Élet és riadalom - máig nem normalizálódott az Alsópakonyon kialakított új és régi lakónegyedben élők sor(s)a

Ócsa városvezetése Bukodi Károly polgármestersége és Horváth Tamás al-segédlete, valamint a korábbi városi főépítész, Horváth Zoltán közreműködésével avanzsált alsópakonyi lakópark-negyed elképzelése során egy olyan történelmi fejlesztést ígértek, ami a legújabb kori legnagyobbjai közé emeli Ócsát. 

"Városunk legújabb kori történelmének legnagyobb fejlesztése előtt állunk, amely nagymértékben megerősítheti szerepünket a leendő járásban, sőt a megyében, utat nyitva új vállalkozásoknak, munkahelyteremtő beruházásoknak." - írják Ócsa vezetői, kérve a lakosságot, hogy támogatásukkal segítsék a kormány és Ócsa önkormányzatának munkáját.

Mondanom sem kell, hogy ennek a fele sem lett igaz. Alsópakony nagyrészt ma is azokkal a gondokkal küzd, ami a bejelentést követő kezdetek során terhére volt a városnak és az ott élőknek egyaránt.

A régi major fejlesztése elmaradt, odáig az elmúlt évek során sem jutott el a csatornázott vízhálózat építése. A várossal való kapcsolatot a beígért kerékpárút nem segíti, ahogy ennek megvalósulást sem szorgalmazza az önkormányzat. A busz és a vasúti közlekedés továbbra is kifogásolható, a fővárosba jutás nehézkes és időigényes. A kerülő buszjáratok nem kerültek kiváltásra, vagy átszervezésre, az autópályát nem sikerül beiktatni és kihasználni úgy, ahogy más települések teszik, így a buszos járatok részben Alsónémedi közlekedését bővítik, mintsem a helyieket segítené.

Az első nyolcvan ház megépítéséhez a kormány által kijelölt beruházó vállalja a szükséges infrastruktúra kialakítását (közművek, utak), Alsópakony és Ócsa-vasútállomás között kerékpárút létesítését, valamint egy két kilométer hosszúságú út és egy buszforduló építését Alsópakony településrészen.

Az akkori devizahiteles beköltözők sorát egyéb más jövevényekkel tarkította a helyi önkormányzat, aminek során a telep szociális összetétel megváltozott. A Máltai Szeretetszolgálat csendben kivonult a projektből, majd elhagyta a telepet. Az átszabott körülmények nem éppen egy ideális lakóparki környezetet eredményezett. A "kint" máig élők nehezményezik a kiszorultságot, az elhanyagoltságot,  azt ami körülveszi őket. A vázolt ígéretekből alig valósult meg valami. Megfelelő infrastruktúra híján a szegregáció jelei továbbra is megvannak.

„A lakóparkba érkezők jó része megbélyegzettnek érzi magát”- így bukott be az ócsai lakáskísérlet

Öt évvel ezelőtt kezdtek költözni az első családok az ócsai szociális lakóparkba. Nem lett belőle sikertörténet, a devizahiteleseket tehermentes otthonnal segítő, ám gettóba záró program nem folytatódott, a kormány a beilleszkedésüket segítő máltaiak működését sem finanszírozza már tovább – számol be az ócsai helyzetről az Élet is Irodalom legutóbbi számában megjelent riport.

A telepen ugyanakkor nem mindenki elégedet­len, van, aki megtalálta a boldogulását, van viszont, akit elkeserít a kilátástalanság.

A máltaik (MMSZ) szerint a kezdetekkor nagy volt érdeklődés, a közösségi házon felül épült 79 házat tízszeresen jegyezték elő. A máltaiakat az állam nevezte ki pályázatkezelőnek, 2015-től azonban ismeretlen okokból nem finanszírozta tovább a jelenlétüket. Pedig az MMSZ szállította a helyieket a munkaügyi kirendeltségekre, a betegeket az orvoshoz, önkéntesei a közösségi házban kerékpárokat és kertészeti szerszámokat kölcsönöztek, vetőmagokat és tanácsot adtak, valamint közösségi programokat is szerveztek, a téli tüzelő megvásárlását kamatmentes hitellel segítették, sőt, gyerekfelügyeletet is vállaltak, és a játszóteret is ők építették. Az MMSZ önkéntesei egyébként az állami megbízás felmondása után még egy évig ott maradtak, és önkénteseik a mai napig hetente járnak a telepre. Az MMSZ éves költsége 8-10 millió forint volt.

A telepen élők érzelmei vegyesek: van, aki megtalálta a számítását, és akad, aki nem boldogul. Egy XI. kerületi házát elveszett lakó szerint teljes a kilátástalanság: bejelentett munkát nem mer vállalni, mert akkor a követeléskezelők elvinnék fizetése felét, 60 ezerért pedig nem akar főállásban dolgozni, hiszen a gyerekeket is hozni-vinni kellene az iskolából. A telepen szerinte szinte senki nem áll szóba a másikkal. A jó közbiztonság okát pedig abban látja, hogy egyszerűen nincs mit elvinni. Egy másik lakó szerint viszont jó dolguk van: kicsi a rezsi, lehet művelni a kertet, munka is akad.

