Pánczél Károly bejelentkezett - hetvenezer új bölcsődei férőhely az országban ( - Ócsára ebből egy sem jutott)

Pánczél Károly képviselő a közösségi médiában értékelt

"Hetvenezer új bölcsődei férőhely az országban."

Igaz, Ócsának mindebből egy sem jutott. Városunkban nem bővült és nem létesült új bölcsődei férőhely. Városunk nem épített új bölcsődet, míg a jobban ellátott környező települések sora igen. Ócsa ebből is kimaradt.

Az elmúlt két év bölcsődefejlesztései régiónkban. A fejlődés töretlen!

Amit ígértünk, azt megvalósítottuk! – írja Pánczél Károly képviselő, a Pest megyei 11. választókerület képviselője.

mindenszo.hu

* 

Élet és riadalom - máig nem normalizálódott az Alsópakonyon kialakított új és régi lakónegyedben élők sor(s)a

Ócsa városvezetése Bukodi Károly polgármestersége és Horváth Tamás al-segédlete, valamint a korábbi városi főépítész, Horváth Zoltán közreműködésével avanzsált alsópakonyi lakópark-negyed elképzelése során egy olyan történelmi fejlesztést ígértek, ami a legújabb kori legnagyobbjai közé emeli Ócsát. 

"Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében, utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak." - írják Ócsa vezetői, kérve a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a kormány és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Mondanom sem kell, hogy ennek a fele sem lett igaz. Alsópakony nagyrészt ma is azokkal a gondokkal küzd, ami a bejelentést követő kezdetek során terhére volt a városnak és az ott élőknek egyaránt.

A régi major fejlesztése elmaradt, odáig az elmúlt évek során sem jutott el a csatornázott vízhálózat építése. A várossal való kapcsolatot a beígért kerékpárút nem segíti, ahogy ennek megvalósulást sem szorgalmazza az önkormányzat. A busz és a vasúti közlekedés továbbra is kifogásolható, a fővárosba jutás nehézkes és időigényes. A kerülő buszjáratok nem kerültek kiváltásra, vagy átszervezésre, az autópályát nem sikerül beiktatni és kihasználni úgy, ahogy más települések teszik, így a buszos járatok részben Alsónémedi közlekedését bővítik, mintsem a helyieket segítené.

Az első nyolcvan ház megépítéséhez a kormány által kijelölt beruházó vállalja a szükséges infrastruktúra kialakítását (közművek, utak), Alsópakony és Ócsa-vasútállomás között kerékpárút létesítését, valamint egy két kilométer hosszúságú út és egy buszforduló építését Alsópakony településrészen.

Az akkori devizahiteles beköltözők sorát egyéb más jövevényekkel tarkította a helyi önkormányzat, aminek során a telep szociális összetétel megváltozott. A Máltai Szeretetszolgálat csendben kivonult a projektből, majd elhagyta a telepet. Az átszabott körülmények nem éppen egy ideális lakóparki környezetet eredményezett. A "kint" máig élők nehezményezik a kiszorultságot, az elhanyagoltságot,  azt ami körülveszi őket. A vázolt ígéretekből alig valósult meg valami. Megfelelő infrastruktúra híján a szegregáció jelei továbbra is megvannak.

„A lakóparkba érkezők jó része megbélyegzettnek érzi magát”- így bukott be az ócsai lakáskísérlet

Öt évvel ezelőtt kezdtek költözni az első családok az ócsai szociális lakóparkba. Nem lett belőle sikertörténet, a devizahiteleseket tehermentes otthonnal segítő, ám gettóba záró program nem folytatódott, a kormány a beilleszkedésüket segítő máltaiak működését sem finanszírozza már tovább – számol be az ócsai helyzetről az Élet is Irodalom legutóbbi számában megjelent riport.

A telepen ugyanakkor nem mindenki elégedet­len, van, aki megtalálta a boldogulását, van viszont, akit elkeserít a kilátástalanság.

A máltaik (MMSZ) szerint a kezdetekkor nagy volt érdeklődés, a közösségi házon felül épült 79 házat tízszeresen jegyezték elő. A máltaiakat az állam nevezte ki pályázatkezelőnek, 2015-től azonban ismeretlen okokból nem finanszírozta tovább a jelenlétüket. Pedig az MMSZ szállította a helyieket a munkaügyi kirendeltségekre, a betegeket az orvoshoz, önkéntesei a közösségi házban kerékpárokat és kertészeti szerszámokat kölcsönöztek, vetőmagokat és tanácsot adtak, valamint közösségi programokat is szerveztek, a téli tüzelő megvásárlását kamatmentes hitellel segítették, sőt, gyerekfelügyeletet is vállaltak, és a játszóteret is ők építették. Az MMSZ önkéntesei egyébként az állami megbízás felmondása után még egy évig ott maradtak, és önkénteseik a mai napig hetente járnak a telepre. Az MMSZ éves költsége 8-10 millió forint volt.

