Nem a nyár és annak melege a
kiváltó ok, de mégis divattá vált mostanság buzinak lenni. Ezt a kifordultságot
a liberálisok (szabadelvűek) szabadították a nyakunkra.
Az önmagával kezdeni képtelen
jómódú társadalmak lezüllött alakjai, a táposok, a hallucinogének élvezői
közül törtek ránk a fajukat tévesztő egyneműségükben fürdőző buzeránsok. Ez a
mondat, sokak szemében egyfajta képzelettársítással járó folyamatot gerjeszt és
homofóbiáért kiált. Ez pedig máris egy gerjedelem,
egy újabb megvetés képzete. (Pedig az elutasítás még nem jelent homofóbiát.) Mert ezek a libsik amúgy is annyi mindent kiáltatnak
a maguk elfogadás érdekében. Érdekes ez
az ellentmondás, miközben ők lennének azok, akik a másság befogadása mentén az
egymás vagy éppen a „más” befogadását hirdetik. Közben a konzervatívokat nem
szívlelve egyfajta keresztényüldözést folytatva állandó náci képzetben élnek fogalmaznak,
és szavakba öntve gyűlölködnek velünk szemben. Sőt nem csak szavakban, hanem
tetteik által is ezt teszik. Provokálnak. Már lassan nem csak virtuálisan rombolják a
keresztény jelképeket, hanem valóságosan is ellenbálványt állítanak városaink
különböző helyein akár a menóra, akár más kegytárgyaik, vagy megjelenéseik
által. Míg korábban a keresztény templomokból
induló körmenet volt a vallási trend, addig manapság az erkölcstelenség, az önmagunkból
való kivetkőzés, a szexuális kifordultság, az intimitásvesztés az, ami ránk tör
és terjeng körülöttünk.
Ebben a közegben úgy
szaporodnak a buzik, mint parlagfű a gondozatlan földeken. A liberális eszmevilág
torz szülöttei ők. Persze ezzel a
torzultsággal még békén lehetne élni akár köztünk, ugyanúgy, mint egykor, vagy
korábban, de nem nyugszik a vérük. Egyre csak törnek elő és vallják magukat
másnak, mint a megszokott, az elfogadott, vagy a normális. Ők saját bevallásuk
szerint sem heterók. Mi vagyunk azok, akiket ezért megvetőleg homofóbnak
titulálnak. Most akkor értekezhetnénk
arról, hogy ki bélyegzi meg a másikat?
 |
| Felturbózott erőszakoskodók. - ez a valós parádé |
De nem is ez a fontos, mert
senkit nem érdekel, hogy a magánügyeiben ki hogyan él, miként szexuál, vagy kit
és mit használ. Ebben az sem baj, ha
egynemű párokat alkotnak magéletük során. És a hangsúly ebben az utóbbiban
leledzik. A magánszférában. Elvégre ez
legyen mindenkinek a magánügye. A
sajátja. Nem tartozik a közre. Ne csináljuk belőle már közügyet. Ne teremtsünk,
hozzá helyet ne példálódzunk vele és ne ezt ünnepeljük, vagy ünnepeltessük. Sem
másokkal sem pedig önmagukon belső köreit kitágítva a nyílt utcán, a köztereken
és a sajtó által. Ne a kifordult nemi identitás legyen a már a bemutatandó
szórakozás. Az attrakció, a kedvcsináló műsor. És ezzel meg is fogalmazódott a lényeg. Ez a
baj ezzel a meleg fesztiválos, buzi és miegyéb elemek obszcén megjelenítésével,
vagy ránk erőltetett elfogadtatásával.
Sokunknak ez valahogy nem
megy le a torkunkon, mint muzulmánnak a sertéshús. Úgy ér bennünket, mint az arabhoz
vágott cipő. Vagy a kutyának nyilvánítás megvetése. Igen, a fajunkból kifordultak megvetése, és
normálisak arcul köpése ez, amit a liberalizmus zászlaja alatt nyomnak le a
torkunkon.
Az elmúlt napok eseményeit megtapasztalva láthatjuk, hogy az Egyesült
Államokban az “egyenlőségért” vívott harc sokkal előrébb jár, mint
szeretett hazánkban, ezért remek képet kaphatunk arról, hogy mi is vár
ránk pár év múlva, ha tovább tűrjük különböző degenerációk térnyerését. - Olvasható az Ex Oriente Lux-on.
Olyan ez, mint egy erőszak. Egyfajta nemi erőszak. A
nemek egymásnak erőltetett erkölcstelensége. Az egyneműség összefonódása és a természetes
nembeliség elutasítása. A másság eszméje család és nemzetellenes összeesküvés.