A telep mintájául egyébként a devecseri vörösiszap-katasztrófa és a felsőzsolcai árvíz árvíz károsultjai számára felépített házak szolgáltak. A Magyar Urbanisztikai Társaság azonban már a program indulásakor, 2011-ben elmondta, milyen veszélyeket rejt magában egy a településszerkezettől elszakadó, laza beépítésű, munkahelyektől messze eső, szolgáltatásokat nem kínáló telep. Jövendölésük szerint az átgondolatlan kialakítás miatt a lakók sem a teleppel, sem egymással nem lesznek szolidárisak. Devecserben és Felsőzsolcán a helyiek kaptak új házakat, Ócsa viszont „a lecsúszás felé sodródott családok országos gyűjtőközpontja lett. A lakóparkba érkezők jó része megbélyegzettnek érzi magát” – olvasható a riportban.

Alsópakony - észak és dél ( - egy település, mégis két különböző kor fejlődési beágyazódása)

A 80 családi házat, amennyiben igény lett volna rá, az eredeti tervek szerint további 420-szal bővítették volna. A legnagyobb, 70 négyzetméteres házért 20.100 forintot kell fizetni, a legkisebb 48 nm-esért 16.800 forintot. A házakban kandallóval fűtenek, melyre radiátorok csatlakoznak, az áram és víz díját feltöltőkártyával lehet megvásárolni a horgászboltban és a közösségi házban. A legkisebb (40 nm) és legnagyobb (80 nm) alapterületű házak nem épültek meg, 50 db 48 nm-es, 20 darab 60 nm-es és 10 darab 70 nm-es házat adtak át.

A szociális lakóparkból Ócsára vezető kerékpárút 400 méter után egy erdőben ér véget, az M5 – mely évtizedek óta ott húzódik – áthághatatlan akadály. Ha valaki a szociális lakóparkból a vasútállomásra szeretne eljutni, a főúton kell tekernie több mint 4 kilométeren át. 

 

Az első házakkal felhúzásával együtt vállalták a kerékpárút megépítését a vasútállomásig - nem valósult meg ez sem ( - az önkormányzat lapít)

A régi telepen máig nincs hálózati víz

A busz Ócsára csak ritkán - van, hogy másfél óránként - jár. Az alsópakonyi városrész nincs kapcsolatban Ócsa infrastruktúrájával, se bolt, se intézmények nem tartoznak a 80 házhoz, pedig 2011-ben még orvosi rendelőt, iskolát, óvodát, sőt bölcsődét és boltot is terveztek.

A helyi boltos szerint „hónap elején többen el szoktak dicsekedni azzal, hogy 30 ezer forintért vásároltak be a Sparban”, de hó végén kölcsönre szorulnak, azaz képtelenek a jövedelem beosztására. 

2014 után egyébként már nem csak a devizahitelesek, hanem elszegényedő családok is beköltözhettek. A 79 házból jelenleg kettő lakatlan, egyikből nemrég költözött Írországba a család. Jelenleg 350 lakó él a telepen, több mint felük kiskorú. Szerződést díjelmaradás miatt 6 hónap után bontanak a lakókkal, ez eddig csak egyszer fordult elő.

A fél év alatt felhúzott telep 1,9 milliárd forintba került. A kivitelezést a Veszprémber Zrt. végezte, melynek igazgatósági tagja Garancsi Mária, Garancsi István testvére. A közvagyonban levő, nem használt lakások felújításával sokkal hatékonyabban és sokkal több családon lehetett volna segíteni, emeli ki a riportban egy szociális szakember.

Forrás: - Élet és Irodalom, valamint HVG

*

Szűcs természetgyilkos tervének megvalósításába kezdtek a kivitelezők - fákat vágnak a tenisz okán ( - légtér)

Korábban nagy vihart kavart Szűcs Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő azon terve, hogy a budapesti Margitszigetre egy hatalmas tenisz stadiont létesít.

Budapest tüdeje a Margitsziget

A józanok nem akarnak fairtással járó kolosszust a zöld helyén

Mindezt a teniszszövetség elnökeként is eljáró politikus-képviselő, aki mellesleg az országgyűlési jegyzője is (a horgászszövetség elnöki tisztje és egyéb más tagsága mellett) a saját kormányát is kijátszva úgy fogadtatta el a Parlamentben hogy az államvezetők nagyobb részt Bulgáriában tartózkodtak. A Szűcs által átvert margitszigeti stadion tervezett létesítménye a fővárosi vezetésben is kiverte a biztosítékot.  Tarlós István, Budapest főpolgármestere nem kíván engedélyt adni a beruházáshoz.  

