Azt mondhatják, könnyen beszélünk, mert semmibe nem kerül. Közben meg az igazság az, hogy Önöknek nem kerül mindez semmibe. Ez egy teljes egészében közpénz és támogatástól mentes, tiszta blog. A megjelenő tartalmak a pénztelen valóságon alapulnak.
Olvassák, vagy ne; -egyre megy, a kibicnek semmi sem drága. A blog ingyenes, a tartalom sokat ér, mert ebben az a közvagyon, ami a háztartások többségéből hiányzik. Közéletről, pénzről, politikáról van itt szó.
Ki ne emlékezne arra a szocializmusra, amit az egészséges erotika korszakalkotó filmes alkotása jelképez és mutat be számunkra. Nem más ez, mint egy kitörési vágy, egy felfokozott hangulat és maga a szocializmus diszkrét bája. A legvidámabb barakk erotikája.
Mindig is igyekeztek belőlünk, a szocialista társadalomban élőkből egy álszemérmes és prűd közösséget képezni. Ezzel ellenszenven egyfajta ismeretlen kihívás volt az NDK-sok nudizmusa az irigyelt strandjukkal, ahol még maga Angela Merkel is a kommunista ifjúsági szövetség soraiban harcolt a nyugati kapitalisták megrontó nézetei ellen.
Nekünk magyaroknak nem jutott egy ilyen személy. Mi csak Sütő Enikő, vagy Medveczky Ilona elénk tárt erotikájában gyönyörködhettünk. Nekünk nem futotta Moulin Rouge-ra. Mi legfeljebb csak Nagymező utca éjszakai életéről, valamin a vörös malomról a történelem előrehaladtával értesülhettünk. A munkás számára mindez kívül esett a munkásnegyedi életkörülmények behatároltságán. Aztán pedig ezt és az ehhez hasonlatos, mondhatni titkos műintézményeket amúgy sem látogathatták korlátlanul és sokan. Akik pedig bejáratosak voltak azokról titkosszolgálati (megfigyelés) feljegyzés készült, mivel ezen szórakoztatóhelyek közönsége nagyrészt nyugati, másrészt pedig kommunista felsőbb vezetői, pártfunkcionárius, vagy kétes kilétű személyek voltak. Ezen társaság sorai nélkülözhetetlen kelléke volt a napi látogatottsággal jelenlevő beépített ember, a kádári rendszer titkos ügynöke.
Mindezen tények által nem volt lehetősége, sem pedig pénze a munkáséletet élőknek mindezek felfedezésére.
A szocializmus erotikája legfeljebb a kártyanaptárak reklámhordozójaként, vagy a szocialista ipar termékeinek csábos mellékleteként - mint például a Fabulon reklámjaként - került szemközelbe.
Nálunk a meztelenség nem volt divat. A fedetlen test és a kebel látványa legfeljebb a múzeumlátogatás kőszobrai által, vagy éppen festett vászon formájában jelenhetett meg. Sokan pedig a gimnáziumi művészettörténelem órákon ismerkedhettek ezen látványosságokkal.
A melósnak ebből nem sok minden tárult fel. Új Gazdasági Mechanizmus (1968) számos megszorítása mellett valamelyes engedmény volt a szélesebb világlátás és a szókimondóbb nyíltság. Ez persze nem valamiféle olyan zabolátlanság volt, mint a mostani szólás szabadság alatt értendő mocskolódás, hanem csupán az, hogy beszélni mertek arról, ami van.
Ekkor már voltak presszók, ahol esténként a pultnál üldögélő lányokat a bátrabbak meg is merték szólítani. Természetesen a hétköznapi munkás még mindig nem jutott el idáig, mert a Danuvia Szerszámgépgyár a Vörös Csepel -szindróma valamint a kommunistapártból lett MSZP és a munkásőrség uralta a szocialista elveket és felvigyázta a közösségi erkölcsöt.
