiakban, klikk az írás után. 
Nézze meg a képeket. Kattintson a folytatásért a továbbra, és nyílik a képtár.

"Ha egyszer az emberek rájönnek, kik önök valójában, rövid időn belül felkötik önöket!" - hol nincs így ( - Eu)

"Ha egyszer az emberek rájönnek, kik önök valójában, rövid időn belül felkötik önöket!"

Érdemes átgondolni a szavait! Godfrey Bloom független uniós képviselő (az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának tagja) egypercese az Európai Parlamentben!

Íme a szöveg:

"Rendben, elnök úr! Murray Rothbard amerikai filozófus jutott eszembe, aki azt mondta:"Az állam egy rabló intézmény. Az adózás pedig az a lehetőség, melynek révén a politikusok és bürokraták ellophatják az állampolgárok pénzét, hogy szégyenletes célokra költsék.”

Ez a hely (mármint az Európai Parlament) sem kivétel! Döbbenetes, egyúttal kérdezem önöktől, hogyan sikerül megőrizniük komolyságukat, amikor pénzügyi dolgokról beszélnek?

Ugyanis a bizottság egyetlen tagja, egyetlen bürokratája sem fizet adót! Önök, uraim – az állampolgároktól eltérően –, nemcsak adót nem fizetnek, de egyéb pénzügyi kötelezettségeiknek sem tesznek eleget! Teszik ezt számos kedvezmény és különleges törvény fedezékében!

Önök a legnagyobb vagyonmentők, pénzmosók Európában! Mégis önök ülnek itt, és okítanak másokat! Az unióban élő emberek kezdik megérteni, mi folyik itt.

Ne csodálkozzanak hát azon, hogy rohamosan nő az euro-szkeptikusok tábora. És hadd mondjak még valamit önöknek: Ha egyszer az emberek rájönnek, kik önök valójában, rövid időn belül lerohanják majd a (európai) parlamentet, és felkötik önöket! És igazuk lesz! "

 Kép és szöveg: Internet Kontrollblog

*