Október 23.

 

 *

Méltatlan és aljas az ATV műsora - írta a kádárista bírónő a baloldal vezető hírcsatornájára ( - régi komcsi)

Dr. Sándor Zsuzsa 1971-től tizenhét éven át szocialista ügyészként, majd húsz éven keresztül pártos bíróként dolgozott. 

Bírói munkája mellett összesen nyolc éven át látta el a Gyilkos kádári-diktatúra Fővárosi Bíróságának szóvivői, majd az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsának sajtófőnöki feladatait. 2007-től visszatért a bírói pulpitusra, a Fővárosi Bíróságon tanácsvezető bíróként ítélkezett egészen a 2012-ben bekövetkezett kényszernyugdíjazásáig. 

Ezt követően állami nyugdíjaként, egyfajta sértett kommunista (kádárista) bíróként a rendszerváltást átértelmezett szocialistájaként különböző tévé- és rádiócsatornákon szórta még a baloldali „igazságot”.  

 

Sándor Zsuzsa elvtársnő a hazug Bolgár elvtárs Klubrádiójában

 Háttérbe szorulván rendszeresen blogol és fejti ki véleményét. Nyílsávosság előtt ma már ritkán tűnik fel, ezért inkább az Internet adta lehetőségek során üríti méregfogait. Legutóbb a Facebookon emelt hangot az ATV műsorában elhangzottakkal szemben a saját vélt sérelme és politikai keserve nyomán.

Így történt ez most, amikor az a saját fajtájának kedvenc gyűlöletkeltő csatornájának műsorát és az ott elhangzottakat kritizálja politikai hovatartozása és elfogultsága mentén, függetlenül annak igazságtartalmától.  Valójában a bukott bírónő még mindig a saját (kifordultan hibás) értékrendje szerint ítélkezik tovább.

Szerinte bizony méltatlan és aljas az ATv műsora.

"Mire hajt az ATV?

Alacsony a vérnyomásom, ezért aztán hétről hétre megnézem az ATV "5" című műsorát. A vérnyomásom fel is megy rendesen, de egyre kevésbé értem, mit akar elérni ezzel a műsorral az ATV? A vendégek között egyre gyakrabban jelenik meg Vona Gábor, de még ő is jobban elviselhető, mint az egész társaságot túlharsogó Puzsér Róbert. Egyre inkább az az érzésem, hogy azért készítik ezt a műsort, hogy minél jobban betegyenek az ellenzéknek. Legutóbb Puzsér hosszú perceken át foglalkozott azzal, hogy Karácsony Gergely egy notórius hazudozó, szinte mind egyetértettek abban, hogy le van zsugázva, hogy Karácsony legyen a közös miniszterelnök, hogy már nincsenek is önálló pártok. Arról persze egyikük sem beszélt, hogy az ellenzéki pártokat a Fidesz kényszerítette bele ebbe az összefogásba, erre még az általam - eddig kedvelt - Zoltán Ceglédi sem vesztegetett egyetlen szót sem, holott tőle minimum ez elvárható lenne, ha objektív politológusnak tartja magát. Komolyan mondom, ha ezt a műsort a Hír TV-ben, vagy a Bayer show-ban látnám, nem is lepődnék meg. Azt meg végképp nem értem, hogy mitől lett egyszerre - mit ad isten épp a választások közeledtével - Puzsér az ATV felkapott embere. Az egész társaság - talán az egy Konok Péter meg az egyszer-kétszer meghívott Ónodi Molnár Dóra kivételével - mintha arra esküdött volna fel, hogy beteszi a szappanos deszkát az egyesül ellenzék feneke alá, hadd csússzanak minél mélyebbre. Mindehhez remek segítséget nyújt az amúgy egy ilyen műsor vezetésére nem igazán alkalmas Lampé Ágnes. Persze, mondhatjátok, hogy minek nézem, de mert "infomániás" vagyok, nézem azt is, ami feldühít. Különösen egy olyan adón, amitől - minden hátsó, Fideszhez fűződő kapcsolat ismerete ellenére méltatlan és aljas ez a műsor."

Mindebből a mostani kifakadásából jól leképezhető, mennyire szabad, független és politikamentes ítélkezési gyakorlatot valósítanak meg ezek a szocializmusból, a kádári-diktatúrából visszamaradt és ránk hagyott kommunista bírók. 