A kelet-európai szocializmus víg végjátéka a pusztaság közepén álló
"lada" (szemmel láthatólag: láda) melléküzemágban játszódik, ahol
nejlonpongyolás nők szegelik össze, majd feszegetik szét az eladhatatlan
ládákat. A tűzveszélyes üzemben lopott benzint tároló ügyeletes tűzoltó
az üzlet fellendítése érdekében rejtett kamerákat szerel fel, és a
környék vezetői ládavásárlás fejében kukkolhatják az öltöző-vetkőző
nőket, akik végül egy ünnepnapi vacsorán felfedezik a kamerákat.
Bosszúból másnapra sztrájkot hirdetnek, csakhogy az éppen szombat.
Mindemellett nem csoda, hogy a rendszerváltáskor elénk táruló erotikust meghaladó szexbálvány egy Olaszországba disszidált lány képében, majd személyében jelent meg előttünk.
Ettől fogva kinyílt a világ. Felszabadultak az indulatok, megbomlottak az eddigi erkölcsök. Más lett a mérce. Ma már Kelemen Anna az "üdvöske" és a nyálcsorgató. Még akkor is ha ez már inkább pornó.
Napra pontosan ötven évvel ezelőtt, azaz 1967. július 20-án került bemutatásra az Ezek a fiatalok című film, mely azon túl, hogy nagyszerű zenék sorát vonultatja fel, az első magyar beatfilm címével is büszkélkedhet.
Az alkotás olyan, azóta legendássá nemesült művészeket vonultatott fel, mint az Omega, a Metró, Koncz Zsuzsa avagy személyes, hosszúéves kedvenceim, az Illés együttes
tagjai. Csak elképzelni lehet, mekkora erővel hatott a film a kor
ifjúságára, az ifjúságra, akik ki voltak éhezve az egyszerű, őszinte,
tiszta mondanivalóra, s akik – ahogy azt a film egyik dala is tudtunkra
adja –másképpen akartak élni, mint szüleik.
Mindehhez egy másfajta zene is dukált természetesen, s a film, miképp
szereplői is mindezt megadták: új kifejezési formákat, új zenei
hangzást nyújtottak, és mindenekelőtt megteremtették a magyar nyelvű
beatzenét, legendát is alkotva egyúttal ezzel.
A filmet megelőző korszak zenei világa nem engedett komolyabb teret
az ifjúság igényeinek. Nem voltak dalok, melyek hozzájuk és róluk
szólhattak volna, amelyek kifejezhették volna vágyaikat, igényeiket és
lázadásukat, így hát maradtak a külföldi slágerek, a nyugati ifjúság
imádott és irigyelt zenéje, melyet a hazai zenészek estéről-estére
változó halandzsa angol szöveggel adtak elő.
Ez volt a legtöbb, amit tehettek, magyar beat-slágerek, dalok,
amelyek hozzájuk szólhattak volna, akkoriban nem akadtak. Az angol
szöveg, az volt a tuti! Legtöbb esetben persze nem eredeti szövegeiken
szólaltak meg a rockdalok, ez azonban nem jelentett gondot, hisz a
fiatalság jelentős része nem sokat konyított az angol nyelvhez.
A kor zenészei, a beatzenét játszó vagányok nem is igen tartották
fontosnak, hogy eredeti dalokat írjanak, illetve ha ez meg is történt,
tisztán instrumentális mederbe terelték azt. Akkoriban úgy gondolták,
beat zenét nem is lehet magyarul énekelni.
Így hát maradtak az angolszász klasszikusok, a Beatles, Stones és Shadows dalok,
amiket hazai, messze nem csúcsminőségű gitárokkal és házilag
összeeszkábált erősítőkkel adtak elő estéről-estéről az újdonságra, a
nyugati, lázadó, szabad életre és zenéjére kiéhezett ifjak előtt, akik
számára Illésék, Zorán és a többiek igazi hősök voltak…
Egy nap aztán egy a zenét komoly érdekélődéssel művelő pattanásos,
szemüveges, kistermetű srác bukkant fel a színpadon, aki Bródy gitárján
valami olyat produkált, ami a zenekarvezető Illés Lajos tetszésére volt.
A pattanásos srácot Szörényi Leventének hívták.