Szűcs Lajos ócsai lakos azonban úgy tűnik képes mindezek ellenére áterőszakolni a megvalósítást. Ennek kapcsán a megbízottak máris a komoly természetkárosító fairtásba kezdtek a sziget ma még lombos részén.  

Szűcs Lajos stadionos elképzelése  nyomán jogtalanul vágták ki a Margitsziget fáit a teniszpálya bontási munkálatai során

Tarlósék nem adtak engedély a margitszigeti fairtásra.

 A főváros szerint nem volt joga kivágni a margitszigeti fákat a bontást végző cégnek, mert nem adtak rá engedélyt. A 26 méter magas új teniszstadion ügyében egyelőre senki nem mondja ki, megépül-e vagy sem a Margitszigeten. 

Rengeteg fát vágtak ki a Margitszigeten a régi teniszpályák bontása ürügyén. A hvg.hu-nak azt nyilatkozta egy biztonsági őr, hogy már az új teniszstadion építését készítik elő – a baj csak az, hogy az erről szóló törvényt Áder János megvétózta, Tarlós István főpolgármester pedig kerek perec azt mondta, nem hajtja végre a döntést, mert nem egyeztettek vele.

Szűcs Lajos ócsai lakos porbafingóként került a hatalmi döntéshozói körbe - éppen csak az otthont adó város fejlesztése maradt el nála

Szűcs Lajos és Richter Attila Sebastien 2018-ban is bálozik a szövetség élén

A Magyar Teniszszövetségtől annyit sikerült megtudni, hogy a szövetség teljesíti a kormánnyal és ATP-vel kötött, versenyre vonatkozó szerződését, de azt már nem kommentálta az általunk elért főtitkár Richter Attila Sebastien, hogy ebben a szerződésben van-e szó a helyszínről. Vagyis egyelőre nem mond arról a szövetség semmit, hogy a Margitszigeten vagy máshol épül az ATP-verseny helyszíne.

A Főváros viszont továbbment. Állítja, ő csak arra adott hozzájárulást, hogy lebontsák a leromlott épületeket, fakivágásokra nem. A bontáshoz való hozzájárulás nem mentesíti a beruházót a tevékenységhez szükséges egyéb szakhatósági, hatósági és tulajdonosi engedélyek beszerzése alól, amelyek megléte nélkül a kivitelezési munkák nem kezdhetők meg.

"Nem adtunk tehát engedélyt vagy hozzájárulást fák és fásszárú növények kivágásához, illetve bármiféle új felépítmény előkészítési és kivitelezési munkálataihoz sem, hiszen nem léteznek még konszenzuson alapuló tervek."

Ezek szerint a beruházó engedély nélkül vágta ki a fákat, egy egész kis ligetet.

Így néz ki felülről a főváros tudta nélkül letarolt terület a Margitszigeten 

Kérdeztük az új stadion a törvény szerinti beruházóját, a Nemzeti Sportközpontokat is, mi a helyzet, a Margitszigeten vagy máshol épül-e meg a stadion, válaszukat várjuk.

hvg.hu nyomán

*

„Mi a szartól félsz? Ezektől? Hát kik ezek?” – veti fel András a druszának (- Én is egy Andrássá leszek ezek közt)

Van a Fidesznek egy sleppje, amely függetlenítette magát az orbáni kormányhatalomtól és önállósítva magát olyan elhatalmasodásba kezdett, mint elfertőződött testben a szervezet sújtó vírus.

Hiába vannak az orbánisták, ha a párt-nacsalnyikokból kifejlődött gazdasági élharcosok a legvadabb kapitalista kizsákmányolásba fogtak, aminek hátterét a kormánypárt biztosítja. 

"Mi is beszámoltunk róla: két héttel azután, hogy Stohl András egy nagyinterjúban háborgott a Fidesz-rezsim működése miatt, gond nélkül aláírt a fideszes szennycsatornának."

“A Fidesz bedarálja a jellemteleneket és a pénzsóvárokat!”

Nagy Bandó András küldött lúdbőrösen tökéletes üzenetet Stohlnak a 24.hu hasábjain. 

Ebből idézünk: “Most vagy a Mammon, vagy a böcsület. Most vagy megalkuvás, vagy kitartás. Most vagy szolgálat, vagy árulás.

Most vagy vagyok valaki, vagy senki vagyok.

