Van, ahol ezreket, másutt tízezreket, de van, ahol százat is adnak karácsony előtt - nesze neked Ócsa

 

 Vannak helyek, ahol nem elvonásban és adóemelésben gondolkodnak, tehát nem elvesznek az emberektől, hanem alkalmi juttatást biztosítanak számukra.  Vannak polgármesterek, akik ahelyett, hogy a lakosság terheit növelnék, inkább visszafizetnek és anyagiakban mérhető juttatásokat adnak.

Idén sok település ad egyszeri karácsonyi támogatást, amelynek formája és összege helyenként nagyon eltérő. Többnyire az idősek kapják, de több helyen rászorulók vagy akár minden háztartás jogosult rá. A támogatás lehet pénz, utalvány vagy ajándékcsomag, a feltételek pedig településenként változnak.

A vázolt lakossági támogatást az önkormányzatok saját költségvetésükből biztosítják. A legtöbb helyen elsősorban az idősek kapják ezt a juttatást, de több településen rászorultsági alapon az aktív korúak is igényelhetik.

A támogatás formájáról és összegéről az adott település vezetése dönt, amit a helyi szociálpolitikai célok és a rendelkezésre álló források is meghatároznak. A karácsonyi juttatás sok településen – fővárosi kerületekben, megyeszékhelyeken és falvakban is – elérhető.

A feltételek helyenként nagyon eltérőek: van, ahol kizárólag pénzt adnak, máshol utalványt vagy ritkább esetben ajándékcsomagot. A jövedelmi határ és a lakóhely követelménye szinte mindenhol szerepel, de a kérelem módja és a jogosultság életkori szabályai településenként változnak.

Budapesten az alábbi kerületekben kapnak támogatást a nyugdíjasok és rászorulók:

• A Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat a kerületben élő 80 éves és idősebb polgárokat, rászorulókat támogatja 15 ezer forintos hozzájárulással. A megállapítás iránti kérelem december 15-ig nyújtható be.
• A VII. kerületi lakók karácsonyi támogatását egyebek közt azok igényelhetik, akik 2025. május 15. napján már betöltötték a 65. életévüket, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban vagy időskorúak járadékában részesülnek, és jövedelmük nem haladja meg a 163.875 forintot. Ezt az utalványt azonban nemcsak az idősek kaphatják meg, hanem méltányossági alapon például azok is, akik három vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak, és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 163.875 forintot. A támogatás összege egyszeri 30 ezer forint.
• A XIII. kerületben az önkormányzattól élelmiszer-utalványt kapnak a karácsonyi nagybevásárlás megkönnyítésére az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók. A jogosultság feltétele, hogy az igénylőnek a kerületben bejelentett lakcíme van, és életvitelszerűen ott él, valamint partnerkártyával is rendelkezik. Az utalvány értéke 8 ezer forint. A négy darab, egyenként 2 ezer forint értékű utalványt a Lehel Csarnok kijelölt üzleteiben lehet levásárolni január 11-ig.
• A XV. kerületben élők számára elérhető Palota karácsonyi támogatásra azok a kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen is ott élő személyek jogosultak, akik öregségi nyugdíjban, időskorúak járadékában, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban, özvegyi nyugdíjban vagy rokkantsági járadékban részesülnek, valamint havi összes jövedelmük nem haladja meg a 230 ezer forintot. A támogatás összege jövedelmi sávok alapján 10 és 25 ezer forint között mozog. A kérelmeket november 30-ig lehet benyújtani.
• A XVIII. kerületben november utolsó hetében osztják ki a 7000 forint értékű karácsonyi ajándékutalványokat nyugdíjasok számára. Szaniszló Sándor polgármester bejelentése szerint összesen 21 ezer fő, 65 év feletti kerületi lakos jogosult az ünnepi időszakhoz segítséget nyújtó utalványokra.
• A XIX. kerület közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy 2025. január 1. napjáig létesített tartózkodási hellyel rendelkező polgárok, akik 2025. december 31-ig betöltik a 65. életévüket, azok a személyek a Kispest 65+ Utalvány Program keretében támogatás átvételére jogosultak. Az önkormányzat által nyújtott 5000 forint értékű ajándékutalványok kiosztása 2025. november 6-tól november 23-ig tart. Az utalvány utólagos átvételére 2025. december 1. és december 15. között lesz lehetőség.

A Fővárosi Közgyűlés ülésén is szóba került az idősek támogatása. A Fidesz karácsonyi ajándékot adna a nyugdíjasoknak, de - az ellenzéki többség nem járul hozzá, így nincs egyetértés. 

Vidéken az alábbi településeken kapnak karácsonyi támogatást:

• Miskolcon a 16 ezer forintos Salkaházi-támogatásra azok a nyugdíjasok jogosultak, akik havi 285 ezer forintot meg nem haladó nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, betöltötték a 60. életévüket, rendelkeznek miskolci lakóhellyel, és a nyilvántartás szerinti levelezési vagy folyósítási címük is Miskolcon van.
• Hódmezővásárhelyen 17.500 forintos egyszeri támogatást kaphatnak azok, akik betöltötték a 65. életévüket, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, jövedelmük nem haladja meg a havi 174.000 forintot, és egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek. Azok a nyugdíjasok, akik megfelelnek a feltételeknek, és havi járandóságuk 118.450 forint alatt van, 26.000 forint támogatást kapnak. Az igényléseket november 15-ig lehetett beadni.
• Pakson 20 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal segíti az alacsony jövedelmű nyugdíjasok karácsonyát az önkormányzat. Az utalványt azok a paksi lakóhellyel rendelkező nyugdíjasok igényelhetik, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 142.500 forintot, egyedül élők esetén a 199.500 forintot – számolt be a Telepaks.
• Tatabánya önkormányzata idén is egyszeri, 10.000 forintos karácsonyi támogatást nyújt minden 70 év feletti, állandó lakóhellyel rendelkező tatabányai lakosnak – olvasható a város hivatalos Facebook-oldalán.
• Rétságon pedig a képviselő-testület arról határozott, hogy minden helyi háztartás jogosult az egyszeri karácsonyi támogatásra. (40 ezer forint „rezsitámogatás” lakcímenként.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Berente képviselő-testülete szintén úgy döntött, hogy megajándékozza lakóit az ünnepek előtt, ráadásul nem kevés pénzzel.