*

Bemutatták Juszt László a volt diktatúrikus rendszer pártkatonai igazolását - rendszerváltás hajnalán ( - búcsú)

Egy álszent emlékiratai:  Juszt is játssza a hülyét - munkásőr, komcsi és a szocializmus haszonélvezője naponta nyomja a gyűlöletsódert

Szocialista elismerés

*

Egészséges erotika - a szocializmus diszkrét bája

Ki ne emlékezne arra a szocializmusra, amit az egészséges erotika korszakalkotó filmes alkotása jelképez és mutat be számunkra. Nem más ez, mint egy kitörési vágy, egy felfokozott hangulat és maga a szocializmus diszkrét bája.  A legvidámabb barakk erotikája.

 

Mindig is igyekeztek belőlünk, a szocialista társadalomban élőkből egy álszemérmes és prűd közösséget képezni.  Ezzel ellenszenven egyfajta ismeretlen kihívás volt az NDK-sok nudizmusa az irigyelt strandjukkal, ahol még maga Angela Merkel is a kommunista ifjúsági szövetség soraiban harcolt a nyugati kapitalisták megrontó nézetei ellen.

Nekünk magyaroknak nem jutott egy ilyen személy.  Mi csak Sütő Enikő, vagy Medveczky Ilona elénk tárt erotikájában gyönyörködhettünk. Nekünk nem futotta Moulin Rouge-ra. Mi legfeljebb csak Nagymező utca éjszakai életéről, valamin a vörös malomról a történelem előrehaladtával értesülhettünk.  A munkás számára mindez kívül esett a munkásnegyedi életkörülmények behatároltságán.  Aztán pedig ezt és az ehhez hasonlatos, mondhatni titkos műintézményeket amúgy sem látogathatták korlátlanul és sokan.  Akik pedig bejáratosak voltak azokról titkosszolgálati (megfigyelés) feljegyzés készült, mivel ezen szórakoztatóhelyek közönsége nagyrészt nyugati, másrészt pedig kommunista felsőbb vezetői, pártfunkcionárius, vagy kétes kilétű személyek voltak. Ezen társaság sorai nélkülözhetetlen kelléke volt a napi látogatottsággal jelenlevő beépített ember, a kádári rendszer titkos ügynöke. 

Mindezen tények által nem volt lehetősége, sem pedig pénze a munkáséletet élőknek mindezek felfedezésére.  

A szocializmus erotikája legfeljebb a kártyanaptárak reklámhordozójaként, vagy a szocialista ipar termékeinek csábos mellékleteként - mint például a Fabulon reklámjaként - került szemközelbe.

Nálunk a meztelenség nem volt divat. A fedetlen test és a kebel látványa legfeljebb a múzeumlátogatás kőszobrai által, vagy éppen festett vászon formájában jelenhetett meg.  Sokan pedig a gimnáziumi művészettörténelem órákon ismerkedhettek ezen látványosságokkal. 

A melósnak ebből nem sok minden tárult fel.  Új Gazdasági Mechanizmus (1968) számos megszorítása mellett valamelyes engedmény volt a szélesebb világlátás és a szókimondóbb nyíltság. Ez persze nem valamiféle olyan zabolátlanság volt, mint a mostani szólás szabadság alatt értendő mocskolódás, hanem csupán az, hogy beszélni mertek arról, ami van.  

Ekkor már voltak presszók, ahol esténként a pultnál üldögélő lányokat a bátrabbak meg is merték szólítani.  Természetesen a hétköznapi munkás még mindig nem jutott el idáig, mert a  Danuvia Szerszámgépgyár a Vörös Csepel -szindróma valamint a kommunistapártból lett MSZP és a munkásőrség uralta a szocialista elveket és felvigyázta a közösségi erkölcsöt.

Aztán jött egy film.  Az Egészséges erotika.

A kelet-európai szocializmus víg végjátéka a pusztaság közepén álló "lada" (szemmel láthatólag: láda) melléküzemágban játszódik, ahol nejlonpongyolás nők szegelik össze, majd feszegetik szét az eladhatatlan ládákat. A tűzveszélyes üzemben lopott benzint tároló ügyeletes tűzoltó az üzlet fellendítése érdekében rejtett kamerákat szerel fel, és a környék vezetői ládavásárlás fejében kukkolhatják az öltöző-vetkőző nőket, akik végül egy ünnepnapi vacsorán felfedezik a kamerákat. Bosszúból másnapra sztrájkot hirdetnek, csakhogy az éppen szombat.

Mindemellett nem csoda, hogy a rendszerváltáskor elénk táruló erotikust meghaladó szexbálvány egy Olaszországba disszidált lány képében, majd személyében jelent meg előttünk.  
 