A tinédzser évei végén járó fiatal óriási műsort, igazi rock and roll
hangulatot kerekített a színpadon, a padlón fekve gitározott, őrült
szólókat préselt ki a hangszerből, megőrjítette és lenyúlta a csajokat –
amit Bródy szóvá is tett aztán -, és mindössze két szál húrt hagyva
Tini (Bródy beceneve) gitárján adta vissza neki a hangszert.
Ez az este volt az, ami örökre megváltoztatta nemcsak a magyar zenei
világot, de a magyar kultúra egészét is. Szörényi érkezésében Bródy
életre szóló szerzőtársat talált magának. Levente szerezte a zenét,
Bródy adta a szöveget, s korai műveik megjelenése jelentette a zenei
forradalom kezdetét.
Miután bebizonyosodott, hogy igenis lehet magyarul beatzenélni,
divatossá váltak a saját szerzemények, a magyar nyelvű szövegek, hiszen
legyenek azok bármilyen kezdetlegesek is, többet meséltek és adtak az
akkori magyar fiatalságnak, mint a menő, de érthetetlen angol szövegek.
Ezek a dalok róluk szóltak!
Bródyék első közös szerzeménye az Oh, mondd címet kapta, s
mikor egy koncertjükön ügyesen becsempészték azt az angol feldolgozások
sorába – félve az elutasítástól – meglepődve érzékelték, hogy a
fiataloknak tetszik, s jót buliznak rá. Csak a koncert után derült ki a
félreértés.
Megkérdezték a hallgatóságtól, hogy tetszett nekik a magyar dal, az
első igazi Szörényi-Bródy szerzemény, mire azok fejüket kapkodva
hebegtek, hogy hát „milyen magyar dal, énekeltek magyarul?” Így vette
hát kezdetét a felülmúlhatatlan sikersztori. (íme, egy másik
klasszikus)…
Az Oh, mondd eredményén felbuzdulva egymás után születtek a jobbnál jobb s sikeresnél sikeresebb Illés dalok, mint például Az utcán, avagy a Légy jó kicsit hozzám.
1967-re, a címben szereplő filmünk idejére az Illés már óriási
népszerűségnek örvendett országszerte, népszerűségüket kislemezeik
táplálták, stúdióalbummal azonban még nem rendelkeztek. Nem volt ez
akkoriban túl könnyű.
Az áttörést aztán – ezen a téren is – a film hozta meg, ami – el kell
ismerni – remek reklámot és kitörési lehetőséget jelentett a benne
felbukkanó sztárpalántáknak. Végülis a filmben elhangzó dalokból
összeállitott lemez lett az Illés együttes első nagylemeze, mert bár más
előadók is szerepelnek a korongon, az album 12 dala közül 10-et
mégiscsak az Illés együttes tagjai jegyeznek, s minden kétséget kizáróan
a film is elsősorban a legendás együttes karizmájára épít. Bámulatos,
mennyi kreativ energia szabadult fel ezekben a fiatal zenészekben!
Az együttes nem hivatalos tagjaként jelen volt korának szépségideálja
Koncz Zsuzsa is, aki a Metro és Omega énekesnője is volt akkoriban,
neve azonban az Illésékkel forrt össze elválaszthatatlanul.
Olyan legendás Illés dalokat énekelt, mint a Miszter alkohol, a Szőke Anni balladája vagy éppen az Ez az a ház
című szerzemény, melyben a film címéül szolgáló Ezek a fiatalok!
felkiáltás is megtalálható, ami nagyszerűen kifejezi a kor ifjúságával
szemben érzett ellenszenvet. A filmet Banovich Tamás rendezte, s
megtekintése után teljesen világossá válik, hogy nem sokatmondó és mély
története volt az, ami legendássá tette az alkotást.
A történet már-már gyerekesen egyszerű, teljesen másodrangú, a
főhangsúly a zenén van, mint ha csak azért készült volna, hogy keretet
adjon a kor zenei remekeinek. Az Illés és Koncz Zsuzsa mellett Zorán is dalra fakadt, mégpedig a Gyémánt és arany című dalban, melyet a fiatalság magasztos s érdeklődő bódulattal szemlélt.
