Mintha a kommunista múlt diktatúrája nyert volna beiktatást Baka köztársasági elnöki beválasztásával

 Ha valakinek kétsége lett volna Baka András múltja, pályafutása és hitvallása kapcsán, annak minden történelmi múlt ismerete, kutakodás nélküli is elég lenne a köztársasági elnökké választása utáni beiktatási beszédét meghallgatni.

 

Baka rosszabb és mélyrehatóbb szellemiséget idézet fel a pufajkás Horn Gyula rémisztő politikai szerepénél.  Baka maga az egykori karhatalmista megszemélyesítő képviselője. Az aki nem csak tagadja '56 forradalmi mivoltát, hanem az akkori sortüzeket elrendelő egyik elítélt elkövetőjének ha nem is felmentést, de egérutat adott.  Mindezzel a kommunista rémálom lidérces visszaidézőjévé vált.  

 

Baka András teljes mértékben leképezi a Magyar Péter miniszterelnöksége által létrehozott önkényuralmi rendszert. Azt a hazug, önellentmondásos  leszámolásra épülő hatalmi ágat, amibe belefér a jogsértő hatalomgyakorlás, a hatalmi ágak erőltetett lefejezése, a korábban törvényesen, demokratikusan megválasztottak leváltó kirúgását.  

Baka ebbe az által elfogadott miniszterelnöke teremtette önkényuralmi vákuumban tölti be a köztársasági elnöki tisztséget pozíciót ami által teszi teljessé azt az erőszakosan jogtipró rendszerváltást, amire senki nem adott társadalmi felhatalmazást. 

Baka ezt az eljárást korábban maga is elfogadhatatlannak tartotta.   

Baka egyértelműen Magyar Péter kiszolgálója. Szavaival élve a bábja. Mostani megszólalása egy eleven értékítélet, vád és egy olyan gyalázat, amit ismét csak egy volt kommunista egykori párttag, a szocialista diktatúra kiszolgálója egykori elvtársa képes előadni.  Az, hogy ez egy volt bíró szájából miként és hogyan hangozhat el, azt csak talán az egykori vérbírák ítélkezési gyakorlatából tudnák visszaidézni. 

Baka elvtárs ma az Országházában tanúbizonyságot tett az elfogult ítélethozatalával. 

  

Bármennyire is idős, szenilis vagy alkalmatlan már bírónak Magyar Péter hatalmi rendszerének alantas kiszolgálójaként a magában hordozott pártállami örökségéből fakadó elfogultságával pont megfelel az elvártaknak. Annak a  feladatnak ami  a hatalmi űrt befedni látszik. 

Ilyen értelemben tehát a tiszás önkényuralmi rendszer személyében "megfelelő embert talált megfelelő feladatra".

Egyre azonban soha az életben nem lesz képes. A társadalmi egység, a vele szembeni bizalom és az elfogadottság megteremtéséhez.  Baka András köz, társasági elnöki mivolta szégyenteljesebb megszemélyesítése annak a tisztségnek, amit mér egyszer Göncz Árpád által lezüllesztettek.   

Baka ugyanaz a bosszúálló vérszomjas  gyűlölködő lélek, mint a kormány élén álló gazdája. 

 

 A jogállam nem csak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól is, hogy mindenkire vonatkozik – szögezte le beiktatási beszédében Magyar Péter pártjának megválasztott köztársasági elnöke.

Azonban Baka András sem kerülheti el a  szembenézést, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig. 

 *

Mintha a kommunista múlt diktatúrája nyert volna beiktatást Baka köztársasági elnöki beválasztásával 

Mindvégig ragaszkodott elveihez a magyarok hercegprimása - Mindszenty József hite és kitartása példértékű

1948 karácsonyán tartóztatták le a magyar belügyi szervek Mindszenty József hercegprímást, akit később koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítéltek.

1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette és letartóztatták.

Mindszenthy József esztergomi érsek

Mindszenty József 1892-ben Pehm József néven született Csehimindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá, 1917-ben a zalaegerszegi főgimnázium hittanára lett. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd internálták a Tanácsköztársaság alatt. 1919 végén plébánosi kinevezést kapott Zalaegerszegen, majd 1924-ben címzetes apát, 1937-ben pedig pápai prelátus lett. 1942-ben változtatta meg nevét, és szülőfaluja után Mindszenty lett. 1944 márciusában püspökké szentelték, veszprémi hivatalát születésnapján, március 29-én foglalta el.

Mindvégig a politika ellen

Püspökként a második világháború alatt nyíltan vállalta békepártiságát, elutasította a zsidókkal szembeni embertelen bánásmódot, mentette az üldözötteket és nem celebrált hálaadó szentmisét a hungarista vezetés üdvére. 1944 novemberében ezért hazaárulás vádjával őrizetbe vették, és elhurcolták a nyilasok. 1945-ös szabadulása után esztergomi érsekké szentelték, majd egy évvel később bíborossá avatták. Véleményét a kommunista rendszer alatt sem rejtette véka alá.