A nagyjából ezer fős település honlapján is elérhető szöveg szerint az önkormányzat a karácsonyi ünnepek alkalmából az arra jogosultak részére, egyszeri 100.000,- forint karácsonyi támogatást biztosít.

A hat számjegyű összeget már ki is fizették a többségnek valószínűleg, hiszen december harmadikán lehetett azt készpénzben átvenni, de aznap indították az utalásokat is.

A Borsod24 szerette volna megtudni Nyeste Józseftől, Berente polgármesterétől, hogy pontosan kik jogosultak az egyszeri, karácsonyi támogatásra, azonban választ erre nem kaptunk.  Úgy tudják viszont, hogy a támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap (28 500 forint) összegének huszonötszörösét, vagyis 712 500 forintot.

A szintén borsodi hernádszentandrásiak 50 ezer forintot kapnak. Ónodi Csaba polgármester tájékoztatása szerint a városvezetés ezzel a pénzbeli támogatással járul hozzá a lakosság ünnepi kiadásaihoz. A támogatásra azok a helyiek jogosultak, akik érvényes lakcímkártyával rendelkeznek és életvitelszerűen a községben élnek.

Az összeg átvételére december 11-én, csütörtökön és 12-én pénteken lesz lehetősége a lakosságnak, érvényes lakcímkártya bemutatásával, a helyi kirendeltségen, reggel nyolc és dél között.

Igen, sok önkormányzat ad karácsonyi juttatást, de ez településenként eltérő lehet, lehet utalvány, rezsitámogatás, pénz illetve, often feltételekhez kötött, mint a nyugdíj/jövedelem, életkor vagy állandó lakcím megléte esetén. 

 

 

Ócsa városvezetése szeptemberben járt Hódmezővásárhelyen, hogy a hatékony, gazdaságos működés terén szerzett városvezetői tapasztalataikról egyeztessenek. A 10 ezer fős település ugyanis  hasonló helyzetben próbál fejlődni és sikereket elérni. Hódmezővásárhely 17.500 forintos egyszeri támogatást biztosít azoknak, akik betöltötték a 65. életévüket, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, jövedelmük nem haladja meg a havi 174.000 forintot, és egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek.  Paul Tamás ezt nem vette át. Ócsa semmit nem ad; -inkább adót emelt. 

 Ócsa sem sokban válik el ettől.  Igaz itt eddig sem volt divat a hasonló lakossági juttatások osztása. Az előző városvezetés inkább magát jutalmazta karácsony táján.

A választásokon leszereplő testületet egy némileg átalakult, mondhatni új garnitúra váltotta, aminek van olyan átigazolt régi képviselő tagja, akinek múltbeli árnyéka még szemünkben sötét foltként látható.

 Azonban az újonnan választottakkal, sem biztos, hogy jobb csapatot sikerült összehoznunk. 

 Az idei adventi időszakot Ócsa valahogy másként tette emlékezetessé.  Itt a megelőző testületi ülés csak annyiban tekinthető ünnepinek, hogy a képviselők inkább a várost jutalmazták, a lakosok helyett, amihez ők biztosították az önkormányzati ajándékot. Igaz nem önszántunkból.  Ócsa képviselő-testületének döntése szerint a helyiek nem kapnak, hanem adnak a városnak.  Mégpedig nem kevesebbel, mint havi 500 forintot fejenként.  Persze ez így nem teljesen igaz, mert valójában 50 %-al emelték a kommunális adó díjtételét.  Azt, amit a polgármester úgy aposztrofált, hogy csak kis mértékben.  Ez lenne a plusz 500 Ft, ami ingatlanonként lehet 1000 is.  Vagyis, ahol egy elárvult lakos, egy megözvegyült kisnyugdíjas él, annak az ötszáz forint máris ezerre rúg, mert az ingatlan és a bevétel számít, nem pedig az ember, vagy a háttér. Ebben nincs humánum.  

 Szóval, Ócsán ezt kapta a lakosság, ha úgy tetszik Mikulásra, az év utolsó hónapjában, a karácsonyi ünnepek előtt.  Mindez bizonyára gazdagabbá teszi a karácsonyt és majd jól mutat a gyertya lángjánál a fa árnyékában, és remélhetőleg ettől szebb jövőképünk lesz az előttünk álló új évre tekintve.  

 Forrás: Index, 24.hu, Facebook

* 

Egészséges erotika - a szocializmus diszkrét bája

Ki ne emlékezne arra a szocializmusra, amit az egészséges erotika korszakalkotó filmes alkotása jelképez és mutat be számunkra. Nem más ez, mint egy kitörési vágy, egy felfokozott hangulat és maga a szocializmus diszkrét bája.  A legvidámabb barakk erotikája.

 

Mindig is igyekeztek belőlünk, a szocialista társadalomban élőkből egy álszemérmes és prűd közösséget képezni.  Ezzel ellenszenven egyfajta ismeretlen kihívás volt az NDK-sok nudizmusa az irigyelt strandjukkal, ahol még maga Angela Merkel is a kommunista ifjúsági szövetség soraiban harcolt a nyugati kapitalisták megrontó nézetei ellen.