Most vagy Mefisztó vagyok, vagy Szókratész. Most érek-e valamit, vagy semmit sem érek. Most vagy számítanak a barátaim, vagy szarok rájuk. Most vagy teszek valamit a jóért, vagy mindenre teszek a pénzért. (…)

Ma a Fidesz vezetés eljutott oda, hogy a narancsos vezetőkből alakult gazdasági élharcosok egymás után erőszakolják be magukat a mindennapi életünkbe. Egyre több cég, termelési tevékenység, vagy ágazat felett veszik át a hatalmat úgy, hogy közben az állami apparátus is segíti a terjeszkedésüket. Ha csak szűkebb környezetünket tekintjük akkor is láthatóvá válik, hogy Ócsán is micsoda térnyerése lett az élősködölnek. Az egykori legnagyobb foglalkoztatót helyi pártsegédlettel kicsinálták és helyébe egy olyan céges felépítést avanzsáltak, melynek már nem a foglalkoztatás, hanem a kizsigerelés volt az elsődleges célja. Ehhez volt pofájuk az ismert háttérpolitikusainknak a hazug képét is adni. A trónfosztást követő ígérgetések ellenérne sem állította helyre a foglalkoztatást. Nem is ad annyi munkát és megélhetést a helyieknek, mint az akkoriban sokat szapult elődje. Mégsem mennek tüntetni mostanság azok, akik akkoriban képesek voltak a jelenlegiek mellet erre szerveződni.

Aztán itt van az étkeztetés, amit szintén átjátszottak egy ugyancsak Fideszhez köthető cégnek, ahogy az országos szinten is megvalósulni látszik. Nem baj, hogy az önkormányzat üzemeltetési kft-je ezzel elvesztette közhasznúságát, ami ugyebár költségnövekedéssel jár az odalett adókedvezmények által. De mindez kit érdekel Ócsán, ha a Fidesz alkotta városvezetés törekvése az étkeztetés átjátszása volt.  Az, hogy a korábbi munkahelyeket, az ellátást és a gyerekek étkeztetését szolgáltatták ki, senkit nem érdekel. 

Vagy, ha érdekelne is, nem mer szólni.
És ez egyre inkább így van országszerte.

"Én ugyanúgy kiabálnék, mint Schilling, csak gyáva vagyok hozzá… Néha betelik a pohár és akkor elmormolom magamban, hogy gyáva és cinkos, aki néma. Néha meg azt gondolom, hogy nekem nem a kiállás a dolgom, aztán meg azt, hogy nincs olyan, hogy nem ez a dolgom. Zavarban vagyok, és ez dühít… Legszívesebben ordítanék, de nem merek. Tartok a következményektől. Hogy mi lesz velem, de nem csak velem, hanem a környezetemmel is.az is nevetséges lett volna, ha magánemberként valamelyik önkormányzati képviselő akarja megvédeni a becsületét. De az, hogy az adófizetők, a mezőtúri polgárok pénzéből bérel ügyvédet maga Mezőtúr, és pereli be egyik lakosát, maga a gyalázat."

24.hu./Mancs (2017. aug. 24.)

Nem csak a termelési, értékesítési, művelődési, vagy önkormányzati oldalon, hanem úgy összességében és átfogóan.  

Ócsán a szennyest kiteregető blog hátterét kutatják, és ártatlan embereket képesek perbe vonni. Az iskolában megbolydul a tanári kar, a polgárőrség egyik tagja megzakkan és át áll a sötét oldalra. 

A templomban kiprédikálják az állás- és kegyvesztett kedves bibliai történetének fordítását, de a milliós végkielégítést zsebre teszik, miközben a helyi főépítész belső viszályával már senki sem foglalkozik.  

Közben a presbiteri ház romjaiba dől, de ez már nem az, ami akkor volt.

A Fidesz adta fociszurkolók a lapos helyi meccsek okán a fradihoz mennek látszat-balhézni, miközben és napjában a fideszes földesúrnak talicskázzák ki a szart a hátsó fertályából.  Mert mégis csak menőbb a könnygázt szívni, mint a tömjént szaglászni.

Persze a lelkész is csak egy pártkatona, aki ugyanúgy nem képes átlépni a saját árnyékát, mint az aki szolgaként követi a mestert. Létezik, aki Isten helyett a földi javadalmakat, a jobb megélhetést választva megalkuszik, csak ne prédikáljon, hogy sérelem érte. Akárcsak Rajk a vérbírók előtt. Ismerje el. Aztán elítéltetik.

És ezzel már ott tartunk, hogy Fideszen belül is megkezdődött a végső harc. Az a bizonyos erodálás, ami régebben a bolsevistákat, a komcsikat és majdan a szocikat is megosztotta. Ez az ellentét vezetett el aztán ahhoz a forradalomhoz, amit csak az egyik szarrágó árulásával sikerült idegen hatalom segédletével leverni. 

Most már egyre közelebb vagyunk azokhoz az állapotokhoz, ami annak idején a rendszer bedőlését okozta.

Ma is jelen vannak akik a Fidesz alapítói közül váltak ki a pártból. Ma is itt a lappangó félelem, a sunnyogó terror. 