Ettől fogva kinyílt a világ. Felszabadultak az indulatok, megbomlottak az eddigi erkölcsök. Más lett a mérce. Ma már Kelemen Anna az "üdvöske" és a nyálcsorgató.  Még akkor is ha ez már inkább pornó.

Az erotika pedig már rég túl van ezen. 

*

Gyarmat - Jobbszél (- Ungváry)

Az építőtáborban népszerűek voltak a keletnémet lányok (hivatalosan a Freie Deutsche Jugend – rövidítve: FDJ – a KISZ testvérszervezete), de nem annyira ideológiai síkon, mint inkább azért, mert a strandon anyaszült meztelenül napoztak, sétálgattak és fürödtek.

A táborvezetőnő első megbotránkozását („Nudisták a szocializmusban!”) ügyesen leszerelték azzal, hogy „Nichts nudismus! Freikörperkultur. Szabad testkultúra. Ez minálunk igen elfogadott.”

– Az más – törődött bele a tábor nagyhatalmú vezetője. – Ha a keletnémet elvtársaknak, Marx honfitársainak ez belefér, mi se legyünk prűdek!

Így a kiszes fiúk gyönyörűségére maradhattak a pucér testek. (Igaz, nem a nyugati magazinok címlapjainak karcsú manökenjei flangáltak a tóparton, de a kommunizmus útjának építése rögös, és hosszú távon a szocialista cici diadalmaskodik az imperialista felett.)

Este, a tábortűznél a mi fiaink is kitettek magukért, kultúrműsort rögtönöztek a kedves vendégeknek. Gitárkísérettel előadták a Guantanamerát, volt csatakiáltás („Óolé-balimba balaoj!”), és amikor a hangulat tetőfokára hágott, egy lobogó hajú fiatalember szavalta. József Attilától a Hazámat. A lányok persze nem értették, tapsoltak, visongtak, egyikük azonban kíváncsian lefordíttatta magának. Figyelmesen hallgatta, és különösen azok a sorok gondolkodtatták el: „Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat!”

– Hm – töprengett a hölgy. – Német gyarmat…
– Az a kérdés – kapcsolódott bele a beszélgetésbe egy harmadik fiatal –, hogy keletnémet vagy nyugatnémet gyarmat.
– Hülye vagy, elvtárs! – torkolták le. – Keletnémet gyarmat nem lehet, persze, hogy az NSZK-ról van itt szó.

Az FDJ-s nudista lány azonban sejtelmesen mosolygott.

– Német gyarmat. Így fogalmaz a költő. Nem keleti, nem nyugati. Egységes német. Német gyarmat… Jól hangzik.
– Ne fantáziálj butaságokat, Angela! Inkább játsszunk „hettyem-pittyet” a magyar fiúkkal!

*

Mindvégig ragaszkodott elveihez a magyarok hercegprimása - Mindszenty József hite és kitartása példértékű

1948 karácsonyán tartóztatták le a magyar belügyi szervek Mindszenty József hercegprímást, akit később koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítéltek.

1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette és letartóztatták.

Mindszenthy József esztergomi érsek

Mindszenty József 1892-ben Pehm József néven született Csehimindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá, 1917-ben a zalaegerszegi főgimnázium hittanára lett. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd internálták a Tanácsköztársaság alatt. 1919 végén plébánosi kinevezést kapott Zalaegerszegen, majd 1924-ben címzetes apát, 1937-ben pedig pápai prelátus lett. 1942-ben változtatta meg nevét, és szülőfaluja után Mindszenty lett. 1944 márciusában püspökké szentelték, veszprémi hivatalát születésnapján, március 29-én foglalta el.

Mindvégig a politika ellen

Püspökként a második világháború alatt nyíltan vállalta békepártiságát, elutasította a zsidókkal szembeni embertelen bánásmódot, mentette az üldözötteket és nem celebrált hálaadó szentmisét a hungarista vezetés üdvére. 1944 novemberében ezért hazaárulás vádjával őrizetbe vették, és elhurcolták a nyilasok. 1945-ös szabadulása után esztergomi érsekké szentelték, majd egy évvel később bíborossá avatták. Véleményét a kommunista rendszer alatt sem rejtette véka alá.

Kifogásolta a választási csalásokat, a hatalom szándéka ellenére munkáját keresztény-konzervatív szemléletben folytatta, ragaszkodott az egyház társadalomformáló szerepéhez. 1947-ben részt vett az ottawai nemzetközi katolikus kongresszuson, Magyarországon pedig meghirdette a Boldogasszony Évét. Augusztus 20-ai körmenetén körülbelül félmillió ember vett részt.