Ezen kívül a fiatal Zalatnay Sarolta nagyszerű hangjának is fültanúi lehetünk a Sztevanovity Zorán és Dusán jegyezte Mostanában című dalban. A filmben felbukkanó Omega együttes
csak halvány mása jelenkori legendájának, s a filmben csupán egyszer
tűnik fel, akkor is mint Koncz Zsuzsa kísérőzenekara a már említett Ez az a ház című Illés-Bródy nótában.
A film azóta klasszikussá vált, mérföldkővé a benne szerepelő dalok
miatt, s a mi igazán szép, hogy szerzői és előadói: Zorán, Szörényi,
Bródy, Koncz azóta is jelen vannak a zenében, azóta is reflektorfényben
állnak, s azóta is pompás kincsekkel gazdagítják a magyar kultúrát.
Igazi Gyémánt és arany ez számunkra:
Ez a félszázéves film épp azért bír nagy jelentőséggel, mert örökre
átformálta a magyar kultúrát, s olyan folyamatot indított el, s olyan
legendát teremtett, amelyre mindamainapig büszkén tekinthetünk vissza.
A filmet, s elsősorban a nagyszerű zenéjét ajánlom mindenki figyelmébe.
Kerepesi Igor
Megjegyzés: a magyar beatzene
kialakításában az Illés együttesen kívül természetesen más előadók és
zenekarok is komoly részt vállaltak, a fenti írás azonban – a filmben
való Illés szerzemények túlsúlya okán – elsősorban ezzel az együttessel
foglalkozik. A cikk elején szereplő fénykép az Illés együttest és Koncz
Zsuzsát ábrázolja, azonban nem az Ezek a fiatalok című film forgatása
idején, hanem 1972 környékén…
Csatornanyitás a Telekomnál: az HBO3 kódolatlanul elérhető szinte minden digitális tv előfizetőnek február 18-20 között
A mostani hétvégén, vagyis február 18-án szombat reggel 6 órától február 21. kedd reggel 6 óráig kódolatlanul is elérhetővé válik a filmcsatorna a legtöbb hazai tévészolgáltatónál. A közel három nap alatt több HBO-premier közül válogatnak a nézők.
Reese Witherspoon, Nicole Kidman, Shailene Woodley, Alexander Skarsgard, Laura Dern, Zoe Kravitz
- csak néhány név azokból a sztárokból, akikkel a HBO legújabb saját
gyártású sorozata érkezik a képernyőkre február 20-án. Ebből az
alkalomból a Magyar Telekom 2017. február 18. és 20. között kódolatlanul
elérhetővé teszi (kinyitja) az HBO3 csatornát szinte minden digitális
tv előfizetőjének (a csatornanyitás a közszolgálati csomaggal rendelkező
ügyfeleket nem érinti).
A Hatalmas kis hazugságok Liane Moriarty ausztrál bestseller
szerző történetének adaptációja. Az erotikával, hazugságokkal és
titkokkal teli sorozat három középosztálybeli anyuka történetét meséli
el, akiknek gyerekei most mennek iskolába. A közös bennük, hogy mindenük
megvan, mit egy nő kívánhat, de látszólag tökéletes életük sötét
titkokat rejt.
A kódolatlan hétvégén az HBO3-on olyan sikersorozatok láthatóak még,
mint a Csajok (Girls) teljes ötödik évada, illetve a hatodik évad első
epizódjai. Lena Dunham kult sorozata hat év után egy 10
részes évaddal ér véget, amely tökéletes lezárást nyújt Hanna, Marnie,
Jessa es Shoshanna történetének. Ezen kívül megtekinthető lesz Sarah Jessica Parker és Thomas Haden Church
dramedyje, a Válás (Divorce); a legsikeresebb hazai sorozat, az
Aranyélet epizódjai illetve érkezik egy vadonatúj sitcom, a Megborulva
(Crashing) is.
A HBO3 a 92-es programhelyen érhető el a Telekomnál. A Hatalmas kis
hazugságok sorozat az amerikai premierrel egyidőben az HBO GO-n, február
20.-án este 21 órától pedig az HBO3-on nézhető meg magyar felirattal.