A rendőrség politikai szolgálatot lát el, a bíróságokon az ítéletalkotók egyre furcsább döntéseket hoznak. Akár mint akkor, amikor a koncepciós eljárások sora zajlott.  

Az emberek lassan újra megtanulnak félni a hatalomtól. Nem az orbáni árnyéktól, hanem azoktól a fideszes Kun Béláktól, akiket kitermelt a fideszes kormányzat.

Valójában ezekre a narancsos Kun Bélákra utalva tette fel a kérdést az általam politikailag inkorrekt Nagy Bandó: "Mi a szartól félsz? Ezektől? Hát kik ezek?"

"És, tudod, a legnagyobb baj, hogy ma, majdnem harminc évvel a szocializmusnak mondott átkos megszűnése után be kell szarnod attól, hogy kimondod a véleményed." 

- András, bátor, aki kimondja, hogy gyáva, de gyáva, aki nem meri kimondani azt, amihez nem kell különösebb bátorság. 

- Ilyen világ, András, és még csak olyan hatalmaskodó politikust sem lelsz, aki emiatt szégyellné magát.  

- András, elégedj meg kevesebb pénzzel, és gyarapítsd az erényeidet, melyeket azzal is jól jellemzel, hogy mondod, ami a szíveden. Te nem vagy eladó. Megfizethető vagy, kötelező, hogy megfizessenek, de tilos, hogy megvásároljanak. Akkor kell igazán féltened magad és környezetedet, ha ez megtörténik.

- András, ez a Te hazád, a mi hazánk, mindazoké, akiket lassan hazátlannak fognak mondani, sőt már most is személyigazolvány magyaroknak nevezik azokat, akik nem félnek, és mondják a magukét, ha kell, „kiabálva”. Ezért a szeretett hazáért igenis kiabálni kell, akkor is, ha azt a látszatot keltik a félelemben tartók, mintha ők lennének az igazi hazafiak.

Én is András vagyok. Azzá válok, amikor kimondom. 

- Neked itt a helyed, nem kell elmenned. De maradnod és itt élned csak úgy érdemes, ha kiabálod, ami a szíveden.

* 

Létezik élet az ócsai Fideszen kívül és azon túl - másutt már leváltották a polgármestert ( - mire is várunk még)

Nem egyedi eset az időközi választás. Több helyütt éltek ezzel amikor tele lett a hócipőjük az arrogáns vezetéssel. Az aktushoz azonban a testületi többségre is szükség van. Ócsán ez adott, csak az a baj, hogy mind egy ívásúak.  Az egypártbeliek nem vágnak alá maguk fajtájának.  Elvégre a tiszteletdíjakon felüli juttatásokat is a tőlük kapják. Igaz cserébe a maguk jellemtelensége biztosítja az éves júdáspénzt számukra, valamint tartja életben ezt a rossz vezetést.

Nincs azonban mindenhol így. 

Orgoványban leváltották a fideszes polgármestert.  

A településen azért kellett időközi polgármester- és képviselő-választást tartani, mert a képviselő-testület március 29-én feloszlatta magát. A települési posztért induló közel féltucat jelölt közül az egyik független nyerte az időközi polgármester-választást. 

A szavazók Gál Szilvia független jelöltet választották Orgovány polgármesterévé a pártok jelöltjeivel szemben a vasárnapi időközin.

A helyi választói névjegyzékben szereplő 2718 személyből 1405 járult az urnákhoz, 1384-en szavaztak érvényesen.

A független jelöltek közül Gál Szilvia 569, Maszlik István 490, Stégner István 29 szavazatot kapott. A korábbi polgármester Lóczi Boglárka (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum) 291, Bencsik Mihály (Magyar Munkáspárt) 5 voksot gyűjtött.

Az időközi voksoláson a polgármester mellett új képviselő-testületet is választottak. A hat képviselő helyre huszonöten pályáztak.

*

Alsónémediben is gondot jelent az idegenek jelenléte - a kulis "vendégmunkások" drágán fizethetnek ( - kik is)

Nem új keletű a probléma. Ócsán ismert és visszatérő, jelenség az ideiglenesen itt tartózkodó "román vendégmunkások" foglalkoztatása. Ez valójában egy a törvényesség mezsgyéjén lavírozó alkalmi (idényjellegű) munka, a régi zsellérek, valamint a  napszámosok nyomdokain alakult bujtatott mezőgazdasági kihasználtság. 

Az elmondások alapján a vendégmunkások akár ilyen házakba is beköltöznek. - Amikor megjelennek, az olyan, mintha beborulna az ég

Ezek az alacsony amplitúdóval bíró "vendégmunkások", amolyan kényszer foglalkoztatottak,  akik ételt, italt, szállást, fizetséget kapnak a jelen kor kulák munkáiért*.  Ez a kulákozás az, ami a mai közrendbe nem igazán fér. Nem csak az adóelkerülő mivolta, hanem az ezt vállalók kényszeredett helyzete, valamint személyi megjelenése az adott helyi közösség soraiban annyira elütő és különböző, hogy az már a lakosság nagy részét  irritálja. Ezek a többnyire külföldi munkavállalók annyira szegények, hogy vagy koldulnak, vagy pedig elszegődnek a gazdálkodókhoz, akik azt a földmunkát végeztetik velük, amit más már nem végezne. Különösen nem annyiért, mint ezek a jövevények.