Nekünk magyaroknak nem jutott egy ilyen személy.  Mi csak Sütő Enikő, vagy Medveczky Ilona elénk tárt erotikájában gyönyörködhettünk. Nekünk nem futotta Moulin Rouge-ra. Mi legfeljebb csak Nagymező utca éjszakai életéről, valamin a vörös malomról a történelem előrehaladtával értesülhettünk.  A munkás számára mindez kívül esett a munkásnegyedi életkörülmények behatároltságán.  Aztán pedig ezt és az ehhez hasonlatos, mondhatni titkos műintézményeket amúgy sem látogathatták korlátlanul és sokan.  Akik pedig bejáratosak voltak azokról titkosszolgálati (megfigyelés) feljegyzés készült, mivel ezen szórakoztatóhelyek közönsége nagyrészt nyugati, másrészt pedig kommunista felsőbb vezetői, pártfunkcionárius, vagy kétes kilétű személyek voltak. Ezen társaság sorai nélkülözhetetlen kelléke volt a napi látogatottsággal jelenlevő beépített ember, a kádári rendszer titkos ügynöke. 

Mindezen tények által nem volt lehetősége, sem pedig pénze a munkáséletet élőknek mindezek felfedezésére.  

A szocializmus erotikája legfeljebb a kártyanaptárak reklámhordozójaként, vagy a szocialista ipar termékeinek csábos mellékleteként - mint például a Fabulon reklámjaként - került szemközelbe.

Nálunk a meztelenség nem volt divat. A fedetlen test és a kebel látványa legfeljebb a múzeumlátogatás kőszobrai által, vagy éppen festett vászon formájában jelenhetett meg.  Sokan pedig a gimnáziumi művészettörténelem órákon ismerkedhettek ezen látványosságokkal. 

A melósnak ebből nem sok minden tárult fel.  Új Gazdasági Mechanizmus (1968) számos megszorítása mellett valamelyes engedmény volt a szélesebb világlátás és a szókimondóbb nyíltság. Ez persze nem valamiféle olyan zabolátlanság volt, mint a mostani szólás szabadság alatt értendő mocskolódás, hanem csupán az, hogy beszélni mertek arról, ami van.  

Ekkor már voltak presszók, ahol esténként a pultnál üldögélő lányokat a bátrabbak meg is merték szólítani.  Természetesen a hétköznapi munkás még mindig nem jutott el idáig, mert a  Danuvia Szerszámgépgyár a Vörös Csepel -szindróma valamint a kommunistapártból lett MSZP és a munkásőrség uralta a szocialista elveket és felvigyázta a közösségi erkölcsöt.

Aztán jött egy film.  Az Egészséges erotika.

A kelet-európai szocializmus víg végjátéka a pusztaság közepén álló "lada" (szemmel láthatólag: láda) melléküzemágban játszódik, ahol nejlonpongyolás nők szegelik össze, majd feszegetik szét az eladhatatlan ládákat. A tűzveszélyes üzemben lopott benzint tároló ügyeletes tűzoltó az üzlet fellendítése érdekében rejtett kamerákat szerel fel, és a környék vezetői ládavásárlás fejében kukkolhatják az öltöző-vetkőző nőket, akik végül egy ünnepnapi vacsorán felfedezik a kamerákat. Bosszúból másnapra sztrájkot hirdetnek, csakhogy az éppen szombat.

Mindemellett nem csoda, hogy a rendszerváltáskor elénk táruló erotikust meghaladó szexbálvány egy Olaszországba disszidált lány képében, majd személyében jelent meg előttünk.  
 

Ettől fogva kinyílt a világ. Felszabadultak az indulatok, megbomlottak az eddigi erkölcsök. Más lett a mérce. Ma már Kelemen Anna az "üdvöske" és a nyálcsorgató.  Még akkor is ha ez már inkább pornó.

Az erotika pedig már rég túl van ezen. 

*

Élet és riadalom - máig nem normalizálódott az Alsópakonyon kialakított új és régi lakónegyedben élők sor(s)a

Ócsa városvezetése Bukodi Károly polgármestersége és Horváth Tamás al-segédlete, valamint a korábbi városi főépítész, Horváth Zoltán közreműködésével avanzsált alsópakonyi lakópark-negyed elképzelése során egy olyan történelmi fejlesztést ígértek, ami a legújabb kori legnagyobbjai közé emeli Ócsát. 

"Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében, utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak." - írják Ócsa vezetői, kérve a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a kormány és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Mondanom sem kell, hogy ennek a fele sem lett igaz. Alsópakony nagyrészt ma is azokkal a gondokkal küzd, ami a bejelentést követő kezdetek során terhére volt a városnak és az ott élőknek egyaránt.

A régi major fejlesztése elmaradt, odáig az elmúlt évek során sem jutott el a csatornázott vízhálózat építése. A várossal való kapcsolatot a beígért kerékpárút nem segíti, ahogy ennek megvalósulást sem szorgalmazza az önkormányzat. A busz és a vasúti közlekedés továbbra is kifogásolható, a fővárosba jutás nehézkes és időigényes. A kerülő buszjáratok nem kerültek kiváltásra, vagy átszervezésre, az autópályát nem sikerül beiktatni és kihasználni úgy, ahogy más települések teszik, így a buszos járatok részben Alsónémedi közlekedését bővítik, mintsem a helyieket segítené.

Az első nyolcvan ház megépítéséhez a kormány által kijelölt beruházó vállalja a szükséges infrastruktúra kialakítását (közművek, utak), Alsópakony és Ócsa-vasútállomás között kerékpárút létesítését, valamint egy két kilométer hosszúságú út és egy buszforduló építését Alsópakony településrészen.