Ócsán a UPC hálózatán is szabadon elérhető a HBO adott csatornája.
Nyolcvan éves Sophia Loren, aki egyike
az egyik első európai színésznőknek, akik Oscar-díjat kaptak. Több, mint
hatvan éve kezdte a pályát, napjainkban viszont már szinte teljesen
visszavonult a színjátszástól.
Sofia Villani Scicolone egy nehéz sorsú család gyermekeként született
Rómában, 1934. szeptember 20-án. Édesapja elhagyta várandós feleségét,
azonban a kislány születése után rövid időre visszatért a családhoz. A
fiatal lányra egy szépségversenyen figyelt fel az akkor negyvenéves
Carlo Ponti producer, aki javasolta neki, hogy vegye fel a hangzatos
Sophia Loren művésznevet. Egy ideig a későbbi színésznő Cary Grant
amerikai színésszel járt, aztán hozzáment Pontihoz. Pályája elején
kisebb szerepeket kapott, például rabszolgalány volt a Quo Vadis című
1951-es sikerfilmben, de külsejére rögvest felfigyeltek és számtalan
olasz magazin fotózta címlapra. A színészi áttörést Verdi remekművének,
az Aida című operának a filmfeldolgozása hozta el számára
1953-ben, habár Renata Tebaldi énekhangja szólt a filmben, Sophia Loren
mindenkit elbűvölt. Az ötvenes évek végére már olyan nagy sztár volt,
hogy Olaszországon kívül is hódított, világszerte ismerték a nevét, és a
kor szexistennőjének számított, akárcsak nagy riválisa, Gina
Lollobrigida.
1960-ban Vittorio De Sica rendező az Alberto Moravia regényéből készült az Egy asszony meg a lánya című
filmjében nyújtott alakítása olyan sikeres volt, hogy színészi
teljesítményéért két évvel később a legjobb női alakítás kategóriájában
Oscar-díjat kapott. Sophia Loren nem jelent meg a díjkiosztón, így más
vette át helyette a legrangosabb díjat. Az 1960-as évektől már számtalan
külföldi produkció sztárja volt, együtt játszott olyan nagyságokkal,
mint Marcello Mastroianni, Marlon Brando, Frank Sinatra, vagy korábbi
udvarlója, Cary Grant. Egyben drámai színésznő és komika, aki minden
szerepkörben helyt állt. Alakítása emlékezetes az El Cid (1961), a Tegnap, ma, holnap (1963), a Házasság olasz módra (1964), A pap felesége (1971), illetve a La Mancha lovagja (1972) című filmekben is. Idősebb korában a Divatdiktátorok (1994) című filmmel ért el elismeréseket, de játszott olyan híres alkotásokban is, mint a Még zöldebb a szomszéd nője, vagy Rob Marshall a Kilenc című musicaljében.
Sophia Loren ünnepelt színésznőből vált méltóságteljes dívává, a
fokozatosan háttérbe szorított filmezés mellett pedig más elfoglaltságok
kötötték le figyelmét. A temperamentumos olasz asszony szakácskönyveket
jegyzett, UNICEF jószolgálati nagykövetként tevékenykedett és számtalan
szemüveget dobtak a piacra a nevével fémjelezve. Túl a hetvenen még a
Pirelli-naptár számára pózolt, nyolcvanévesen pedig egy utolsó
filmszerep kedvéért visszatért a vászonra, a fia, Eduardo Ponti
rendezte La voce umana című félórás alkotásban játszott. Másik
gyermeke, ifjabb Carlo Ponti karmester, felesége pedig a magyar Mészáros
Andrea hegedűművész. Sophia Loren életéről az elmúlt évtizedek során
számtalan szerző írt könyvet, 80. születésnapjára pedig egykori nagy
filmje emlékére, Tegnap, ma, holnap címmel írt memoárt a
színésznő, amely egyszerre több nyelven jelent meg. A második
világháború utáni új nőideál megtestesítője pedig humorát még mindig
megőrizte: amikor arról kérdezték, páratlan alakját és dús kebleit minek
köszönheti, azt felelte a sok spagettinek. Amikor egy hatalmas
ünnepséggel köszöntötték Mexikóvárosban, akárcsak élete során mindig,
most is minden szem rá szegeződött, persze ez kijár egy születésnapos
korszakos szépségnek.