Rendszerellenessége miatt egyre inkább fogyott körüle a levegő. „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rendszer stabil, nem lehet velünk tréfálni” – fenyegetőzött Rákosi Mátyás.

Jött a fekete autó

A szavakat később tettek is követték. 1948. december 26-án Mindszentyt letartóztatták hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával. Tiltakozott a házkutatás önkényes végrehajtása ellen, az azt követő jegyzőkönyvet sem írta alá. Az Államvédelmi Osztály hírhedt főhadiszállására, az Andrássy út 60. alá hurcolták, ahol megkezdték a kihallgatását.

XII. Piusz pápa 1949. február 12-én kiközösített mindenkit, aki részt vett Mindszenty elítélésében. Az Acerrimo Moerore kezdetű apostoli levelében nyilvánosan elítélte a bíboros bebörtönzését és kiemelte a per során tanúsított nem megfelelő bánásmódot.

Több alkalommal is megkínozták és pszichotróp szerekkel kezelték, melyek „eredményeként” beismerte, hogy kémkedett a nyugati hatalmaknak, részt vett a harmadik világháború kirobbantásában és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgoknak. Saját kezűnek feltüntetett vallomásait rendre hamisították. A bíróság a nyilvánvalóan koholt vádak alapján bűnösnek mondta ki, és 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Utolsó szó jogán békét kért az egyháznak, a magyar államnak és a lelkének.

Az események felháborították a teljes keresztény világot. XII. Piusz pápa kiátkozta azokat, akik közreműködtek a kirakatperben, a világ nagyvárosaiban pedig tüntetésekkel fejezték ki ellenérzésüket az emberek. Az érsek hét évet töltött el az ÁVO fogságában. 1955-től, betegsége és a hatalmas nyugati külpolitikai nyomás miatt előbb Baranya, majd Nógrád megyébe került házi őrizetbe. A hercegprímás szabadságát az 1956-os forradalomnak köszönhette, aminek következtében Budapestre került, ám üldöztetésének akkor még nem volt vége.

Az 1949. február 3. és február 8. között a Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték.

Előbb „Amerika”, majd Bécs

Amikor a Vörös Hadsereg megkezdte Budapest megszállását, Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekült, ahol 1971-ig maradt „belső emigrációban”. Kádár János és VI. Pál pápa megegyezését követően feltételekkel ugyan, de a kommunisták hagyták, hogy az érsek a Vatikánba távozzon. Mindszenty nem tartotta be ezeket, és később Bécsbe költözött. A prímás ott, az Irgalmasok Kórházában hunyt el 1975. május 6-án.

A katolikus egyház 1989-ben kezdeményezte a boldoggá avatási eljárásának megkezdését. 1991-ben hazaszállították földi maradványait, és Esztergomban helyezték végső nyugalomra. Munkásságával, a diktatórikus rezsimek elleni küzdelmével az egész világ tiszteletét és megbecsülését kiérdemelte.

Mindszenty József életútja sokak előtt máig ismeretlen. Akik a kádári-szocializmus éveiben iskolásként, majd dolgozóként élték meg a kort, s életkoruk nagy részét, jóformán semmit nem halhattak és tudhattak a hercegprímás sorsáról, életéről, majd haláláról. 

Azok, akik a szocializmus kiszolgálói voltak, és Mindszenty halála után is még a kádári-rezsim kiszolgálói (kihallgatói vagy lehallgatói voltak), majd a 89-es váltás után csendben, s békében nyugállományba vonulva a feledés homályában ma is élvezik a békés átmenet korkedvezményes ellátását,  azok ma jobb ha nem szólnak, és nem próbálnak közéleti társadalmi szerepet játszani vagy vállalni, mert nagyon rosszul mutatja magát mindaz, hogy ezek az árulók, az egykori vörös posztó mögül ma bármibe is beleszól(hat)nának, vagy meghatároz(hat)nának, illetve közéleti szerephez jut(hat)nának, ami ebben az egész politikai/ideológiai átállásban igencsak nagy pofont nyomna a jelen demokráciájának arculatára.    

Az egykori elvtársak ma is köztünk élnek, és itt hallgatóznak

Szegény Mindszenty József foroghat a sírjában, annak kapcsán, hány egykori szociál-kommunista párttag sütkérezik ma is még itt elvtelenül a jelen rendszer naposabbik oldalán (közpénzen).

*