Egy fricska a nemzeti érzelem, családtudatos nevelés és keresztény erkölcsvilág
berendezkedésére.
 |
| Az a városvezetés aki képes átszínezni a hófehér hidat az inkább Amerika- és buzibarát gesztust gyakorol, mintsem utálatot. |
A baj azonban nagyobb, mint a
felvonulók megjelenítése. A gond a társadalmi szociális berendezkedésünkkel
van. Ugyanis nem vagyunk felkészülve a fesztiválon kívüli mások mindennapi
jelenlétére, felszaporodására és köztünk létére. - mert midig a hetero a hibás
Gondoljunk csak bele. Életünk
minden apró rezdülése, napi funkcióink és berendezkedésünk mind az eltérő
nemiségünkre alakult, épült és létezik. Így alakul sorsunk a pelenkázástól
fogva az öltözködésen át a cselekvéseink során. Már az óvodában a megkezdődik a
nembeli különbségek kidomborodása. A játékok, a viselkedések, a szavak a hanglejtések
és a berendezkedések folytán. A
vécéhasználat is a nembeli különbségekre alapoz. Az intimszférám részévé válik.
Normális embereknél az elsődleges és a
másodlagos nemi jellegen túl más hormonok határozzák meg, és dominálják a
lányokat és szintén mások uralják a fiukat. Ez a különbség természetes. A különbözőségünk a normális és a vonzó. Ebbe a közegbe egy más elegy bekerülés rendszeridegen,
ami sehogy sem passzol a kialakult társadalmi viszonyokhoz. A vécét az azonos nemek szerint választjuk
szét az oviban, az iskolában és a közéletben. Az öltözők is így lettek
létesítve az iskolákban az uszodákban és másutt is. A női WC, a női napozó és
az elkülönülő orvosi vizsgálat mind a biológiai különbségekre épül. A normális
emberi gondolkodás is ezzel számol. A
sportban is a külön játszanak, vagy küzdenek a fiúk (férfiak) és a lányok
(nők). Persze pár kivétel itt is
létezik, mert vannak vegyes sportok és olyan versenyek is ahol a nembeli
különbség nem számít. Az iskolai osztályban sem különülőnk már el nemiségünk
szerint. És ez így normális.
Az azonban elfogadhatatlan,
hogy akár az iskolai, akár serdülő, vagy a felnőtt kori intim szféránkba
befogadjunk egy azonos nemű olyan alakot, aki ránk izgul, hozzánk vonzódik. Egy ilyen emberrel nem szívesen engedem le birkózni
a gyereket, mert minden lábra menésben, combfogásban, átkarolásban, vagy kulcsolásban
azt érezném, hogy csupán fogdossa a másikat és sport lényege veszne el. Egy
ilyen egyén ne fürödjön együtt a gyerekkel, a félig felnőttel a gólyatáborban
vagy a kempingben a férfiaknak, vagy a nőknek szeparált részben. Mert ez már az
intimitásomat, a józanságomat sérti. Ezért
is osztályidegen és társadalomellenes, vagy elfogadhatatlan a másféle nemi
beállítottság ilyenfajta kordukálása. A katonaorvos is a nemek szerint
szelektál.
 |
| Barabás Richárd tavaly ősz óta önkorm.-i képviselő - eredetileg színész és homokos |
Az egyneműek házasítása nem
normális. A heteronak is jár az, hogy ne
kelljen egy olyan előtt levetkőznie, akiben akaratán kívül érzelmi indulatot,
vonzódást, vagy nemi gerjedelmet kelt.
Ne csak az éves fesztiválok
alkalmával mutogassák vonagló testüket a nagyközönségnek, hanem a hétköznapi
életben is különüljenek el tőlünk. Tárják fel másságukat és ne nézzenek, ne
öltözzenek, ne birkózzanak együtt azokkal, akik nem akarnak velük egy ívásúak
lenni.
Nem öröm ez senkinek. Sem a
magából kifordult egyénnek, sem a normálisan szülőnek.
Ezért ne terjesszék, ne hirdessék
a másságukat, hanem éljék meg maguk közt csendben ahogy a heterok is megélik a
maguk szexualitását. Ne provokáljanak, ne nézegessenek, ne fogdossanak és
erőszakoskodjanak se az utcán, se az élet más területein. Legyenek meg maguk
békében és boldogságban, egymás farában, vagy ahogy jó nekik, de semmi esetre
se disznólkodjanak, mert a muzulmánok szokásait is elfogadjuk anélkül, hogy
állandóan fesztiváloznának, vagy mecsetbe kényszerítenének. Ők is és mi is
békében tudunk egymás mellett élni. Valahogy csak a liberális az abnormális buzik nem
nyugszanak.
Mi szükség erre?
Ők miért nem vándorolnak máshova? Miért nem mennek a liberális nyugatra?
Miért ragaszkodnak hozzánk? Miért nem keresnek maguknak melegebb éghajlatot?
Tovább is van, olvasd még.
A magukat mutogató, magukból kifordultak képei a továbbiakban, klikk az írás után.
Nézze meg a képeket. Kattintson a folytatásért a továbbra, és nyílik a képtár.