Az akkori devizahiteles beköltözők sorát egyéb más jövevényekkel tarkította a helyi önkormányzat, aminek során a telep szociális összetétel megváltozott. A Máltai Szeretetszolgálat csendben kivonult a projektből, majd elhagyta a telepet. Az átszabott körülmények nem éppen egy ideális lakóparki környezetet eredményezett. A "kint" máig élők nehezményezik a kiszorultságot, az elhanyagoltságot,  azt ami körülveszi őket. A vázolt ígéretekből alig valósult meg valami. Megfelelő infrastruktúra híján a szegregáció jelei továbbra is megvannak.

„A lakóparkba érkezők jó része megbélyegzettnek érzi magát”- így bukott be az ócsai lakáskísérlet

Öt évvel ezelőtt kezdtek költözni az első családok az ócsai szociális lakóparkba. Nem lett belőle sikertörténet, a devizahiteleseket tehermentes otthonnal segítő, ám gettóba záró program nem folytatódott, a kormány a beilleszkedésüket segítő máltaiak működését sem finanszírozza már tovább – számol be az ócsai helyzetről az Élet is Irodalom legutóbbi számában megjelent riport.

A telepen ugyanakkor nem mindenki elégedet­len, van, aki megtalálta a boldogulását, van viszont, akit elkeserít a kilátástalanság.

A máltaik (MMSZ) szerint a kezdetekkor nagy volt érdeklődés, a közösségi házon felül épült 79 házat tízszeresen jegyezték elő. A máltaiakat az állam nevezte ki pályázatkezelőnek, 2015-től azonban ismeretlen okokból nem finanszírozta tovább a jelenlétüket. Pedig az MMSZ szállította a helyieket a munkaügyi kirendeltségekre, a betegeket az orvoshoz, önkéntesei a közösségi házban kerékpárokat és kertészeti szerszámokat kölcsönöztek, vetőmagokat és tanácsot adtak, valamint közösségi programokat is szerveztek, a téli tüzelő megvásárlását kamatmentes hitellel segítették, sőt, gyerekfelügyeletet is vállaltak, és a játszóteret is ők építették. Az MMSZ önkéntesei egyébként az állami megbízás felmondása után még egy évig ott maradtak, és önkénteseik a mai napig hetente járnak a telepre. Az MMSZ éves költsége 8-10 millió forint volt.

A telepen élők érzelmei vegyesek: van, aki megtalálta a számítását, és akad, aki nem boldogul. Egy XI. kerületi házát elveszett lakó szerint teljes a kilátástalanság: bejelentett munkát nem mer vállalni, mert akkor a követeléskezelők elvinnék fizetése felét, 60 ezerért pedig nem akar főállásban dolgozni, hiszen a gyerekeket is hozni-vinni kellene az iskolából. A telepen szerinte szinte senki nem áll szóba a másikkal. A jó közbiztonság okát pedig abban látja, hogy egyszerűen nincs mit elvinni. Egy másik lakó szerint viszont jó dolguk van: kicsi a rezsi, lehet művelni a kertet, munka is akad.

A telep mintájául egyébként a devecseri vörösiszap-katasztrófa és a felsőzsolcai árvíz árvíz károsultjai számára felépített házak szolgáltak. A Magyar Urbanisztikai Társaság azonban már a program indulásakor, 2011-ben elmondta, milyen veszélyeket rejt magában egy a településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől messze eső, szolgáltatásokat nem kínáló telep. Jövendölésük szerint az átgondolatlan kialakítás miatt a lakók sem a teleppel, sem egymással nem lesznek szolidárisak. Devecserben és Felsőzsolcán a helyiek kaptak új házakat, Ócsa viszont „a lecsúszás felé sodródott családok országos gyűjtőközpontja lett. A lakóparkba érkezők jó része megbélyegzettnek érzi magát” – olvasható a riportban.

Alsópakony - észak és dél ( - egy település, mégis két különböző kor fejlődési beágyazódása)

A 80 családi házat, amennyiben igény lett volna rá, az eredeti tervek szerint további 420-szal bővítették volna. A legnagyobb, 70 négyzetméteres házért 20.100 forintot kell fizetni, a legkisebb 48 nm-esért 16.800 forintot. A házakban kandallóval fűtenek, melyre radiátorok csatlakoznak, az áram és víz díját feltöltőkártyával lehet megvásárolni a horgászboltban és a közösségi házban. A legkisebb (40 nm) és legnagyobb (80 nm) alapterületű házak nem épültek meg, 50 db 48 nm-es, 20 darab 60 nm-es és 10 darab 70 nm-es házat adtak át.

A szociális lakóparkból Ócsára vezető kerékpárút 400 méter után egy erdőben ér véget, az M5 – mely évtizedek óta ott húzódik – áthághatatlan akadály. Ha valaki a szociális lakóparkból a vasútállomásra szeretne eljutni, a főúton kell tekernie több mint 4 kilométeren át. 

 

Az első házakkal felhúzásával együtt vállalták a kerékpárút megépítését a vasútállomásig - nem valósult meg ez sem ( - az önkormányzat lapít)

A régi telepen máig nincs hálózati víz

A busz Ócsára csak ritkán - van, hogy másfél óránként - jár. Az alsópakonyi városrész nincs kapcsolatban Ócsa infrastruktúrájával, se bolt, se intézmények nem tartoznak a 80 házhoz, pedig 2011-ben még orvosi rendelőt, iskolát, óvodát, sőt bölcsődét és boltot is terveztek.