Kifogásolta a választási csalásokat, a hatalom szándéka ellenére munkáját keresztény-konzervatív szemléletben folytatta, ragaszkodott az egyház társadalomformáló szerepéhez. 1947-ben részt vett az ottawai nemzetközi katolikus kongresszuson, Magyarországon pedig meghirdette a Boldogasszony Évét. Augusztus 20-ai körmenetén körülbelül félmillió ember vett részt.

Rendszerellenessége miatt egyre inkább fogyott körüle a levegő. „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rendszer stabil, nem lehet velünk tréfálni” – fenyegetőzött Rákosi Mátyás.

Jött a fekete autó

A szavakat később tettek is követték. 1948. december 26-án Mindszentyt letartóztatták hazaárulás és valutaüzérkedés gyanújával. Tiltakozott a házkutatás önkényes végrehajtása ellen, az azt követő jegyzőkönyvet sem írta alá. Az Államvédelmi Osztály hírhedt főhadiszállására, az Andrássy út 60. alá hurcolták, ahol megkezdték a kihallgatását.

XII. Piusz pápa 1949. február 12-én kiközösített mindenkit, aki részt vett Mindszenty elítélésében. Az Acerrimo Moerore kezdetű apostoli levelében nyilvánosan elítélte a bíboros bebörtönzését és kiemelte a per során tanúsított nem megfelelő bánásmódot.

Több alkalommal is megkínozták és pszichotróp szerekkel kezelték, melyek „eredményeként” beismerte, hogy kémkedett a nyugati hatalmaknak, részt vett a harmadik világháború kirobbantásában és megpróbálta átjátszani a Szent Koronát a Habsburgoknak. Saját kezűnek feltüntetett vallomásait rendre hamisították. A bíróság a nyilvánvalóan koholt vádak alapján bűnösnek mondta ki, és 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Utolsó szó jogán békét kért az egyháznak, a magyar államnak és a lelkének.

Az események felháborították a teljes keresztény világot. XII. Piusz pápa kiátkozta azokat, akik közreműködtek a kirakatperben, a világ nagyvárosaiban pedig tüntetésekkel fejezték ki ellenérzésüket az emberek. Az érsek hét évet töltött el az ÁVO fogságában. 1955-től, betegsége és a hatalmas nyugati külpolitikai nyomás miatt előbb Baranya, majd Nógrád megyébe került házi őrizetbe. A hercegprímás szabadságát az 1956-os forradalomnak köszönhette, aminek következtében Budapestre került, ám üldöztetésének akkor még nem volt vége.

Az 1949. február 3. és február 8. között a Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték.

Előbb „Amerika”, majd Bécs

Amikor a Vörös Hadsereg megkezdte Budapest megszállását, Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekült, ahol 1971-ig maradt „belső emigrációban”. Kádár János és VI. Pál pápa megegyezését követően feltételekkel ugyan, de a kommunisták hagyták, hogy az érsek a Vatikánba távozzon. Mindszenty nem tartotta be ezeket, és később Bécsbe költözött. A prímás ott, az Irgalmasok Kórházában hunyt el 1975. május 6-án.

A katolikus egyház 1989-ben kezdeményezte a boldoggá avatási eljárásának megkezdését. 1991-ben hazaszállították földi maradványait, és Esztergomban helyezték végső nyugalomra. Munkásságával, a diktatórikus rezsimek elleni küzdelmével az egész világ tiszteletét és megbecsülését kiérdemelte.

Mindszenty József életútja sokak előtt máig ismeretlen. Akik a kádári-szocializmus éveiben iskolásként, majd dolgozóként élték meg a kort, s életkoruk nagy részét, jóformán semmit nem halhattak és tudhattak a hercegprímás sorsáról, életéről, majd haláláról. 

Azok, akik a szocializmus kiszolgálói voltak, és Mindszenty halála után is még a kádári-rezsim kiszolgálói (kihallgatói vagy lehallgatói voltak), majd a 89-es váltás után csendben, s békében nyugállományba vonulva a feledés homályában ma is élvezik a békés átmenet korkedvezményes ellátását,  azok ma jobb ha nem szólnak, és nem próbálnak közéleti társadalmi szerepet játszani vagy vállalni, mert nagyon rosszul mutatja magát mindaz, hogy ezek az árulók, az egykori vörös posztó mögül ma bármibe is beleszól(hat)nának, vagy meghatároz(hat)nának, illetve közéleti szerephez jut(hat)nának, ami ebben az egész politikai/ideológiai átállásban igencsak nagy pofont nyomna a jelen demokráciájának arculatára.    

Az egykori elvtársak ma is köztünk élnek, és itt hallgatóznak

Szegény Mindszenty József foroghat a sírjában, annak kapcsán, hány egykori szociál-kommunista párttag sütkérezik ma is még itt elvtelenül a jelen rendszer naposabbik oldalán (közpénzen).

*