Mélyen magunkban kétkedve fogadjuk a híreket, amelyek mégis
igaznak tűnnek: Brigitte Bardot, a valaha élt egyik leggyönyörűbb nő 80.
születésnapját ünnepli holnap, 2014. szeptember 28-án. Valószínűleg
ezerből két ember ismerné fel a megváltozott külsejű ex-szeximbólumot,
aki az utóbbi évtizedekben szinte minden idejét az állatvédelemnek
szentelte.
Brigitte Bardot akkor “született meg”, amikor az Elle magazin
címlapján pózoló balerinának készülő szép kislány felvételét Marc
Allegret francia rendező megpillantotta egy újságos bódé standján. A
művész asszisztensét, a későbbi kultikus rendezőt, Roger Vadimot küldte
el a lányhoz, akit Vadim végül szerepeltetni mégsem tudott, de halálosan
beleszeretett. Brigitte tizennyolcadik születésnapja után két hónappal
összeházasodott Vadimmal és öt évig éltek házasságban, de válásuk után
is barátok maradtak és számtalan filmben dolgoztak együtt. Első jelentős
szerepét is férjének köszönheti: Rogem Vadim alkotásában, az 1956-os És Isten megteremté a nőt
című filmben főszerepet játszott, a film zajos sikere pedig azonnal a
csillagokig repítette. Telt idomai, karcsú testalkata és szőke fürtjei
azonnal élvonalbeli sztárrá tették, határozottsága és a szemében ülő
játékos dac pedig megvadította a férfiakat.
A Vadimmal kötött házassága felbontása után számtalan szerelmi
kapcsolatba bonyolódott a színésznő, filmjei pedig a legnézettebb
alkotások voltak Franciaországban és Európa több országában, nem
mellesleg néhány híres meztelen jelenetének köszönhetően. Igazság,
Babette háborúba megy, Magánélet, A megvetés, Viva Maria, Hímnem-nőnem –
emlékezetes filmek, plakátlány szerepek, amelyek valódi drámai
alakításokat nem hordoztak magukban. Brigitte Bardot stílusteremtő nő
volt, az 1950-es és 60′-as évek szexszimbólumaként a divatot is
megreformálta: állítólag a bikini és a farmernadrág népszerűvé tétele is
hozzá köthető, éppúgy mint híres tussal festett élénk fekete szemhéja
és a páratlanul aláomló természetes szőke fürtjei. Az “isteni BB” okos
nő volt, ugyanis megkímélte magát és rajongóit attól, hogy egykori
fiatal énje paródiája legyen idős korában: 40. születésnapja
előtt elhatározta, hogy megmásíthatatlanul visszavonul a filmipartól.
Fogadalmát azóta is tartja, ideje jelentős részét az állatvédelemnek
szenteli, 1986-ban állatjogok védelmével foglalkozó Brigitte Bardot
Alapítványt hozott létre, de aktív támogatója a Nemzeti Front (FN)
szélsőjobboldali pártnak is. Jelenlegi, negyedik férje például a párt
politikusa, Bernard d’Ormale, aki hét évvel fiatalabb a színésznőnél.
Bardot az utóbbi időben még csak árnyéka sem önmagának: hatvanöt éves
kora körül látványos öregedésen ment keresztül, hetvenkét évesen pedig
már két mankóval jelent meg egészségügyi bántalmak miatt. Haja ősz,
teste nem emlékeztet egykori sudár termetére, viszont vehemenciája
változatlan: nem volt hajlandó elfogadni a francia Becsületrendet, és
már öt különböző alkalommal vonták felelősségre faji gyűlöletre történő
felbujtás miatt, ugyanis nem csak az állatkínzókat, hanem a
bevándorlókat és az iszlám franciaországi terjedését is élesen
kritizálja.