Érdekessége az egésznek, hogy a nagyrészt őket foglalkoztató gazdálkodókat, a mai kulákokat szinte sorra ismerik a helyi közösségen (településen) belül, de mivel Ők mind jobb módban élnek, így a helyi hierarchia azon helyét töltik be, ahol már a helybeli vezetés is kötődik,  ezért így nem szólhatnak. 

Ez kapcsolat valahol a korrupció kezdete, hiszen nem más, mint egyfajta elnézés a dolgok felett azért, mert amúgy az érintett jó gazdálkodó, esetleg még így is kiemelt adózó, és valahol támogatója a vezetésnek. Elvégre ők hozzák össze, netán szervezik a mulatságok nagy részét, stb.  

Aki benne van, ebben él, az érti. 

Nem más ez, mint a kecske és a káposzta meséje. 

Homokháti igények

Nagy az élőmunkaigénye a Homokhátságon egyedüliként életképes kertgazdálkodásnak. Az alacsony aranykoronás földeken, a homokon nem terem gazdagon a gabona, itt a 18-19. században meghonosított zöldség-gyümölcs termelés nyújt megélhetést. A rendszerváltás után széteső szövetkezetek romjain létrejövő magángazdaságok jelentős része tőkehiánnyal küzdött, a talpon maradáshoz kellett a sok kétkezi munkaerő, lehetőleg olcsón és csupán időszakosan, hiszen télire kevesebb teendő marad. Az olcsó munkaerő utáni igényüket több gazda úgy oldotta meg, hogy körülnézett a Homokhátságtól nem messzi Romániában, főként a magyarlakta, mélyszegénységben lévő területeken, s hozták az edzett, fagyott földből a krumplit is felszedni hajlandó román „kézierőt”. Ekkor érkezett az akkor még illegális munkásáradat Romániából, majd a szomszédos ország EU-csatlakozásával, tömegével indultak meg, már kéretlenül is a napszámosok. Pontos adatok nincsenek arról, mennyien lehetnek a homokháti tanyákon, egyesek mindösszesen pár százra becsülik az itt élő romániai családok számát, mások szerint több ezerre is tehető az itt megélhetést keresők, az otthoni szegénység elől menekülők sokasága. Némi koszt, kvártély és 4-500 forintos órabér az áruk. Van olyan gazda, akinek 10-20 napszámosra van szüksége, de olyan is előfordul, hogy egy kifőzde naponta 90 adag ételt szállít ki egy gazda birtokára. A kép vegyes: sokan, főként az utóbbi években érkezők alig beszélik a magyar nyelvet, többen már félig megtelepedtek, erdélyiként anyanyelvük a magyar. A közös nevező a mélyszegénység, a képzetlenség.

Ezért a mostani társadalomban is a kerülőutat kénytelenek bejárni az önkormányzatok, ha a lakosság elvárásaihoz igazodva fékezni, vagy megakasztani próbálják ezt a folyamatot.

Így tett Ócsa város vezetése is, amikor idegenforgalmi adót vezetett be, amit a kiadott ingatlanok (általában romos házak, pajták, és egyéb), mint szálláshelyeken alvást biztosító tulajdonosokkal szemben kívántak érvényesíteni. Ennek keretében az önkormányzat a rendőrséggel megállapodva próbálta fellelni az elszállásoltakat, hogy aztán adóval sújtsa a  befogadót.

Nem cselekszik sokkalta másként a szomszédos Alsónémedi sem, amikor testületi állásfoglalást hozott a nemkívánatos személyek távoltartása érdekében.  Ők napi 800 forintos adóval űznék el Őket.

Alsónémedi képviselői nagy egyetértésben megszavaztak a nyáron egy új adót. Szeptembertől lép hatályba a rendelet, amely szerint napi 800 forintot kell fizetniük azoknak, akik a községben élnek, nincs bejelentett munkájuk, és nem az övék vagy családtagjuké az ingatlan, ahol laknak. A szavazás előtti vitában világosan kiderült, a rendeletet egy bizonyos célcsoportra szabták, őket szeretnék távozásra bírni. A képviselők, a polgármester és a jegyző gondosan kerülték, hogy megnevezzék, kikre is gondolnak, de a településen régóta feszültség van a romániai roma vendégmunkások miatt.