A helyi boltos szerint „hónap elején többen el szoktak dicsekedni azzal, hogy 30 ezer forintért vásároltak be a Sparban”, de hó végén kölcsönre szorulnak, azaz képtelenek a jövedelem beosztására. 

2014 után egyébként már nem csak a devizahitelesek, hanem elszegényedő családok is beköltözhettek. A 79 házból jelenleg kettő lakatlan, egyikből nemrég költözött Írországba a család. Jelenleg 350 lakó él a telepen, több mint felük kiskorú. Szerződést díjelmaradás miatt 6 hónap után bontanak a lakókkal, ez eddig csak egyszer fordult elő.

A fél év alatt felhúzott telep 1,9 milliárd forintba került. A kivitelezést a Veszprémber Zrt. végezte, melynek igazgatósági tagja Garancsi Mária, Garancsi István testvére. A közvagyonban levő, nem használt lakások felújításával sokkal hatékonyabban és sokkal több családon lehetett volna segíteni, emeli ki a riportban egy szociális szakember.

Forrás: - Élet és Irodalom, valamint HVG

*

Az év végére sikerült összesöpörni Ócsán a szemetet - naná, hogy a Tibi benne van ( - mocskos egy társulat)

Közfelkiáltásra, mondhatni közkívánatra csak sikerült kicsikarni a bloggerből egy írást az év vége beállta előtt.

Tibornak és képmutató cimboráinak hiányzott a napi elfoglaltságából a megszokott napi bejegyzés. 

Tibor és Ferenc zárt csoportja - itt is hamiskodtak

Hiába, már a Macskafogó óta tudjuk, hogy nem lehet csak úgy kiállni a sodorból. Tibor sem nyugszik, és nem tanul soha.  Állandóan a pöcegödörben turkál. Munka és elfoglaltság híján az internet legszennyesebb bugyrába, a Facebookba merülve piszkálgat a mocsokban. Abban az összehányt szarban, amit maga a hulladékot produkáló egykori alkotója is az egyik legmocskosabbnak tart.  

Kérdezte is más egy hangyányival jobb érzésű internetfüggő ember, hogy miért nem a szex-odalakat bújja inkább, de a volt munkásőr kolléga egyből vágta a választ, miszerint: erre izgul.  

Balázs János Kiss: - "Erre áll fel neki"

Balázs János Kiss aki szintén drukker, hiszen Nikolett Szöllősi párjaként érintett a fociban és a csapatszellemiségben, máris előhúzta a farkát bátran. Bátor fiú, mert nem úgy úgy cselekszik, mint az aki szerinte bujkál. Kettőnk közül mégis csak a farkát ismerheti és szóhasználatában azt lengeti, miközben másról, a város dolgairól alig bír tudomással. Csak annyit tud, hogy a fociszurkolóknak, a rajongóknak ki kell állni egymásért. Ezért szólt be maga is a sok hülye mellett. A városért, a blogon említett dolgokért  amúgy még soha nem szólalt fel. Fogalma sincs a város költségvetéséről, a hiányosságokról, a helyi korrupcióról. Csak azt tudja, hogy mikor lesz meccs, és akkor ott helye a csapattársak hozzátartozói közt. Ez a lényeg, a többi nem számít.

Hát persze, hogy a perverziónak is meg van a maga lépcsőfoka. Ahogy a munkából hazatérő elgyötört targoncás, a primitív mezőőr, és az egyszerű sofőr is a kutya helyreigazítása után, vagy a gyerek buksijának megsimogatása előtt, közben, avagy alatt már kapcsolódik a szennyre és merül egyet a mocsokba.  

Wellmann Feri: - "Kutyaugatás..."

Mert ügyebár milyen is lehet az, aki arra sincs tekintettel, hogy a lánya éppen akkor járta ki a nyolc osztályt, amikor apaként azt a poénos megjegyzést tette közkincsé, miszerint az osztályfőnök megkérdezte a diákokat ki a szűz, mire kiderült, hogy Ő maga volt csak az.  Mindezt maga osztotta ott, ahol a kicsinyének a fényképeit is. 

Mindenkinek meg van a véleménye - csak nem mindig monják

Mit is várhatunk el ezek után az ilyen embertől? 

Vagy attól, a polgárőrtől, aki ha talál a szemétben egy feslett igazolványdarabkát, akkor annak képét és a hozzá tartozó darabolt, de jól kiolvasható nevet is közzéteszi, mint feltételezett környezett-szennyezőt, miközben a 20 tonna szám, hónapokon át kihordott veszélyeshulladék-szállításokról nem tesz feljegyzést. Csak a Népstadion lebontása nyomán jelez, hogy illegális lerakóba került a szemét. A helyi vasúti parkoló kiépítésének károkozása, az ócsai környezetszenezésre nem ilyen érzékeny. Az elismerésének (hazugságának) csúcsa mégis az volt, mikor felírta a blogra, hogy már rekultiválták a területet. 

Ki ez ... ? - teszi fel a kérdést és a kivágást OPV2364 mail-címről Tibor, a "cirkuszi felvezető" ember ( - nem bukta, nagyítsd ki)

Tibor a cirkuszi felvezető - ki ez ?

Persze, hogy kussolt a szennyezés terhe alatt, mert a pénzes haverja intézte az önkormányzatban, aki a meccsekért és a pajor rágta ültetvényekért is áttételesen fizet a szorgos (szolga) tevékenységért. A konyhapénz pedig nagyúr, főleg ha már sehol másutt nem alkalmazzák. Kiöregedett süketelőként meg mi mást is csinálhatna az ember fia, mint amihez ért, vagyis szart kever az internet pöcéjében?  Ehhez ért, ezért lóg naphosszat a világhálón. Amolyan nosztalgia ez, a süket fülnek. Némán lehet itt trükközni a háttérből. Álprofilokon, hamis téziseken és egykori diktatórikus elnyomó emlőkön tápláltan, mi mást is tehet az árvája?  