Annak ellenére, hogy minden előzmény nélkül, a reklámozások ellenére a Cinema City mozihálózat Magyarországon nem vetíti A majmok bolygója: Forradalom(Dawn
of the Planet of the Apes) című látványos kalandfilmet, az alkotásért
összefogtak a nézők: olyan sokan nézték meg, hogy a magyarországi
mozijegyeladási toplista élére került, írja az Origo Filmklub 2014.
július 21-én.
Az akció- és kaladfilmes produkció 20 006 nézőt vonzott a magyar
mozikba, ami önmagában nem nagy teljesítmény, de figyelembe véve, hogy
csak negyvenöt magyarországi moziban – jórészt művészmozik, vagy vidéki
filmszínházak – vetítik, szép teljesítmény. Arról nem is beszélve, hogy
premier éppen egy harminc Celsius-fok fölötti időjárással járó nyári
kánikula idején volt. A majmok bolygója: Forradalom ezzel a
nézőszámmal a magyarországi box-office toplista élére került. Második
helyen áll Adam Sandler és Drew Barrymore közös vígjátéka, a Kavarás
(Blended), amelyet ezen a hétvégén 16 ezren tekintettek meg. A lista
harmadik filmje a negyedmillió magyar által már megtekintett Transformers: A kihalás kora (Transformers: Age of Extinction) című blockbuster.
Angelina Jolie Demóna (Maleficent) című filmje még mindig a kilencedik, a tizedik helyre pedig A megtisztulás éjszakája: Anarchia (The Purge: Anarchy), amely 22 moziban összesen 2450 látogatót szerzett. A pap gyermekei (Svecenikova djeca) című horvát filmet tizenhat moziban mutatták be, és 1071 néző volt rá kíváncsi.
Egyesült Államok
Bemutatása óta eltelt második hétvégéjén is A majmok bolygója – Forradalom
vezeti az amerikai nézettségi toplistát: a film ezúttal 36 millió
dollárt keresett az USA-ban, világszerte összesen pedig már 240,5
milliós bevételnél jár. Második helyen nyitott a A megtisztulás
éjszakája: Anarchia című horror 28, 4 millió dollárral.
A Cameron Diaz és Jason Segel főszereplésével készült Szexvideó (Sex Tape) című vígjáték 15 millió dolláros bevételével a negyedik helyen nyitott.
Aggasztja és így nyugtalanságának adott hangot a csehországi zsidó hitközségek szövetsége amiatt, hogy Mel Gibson
kétszeres Oscar-díjas hollywoodi filmszínész, rendező és producer a
világ filmművészetéhez való rendkívüli hozzájárulásáért Kristály
Glóbuszt kap az idei nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban.
A zsidó hitközségek szövetsége
emlékeztetett arra, hogy Gibson egyik filmje, a 2004-ben készült A
Passió a zsidókat romlott és vérengző lényeknek mutatja be, ami
elfogadhatatlan. A díjjal a filmszemle antiszemita nézeteknek ad teret -
véli a szövetség.
"Nem feladatunk a film művészeti
értékeit minősíteni. Egy ilyen díj odaítélésével azonban a Karlovy
Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál csatlakozik azon nagyon vitatható
platformokhoz, amelyek országunknak az Első Köztársaság (Csehszlovákia
1918-1938) masaryki hagyományaira épülő relatíve toleráns társadalmát
lassanként olyan társadalommá változtatják, amely teret ad az
ellenséges, idegengyűlölő és antiszemita nézeteknek" - olvasható a zsidó
hitközségek nyílt levelében, amelyet Jirí Bartoskának, a fesztivál
elnökének küldtek.
Bartoska a levélre egyelőre nem reagált.
"Már röviddel a film bemutatása után
olyan megállapítások láttak napvilágot, hogy a növekvő antiszemitizmus
légkörében Gibson filmjével vissza lehet élni és legalizálni lehet a
zsidóellenességet" - mutatnak rá levelükben a csehországi zsidó
hitközségek.
Közép- és Kelet-Európa egyetlen
A-kategóriás seregszemléjét július 4-től július 12-ig rendezik a
világhírű nyugat-csehországi fürdővárosban. Mel Gibson a pénteki
megnyitó alkalmával kap díjat.