Újfajta, elég borsos, napi 800 forintos adót vetett ki a Pest megyei Alsónémedi önkormányzata. „A települési adóról” szóló rendeletet a június 29-i ülésén fogadta el a testület, és szeptember elsején fog hatályba lépni. Elvileg magát az Alsónémediben élést adóztatják meg, de annyi a kivétel, hogy végül egy elég jól körülhatárolható körnek kell majd csak fizetnie.

Azokra vonatkozik az adó, akik

• „életvitelszerűen” Alsónémediben laknak, tehát egy itt lévő épületben alszanak, esznek, fürdenek,
• ez az épület nem a sajátjuk és nem is hozzátartozójuké (nemcsak a tulajdonosokat és családjukat veszi ki a rendelet az adózók köréből, hanem a haszonélvezőket, a vagyonkezelőket, az özvegyi jogot gyakorlókat és önkormányzati lakást bérlőket is, családostul)
• 18 évesek elmúltak,
• és nincs legalább 90 napja meglévő munkaviszonyuk.

Tipikusan tehát olyan felnőtt emberekről van szó, akik valaki más házában laknak Alsónémediben, és nincs bejelentett munkájuk. Az mindegy, hogy be vannak-e jelentve a lakcímre vagy sem, az sem számít, hogy fizetnek-e a szállásért, vagy más megállapodás alapján, netán szívességből lehetnek ott.

 

Bemennek a házakba ellenőrizni

Tőlük az adót, a napi 800, havi 24 000 forintot a rendelet szerint annak kell majd beszednie, akinek a házában laknak, és ő az, aki köteles lesz befizetni a pénzt minden hónap tizenötödikéig (első alkalommal október közepéig) az önkormányzat számlájára. Ha a tulaj nem szedi be a pénzt a lakóitól, az az ő dolga, de az adót – ha így tesz, akkor saját zsebből – mindenképpen be kell fizetnie.

Aki hivatalosan bejelentkezik egy alsónémedi lakcímre, azt automatikusan ott lakónak fogják tekinteni, amíg nem bizonyítja az ellenkezőjét, de a rendelet kitér arra is, hogy a többieket, a be nem jelentetteket hogyan fogják felfedezni. A rendelet szerint az adóhatóság jogosult a kötelezettség teljesítését ellenőrizni, „és ennek érdekében az épületbe bemenni”.  Aki így bukik le, attól 60 napra visszamenőleg követelnék az adót.

 

Nélkülözhetetlen áldozatvállalás

A polgármesteri hivatal honlapjára kitettek a rendelet mellé egy tájékoztatót is, amely azzal indít, hogy önkormányzatok alapvető feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása, és ennek a feladatnak az ellátásához muszáj megteremteni az anyagi feltételeket, „nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is”. A képviselő-testületi ülésen elhangzottakból viszont az derül ki, nem az adóbevételek növelése volt a fő cél, hanem bizonyos emberek elüldözése Alsónémediből.

A rendeletet hét igennel, ellenszavazat nélkül fogadta el a testület. Az ülésről videofelvétel készült, a témáról körülbelül 24 percen át volt szó.

 

A megszólalók gondosan kerülték, hogy kimondják, kik ellen irányul a rendelet, ugyanakkor többször, többféleképpen is elhangzott, hogy egy bizonyos célcsoportra szabták.

Mindenki tudja, mi az a célcsoport, ki az a célcsoport, akikre vonatkozóan ez a rendelet készült - fogalmazott egy alkalommal a jegyző, Percze Tünde.

Senki nem mondta ki az ülésen, de Alsónémediben régóta komoly feszültséget kelt a romániai roma vendégmunkások jelenléte. A község honlapjáról letölthető az Alsónémedi XXI. századi jövőképe című tanulmány, amely 2008-ban az önkormányzat megbízásából készült az MTA politikatudományi intézetében.

Eszerint a falu legnagyobb problémája a Romániából érkező roma vendégmunkások jelenléte, ezt a kutatás során a megkérdezettek 84,7 százaléka minősítette gondnak. A tanulmány szerint míg régebben erdélyi magyarok jöttek Alsónémedibe, az utóbbi években romániai cigányok érkeznek ide dolgozni a családjukkal együtt.

 

Hullik a forgács

Alsónémedi polgármestere és jegyzője a testületi ülésen

A vita alatt kiderült, a rendeletalkotáskor a legnagyobb fejtörést éppen az okozta, hogy oldják meg,„ahol fát vágnak, hullik a forgács”.
hogy az adó csak a célba vett embereket sújtsa, másokat ne. Az egyik képviselő Kiss Miklós úgy fogalmazta meg aggodalmát:

Ő volt az egyetlen, aki konkrétumot mondott az ülésen a célba vett csoportról: „a tömegszállások ellen kell irányuljon ez az egész”. Ugyanez a tervezethez tartozó hatásvizsgálati lapon úgy jelent meg:

a településen tartózkodó vendégmunkások problémakörének kezelése.