Társat pedig a trágya közt is lehet találni. Ő sem különb, vagy büdösebb a másiknál. Számára is a fekália az életerő. Hatalom ez valójában aminek táptalaja csak a fogyasztói ürülék. 

Ők az újrahasznosítók bűvészei. Csoportot alkotnak, és közösen turkálják, majd pfujolják az egyszer már megemésztettet.  

A fociszurkoló emberi hangneme az engedékeny mocskolódás

Ők Ócsa refluxosai. Azok a páciensek, akiknek állandóan a visszaböfögött sav marja a torkát, aztán saját maguktól lesz hányingerük. Sok esetben pszichikai esetről van szó, mivel lelki okokra vezethető mindez vissza.

Valahogy így jártak most, amikor kevés volt az a szarkupac amit összehoztak és csoportba gyúrtak a közösségi oldalukon. A sivár életből fakadó lelki válságukat oldják fel egyesek itt, akár a pezsgő tablettát a borban. Ehhez a mámorhoz kellett létrehozni egy hasonszőrű fogyasztói csoportot.

A moderátorok, akik a kulturáltságot biztosítják - olvassuk

Kellett egy új, egy igazi egymás elleni, másokat összeugrasztó, kirekesztő és gyűlöletkeltő negatívum fórum, ahol aztán rendesen lehet taposni a kupacot. Itt, ezen a dombon kakaskodni az ilyen gender-(nemtelen)férfiaknak való mutatvány. Mi másért nem működik normálisan) a szexualitás?  

Anikó és társa, no meg Feri és a fanok

Ez aztán a mocsok, nem a pornó.  Baszatlan nagyszájúak, igaz hívő keresztények, kutyákkal hálók, és papucsos kényszerházasságban lévők élhetik ki itt magukat. Ez az igazi gruppen.

Ebből nem maradhat ki Anikó. Igaz nem említ semmi konkrétumot, csak azért kamuzik ő is, mert Feri a kutyapecér hallucinál és hülyeségeket halmoz össze a műmájér kutyafuttatásaival, de valójában egyikük sem képes felmutatni bárminemű valós sérelmet az önmaguk képzelgésein túl. Mégsem a saját portájukat rendezik, inkább az eszetlenséget terjesztik egymás közt és zárvatárt szegyekkel. Csak azért, hogy az olyan hülye-gyerekek is felkapják a sztorit, mint az "ipari balfasz" Gáborka, aki arra képes volt, hogy fellebbentse a szoknyát, de egy gyerek normális ellátására úgy tűnik kevésbé, mintsem  a nagyok dolgainak felfogására. De mit is várhatunk az effajta siratókórustól, akik csak azért rinyálnak, mert úgy összefonódtak már, hogy bíró legyen a talpán, aki képes kiigazodni a kromoszómák katyvaszában. Tibor egyénisége kötelezvény, hiszen az ártatlanságának vélelmét mindenki, így a maga számára is fenntartja. A polgárőrcsapat tagságának kutyásai pedig ugyanúgy kiállnak egymásért, mint a pálya széléről bekiabálók közössége. 

Szétcsúszik az egész - ezt már Tibi sem érti

Gyurika pedig kétségbeesetten Tibi bácsi árnyékában keresi még önmagát.

 Lám, Radics Laci egy bolondozással letudta a kötelezőt.

Szurkolók és fanok, levitézlett munkásőrök, kriptokommunisták és más elfajzott emberek csoportosulása ez, ahol ki tud nagyobbat és szaftosabbat mondani egy ismeretlenre. Ez a kihívás, nem a Maunika-show.  Ez az igaz becsmérlés, ahol nem számít az igazság. Nagy cirkuszi mutatvány ez, ahol a bősz oroszlánok igaznak látszó tusája nyomán alakulnak a nyulak amit perlekedésre kerül az eset.

Tibor és gátlástalan cimborái teszik

Tibor érti a szarkeverést. Képes a meleg gőzölgést fenntartó Scarabaeidae válni. Így járt el most is, amikor a mögöttes szakember látszatát keltve vállalta fel a csendestárs szerepét. Megtalálva a szerencsétlent, akit felhasználva toltak előre, miközben az igazi ganajtúrók megmaradhattak az ismeretlen háttérben. Amolyan ítélkező hóhérként, szebb formájában cenzorként, adott esetben adminként tetszelegve. De nehogy már kimaradjon a buliból a főhős, ezért más néven aktív felvezetőemberként úgy jelentkezik be, mint egy ártatlan pedofil a szűz lány előtt. Kedves érdeklődéssel közelítve a baszós témához, úgy hámozza ki a társából a fonalat, hogy a kiskorú észre se vegye az áldozatává válásának idejét. 

Foci szurkolók, akiknek a szar se büdös - itt élik ki magukat

Nem hiába és nem nyomtalanul szálltak el az évek konspiratív elvtársi körökben. A hozadék ma is köztünk él, burjánzik. A kormánypárt demokráciája szabad utat enged ennek a diktatúrát kiabáló csőcseléknek. Mert ők már csak ilyenek. 

A Facebook, pedig mint a legnagyobb pöcegödör megfelelő helyt és táptalajt biztosít ezeknek a tevékenységeknek.

A Facebook volt munkatársa mindenkit arra kér, lépjen ki az oldalról ...

Tibornak miként jöttek be a "4 évesek"

A volt alelnök elmondta azt is a Stanford Egyetemen tartott beszédében, hogy a Facebook által generált online viselkedés globális problémát jelent, ami rombolja az emberek alapvető magatartását, és erősen befolyásolja azt, hogyan viszonyulnak a felhasználók egymáshoz.