A telepen élők érzelmei vegyesek: van, aki megtalálta a számítását, és akad, aki nem boldogul. Egy XI. kerületi házát elveszett lakó szerint teljes a kilátástalanság: bejelentett munkát nem mer vállalni, mert akkor a követeléskezelők elvinnék fizetése felét, 60 ezerért pedig nem akar főállásban dolgozni, hiszen a gyerekeket is hozni-vinni kellene az iskolából. A telepen szerinte szinte senki nem áll szóba a másikkal. A jó közbiztonság okát pedig abban látja, hogy egyszerűen nincs mit elvinni. Egy másik lakó szerint viszont jó dolguk van: kicsi a rezsi, lehet művelni a kertet, munka is akad.

A telep mintájául egyébként a devecseri vörösiszap-katasztrófa és a felsőzsolcai árvíz árvíz károsultjai számára felépített házak szolgáltak. A Magyar Urbanisztikai Társaság azonban már a program indulásakor, 2011-ben elmondta, milyen veszélyeket rejt magában egy a településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől messze eső, szolgáltatásokat nem kínáló telep. Jövendölésük szerint az átgondolatlan kialakítás miatt a lakók sem a teleppel, sem egymással nem lesznek szolidárisak. Devecserben és Felsőzsolcán a helyiek kaptak új házakat, Ócsa viszont „a lecsúszás felé sodródott családok országos gyűjtőközpontja lett. A lakóparkba érkezők jó része megbélyegzettnek érzi magát” – olvasható a riportban.

Alsópakony - észak és dél ( - egy település, mégis két különböző kor fejlődési beágyazódása)

A 80 családi házat, amennyiben igény lett volna rá, az eredeti tervek szerint további 420-szal bővítették volna. A legnagyobb, 70 négyzetméteres házért 20.100 forintot kell fizetni, a legkisebb 48 nm-esért 16.800 forintot. A házakban kandallóval fűtenek, melyre radiátorok csatlakoznak, az áram és víz díját feltöltőkártyával lehet megvásárolni a horgászboltban és a közösségi házban. A legkisebb (40 nm) és legnagyobb (80 nm) alapterületű házak nem épültek meg, 50 db 48 nm-es, 20 darab 60 nm-es és 10 darab 70 nm-es házat adtak át.

A szociális lakóparkból Ócsára vezető kerékpárút 400 méter után egy erdőben ér véget, az M5 – mely évtizedek óta ott húzódik – áthághatatlan akadály. Ha valaki a szociális lakóparkból a vasútállomásra szeretne eljutni, a főúton kell tekernie több mint 4 kilométeren át. 

 

Az első házakkal felhúzásával együtt vállalták a kerékpárút megépítését a vasútállomásig - nem valósult meg ez sem ( - az önkormányzat lapít)

A régi telepen máig nincs hálózati víz

A busz Ócsára csak ritkán - van, hogy másfél óránként - jár. Az alsópakonyi városrész nincs kapcsolatban Ócsa infrastruktúrájával, se bolt, se intézmények nem tartoznak a 80 házhoz, pedig 2011-ben még orvosi rendelőt, iskolát, óvodát, sőt bölcsődét és boltot is terveztek.

A helyi boltos szerint „hónap elején többen el szoktak dicsekedni azzal, hogy 30 ezer forintért vásároltak be a Sparban”, de hó végén kölcsönre szorulnak, azaz képtelenek a jövedelem beosztására. 

2014 után egyébként már nem csak a devizahitelesek, hanem elszegényedő családok is beköltözhettek. A 79 házból jelenleg kettő lakatlan, egyikből nemrég költözött Írországba a család. Jelenleg 350 lakó él a telepen, több mint felük kiskorú. Szerződést díjelmaradás miatt 6 hónap után bontanak a lakókkal, ez eddig csak egyszer fordult elő.