Itt szerepel az is, hogy társadalmi hatásként a közbiztonság, közegészségügy helyzetének a javulását várják.

 

A gyerekek kimaradását sajnálta

A kutatók arra jutottak, hogy a vendégmunkások jelenlétében a lakosság 25-30 százaléka érdekelt, a szállásadók és az alacsony bért fizető munkaadók. A vendégmunkásokat gyakran emberhez méltatlan körülmények között szállásolják el, és általában nem rendelkeznek állandó és legális munkaviszonnyal, áll a tanulmányban. Ezekre az emberekre illik az új adó összes feltétele. A felnőtt korú családtagjaikra is.

Kiss Miklós képviselő az ülésen azon sajnálkozott, hogy a gyerekeket nem lehet megadóztatni.

Én a kezdetektől fogva mondtam azt, hogy ha nem lenne gyerek, akkor szerintem már jobb lenne – mondta, és aztán megkérdezte, tudja-e a rendelet kezelni, hogy ne legyen gyerek. A polgármester, Vincze József azzal válaszolt, hogy ha jönnek mondjuk öten-hatan, és abból három-négy 18 év feletti, de csak egy dolgozik, akkor az az egy nem fogja bírni az adó miatt a többi eltartását. A képviselő ezt azzal nyugtázta, hogy ezek szerint, ha nem tudja eltartani, akkor „bízzunk benne”, hogy nem lesz gyerek.

 

Hiú ábránd

A polgármestertől az ülésen megkérdezték, vajon hány százalékban valósul majd meg a rendelet. Azt mondta: ha kezdetben 60 százalékban tudják a rendelet hatályát érvényesíteni, már nagyon elégedett lesz, és akkor sem lesz elkeseredve, ha 40-50 százalék lesz a mérleg.

Azt, hogy a rendelet célja a nem kívánatos emberek eltávolítása, a jegyző világosan kimondta, amikor így intett józanságra az ülésen: „Az hiú ábránd, hogy ez 100 százalékosan megoldja ezt a helyzetet, mert akinek állampolgársága van, akinek lakcíme van, és akinek van munkaviszonya, és ki bírja ezt az összeget fizetni, és itt van a településen, az attól, hogy ez a rendelet életbe lépet nem 100 százalékig garancia arra, hogy ő ezt a települést el fogja hagyni."

 

Tudják, hogy lesöpörhetik

A települési adó megbeszélésekor az is kiderült, hogy a rendelet megalkotói tisztában vannak az aggályosságával. Nem ez lenne az első hasonló jellegű önkormányzati rendelet, amelyet utólag elkaszálnak. Alsónémedinek is van ilyen jellegű tapasztalata, így végződött évekkel ezelőtt az a próbálkozás, amely az adott négyzetméteren lakó emberek számát próbálta szabályozni. De frissebb példák is vannak: a Kúria vetett véget tavaly a borsodi kiszorítósdinak, vagyis annak a rendeletalkotási hullámnak, amellyel a Miskolcról elküldött nyomorteleplakók beköltözésétől próbálták megvédeni magukat borsodi települések.

Azok a rendeletek segély és közmunka nélküli életet helyeztek kilátásba a jövevényeknek, ha netán náluk kötnének ki. A Kúria végül kimondta: a szociális juttatásokhoz való hozzáférést nem lehet nem szociális szempontokhoz kötni, a helyi önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy „meghatározott társadalmi csoportot vagy jól körülhatárolható személyi kört” valamely település elhagyására szorítsanak vagy megnehezítsék a letelepedésüket a rendeleteikkel.

Alsónémediben fel vannak készülve arra, hogy az adórendelet hasonló pályát fog befutni. A testületi ülésen György Balázs a jogi bizottságból azt mondta: „tartunk tőle, hogy megjárja a legmagasabb fórumot”. A polgármester elmesélte, hogy korábban megkerestek az ügyben adótanácsadót, jogi szakértőt, de „lepattantak”, „mindenki azt mondta, hogy ezzel ne foglalkozzatok, ez így nem fog működni”. A jegyző felvillantotta annak a lehetőségét, hogy a rendeletet elsöpri majd az arra jogosult szervezet. Kozma Miklós, aki a Jobbik jelöltje volt, azt mondta: precedens értékű a rendelet, ilyen az országban még máshol nincs, készülni kell támadásokra, de fel kell vállalni az úttörő szerepet.

Már túl voltak a rendelet megszavazásán, a polgármester épp arra készült, hogy megköszönje a jegyzőnek a sok munkát, amikor így tűnődött:

Lehet, hogy nagyon nagy pofára esés fog lenni, ha ezt felkapják.

  JaK - Index

*

*kulákmunka. Önző, minden és mindenki mást leszaró mentalitás (Rákosi értelmezésében a kulák idegen munkaerőt alkalmaz, ő nem dolgozik)