Minderre Ócsán Tibor és vinnyogó szírénei szolgáltattak olyan példát ami nem csak a polgármester józan felfogásával ellentétes, és nem csak a nevükkel, a képükkel visszaélők  panaszoltak már, hanem ezzel az uszító, hamis és álnok gyűlöletkeltéssel már a szolgáltatónál is kiverték a biztosítékot. 

Rossz hírünket keltik - az ócsai polgárőr, az alsónémedi mezőőr, a targoncás és a velük azonosuló, trágárságokat eltűrő negatívum együttese - heveny gyorsasággal fertőzték meg a kisvárosi közösséget

Nem csak magukat, hanem Ócsát is rossz (negatív) környezetben tüntetik fel.

*

Bukodiék szelleme járja át Ócsát - egy hajóban lévőként süllyedünk, mert egyikünk sem cselekszik ( - pakony)

Lassan ott tartunk, ahol a főváros bevégeztette a Demszky -korszakkal. A hátrahagyott maradványok olyanok, mint a szekrényből kihulló csontvázak ami nem más, mint egy mélyreható válsághelyzet nyomvonala. Ez az eltakarítandó vagy éppen újra átgondolandó és felépítendő várandós feladat, ami komoly terhet ró a jenlen és a jövő városvezetésére. 

Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a Ócsa városa alapvető funkcionális gondokkal küzd, aminek során nem képes az amúgy jó közösségből álló kisváros fejlődést felmutatni. Amolyan Egyfajta értékrombolás ez, ami nem hogy megújulást, de még hagyatékőrzést sem tartalmaz.

Bukodiék hivatalba lépésének kezdete óta növekszik a város adóssága, amit a kormányzati konszolidáció sem volt képes orvosolni. A városi vagyon kiárusítása megkezdődött, miközben alapvető önkormányzati feladatok sem teljesülnek. A korrupció látható jele úgy vetül a városra, mint a blog fantomizált igazmondójának felvetései. 

Ma szinte a múltjából él a város, aminek megőrzésére sem fordít kellő odafigyelést a helyi vezetés. Hiába a pártosan egységes önkormányzati hatalom, ha a városrészek elmaradottsága, és lepusztultsága egyre láthatóbb jeleket mutat. 

Erre még olyan terheket is az itt élők nyakába sóznak, mint az önkormányzati környezetszennyezésben való aktív részvétel, vagy a polgárőrség soraiban zajló békétlenség. Az iskolát elhagyó tanárok és a kiemelkedők tanulmányi eredményeket produkálók patronálásának visszafejlődése is egy olyan tünet, ami a város megítélését, előhaladását negatívan befolyásolja.

Olyan alapvető, és a vezetők által vállaltakat sem sikerült teljesíteni önkormányzati és polgármesteri szinten, amit önmaguk hirdettek meg, vagy tűztek célul.  A blog ennek számos példáját mutatta be eddig a Tsz-Irodától a reformátusok műemlék presbiteri házának rombadöntésén túl a helyi közállapotokon, és közutakon át megjeleníthető  folyamatban, vagy éppen a városrészek közti elszigetelődések, életviteli különbségek során. 

Most ismét Alsópakony településrész egyik feledésbe nem merülő árnyéka vetül a Bukodi-Horváth éra vezette városra, úgy is mint egy süllyedő hatalom kóros látlelete.

Noémi a devizahitelesek ócsai lakóparkjából: Olyan ez, mint egy süllyedő hajó

Megszokták, sőt, kifejezetten megszerették új otthonukat az ócsai lakóparkban élők. Többen vállalnak gyermeket is, még ha, mint mondják, szinte semmi nem teljesült az ígéretekből. Nem épült óvoda, nincs SZTK, templom és már nem is lesz.

– Nem értem magukat, újságírókat. Mi szenzációt keresnek állandóan erre? Ez a falu semmiben sem különbözik egy 20 km-rel arrébb lévő, másik normális falutól. Van élet, mégpedig igen virágzó, láthatják is – zárja rövidre épp csak kezdődő beszélgetésünket a lakópark gondnoka. Az egyenházas falu szélén lakik, egy óriási nagy szántóföldre lát rá, amit a gaz már jócskán benőtt. Az láthatóan senki nem gondozza, vagy ha mégis, egész biztos megvárja, míg a növényzet térdig ér. – Sokakat érdekel a lakópark élete, mennyit változott, hová fejlődik, hisz egyedülálló dolog – próbálunk érvelni a hűvösen udvarias férfinak, de hasztalan.

Segítség a semmi közepén

Négy éve húzták fel a nyolcvan könnyűszerkezetes házat Ócsa és Gyál között, összesen 2,7 milliárd állami forintból. Így akartak segíteni a devizahiteleik miatt mindent elvesztő családoknak. Emiatt igen kedvezően adják bérbe a házakat. Erre 600-an pályázhattak. Az 50 nm-esekért 16 ezret, a 70 nm-esekért 21 ezret fizetnek a lakók havonta. A tervek arról szóltak, hogy 500 házig meg sem állnak, de ebből már egész biztosan nem lesz semmi. Marad a nyolcvan háztartás, ahonnan az ócsai vasút 5, az óvoda 5,5, az általános iskola már 6 km-re van, a gyógyszertár még egy kicsit messzebb.