A fél év alatt felhúzott telep 1,9 milliárd forintba került. A kivitelezést a Veszprémber Zrt. végezte, melynek igazgatósági tagja Garancsi Mária, Garancsi István testvére. A közvagyonban levő, nem használt lakások felújításával sokkal hatékonyabban és sokkal több családon lehetett volna segíteni, emeli ki a riportban egy szociális szakember.

Forrás: - Élet és Irodalom, valamint HVG

*

Tovább hízlalják a városvezetők erszényét - növekvő személyi juttatások mentén mehetnek tönkre a települések

Teljesen mindegy, hogy egy helyi település költségvetése miként áll, és milyen ellátást nyújt a helyben élők számára, a polgármester és a helyettes juttatásai akkor is növekedni fognak, ha semminemű fejlődést nem biztosítanak a lakossági oldalnak. 

Az önkormányzat közfeladatellátása nem tárgya annak az egyeztetésnek, ami az új polgármesteri fizetések tervezett mértékéről folytattak a parlamenti képviselőcsoportok pénteken. 

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a tanácskozás után azt mondta, a jövő héten "megkísérlik" a parlamenti döntést a bérrendezésről, amelynek alapja az államtitkári fizetés lenne.

A politikus budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a főpolgármester - jelenleg is miniszteri szintű - bére nem változik, a többi polgármesterét viszont január 1-jétől a jelenleginél egy kategóriával feljebb, a helyettes államtitkári helyett az államtitkárihoz igazítanák, azaz - települési lélekszámtól függően - ennek százalékában határoznák meg.

A frakcióvezető szerint "nagyjából" sikerült kompromisszumra jutni, mint mondta, a Jobbik és az MSZP úgy nyilatkozott, megfontolják a javaslatot.Ennek alapján egy 500 lakosúnál kisebb település polgármesterének bére az államtitkári fizetés - az eredetileg javasolt 20 százalék helyett - 30 százaléka lenne, 1500 lakosig 40 százaléka, 2000 lakosig 50 százaléka, 5000 lakosig 55 százaléka, 10  ezer lakosig 60 százaléka, 30 ezer lakosig 70 százaléka, afölötti lélekszámnál pedig az államtitkár bér 80 százaléka lenne.

Az emeléshez szükséges forrás finanszírozását az adott település „adóerősségéhez” kötnék.
Ez azonban azzal is járhat, hogy egyes települések ismét csak adókat vetnének ki a polgárokra, hogy növelni tudják a bevételeiket a polgármesteri béremeléshez.

Az emelések költségvetési hatása mintegy 1,5 milliárd forint lehet - tájékoztatott.

(Forrás: MTI)

*

Zsíros állások a kieső pártpolitikusoknak - nézzenek utána Ócsa kinek és mit fizet ( - mementó lószar)

Nem maradt magára a munkaerőpiacon az a több mint 130 kormánypárti képviselő, akik az új parlamentnek már nem tagjai - írja a Blikk.

A lap szerint a Fidesz nem engedte el emberei kezét, és jól fizető állami és önkormányzati állásokkal fizette ki őket. Egymilliós fizetése van például a Nemzeti Innovációs Hivatal élére ültetett KDNP-s Spaller Endrének, míg az Államkincstárat elnöklő fideszes Dancsó József ennél is többet keres.

46 polgármester, kilenc alpolgármester és két főpolgármester-helyettes is van a leköszönt képviselők között, legtöbbjüknek félmillió forint feletti a fizetése. Kilencen megyei közgyűlési elnökök vagy alelnökök lettek, nagyjából 600 ezer forintos jövedelemmel.

Jól jártak, akikből járási hivatalvezetőt csinált a kormányzat. Ők heten 700 ezres bért kapnak, a négy megyei kormánymegbízott pedig az egymillió forintot is megkeresi.

A Blikk egyetlen nagy vesztesről számol csak be: a paksi bővítésért nem az elvárt szinten rajongó Illés Zoltán a képviselői szék után az államtitkárit is elveszítette a közelmúltban. 

Ma, 2014-ben az emberek többsége nem igényli az elszámoltatást, és őszintén szólva ezen nem is lehet csodálkozni. Ha csak Ócsára tekintünk, látható, hogy senkit nem érdekel semmi. 
A lakóházak közt a legyekben pezseg a trágya és a szomszédokat fedi be a szag, de ha valaki szól az elhagyott lócitromért máris a polgárőség ugrik rá. 
A közpénzek meg úgy vesznek, ahogy a fejek nem hullanak, de mindez nem baj, mert a haveroknak buli van. No meg a foci.

*