Belakták, megszerették

– Megszerettük. Teljes életet élünk itt. Én közmunkán vagyok, más választásom nagyon nincs – mondja kutyájával játszadozva egy fiatal nő. Épp munkába készül. Portáján száradó ruhák, gyerekjátékok hevernek. Sehol nincs már annak a komor ürességnek, ami Ócsával kapcsolatban először eszébe jut az embernek, és amit két éve ilyenkor mi is tapasztaltunk. A csontfehér házak kis telkeit virágok borítják, konyhakert, némelyik lakó kis tavat is telepített magának, külön melléképületeket, tyúkólakat. Az udvarokon nagy halmokban fa, itt ugyanis csak azzal lehet fűteni. Hogy azt hogy oldják meg, az a lakókra van bízva. Sok ház előtt autó parkol. A Borsnak többen is érezhető szeretettel beszéltek ócsai otthonukról. A verőfényes őszi hétköznap délelőttjén sokan vannak otthon, munkájuk nincs, a teraszon beszélgetve időznek. De nyilatkozni kevesen szeretnének. Nem akarják kiteregetni az életüket. Jöttünkre szinte minden udvarból felugat egy kutya.

A buszt már sűrítették

A Tölgyfa utcába – az ócsai lakóparkban az összes utcát valamilyen fáról nevezték el – lassú araszolással behajt egy postakocsi, itt a posta házhoz jár. – Talán egy-két ház még üresen áll, és sokan élnek csak átmenetileg itt – mondja a postás hölgy. Ahogy végez három házzal, ismét autóba pattan és hajt ötven métert. Nagyjából két óra, mire az egész lakóparkot bejárja. Sokáig csak napi két busz érintette a lakóparkot, kora reggel vagy este lehetett Gyálra vagy Ócsára menni.

– Napközben már két újabb járatot is beiktattak. Este 9-ig van busz. Semmi rosszat nem szeretnék mondani a helyre, otthonom lett, de nem tudom felfogni, miért épp ide rakták? Meg kellett volna nézni, hol van olyan terület, ahová logisztikailag is megéri költözni, mert a környék tud munkát adni. Innen Pestre, Gyálra, Ócsára járnak az emberek, de ezek többsége alkalmi munka. Sokan szalagok mellett állnak. Ennyit tudok mondani, de kérem, ne fényképezzenek – áll meg mondandójában kissé zavartan Ferenc. Tovább állunk.

Noémi: az ígéretekből nem lett semmi

Hatéves fiával él a Szilfa utcában Noémi. A gyermek most kezdte az elsőt. – Vagány gyerek, engedem egyedül közlekedni. Reggel viszi a busz, délután visszahozza – meséli. Az anyuka nem is tudna mást tenni. Néhány éve súlyos autoimmun betegséggel diagnosztizálták: szklerózis multiplexszel, ami folyamatosan építi le szervezetét. Bal lábára már alig tud ráállni. Ha sürgős orvosi segítségre van szüksége, bottal kibotorkál a buszmegállóhoz Ócsa felé. Két óra, mire ezt az utat busszal meg tudja tenni. Teljesen munkaképtelen. Az aktív álláskeresőknek járó havi 38 ezer forintos segélyből élnek. – Érzem, hogy egyszer fel fogom adni. A fiam miatt még erős vagyok. De ez a betegség húsz év, és felfal teljesen. Leáll a vese, a máj. Küzdök, amíg tudok, de nem tudom, meddig – mondja rezignáltan.

Noémi bár nem cserélné le az itteni életét, hosszan sorolja csalódásait. – Ígértek ide óvodát, SZTK-t, semmi nem lett belőle. Így nem lesz ebből rendes falu. Miért nincs itt egy rendelő? – fakad ki. Annak idején a Máltai Szeretetszolgálat üzemeltetett itt irodát, munkatársaik gyakran fuvarozták a segítségre szorulókat valamelyik közeli faluba. Az épületen ma már csak egy viharvert, szakadt logó emlékeztet rá, hogy valaha működtek itt, csengetésünkre nem jön ki senki. – Olyan ez, mint egy süllyedő hajó. Fura, hogy még a nevemben is ott van, hogy "Noé". Itt nem lesz rendes élet – rázza a fejét Noémi. Egy sovány kölyökmacska kerülget bennünket.

A kocsma bezárt, a bolt még talpon

– Volt itt kocsma, de az nem bírta tovább, pár éve bezárt. Itt van helyette ez a bolt – mondja kissé pityókásan, derűsen az idős férfi, aki neveink bemondására csak Tóth-ként mutatkozik be. Nem messze a lakóparktól, az út túloldalán állunk, ahol a környék egyetlen élelmiszerüzlete működik. – Most ez a bolt van kocsma helyett, kettő az egyben, ha érti, mire gondolok. hogy a boltnak jól megy-e? Jól, két felszolgálójuk is van. De mit fognak itt építeni? – kérdezi érdeklődve, a fényképezőgép alapján, és mert idegenek vagyunk a környéken, Tóth azt hiszi, valami mérnökök vagyunk, és végre beindul a Nagy Fejlesztés, amire mindig vártak. Sajnálattal oszlatjuk el a félreértését.

– Ó, mondták, hogy lesz itt rendes CBA a lakóparkban élőknek, nem lett. Templomot is akartak, az se lett – legyint. A kis bolt zsúfolásig pakolva mindenféle étellel, itallal, kólában is van vagy hatféle. Választék az van. – Alkoholt? Mi nem szolgálunk fel alkoholt – néz értetlenül a fiatal eladó lány, megerősítve, hogy kocsma legközelebb csak Ócsán van. A bolt udvarán napernyők, sörpadok utalnak rá, a helyiek gyakran poharazgatnak itt. Kijövet Tóth kiált fel vidáman. – Maguknak nem adtak italt? Az lehet, de olyan még nem volt, hogy mi ne kapjunk – kacsint.

foto:© Fejér Bálint, by Bors

*